A jó középiskola boldog embert nevel, nemcsak tudást ad!

Most, hogy többet foglalkoztunk a középiskolai jelentkezésekkel elkapott a láz: mi lenne, ha a most 3.osztályos legkisebb gyerekünknek kellene éppen középiskolát választanom? Bár már 3 gyerekünk van túl a középiskola választáson, most sem lenne ez egyszerű kérdés, mert a kicsi persze megint másféle gyerek, mint a nagyok voltak.

Vegyék fel az egyetemre!

Nekem is az jutott először eszembe, ami a legtöbb szülőnek szokott, akinek gyerekében mutatkozik némi érdeklődés valamely tantárgyak iránt: olyan iskolát választanék, ahonnan be tud majd kerülni a felsőoktatásba.

A legtöbb kiadványban jó szempontokat találunk, ha a majdani egyetemi felvételi elérése a cél: milyen az iskola felszereltsége, melyik tanulmányi versenyen milyen eredményeket értek el, stb.

Tudással feltöltendő gépként, vagy érző emberként kezelik?

Ami azonban minden kiadványból kimaradt – és nem is lehet pár mondatban érzékeltetni: milyen emberek fogják tanítani a gyermekemet? Hogyan bánnak majd vele? Van-e idő arra az emelt szintű érettségire felkészítő, sokszor estébe nyúló tanítás forgatagában, hogy a gyerekem lelkével is foglalkozzanak? Lesz-e ott tanár, aki észreveszi, ha próbál teljesíteni, de valamiért – akár egy társakkal való összezördülés, vagy netán kamaszkori szerelmi bánat miatt – átmenetileg elakad?

Számít-e az iskolának a gyerekem, mint ember, vagy bekerül egy darálóba, ahol mindegy milyen áron, de hozni kell a teljesítményt?

Rémtörténetek

Elképesztő történeteket hallani arról, mennyire csak a tölcséren betöltött tudás az érdekes egyes intézményekben! A ELTE Bölcsészkarának hallgatójaként annak idején az egyik tanárnőm mesélte, hogy a kisfia akkor lett elsős, és micsoda kemény követelményeket támaszt a gyerekek és szüleik elé az az elit egyházi iskola, ahová beíratták.

Decemberben lázas beteg lett a kisfiú, de nem volt idő kifeküdni a betegségét, otthon is minden nap órákat tanulnia kellett betegen, mert nem szabad lemaradni! Az édesanyja azt is elmondta, hogy rendszeresen fáj a gyomra a gyereknek, amit  csak a stresszre tudnak fogni, de nem viszi másik iskolába a gyereket, mert bele kell jönnie, hogy bírja a tempót.

Ugyanilyen rémtörténeteket hallani középiskolásokról is, akik az érettségire, versenyekre, nyelvvizsgákra készülnek.

Egészséges lélekkel biztosabb a jövője

Félre ne értsen, nem azt akarom mondani, hogy nem kell a nyelvvizsga, hogy mondjunk le az emelt szintű érettségiről!

Tartsuk szem előtt azonban, hogy mit bír a gyerekünk úgy, hogy közben egészséges marad, és a felnőtté válásához elengedhetetlenül szükséges társas kapcsolatai sem sérülnek, nem kell kiiktatni a baráti találkozásokat, de még a randikat sem teljesen az életéből.

Vekerdy Tamás ajánlott a minap egy könyvet a Nők Lapja hasábjain, melyet  Csíkszentmihályi Mihály és Reed Larson írt. A címe: Kamasznak lenni. A könyv tanúsága szerint, ha a gyerekünk jól érzi magát az iskolában, élvezi az iskolai kihívásokat, azt érzi hogy az iskola előremozdítja az ő személyes céljait, akkor a személyisége erősödik, fejlődik. Ezzel szemben gyengítik a fejlődő embert a folyamatos negatív visszajelzések, ami bizony sokakkal előfordul, ha emészthetetlen mennyiségű tárgyi tudást kell(ene) magukévá tenniük.

Felnőttként is átéljük – ki rendszeresen, ki ritkábban – milyen frusztráló, ha több feladatot kellene elvégeznünk, mint amit normális emberi tempóban lehetséges. Ugyanilyen frusztráltak lehetnek a gyerekeink is a túlzó elvárások következtében.

Elvész a tanulás öröme

Az egyik legnagyobb veszteség, ami középiskolás gyerekünket érheti, hogy végképp megutálja magát a tanulást. Ezzel szemben a munkaerőpiac mai legfőbb elvárása, hogy képesek és hajlandók legyünk magunkat folyamatosan képezni/átképezni.

Hogyan válasszon akkor megfelelő középiskolát?

A legfontosabb kérdés, hogy gimnáziumba, vagy szakközépiskolába/szakiskolába jelentkezzen. A gimnázium felel meg azoknak a diákoknak, akik biztosan a felsőoktatásban akarják folytatni a tanulmányaikat, vagy akiknél nem lehet még biztosan tudni, hogy képesek lesznek-e teljesíteni a felsőoktatási felvételi követelményeket. Utóbbi esetben ugyanis az érettségi után még mindig lehetősége lesz a gyereknek OKJ szakmát tanulni, akár  felsőoktatási szakképzésben is.

Honnan tudhatja, hogy emberileg is megfelel majd a középiskola?

Sajnos erre vonatkozóan nincs támpont az iskolaajánló kiadványokban, csak az odajáró diákok, szülők véleménye alapján – ami persze rendkívül szubjektív – próbálhatja felmérni.

Jó lehetőség, ha részt vesznek nyílt napokon, ahol nem is annyira a meghirdetett programok adhatnak támpontot, mint inkább az, ha egy kicsit be tud látni a kulisszák mögé: beszélgessen minél több oda járó diákkal, a tanárokkal. Érdemes megfigyelni, hogyan fogadják, ha bekopog az iskolatitkárhoz, vagy miként beszélnek a tanárok az odajáró diákokkal. Ez a megfigyelés, ha ott tud tölteni egy-két órát, már adhat némi benyomást az intézmény légköréről.

Sokat mondhat persze az intézmény honlapja is, amennyiben odafigyelnek a szerkesztésére: milyen a stílusa, mennyire épít kapcsolatot a szülőkkel, van-e hely a diákélet megjelenítésére a diákok részéről.

Remélem sikerült egy kicsit segítségére lennem a választásban, jól döntenek, és gyermeke örömteli időként fogja megélni a középiskolás éveket!

Szenes Nicolette
ügyvezető
mot.hu

A pályázatok támogatják a köznevelési és a felsőoktatási intézményekben folyó tehetséggondozási tevékenységet, támogatást nyújtanak a Tehetségsegítő Tanácsokban és a határon túli tehetséggondozó műhelyekben folyó munkához is.

Támogatást kapnak például az országosan meghirdetett tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyek, a köznevelésben természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó programok.

A pályázati kiírásokat az OFI oldalán lehet nyomon követni.

A Vidékfejlesztési Minisztérium iskolatejprogramról szóló rendelete 2012. december 27-én  jelent meg, lehetővé téve a program 2013-as folytatását. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ azonnal megkezdte az erre vonatkozó szerződések felmérését az iskolákban, hogy be tudjon lépni a meglévő szerződésekbe az iskolatej folyamatos biztosítása érdekében.

Azokon a helyeken, ahol a szerződéseket nem az év végéig, hanem azon túlnyúlóan kötötték az önkormányzatok, zavartalan az iskolatej-ellátás. Ott, ahol a szerződés december 31-én lejárt, vagy az önkormányzat felmondta, lehetett fennakadás a szállításban, de ez semmiképpen nem jelenti a program leállását – hangsúlyozták.

A helyzet azonnali rendezése érdekében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke utasította a megyeközponti tankerületi igazgatókat, hogy kössék újra a szerződéseket az iskolákra vonatkozóan a tanév végéig.  Így ahol a szállítók aláírják, előteljesítésben máris tudják szállítani az iskolatejet.

MTI

A Sakkjátszótér címen elérhető animációs sorozat és a kilenc rajzfilmet követő interaktív feladatok lépésről lépésre vezetik be a fiatalokat a sakkozás rejtelmeibe. Az applikációt vasárnaptól lehet elérni iPadokon és iPhone-okon.

- A tudásalapú társadalomban a jövő nyertesei azok lesznek, akik képesek a dialektikus, stratégiai, elemző gondolkodásra, illetve problémamegoldásra. Ezeket a készségeket a gyerekek sakkozás közben, játékos formában sajátíthatják el – mondta Polgár Judit, amikor arról kérdezték, miért tartja fontosnak a sorozatot.

MTI

Melyik iskolákba kell felvételizni?

Mintegy 500 középiskola írta elő, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. Ha úgy tervezed, hogy gyermeked februárban ezek valamelyikébe is jelentkezik, részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon.Ezért érdemes ellenőrizned, az általatok választott középiskolák valamelyikében a felvételihez erre szükség van, akkor adjátok be a jelentkezést az írásbeli felvételi vizsga megírására.

Itt találod az iskolák listáját

A tájékozódáshoz segítség lehet az Oktatási Hivatal honlapján elérhető elektronikus kereső felület, amelyen a középfokú intézmények felvételi tájékoztatói között válogathattok.

Az írásbeli vizsgákra a jelentkezést abba a középiskolába kell beadni december 10-ig, amelyben a gyermeked meg akarja írni a vizsgát.

Központi írásbeli vizsgák időpontjai

A központi írásbeli vizsgákat országosan a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők számára 2013. január 18-án 14 órától, a 9. évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2013. január 19-én 10 órától kell megtartani. A pótló írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2013. január 24-én 14 órától tartják.

MTI

A tanárok feleltetésekkel, dolgozatokkal rendszeresen mérik a diákok fejlődését, de az értékelésben sok szubjektív elem van, a dolgozatok kijavítása sok munkát igényel, a különböző felkészültségű gyerekek általában nem kapnak különböző feladatokat.

Ezért aztán világszerte több helyen fejlesztenek elektronikus tesztrendszereket, de elsősorban középiskolások számára. Az SZTE rendszerének célja az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományos tudás részletes felmérése az első hat osztályban.

A rendszert 2014 elejéig akarják kialakítani, háromszáz hazai és külhoni iskola vesz részt a munkában. Több ezer feladatsor készül, a diákok a központi szerveren tárolt feladatokat bárhonnan, bármikor elérhetik, saját számítógépeiken megoldhatják, és eredményeikről azonnal visszajelzést kapnak. A módszer alkalmas arra is, hogy meghatározza, hogy a diáknak milyen területen kell fejlődnie.

A színes, beszélő, animációkat és videókat is lejátszó tesztrendszer alkalmas több helyes válasz kezelésére is. A gyerekek élvezik a feladatsorok megoldását, nem úgy, mint a dolgozatokat.

MTI

Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt programokkal azoknak a gyerekeknek kívánnak esélyt adni a tanulásra, illetve szakképzettség megszerzésére, akik már kiestek a rendszerből, vagy segítség nélkül lemorzsolódnának az oktatásból.

Az egyik pályázatot a délutáni elfoglaltságot nyújtó tanodáknak írták ki, mintegy négymilliárd forint keretösszeggel. Erre a kiírásra alapítványok, egyházak és más szervezetek jelentkezhetnek, ha olyan közösséget működtetnek, amely fogad halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

A tanodák segítenek felkészülni a diákoknak a másnapi tanórákra, és olyan ismeretekre tanítják meg, olyan közösségi, kulturális, szabadidős programokra viszik el őket, amelyekhez egyébként nem férnek hozzá. A szervezetek intézményenként legfeljebb 30 millió forintra pályázhatnak, a tanodai programban alsó tagozatos diákok és középiskolások is részt vehetnek.

Az az elvárás, hogy az érintett gyerekek legalább 70 százalékának javuljon a tanulmányi eredménye. Jelezte azt is, a tanodáknak a szülőket is be kell vonniuk a programba, velük el kell fogadtatni, alá kell íratni a gyerekek egyéni fejlesztési terveit is.

Várhatóan vidéken népszerű lesz a program, eddig is Északkelet-Magyarországon és Baranya megyében voltak a legnépszerűbbek a tanodák. Az oktatási államtitkárság szeretné, ha mind a 94 hátrányos helyzetű kistérségben lenne tanoda, ezért a programot úgy hirdették meg, hogy számukra a kereten belül külön forrást biztosítottak. Eddig 65 tanoda működött az országban, a forrásból mintegy 150 intézmény működhet majd.

A tanodáknak kiírt programnak két – a közoktatási intézményeknek szóló – “testvérpályázata” van, így azok, akik segíteni szeretnének a hátrányos helyzetű gyerekeknek, többféle lehetőség közül választhatnak.

Gloviczki Zoltán, a tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a két államtitkárság azért vesz részt közösen a programban, mert olyan “határterületről” van szó, amely egyaránt érinti az iskolán kívüli oktatás és az iskolai nevelés területét, a kettőt pedig a gyerekek esélyeinek növelése köti össze. Azt hangoztatta, hogy nem tanulmányok és elméletek születnek majd a pénzből, hanem nagyon konkrét, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló programok, mint amilyen a sajtótájékoztatónak helyet adó ferencvárosi tanodáé is.

A pályázatok leadási határideje november 8., a kiírás részletei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) érhetők el.

MTI

A szervezet szerint változtatni kellene a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletén, amely szerint a fenntartó igényelheti a támogatást. Az egyesület azt javasolja, a nevelési és az oktatási intézmények közvetlenül is igényelhessék az iskolatejet. Az ellátást ma is naponta el kell könyvelni, így az elszámolás ellenőrizhető.

A szülői szervezet azzal sem ért egyet, hogy székhelyük szerint három csoportba sorolják az általános iskolák fenntartóit, és különbséget tesznek közöttük ez alapján, mert 100, 50, illetve 20 százalékos kiegészítő támogatás kaphatnak a költségvetésből. A székhely szerinti besorolását meg kell szüntetni, hogy elkerüljék, hogy az egyik településen élő gyermekek jobb minőségű tejterméket kapjanak, mint a másikon.

Kitértek arra is, hogy a települési önkormányzatoktól, illetve a fenntartótól megkövetelt előfinanszírozást el kell törölni, annak a központi költségvetésben kell szerepelnie.

A szülői szervezet adatai szerint jelenleg a magyar gyerekek 10 százaléka kapja csak a tejet, pedig az uniós támogatás – fenntartótól és iskolatípustól függetlenül – minden óvodába és iskolába járó, mintegy 1,6 millió, kisgyermek és tanuló után igényelhető.

Szeretnék elérni, hogy legalább az önkormányzati fenntartású óvodákban és az állami fenntartású iskolákban minden gyermek, illetve tanuló hozzájuthasson a napi egy pohár tejhez.

A kormány úgy döntött, hogy a gyakorlati képzési idő az eddigi fél évről egy évre nő. A képzés első három évében a szakterületi követelmény azonos, a harmadik év végén az általános iskolai (4+1) és a középiskolai (5+1) tanárképzés szétválik. A rendelkezés 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ma a pedagógusképzés Magyarországon a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb képzési ága. A szakma képviselői többször szorgalmazták már, hogy álljon vissza az osztatlan, kétszakos képzés.

A közismereti tanárszakokon kizárólag osztatlan képzésben lehet tanulni a jövőben, míg a szakmai, művészeti tanárképzésben osztott és osztatlan képzést is választhatnak a jelentkezők.

A tanárképzésben 2005-ben az egységes, osztott képzési rendszer bevezetésekor az volt a cél, hogy növeljék a tanári szakma presztízsét és beillesszék az egymásra épülő képzési ciklusok rendszerébe. Az elmúlt hét évben azonban a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A pályázat témája: Valamilyen mindennap megtett vagy kedvelt út tapintható TÉRKÉPE. A térkép tartalmazhat a látássérültek számára befogadható írást, illatot, hanganyagot is.

Benyújtható minden olyan, nagy egységekből felépülő, papíralapú, A2-es méretnél nem nagyobb, 10 cm-nél nem magasabb rajz, amely a felületből kiemelkedve vakok és gyengénlátók számára tapintással is könnyen értelmezhető. A tapinthatóságot lehetővé tevő anyaghasználat tetszőleges, azzal a feltétellel, hogy az anyag ne hagyjon nyomot a bőrön, ne legyen szúró, vágó, éles vagy bármilyen módon veszélyes illetve az egészségre ártalmas.

A rajzversenyre pályázhat minden általános és középiskolás diák, 3 kategóriában:

• 6-10 éves (alsó tagozatosok)
• 10-14 éves (felső tagozatosok)
• 14-18 éves (középiskolások)

Egy jelentkező 1 munkával pályázhat 2012. november 10-ig.

A pályázati anyagra fel kell írni a pályázó nevét, korosztályát, iskolájának nevét és címét, a pályázó elérhetőségét, e-mail címét.

A munkákat postai úton várják, illetve személyesen is leadhatók a Ludwig Múzeum jegypénztáránál.