OKJ-szám: 33 341 03Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzéseEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Építőanyag-kereskedő* Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő* Járműalkatrész-kereskedő* Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedőRész-szakképesítések- Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Gépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Járműalkatrész-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Telepi építőanyag-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Villamossági anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A műsorvezető, játékvezető, konferanszié szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.   Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.   Munkáját a műsorkészítők rendjéhez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.   Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki képes feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködni, szerepelni.   A műsorvezető, játékvezető, konferanszié képes a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorok, előadások előkészítésére.   Képes a munkavégzéshez szükséges, személyéhez kapcsolódó alapvető szervezési, jogi és gazdasági feladatok ellátására.    

A műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész munkaterülete:   – Földi és műholdas műsorokat vevő antennák szakszerű telepítése, műszeres beállítása.   – Kisközösségi antennarendszerek tervezése, telepítése, a központ műszeres beállítása, szintezése, a hálózat szakszerű kiépítése, a rendszer műszeres végellenőrzése.   – Nagyközösségi antennarendszerek telepítése, a központ beüzemelése, a hálózat kiépítése tervdokumentáció alapján, a rendszer műszeres beállítása, végellenőrzése.   – Kábeltelevíziós fejállomások üzemeltetése, karbantartása.   – Antennarendszerek hibáinak megállapítása, műszaki dokumentációk alapján kijavítása, karbantartása.   – A javított egységek biztonságtechnikai ellenőrzése.   – Az antennarendszereknél felmerülő bejelentési, engedélyeztetési, üzemeltetési, kötelezettségek ismerete.    

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.   2. A munkaterület jellemzése     A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.     A műemléki védelem alatt álló   – épületek, építmények kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással való kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.     2. A munkaterület jellemzése   A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.   A műemléki védelem alatt álló   – kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok, egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással történő kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik a képzés során elsajátítják a védelem alatt álló műemlékek vagy az örökség részét képező egyéb épületek, építmények, épületcsoportok, települések vagy településközpontok felújításához, konzerválásához szükséges ismereteket, és műemlékvédelmi szakember irányítása mellett felhasználják a történeti, kutatások, feltárások eredményeit és a vizsgálatokra épülő felújítási dokumentációt. – a kutatás, feltárás, állapotrögzítés,   – közreműködés a helyreállítás megtervezésében,   – a helyreállítás irányítása, munkaterületek biztosítása,   – műszaki ellenőrzés,   – gazdasági adminisztráció,   – szakmai dokumentumok készítése.  

Műemléki védelem alatt álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a hagyományos és új díszítőtechnológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése a képzés keretében. Rekonstrukciós és helyreállítási munkák során feladatát szakmai önállósággal, eredeti műérték helyreállítása esetén restaurátori irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladatai:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételek) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

Műemléki védelem alatt álló mű   emlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a speciális régi és új díszítő hagyományos technológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése tudatos képzés keretében.     2. A munkaterület jellemzése     Feladatát ,,rekonstrukciós és helyreállítási feladatokban” szakmai önállósággal, eredeti műérték esetén restaurátori helyreállításakor irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladata:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételes) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

OKJ-szám: 54 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasságIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

– Elkészíti vagy helyreállítja a műbútornak minősülő berendezések tárgyait. (A műbútor értékes fából, kiváló vagy művészi munkával készített bútor.)   – Rajz alapján vagy javítást, felújítást igénylő tárgyon, szemrevételezés alapján megállapítja a technológiai sorrendet, kiválasztja a felhasználásra kerülő alap-, illetve segédanyagokat.   – A rendelkezésre álló gépek, eszközök segítségével elkészíti a szükséges alkatrészeket.   – A különböző alkatrészeket megfelelő szerkezetben összeállítja, továbbá felületkezeli, illetve ragasztja a bútor elemeit vagy egészét, kiküszöböli a hibákat vagy pótol, az eredeti állapotnak megfelelően.   – Ellátja a bútor használóját a szükséges kezelési, tisztítási információkkal.   – Együttműködik a csatlakozó szakmák képviselőivel.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     – A munkatárgyak előállításához, javításához szükséges technológiai folyamatok műveleteinek elvégzése kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal, gépekkel.   – Technológiai folyamatok:     = anyagok megmunkálása,     = szerkezeti kötések készítése,     = szerkezeti elemek összeszerelése,     = felületelőkészítés, felületkezelés,     = szerelvények felszerelése.   – A különböző műveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása, balesetmentes, biztonságos beállítása, használata, karbantartása, tárolása, szerszámok élezése.   – A műveletek végzéséhez szükséges gépek, berendezések előkészítése, beállítása, kezelése.   – A méret és minőség ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges ellenőrző, mérőeszközök kiválasztása, használata.   – A munkatárgy elkészítéséhez a műveleti sorrend megállapítása, a munka megszervezése, a munkahely előkészítése.   – Alapanyagok, segédanyagok kiválasztása, előkészítése, felhasználása, tárolása. Anyagvizsgálatok elvégzése.   – Műszaki dokumentációk értelmezése, felhasználása.   – Munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartása.   – Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása. Tűzvédelmi ismeretek betartása.    

Egyszerűbb műanyaghegesztési munkák elvégzése tompahegesztési eljárással, a hegesztés eszközeinek biztonságos kezelése.

OKJ-szám: 52 521 02Betölthető foglalkozás: Műanyag-feldolgozó FEOR 8136 Képzési idő: 1 év (felnőttképzésben legfeljebb 1200 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Egyéb műanyagtermék gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)- Fröccsöntőgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Hőre keményedő műanyagok feldolgozója (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyag hegesztő, hőformázó (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyagextruder-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő.Feladatai:* lakk készítése műgyantából, lágyítók, higító anyagok és színezők hozzáadásával * a polisztirol- és polietilén-termékeknél keletkező hulladék bedarálása és ismételt felhasználása * por alakú vagy szemcsés műanyaghoz hőre keményedő műgyanta és a termék tulajdonságait a kívánt irányban befolyásoló töltőanyagok (faliszt, cellulóz, kőzetliszt, textilvagdalék, színezőanyagok stb.) adagolása * a keverékből különféle idomdarabok sajtolása * hőre lágyuló, darabos vagy szemcsés állapotú műgyantákból fröccsöntéssel és extrudálással csövek, szalagok, lemezek, fóliák, flakonok, csomagolóanyagok és egyéb műanyag termékek készítése * vázanyagok (papír, textília, üvegszálból készült szövet, nemez, furnérlemez stb.) és műanyag alapú ragasztók felhasználásával nagy szilárdságú rétegelt műanyagok gyártása Jellemző munkakörök:* Bakelitpréselő * Briemgép-kezelő * Excenterprésgép-kezelő * Fóliahegesztő * Függönykészítő (műanyag csíkokból) * Gumioldat-készítő * Hungarocell-daráló * Műanyagalapanyag-feltöltő * Műanyagcsákozó gép kezelője * Műanyagcső-húzó, extrudergép-kezelő * Műanyag-duplírozó (présgépen) * Műanyagfeltáró (belső keverőn) * Műanyagflakon-festő * Műanyagkábelszalag-vágó * Műanyag-kalanderező, -lemeznyújtó * Műanyagkeverék-készítő * Műanyagnadrág-patentozó * Műanyag-perforáló, -hullámosító * Műanyagsajtológép-kezelő * Műanyagsorjázó (gépi) * Műanyagszórófej- és -kupak-összeállító * Műanyagtégely-, műanyagdoboz-készítő * Nikecell-formasajtoló, -gépbeállító * Szatyorkészítő * Vákuumformázó gép kezelője Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7514 Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javítóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

– Kezeli és felügyeli a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Elvégzi a műanyag-feldolgozó gépek beállítását, egyszerű karbantartási feladatokat végrehajt.   – Műanyag alapanyagokat és segédanyagokat feldolgozásra előkészít.   – Műanyag alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek raktározását elvégzi.   – Közreműködik az alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek szállításában.   – Műanyag félkész termékek készremunkálását, kikészítését elvégzi.   – A műanyag-feldolgozó gépeken a szerszámokat cseréli, beállítja, tisztítja.   – Kézi, félautomata előkészítő és feldolgozó gépek technológiában megadott paramétereit beállítja, azokat ellenőrzi.   – Műanyag termékek csomagolását elvégzi.   – Végrehajtja a műanyag segédanyagok, alapanyagok, félkész és késztermékek üzemi és laboratóriumi ellenőrzését.   – Műanyag bevonatokhoz felület-előkészítő munkákat végez.   – Elhárítja a műanyag-feldolgozó gépek, berendezések működése közben bekövetkező egyszerűbb hibákat.   – A műanyag-feldolgozás előkészítő, feldolgozó és kikészítő berendezéseinek szakszerű indítási és leállási műveleteit elvégzi.   – Közreműködik a műanyag-feldolgozás során alkalmazott gépek, berendezések karbantartási ütemtervének kialakításában.   – Alapanyagokkal látja el a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Kezeli a műanyag-feldolgozás során keletkező hulladékokat és veszélyes anyagokat.   – Ellátja a termeléssel kapcsolatos információs (adatrögzítési) feladatokat.  

A múzeumi preparátor a gyűjteményi tömeganyag preparálását, a gyűjtemények kezelését muzeológus irányítása mellett végzi.

A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatárs a muzeális intézményekben őrzött műtárgyak kezelését, a műtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának megelőzési munkáit, a műtárgyraktárak tárgyi feltételeinek kialakítását és megőrzését a raktárak klimatikus (hő-, pára- és fény-) viszonyainak, tűz- és kártevők elleni védelmének, vagyonbiztonságának és rendezettségének folyamatos ellenőrzését végzi.   Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tesz a gyűjtemények vezetőinek a károsodást megelőző intézkedések megtételére.   A raktárakban őrzött műtárgyak állapotának folyamatos ellenőrzése alapján intézkedik a károsodott műtárgy elkülönítéséről, javaslatot tesz a restaurátori feladatok elvégeztetésére.   A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatában foglaltak szerint közreműködik a gyűjteményraktárakban őrzött műtárgyak nyilvántartásba vételének előkészítésében. Gondoskodik a műtárgyak múzeumon belüli, illetve múzeumon kívüli mozgatásával kapcsolatos kezelési eljárások betartásáról, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.   Szabályosan és folyamatosan gondozza (vezeti) a műtárgynyilvántartásban előírt nyomtatványokat.   Gondoskodik a raktárak tisztán tartásáról, a rendszeres takarításról és fertőtlenítésről.   Rendszeresen ellenőrzi a raktári biztonsági berendezések működését, szükség esetén intézkedik a biztonságot veszélyeztető működési hibák haladéktalan elhárításáról.   Folyamatosan ellenőrzi a műtárgyvédelmet szolgáló technikai berendezéseket (hőmérők, páramérők stb.), feljegyzi adataikat és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról.   Veszélyeztetés esetén gondoskodik a műtárgy védelméről.  

OKJ-szám: 54 862 01Betölthető foglalkozás: Munkavédelmi és balesetelhárítási foglalkozású FEOR 3152 Képzési idő: Legfeljebb 300 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiFejleszti és bevezeti az életet, a vagyont, a munkahelyi morált és hatékonyságot veszélyeztető körülmények kiküszöbölésére irányuló biztonsági előírásokat és eszközöket, kivizsgálja az üzemi baleseteket és felderíti a veszélyforrásokat.Feladatai:* a Munkavédelmi Szabályzat elkészítése, illetve részvétel az elkészítésében * az időszakos munkavédelmi szemlék, a kötelező biztonságtechnikai vizsgálatok megszervezése és megtartása, az észlelt hibák esetén a szükséges intézkedés meghatározása, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás kezdeményezése * baleset okainak kivizsgálása, a baleset megismétlődésének elkerülésére teendő intézkedések meghatározása és végrehajtatása * munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások, szabályok és rendelkezések oktatása, dolgozók vizsgáztatása * munkaterületek ellenőrzése, mérések végzése, a határérték-túllépések megelőzése * egészségügyi programok tervezése és koordinálása, a dolgozók megfelelő szociális ellátásának biztosítása Jellemző munkakörök:* Baleset-elhárítási megbízott * Balesetvédelmi és üzembiztonsági megbízott * Biztonsági megbízott * Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló * Munkavédelmi előadó * Munkavédelmi felügyelő * Munkavédelmi megbízott Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású3521 Tűzrendész3523 ÜzemrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. sz. mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel való kapcsolattartás.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörének lényeges eleme, továbbá a szakmai tanácsadás irányítása.     A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:     a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő.     A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:   a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

A munkaerőpiaci ügyintéző elsősorban a munkaerőpiaci szervezetnél, és egy ilyen jellegű feladatokat ellátó intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél   – foglalkoztatáspolitikai,   – munkaerő-gazdálkodási, közvetítési,   – emberi erőforrás-gazdálkodási,   – jogi,   – államigazgatási eljárási,   – társadalombiztosítási,   – informatikai,   – ügyviteli   ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el.

OKJ-szám: 54 345 03Betölthető foglalkozás: Munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások FEOR 3320 Képzési idő: 0,5 év (felnőttképzésben legfeljebb 600 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző (középszintű, érettségivel)Tájékoztatja a munkaügyi kirendeltségeket felkereső ügyfeleket jogaikról és kötelezettségeikről, a kirendeltség szolgáltatásairól, az állás- és képzési lehetőségekről. Személyzeti tanácsadó cégeknél munkaerő-kiválasztást végez a megrendelő vállalat számára.Feladatai:* a munkát kereső adatainak felvétele, számára munkalehetőség keresése * az ügyfelek tájékoztatása a munkalehetőségekről, az ajánlott munkakörben végzendő tevékenységek jellegéről, a munkakörülményekről, a munkakör betöltésének feltételeiről, valamint a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és a törvények által biztosított lehetőségekről * a munkanélküli-ellátásra való jogosultság megállapítása * munkaközvetítés, a közvetített állásajánlatok figyelemmel kísérése, a visszahozott állásajánlatok ellenőrzése, az állásajánlatok számítógépes rögzítése * az álláskínálat növelése és a sikeres közvetítés érdekében kapcsolattartás a munkáltatókkal * az ügyfelek adatainak rendszeres karbantartása, számítógépes nyilvántartás vezetése, a munkanélküli-járadék feladása, a betegbiztosítási kártyák rendszerezése és nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Hatósági ügyintéző * Munkaerő-piaci ügyintéző * Munkaközvetítési (fő)előadó * Munkaközvetítő * Személyzeti tanácsadó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2331 Munkavállalási tanácsadó2332 Pályaválasztási tanácsadóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz:   – a képzés tananyagtartalmának megtervezésében,   – a tananyaghordozók elkészítésében,   – a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében.   A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.  

OKJ-szám: 52 345 03Betölthető foglalkozás: Időelemző, anyagnorma-készítő FEOR 3155 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiAz elkészült gyártástechnológiai sorrendhez meghatározza a szükséges időt és anyagmennyiséget.Feladatai:* a gyártáshoz szükséges anyagszükséglet meghatározása, műszaki, statisztikai becslése és elemzése * a munkafolyamatok időtervének elkészítése és annak lebontása az egyes részegységekre és műveletekre, majd az időnorma meghatározása * az elméletileg számított anyagszükséglet és időnorma ellenőrzése * elemi mozdulatok tanulmányozása, munkanap-felvételi eljárások alkalmazásával, időmérlegek készítése * a technikai és technológiai eszközök, anyagok, energiák felhasználásának vizsgálata és elemzése, a veszteségek megszüntetése, illetve a tartalékok hasznosítása Jellemző munkakörök:* Időutalványozó, teljesítménymérő * Munkaelemző * Műveletioperáció-tervező * Művelettervező * NC-technológus * Normaalap-készítő * Normaellenőr * Normakarbantartó Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

– Munkafolyamatok elemzése, folyamatsorrendek kialakítása.   – A technológiai folyamatok számára a műveletek tervszerű és nem tervszerű (járulékos) időinek megállapítása, elemzése.   – Az utalványozott (norma) idők önálló meghatározása és az indokolt változtatások (pl. technológia váltáskor) kezdeményezése, végrehajtása.   – Tervidő katalógusok készítése, illetve ezek szükség szerinti felülvizsgálata és módosítása.   – Munkakialakítást javító intézkedések kezdeményezése és szakmai irányítás melletti végrehajtása.    

OKJ-szám: 54 213 04Betölthető foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások FEOR 3139 Képzési idő: Legfeljebb 1400 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Desinger* E-játék fejlesztő* E-learning tananyagfejlesztő* Multimédiafejlesztő* TartalommenedzserIde tartoznak a 313-as alcsoportból a máshová nem sorolható számítástechnikai foglalkozású dolgozók.Jellemző munkakör:* Számítástechnikai szoftverüzemeltető Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A multimédia-fejlesztő az írott szöveget, hangot, álló és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert hoz létre. Ezt a rendelkezésére bocsátott, vagy általa elkészített leírás – forgatókönyv – alapján a számára átadott, vagy általa elkészített digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver, valamint szoftver eszközök segítségével, munkacsoportban végzi. Képes az adott szakterület szakértőjéből, a látványtervezőből és médiaszakemberből álló munkacsoport vezetésére.  

A mozigépkezelő filmszínházban, művelődési intézményben, színházban stb. nagyobb méretű minőségi mozgóképet állít elő hagyományos filmvetítéssel vagy más mozgókép-közvetítővel.   Feladatát önállóan látja el.   Főbb feladatai:   – a mozgókép előállításának gyakorlati megvalósítása,   – a közönség kulturált kiszolgálásának segítése, a filmszínház hatékony működtetése,   – gondoskodás a közönség és az intézmény személyzetének biztonságáról.        

OKJ-szám: 54 341 08Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések*** Mozgókép-forgalmazó (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Mozgókép-üzemeltető (középszintű, érettségivel)- Mozigépész (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 54 213 03Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Animációsfilm-rajzoló (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 55 341 01Betölthető foglalkozás: Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású FEOR 5342 Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Audiovizuális szakasszisztens* Médiatechnológus* Televízióműsor gyártó szakasszisztensKép- és hangrögzítő berendezések segítségével film- és hangfelvételeket készít, gondoskodik a megfelelő megvilágításról, vágja, szinkronizálja és feliratozza a filmeket. Koordinálja és segíti a színészek munkáját. Többnyire a rendező, az operatőr, a díszletrendező és a gyártásvezető utasításai és a forgatókönyv alapján dolgozik.Feladatai:* a kép- és hangrögzítő, valamint a keverőberendezések irányítása, kezelése * rendező utasítása szerint és a forgatókönyv alapján a filmek felirattal való ellátása, számítógép segítségével a feliratozás elvégzése * a filmfelvételek hang- és képanyagának összehangolása, vágása, filmek elő- és utószinkronizálása * a szereplők és a háttér megfelelő világítása, a fény, az árnyék, valamint a színek megkomponálása, a művészi hatás fokozása * a szöveg tévesztése, illetve felejtése esetén a színészek kisegítése * a színészek és a technikai személyzet munkájának, illetve az előadás menetének koordinálása, segítése * az előadás során felhasznált zenei és hangeffektek technikai forgatókönyv alapján történő bejátszása Jellemző munkakörök:* Feliratszedő * Hangtechnikus * Kamerakezelő * Mikrofonkezelő * Súgó * Szinkronvágó * Ügyelő * Világosító Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2627 Operatőr, fotóművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A mozgóképgyártó szakmák a filmes és televíziós, illetve a szinkronprodukciók számára jelentenek olyan szakalkalmazottakat, akik amellett, hogy az adott típusú produkció teljes technológiai menetét ismerik, értő befogadói a filmeknek, és tisztában vannak a kisebb-nagyobb közösségek életében betöltött szerepükkel.   a. A mozgóképgyártó: filmgyártási szakalkalmazott (a tevékenységi kör megjelölésével) filmgyártó szervezeteknél (filmgyártási szolgáltatóknál, illetve filmelőállítói vállalkozásoknál) készülő produkciók keretében   – el tudja látni a másodasszisztensi, illetve technikusi munkaköröket a tevékenységi körben megjelölt területen, tehát a rendező, a gyártásvezető, az operatőr, a vágó, a berendező vagy a hangmérnök mellett   – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni   – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az első asszisztensi feladatkört is     Saját munkáját be tudja illeszteni   – a filmgyártási folyamat egészébe   – a produkciót a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba   – az adott gazdasági és jogi környezetbe.   b. A mozgóképgyártó: videoműsor-készítő   nagyobb műsorgyártó szervezetek (országos, illetőleg műholdas televíziós műsorszolgáltatók, valamint a nekik dolgozó jelentősebb produkciós vállalkozások) keretében   – el tudja látni a másodasszisztensi, illetve technikusi munkaköröket a szerkesztő, a rendező, a gyártásvezető, illetve az operatőr és a vágó mellett   – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni   – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az első asszisztensi feladatkört is   kisebb műsorgyártó szervezetek (helyi televíziók, intézmények és szűkítette stábokkal dolgozó produkciós vállalkozások) keretében   – be tudja tölteni a közvetlen munkatárs szerepét a szerkesztő, a rendező, a gyártásvezető, illetve az operatőr és a vágó mellett   – korlátozott önállósággal rendelkező végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni és a produkció munkáját – annak célkitűzéseivel összhangban – kreatív, szakmai ötletekkel, javaslatokkal is segíteni   – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az érintett felelős munkakört is     Saját munkáját be tudja illeszteni   – a műsorgyártási folyamat egészébe   – a produkciót a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba   – az adott gazdasági és jogi környezetbe.   c. A mozgóképgyártó:   Szinkrongyártási szakalkalmazott és műsorközlő (mindenekelőtt helyi, illetve regionális) műsorszolgáltatónál   – el tudja látni a műsorközlői, a hírolvasói és a többi adott szöveg felolvasására épülő feladatkört   – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni a műsorszolgáltatónál szokásos, valamint az adott műsortípus sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni   a szinkrongyártás területén   – be tudja tölteni a rendezőasszisztensi munkakört   – képes a filmek bemondószövegének interpretálására és a képsorokhoz illesztésére   – hangstatisztaként, illetve mellékszerepekben mind játék, mind animációs filmek szinkronjának közreműködője lehet   saját munkáját be tudja illeszteni   – a film-, illetve a műsorgyártási folyamat egészébe   – az adott gazdasági és jogi környezetbe.    

OKJ-szám: 52 213 02Betölthető foglalkozás: Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású FEOR 5342 Képzési idő: Legfeljebb 1200 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Felvételvezető* Hangasszisztens* Rendezőasszisztens* Segédoperatőr* Szcenikai asszisztens* Szinkronasszisztens* Utómunka asszisztens* VilágosítóRáépülések*** Fővilágosító (emelt szintű, érettségivel)* Gyártásvezető (emelt szintű, érettségivel)* Műsorvezető riporter (emelt szintű, érettségivel)* Szcenikai szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)* Szerkesztő (emelt szintű, érettségivel)* Televíziós kameraman (emelt szintű, érettségivel)* Utómunka szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)Kép- és hangrögzítő berendezések segítségével film- és hangfelvételeket készít, gondoskodik a megfelelő megvilágításról, vágja, szinkronizálja és feliratozza a filmeket. Koordinálja és segíti a színészek munkáját. Többnyire a rendező, az operatőr, a díszletrendező és a gyártásvezető utasításai és a forgatókönyv alapján dolgozik.Feladatai:* a kép- és hangrögzítő, valamint a keverőberendezések irányítása, kezelése * rendező utasítása szerint és a forgatókönyv alapján a filmek felirattal való ellátása, számítógép segítségével a feliratozás elvégzése * a filmfelvételek hang- és képanyagának összehangolása, vágása, filmek elő- és utószinkronizálása * a szereplők és a háttér megfelelő világítása, a fény, az árnyék, valamint a színek megkomponálása, a művészi hatás fokozása * a szöveg tévesztése, illetve felejtése esetén a színészek kisegítése * a színészek és a technikai személyzet munkájának, illetve az előadás menetének koordinálása, segítése * az előadás során felhasznált zenei és hangeffektek technikai forgatókönyv alapján történő bejátszása Jellemző munkakörök:* Feliratszedő * Hangtechnikus * Kamerakezelő * Mikrofonkezelő * Súgó * Szinkronvágó * Ügyelő * Világosító Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2627 Operatőr, fotóművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A mozgóképterjesztés tevékenység- és intézményrendszerének feladata a mozgókép különböző formáinak (úgymint a mozi- és televíziós filmeknek, valamint a videón és digitális hordozókon megjelenő mozgókép-alkotásoknak) és műfajainak (a játék-, a dokumentum-, az ismeretterjesztő és az animációs filmek) eljuttatása a megfelelő közönséghez a konkrét filmnéző találkozások szakszerű megtervezése és megszervezése révén.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakemberek saját munkájukat be tudják illeszteni   – a mozgókép-terjesztés egész rendszerébe,   – a filmalkotásokat a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba és   – az adott gazdasági, jogi és kulturális környezetbe.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II. képesítésű szakember el tudja látni a mozgóképterjesztés alapegységeinek (a moziknak, DVD- és videotékáknak, valamint helyi televízióknak) az üzemeltetésével összefüggő   – vezetői és   – szakmai (gépkezelői, szervezői stb.) feladatokat.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető I. szakember el tudja látni a mozgókép-terjesztés országos és regionális intézményeinél (filmforgalmazó, DVD- és videokiadó cégeknél mozihálózatot, multiplex filmszínházakat és videotéka-hálózatot működtető szakmai vállalkozásoknál, illetve országos kereskedelmi és/vagy közszolgálati televíziókban) folyó tevékenység   – szakmai irányítási,   – szervezési és   – szakalkalmazotti teendőit,     és képes a mozgóképkultúra-terjesztés speciális intézményeinél (a művészmoziknál, filmkluboknál, valamint a közoktatás intézményeiben)   – szakmai vezetői,   – programtervezői, valamint   – szakalkalmazotti (animátori, ismeretközvetítői) feladatok ellátására,     illetve felkészült a televíziók filmprogram-szerkesztőségeinél és filmismeret-terjesztői műhelyeinél   – szakmai vezetői és   – szakalkalmazotti feladatok ellátására is.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések    

A mozgóképterjesztés tevékenység- és intézményrendszerének feladata a mozgókép különböző formáinak (úgymint a mozi- és televíziós filmeknek, valamint a videón és digitális hordozókon megjelenő mozgókép-alkotásoknak) és műfajainak (a játék-, a dokumentum-, az ismeretterjesztő és az animációs filmek) eljuttatása a megfelelő közönséghez a konkrét filmnéző találkozások szakszerű megtervezése és megszervezése révén.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakemberek saját munkájukat be tudják illeszteni   – a mozgókép-terjesztés egész rendszerébe,   – a filmalkotásokat a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba és   – az adott gazdasági, jogi és kulturális környezetbe.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II. képesítésű szakember el tudja látni a mozgóképterjesztés alapegységeinek (a moziknak, DVD- és videotékáknak, valamint helyi televízióknak) az üzemeltetésével összefüggő   – vezetői és   – szakmai (gépkezelői, szervezői stb.) feladatokat.   A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető I. szakember el tudja látni a mozgókép-terjesztés országos és regionális intézményeinél (filmforgalmazó, DVD- és videokiadó cégeknél mozihálózatot, multiplex filmszínházakat és videotéka-hálózatot működtető szakmai vállalkozásoknál, illetve országos kereskedelmi és/vagy közszolgálati televíziókban) folyó tevékenység   – szakmai irányítási,   – szervezési és   – szakalkalmazotti teendőit,     és képes a mozgóképkultúra-terjesztés speciális intézményeinél (a művészmoziknál, filmkluboknál, valamint a közoktatás intézményeiben)   – szakmai vezetői,   – programtervezői, valamint   – szakalkalmazotti (animátori, ismeretközvetítői) feladatok ellátására,     illetve felkészült a televíziók filmprogram-szerkesztőségeinél és filmismeret-terjesztői műhelyeinél   – szakmai vezetői és   – szakalkalmazotti feladatok ellátására is.    

A motorkerékpár-szerelő és -javító szakember munkája során:– tudja és értelmezi a segédmotoros kerékpárok, a motorkerékpárok, a qad-ok (a továbbiakban együtt: motorkerékpárok) fődarabjainak, kiegészítő berendezéseinek elvi és gyakorlati működését, sajátosságait rendelkezik a szükséges természettudományi ismeretekkel átlátja az egyes rendszerek működése közötti összefüggéseket,– szereli, javítja, karbantartja, üzembe helyezi és átalakítja a motorkerékpárokat, illetve a motorkerékpárokhoz kapcsolható járműszerelvényeket (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó), a járműhöz kapcsolódó kiegészítőket (oldaldobozok, idomok, díszítőelemek), szakmai felvilágosítást ad a motorkerékpár vásárlásához,– elvégzi a motorkerékpárok – szervizkönyvben előírt – karbantartási munkáit,– a hibajelenségek önálló elemzésével behatárolja a hiba okát és helyét, megtervezi és végrehajtja a szerelési, javítási műveleteket azok sorrendiségének betartásával,– a feltárt hiba természete és a javítás jellege alapján eldönti, hogy új alkatrészt épít-e be, vagy szakműhely tevékenységét veszi-e igénybe (pl. hengerfúrás, főtengelyjavítás),– megbeszéli a motorkerékpár üzemeltetőjével az elvégzendő javításokat és árajánlatot készít,– szétszereli a motorkerékpárt, kicseréli vagy megjavítja a hibás alkatrészeket,– összeszereli a motorkerékpárt, elvégzi a szükséges beszabályozásokat, beállításokat, ellenőrzéseket és méréseket, majd üzembe helyezi, elvégzi a szükséges működési próbákat,– elvégzi a javításhoz szükséges adminisztrációs tevékenységet,– felhívja az üzemeltető figyelmét a jármű szükséges időszakos karbantartására, szervizelésére, a rendeltetésszerű használatára és a karbantartások, műszaki ellenőrzések elmulasztásának következményeire,– elvégzi a motorkerékpár, a motorkerékpárokhoz kapcsolható járműszerelvények (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó) műszaki vizsgára történő felkészítését és vizsgáztatását,– elvégzi a környezetvédelmi ellenőrző mérésre való felkészítést, és a mérést végrehajtja,– az ügyfél igényeinek megfelelően elvégzi az esetleges tervezési, szerelési feladatokat.

– Szereli, javítja, karbantartja, üzembe helyezi a motorkerékpárokat, és a motorkerékpárokhoz kapcsolható jármű szerelvényeket (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó).   – Elvégzi a járművek – szervizkönyvben előírt – karbantartási munkáit.   – A hibajelenségek önálló elemzésével, behatárolja a hiba okát, helyét, megtervezi a szerelési-javítási műveleteket, azok sorrendiségét.   – A hiba természete és a javítás jellege alapján eldönti, hogy a javításhoz milyen szakműhely tevékenységét kell igénybe venni.   – Megbeszéli a jármű üzemeltetőjével az elvégzendő javításokat, melyről árajánlatot készít.   – Szétszereli a járművet, a szerkezeti egységeket kicseréli, vagy megjavítja a hibás alkatrészeket.   – Összeszereli a járművet, majd üzembe helyezi, és elvégzi a szükséges diagnosztikai és egyéb ellenőrzéseket, méréseket.   – Elvégzi a javításhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységeket.   – Felhívja az üzemeltető figyelmét a jármű szükséges, rendszeres időszakos karbantartására, rendeltetésszerű használatára, a karbantartások elmulasztásának következményeire.   – Munkáját, a munkakörére vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával, maximális biztonsággal végzi.    

Az atomerőmű működéséhez nélkülözhetetlenül szükséges V-213 típusú reaktor karbantartási munkáinak végrehajtása: – a karbantartási tervekben meghatározott munkák elvégzése, a karbantartási utasítás szerint – a karbantartáshoz használt célszerszámok és eszközök használata – a karbantartás során jelentkező gondok jelzése, megoldása – közreműködés a berendezések funkciópróbáinak végrehajtásában – együttműködés az üzemviteli személyzettel a karbantartási feltételek biztosítása érdekében.

Motorfűrész-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   26 1 8312 04 61 05   2. A szakképesítés megnevezése:   Motorfűrész-kezelő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei   – munkaköri egészségügyi alkalmasság   – 21. életévét betöltött férfi (iskolarendszeren kívüli képzés esetén)   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    8312    Erdőgazdasági gépkezelő (Motorfűrész- és motoros kézieszköz kezelő)   2. A szakképesítéssel ellátható tovább

OKJ-szám: 33 525 04Betölthető foglalkozás: Gépjármű- és motorszerelő, -javító FEOR 7431 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság Elágazások** Kerékpárszerelő* Motorkerékpár-szerelőSzemély- és teherautókat, autóbuszokat, motorkerékpárokat és egyéb gépjárművek motorját, futóművét szereli, javítja és karbantartja, valamint ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végez.Feladatai:* gépjárművek és gépjárműmotorok vizsgálata és műszaki ellenőrzése * hibák feltárása és javítása * gépjárművek és azok szerkezeti egységeinek szerelése, alkatrészek pótlása és cseréje, valamint javítása és felújítása * a motor, a kormány, a fék és az egyéb gépjárműrészek beállítása * zsírzás, olajozás * gépjárművek kipróbálása, próbautazás * gépjárművek műszaki ellenőrzése, műszeres vizsgálatok és diagnosztikai beállítások végzése * gépjárművek előkészítése hatósági vizsgára * gépjárművek tárolása, műszaki állapotának ellenőrzése, vizsgáztatásainak ügyintézése Jellemző munkakörök:* Autóbontó * Autó-motor szerelő * Diagnosztikai és fogyasztásmérő-szerelő * Fékpadszerelő * Garázsmester * Gépjárműszerelő * Szervizmester Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7433 Mezőgazdasági gép(motor)-szerelő, -javító8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 33 541 03Betölthető foglalkozás: Malomipari munkás FEOR 7215 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Keveréktakarmány-gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)A gabonafélék ipari feldolgozását (a gabona megőrzésével összefüggő tárolási feladatok, kenyérgabonák őrlése, takarmánygabonák aprítása, keveréktakarmány gyártása, gabonafélék hántolása stb.) végzi.Feladatai:* a fenti feladatokat ellátó, nagyrészt automatizált gépsorok kezelése és felügyelete * a termelési folyamatban részt vevők közvetlen szakmai irányítása * a beérkező gabonafélék betárolása és a felhasználás módjától (kenyérgabona vagy takarmány) függően az őrlés vagy aprítás előkészítése (kő, szegek, csavarok, gyommagvak és egyéb idegen anyagok eltávolítása, osztályozás, szemek nedvesítése, a magvak héjrészének lecsiszolása stb.) * a kenyérgabona őrlése és osztályozása * a takarmányozási célokat szolgáló gabonaféleségek feldolgozását végző aprítógépek kezelése és a bemérési, illetve keverési folyamatok irányítása Jellemző munkakörök:* Almolnár * Daráló * Gabonasiló-kezelő * Gabonaszárító, -morzsoló * Garatos * Hántolós * Hengerőr * Koptatós * Malomipari koptatós * Molnár * Takarmánykeverő molnár * Terménydaráló * Vezető hengerőr Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7216 Sütő-, tésztaipari munkás, pék8111 Élelmiszergyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A különböző gabonafélék feldolgozását végző üzemek munkaterületei:   – alapanyag átvétel, minősítés, tárolás,   – terményszárítás, tisztítás,   – örlés, hántolás, keveréktakarmány-gyártás,   – készáru minősítés, csomagolás, raktározás.   A technológiai folyamatok előírásainak betartása, valamint a gépek, berendezések balesetmentes kezelése alapvető követelmény.   A molnár szakma gyakorlása során előfordul poros, zajos, huzatos, nehéz fizikai munkát és nagy figyelmet igénylő munkaterület.  

Molnár szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   15 2 7215 04 64 08   2. A szakképesítés megnevezése:   Molnár   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    7215    Malomipari munkás   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    -    -   3. A képesítés célja:   A képesítés célja, hogy a fentiekben megjelölt szakterületen, korszerű malmi- és keveréktakarmány-gyártó tevékenység ellátására való jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek és az elvárások alapján.   4. A munkaterület jellemzése:   A különböző gabonafélék feldolgozását végző üzemek munkaterületei:   – alapanyag átvétel, minősítés, tárolás,   – terményszárítás, tisztítás,   – örlés, hántolás, keveréktakarmány-gyártás,   – készáru minősítés, csomagolás, raktározás.   A technológiai folyamatok előírásainak betartása, valamint a gépek, berendezések balesetmentes kezelése alapvető követelmény.   A molnár szakma gyakorlása során előfordul poros, zajos, huzatos, nehéz fizikai munkát és nagy figyelmet igénylő munkaterület.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   – a gabona átvétele, szárítása, raktározása,   – az őrlésre való előkészítés műveleteinek végzése,   – az őrlési műveletek elvégzése,   – az őrlés termékek osztályozása, darab és dercetisztítás,   – lisztfajták összeállítása, keverési műveletek végzése,   – keveréktakarmány-gyártás,   – hántolási műveletek végzése,   – a csomagolási (kis- és nagyegységű) műveletek végzése,   – a technológiai műveletek végrehajtásához kapcsolódó gépek, berendezések szakszerű kezelése.   2. Elméleti követelmények   a) Szakmai technológia és a kapcsolódó ismeretek terén   Ismeret szintjén tudja:   – a szakma történetét,   – a hántolás alapanyagait és a tevékenység műveleteit, technológiáját.   Megértés szintjén tudja:   – a gabonaraktározás folyamatait, átvétel – tisztítás, gabonaszárítás, tárolás alatti gabonakezelés műveleteit az őrlésre előkészítés műveleteit, a gabona malmi keverésének halmaz- és felülettisztításának, a kondicionálási eljárásoknak folyamatait, azok elméleti alapjait. Az aprítást befolyásoló henger-, rovátka- és hengerek üzemeltetési tényezőit, azok hatásait a szitálás elméleti alapjait,   – a keveréktakarmánygyártás technológiáit, ezen belül az előkészítés, megmunkálás műveleteit,   – a környezetvédelmi előírásokat, azok be nem tartásának következményeit.   Alkalmazás szintjén tudja:   – a malmi, és keveréktakarmány-gyártási technológiák, nyers-, alap- és segédanyagait, késztermékeit,   – az őrlési eljárásokat, műveleteket,   – a szitarendszerek kialakításához szükséges ismereteket, a bevonatok megválasztását, méretbeni különbségek és a légáramba való eltérő viselkedés alapján végrehajtható fajtázás elvi alapjait, folyamatábra rajzolását, alapszintű számítási feladatok megoldását,   – keveréktakarmány-gyártásnál a receptúrák szerinti gyártást, az egyes komponensek helyettesítését a gyártási folyamatokkal kapcsolatos számításokat és azok folyamatábra-jelképekkel való ábrázolását: az adott nyers anyagokhoz igazodó technológiai módosításokhoz igazodó technológiai módosítások lehetőségét,   – a személyi higiéniai szabályok előírásait.   b) Szakmai gépek, berendezések és műszaki ismeretek terén   Ismeret szintjén tudja:   – a malomipari anyagmozgató, szárító és az egyéb seg&eac

OKJ-szám: 55 213 02Betölthető foglalkozás: Egyéb kulturális foglalkozások FEOR 3719 Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ide tartoznak a 371-es alcsoportból a máshová nem sorolható kulturális foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Dokumentációszerkesztő * Közművelődési előadó * Maszkmester * Multimédia-kezelő * Rajzfilmkifestő * Szcenikus * Trükkmester Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat. A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel.  

  A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 102. sorszám alatt kiadott moderátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 01   2. A szakképesítés megnevezése: Moderátor       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3719 egyéb kulturális foglalkozások     2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   2616 újságíró   2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő     2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési kisszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)   2614 kulturális szervező   2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő   3713 kulturális szervező munkatárs   3714 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs   5349 egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat.   A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok   A moderátor szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.   Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.   Munkáját a megrendelő igényeihez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.   Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködik, szerepel.   A moderátor előkészíti a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorokat, előadásokat.   Munkájáról előzetes írásbeli anyagot, forgatókönyvet készít.   Ellátja a munkavégzéshez szükséges szervezési, jogi és gazdasági feladatokat.     2. Követelmények   2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása   a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.   b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.   c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.   d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.   e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.   f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.   g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.   h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.   2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.   b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.   c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.   2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.   b) Lássa át és ismerje fel   – a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait az alkotmányosság fogalmát a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,   – a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).   c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.   d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.   2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.   b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.   2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a média piac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).   b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.   2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Jellemezze   – a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott ,,hírközlő levelektől” a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,   – az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),   – a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).   b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.   2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások   a) Írja le és jellemezze   – a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális napi- és hetilap bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,   – az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,   – az olvasói szokásokat (sajtókultúra),   – a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.   b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.   c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.   d)

A mixer a bárpult mögött elkészíti, kiszolgálja és szükség szerint felszolgálja az egységben forgalmazott italokat.     Ennek keretében feladatai:   – a nyitás előtti előkészítés   – árubeszerzés   – a készletezés, árutárolás   – a bár műszaki berendezéseinek szakszerű kezelése   – hatósági előírások betartása   – a vendég fogadása, rendelés felvétele, italok kimérése   – kevert italok szakszerű elkészítése, felszolgálása   – számlakiállítás és pénzkezelés   – zárási munkálatok elvégzése = standolás   – pult és felszerelési tárgyak, gépek tisztítása.  

OKJ-szám: 33 341 02Betölthető foglalkozás: Egyéb pénztárosok, pénzkezelők FEOR 4219 Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Bolti pénztáros (középszintű, 8. évfolyam után)- E-kereskedő (középszintű, 10. évfolyam után)- Játéktermi felügyelő (krupié) (középszintű, 10. évfolyam után)- Kereskedelmi és szolgáltatási ügynök (középszintű, 8. évfolyam után)- Szerencsejáték-értékesítő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 421-es alcsoportból a máshová nem sorolható pénztárosok, pénzkezelők.Jellemző munkakörök:* Pénztárellenőr * Számlakezelő pénztáros * Vállalati pénztáros Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító feladata a termelő és szolgáltató vállalatok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a rendszer működtetésének ellenőrzése. Ezen belül az MSZ EN 29001 előírásainak érvényesítése a vállalati tevékenységben. A minőségbiztosítási rendszer dokumentálása, a tevékenységek ellenőrzésének megszervezése és a dokumentációk karbantartása. Ezen túlmenően feladata a minőségbiztosítási rendszer tanúsításának megszerzéssel kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolítása.  

A minőségellenőr feladata önállóan végezni a termékek, szolgáltatások – megrendelésekben rögzített – minőségi kritériumainak ellenőrzését, a nem megfelelőségének feltárását, és szükség esetén reklamáció indításának kezdeményezését.   Önállóan végzi a termékek/szolgáltatások előállítása közben a termék/szolgáltatás minőségi paramétereinek ellenőrzését, felismeri a nem megfelelőségek keletkezésének helyét, a javító intézkedés megtétele végett.   Önállóan összehasonlítja a termékek/szolgáltatások minőségi paramétereit a vevői előírásokkal és a vonatkozó szabványos követelményekkel. A termék/szolgáltatás előállításának folyamatában keletkezett összes minőségi információ birtokában dönt a megfelelőségről, a termék kiszállíthatóságáról, illetve a szolgáltatás átadhatóságáról.  

A minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító feladata a termelő és szolgáltató vállalatok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a rendszer működtetésének ellenőrzése. Ezen belül az MSZ EN 29001 előírásainak érvényesítése a vállalati tevékenységben. A minőségbiztosítási rendszer dokumentálása, a tevékenységek ellenőrzésének megszervezése és a dokumentációk karbantartása. Ezen túlmenően feladata a minőségbiztosítási rendszer tanúsításának megszerzéssel kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolítása.  

Van olyan képzés, amit csak iskolarendszerben tanulhatsz, de van olyan is, amit a felnőttként tanfolyamon is el lehet végezni. Néhány szakmánál mindkét képzési forma választható, itt Te döntöd el, melyiket szeretnéd.   Ha tudod, hogy milyen területen szeretnél tanulni, akkor válaszd ki, pl. Egészségügy, és megtalálhatod az összes ide tartozó szakmát. A Szakmai leírások alján kattints a linkre, és megtalálod azokat a képzéseket, iskolákat, ahol a szakmát tanulhatod! Sok sikert kívánunk! Iskolarendszerű képzések (Szakközépiskolák, szakiskolák)                                             Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika- elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Ha felnőttképzési rendszerben szeretnél tanulni, kattints ide >>>

A legjobb bruttó fizetésekA Központi Statisztikai Hivatal elemezte, hogy 2012 januárja és áprilisa között melyek voltak a legjobban jövedelmező gazdasági területek. Évek óta a pénzügyi, biztosítási területek a legjövedelmezőbbek 470.100 forintos átlagos fizetéssel, ezt az információ és kommunikáció területe követi 420.200 forintos átlagfizetéssel, a harmadik helyen pedig az energiaipar, vagyis a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás, és a légkondicionálással kapcsolatos munkák állnak, átlagosan 383.900 forintos bruttó jövedelemmel.A legrosszabbul fizetők Arról is készült statisztika, hogy milyen szakmák képviselői keresik a legkevesebbet. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 139.400 forintos, a humán-egészségügyben és a szociális ellátásban 148.000 forintos, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halászatban 156.800 forintos bruttó átlagkeresetre lehet számítani.

A kertészetekben, mezőgazdasági növénytermesztésben, erdészeti növénytermesztésben alkalmazott korszerű szaporításmód – a mikroszaporítás – munkáinak elvégzésére, irányítására, új laborok létesítésére, laborok üzemeltetésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése   A szakképesített mikroszaporító alkalmas mikroszaporító laboratórium létesítésére, anyagainak, eszközeinek beszerzésére, az ott folyó szakmai munkák megtervezésére, elvégzésére, a laboratórium folyamatos működtetésére.   A szakképesítés a mikroszaporító laboratórium szakmunkáinak elvégzése mellett önálló, vállalkozói tevékenység végzésére is jogosít.  

A vállalkozói oklevéllel rendelkezők az alapvégzettségüknek megfelelően önállóan vállalkozhatnak.   E tevékenység jellemzői:   – felismerni a piaci környezetet, mind a termelési, mind a szolgáltatási szférában,   – marketingmunka, piacelemzés,   – vállalkozói döntés, tervkészítés, szervezés, ellenőrzés, vállalkozói taktika, stratégia kialakítása,   – a megfelelő számviteli rendszer kiválasztása, kialakítása, könyvelés, mérlegösszeállítás (egyszeres), annak elemzése,   – költséggazdálkodás,   – új beruházások előkészítése, finanszírozásának biztosítása, lebonyolítása,   – a vállalkozáshoz tartozó kereskedelmi tevékenység lebonyolítása,   – szabványismeret, az adott szakterületen áruismeret, áruminősítés,   – intézetekkel, intézményekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolat felvétele, tartása,   – adó- és társadalombiztosítási kötelezettség bevallása,   – az alkalmazottainak megfelelő bérezési és jutalmazási rendszer kialakítása,   – munkavédelmi, higiénés, tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.  

A mezőgazdasági (agrár) vállalkozó a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó jól felkészült szakember, aki rendelkezik olyan vállalkozói és ahhoz kapcsolódó ismeretekkel, gyakorlati jártasságokkal, készségekkel, amelyek alapján a maga szakterületén – az alapképzettségének megfelelően – önállóan tud és mer vállalkozni.   Vállalkozásukat tudják megtervezni, beindítani, folyamatosan működtetni és fejleszteni. Gazdálkodásukat mindenkor képesek a makro- és mikrokörnyezethez alkalmazkodva vezetni. Ismeri az üzleti életet, partnereikkel tárgyalóképesek, alkalmazottaikkal szemben megfelelő személyzeti politikát tudnak kialakítani. Vállalkozásukat a munkaegészségügyi és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezik és irányítják. A vállalkozók szemléletében az ökonómián kívül érvényesül a környezetvédelmi szemlélet, a szociális érzék, eleget tudnak tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.   4. A munkaterület jellemzése:   A vállalkozói oklevéllel rendelkezők az alapvégzettségüknek megfelelően önállóan vállalkozhatnak.   E tevékenység jellemzői:   – felismerni a piaci környezetet, mind a termelési, mind a szolgáltatási szférában,   – marketingmunka, piacelemzés,   – vállalkozói döntés, tervkészítés, szervezés, ellenőrzés, vállalkozói taktika, stratégia kialakítása,   – a megfelelő számviteli rendszer kiválasztása, kialakítása, könyvelés, mérlegösszeállítás (egyszeres), annak elemzése,   – költséggazdálkodás,   – új beruházások előkészítése, finanszírozásának biztosítása, lebonyolítása,   – a vállalkozáshoz tartozó kereskedelmi tevékenység lebonyolítása,   – szabványismeret, az adott szakterületen áruismeret, áruminősítés,   – intézetekkel, intézményekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolat felvétele, tartása,   – adó- és társadalombiztosítási kötelezettség bevallása,   – az alkalmazottainak megfelelő bérezési és jutalmazási rendszer kialakítása,   – munkavédelmi, higiénés, tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.  

A növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megszervezése, irányítása, menedzselése, és a munkák elvégzése.Közúti közlekedésre a külön jogszabályban előírt vezetői engedélye birtokában alkalmas. A vezetői engedély külön képzés keretében, a közlekedési hatóságok által előírt módban szerezhető meg.Végzettsége alapján külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi munkák elvégzésére jogosult.A munkavégzés fontos területe az emberekkel való nyílt, emberséges, határozott bánásmód és a gazdaszemlélet érvényesülése. A munkavégzés során a munka és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell.A növénytermesztés területénA talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a növényvédelem, betakarítás, terménykezelés és -tárolás, valamint az okszerű talajjavítás és talajvédelem, öntözés, tápanyag-visszapótlás hatékony elvégzése.Az állattenyésztés területénA termelés, tenyésztési munkák elvégzése, menedzselése.Az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával, valamint a piaci igényeknek megfelelő áru előállításával kapcsolatos munkafolyamatok elvégzése.A kertészet területénA zöldség, a gyümölcs és a szőlő kultúrákban a termelés, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítása.

A mezőgazdasági technikus olyan középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és az azokhoz kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületen önálló feladatok elvégzésére alkalmas, kisebb munkacsoportok ez irányú szakmai munkájának irányítására képes. A korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a piac igényeinek megfelelő minőségi termék gazdaságos előállítására, a termelés menedzselésére felkészült.   4. A munkaterület jellemzése:   A növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megszervezése, irányítása, menedzselése, és a munkák elvégzése.   Közúti közlekedésre a külön jogszabályban előírt vezetői engedélye birtokában alkalmas. A vezetői engedély külön képzés keretében, a közlekedési hatóságok által előírt módban szerezhető meg.   Végzettsége alapján külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi munkák elvégzésére jogosult.   A munkavégzés fontos területe az emberekkel való nyílt, emberséges, határozott bánásmód és a gazdaszemlélet érvényesülése. A munkavégzés során a munka és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell.   A növénytermesztés területén   A talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a növényvédelem, betakarítás, terménykezelés és -tárolás, valamint az okszerű talajjavítás és talajvédelem, öntözés, tápanyag-visszapótlás hatékony elvégzése.   Az állattenyésztés területén   A termelés, tenyésztési munkák elvégzése, menedzselése.   Az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával, valamint a piaci igényeknek megfelelő áru előállításával kapcsolatos munkafolyamatok elvégzése.   A kertészet területén   A zöldség, a gyümölcs és a szőlő kultúrákban a termelés, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítása.  

A mezőgazdaság szervizüzemi szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis- és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépüzemfenntartás általános és speciális feladatainak megoldására.   Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, a gazdaságossági szempontokat mérlegelve, képes legyen eldönteni, hogy a gép az esedékes karbantartó műveletek elvégzése után tovább üzemeltethető, vagy javítás szükséges.   Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a karbantartói és a gépek biztonságos üzemeltetését biztosító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére.   Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére.   4. A munkaterület jellemzése   A mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, valamint egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő karbantartási és beszabályozási műveletek elvégzésére, a technológia kiválasztására, végrehajtására. Képes a rábízott munkatársak önálló és felelősségteljes irányítására, vállalkozás működtetésére.  

Fizikai munkavégzés magasabb szakmai képesítésű személy irányításával a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában.A munka tárgyának élő volta (talaj, növény, állat), valamint a speciális munkakörülmények (pl.: szélsőséges klimatikus tényezők), a munkavégzés során elkerülhetetlenül jelentkező kellemetlen környezeti hatások (pl.: bűz stb.) speciális személyiségjegyeket (lelkiismeretesség, türelem, állóképesség stb.) kíván a munkavégzőktől. A technológiai műveletek egyszerű gépek, berendezések üzemeltetését illetve kiszolgálását is igényelheti.

A mezőgazdasági munkás képesítéssel a mezőgazdaság valamennyi területén technológiai műveletek végzése kézi erővel, valamint speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel.   4. A munkaterület jellemzése   Fizikai munkavégzés magasabb szakmai képesítésű személy irányításával a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában.   A munka tárgyának élő volta (talaj, növény, állat), valamint a speciális munkakörülmények (pl.: szélsőséges klimatikus tényezők), a munkavégzés során elkerülhetetlenül jelentkező kellemetlen környezeti hatások (pl.: bűz stb.) speciális személyiségjegyeket (lelkiismeretesség, türelem, állóképesség stb.) kíván a munkavégzőktől. A technológiai műveletek egyszerű gépek, berendezések üzemeltetését illetve kiszolgálását is igényelheti.  

A mezőgazdasági laboratóriumi szakterületen a mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens felügyeli és kezeli a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és egyéb (nem élelmiszer-ipari üzemekben telepített mezőgazdasági analitika jellegű) üzemekben a minőségvizsgálatra telepített szabályzó és mérőműszereket a technológiai leírás és egyéb műszaki dokumentáció alapján. Önállóan irányít, és felügyeletet gyakorol. Szervezi és irányítja az ügyviteli rend alapján az alkalmazottak munkáját a meghatározási paraméterek biztosítása és az optimális laborüzem megvalósítása érdekében. Mintavételt, gyors minőségelemző analitikai munkát végez, értékel, összehasonlít, eredményeiről, következtetéseiről, javaslatairól szakszerű dokumentációt, jelentést készít. Minőség-ellenőrző és kutató laboratóriumokban szabvány- és sorozatvizsgálatokat végez önállóan, vagy csoportmunkában műszaki leírás, vagy egyéb dokumentáció alapján. Ismeri és alkalmazza a munkakörére vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos jogszabályokat, szabványokat, előírásokat.Eszközigényt állít össze, karbantartási ütemtervet készít, közreműködik a megvalósításban, a vagyonvédelmi intézkedési terv végrehajtásában. Veszélyhelyzetben intézkedik. Mérnöki ismereteket nem igénylő feladatokat végez, támogatja a mérnök munkáját.

A mezőgazdasági és patkolókovács szakember ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához, karbantartásához.El tudja készíteni a lovaskocsik, hintók, pótkocsik, utánfutók fém alkatrészeit és szerelését.Önállóan tudja elvégezni a fémek hideg- és melegalakítási műveletét. Ismeri a patás állatok anatómiáját és ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak patkolását.Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a fenti területeken.

Olyan szakemberek biztosítása, akik a mezőgazdasági növénytermesztés, az erdőgazdaság speciális területein alkalmasak a munkagépek művelő eszközeinek felújítására, karbantartására, beállítására, szabadkézi és gépi kovácsolásra, alkatrészek hőkezelésére, a bognár szakmához kapcsolódó járművek fém alkatrészeinek kovácsolással történő elkészítésére, szerelésére, állattenyésztés területén a szarvasmarhák körmölésére, lovak patkolására.   Szakmai és gazdálkodási ismeretek birtokában önálló mezőgazdasági termelést, alkatrész- és eszközfelújítást, karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni.   A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.   4. A munkaterület jellemzése:   A mezőgazdasági és patkolókovács szakember ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához, karbantartásához.   El tudja készíteni a lovaskocsik, hintók, pótkocsik, utánfutók fém alkatrészeit és szerelését.   Önállóan tudja elvégezni a fémek hideg- és melegalakítási műveletét. Ismeri a patás állatok anatómiáját és ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak patkolását.   Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a fenti területeken.  

OKJ-szám: 33 521 06Betölthető foglalkozás: Kovács FEOR 7426 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzéseElágazások** Mezőgazdasági munkagépjavító kovács* PatkolókovácsFémek melegalakítását végzi kézi erővel vagy gépi berendezések segítségével különböző fémtárgyak és alkatrészek előállítása, javítása céljából.Feladatai:* kézi vagy gépi úton dísztárgyak, gép- és szerkezeti alkatrészek és egyéb termékek előállítása * kovácstűzhelyen vagy kemencében a megmunkálandó fém felizzítása, majd a munkadarab alakítása, nyújtása, hajlítása, formálása * az anyag forgatása manipulátorral, forgatódaruval vagy kézi fogóval, illetve a forgatás irányítása * anyagok zárt, illetve nyitott süllyesztékes kovácsolása * kovácsolással anyagok összehegesztése * kovácsolt alkatrészek hőkezelése, edzése, temperálása * gőz-, mechanikus vagy gépkalapács beállítása és működtetése Jellemző munkakörök:* Fegyverkovács * Gépikovács * Hengerlő kovács * Kazánkovács * Kézi kovács * Lemezsajtoló kovács * Mezőgazdasági patkolókovács Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8192 Fémmegmunkáló gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 31 521 20Betölthető foglalkozás: Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető FEOR 8293 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaElágazások** Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó* Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó* Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó* Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartóKezeli, karbantartja a mezőgazdaságban alkalmazott talajművelő, növényvédelmi, állattenyésztési és betakarítógépeket.Feladatai:* a traktor összekapcsolása különféle mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas munkagépekkel (adapterek: eke, borona, tárcsa, vetőgép, permetezőgép, trágyaszóró gép stb.) * az öntözőberendezések (szivattyúk, csőhálózat, szórófejek stb.) beállítása, javítása, karbantartása és üzemeltetése * a betárolási munkák elvégzése és azok előkészítése * a nagy nedvességtartalmú gabona, kukorica stb. szárítása és elszállítása, a tűzvédelmi előírások szigorú betartása * az állattartás gépeinek és berendezéseinek (különböző klíma- és szellőzőberendezések, etető- és itatógépek, trágyakezelés gépei stb.) javítása és karbantartása * az erős korróziótól eltört, vasból készült szerkezeti elemek hegesztése, felújítása és a felmerülő lakatosmunkák elvégzése * a keltetőgépek működésének felügyelete, az esetleges üzemzavarok (áramkimaradás stb.) mielőbbi elhárítása a károk elkerülése érdekében * fejőgépek beállítása és felügyelete Jellemző munkakörök:* Hibridkukorica-kikészítőüzemi gépész * Mezőgazdasági szárítóüzemi gépész * Növénytermesztő gépész * Öntözéses-növénytermesztő gépész * Öntözőgépész * Szálastakarmány-szárítóüzemi gépész * Szárítóüzemi gépész (mezőgazdasági) * Szemestakarmány-szárítóüzemi gépész * Takarmánykeverő-üzemi gépész * Vetőmagtisztító-üzemi gépész Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8311 Mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő8312 Erdőgazdasági gépkezelő8313 Növényvédő gépészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A mezőgazdaság gépüzemeltető szaktechnikus képzés célja olyan műszaki, üzemeltetési, termesztési, tartástechnológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban (vállalkozásukban) lévő mezőgazdasági erőgépek, munkagépek és gépi berendezések önálló, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépekből összeállított gépcsoportok munkájának gazdaságos és szakszerű üzemeltetésére képesek.   El tudják végezni a gépek, illetve gépcsoportok szakszerű javítási és karbantartási munkáit. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak, munkacsoportok irányítására.   A termesztési, tartástechnológiai és vállalkozási ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, ellátó- és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni.   4. A munkaterület jellemzése   A mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések szakszerű kezeléséhez, üzemeltetéséhez.   El tudja végezni a gépekhez, gépcsoportokhoz kapcsolódó beállítási-, (beszabályozási), karbantartási és egyéb műszaki kiszolgálási műveleteket, adminisztrációs teendőket.   Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gépi munkafeladatokat.   Tud emberekkel bánni, együttműködni, vagy alkalmazottakat felelősen irányítani.   Gazdálkodási, vállalkozási ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a mezőgazdasági növénytermesztésben, állattenyésztésben, a mezőgazdasági termékek szállításában, a mezőgazdasági gépi bérmunka és karbantartó szolgáltatások terén.   Közúton gépjárművével (gépcsoportjával) csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.  

A mezőgazdaság gépjavító szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépjavítás általános és speciális feladatainak megoldására.   Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, meghibásodás esetén az eredeti állapot helyreállítása. A gazdaságossági szempontokat mérlegelve képes legyen eldönteni, hogy a javítás vagy a selejtezés a célszerű.   Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a gépjavító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére.   Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére.   4. A munkaterület jellemzése   A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek és egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő javítástechnológia kiválasztására és végrehajtására. Önállóan és felelősen képes a rábízott munkatársak irányítására, vállalkozás működtetésére.  

OKJ-szám: 31 521 19Betölthető foglalkozás: Egyéb mezőgazdasági, erdőgazdasági erőgépvezetők, -kezelők FEOR 8319 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Fejő- és tejkezelőgép kezelője (középszintű, 8. évfolyam után)- Keltetőgép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Kertészeti gép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Majorgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Meliorációs, kert- és parképítőgép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági rakodógép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Növényvédelmi gép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Önjáró betakarítógép kezelője (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 831-es alcsoportból a máshová nem sorolható mezőgazdasági, erdőgazdasági erőgépek vezetői és kezelői.Jellemző munkakörök:* Alagcsövező gép kezelője * Cséplőgépkezelő * Mezőgazdasági gépkezelő * Mezőgazdasági munkagépkezelő * Nádvágó gépkezelő * Talajjavítási gépkezelő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A mezőgazdaság gépjavító szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépjavítás általános és speciális feladatainak megoldására.   Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, meghibásodás esetén az eredeti állapot helyreállítása. A gazdaságossági szempontokat mérlegelve képes legyen eldönteni, hogy a javítás vagy a selejtezés a célszerű.   Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a gépjavító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére.   Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére.   4. A munkaterület jellemzése   A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek és egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő javítástechnológia kiválasztására és végrehajtására. Önállóan és felelősen képes a rábízott munkatársak irányítására, vállalkozás működtetésére.  

A mezőgazdasági gépjavító szakemberek speciális szakmai képesítés birtokában alkalmasak legyenek a különböző mezőgazdaságban használatos speciális erő- és munkagépek javítására, gépészeti berendezések, műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására.   4. A munkaterület jellemzése:   A mezőgazdasági gépjavító végzettséggel rendelkező szakember alkalmas a gépek, berendezések speciális erő-, munkagépek, állattartó telepi gépek) működtetésére, adott esetben a hibák elhárítására.  

A mezőgazdasági gépésztechnikus képesítés célja, olyan műszaki, biológiai, agrotechnikai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló, gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű javítására, karbantartására képesek.   A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak vagy beosztottak irányítására is.   A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.   4. A munkaterület jellemzése:   A mezőgazdasági gépésztechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási és javítási műveleteket.   Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó – elsősorban géppel végzendő – munkafeladatokat.   Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével.   Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani.   Közúton járművével csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.  

A mezőgazdasági gépész képesítés célja, hogy olyan műszaki, biológiai agrotechnikai, és gazdasági alapismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű karbantartására képes.   A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló szántóföldi növénytermesztést, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni. A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.   4. A munkaterület jellemzése:   A mezőgazdasági gépész szakember ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technikákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási-, karbantartási műveleteket.   Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó – elsősorban géppel végzendő – munkafeladatokat.   Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító-, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével.   Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.  

A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos.Jellemző munkaterületei:- a családellátás és háztartás terén:- a családi élet megszervezése,- a csecsemőápolás és házi beteggondozás,- a főzés-sűtés, terítés,- a szabás-varrás, kézimunkázás,- a ruhaápolás, -javítás,- a lakásápolás,- a vendéglátás,- a mezőgazdasági munkák terén:- a konyhakert, gyümölcsös és díszkert művelése,- a haszonállatok gondozása,- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése – a családi gazdálkodás terén:- a belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, pénzgazdálkodási munkái.A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technikai alkalmazásával – a betölthető munkalehetőségek körét bővítik.

A képesített mezőgazdasági gazdasszony végzettséggel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, a mezőgazdasági munkák elvégzésére, a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos munkákra és azok végzésére.     E képesítés és idegennyelv-tudás birtokában felkészült önálló, jövedelemszerző vállalkozások, pl. vidéki vendéglátás (falusi zöld turizmus) gyakorlására, a vendégekkel való aktív, közvetlen kapcsolattartásra, a számítógépes nyilvántartási módszerek használatára, a szerződéskötési és adózási munkafolyamatok végzésére.     A képesítés további kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez szolgál alapul.     Ilyen lehetőségek:     – a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó),     – az egészségügyi-, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. szociális ápoló, hivatásos nevelőszülő, gyermekfelügyelő stb.),     – a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.),     – az ipar és élelmiszer-ipari feldolgozás területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.)     A képesített mezőgazdasági gazdasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos. A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.     Leggyakoribb feladatok:     A családellátás és háztartás terén:     – a családi élet megszervezése,     – a csecsemőápolás és házi beteggondozás,     – gyermekek gondozása, nevelése,     – a szabás-varrás, kézimunkázás,     – a ruhaápolás, -javítás,     – a lakásápolás,     – a vendéglátás,     – az esztétikus, igényes környezet kialakítása és fenntartása,     – a higiéniés feltételek fenntartása.     A mezőgazdasági munkák terén:     – a konyhakert, gyümölcs és díszkert művelése,     – a haszonállatok tartása,     – a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése.     A családi gazdálkodás terén:     – belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, ügyviteli, pénzgazdálkodási munkái.     Falusi vendégházak, panziók, valamint szállodák, üdülők működése terén:     – szobaasszonyi és adminisztratív feladatok,     – konyhai, éttermi munkák,     – gondnoki teendők.     Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technika alkalmazásával – betölthető munkalehetőségek körét bővítik.    

A mezőgazdasági gazdaasszony képesítéssel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, az alapvető mezőgazdasági munkák és a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének elvégzésére és szervezésére. A képesítés alapul szolgál kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez.   Ilyen lehetőségek:   – a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó, vendéglátó stb.)   – az egészségügyi, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. dajka, segédápoló stb.)   – a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.)   – az állattartás területén (pl. állatgondozó, tejkezelő)   – az ipar területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.).   4. A munkaterület jellemzése   A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos.   Jellemző munkaterületei:   – a családellátás és háztartás terén:   – a családi élet megszervezése,   – a csecsemőápolás és házi beteggondozás,   – a főzés-sűtés, terítés,   – a szabás-varrás, kézimunkázás,   – a ruhaápolás, -javítás,   – a lakásápolás,   – a vendéglátás,   – a mezőgazdasági munkák terén:   – a konyhakert, gyümölcsös és díszkert művelése,   – a haszonállatok gondozása,   – a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése   – a családi gazdálkodás terén:   – a belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, pénzgazdálkodási munkái.   A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.   Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technikai alkalmazásával – a betölthető munkalehetőségek körét bővítik.  

OKJ-szám: 54 525 02Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Erdőgazdasági gépésztechnikus* Mezőgazdasági gépésztechnikusIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.   Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A mézeskalács-készítő olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszert állítanak elő.   Ezért tevékenységével elő kell segítenie az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi és higiéniai követelmények, valamint a szabványelőírások betartását.  

OKJ-szám: 31 543 05Betölthető foglalkozás: Mész-, cementtermékeket gyártó gépkezelő FEOR 8145 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelügyeli és kiszolgálja a mész és cement előállítását végző automatikus gépi berendezéseket.Feladatai:* a gyártási technológia jól körülhatárolt részfeladatának (adagolás, őrlés, égetés, hűtés, osztályozás, csomagolás stb.) elvégzése * a rábízott gépek, berendezések ápolása * a gyártás során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a gyártási eljárás folyamatosságának biztosítása * a rábízott berendezés működésének felügyelete és a szükséges beavatkozások (megváltozott gyártási paraméterek, hőmérséklet visszaállítása stb.) elvégzése * a meszet előállító kemencék üzemeltetése,darabos mészkővel való ellátása adagoló gépek segítségével * a kemence oldalán elhelyezkedő nyíláson keresztül olaj, gáz vagy szénpor befúvatása * a darabos mész osztályozása és csomagolása * az agyag finom porrá őrlése és vízzel keverése * a masszát a kemencébe továbbító szivattyúk kezelése * klinker előállítása, lehűtése és finom porrá őrlése Jellemző munkakörök:* Azbesztcement-hollandikád kezelője * Azbesztcementlemez-gyártó gép kezelője * Cementgyári granulátorkezelő * Cementgyári hűtődob-, rostélykezelő * Cementgyári porkamrakezelő * Cementkominor-kezelő * Cerapumpa-, fullerkezelő * Gipsztörőgép-kezelő * Mészégetőkemence-töltő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8144 Betonelemterméket gyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Egyszerűen tájékozódhat a mérlegképes továbbképzésekről: csak regisztrálja magát és rendszeresen megküldjük Önnek a továbbképzések tájékoztatóját.   $urlap$   Időpont  helyszín  képzés  szervező cég 2007. november 21-22.  Budapest  MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK TOVÁBBKÉPZÉSE 2007 ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKIRÁNY  RODIN Management Service Kft.  2007. szeptember 12-13. államháztartási szak  Veszprém  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 5-6. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 12-13. államháztartási szak Veszprém  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 11-12. államháztartási szak  Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 18-19. államháztartási szak Székesfehérvár  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 25-26. államháztartási szak Szombathely  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007.szeptember 25-26. vállalkozási szak Szombathely  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 27-28. vállalkozási szak  Győr  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007 október 3-4. vállalkozási szak  Szeged   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 3-4. államháztartási szak Tatabánya  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 9-10. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. államháztartási szak Kaposvár  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. vállalkozási szak Kaposvár   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 24-25. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 30-31. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 13-14. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 21-22. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 21-22. vállalkozási szak Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 22-23. vállalkozási szak Győr   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 27-28. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 28-29. államháztartási szak Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 5-6. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 12-13. államháztartási szak Budapest   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 18-19. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.   2007.október.17-18. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult 2007.november.14-15. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult 2007.december.5-6. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult  

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.   A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.   A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:   – a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,   – az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.   A mérlegképes könyvelő alkalmas   – a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.   Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.   Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie – a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése figyelembevételével – annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.    

OKJ-szám: 61 344 02Betölthető foglalkozás: Számviteli ügyintéző FEOR 3606Képzési idő: Legfeljebb 1500 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: felsőfokú Ráépülések*** Államháztartási mérlegképes könyvelő (felsőfokú, felsőfokú végzettséggel)* Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő (felsőfokú, felsőfokú végzettséggel)* Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő (felsőfokú végzettséggel)Ellátja, illetve intézi a gazdasági szervezet könyvelési, beszámolási, ellenőrzési és egyéb számviteli feladataival kapcsolatos teendőket.Feladatai:* főkönyvi és folyószámla-könyvelési tételek kontírozása, a könyvvezetés ellenőrzése, analitikus feladások készítése és ellenőrzése * számlalikvidációs feladatok ellátása * tervezési, közgazdasági, üzemgazdasági feladatok végzése, pénzügyi és banktechnikai feladatok ellátása, ügyviteli folyamatok szervezése * egyszerűsített mérleget készítő vállalkozások gazdasági irányítása, számviteli és pénzügyi rendszerének ellenőrzése, ügyviteli folyamatainak, belső-külső információinak szervezése, működtetése, éves beszámolójának összeállítása, elemzése, ellenőrzése * kettős könyvvitelt vezető vállalkozások és egyéb szervezetek számviteli, ügyviteli, információs rendszerének működtetése, folyamatos irányítása, éves beszámolójának elkészítése * költségvetési szervezetek költségvetésének és éves beszámolójának elkészítése, részvétel a költségvetési gazdálkodási folyamatok és feladatok irányításában Jellemző munkakörök:* Költségvetési számviteli ügyintéző * Könyvvizsgáló asszisztens * Pénzintézeti számviteli ügyintéző * Számviteli szakügyintéző Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3604 Bér- és társadalombiztosítási ügyintéző3605 Pénzügyi ügyintéző4111 Könyvelő (analitikus)4112 BérelszámolóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.   A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.   A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:   – a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,   – az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.   A mérlegképes könyvelő alkalmas   – a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.   Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.   Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie – a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése figyelembevételével – annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.  

OKJ-szám: 54 725 02Betölthető foglalkozás: Szakápoló FEOR 3212Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2400 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Betegszállító (középszintű, 10. évfolyam után)Ápolja és gondozza a kórházak, klinikák, szanatóriumok és egyéb egészségügyi, illetve gondozási feladatot ellátó intézmények különböző osztályain gyógykezelt betegeket mentőautóval kórházba, haza vagy kórházak között szállítja a betegeket, miközben szükség esetén életmentő feladatokat is ellát.Feladatai:* ápolási terv készítése a betegekről * asszisztálás az orvosnak a vizsgálatoknál és kezeléseknél, a hatáskörébe tartozó vizsgálatok és kezelések elvégzése (pl. hőmérséklet- és vérnyomásmérés, vérvétel, beöntés) * a betegek folyamatos megfigyelése, a tünetek és állapotváltozások rögzítése * gondoskodás a létfenntartáshoz és a gyógyuláshoz elengedhetetlen szükségletek kielégítéséről (pl. táplálkozás, ürítés, mozgás, tisztálkodás) * kapcsolattartás a betegek hozzátartozóival vagy a szociálisgondozó-hálózattal, a betegek és családtagjaik felkészítése az otthoni ápolási feladatokra * egészségügyi tanácsadás, egészségnevelés * betegek szállítása mentőautóval, életmentő feladatok ellátása Jellemző munkakörök:* Csecsemő- és gyermekápoló * Diabetológus szakápoló * Felnőttszakápoló * Foglalkozás-egészségügyi ápoló/üzemi ápoló * Gyermekápoló * Intenzív betegellátó szakápoló * Mentőápoló * Nefrológiai szakápoló * Onkológiai szakápoló * Újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló * Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2230 Diplomás ápolónő, ápoló3211 Általános ápolónő, ápoló3313 Szociális ápoló, gondozó5320 Egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások (pl.segédápoló, beteghordó, műtőssegéd, dajka)Minimális képzettségi (képesítési) feltételKözépfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A mentőápoló — a sürgősségi betegellátás területén tevékenykedik, — munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai normáit, — megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, — betegmegfigyelést, szükség esetén betegvizsgálatot végez, — team tagjaként, orvos vagy mentőtiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt a betegek mentésében és ellátásában, — szakszerűen alkalmazza a beteg vizsgálatához, acut ellátásához és mentéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket, — felhatalmazás birtokában önálló indikáció alapján, gyógyszerrel, intravénás folyadékpótlást végez, — beteget szállít, — segítséget nyújt a beteg élettani szükségleteinek kielégítésében, — elősegíti, biztosítja a sürgősségi ellátás optimális feltételeit, — mentésszervezési, irányítási feladatokat lát el.

A mentálhigiénés asszisztens emelt szintű szakképzettségű – szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési – alap (humán) szakmájára ráépülő, mentálhigiénés ismeretekkel és szemlélettel rendelkező szakember, aki elsősorban a prevenció (a lelki egészségvédelem, az egészségkultúra, az egészségnevelés, az egészséggondozás) területén fejti ki tevékenységét. Közreműködik a lelki egészséget veszélyeztető egyéni, családi, közösségi, szervezeti problémák feltárásában, megoldásában és az ehhez szükséges források felderítésében.   Részt vesz az egészségkultúrára nevelés egészséglélektani és felvilágosító feladatainak végrehajtásában. Elősegíti az egyéni és közösségi mentálhigiénés módszerek és technikák alkalmazását, az adekvát egészségmegőrző életmódprogramok megvalósítását.   Különböző típusú: egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, oktatási, közművelődési, igazságügyi, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási intézményekben fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél önkormányzati, munkaügyi és társadalombiztosítási hivatalokban munkaszervezetek humánpolitikai és szervezetfejlesztő részlegeiben egyházi és karitatív szervezetek egészségügyi és szociális szolgálatainál fejti ki tevékenységét.   E szakképesítés gyógyító és pszichoterápiás tevékenység végzésére nem jogosít.   A mentálhigiénés asszisztens preventív munkája során végzett jellemző tevékenységek:     1. Részt vesz a lelki egészséget veszélyeztető társadalmi problémák feltárásában, megoldásában.     2. Felvilágosító tevékenységet folytat az egészséges életmód kialakítása érdekében.     3. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és támogató hálózatok szerveződését és részt vesz azok munkájában.     4. Segítséget nyújt kliense mentális egészsége megőrzéséhez.     5. A kliensek lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, balesetet elszenvedettek körében.     6. Közreműködik a kliensek és a különböző szakemberek és intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában.     7. Munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el.    

A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciákA ló tenyésztése, felnevelése, gondozása, takarmányozása, istállózása.A ló alapszintű kiképzése, felkészítése különböző munkavégzésre, szakszerű használata a hasznosítás szerint (nyereg alatt, fogatban, versenysportban).A ló tenyésztésével és használatával kapcsolatos járművek, szerszámok, eszközök és épületek szakszerű használata, gondozása.Adminisztratív jellegű elemzési és tervezési feladatok végrehajtása, gazdálkodási, vállalkozási, munkaszervezési és vezetési feladatok ellátása.A munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása és betartatása.Folyamatos önképzés megvalósítása (szakmai, számítástechnikai, valamint idegennyelv területen).

Nagy-Britanniában egy ötéves kislány munkáját venné át sok gyerek. A kenti Jessica Rosbrook játéktesztelő. Ráadásul bejárnia sem kell, otthon dolgozhat teljesen rugalmas időbeosztásban, a cég házhoz viszi neki a munkát. Jessica azért be-bejár a cég központjába is játszani. Feladata a tesztelési játszadozáson túl a játékok értékelése is. –        Eleinte csupán élvezte, hogy állandóan új játékokat kap, és hogy elsőként próbálhatja ki a gyerekek közül, de mostanra már tudatosult benne, hogy számít a véleménye, és amit csinál, azzal eldöntheti, hogy egy-egy játék a boltokba kerül-e vagy a kukába – idézte a gyerek anyját a brit Metro újság. Sajnos arra nem tért ki a cikk, hogy mennyi Jessica fizetése. A kicsit idősebbek is jó feladatot találhatnak, ha szeretik például a játékprogramokat. A fejlesztő cégek ugyanis jó pénzt fizetnek azért, ha valaki egész nap csak a legújabb programokkal játszik. Ugyanígy a kaszinók sem fukarkodnak, ha valaki beépített emberként a szerencsejátékoknak hódol, persze csak akkor, ha közben figyeli a többi játékost.  Ami nekünk a hétvégi telek, az a sztároknak a magánsziget. De Sting nyilván nem kezdi szombat délelőtt lenyírni a füvet a birtokán. Inkább fogad egy menedzsert, aki rendben tartja a szigetet. Akinek szerencséje van, elnyer egy ilyen állást, és az év nagy részében ő élvezi a sziget szépségét.

OKJ-szám: 54 582 05Betölthető foglalkozás: Bányászati technikus FEOR 3111 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Mélyfúró (középszintű, 8. évfolyam után)A bányamérnök irányítása mellett bányatelepítéssel, -feltárással, ásványi nyersanyag előkészítésével és elsődleges feldolgozással, valamint üzemeltetéssel,karbantartással kapcsolatos műszaki feladatokat lát el.Feladatai:* új bányák megnyitásakor geológiai kutatómunkák, kutatófúrások végzése, részvétel a feltárás megtervezésében * a megadott specifikációk szerint az ásványi nyersanyagok kutatási, feltárási, kitermelési, szállítási terveihez költségbecslések készítése, az erőforrás-felhasználás tervezése * az ásványi nyersanyagot kutató, kitermelő, tároló és elszállító berendezések, az ásványi nyersanyagot előkészítő és elsődlegesen feldolgozó üzemek létesítésének, telepítésének, működtetésének, karbantartásának műszaki ellenőrzése, az előírásoknak megfelelő teljesítmény biztosítása * az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos bányászati munkák közvetlen irányítása, a normák kialakítása, a teljesítményszint meghatározása * ércminták vétele, minőségi és mennyiségi vizsgálatok végzése * részvétel a bányaveszélyek kialakulását megelőző és a kialakult bányaveszélyek elhárítását célzó intézkedések meghozatalában, valamint végrehajtásában Jellemző munkakörök:* Bányaipari aknász technikus * Bányatechnikus * Fluidumkitermelő technikus * Kőolaj- és gázfúró technikus * Mélyfúró technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2111 Bányamérnök3112 Földmérő és térinformatikai technikusMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő mélyfúrási, geofizikai jellegű műszaki és adminisztratív tevékenységek szervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátása.   Részt vesz:   – a kőolaj-, földgáz- és víztermelő kutak lemélyítését szolgáló fúróberendezések, gépek, eszközök korszerűsítési munkálataiban,   – a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésében,   – új technológiák bevezetésében,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának biztosításában,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében,   – a hibaelhárításban, havária felszámolásban,   – a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában.   Folyamatosan ellenőrzi:   – a technológiai fegyelem betartását,   – az üzemeltetés, javítás, felújítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, berendezések, műszerek műszaki paramétereit.   Gondoskodik:   – a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,   – a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,   – a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról.   Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:   – próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás,   – részvétel kísérleti munkákban.    

Az ipar területén technikusi felkészültséget nem igénylő mélyfúrási, geofizikai jellegű műszaki feladatok ellátása.   Részt vesz:   – a kőolaj-, földgáz- és víztermelő kutak lemélyítését szolgáló fúróberendezések, gépek, eszközök üzembe helyezésében és karbantartási munkálataiban,   – a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésében,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának biztosításában,   – a hibaelhárításban, havária felszámolásban,   – a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításához szükséges adatok szolgáltatásában.   Kötelessége:   – a technológiai fegyelem betartása,   – az üzemeltetés, javítás, felújítás és rendszeres karbantartás során használt gépek, berendezések, műszerek állagának megőrzése, a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása,   – a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag, segédanyag biztonságos tárolása és használata.    

OKJ-szám: 54 582 04Betölthető foglalkozás: Építésztechnikus FEOR 3123 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: szakmai alkalmasságÉpületek és más építmények (hidak, utak, vízszállító- és szennyvízrendszerek, gátak stb.) tervezésével, építésével, működtetésével, fenntartásával, felújításával és átalakításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el.Feladatai:* a gyakorlati építéskivitelezés során az építészek és építőmérnökök tervezési elképzeléseinek képviselete, az előírások, szabványok betartatása, a kivitelezési munkák összehangolása, ellenőrzése * az építéstervezés területén a megadott specifikációknak és a mérnöki utasításoknak megfelelően, a tervek mérethelyes megszerkesztése, megrajzolása vagy megrajzoltatása, a tervekhez kapcsolódóan számítások és költségvetések készítése, kisebb tervek elkészítése, méretezése * önkormányzati szakhatósági (műszaki, építésügyi) feladatok ellátása, ellenőrzési beszámolók megírása * ingatlankezelési, üzemeltetési, fenntartási és felújítási műszaki feladatok ellátása * talajok és építőanyagok helyszíni és laboratóriumi vizsgálata, épületek és építmények építésének ellenőrzése * műszaki tanácsadás az épületek és építmények építésénél, ellenőrzésénél * településfejlesztési tervek kivitelezési munkáinak összehangolása, ellenőrzése * településüzemeltetési feladatok ellátása, egyeztetés a szolgáltatók képviselőivel (gáz, áram, víz, csatorna, utak stb.) Jellemző munkakörök:* Beruházási előadó * Építésügyi előadó * Építész műszaki előadó * Építész-, épületgépész technológus * Magasépítő technikus * Mélyépítő technikus * Műszaki ellenőr * Műszaki előadó * Műszaki előkészítő kalkulátor * Műszaki szerkesztő * Műszaki ügyintéző * Településfejlesztési technikus * Településüzemeltető * Termelés-előkészítő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2123 Építészmérnök2124 ÉpítőmérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

– Az mélyépítő technikus munkaterülete elsősorban a mélyépítőipar, talajmechanika-földművek, közlekedésépítés, közműépítés területén létrehozott műtárgyak tervezésével, az építés műszaki előkészítésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, fenntartásával, a talajmechanikai és a talajminőség vizsgálat laboratóriumi tevékenységével kapcsolatos középfokú képzettséget igénylő műszaki feladatok ellátását foglalja magába.   – A munkaerőpiac igénye esetén átképzéssel a magasépítés, a környezetvédelem és a műemlékvédelem, valamint a tűzvédelem területén is foglalkoztatható. Kiegészítő képzéssel munkaterülete kiterjeszthető az építésigazgatás, településüzemeltetés, építésügyi kutatás, fejlesztés, minőségvédelem, építőanyag-gyártás és -forgalmazás, ingatlanbiztosítás és -forgalmazás, valamint a vízvédelem feladatkörére is.   – A mélyépítő technikus tevékenységét beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető munkaterületen végzi felsőfokú végzettségű szakemberek irányításával vagy önállóan, közvetít a mérnök és a szakmunkás szint között. Gyakorlati tudásával fizikai munkakörök ellátására is alkalmazható.   – Megfelelő gyakorlat birtokában a jogszabályban meghatározott kisebb volumenű mélyépítési létesítmények építési-szerelési munkáinak végzését felelős műszaki vezetőként, illetve építésvezetőként irányíthatja. Megfelelő működési feltételekkel önállóan, építőipari kivitelező vállalkozóként is tevékenykedhet.    

OKJ-szám: 54 521 03Betölthető foglalkozás: Kohászati technikus FEOR 3116 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Öntőtechnikus* Színesfémkohászati technikus* Vaskohászati technikusÖnállóan vagy mérnöki irányítással a vas és egyéb fémek érceikből való előállításában, dúsításában, finomításában, fizikai és kémiai jellemzőik kialakításában és a különböző készültségi fokú, első-, másod- és harmadtermékek előállításában vesz részt, elsősorban a minőség-ellenőrzés és a közvetlen termelésirányítás területén.Feladatai:* a minőség biztosítása érdekében a gyártási eljárás paramétereinek (hőmérséklet, hatóanyag-felhasználás, villamosáram-erősség) folyamatos mérése, ellenőrzése és mérnöki utasításra a gyártási jellemzők megváltoztatása * nyersvas vagy acél előállításakor a nagyolvasztóba kerülő anyagok mennyiségének és a hőmérséklet beállításának meghatározása * a technológiai folyamat különböző fázisaiból származó mintákon meghatározott laboratóriumi vizsgálatok (szakítószilárdság, ütőpróba, kifáradási vizsgálat, vegyi összetétel stb.) elvégzése * a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása, a kohászatban használt mérőműszerek (pirométer), berendezések hitelesítése * az öntvény- és a mintarajzok alapján az öntőminták legyártatása, a formázás technológiai folyamatának ellenőrzése és irányítása * a selejtanalitikai vizsgálatok alapján a selejtokok megszüntetése * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása Jellemző munkakörök:* Kohótechnikus * Öntőtechnikus Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2116 KohómérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.   Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 31 621 05Betölthető foglalkozás: Kisállattenyésztő FEOR 6137 Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Méhészeti munkás (iskolai végzettség nincs előírva)Szőrmés állatokat (pl. rókát, csincsillát, nyestkutyát, nyulat, nutriát), valamint madarakat, méheket stb. tart, tenyészt és gondoz állat- és szőrmeértékesítés céljából.Feladatai:* a tartandó állatok fajának, fajtájának és mennyiségének meghatározása * az állatok, a takarmány és a szükséges berendezések megvásárlása * állatok tartása, tenyésztése * állatok levágása, megnyúzása * az irhák tisztítása, szárítása, válogatása, raktározása * az állatok vagy a termékek elszállítása és értékesítése * a gazdasági épületek, a gépek és berendezések karbantartása, az istállók, ketrecek tisztán tartása * a bevételek és kiadások nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Díszmadártenyésztő * Egér-, patkány(kísérleti kisállat)-tenyésztő * Galambtenyésztő * Kutyatenyésztő * Laboratóriumi állatgondozó * Macskatenyésztő * Madárgondozó * Méhész * Nutriagondozó * Nyércgondozó * Nyúlgondozó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:6131 Általános állattartó és -tenyésztő6140 Általános mezőgazdasági foglalkozásokMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A szakképesítés birtokában a méhész a mindenkori jogszabályi keretek között, előírt körülmények biztosításával tarthat, tenyészthet méhcsaládokat, velük vándorolhat, termeltethet, méhanyákat tenyészthet, termékeit eladhatja, bérmegporzást végeztethet.   A méhcsaládok rendszeres és időszerű kezelése, takarmányozása, fejlesztése a főhordásra.   Célirányos vándorlás, méz, virágpor, méhpempő, porpolisz, méhméreg termelése, bérmegporzás.   Anyanevelés, méhcsaládok szaporítása, egészségvédelme.   A növényvédelmi és egyéb károk megelőzése, elhárítása.   Szakszerű betelelés és teleltetés.   Műhelymunkák, karbantartási műveletek elvégzése, raktározás.  

Mint az egykori esőcsinálók  - Négy félévből álló tanfolyamokat szervezünk, ahová érettségi után várjuk a kedves érdeklődőket – mondja Mérei Gusztáv, oktató. – Iskolánk célja jó szakembereket képezni, egy olyan pályán, amelyet még ma is különleges érdeklődés és az újdonságoknak kijáró tisztelet vesz körül. Talán mert a televízóknak, a média mozgóképekkel kapcsolatos ágazatainak, a mozi és a tv feltalálása óta máig ható nimbuszuk van, az ilyen helyeken dolgozó emberek kicsit a régi társadalmak, varázslóihoz, esőcsinálóihoz is hasonlítanak. Aki nálunk végez, megtanul profi szinten műsorokat készíteni, megismerkedik a gyártási folyamatokkal, beleértve a kezdeti tervezésektől a kamerás munkálatokon  át a készülő anyagok összeállításáig. A tanfolyam során kétféle modulképzést kapnak a tanulóink, az első év anyaga megegyezik a médiatechnológus asszisztens képzéssel, amely így tehát  a mi pályánkkal szoros kapcsolatban van, egymás ráépüléseinek is tekinthetők.   A vágástól a pszichológiáig A televízióműsor-gyártó szakasszisztens képzés tantárgyai között különféle izgalmas témaköröket találhatunk,  az Általános munkaszervezés a mozgóképgyártásban, illetve a  Gyártásszervezés és eszközkezelés című modulok az első és részben a második év anyagait is magukban foglalják, amelyek között olyan témák szerepelnek, mint gyártásszervezés, videotechnika, vágás-montírozás, hangtechnika, jogi ismeretek, közgazdaságtan és a műszaki angol nyelv. Mindezekhez hozzájárul a mai tanfolyamokon immár elengedhetetlen projektmenedzsment és minőségmenedzsment képzés, valamint a  pszichológiai ismeretek. A harmadik és negyedik félév a televízióműsor-gyártással kapcsolatos ismereteket bővíti: vizuális nyelv, dramaturgia, hírszerkesztés, művelődési ismeretek és a filmtörténet tantárgyakra, valamint  külön tantárgyak tárgyalják a média oktatási-nevelési vonatkozásait is.  Folytatás esetleg operatőrként – Azért jelentkeztem ide, mert az unokabátyám is hasonló területen dolgozik, és már több közös digitációs munkát, filmet készítettünk, jobban mondva, megengedte hogy segítsek neki bizonyos fázisokban – meséli Nagy Árpád, másodéves hallgató. – Mindig érdeklődtem a képző és animációs művészetek, a videofelvétel-készítés iránt, szerintem egyik  sem hátrány azok számára, akik ilyen helyre jönnek. Nálam a rajzolgatás korszakait egyre inkább felváltotta a mozgóképes érdeklődés. Ez az iskola tehát elsősorban a gyakorlati, technikai megvalósítás magas szintű alkalmazási rendszereit tanítja meg.  Operatőr szeretnék később majd lenni, ahhoz ez a tanfolyam egy remek alapozást jelent, aztán pedig, ha lehetőségeim megengedik, továbbtanulok a szakirányú képzésre. Legalább addigra tisztában leszek a legfontosabb dolgokkal, hiszen itt annyi érdekes tantárgy van, hogy először nem is gondolná az ember.   Közvetítéstől a stúdiómunkáig A televízióműsor-gyártó szakasszisztens egyszerre végez szerkesztési és asszisztálási feladatokat, tevékenyen részt vesz műsorgyártás különféle fázisaiban. Ott van a vágószobában ugyanúgy, mint a helyszíni felvételeken, segédkezik a szerkesztőknek a stúdiókban és a közvetítőkocsikban, legyen az utószerkesztési munkálat, vagy élő felvétel. A kamerákat is tudja kezelni, és profi szinten ismeri a legkorszerűbb videotechnikai eszközöket. Feladataiból adódóan értenie kell a nyomdai és internetes kiadványokat tervezéséhez és szerkesztéseihez is, használni tudja a grafikai programokat, mozgóképeket digitalizál, képszerkesztést végez, web grafikákat készít, animációs, szimulációs feladatokat old meg. Mindezeken kívül pedig tisztában kell lennie olyan vállalkozásfejlesztési, jogi, és filmterjesztéssel kapcsolatos ismeretekkel is, amelyek tevékenységi köreibe beletartoznak. A mindennapok nem egyszerűek – Az elhelyezkedés sajnos nem egyszerű – mondja Hartai Árpád, aki több stúdióban, illetve kábeltelevíziós csatornákon munkálkodott már. – A média minden területén rendkívül fontos az ismeretség, az egymás beajánlása, és eleinte gyakran kell lóti-futi munkákat is végezni. Ha alkalmazott az ember, akkor meg állandó probléma a bizonytalanság, mivel az olyan kis stúdióknál, ahol eddig dolgoztam, mindig felmerül a finanszírozás kérdése, van úgy, hogy fél év, egy év alatt megszűnik a munkahely, mert nincs aki támogasson, vagy nem fér bele a költségvetésbe az ilyen típusú intézmények támogatása. Ettől függetlenül jól érzem magam a televíziós szakmában, többnyire kötöttségektől mentes, mégis nagy felelősséggel járó munkákat végezhetünk. A feladatok elég sokrétűek, és mindig az adott hely körülményeitől függenek. Mindennapi tevékenységem a webszerkesztéstől, a digitalizálásokon át rengeteg gyakorlati dologból tevődik össze, nagy precizitás, műszaki érzék, kreativitás szükséges hozzájuk. Általában kisebb csoportokban dolgozunk és kiosztjuk a rész-feladatokat egymás között. Mindez nem túl sok szabadidőt engedélyez számunkra, de maga a munka sem egy kötött tevékenység, elsősorban határidőkre dolgozunk, azt kell betartani, és ha sikerül, azzal csak mindenki jól jár.   PV

OKJ-szám: 52 523 03Betölthető foglalkozás: Elektroműszerész FEOR 7443 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiRáépülések*** Mechatronikai technikus (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Mechatronikai szerelő (középszintű, 8. évfolyam után)Elektromos és ügyviteltechnikai készülékek, berendezések és műszerek bemérését, javítását és karbantartását végzi.Feladatai:* a gyártott készülékek nyomtatott áramköri kártyáinak bemérése * a kártya rajzszáma alapján a bemérési útmutató, az elvi kapcsolási rajz és a beállításhoz szükséges villamos műszerek kivételezése * a bemérési útmutató alapján a mérési elrendezés összeállítása, a szükséges mérések előírás szerinti elvégzése * az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén a hibák megkeresése és megszüntetése (hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek stb.) * villamos műszerek és külön az adott kártyához kifejlesztett bemérő készülék segítségével a hangolható áramköri elemek (potenciométer, hangolható induktivitások és kondenzátorok stb.) beállítása * a szervizkönyv útmutatásai alapján a meghibásodott készülékek részegységeinek tesztelése, a hiba behatárolása és a készülék javítása * olyan helyeken, ahol a folyamatos üzem és az üzembiztonság meghatározó fontosságú, felügyeleti, megelőző karbantartó feladatok ellátása (villamos erőművekben, alállomásokon a félvezetős, illetve a relés automatikák állandó működésének biztosítása stb.) * különféle gépjárművek villamos berendezéseinek műszeres ellenőrzése, beszabályozása, javítása és karbantartása * ügyviteltechnikai készülékek beüzemelése, javítása, karbantartása (pl. fénymásoló, számítógép, fax, pénztárgép) Jellemző munkakörök:* Automatikai műszerész * Autóvillamossági szerelő műszerész * Bemérő (elektronikai berendezés) * Elektronikusirodagép-szerelő műszerész * Elektronikusműszer-javító műszerész * Gépjármű-villamossági műszerész * Háztartás-elektronikai műszerész * Irodagép-szerelő műszerész * Járműelektronikai műszerész * Járművillamossági szerelő (hajó-, mozdony-, repülőgép-) * Kötöttpályás jármű villamossági szerelője * Mechatronikai műszerész * Mezőgazdasági jármű elektromossági műszerésze * Pénztárgépműszerész * Sokszorosítógép-műszerész * Ügyviteltechnikai műszerész * Vezérlőberendezés-műszerész * Villamosautomatikai műszerész * Villamos jármű elektroműszerésze Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7444 Rádió-, televízió- és számítástechnikai műszerész8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A mechatronikai szakember feladata – mivel általában valamilyen integrált, komplex rendszerrel, rendszerben dolgozik – nem elsősorban a speciális részfeladatok megoldása, hanem a rendszerben való gondolkodás, az eltérő szempontok, követelmények, lehetőségek szintetizálása. Ma már beszélhetünk mechatronikai mérnökről, technikusról, műszerészről. Ez utóbbi, mivel ismeretei a három szint közül a legkevésbé széles körűek és mélyek, nyilván a gyártmányok, folyamatok tényleges létrehozásában, üzemeltetésében és karbantartásában tud nagyobb szerepet vállalni, és kevésbé lesz részese a részletekbe menő tervezésnek. Az eredeti definíció kibővítése révén az alábbi főbb tevékenységcsoportokhoz juthatunk: tervezés, gyártáselőkészítés, gyártás, üzembe helyezés, üzemeltetés, zavarelhárítás, karbantartás, javítás. Mindezt az egymással egyre szorosabb kapcsolatba kerülő elektronikai és finommechanikai(mikromechanikai) ipar számítógépes irányítással ellátott vagy ellátható komplex termékeivel kapcsolatban végezheti a mechatronikai szakember. Perspektivikus iparágaink ezen a téren: műszeripar, gyógyszeripar, gépjárműgyártás, élelmiszerfeldolgozás. Néhány tipikus ma létező mechatronikai jellegű berendezés: CD-lemezjátszók, nagyfelbontású és -sebességű (fénykép)másolók, automatikus videokamerás megfigyelőrendszerek, automatikus gyártósorok, szabályozó berendezések intelligens részegységei, robotok, távközléstechnikai csúcsberendezések, számjegyvezérlésű szerszámgépek, gépjármű-részegységek stb. Az elvégzendő feladatok jellege megköveteli, hogy a leendő mechatronikai szakember rendelkezzen az alábbi személyiségjegyekkel: – tolerancia, empátia, kompromisszumkészség, – jó esztétikai érzék, józan ítélőképesség, – új módszerek iránti fogékonyság, ezek alkotó továbbfejlesztésére való képesség, – koncentrált figyelem, fejlett megfigyelőkészség, – legalább átlagos arányérzék, – átlagos, vagy jobb látásélesség, színfelismerés, – jó mozgáskoordináció, gyors reagálóképesség, – jó állóképesség, legalább közepes izomerő.

OKJ, OKJ tanfolyam, felnőttképzés, felnőttoktatás, szakmunkásképzés

A sportmasszőr sportegyesületeknél, önálló sportszakosztályoknál és egyéb sportintézményeknél szakorvos, keretorvos irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. A sportolók, egészséges emberek masszázsát végzi.   Támogatja a keretorvos munkáját az eredmények fokozása, az egészség megóvása érdekében az élsportban és a tömegsportban egyaránt.     Munkája során végzi:   – a sportolók masszázs kezelését,   – az orvos utasítása szerint: a sportolók különböző hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit,   – az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,   – a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,   – a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,   – a sportoló előkészítését, tájékoztatását a tervezett kezelésekről,   – az alkalmazott kezelések után az eszközök, műszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,   – a munkájával kapcsolatos adminisztrációt és dokumentációt.     Rendszeresen továbbképző programokon vesz részt.   A munkáját hivatásként gyakorolja.