A vízvezeték- és központifűtés-szerelő: olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szerez, amelynek segítségével ismeretei, jártasságai, készségei felhasználásával– alkalmas arra, hogy gyakorlati munkáját elméletileg megalapozottan, önállóan szervezze, végezze és ellenőrizze,– a vizsga után képes munkakörét önállóan, szakszerűen ellátni, és képes a szakma fejlődését, változásait nyomon követni,– vízvezeték és központi fűtés kivitelezési munkáit tervek alapján, a szabványok, előírások, munka- és tűzvédelmi ismeretek birtokában végzi.– Ezért ismerje a vízellátás témakörében:= az ivóvíz tulajdonságait, tisztítását,= a vízellátó rendszereket, azok működését, kialakítását,= a nyomóhálózat részeit, csatlakozásukat, szerelésük módját,= a berendezési tárgyakat, azok szerelését,= a melegvízellátás módjait, berendezéseit.– Fűtéstechnikában ismerje:= a fűtési rendszereket, azok működését jellemzőit,= a hőtermelőket, azok működését, szerelését, előírásait,= a fűtési csőhálózat kialakítását, szerelését,= a kiegészítő berendezéseket, a fűtési körök elemeit, szerelési előírásait,= a hőhasznosítás módjait (hőcserélők típusait),= a tüzeléstechnika alapjait, kémények kialakítását,= a szabályozás automatizálás rendszereit.= valamennyi felsorolt témakör rajzaiban el tudjon igazodni, a tervek alapján a szerelési tevékenységet elvégezze, a munkát ellenőrizze.– Csatornázás témakörben ismerje:= a csatornázási rendszereket, azok elemeit, berendezési tárgyait, a szennyvízkezelést,= a rendszerek szerelését, kivitelezését tervek, szerelési vázlatok alapján el tudja készíteni.– Vízellátási, csatornázási, fűtési munkáknál ismerje a felhasználható anyagokat, azok tulajdonságait, jellemzőit, segédanyagokat, azok alkalmazását, megmunkálhatóságát.– Szakmai munkáját, amely a szellemi tevékenység elemeit is tartalmazza, nagyfokú önállósággal végzi, ellenőrzi. Ennek érdekében képes:= az egyértelmű rajzolvasásra,= a rendelkezésre álló gépek, szerszámok, kéziszerszámok kezelésére és folyamatos működtetésére,= az elkészítendő technológiákat kapcsolni tudja az építőmesteri és befejező szakipari technológiákkal,= helyes szerszám megválasztására, segédeszközök használatára, készítésére, szerszámok karbantartására,= a technológiai előírások betartására,= minőségi munkavégzésre, az elkészült munka ellenőrzésére,= környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartására és betartatására.

OKJ-szám: 54 853 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 31 522 04Betölthető foglalkozás: Villamossági szerelő FEOR7445Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Villamos-távvezeték építő, szerelő, karbantartó (középszintű, 8. évfolyam után)Szereli, javítja és ellenőrzi a villamos energia előállítására, elosztására és felhasználására szolgáló erősáramú berendezéseket (transzformátorok, villamos forgógépek, villamos kapcsolóberendezések, távvezetékek, kábelhálózatok, fázisjavító eszközök stb.).Feladatai:* a villamos energia továbbítására és elosztására szolgáló távvezeték- vagy kábelhálózat kiépítése * a hálózat működtetéséhez szükséges elosztószekrények, transzformátorok, kapcsolóberendezések, védelmi automatikák, fázisjavító eszközök, mérőváltók, feszültség-, áram- és fogyasztásmérő műszerek felszerelése és javítása * a túlterhelés vagy az elöregedett szigetelés miatt leégett transzformátorok, villamos forgógépek (egyenáramú kommutátoros gépek, szinkrongépek, aszinkrongépek stb.) felújítása * műszaki rajzok alapján villamos berendezések tekercselésének elkészítése és a tekercselések bekötése * a villamos gépek és a hálózat közé teljesítményelektronikai eszközöket (egyenirányító hidak, inverterek, fordulatszám-szabályozó automatikák stb.) beépítése * a targoncák, szükségáramforrások működtetéséhez használt akkumulátorok karbantartása * transzformátorok, villamos forgógépek, világítástechnikai eszközök és képcsövek előállítása Jellemző munkakörök:* Akkumulátor- és szárazelem-szerelő * Akkumulátorkészítő * Akkumulátortöltő, -javító * Armatúratekercselő * Áramszolgáltatói hálózatszerelő * Bandázsoló * Bányaelektro-lakatos * Bányakábel- és tömlővezeték-szerelő * Bányavillamossági szerelő * Elektromoshűtőgép-szerelő * Elektroncső-, képcső- és fényforrásszerelő * Háztartásigép-szerelő * Ipari villamoskészülék-szerelő * Izzószál-tekercselő * Jelfogó-tekercselő * Jelzőberendezés- és tartozékszerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültség alatt munkát végző szerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültségű kábel szerelője * Kis-, közép- és nagyfeszültségű villamos hálózat szerelője * Önálló hálózatkezelő * Szabadvezetéki villanyszerelő * Szárazelem-szerelő * Tekercskötöző * Tekercselő * Tekercsszigetelő * Transzformátortekercselő * Világítótest-szerelő * Villamosgép-, motor- és -készülék-szerelő * Villamosgép-tekercselő * Villamoshálózati távvezeték- és kábelszerelő * Villamosművi (erőművi állomási) villamos kapcsolóberendezés szerelője * Villamosművi fogyasztásmérő-javító, -szabályozó * Villamosművi szekunderszerelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7624 Villanyszerelő8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

  * * *       VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       NAGYFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a villamoshálózat szerepe és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai és mechanikai alapismeretek,   – a hálózatszerelés különböző munkafázisai, azok sorrendje,   – az egyes munkafázisokban felhasznált főanyagok,   – a munkafázisok technológiája, az alkalmazott szerszámok és gépek,   – a szereléshez szükséges rajzdokumentáció, a rajzok olvasása,   – a szerelés közben szükséges vizsgálatok.   Jártasságok:   – a hálózatszerelési munkák előkészítése,   – a szükséges szerszámok és munkaeszközök megválasztása,   – a szerelési munkafázisoknál alkalmazott segédszerkezetek elkészítése illetve elkészíttetése,   – a szerelés főanyagainak szállítása,   – az esetleges hibák felismerése és javíthatóságuk megítélése,   – az elsősegélynyújtás ismeretei.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – az egyes munkagépek kezelése,   – a szerszámok, felszerelések használata,   – a hálózatszerelés gyakorlati fogásai.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – gyakorlati szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek.     3.2. A szakmai vizsga részei   Szóbeli vizsga:   – alapozó általános ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt vizsgafeladat végrehajtása.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő képzésben az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége van.   Az előképzettség lehet:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában,   – középiskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – középiskolai, technikusi, mérnöki vagy okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy   – a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *       KIS- ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a létesítendő 0,4–35 kV-os távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 0,4–35 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az oszlopokra, szerelvényekre ható erők meghatározása, igénybevételük vizsgálata,   – a szereléseknél felhasználásra kerülő szerelvények jellemzői, alkalmazásuk módja,   – a nyomvonalrajz olvasása, értelmezése, rajzjelei,   – az oszlopok legfontosabb tulajdonságai, jellemzői, alkalmazásuk módja,   – oszlopállítási módok és minőségi követelmények,   – a különböző feszültségszintű hálózatok súlya, szerepe a villamosenergia-rendszerekben,   – alkalmazott vezető anyagtípusok felépítése, szerkezete,   – a hálózatok főbb szerkezeti egységei,   – a munkafolyamatok részelemei, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségi követelmények,   – a munkabiztonság technikai követelményei,   – a közép/kisfeszültségű transzformátorállomások típusai,   – kisfeszültségű hálózaton alkalmazott elosztószekrény típusok, azok alkalmazási feltételei,   – közvilágítási hálózatok tartószerkezetei, a közvilágítási lámpatestek,   – a megépített hálózaton elvégzendő ellenőrzések,   – hálózatbontási technológiák,   – feszültség közelében végzett munkák esetén az előírt megközelítési távolság,   – villamos áram élettani hatásai, baleseteknél a jelentési kötelezettség,   – az érintésvédelmi módok,   – a munkagépek közelében történő munkavégzés előírásai.   Jártasságok:   – az oszlopalap készítésre vonatkozó minőségi követelmények és a munkabiztonsági ismeretek,   – a technológiai folyamat elvégzése,   – a tartószerkezet-állítás folyamata,   – a vezetékszerelés különböző munkafázisainak elvégzése,   – a transzformátorállomások és közvilágítási hálózatok létesítési folyamata,   – az elvégzendő ellenőrzések területe,   – a hálózatbontás technológiája a műszaki átadás-átvétel minőségi követelményei,   – a nullázás lényegének és feltételeinek ismerete, valamint a különböző gépeknél és szerszámoknál előírt érintésvédelem.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a műszaki mentés és elsősegélynyújtás,   – a feszültség közelében végzett munkákra vonatkozó előírások,   – a feszültségmentesítés és munkaterület átadás-átvételének feladatai,   – az áramkörből történő kiszabadítás,   – oszlopszerelés munkafázisai,   – kis- és középfeszültségű hálózatokon alkalmazott szerelvények összeszerelése,   – a vezető kötések és a vezetők bekötése szigetelőkre.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – mechanikai ismeretek,   – szakrajz,   – technológiai ismeretek,   – biztonságtechnika,   – szerelési gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő tanfolyamon az vehet részt, aki   – egészségileg alkalmas,   – a 18. életévét betöltötte,   – megfelelő előképzettsége és villamosipari gyakorlata van.   Az előképzettség és gyakorlati idő lehet   – villanyszerelő szakmunkás képesítés és 1 év villamoshálózat-szerelői gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható az, aki   – a kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   A tanfolyami részvételnél az életkor betöltése alól felmentés nem adható.    

A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése. Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.

  Villamosgép- és készülékszerelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5222 03   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és készülékszerelő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek   7624 Villanyszerelő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket.   – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.   – A munkahelytől távol végzett munkára vonatkozó előírások betartása.     2. Elektrotechnikai ismeretek   – Egyenáramú hálózatok.   – Villamos erőtér.   – A mágneses tér.   – Az elektromágneses indukció.   – Váltakozó áramú körök.   – Félvezetők alapjai.     3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – A műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkatrészek, anyagok mennyiségének meghatározása és felvételezése.   – A szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása.   – A munkafeladatok elvégzése.   – Jegyzőkönyv készítése.     4. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok készítése, alkalmazása.   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Villamos, pneumatikus rajzok készítése, alkalmazása.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     5. Villamos gépek, készülékek mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.     6. Transzformátorok készítése, üzemeltetése, javítása   – Kistranszformátorok méretezése készítése.   – Transzformátorok üzemállapotainak vizsgálata méréssel.   – A teljesítmény és feszültség igénynek megfelelő szabványos transzformátor kiválasztása, alkalmazása.   – Terhelés függvényében a kapcsolási mód meghatározása, elkötés a kapcsolási csoportnak megfelelően.   – Transzformátorok párhuzamos üzemeltetése.   – Transzformátorok üzemvitele.   – Száraz és olajtranszformátorok szerelése, hibakeresése, javítása.     7. Aszinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Motorok telepítése, illesztése a hajtott berendezéshez.   – Az aszinkrongép üzemállapotainak vizsgálata méréssel, jelleggörbéinek felvétele.   – Az aszinkronmotor üzemeltetése     = kalickás motorok indítása,     = csúszógyűrűs motorok indítása,     = egyfázisú motorok indítása.   – Egy- és háromfázisú motorok forgásirányváltása.   – Fordulatszám-szabályozás.   – Az aszinkrongépek fékezése különböző módszerekkel.   – Hibakeresés, javítás.     8. Egyenáramú gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Az egyenáramú gépek fő- és segédpólus tekercseinek, keféinek, kompenzáló tekercselésének elkötése, a gerjesztési irányok ellenőrzése.   – A kommutáció ellenőrzése, kefék beállítása.   – A gerjesztési mód megválasztása az egyenáramú gépeknél.   – Az egyenáramú gépek üzemeltetése     = generátorok feszültségszabályozása, polaritásváltás,     = motorok indítása,     = fordulatszám-szabályozás,     = forgásirányváltás,     = fékezés.   – Üzemállapotok vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     9. Szinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egyedül járó szinkrongenerátor üzemeltetése, frekvencia, feszültség szabályozása.   – Szinkrongépek párhuzamos kapcsolása, szinkronozás, meddő és hatásos teljesítmény szabályozása.   – Szinkronmotor indítása különböző módszerekkel.   – Szinkronmotor üzemeltetése, fázisjavítás.   – Szinkrongépek üzemállapotának vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     10. Különleges gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egy- és háromfázisú kommutátoros gépek alkalmazása, üzemeltetése, javítása.   – Törpe motorok alkalmazása, üzemeltetése, javítása.     11. Villamos forgógépek szerelése   – Álló- és forgórészek tekercselése.   – Forgógépek összeszerelése.   – Mechanikus és villamos hibák megállapítása, javítása.   – Ékszíjhajtás készítése.   – Tengelykapcsoló szerelése.     12. Villamos készülékek szerelése, javítása, üzemeltetése   – Hőszükséglet, fűtőteljesítmény, fűtőellenállás számítása.   – Ellenállásfűtő-berendezések szerelése, javítása.   – Motoros háztartási készülékek szerelése, javítása.   – Helyiségek, világításának tervezése, szerelése.     13. Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése   – Kapcsolókészülékek kiválasztása katalógusból, kapcsolók szerelése, javítása.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek zárlatvédelmének létesítése.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek túlterhelés védelmének létesítése.   – Kisfeszültségű villamos hálózatok túláram és zárlatvédelme.     14. Villamos berendezések létesítése   – Kisfeszültségű villamos elosztóhálózat építése dokumentáció alapján.   – Villamos berendezések létesítése     = anyagigény meghatározása,     = elosztók szerelése, telepítése,     = elosztóhálózat építése,     = EPH létesítése,     = információs hálózat építése.   – Érintésvédelem létesítése.   – Szerelői ellenőrzés, az érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése méréssel.   – Beüzemelés, átadás.     15. Irányítástechnikai berendezések létesítése, üzemeltetése   – Elektromechanikus vezérlések tervezése, építése, működésének ellenőrzése.   – Motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirányváltó, fordulatszám-változtató) építése, telepítése, beüzemelése.   – Elektromechanikus vezérlések hibakeresése, javítása.     16. A villamosiparban alkalmazott vezető- szigetelő- és szerkezeti anyagok   – Villamos gépek és készülékek aktív anyagai.   – Szigetelőanyagok jellemzői, alkalmazása, gyártása.   – Szerkezeti anyagok jellemzői, kiválasztásuk.     17. Villamos gépek és készülékek egyszerűbb alkatrészeinek készítése, pótlása   – Lemezmunkák készítése.   – Gépi forgácsolás: esztergálás, fúrás, gyalulás, marás   – Kézi forgácsolás.   – Oldható és oldhatatlan kötések készítése.     18. Gazdasági, vezetési, szervezési ismeretek   – Munkaviszonnyal, illetve annak létesítésével kapcsolatos jogok és kötelességek.   – Vállalati és vállalkozási formák és jellemzőik.   – Gazdasági alapismeretek.   – A kommunikáció formáinak alkalmazása.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetv&eacu

– Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt. – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli. – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében. – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket. – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.

A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.    

Villamosgép- és berendezéskezelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 08   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és berendezéskezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – alapvető gazdasági ismeretek,   – villamossági ismeretek,   – erőmű gépészeti üzem,   – műszerek általános tulajdonságai,   – biztonsági előírások rendszere.   Jártasságok:   – villamos szakrajzok olvasása,   – villamosgépek felépítése és működése,   – kisfeszültségű villamos berendezések felépítése és működése,   – meghatározott villamos mérések,   – villamosgépek mérési, vezérlési és szabályozási elvei,   – villamos üzemviteli munkák veszélyforrásai.   Készségek:   – villamosgépek kezelése,   – kisfeszültségű villamos berendezések kezelése,   – munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – gazdasági ismeretek,   – villamosságtan,   – szakrajz,   – erőművek gépészeti üzeme,   – villamosgépek,   – kisfeszültségű villamos berendezés,   – villamos mérések,   – villamosgépek mérése, kezelése, szabályozása,   – biztonságtechnika,   – környezetvédelmi ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – szakmai tárgyakból készített tesztkérdések.   Szóbeli vizsga:   – szakmai tételek.   Gyakorlati tételek:   – biztonságtechnikai tételek.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – betöltött 18. életév,   – villanyszerelő szakmunkás képesítés,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint].     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosgép és berendezés kezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú középiskolai technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – villanyszerelő szakmunkás és a villamosgép és berendezés kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

  VILLAMOSGÉP ÉS -BERENDEZÉSI TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5422 03   2. Szakképesítés megnevezése: Villamosgép és -berendezési technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3118 Erősáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   3141 Műszaki programozó   3142 Diszpécser, műszaki koordinátor   3151 Energiagazdálkodó   3153 Gyártóeszköz gazdálkodó   3154 Üzemfenntartási előadó   3155 Időelemző, anyagnorma készítő   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7445 Villamossági szerelő   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések fejlesztésében és gyártásában. Részt vesz a prototípus elkészítésében, és mérésekkel ellenőrzi az előzetes mérnöki számítások helyességét.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben irányítja vagy tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáráramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Irányítja a gépek, berendezések telepítését, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő és szabályozó berendezés javításában.   – A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, engedélyezi a gépek, berendezések üzembe helyezését.   – Alkalmas elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján segédtervezői, szerkesztői, beruházási és művezetői feladatok ellátására. Képes tevékenysége során műszaki rajzokat, nyomtatott áramköri terveket, dokumentációkat, PLC vezérlésű programokat, méréseket, jegyzőkönyveket számítástechnika támogatásával elkészíteni.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – Az érintésvédelmi rendszerek ismerete, ellenőrzése.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.     2. Műszaki rajzok, dokumentációk készítése és értelmezése   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Műszaki rajzok készítése, értelmezése.   – Erősáramú áramútterves és elektronikai rajzok készítése, értelmezése.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     3. Villamos gépek, készülékek és elektronikus áramkörök mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.   – Analóg áramkörök vizsgálata.  

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 7882 02   Szakképesítések köre: A  

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5499 04   Szakképesítések köre: A   2. A szakképesítés megnevezése: Világítástechnikus   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás       2. A munkaterület leírása   A világítástechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök: világosító, világítási felügyelő, fővilágosító és fényszabályozó kezelő.   A világítástechnikus legfőbb feladata a színházak, művelődési házak, művelődési központok, szabadtéri színpadok és a különféle színházi játszóhelyek, valamint kulturális rendezvények általános és szcenikai világításának szerelési, kezelési és működtetési feltételeinek megteremtése, a munkák irányítása, szervezése és az irányítói feladatok mellett aktív részvétel a feladatok ellátásában. További feladata a mesterséges világítás feltételeinek megteremtése, a fényvetők megvilágítás céljára történő beállítása, szerelése, működtetése, és az ezzel kapcsolatos munkák irányítása, összehangolás. A berendezések javításának és karbantartásának megszervezése, a biztonságos munkafeltételek megteremtése. Előadások, próbák és rendezvények világítási igényét biztosítja, a tűz- és munkavédelmi előírásokat betartja és a hozzá beosztottakkal is betartatja. A művészi igényeknek megfelelően irányítja a világosítók és villanyszerelők munkáját. Vezetői tevékenységét a színház műszaki vezetőjének vagy főmérnökének irányítása mellett, annak beosztottjaként látja el, és rendelkezéseit végrehajtja.   Annak ismeretében, hogy a színpad veszélyes üzem, látja el felelősségteljes vezetői feladatát, legjobb szakmai felkészültsége mellett, és ugyanezt megköveteli beosztottaitól is.     2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:   A jelölt ismerje:   – a színház és színpad általános és szcenikai világítási rendszerét, annak biztonságos működtetését és kezelését,   – a próbák és előadások, valamint rendezvények világítási igényét,  

  Vezérlés- és szabályozástechnikai technikus       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5442 07   2. A szakképesítés megnevezése: Vezérlés- és szabályozástechnikai technikus       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3117 Bányagépész technikus   7119 Bányagép- és berendezésszerelő I.   3139 Számítógép-kezelő   3139 Számítástechnikai szoftverüzemeltető  

Vetőmagtermesztő és -minősítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   32 6206 03   2. A szakképesítés megnevezése:   Vetőmagtermesztő és -minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   Valamennyi kertész és általános mezőgazdasági szakmunkás szakmai végzettség.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Vetőmagtermesztő és -minősítő   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások    5112    Gazdabolti eladó    5113    Piaci, utcai, vásári árus, átvevő   3. A képesítés célja:   Növény és kertészeti árutermesztésben jártas munkásokkal   a) megismertetni a vetőmagtermesztés sajátosságait és speciális elméleti és gyakorlati követelményrendszerét,   b) elsajátíttatni a vetőmagvizsgálat és vetőmag-minősítés alapelveit.   Fenti ismeretek megszerzése és a továbbiakban előírt gyakorlati követelményként elvégzett munka után az alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   A szakképesített vetőmagtermesztő és -minősítő vállalkozhat vetőmag-szaporításra a szaporító terület elővetemény korlátozás és izolációs távolság figyelembevételével való kijelölésre a szaporítás szántóföldi ellenőrzésre való előkészítésére és a szakszerű betakarításra.   Vállalkozhat a technológiai előírások betartásával fajta és F1 vetőmag előállítására.   Elvégezheti saját nyersárujának előzetes értékbecslését, megállapíthatja a hulladék és idegenmag-tartalmat és előzetes csírázóképességi, illetve nedvességtartalmi vizsgálatot végezhet.   A szakképesítés vetőmagtermesztő és -minősítő – elsősorban a kapott és az adott fajtára vonatkozó termesztés-technológiai előírások szerint növénytermesztő jellegű zömében fizikai munkát végez.   A szakképesítés önmagában irányító és vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   – szaporító terület kijelölése (elővetemény korlátozás megállapítása – feljegyzések vagy táblatörzskönyv alapján, izoláció kimérése és bejárása),   – általános növénytermesztési alapműveletek:   talaj-előkészítés, vetés, tápanyag-utánpótlás, növényápolás, növényvédelem,   – speciális vetőmag-termesztési műveletek.   Frakcionált vetés, idegenelés, egészségi állapotra, illetve egyéb tulajdonságra való szelekció, speciális hibrid-előállítási munkák pl. címerezés vagy steril fertil egyedek megkülönböztetése, kivágása stb. szántóföldi ellenőrzésre való előkészítés,   – betakarítási művelet különös tekintettel a vetőmag minőségének megőrzésére és a termelés elkülönített kezelésére,   – szakszerű nyers vetőmag betárolás, illetve átadás,   – vetőmag-vizsgálati alapismeretek.   A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök szakszerű használata és karbantartása. Erő és munkagépek használata külön jogszabályban előírt jogosítvány birtokában.   Anyagok, növényvédő szer, műtrágya szakszerű kezelése.   Alapvető vizsgálatokhoz szükséges gépek, mérlegek, szárítószekrény használata.   A teljes munkafolyamat során a környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartása.   2. Elméleti követelmények   Ismeret szintjén tudja:   Speciális ismeretek:   – faj-, fajta fogalmát   – nemesített vetőmag fogalmát,   – nemesített vetőmag szaporítási lépcsőit,   – kereskedelmi vetőmag fogalmát,   – standard vetőmag fogalmát,   – vetőmag-előállítás alapelveit,   a) hagyományos fajtáknál,   b) hibrid növényeknél,   – izoláció fogalmát és célját,   – elővetemény korlátozás célját,   – vetőmag értékmérő tulajdonságait,   – súlypótlékos vetőmaghasználat célját és alkalmazását,   – egymenetes és frakcionált vetés közötti különbséget,   – idegenelés fogalmát, célját,   – egészségi állapotra és egyéb tulajdonságokra való szelekció célját,   – hibrid-előállításnál idegen és öntermékeny

  Veszélyesáru-/ADR ügyintéző       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben   szerepelő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5482 03   2. A szakképesítés megnevezése: Veszélyesáru-/ADR ügyintéző       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   9129 Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglakozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3621 Szállítmányozási ügyintéző   3126 Környezetvédelmi szakelőadó   3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású   5359 Települési hulladék gyűjtő-szállító   3524 Polgári védelmi foglalkozások     3. A munkaterület rövid leírása   Azon termelő, feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltatói, szállítói ágazatok telephelyei, ahol a hatályos besorolások, jogszabályok szerinti veszélyes anyagok, gyártmányok, készítmények, áruk, hulladékok stb. előállítása, kezelése, csomagolása, tárolása, szállításra/fuvarozásra előkészítése és azok telephelyen kívüli szállítása, fuvarozása, feladása és fogadása rendszeresen vagy esetenként történik.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     Elsősorban az ADR, RID, ADN/ADNR, IMDG-kódex, ICAO–MU/IATA-VÁE előírásokból eredő feladatok végrehajtása, a kötelezettségek ellenőrzése. Különösen:   – a szállítási módozatok meghatározása,   – a veszélyes áruk szállításra való előkészítése,   – csomagolóeszközök, szállítóeszközök járművek kiválasztása, ellenőrzése,   – felszerelések kiválasztása, ellenőrzése,   – jelölések meghatározása,   – engedélyek beszerzése, jóváhagyási eljárások megszervezése,   – okmányok beszerzése, ellenőrzése,   – adatellenőrzés,   – a veszélyes áruk rakodásának ellenőrzése,   – nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése,   – oktatási feladatok megszervezése és/vagy ellátása,   – veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szakmai és jogi követelmények ismerete.     2. Követelmények   – A különböző veszélyes áruk lehetséges szállítási módjainak meghatározása a biztonság és gazdaságosság szempontjai szerint.   – Az alkalmas csomagolási módok meghatározása a vonatkozó szabályzatok alapján, a megfelelő csomagolóeszköz kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.   – A megfelelő szállítóeszköz és jármű kiválasztása a biztonság szempontjai és a vonatkozó szabályzatokban meghatározott követelmények szerint.   – Az alkalmas felszerelések kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.   – A szállítási okmányok, kísérőokmányok kitöltésére, az adatok ellenőrzésére vonatkozó jártasság.   – A megfelelő jelölések meghatározása a vonatkozó szabályzatok és a szállítási feladat ismeretében.   – A rakodások megtervezése, a rakodásra vonatkozó tilalmi és elkülönítési szabályok ismeretében.   – Az átmeneti tárolás szállítással összefüggő kérdéseinek megoldása.   A követelmények elsajátításához ajánlott tanfolyami óraszám a szükséges gyakorlatokkal együtt: 80 óra.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok   – A veszélyes áruk nemzetközi szállításával (közúti, vasúti, vízi, légi) kapcsolatos tudnivalók.   – Szállítási módok.   – Csomagolóeszközök, feltételek.   – Felszerelések, eszközök.   – Küldeménydarabok, szállítóeszközök és járművek jelölése.   – Rakodási előírások.   – Okmányok.   – Szabályzatkezelés.   Használható segédeszközök: szabályzatok, katalógusok, jegyzet.     2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – teszt megoldása,   – az 1. pont feladatait felölelő komplex példamegoldás,   – különféle szállítási okmányok kitöltése.   Az írásbeli vizsga a gyakorlati vizsgának felel meg.     Szóbeli vizsga:   – a veszélyes áruk közúti, vasúti, légi, belvízi, valamint tengeri úton történő szállítására vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírások,   – szállítás előkészítése,   – ellenőrzési feladatok.       V. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     1. A szakképzésben való részvétel feltételei   a) A hallgatókra vonatkozóan:   – középiskolai érettségi,   – 2 év vállalati gyakorlat (ajánlatos a gyakorlat olyan munkahelyen, ahol veszélyes anyagok szállításával is foglalkoznak).   b) A képzőkre vonatkozóan:   – a tanfolyam (vizsga) indításának feltételei:     = legalább ADR (vagy RID) szabályzat, hallgatói példányszámban,     = érvényes IMDG-kódex, ICAO/IATA, RID (vagy ADR), ADN, ADNR szabályzatok megléte, minimum 1 példányban.     2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a szakképesítő tanfolyamon való részvétel.       * * *      

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 16     2. A szakképesítés megnevezése: vésnök (a tevékenység megjelölésével):  

OKJ-szám: 54 215 02Betölthető foglalkozás: Ékszerkészítő, ötvös, drágakőcsiszoló FEOR7522Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Vésnök (tevékenység megjelölésével)Ékszereket és dísztárgyakat készít nemes-, színes- és könnyűfémből, vágja és keretbe foglalja a drágaköveket, féldrágaköveket.Feladatai:* ékszerkészítés, dísztárgyak előállítása a felizzított fém hengerlésével, húzásával, kalapálásával, különböző szerszámokkal való megmunkálásával * drágakövek csiszolása, foglalatba helyezése * fémtárgyak díszítése véséssel * ékszerek átalakítása, javítása Jellemző munkakörök:* Arany- és ezüstvésnök * Bélyegklisé-készítő vésnök * Briliánscsiszoló * Domborcímkevésnök * Drágakővágó, -csiszoló * Dróthúzógyémánt-készítő * Ékszervésnök * Fémbélyegző-készítő * Fémdíszműves * Fémverő, kalapácsoló * Fémvésnök * Fényképvésnök * Gravírozó * Gumi- és műanyagvésnök * Gumibélyegző-készítő * Gyémántcsiszoló * Hangjegymetsző, hangjegyvésnök * Ipari drágakőcsiszoló * Kőcsiszoló (féldrágakő-) * Linóleumvésnök * Litográfiai kővésnök * Nyomdai vésnök * Nyomóhengervésnök * Ötvös, cizelláló * Pantográfvésnök * Reliefvésnök * Textilvésnök * Vésnök Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2624 Iparművész7424 Ipari nemesfém-megmunkálóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1832 04   Szakképesítések köre: B   2. A szakképesítés megnevezése: Vers- és prózamondó előadóművész   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások       2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A hivatásos vers- és prózamondó, valamint verséneklő előadóművész olyan előadóművészi tehetséggel, pszichikai adottságokkal, kifejezőkészséggel, általános műveltséggel, stílusismerettel és magas szintű beszédkultúrával rendelkező szakember, aki képes önálló művészeti tevékenység folytatására: irodalmi alkotások értő és értető, egyéni felfogású, hiteles művészi tolmácsolására.   Közreműködhet pódiumműsorokban, szerkeszthet és bemutathat önálló műsort illetve előadóestet, és jogosult speciális szakértelmét igénybevevő színház- és médiamunkában részt venni, rádió-, tv-, film-, szinkronszereplést vállalni.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:   Általános követelmények   A jelölt rendelkezzen:   – megfelelő pszichikai és fizikai adottságokkal,   – előadóművészi tehetséggel, beszéd-, és kifejezőkészséggel,   – egészséges orgánummal, helyes artikulációval, kultúrált beszéddel, (képzett énekhanggal).     1. Általános ismeretek     1.1. Magyar és világirodalom   Ismerje:   – a magyar és a világirodalom történetének főbb korszakait, jelentős alkotóit és tevékenységüket,   – a különböző irodalmi stíluskorszakok sajátosságait, jellemzőit,   – a főbb irodalomelméleti alapfogalmakat.   Rendelkezzen:   – alapvető könyvtárhasználati ismeretekkel,   – vers- és szövegelemzési készséggel.   Legyen képes ezeket beépíteni pódiumi gyakorlatába.     1.2. Művelődéstörténet   Ismerje:   – a művelődéstörténet főbb korszakait,   – az irodalmi művek kultúrtörténeti hátterét.   Legyen képes ezeket az ismereteket pódiumgyakorlatában hasznosítani.     2. Szakmai elmélet     2.1. Dráma- és színháztörténet   Ismerje:   – a színjáték eredetének, kialakulásának, fejlődésének folyamatát,   – az európai színjátszás vázlatos történetét a görögöktől a jelentős kortárs irányzatokig,   – a magyar színjátszás történetét a kezdetektől napjainkig.     2.2. A magyar pódiumművészet története   Ismerje:   – a pódiumművészet sajátosságait,   – a magyar pódium-(szavaló)művészet kialakulásának történetét,   – a magyar pódium-(szavaló)művészet főbb periódusait,   – a művészeti ág legfontosabb magyar képviselőinek tevékenységét, stílusjegyeit.   Legyen képes a színjátszás és a szavalóművészet azonosságainak és különbözőségeinek a felismerésére a színháztörténeti periódusokban.     2.3. Dramaturgiai alapismeretek   Ismerje:   – a dramaturgia és a műelemzés alapvető szempontjait és fogalmait.   Legyen képes művészi alkotómunkája folyamán megteremteni a szerzői és előadói szándék, a tartalom és a forma, az egész és a rész harmonikus szerkezeti egységét.     3. Szakmai gyakorlat     3.1. Pódiumgyakorlat   Ismerje:   – a pódium-előadására való felkészülés munkafolyamatait: anyaggyűjtéstől a bemutatóig,   – a pódiumi megszólaltatás dramaturgiai, művészi és technikai elemeit,   – az élőbeszéd, a felolvasás, a színpadi, a pódiumi és a mikrofonbeszéd különbségeit,   – a különböző műfajú és stílusú művek tolmácsolási módjait.   Legyen képes:   – személyiségének megfelelő munkamódszer, szövegtanulási technika kidolgozására,   – verses és prózai művek (énekelt versek) önálló értelmezésére és művészi interpretálására,   – rendezői instrukciók végrehajtására,   – többszereplős pódiumműsorban való összehangolt közreműködésre,   – egy 45 perces önálló előadóest megszerkesztésére és bemutatására.     3.2. Beszédkészség, beszédtechnika   Ismerje:   – a szöveg nélküli és szöveges légző- és hangadási gyakorlatokat,   – a hangterjedelem, hangerő bővítő és a hangszín változtató gyakorlatokat,   – az artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat,   – a mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, tempó/ritmus, szünet szabályait.   Legyen képes:   – a helyes légzéstechnika alkalmazására,   – a kiművelt, csengő középhang rezonanciadús megszólaltatására,   – a kifogástalan artikulációra,   – a beszédfolyamat váltásaira (magassági-, erősségi-, hangszín-, tempó/ritmus váltások),   – a szöveg értelmi tagolására, struktúrájának, hierarchiájának felismerésére,   – a művészi beszéd érzelmi kifejezési eszközeinek meggyőző használatára.   A verséneklő előadóművész rendelkezzen megfelelően képzett énekhanggal.     3.3. Repertoár   – 60, különböző műfajú, stílusú és hangvételű vers, prózai mű, illetve énekelt vers – magyar és külföldi klasszikus, illetve kortárs szerzők műveiből – egyéni felfogású, magas színvonalú előadásban,   – ezen felül legalább egy egyénileg szerkesztett tematikus, vagy egy-egy szerzőt bemutató önálló est.   Amennyiben a jelölt nem kíván önálló estet bemutatni, úgy 60 helyett legalább 80 irodalmi alkotás szerepeljen a repertoárján.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A vizsgára bocsátás feltételei   Szakmai alkalmasság:   – a pódiumszerepléshez szükséges pszichikai és fizikai adottságok,   – elsajátított beszédtechnikai alapok (helyes légzés, intonáció, artikuláció),   – a helyes hangsúlyozás és hanglejtés, a megfelelő tempó és ritmus biztos alkalmazása,   – kiművelt előadóművészi képességek.   Hároméves – megismételt vizsga esetén ötéves – dokumentumokkal igazolt szakmai gyakorlat – A versmondó műhelyekben, szavalóversenyeken, pódiumműsorokban, előadóesteken való közreműködést az oktató vagy a rendező referenciája, helyezést igazoló oklevél, plakát, műsorfüzet, szerződés, rendező szerv véleményezése, kritika igazolhatja.   A repertoár, illetve önálló est esetén azok forgatókönyveinek leadása a vizsga előtt egy hónappal.     2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.   A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.     2.1. Gyakorlati vizsga:   – a jelölt – a vizsgabizottság kijelölése és instrukciója alapján – a repertoárjából 6–10 különböző műfajú, stílusú és hangvételű verset, prózát, illetve énekelt verset ad elő, esetleg elemzi azokat,   – a helyszínen kapott ismeretlen verset vagy prózát művészi igénnyel felolvassa, értelmezi,   – a leadott önálló est félórás rövidített változatát bemutatja, ezt követően válaszol a vizsgabizottságnak az előadóesttel kapcsolatos szakmai kérdéseire (szerkesztés, dramaturgia, szövegértelmezés, előadói, esetleg színpadi megoldások).     2.2. Szóbeli vizsga:   A jelölt a MASZK Országos Színészegyesület által közzétett, a hivatásos szakmai szervezetekkel és a vizsgabizottság elnökével egyeztetett – az európai és a magyar színháztörténet korszakait átfogó, és a kiemelkedő magyar előadóművészek pályaképét ismertető – tételsorból húzott tételek alapján, komplex módon ad számot felkészültségéről.     3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével   A vizsga során a jelölt feleljen meg a III. pontban meghatározott szintek szerinti szakmai követelménynek.     4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele   A jelölt felmenthető az elméleti vizsga alól, ha valamely felsőfokú oktatási intézményben eredményes szigorlatot tett színház- és drámatörténet tárgyakból, és ezt leckekönyvvel igazolja.   A szakmai gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.     5. A szakmai vizsga értékelése   A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból legalább elégséges osztályzatot kapott.   Amennyiben a vizsgabizottság a jelölt gyakorlati teljesítményét elégtelennek ítéli, úgy a jelölt csak újabb két év szakmai gyakorlat után jelentkezhet az ismételt vizsgára.   A jelöltnek a gyakorlati vizsgát követő egy éven belül teljesítenie kell a szóbeli vizsga követelményeit is, különben gyakorlati vizsgája is érvényét veszti. Amennyiben a jelölt nem felel meg a szóbeli vizsgán, két hónap felkészülési idő után javítóvizsgát tehet.       V. Egyéb tudnivalók     A szakképzés megkezdésének feltételei:   Iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga       * * *      

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1832 04   Szakképesítések köre: B   2. A szakképesítés megnevezése: Vers- és prózamondó   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások       2. A munkaterület rövid leírása:   A vers- és prózamondó olyan – a színjátszással rokon, de tőle mégis független – önálló művészeti tevékenység folytatására jogosító szakma, amelynek gyakorlója képes irodalmi alkotások önálló feldolgozására az előadandó műben foglalt érzés- és gondolattartalom értő és értető, egyéni felfogású, művészi tolmácsolására.   Jogosult pódiumműsorokban (irodalmi összeállítás, ünnepi rendezvény, gyermekműsor stb.) közreműködni, önálló műsort bemutatni, rádió-, tv-, szinkronszereplést vállalni, és iskolai oktatáson kívül versmondást tanítani.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. Általános ismeretek   1.1. Magyar és világirodalom   A jelölt ismerje:   – az irodalmi művek elemzésének főbb módjait, alapelveit,   – a magyar és a világirodalom történetének főbb korszakait, jelentős alkotóit és tevékenységüket,   – a különböző irodalmi stíluskorszakok sajátosságait, jellemzőit,   – a főbb irodalomelméleti alapfogalmakat,   – a szövegelemzés és szövegfonetika elméletét és módszereit.   Rendelkezzen:   – alapvető könyvtárhasználati ismeretekkel,   – verselemzési készséggel.   Legyen képes ezeket beépíteni pódiumi gyakorlatába.   Legyen képes a különböző irodalmi alkotások történelmi és társadalmi hátterének kimutatására, különböző művek összehasonlítására.     1.2. Művelődéstörténet   A jelölt ismerje:   – az őskori és a folyami kultúrákat,   – a görög és római,   – a középkor,   – a reneszánsz és humanizmus,   – a reformáció és ellenreformáció,   – a felvilágosodás,   – a klasszicizmus és   – az európai és magyar romantika korának kultúráját,   – a magyar reformkort,   – XIX. század II. felének kultúráját a századfordulóig,   – az európai avantgárd irányzatait és hatását a magyar művészeti életre,   – a két világháború közötti magyar művelődési életet, jellegzetességeit,  

OKJ-szám: 52 811 02Betölthető foglalkozás: Vendéglátó, vendéglős FEOR 5121Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Vendéglátásszervező (középszintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Étkezdés (középszintű, 8. évfolyam után)- Vendéglátó eladó (középszintű, 8. évfolyam után)Megtervezi, megszervezi és irányítja a vendéglők, éttermek, kávéházak, panziók és kisebb hotelek működését.Feladatai:* a vendéglátóhely arculatának megtervezése, kialakítása * a megrendelendő áruk listájának összeállítása, az igénylések kiadása * munkabeosztás megszervezése, a személyzet munkájának ellenőrzése * részvétel a vendégek kiszolgálásában, az ételek, italok elkészítésében, a beszerzésben és raktározásban * a vendéglátóhely műsorainak megszervezése, reklámról való gondoskodás * kimutatás vezetése a bevételekről és kiadásokról Jellemző munkakörök:* Büfé-, bisztróvezető * Cukrászda-, fagylaltozóvezető * Eszpresszó-, kávézóvezető * Étkezdés * Kifőzdés * Kocsmáros * Söntés-, italboltvezető * Turistaszállás-vezető Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5111 KereskedőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ II.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető II.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmai előképzettség.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 70%   10. Gyakorlat aránya: 30%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1325    Vendéglátó tevékenységet folytató részegység (üzlet) vezetője   2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A vendéglátó üzletvezető   – a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,   – kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,   – folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,   – elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,   – megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,   – biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,   – gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,   – teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A vendéglátó üzletvezető a vendéglátó-ipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell   – a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,   – az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,   – az árképzési és áralkalmazási módszereket,   – az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátóipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,   – képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje,   – a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,   – a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,   – a vendéglátó-ipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,   – a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,   – a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,   – az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,   – a felszolgálási és terítési módokat,   – az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,   – a korszerű táplálkozás követelményeit,   – az alapvető higiéniai előírásokat,   – az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,   – az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.   3.2. A vizsgázó legyen képes:   – a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,   – a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,   – a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,   – a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,   – a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,   – az ét- és itallap szerkesztésére,   – a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,   – a vendéglátó-ipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,   – a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,   – az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,   – az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,   – hatékony költséggazdálkodásra.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.   Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:   – vendéglátó gazdálkodási ismeretek.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:   – az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,   – a készletezési hatékonysági mutatókat,   – az alkalmazott árrésszintet,   – az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,   – a leltárkészlet értékét,   – a tervezett bérhányad mértékét,   – a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,   – a készlet-nyilvántartási átlagárat,   – az adó- és járulék kötelezettséget,   – a bruttó beszerzési és eladási árakat.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.   A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,   – vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,   – jogi ismeretek,   – élelmezési ismeretek,   – rendezvényszervezési ismeretek,   – üzleti-ügyviteli ismeretek,   – üzleti kommunikáció.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a piacgazdaság kialakulását és működését,   – a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,   – a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,   – a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok – vállalkozásokat is segítő – feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,   – a vállalkozási formákat és lehetőségeket,   – az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,   – a vendéglátás rövid történetét,   – a vendéglátó-ipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,   – az üzlettípusokat és azok jellemzőit,   – a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,   – az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,   – a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,   – a vendéglátó-ipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplálkozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,   – az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,   – a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,   – az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,   – az élelmiszerfertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,   – a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,   – az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,   – a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,   – az ellenőrzések formáit, módszereit,   – a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,   – a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,   – a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,   – a közegészségügyi szabályokat,   – a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.   A vizsgázó legyen képes:   – a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,   – az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.   Élelmezési ismeretek.   Jogi ismeretek.   Rendezvényszervezési ismeretek.   Marketing ismeretek.   Vezetési ismeretek.   Üzleti kommunikáció.   Ügyviteli ismeretek.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *      

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ I.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7822 03   2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető I.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 70%   10. Gyakorlat aránya: 30%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1325    Vendéglátó tevékenységet folytató részegység (üzlet) vezetője   2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A vendéglátó üzletvezető   – a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,   – kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,   – folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,   – elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,   – megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,   – biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,   – gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,   – teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A vendéglátó üzletvezető a vendéglátó-ipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell   – a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,   – az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,   – az árképzési és áralkalmazási módszereket,   – az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátó-ipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,   – képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje,   – a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,   – a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,   – a vendéglátó-ipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,   – a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,   – a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,   – az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,   – a felszolgálási és terítési módokat,   – az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,   – a korszerű táplálkozás követelményeit,   – az alapvető higiéniai előírásokat,   – az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,   – az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.   3.2. A vizsgázó legyen képes:   – a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,   – a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,   – a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,   – a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,   – a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,   – az ét- és itallap szerkesztésére,   – a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,   – a vendéglátó-ipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,   – a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,   – az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,   – az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,   – hatékony költséggazdálkodásra.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.   Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:   – vendéglátó gazdálkodási ismeretek.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:   – az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,   – a készletezési hatékonysági mutatókat,   – az alkalmazott árrésszintet,   – az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,   – a leltárkészlet értékét,   – a tervezett bérhányad mértékét,   – a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,   – a készletnyilvántartási átlagárat,   – az adó- és járulékkötelezettséget,   – a bruttó beszerzési és eladási árakat.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.   A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,   – vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,   – jogi ismeretek,   – élelmezési ismeretek,   – rendezvényszervezési ismeretek,   – üzleti-ügyviteli ismeretek,   – üzleti kommunikáció.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a piacgazdaság kialakulását és működését,   – a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,   – a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,   – a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok – vállalkozásokat is segítő – feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,   – a vállalkozási formákat és lehetőségeket,   – az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,   – a vendéglátás rövid történetét,   – a vendéglátó-ipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,   – az üzlettípusokat és azok jellemzőit,   – a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,   – az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,   – a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,   – a vendéglátó-ipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplálkozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,   – az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,   – a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,   – az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,   – az élelmiszer-fertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,   – a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,   – az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,   – a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,   – az ellenőrzések formáit, módszereit,   – a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,   – a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,   – a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,   – a közegészségügyi szabályokat,   – a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.   A vizsgázó legyen képes:   – a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,   – az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.   Élelmezési ismeretek.   Jogi ismeretek.   Rendezvényszervezési ismeretek.   Marketing ismeretek.   Vezetési ismeretek.   Üzleti kommunikáció.   Ügyviteli ismeretek.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *      

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ II.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető II.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmai előképzettség.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 70%   10. Gyakorlat aránya: 30%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1325    Vendéglátó tevékenységet folytató részegység (üzlet) vezetője   2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A vendéglátó üzletvezető   – a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,   – kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,   – folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,   – elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,   – megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,   – biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,   – gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,   – teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A vendéglátó üzletvezető a vendéglátó-ipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell   – a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,   – az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,   – az árképzési és áralkalmazási módszereket,   – az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátóipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,   – képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje,   – a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,   – a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,   – a vendéglátó-ipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,   – a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,   – a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,   – az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,   – a felszolgálási és terítési módokat,   – az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,   – a korszerű táplálkozás követelményeit,   – az alapvető higiéniai előírásokat,   – az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,   – az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.   3.2. A vizsgázó legyen képes:   – a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,   – a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,   – a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,   – a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,   – a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,   – az ét- és itallap szerkesztésére,   – a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,   – a vendéglátó-ipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,   – a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,   – az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,   – az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,   – hatékony költséggazdálkodásra.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.   Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:   – vendéglátó gazdálkodási ismeretek.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:   – az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,   – a készletezési hatékonysági mutatókat,   – az alkalmazott árrésszintet,   – az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,   – a leltárkészlet értékét,   – a tervezett bérhányad mértékét,   – a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,   – a készlet-nyilvántartási átlagárat,   – az adó- és járulék kötelezettséget,   – a bruttó beszerzési és eladási árakat.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.   A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,   – vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,   – jogi ismeretek,   – élelmezési ismeretek,   – rendezvényszervezési ismeretek,   – üzleti-ügyviteli ismeretek,   – üzleti kommunikáció.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a piacgazdaság kialakulását és működését,   – a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,   – a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,   – a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok – vállalkozásokat is segítő – feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,   – a vállalkozási formákat és lehetőségeket,   – az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,   – a vendéglátás rövid történetét,   – a vendéglátó-ipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,   – az üzlettípusokat és azok jellemzőit,   – a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,   – az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,   – a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,   – a vendéglátó-ipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplálkozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,   – az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,   – a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,   – az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,   – az élelmiszerfertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,   – a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,   – az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,   – a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,   – az ellenőrzések formáit, módszereit,   – a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,   – a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,   – a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,   – a közegészségügyi szabályokat,   – a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.   A vizsgázó legyen képes:   – a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,   – az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.   Élelmezési ismeretek.   Jogi ismeretek.   Rendezvényszervezési ismeretek.   Marketing ismeretek.   Vezetési ismeretek.   Üzleti kommunikáció.   Ügyviteli ismeretek.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *      

    VENDÉGLÁTÓ TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7822 02   2. Szakképesítés megnevezése: Vendéglátó technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3129 Egyéb technikusok     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   1325 Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezetője   1354 Kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója   1415 Vendéglátó kisszervezet vezetője   5121 Vendéglátó, vendéglős   5122 Cukrász   5123 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó   5124 Szakács   5125 Szállodai portás   5127 Gazdaasszony, szobaasszony   5129 Egyéb vendéglátóipari foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A vendéglátó technikus a vendéglátásban és a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatási szférában vezetési, szervezési feladatokat ellátó szakember, aki korszerű, magasszintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel, és konvertálható, továbbfejleszthető tudással rendelkezik.   Munkája során   – vendéglátó vállalkozások üzemeltetéséhez szükséges vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatot lát el,   – vendéglátó egységben végzi, irányítja, szervezi, ellenőrzi – tulajdonosként, alkalmazottként – az árubeszerzési, a raktározási, a termelési, az értékesítési, a szállásadási és a szolgáltatási tevékenységeket,   – munkáltatói jogkört lát el, közvetlenül kijelöli a feladatokat, elkészíti a munkaidő-beosztást, a munkavállalók tevékenységét összehangolja, irányítja, ellenőrzi a végzett munka minőségét,   – kisebb egységekben részt vesz a beszerzésben, a raktározásban, az ételek, italok elkészítésében, a vendégek kiszolgálásában,   – végzi, megszervezi az egység, a vállalkozás ügyvitelét, adminisztrációját,   – biztosítja a működéshez szükséges pénzügyi forrásokat, és gondoskodik azok hatékony felhasználásáról,   – bemutatja, reklámozza az egység szolgáltatásait, kialakítja az üzletpolitikát, a marketingstratégiát, a cégarculatot,   – elemzi a piac és a környezet változásait, és ennek megfelelően alakítja ki a szolgáltatások típusait, formáit, árait,   – megtervezi az egység működését, üzleti tervet készít,   – képviseli a vállalkozást, kapcsolatot tart, együttműködik az ügyfelekkel, a szállítókkal, a hatóságokkal,   – üzleti, vendég-, törzsvendégkapcsolatot ápol, foglalkozik a vendégek panaszaival, felvetéseivel,   – rendezvényeket bonyolít le a szakma, az etikett és a protokoll szabályainak betartásával,   – gondoskodik a biztonsági, a tűz-, a munkavédelmi, a környezetvédelmi, a higiéniai, az egészségvédelmi előírások betartásáról, az észlelt hiányosságokat megszünteti.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és a hozzájuk kapcsolódó követelmények     1. A vendéglátó vállalkozások működésével kapcsolatos tevékenységek   – A balesetek megelőzése érdekében a munkaeszközök, a gépek, a védőeszközök előírás szerinti használata.   – Az anyagok tárolására, szállítására vonatkozó szabályok betartása, baleset előfordulásakor a szükséges intézkedések megtétele, elsősegélynyújtás az elemi szabályok szerint.   – A tűzesetek megelőzésére vonatkozó munkahelyi biztonsági szabályok betartása, tűz észlelésekor jelzés adása, a tűzoltó készülékek használata, a szükséges intézkedések megtétele.   – A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása: az egység munkaterületére kiterjedő környezetszennyeződések elkerülése, közreműködés a munkafolyamat során keletkező káros környezeti hatások megszüntetésében, csökkentésében, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, a környezetbarát csomagolóanyagok előnybe részesítése, az újrahasznosítás lehetőségeinek kihasználása.   – Az élelmi anyagok és a késztermékek szakosított tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó egészségügyi, higiéniai szabályok szigorú betartása az eltarthatósági idő figyelembevételével.   – A személyi higiénia előírásainak betartása érdekében a munkaruha tisztaságáról, az ápolt és a tiszta megjelenésről való gondoskodás.   – Az ergonómia követelményeinek betartása a munkavégzés élettani és pszichikai hatásainak figyelembevételével.   – A munkavédelemmel kapcsolatos szabályok betartása, alkalmazása, védekezés a foglalkozási ártalmak és hatásaik ellen.     2. A munkahellyel kapcsolatos általános tevékenységek   – A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítése a gazdálkodó szervezetek működési keretei között, a Munka Törvénykönyve, valamint a kollektív szerződés vonatkozó előírásai szerint.   – Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása.   – A munkahelyre, az üzletre vonatkozó alapvető magatartási, etik

VENDÉGLÁTÓ ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7822 022. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó eladó3. Hozzárendelt FEOR szám: 51234. Képzés maximális időtartama:Szakképzési évfolyamok száma: 2Óraszám:5. Elmélet aránya: 40%6. Gyakorlat aránya: 60% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A vendéglátó eladó szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelniA pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga:A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet. III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–5123 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó(pl. pincér, bárpincér)2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA vendéglátó eladó cukrászdában, eszpresszóban, kávéházban, gyorsétkező helyeken és kitelepüléseken ételeket és italokat értékesít. Ezek egy részét maga készíti el, másik részét készen kapja.– Előkészítő feladatai során: feltölti az italhűtőket, a cukrászvitrinbe tálcára helyezi a süteményeket, fagylaltot fagyaszt, kávét őröl, feltölti az italokat, a salátás pultot és az ételmelegentartót. Kihelyezi az árcédulákat, előkészíti a tálalóeszközöket, a csomagolóanyagokat, a felszolgáláshoz szükséges eszközöket. Üzembe helyezi a sütő-, főző-készülékeket, ellenőrzi az italautomatát.– A vendégek vagy a felszolgálók rendelései alapján egyszerűbb ételeket készít, a kész hideg ételeket, cukrászati termékeket adagolja és tálalja.– Hidegkonyhai és cukrászati termékek befejező műveleteit elvégzi, elvitel esetén becsomagolja.– Elkészíti és kiszolgálja a reggeli italokat, feketekávét főz és tálal, rendeléseket állít össze, fagylaltot adagol, turmix- és báritalokat készít.– Egyes üzletekben (cukrászda, eszpresszó, kávéház) felszolgál. Számláz, fizettet és rendet rak a vendégek után.– Műszak végén felméri a készletet, megállapítja a fogyást és elszámol.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–33 7822 01 Pincér51 7822 01 Mixer31 7822 02 Gyorsétkeztetési eladó33 7826 01 Cukrász33 7826 02 Szakács IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények1. Vállalkozás működtetéseA szakember legyen képes– vállalkozást létrehozni és működtetni a mindenkori jogszabályok szerint,– információt adni üzleti terv készítéséhez, gondoskodni üzleti terv készítéséről,– marketing tevékenységet végezni (hirdetés, reklám, kiállítás, hirdetőtáblák, arculatformálás, kapcsolatot tartani az üzletfelekkel, figyelni a konkurenciát, az új trendeket)– kiválasztani a munkatársait,– irányítani a munkatársak tevékenységét (pl. heti munkabeosztást készíteni, szabadságot nyilvántartani, túlórát nyilvántartani, jelenléti ívet vezetni),– szervezni a vállalkozás munkafolyamatait,– érvényesíteni a vállalkozás jellegének megfelelő számviteli előírásokat,– elkészíteni a kalkulációt a receptura szerint, kiszámolni a szükséges nyersanyagok mennyiségét,– áruleltározást végezni,– értékelni a vállalkozás működésének hatékonyságát,– üzleti levelezést folytatni,– szakmai továbbképzéseken szakmai tudását fejleszteni és a lehetőséget dolgozóinak is biztosítani,– részt venni a szakmai szervezetek munkájában,– érvényesíteni a szervezetre vonatkozó minőségbiztosítás előírásait és szabályait.2. Informatikai, irodatechnikai és telekommunikációs eszközök kezeléseA szakember legyen képes– telefont és faxot kezelni,– számítógépes programokat használni,– Internetet használni.3. Ügyviteli és adminisztrációs tevékenység végzéseA szakember legyen képes– telefont, faxot kezelni,– biztosítani az üzemeltetéshez szükséges nyomtatványokat (pl. számlatömb, nyugtatömb, pénztárszalag),– pénztárgépet, számítógépet kezelni,– külső és belső bizonylatokat kezelni,– számítógépen a tevékenységhez kapcsolódó szakmai programokat kezelni,– kifizettetni a fogyasztás ellenértékét (fizetési módok),– pénztárosi feladatokat ellátni az üzlet szabályai és a számviteli előírások, aktuális jogszabályok szerint,– intézkedni nem fizető vendég esetén,– az előírásoknak megfelelően a talált tárgyakat kezelni.4. Munka-, tűz-, vagyon- és környezetvédelmi-, higiénés előírások és a HACCP előírásainak érvényesítéseA szakember legyen képes– betartani az alapvető munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat,– a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat előírásait megismerni,– megismerni, betartatni és betartani a munka-, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, illetve higiéniai előírásokat, szükség esetén intézkedéseket megtenni,– érvényesíteni a vállalkozás és a vendég/vásárló vagyonának védelmével kapcsolatos előírásokat,– betartani és betartatni az alapvető környezetvédelmi előírásokat,– betartani és betartatni a higiénés és HACCP-s előírásokat.5. A gazdálkodással összefüggő alaptevékenység végzéseA szakember legyen képes– elhelyezni szakterületét a gazdaság egészében,– értékelni a gazdálkodás elemeit,– értelmezni a piaci kategóriákat, a piac működését,– felismerni a legfontosabb vásárlói magatartási szokásokat, a szükségletek változásait,– értelmezni a piaci verseny fogalmát,– értelmezni a rendelkezésre álló adatokat és eredményeket,– elvégezni az alapvető gazdasági számításokat,– felismerni az árak szerepét a gazdasági döntésekben,– értelmezni a legfontosabb adójogszabályokat és pénzügyi előírásokat.6. Árubeszerzés, készletezés és árutárolás elvégzéseA szakember legyen képes– összeállítani az árurendelést,– elvégezni az árubeszerzést,– árut tárolni a szakosított tárolás előírásainak megfelelően,– előkészíteni az árut a napi forgalomnak megfelelően,– a készentartás eszközeit kezelni (pl. melegentartó),– az italokat és ételeket megfelelő hőfokon tárolni,– a kenyér- és pékárut szakosítottan tárolni,– a fogyóeszköz, forgóeszközök kéziraktárának rendjét ellenőrizni és betartani,– a göngyölegeket fajtánként válogatva a kijelölt helyen tárolni.7. Az értékesítés előkészítéseA szakember legyen képes– információt gyűjteni a napi feladatokról,– megszervezni a napi munkáját,– ellenőrizni a napi üzemeltetéshez szükséges árukészletet,– ellenőrizni az üzemeltetés helyiségeit, környezetét (pl. rend, tisztaság, a növények állapota, műszaki állapot stb.),– az üzemeltetéshez szükséges gépeket, berendezéseket ellenőrizni (pl. hűtőszekrény, kávéfőző gép, jéggép, szénsavpalack stb.),– előkészíteni a gépeket, berendezéseket a végzendő technológiai művelet elvégzéséhez (pl. feltölteni olajjal, habot verni stb.),– ellenőrizni az evő- és tálalókészletek állapotát (tányér, evőeszköz, pohár, szalvéta, abrosz),– a napi feladatokhoz előkészíteni a megfelelő eszközöket (pl. tányérok, evő- és tálalóeszközök, üveg, porcelán eszközök),– előkészíteni az italpultot, bemutatásra feltölteni a kirakatokat és a hűtővitrineket,– előkészíteni a kenyér- és pékárut (pl. kenyérszeletelés, toast kenyér, péksüteménykínáló),– a felszolgáláshoz szükséges személyi felszerelést biztosítani (pl. dugóhúzó, üvegnyitó, zsebkés, toll, jegyzettömb, felszolgálókendő),– árlapot, ártáblát készíteni, összeállítani az előírásoknak megfelelően,– az üzlet jellegének megfelelő látványt, hangulatot kialakítani (pl. világítás, színek, terítők).8. Étel, ital készítéseA szakember legyen képes– a nyersanyagokat feldolgozásra alkalmassá tenni (pl. darabolni, tisztítani, felszelni stb.),– konyhatechnológiai alapműveleteket végezni az üzlet jellegének és ételválasztékának megfelelően (pl. sütni, főzni),– hidegkonyhai ételeket és salátákat készíteni,– befejező műveleteket végezni, értékesítés előtt vizsgálni az áru minőségét (pl.: díszíteni, öntetet használni, fűszerezni),– kávét, kávékülönlegességeket készíteni, szervírozni,– a vendég igényeinek megfelelően díszített alkoholos és alkoholmentes kevert italokat készíteni (pl. turmix, shakek),– a vendég előtt befejező cukrászműveleteket végezni (pl. szeletelni, adagolni, díszíteni).9. Értékesítés végzéseA szakember legyen képes– fogadni a vendégeket,– felvenni a rendelést (étel, ital, aperitif stb.),– rendelés alapján kiszolgálni a vendégeket, ételeket, italokat felszolgálni különböző felszolgálási módot alkalmazva,– ételeket, cukrászsüteményeket adagolni, tálalni,– cukrászsüteményeket csomagolni (pl. szállításhoz),– kiszállításra előkészíteni az ételt, italt,– igény esetén kiegészítő szolgáltatást nyújtani a vendégeknek (pl. taxi, zene, virág, szoba stb.),– részt venni az értékesítőhelyen kívüli rendezvények lebonyolításában (pl. fogadások, partyk, kávészünetek stb.),– kezelni a tevékenységhez kapcsolódó berendezéseket és gépeket (pl. kávéőrlő, kávéfőző, melegítő, szeletelő, hűtővitrinek, TV, video, zenegép),– tisztítani – munkavégzés közben is – a pultot, használati tárgyakat, eszközöket,– az értékesítés befejező munkálatait végezni: véleményt kérni, számlát adni, elköszönni,– a vendégpanaszt kezelni, megoldani,– a vendéggel az értékesítés valamennyi lépése során idegen nyelven beszélni, a vendéget idegen nyelven tájékoztatni.10. Zárás utáni teendők elvégzéseA szakember legyen képes– előkészíteni a vendégteret a takarításhoz (pl. asztalok rendbehozatala, leszedése),– forgalom-elszámolást készíteni (számla, készpénz),– feltölteni az italpultot,– a higiénés előírásoknak megfelelően szakszerűen tárolni az élelmiszereket,– az eszközöket a szakosításnak megfelelően tárolni (pl. textília, üveg, porcelán),– a szelektív hulladékgyűjtésnek megfelelően összegyűjteni a hulladékot,– az értékesítési helyeket a helyi szabályzatnak megfelelően bezárni.11. Pénzkezelési feladatok végzéseA szakember legyen képes– pénztárgépet kezelni,– a vendég számára a számlát összeállítani,– a napi bevétellel elszámolni,– a számítógépen étlapot, itallapot szerkeszteni,– biztosítani az üzemeltetéshez szükséges nyomtatványokat (pl. számlatömb, nyugtatömb, pénztárszalag),– a pénztárosi feladatokat ellátni az üzlet szabályai és a számviteli előírások szerint (valutában is),– váltópénzt, előleget kezelni,– kifizettetni a fogyasztás ellenértékét (készpénz, átutalás, bankkártya),– a nem fizető vendég esetén intézkedni. IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. Szakmai vizsgára bocsátás feltételeiA szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama– Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozói alapismeretek1. A vállalkozás működtetése3. Ügyviteli és adminisztrációs tevékenység végzése5. Gazdálkodással összefüggő tevékenység végzéseAz írásbeli vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama– Vendéglátó eladói gyakorlatok2. Informatikai, irodatechnikai és telekommunikációs eszközök kezelése3. Számviteli és adminisztrációs tevékenység végzése4. Munka-, tűz-, baleset-, vagyon- és környezetvédelmi előírások érvényesítése6. Árubeszerzés, készletezés és árutárolás elvégzése7. Az értékesítés előkészítése8. Étel, ital készítése9. Értékesítés végzése10. Zárás utáni teendők11. Pénzkezelési feladatok ellátásaA gyakorlati vizsga időtartama: 160 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama– Élelmiszerismeret6. Árubeszerzés, készletezés és árutárolás elvégzése – élelmiszerismeret, italismeret– Vendéglátó eladói ismeretek8. Étel, ital készítése9. Értékesítés végzése– Szakmai idegen nyelv9. Az értékesítéshez kapcsolódó szituáción alapuló kommunikáció, valamint egyszerűbb szakmai szövegek megértése.A szóbeli vizsga időtartama: (3 x 10 perc) 30 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaKözpontilag kiadott írásbeli feladatsor megoldása vendéglátó gazdálkodási és vállalkozói alapismeretek tantárgyból:– a legfontosabb gazdasági alapfogalmak, összefüggések,– áruforgalmi mérlegsor,– készletgazdálkodással összefüggő feladatok,– árképzés,– viszonyszámok,– jövedelmezőség, eredmény kiszámítása, üzemgazdasági mutatók,– munkabérrel, termelékenységgel kapcsolatos alapvető feladatok,– gyakoribb adminisztrációs feladatok, bizonylatok kitöltése.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a III. fejezetben és IV. pontban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével az oktatást végző intézmény állítja össze a vizsgafeladatokat, melyet a vizsga elnöke hagy jóvá.A gyakorlati vizsga részei:EszközfelismerésA vizsgázónak a kikészített kb. 30 db különféle éttermi eszköz közül a vizsgabizottság által személyenként külön-külön kijelölt 10 db-ot kell pontosan megneveznie.Kommunikációs gyakorlatA vizsgázónak a vizsgabizottság tagjaival kell szakmai szituációs beszélgetési gyakorlatot folytatnia. (pl: rendezvény felvétele, ételajánlás, reklamáció kezelése stb.).Számítógép használataA vizsgázónak két ártáblát kell elkészítenie a csomagolandó cukrászsütemény választékból, ármegjelöléssel.Kevert ital készítéseA vizsgázónak a vizsgáztató intézmény által biztosított italokból két adag kevert italt kell készítenie. Ez csak standard ital vagy turmix lehet!Hidegkonyhai termék, egyszerű melegétel készítéseA vizsgázó központilag kiadott tételsorból húz, ezt készíti el.A készített étel felszolgálása, valamilyen itallal (előtte terítés)A vizsgázó az általa készített ételt és a tételben szereplő italt szolgálja fel, asztalnál ülő vendég részére. A felszolgálás előtt az asztalt megteríti.Sütemény, hidegkonyhai termék, vagy palackos ital csomagolásaA vizsgázó az általa kihúzott, a központilag kiadott feladatsorban szereplő cukrászsüteményeket, vagy ételeket vagy palackozott italt csomagol elvitelre.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított „A”, „B” és „C” központi tételsor alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.„A” tételsor: Élelmiszerismeret– árubeszerzéssel, készletezéssel, árukezeléssel kapcsolatos ismeretek– alapvető áruismeret„B” tételsor: Vendéglátó eladói ismeretek– alapvető étel és italkészítési ismeretek– egyszerűbb hidegkonyhai készítmények, szendvicsek készítésének ismerete– egyszerűbb melegételek, befejező fogások készítésének ismerete– kávé és kávéspecialitások fajtái, készítésének ismerete– kevert italok fajtái, standard kevertitalok készítésének ismerete– értékesítéssel, felszolgálással kapcsolatos alapvető ismeretek, előállított ételek és italok értékesítése– higiénés szabályok, HACCP szabályainak ismerete, alkalmazása„C” tételsor: Szakmai idegen nyelv– idegen nyelven történő kommunikáció – a IV.9. pontban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított központi szituációs feladatok megoldása– az oktatást végző intézmény által összeállított egyszerűbb szakmai szöveg megértése4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételeiAz írásbeli vizsga alól felmentés adható, ha a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülő szakmai bizonyítvánnyal rendelkezik, és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben és a V.2. pontban feltüntetett követelmények alapján letett vizsgája eredményességét.A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.A szóbeli vizsgán fel
entés adható, ha a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülő rokon szakmai szakképesítéssel rendelkezik, és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben és a V.2. pontban feltüntetett, a tételsorhoz kapcsolódó követelmények alapján letett vizsgája eredményességét.Az idegen nyelvi vizsga alól felmentés adható, ha a vizsgázó vendéglátó szakmai anyaggal bővített legalább alapfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.5. A szakmai vizsga értékeléseA vonatkozó rendelet szerint kell eljárni.  

  VENDÉGFOGADÓS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 02 2. A szakképesítés megnevezése: Vendégfogadós     II. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ————— A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ————— 5129 Egyéb vendéglátóipari foglalkozások 1415 Vendéglátó kisszervezet vezető 5121 Vendéglátó, vendéglős   Fizető-vendéglátó, szállásadó   2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások ————— A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ————— 3643 Szállodai portás, recepciós 5125 Gazdaasszony, szobaasszony   3. Munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A vendégfogadós kisebb panziókban, fogadókban és a fizető-vendéglátás területén önálló vezetési, szervezési és gazdálkodási fela

OKJ-szám: 33 814 02Betölthető foglalkozás: Vegytisztító, kelmefestő FEOR 5316Képzési idő: Legfeljebb 500 óra Csak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Tisztítja, színezi vagy átszínezi a különböző textíliákból, bőrből és szőrméből készült ruházati termékeket és lakástextíliákat.Feladatai:* a tisztítandó termékek átvétele, a tisztítás fajtájának, a szolgáltatás díjának meghatározása * a termékek tisztítása * a termékek színezése Jellemző munkakörök:* Bőrtisztító * Bútorkárpit-tisztító * Folttisztító * Kelmefestő és -tisztító * Szennyesruha-átvevő * Szőnyegtisztító * Szőrmetisztító * Textilfestő * Vegyi mosó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7315 Textilfestő, -nyomó, -kikészítő9116 Mosónő, vasalónőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 54 524 02Betölthető foglalkozás: Vegyésztechnikus FEOR 3115Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Biotechnológus technikus (emelt szintű, érettségivel)* Drog- és toxikológiai technikus (emelt szintű, érettségivel)* Papíripari technikus (emelt szintű, érettségivel)* Vegyipari minőségbiztosítási technikus (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Gyógyszer-készítménygyártó (középszintű, 10. évfolyam után)- Vegyianyaggyártó (középszintű, 10. évfolyam után)Önállóan vagy mérnöki irányítással részt vesz a kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, növényvédő szerek és műanyagok gyártásában, nagyüzemi vegyi folyamatok kidolgozásában, termékek minőségének és vegyi összetételének ellenőrzésében.Feladatai:* az alapanyagok beszállításának és feldolgozásának ellenőrzése, irányítása és a gyártás során felmerülő javítási, karbantartási munkák elvégzése * a rendelkezésre álló berendezések elhelyezésének és rendszerbe illesztésének irányítása, az ellenőrzési pontok kialakítása és a mérőműszerek, valamint a beavatkozásra lehetőséget adó berendezések elhelyezése * az új berendezések üzembe helyezése és a gépek termék- vagy műszakváltást megelőző beállítása * az ellenőrzési pontokon a gyártási paraméterek figyelemmel kísérése és a szükséges technológiai beavatkozások elvégzése * az üzemzavarok, minőségi problémák kivizsgálása és elhárítása * a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása és a gyártási feltételek folyamatos fenntartása * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása * a vegyi üzemek létesítésére és működtetésére vonatkozó tervek kidolgozásában részfeladatok ellátása, átadás előtt a létesítményre vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése Jellemző munkakörök:* Bőrvegyipari és szőrmeipari technikus * Festőanyag-technikus * Gázgyártó és gázelosztási technikus * Gumiipari technikus * Gyógyszeripari technikus * Kőolaj-finomító technikus * Kőolajipari technikus * Műanyagipari technikus * Pirotechnikus * Szilikátipari technikus * Tüzelőanyag-technikus * Vegyipari szaktechnikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2115 Vegyészmérnök2144 Vegyész2145 FarmakológusMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.

  VEGYIPARI MINŐSÉGBIZTOSITÁSI TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5499 10   2. Szakképesités megnevezése: Vegyipari minőségbiztositási technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3129 Egyéb technikusok     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakörök, foglalkozások   FEOR száma megnevezése   ———————–   7530 Raktárkezelő   3142 Anyagdiszpécser   3133 Adatbázis felelős   3139 Egyéb számitástechnikai foglalkozás (számítógépkezelő stb.)   8133 Általános vegyipari szakmunkás (vegyianyaggyártó)   7542 Vegyész analitikus   1352 Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányitója     – élelmiszeripar     – gyógyszeripar     – könnyűipar     – szilikátipar   7542 Élelmiszeripar, gyógyszeripar, könnyűipar, szilikátipar területén analitikus, a minőségbiztosítási rendszeren belül     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A vegyipari minőségbiztosító technikusok elhelyezkedhetnek a vegyipar, az élelmiszeripar, gyógyszeripar, kohászat, könnyűipar, szilikátipar területén, kimondottan a szűkebb értelemben vett termelési folyamatban, vagy a gyártás-előkészítésben, a gyártás-, a fejlesztés-, a kutatás- és a tervezés területét átfogó minőségbiztosítási rendszerekben.   A fent felsorolt területeken elhelyezkedhetnek szaktechnikus, csoport- és művezetői beosztásban. A közvetlen munkavégzés, alsó és középszintű irányítás lehet a munkaterülete.   A vegyipari minőségbiztosító technikus végzettséggel betölthető munkaköröket a vonatkozó rendeletekben meghatározott elvek alapján a vállalati, intézményi képesítési követelményrendszerek tartalmazzák.   A végezhető konkrét munkatevékenységek   – A vegyipar és rokon iparágak területén alkalmazott alapanyagok, intermedierek, végtermékek vizsgálata, minősítése és az észlelt paraméterek regisztrálása bizonylatokban, önállóan vagy csoportmunkában, önálló részfeladat felelőseként a magasabb képzettségű üzemmérnök (mérnök) irányításával, vagy az általuk megadott utasítások és munkafeladatok alapján, illetve műszaki leírás, egyéb dokumentumok alapján.   – A gyártáshoz szükséges előírások nyilvántartása, kezelése, alapanyagok rendelése, berendezések technológiai előkészítése.   – Gyártásellenőrzés, a gyártás folyamata közben a termelőberendezések működésének, az eszközök és a felhasználásra kerülő vegyi anyagok tisztaságának, az előírt technológia betartásának ellenőrzése az alkalmazott gyártástechnológia reprodukálhatósága szempontjából.   – Gyártásközi, műveletközi ellenőrzés.   – Végellenőrzés.   – Típusvizsgálat, új bevezetendő termékek vizsgálata, minősítése.   – Termékek külalakjának, csomagolásának vizsgálata.   – Szakszerű információ szolgáltatása a gyártott termékről, gyártmányismertetők és egyéb kiadványok segítségével.   – A minőségbiztosító rendszerekkel kapcsolatos dokumentációk beszerzése, rendszerezése.   – Műszaki koordinátorként a különféle gyártási folyamatok komplex előkészítésében vesz részt.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésekre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályok) ismerete és betartatása.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, szakszervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakitása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A különböző vegyipari technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegélynyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – A munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése, közreműködés a baleset kivizsgálásában (szükséges információk szolgáltatása a jegyzőkönyv készítésénél).   – A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete, és a készülékek alkalmazása,   – A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.   – A technológia és analitikai munka során alkalmazott anyagok, vegyszerek tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és megfelelő védőfelszerelések használata.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások (nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra stb.) betartása.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása, a veszélyes hulladékok szakszerűen történő tárolására vagy hatástalanítására vonatkozó előírások betartása.   – A víz- és levegőszennyezés csökkentése, a technológiai paraméterek pontos betartása révén.     2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Ehhez szükséges az alapinformációk tanulmányozása és az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend megállapítása. Például a minőség ellenőrzése gyártás közben     = a gyártásellenőrzésből és     = gyártásközi ellenőrzésből áll.   – A gyártásellenőrzés és a gyártásközi ellenőrzés a vállalati minőségbiztosítási rendszer keretében kialakított minőségellenőrzési rendszer része.   2.1. Gyártásellenőrzés   A gyártásellenőrzés feladata   2.1.1. A gyártóeszközök és berendezések ellenőrzése   – Ellenőrizni kell ezek     = megbízható működését,     = az előírt paraméterek betartását,     = műszakonkénti karbantartását.   – Az előírásoktól való eltérés esetén gondoskodni kell a hiba megszüntetéséről.   2.1.2. A vizsgáló és mérőeszközök és berendezések ellenőrzése   – Ellenőrizni kell ezek     = megbízható működését,     = előírt pontosságát,     = követelményeknek megfelelő használatát vagy alkalmazását.   – Az előírásoktól való eltérés esetén gondoskodni kell a hiba megszüntetéséről.   – Gondoskodni kell továbbá a karbantartásra és kalibrálásra, hitelesítésre vonatkozó előírások megtartásáról.   2.1.3. A technológia alkalmasságának és megtartásának ellenőrzése   – A technológia alkalmasságáról a rendszeres gyártást megelőzően meg kell győződni.   – A technológiai folyamat ellenőrzésének célja, hogy a technológiai előirások a gyártás minden fázisában érvényesüljenek.   – Ennek érdekében a gyártási folyamat során szükséges:     = az előírások megtartásának ellenőrzése,     = az eltérések megállapítása és jelzése,     = az ellenőrzési eredmények kiértékelése és információk szolgáltatása     = intézkedés vagy annak kezdeményezése az eltérések megszüntetésére   – Az ellenőrzésnek általában ki kell terjednie     = a gyártásba vett anyagok minőségére,     = a gyártási és ellenőrzési műveletek sorrendjére,     = az egyes műveletekhez felhasználásra kerülő gyártó- és mérőeszközökre,     = a betartandó paraméterekre, egyéb műszaki, minőségi jellemzőkre,     = fizikai és vegyi jellemzőkre (pl. hőmérséklet, nyomás, pH-érték, oldatkoncentráció, fordulatszám stb.) mérésére és vizsgálatára,     = mindazokra a tényezőkre, amelyek meghatározói a termékminőség alakulásának és amelyekből a termék minőségére egyértelműen lehet következtetni.   – A gyártás ellenőrzése során rendszeresen ellenőrizni kell a technológiára előírt értékek megtartását, a gyártási folyamat stabilitását, szabályozottságát     = a gyártás megkezdésekor,     = a gyártás közben,     = a gyártás befejezésekor, valamint     = a gyártás körülményeinek változásakor.   2.2. Gyártásközi ellenőrzés   – A gyártásközi ellenőrzést a gyártási folyamat kritikus pontjain kell elvégezni úgy, hogy a minőséget jelentősen befolyásoló tényezők, a gazdaságosság figyelembevételével rendszeres ellenőrzés alatt álljanak.  

  VEGYIPARI GÉPÉSZTECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5449 02   2. Szakképesítés megnevezése: Vegyipari gépésztechnikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3117 Gépésztechnikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7439 Vegyi- és élelmiszeripari gépszerelő   8136 Vegyianyaggyártó   7439 Nyomástartóedény-gépész   8229 Nyomástartó-berendezés kezelő   3194 Műszaki rajzoló   3192 Minőségellenőr   8131 Kőolaj-feldolgozó   7439 Géplakatos   3117 Gépésztechnikus   3117 Élelmiszeripari gépésztechnikus   8133 Általános vegyipari szakmunkás   3159 Kazánok és fűtött nyomástartó edények vegyi kezelését irányító műszaki vezető   8299 Kompresszor-, légtartály- és szivattyúkezelő   8299 Hűtőgépkezelő   3129 Ipari informatikai technikus   3139 Számítógépkezelő   3139 Számítástechnikai szoftverüzemeltető     3. A munkakör rövid, jellemző leírása   – A vegyi- és élelmiszeripar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő gépészeti jellegű üzemeltetői, műszaki fejlesztői, tervezői, irányítói, ellenőrző, gyártó, karbantartó és műszaki adminisztratív feladatok ellátására.   – A vegyipari gépésztechnikusi végzettséggel betölthető munkakörök a termelőegység jellegétől függően az alábbiak:     = üzemvezető, művezető, gyártási ágazatvezető,     = üzemi technológus,     = gyártáselőkészítő, műszaki programozó,     = számítógépes adatnyilvántartó,     = diszpécser, műszaki koordinátor,     = számítógépes műszaki rajzoló,     = gyártóeszköz-gazdálkodó,     = gyártásközi műszaki ellenőr, végátvevő,     = műszaki ellenőr,     = üzemeltető technikus,     = anyagvizsgáló, önálló laboráns,     = normatechnológus,     = szerkesztő rajzoló.   – Részt vesz:     = a vegyipari gépek és készülékek korszerűsítési munkálataiban,     = a vegyipari gépek és készülékek szerkezeti elemeinek tervezésében,     = új technológiák kidolgozásában és bevezetésében,     = az adott gyártmány minőségbiztosításában,     = a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében,     = a hibafeltárásban,     = a javítási technológiák előírásában.   – Folyamatosan ellenőrzi:     = a technológiai fegyelem betartását,     = az üzemeltetés, gyártás, javítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszaki paramétereit.   – Gondoskodik:     = a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáról,     = a hatáskörébe tartozó gépek, készülékek és mérőműszerek megfelelő műszaki állapotáról,     = a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról.   – Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:     = bonyolult vegyipari berendezések üzemeltetése,     = próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás,     = gépészeti jellegű laboratóriumi feladatok ellátása.,     = kísérleti munkákban való részvétel.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása   – Egy adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése szakmai útmutatás alapján.   – Jogi szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyének és módjának ismertetése egy adott témára vonatkozóan.   – A közjog és a magánjog, valamint a törvények, rendeletek és jogszabályok megkülönböztetése.   – Az államszervezet felépítésének magyarázata az Alkotmány alapján.   – A polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének bemutatása a Polgári Törvénykönyv szerint.   – Gazdasági társulások jogi szabályozásának megkülönböztetése a jogi és gazdasági kritériumok alapján.   – Az adatvédelmi törvény előírásainak ismertetése.   – A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak.   – Próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmak ismerete a Munka Törvénykönyve alapján.   – A munkáltató és a munkavállaló jogainak ismerete a Munka

Előkészíti a vegyi anyagot gyártó üzemek technológiai folyamataihoz szükséges alap- és segédanyagokat. – Levezeti a vegyi anyagok előállításához szükséges kémiai folyamatokat (pl. oxidálás, nitrálás, szulfonálás, feltárás, elektrolízis, hőbontás). – Végrehajtja a gyártásnál alkalmazott vegyipari műveleteket (pl. szűrés, szárítás, lepárlás, bepárlás). – Kezeli a vegyipari jellegű üzemek készülékeit, reaktorait és egyéb kisegítő berendezéseit (pl. szivattyúk, tartályok, csővezetékek). – Elvégzi az üzemi mintavételt a kiindulási anyagokból, valamint a félkész- és késztermékekből. – Kezeli a gyártásban használt műszereket és automatikákat. – Méri és rögzíti a munkaterületéhez tartozó üzemi paramétereket, végrehajtja a szükséges korrekciókat. – Felismeri és elhárítja az egyszerűbb üzemzavarokat. – Elvégzi a vegyipari berendezések tisztítását és egyszerűbb karbantartási munkálatait. – Kiszereli a késztermékeket. – Nyilvántartja a felhasznált anyagokat és a keletkezett termékeket mennyiség és minőség szerint. – Elvégzi az üzemi anyagminták egyszerűbb (helyszíni) minőségi és mennyiségi vizsgálatát. – Végrehajtja a laboratóriumi alapműveleteket és preparatív munkákat. – Végezheti a mérgek, veszélyes anyagok kezelését, tárolását. – Részt vehet alapvető kutatási munkákban

  VEGYIANYAGGYÁRTÓ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5244 14   2. Szakképesítés megnevezése: Vegyianyaggyártó     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8133 Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakörök, foglalkozások   FEOR száma megnevezése   ———————–   7542 Vegyészanalitikus   7542 Vegyészlaboráns     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Előkészíti a vegyi anyagot gyártó üzemek technológiai folyamataihoz szükséges alap- és segédanyagokat.   – Levezeti a vegyi anyagok előállításához szükséges kémiai folyamatokat (pl. oxidálás, nitrálás, szulfonálás, feltárás, elektrolízis, hőbontás).   – Végrehajtja a gyártásnál alkalmazott vegyipari műveleteket (pl. szűrés, szárítás, lepárlás, bepárlás).   – Kezeli a vegyipari jellegű üzemek készülékeit, reaktorait és egyéb kisegítő berendezéseit (pl. szivattyúk, tartályok, csővezetékek).   – Elvégzi az üzemi mintavételt a kiindulási anyagokból, valamint a félkész- és késztermékekből.   – Kezeli a gyártásban használt műszereket és automatikákat.   – Méri és rögzíti a munkaterületéhez tartozó üzemi paramétereket, végrehajtja a szükséges korrekciókat.   – Felismeri és elhárítja az egyszerűbb üzemzavarokat.   – Elvégzi a vegyipari berendezések tisztítását és egyszerűbb karbantartási munkálatait.   – Kiszereli a késztermékeket.   – Nyilvántartja a felhasznált anyagokat és a keletkezett termékeket mennyiség és minőség szerint.   – Elvégzi az üzemi anyagminták egyszerűbb (helyszíni) minőségi és mennyiségi vizsgálatát.   – Végrehajtja a laboratóriumi alapműveleteket és preparatív munkákat.   – Végezheti a mérgek, veszélyes anyagok kezelését, tárolását.   – Részt vehet alapvető kutatási munkákban.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, biztonságtechnikai, egészség- és környezetvédelmi előírások ismerete, alkalmazása   – A munkajogi előírások     = a Munka Törvénykönyve,     = a kollektív szerződés,     = a munkaköri leírás előírásainak ismerete,     = a szakmai képviseletek,     = a szakszervezetek működési területeinek, szervezeti felépítésének ismerete.   – A munkahelyre vonatkozó általános biztonságtechnikai előírások     = a munkahely (mérőhely) megfelelő kialakításának ismerete, elkészítése,     = a közlekedési utak biztosítása,     = az anyagok szakszerű, biztonságos tárolásának ismerete és végrehajtása.   – Munkahelyi balesetek, tűzesetek     = a munkahelyi baleseteknél a kiváltó ok megszüntetésében való közreműködés,     = a sérült elsősegélyben való részesítése,     = a balesetek megelőzésére irányuló biztonsági előírások ismerete, alkalmazása,     = a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok ismerete és betartása,     = a tűzoltó készülékek elhelyezesésének, alkalmazhatóságának, működésének ismerete,     = a tűzoltó készülékek használatának ismerete, alkalmazása.   – A munkahely rendben tartása     = a munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete, betartása,     = a tisztítószerek tulajdonságainak, alkalmazhatóságának ismerete.   – A munkavégzésben használt anyagok tárolására, szállítására vonatkozó előírások ismerete, betartása.   – A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelelések fajtáinak, alkalmazhatóságának ismerete, az alkalmazási előírások betartása.   – A munkahelyre vonatkozó általános egészség- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása     = az egészséget és a környezetet károsító veszélyforrások, a foglalkozási ártalmak, a mérgek kezelésének, tárolási szabályainak ismerete, alkalmazása,     = a mérgezések megelőzésének ismerete,     = a hulladék gyűjtésének, kezelésének, megsemmisítési módjainak ismerete,     = a vegyi anyagok környezetre való (levegő-, talaj- és vízkárosítás) hatásának ismerete,     = az R, S, és az RS kódok ismerete, alkalmazása.     2. A technológiai utasítás értelmezése, végrehajtásának előkészítése   – A technológiai utasítás megismerése és elsajátítása:     = a gyártás kémiai folyamatainak, befolyásoló tényezőinek megismerése és elsajátítása,     = a biztonságos folyamatlevezetés feltételeinek megismerése,     = a gyártási folyamatban alkalmazott műveletek megismerése,     = a szükséges készülékek, gépi berendezések áttekintése,     = az elvi, a technológiai és a gyártási folyamatábra megismerése és elsajátítása,     = a gyártási folyamathoz szükséges anyagok és a keletkezett termékek fizikai, kémiai tulajdonságainak, mennyiségi és minőségi követelményeinek megismerése,     = a gyártás levezetésével kapcsolatos biztonságtechnikai, környezetvédelmi, előírások megismerése és elsajátítása.   – A gyártási feladat végrehajtásának előkészítése     = a gyártáshoz szükséges feltételek (energiaellátás, készülékek, segédeszközök, műszerek) ellenőrzése és előkészítése,     = a végrehajtással kapcsolatos egyszerűbb számítások elvégzése,     = a szükséges anyagok előkészítése,     = a biztonságtechnikai eszközök, berendezések ellenőrzése és előkészítése.     3. A gyártási feladat folyamatainak levezetése   – A folyamatokhoz szükséges anyagok azonosítása, minőségi bizonylatainak ellenőrzése.   – Az anyagok előkészítése a feladat végrehajtásához.   – A reaktorok és kiegészítő eszközök állapotának és biztonságos működőképességének ellenőrzése és előkészítése.   – A folyamat biztonságos levezetéséhez szükséges energiaellátás ellenőrzése.   – A reagensek betöltése, illetve adagolása a reaktorba, a reaktor üzemmódjának megfelelően.   – A folyamat levezetése a technológiai paraméterek beállításával és előírás szerinti betartásával.   – A folyamatot szabályozó vagy vezérlő automatika figyelemmel kísérése.   – Számítógépes folyamatirányítás alkalmazásánál a programok futtatása és figyelemmel kísérése.   – A reaktorok kezelése.   – A folyamat végrehajtásakor felmerülő egyszerűbb szakmai problémák megoldása.   – Üzemzavarok felismerése, elhárításukhoz szükséges intézkedések megtétele.   – A minőségi vizsgálatokhoz szükséges mintavételezések végrehajtása.   – A termékek ellenőrzése és további kezelése.   – A termékek szükség és előírás szerinti kiszerelése.   – A melléktermékek kezelése, tárolása.   – A felhasznált anyagok és a keletkezett termékek nyilvántartása (mennyiség és minőség szerint).   – A mért technológiai paraméterek és időadatok vezetése, észrevételek és események naplózása.  

OKJ-szám: 33 524 01Betölthető foglalkozás: Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói FEOR 7439Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Ipari olaj- és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembehelyezője (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 743-as alcsoportból a máshová nem sorolható gépek és berendezések szerelői, javítói.Jellemző munkakörök:* Általános karbantartó * Bányalakatos * Beállító lakatos * Búvárszivattyú-szerelő * Csomagológép-szerelő * Darulakatos * Dízellakatos * Dízelmotor-szerelő * Dízelmozdony-szerelő * Dózerszerelő * Építőgép-szerelő * Építőiparigép-szerelő * Fejőgépszerelő * Gépmunkás * Gépszerelő * Gépszerelő és -karbantartó lakatos * Karbantartó szerelő * Klímagépkezelő és -karbantartó lakatos * Kompresszorszerelő * MÁV-kocsivizsgáló * Mozdonyjavító * Nyomdagépszerelő * Öntödei géplakatos * Öntöző karbantartó * Rakodógép-szerelő * Szegező * Szerelő lakatos * Szervizszerelő * Szivattyúszerelő * Szövőgépszerelő * Targoncaszerelő * Textil- és ruházatiiparigép-szerelő * Textilgép-karbantartó * Tmk-gépszerelő * Tolózárszerelő * Tűzoltókészülék-ellenőr * Tűzoltókészülék-javító * Üzemeltető szerelő * Váltószerelő * Vasúti gépszerelő * Vasútijármű-szerelő * Vegyes szerelő * Vegyi- és élelmiszer-ipari gépszerelő * Zsírzógombszerelő Minimális képzettségi (képesítési) feltételKözépfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  VEGYÉSZ SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5282 07   2. A szakképesítés megnevezése: Vegyész szakmunkás       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   7540 Laboráns (minősítés nélkül)     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Vegyipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, növényvédelmi, építőipari stb. területeken üzemi-, kutató- és egyéb kémiai laboratóriumokban, minőségellenőrzési, minőségbiztosítási területen, oktatási intézményekben a vegyész szakmunkás:   – analitikai és preparatív feladatokat végez,   – elvégzi az anyagokból a mintavételezést, a mintákat az analitikai vizsgálatokhoz előkészíti,   – előkészítő munkálatokat végez pl. oldatokat, reagenseket, kísérleteket és méréseket készít elő,   – a feladatokhoz használt műszereket, egyéb eszközöket szakszerűen kezeli, kalibrálja és működteti,   – szabvány alapján minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási vizsgálatokat és elemzéseket végez,   – az elvégzett munkáját szakszerűen értékeli és dokumentálja.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   —————————-   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   —————————-   52 5412 01 Általános vegyésztechnikus   51 5244 01 Általános vegyipari szakmunkás   52 5282 01 Atomerőművi vegyészlaboráns   52 6222 05 Élelmiszer-analitikus technikus   33 5282 01 Élelmiszer-ipari laboráns   51 5282 02 Élelmiszer-ipari mikrobiológiai laboráns   52 5499 07 Ipari biotechnológus technikus   33 7898 02 Környezetvédelmi laboráns   31 5244 14 Vegyianyaggyártó   52 5499 10 Vegyipari minőségbiztosítási technikus       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. feladatcsoport   Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások alkalmazása   – Ismeri a munkahely megfelelő kialakításának szabályait.   – Betartja a tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírásokat.   – Használja a munkafolyamatokhoz szükséges általános és speciális biztonságtechnikai eszközöket.   – Elsősegélyt nyújt a munkahelyi baleseteknél, megszünteti a balesetet kiváltó okokat, értesíti a segélynyújtó szolgálatokat és a munkahelyi vezetőket.   – Betartja a környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó előírásokat.   – Betartja a veszélyes hulladékok, környezetkárosító vegyi anyagok gyűjtésére, tárolására, kezelésére vonatkozó szabályokat.   – Használja az R-kódot, S-kódot és a kombinált RS-kódokat.   – Betartja az anyagok tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat.     2. feladatcsoport   Munkajogi ismeretek alkalmazása   – Ismeri és betartja munkaidőre, munkarendre, bérezésre vonatkozó szabályokat.   – Ismeri a Munka Törvénykönyve legfontosabb szabályait (Kollektív szerződés, munkaviszony létesítése, megszüntetése, szabadság, betegszabadság stb.).   – Ismeri a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelességeit.   – Ismeri a munkahelyeken működő érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, azok feladatát, azokkal való együttműködés formáit.     3. feladatcsoport   Gazdasági és vállakozási ismeretek alkalmazása   – Ismeri a vállalati, vállalkozási formákat, jellemzőiket.   – Használja az üzemi és vállalati (vállalkozói) gazdaságtan alapfogalmait.   – Ismeri a költségek keletkezését, csoportosítását, a költségcsökkentés módszereit és eszközeit, a közvetlen és a közvetett költségek fogalmát.   – Ismeri az adózás legfontosabb szabályait.   – Ismeri a vállalati vagyon, eszközök, források, jövedelmezőség, gazdaságosság, eredményesség (nyereség, veszteség) finanszírozás, beruházás fogalmakat.     4. feladatcsoport   Informatikai ismeretek alkalmazása   – Alkalmazói szinten kezeli a személyi számítógépeket.   – Használja a felhasználói szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) alapjait.   – Használja és kezeli a számítógéppel összekötött műszerek kiszolgáló szoftvereit.     5. feladatcsoport   Általános szakmai feladatok végzése   – Értelmezi a műszerkönyveket, gépkönyveket, üzemeltetési utasításokat, táblázatokat, diagramokat, szabványokat.   – A műszaki dokumentáció (szabvány, üzemi, laboratóriumi előírás) alapján a laboratóriumi feladatot műveletekre és részműveletekre bontja.   – Kiválasztja a feladathoz szükséges eszközöket, készülékeket, anyagokat.   – A feladathoz szükséges számításokat végez, a mérési adatokból kiszámítja az eredményeket.   – Elkészíti a feladat elvégzése és az eredmények dokumentálása során a jegyzőkönyvet.   – Ismeri az alapvető üvegtechnikai fogásokat, gázégők fajtáit.   – Szereli és karbantartja a laboratóriumi készülékeket.     6. feladatcsoport   Alapvető laboratóriumi mérések végzése   – Tömegmérést végez laboratóriumi mérlegeken.   – Térfogatmérést végez laboratóriumi térfogatmérő eszközökkel.   – Különböző típusú hőmérőkkel hőmérsékletet mér.   – Méri a folyadékok és a szilárd anyagok sűrűségét sűrűségmérővel.   – Méri az olvadáspontot, dermedés-, fagyás-, forrás-, és lágyuláspontot.   – Méri a folyadékok viszkozitását.     7. feladatcsoport   Hőátszármaztatási műveletek végzése   – Ismeri a hőmennyiség, fajhő fogalmát és mértékegységét, a hőátadás módjait.   – Közvetett és közvetlen melegítési műveletet végez.   – Hűtési feladatot hajt végre levegővel, vízzel, jéggel, hűtőkeverékekkel, szárazjéggel és cseppfolyós széndioxiddal, hűtőberendezéssel.   – Állandó hőmérsékletet biztosít (termosztál).     8. feladatcsoport   Gázokkal, nyomásálló berendezésekkel végzett feladatok   – Szereli és működteti a laboratóriumi gázfejlesztő készüléket.   – Gázokat tisztít, mos.   – Gáztérfogatot, áramlási sebességet mér.   – Kezeli, cseréli, szerelvényezi a laboratóriumi munka során használt gázpalackokat.   – Kezeli a laboratóriumban használt autoklávot (túlnyomásos csírátlanító berendezés, félautomata autokláv stb.).   – Kezeli és működteti a vákuum előállítására szolgáló berendezéseket.     9. feladatcsoport   Laboratóriumi műveletek végzése   – A vizsgálandó anyagból mintavételezést végez, a mintát tárolja.   – Elvégzi a vizsgálandó anyag aprítását.   – Keverési (homogenizálási) műveletet végez.   – Kiszámítja adott összetételű oldathoz szükséges összetevők mennyiségét, és elkészíti az oldatot.   – Laboratóriumi alapműveleteket hajt végre (lecsapás, ülepítés, derítés, szűrés, centrifugálás, szárítás, izzítás, bepárlás, kristályosítás, desztillálás, extrahálás, szublimálás, liofilizálás).     10. feladatcsoport   Szervetlen és szerves preparatív feladatok végrehajtása   – Felírja, rendezi, értelmezi a reakcióegyenletet.   – Kiválasztja az eszközöket, összeszereli a berendezést, pontosan hajtja végre a recept utasításait, ellenőrzi a termék tisztaságát.     11. feladatcsoport   Az anyagok minőségi és mennyiségi vizsgálatának végzése hagyományos módszerekkel   – Egyszerű módon kimutatja a szervetlen ionokat jellemző reakciójuk alapján.   – Azonosítja a szerves anyagokat fontosabb funkciós-csoportjainak kimutatásával.   – Mennyiségi meghatározást végez gravimetriás módon.   – Mennyiségi meghatározást végez térfogatos elemzéssel (sav-bázis, redoxi, csapadékos, komplexometriás titrálások).   – Meghatározza a mérőoldatok pontos koncentrációját.     12. feladatcsoport   Műszeres analitikai vizsgálatok végrehajtása   – Elvégzi a refraktometriás méréseket.   – Meghatározza az optikai forgatóképességet.   – Elvégzi a fotometriás méréseket látható-, infravörös és ultraibolya tartományban.   – Elvégzi az atomabszorpciós és lángfotometriás vizsgálatokat.   – Méri az oldatok vezetését, elvégzi a direkt konduktometriás mérést és konduktometriás titrálást.   – Elvégzi a potenciometriás méréseket: megméri az oldatok pH-ját, ionszelektív elektródokkal meghatározza az ionkoncentrációt, potenciometrikus titrálást végez (sav-bázis és redoxi titrálások).   – Elvégzi a kromatográfiás elemzéseket réteg-, oszlop-, gáz-, nagynyomású folyadék-kromatográfiás módszerekkel.   – Gázkromatográfot (GC), folyadék-kromatográfot (HPLC) kezel.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei   – A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.     2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.   Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama   – Laboratóriumi ismeretek 180 perc   – Szakmai számítások 180 perc     A gyakorlati vizsgarész tantárgya és időtartama   – Laboratóriumi gyakorlatok 480 perc     A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama   – Alkalmazott fizikai kémia   – Laboratóriumi mérések   – Munkajogi, gazdasági alapismeretek     A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.   A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.     3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével     Az írásbeli vizsga tartalma   Laboratóriumi ismeretek   A Laboratóriumi ismeretek írásbeli vizsgatárgy kémia és szakmai ismeretek témakörökből álló feladatokat tartalmazzon, 50-50% ar&aacu

Vegyipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, növényvédelmi, építőipari stb. területeken üzemi-, kutató- és egyéb kémiai laboratóriumokban, minőségellenőrzési, minőségbiztosítási területen, oktatási intézményekben a vegyész szakmunkás: – analitikai és preparatív feladatokat végez, – elvégzi az anyagokból a mintavételezést, a mintákat az analitikai vizsgálatokhoz előkészíti, – előkészítő munkálatokat végez pl. oldatokat, reagenseket, kísérleteket és méréseket készít elő, – a feladatokhoz használt műszereket, egyéb eszközöket szakszerűen kezeli, kalibrálja és működteti, – szabvány alapján minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási vizsgálatokat és elemzéseket végez, – az elvégzett munkáját szakszerűen értékeli és dokumentálja.

  VEGYÉSZ SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5282 07   2. A szakképesítés megnevezése: Vegyész szakmunkás       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   7540 Laboráns (minősítés nélkül)     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Vegyipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, növényvédelmi, építőipari stb. területeken üzemi-, kutató- és egyéb kémiai laboratóriumokban, minőségellenőrzési, minőségbiztosítási területen, oktatási intézményekben a vegyész szakmunkás:   – analitikai és preparatív feladatokat végez,   – elvégzi az anyagokból a mintavételezést, a mintákat az analitikai vizsgálatokhoz előkészíti,   – előkészítő munkálatokat végez pl. oldatokat, reagenseket, kísérleteket és méréseket készít elő,   – a feladatokhoz használt műszereket, egyéb eszközöket szakszerűen kezeli, kalibrálja és működteti,   – szabvány alapján minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási vizsgálatokat és elemzéseket végez,   – az elvégzett munkáját szakszerűen értékeli és dokumentálja.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   —————————-   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   —————————-   52 5412 01 Általános vegyésztechnikus   51 5244 01 Általános vegyipari szakmunkás   52 5282 01 Atomerőművi vegyészlaboráns   52 6222 05 Élelmiszer-analitikus technikus   33 5282 01 Élelmiszer-ipari laboráns   51 5282 02 Élelmiszer-ipari mikrobiológiai laboráns   52 5499 07 Ipari biotechnológus technikus   33 7898 02 Környezetvédelmi laboráns   31 5244 14 Vegyianyaggyártó   52 5499 10 Vegyipari minőségbiztosítási technikus       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. feladatcsoport   Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások alkalmazása   – Ismeri a munkahely megfelelő kialakításának szabályait.   – Betartja a tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírásokat.   – Használja a munkafolyamatokhoz szükséges általános és speciális biztonságtechnikai eszközöket.   – Elsősegélyt nyújt a munkahelyi baleseteknél, megszünteti a balesetet kiváltó okokat, értesíti a segélynyújtó szolgálatokat és a munkahelyi vezetőket.   – Betartja a környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó előírásokat.   – Betartja a veszélyes hulladékok, környezetkárosító vegyi anyagok gyűjtésére, tárolására, kezelésére vonatkozó szabályokat.   – Használja az R-kódot, S-kódot és a kombinált RS-kódokat.   – Betartja az anyagok tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat.     2. feladatcsoport   Munkajogi ismeretek alkalmazása   – Ismeri és betartja munkaidőre, munkarendre, bérezésre vonatkozó szabályokat.   – Ismeri a Munka Törvénykönyve legfontosabb szabályait (Kollektív szerződés, munkaviszony létesítése, megszüntetése, szabadság, betegszabadság stb.).   – Ismeri a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelességeit.   – Ismeri a munkahelyeken működő érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, azok feladatát, azokkal való együttműködés formáit.     3. feladatcsoport   Gazdasági és vállakozási ismeretek alkalmazása   – Ismeri a vállalati, vállalkozási formákat, jellemzőiket.   – Használja az üzemi és vállalati (vállalkozói) gazdaságtan alapfogalmait.   – Ismeri a költségek keletkezését, csoportosítását, a költségcsökkentés módszereit és eszközeit, a közvetlen és a közvetett költségek fogalmát.   – Ismeri az adózás legfontosabb szabályait.   – Ismeri a vállalati vagyon, eszközök, források, jövedelmezőség, gazdaságosság, eredményesség (nyereség, veszteség) finanszírozás, beruházás fogalmakat.     4. feladatcsoport   Informatikai ismeretek alkalmazása   – Alkalmazói szinten kezeli a személyi számítógépeket.   – Használja a felhasználói szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) alapjait.   – Használja és kezeli a számítógéppel összekötött műszerek kiszolgáló szoftvereit.     5. feladatcsoport   Általános szakmai feladatok végzése   – Értelmezi a műszerkönyveket, gépkönyveket, üzemeltetési utasításokat, táblázatokat, diagramokat, szabványokat.   – A műszaki dokumentáció (szabvány, üzemi, laboratóriumi előírás) alapján a laboratóriumi feladatot műveletekre és részműveletekre bontja.   – Kiválasztja a feladathoz szükséges eszközöket, készülékeket, anyagokat.   – A feladathoz szükséges számításokat végez, a mérési adatokból kiszámítja az eredményeket.   – Elkészíti a feladat elvégzése és az eredmények dokumentálása során a jegyzőkönyvet.   – Ismeri az alapvető üvegtechnikai fogásokat, gázégők fajtáit.   – Szereli és karbantartja a laboratóriumi készülékeket.     6. feladatcsoport   Alapvető laboratóriumi mérések végzése   – Tömegmérést végez laboratóriumi mérlegeken.   – Térfogatmérést végez laboratóriumi térfogatmérő eszközökkel.   – Különböző típusú hőmérőkkel hőmérsékletet mér.   – Méri a folyadékok és a szilárd anyagok sűrűségét sűrűségmérővel.   – Méri az olvadáspontot, dermedés-, fagyás-, forrás-, és lágyuláspontot.   – Méri a folyadékok viszkozitását.     7. feladatcsoport   Hőátszármaztatási műveletek végzése   – Ismeri a hőmennyiség, fajhő fogalmát és mértékegységét, a hőátadás módjait.   – Közvetett és közvetlen melegítési műveletet végez.   – Hűtési feladatot hajt végre levegővel, vízzel, jéggel, hűtőkeverékekkel, szárazjéggel és cseppfolyós széndioxiddal, hűtőberendezéssel.   – Állandó hőmérsékletet biztosít (termosztál).     8. feladatcsoport   Gázokkal, nyomásálló berendezésekkel végzett feladatok   – Szereli és működteti a laboratóriumi gázfejlesztő készüléket.   – Gázokat tisztít, mos.   – Gáztérfogatot, áramlási sebességet mér.   – Kezeli, cseréli, szerelvényezi a laboratóriumi munka során használt gázpalackokat.   – Kezeli a laboratóriumban használt autoklávot (túlnyomásos csírátlanító berendezés, félautomata autokláv stb.).   – Kezeli és működteti a vákuum előállítására szolgáló berendezéseket.     9. feladatcsoport   Laboratóriumi műveletek végzése   – A vizsgálandó anyagból mintavételezést végez, a mintát tárolja.   – Elvégzi a vizsgálandó anyag aprítását.   – Keverési (homogenizálási) műveletet végez.   – Kiszámítja adott összetételű oldathoz szükséges összetevők mennyiségét, és elkészíti az oldatot.   – Laboratóriumi alapműveleteket hajt végre (lecsapás, ülepítés, derítés, szűrés, centrifugálás, szárítás, izzítás, bepárlás, kristályosítás, desztillálás, extrahálás, szublimálás, liofilizálás).     10. feladatcsoport   Szervetlen és szerves preparatív feladatok végrehajtása   – Felírja, rendezi, értelmezi a reakcióegyenletet.   – Kiválasztja az eszközöket, összeszereli a berendezést, pontosan hajtja végre a recept utasításait, ellenőrzi a termék tisztaságát.     11. feladatcsoport   Az anyagok minőségi és mennyiségi vizsgálatának végzése hagyományos módszerekkel   – Egyszerű módon kimutatja a szervetlen ionokat jellemző reakciójuk alapján.   – Azonosítja a szerves anyagokat fontosabb funkciós-csoportjainak kimutatásával.   – Mennyiségi meghatározást végez gravimetriás módon.   – Mennyiségi meghatározást végez térfogatos elemzéssel (sav-bázis, redoxi, csapadékos, komplexometriás titrálások).   – Meghatározza a mérőoldatok pontos koncentrációját.     12. feladatcsoport   Műszeres analitikai vizsgálatok végrehajtása   – Elvégzi a refraktometriás méréseket.   – Meghatározza az optikai forgatóképességet.   – Elvégzi a fotometriás méréseket látható-, infravörös és ultraibolya tartományban.   – Elvégzi az atomabszorpciós és lángfotometriás vizsgálatokat.   – Méri az oldatok vezetését, elvégzi a direkt konduktometriás mérést és konduktometriás titrálást.   – Elvégzi a potenciometriás méréseket: megméri az oldatok pH-ját, ionszelektív elektródokkal meghatározza az ionkoncentrációt, potenciometrikus titrálást végez (sav-bázis és redoxi titrálások).   – Elvégzi a kromatográfiás elemzéseket réteg-, oszlop-, gáz-, nagynyomású folyadék-kromatográfiás módszerekkel.   – Gázkromatográfot (GC), folyadék-kromatográfot (HPLC) kezel.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei   – A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.     2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.   Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama   – Laboratóriumi ismeretek 180 perc   – Szakmai számítások 180 perc     A gyakorlati vizsgarész tantárgya és időtartama   – Laboratóriumi gyakorlatok 480 perc     A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama   – Alkalmazott fizikai kémia   – Laboratóriumi mérések   – Munkajogi, gazdasági alapismeretek     A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.   A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.     3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével     Az írásbeli vizsga tartalma   Laboratóriumi ismeretek   A Laboratóriumi ismeretek írásbeli vizsgatárgy kémia és szakmai ismeretek témakörökből álló feladatokat tartalmazzon, 50-50% ar&aacu

    I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8917 03   1.2. A szakképesítés megnevezése: védelmi igazgatási szakelőadó (hadkiegészítési menedzser ágazat)       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3910 egyéb ügyintézők     2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai munkakörök (beosztások)   ———————–   Szakmai szám Megnevezés   ———————–   14231 nyilvántartó tiszthelyettes   14149 kiegészítési tiszthelyettes   14143 mozgósítási tiszthelyettes   14150 ügyfélszolgálati tiszthelyettes   14147 érdekvédelmi tiszthelyettes   14144 toborzási tiszthelyettes   14145 kegyeleti tiszthelyettes   14443 informatikai tiszthelyettes     2.2. A szakképesítéssel betölthető közalkalmazotti (köztisztviselői) munkakörök   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3603 humánerő-gazdálkodási ügyintéző (ezen belül a katonai szervezeteknél alkalmazott megnevezéssel)   – nyilvántartó főelőadó   – kiegészítési főelőadó   – mozgósítási főelőadó   – ügyfélszolgálati főelőadó   – érdekvédelmi főelőadó   – toborzási főelőadó   – kegyeleti főelőadó   – informatikai főelőadó     2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A védelmi igazgatási szakelőadók a (hadkiegészítési menedzser ágazaton szerzett) képesítés eredményeként olyan korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek, amelyek alapján képesek – a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek csapatainál, intézeteinél, a hadkiegészítő parancsnokságokon, illetőleg a polgári szféra védelmi-igazgatási területén (az irányító-vezető szerveknél, az önkormányzatoknál) nyilvántartási, kiegészítési, mozgósítási, veszteségpótlási, érdekvédelmi, toborzási (pályára-irányítási), illetőleg a hadkötelesek és hozzátartozóik személyes ügyeinek intézésében az ügyfélszolgálat területén – önállóan tevékenykedve, magas szintű követelményeknek megfelelő szakfeladat ellátására.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     3.1. A foglalkozás gyakorlása (a munkakör betöltése) során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok   3.1.1. Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása   – az egyetemes és a magyar fegyveres erők szervezeti és hadkiegészítési rendszerének fejlődése az általános hadkötelezettség bevezetéséig,   – a modern kori fegyveres erők szervezeti és hadkiegészítési rendszerének fejlődése az általános hadkötelezettség bevezetésétől napjainkig.   3.1.2. Haderőszervezés   – vezetési és szervezési alapismeretek,   – a honvédelem irányítása, vezetése,   – a katonai szervezetek elvi felépítése,   – a haderőszervezés alapjai,   – a védelmi tervezés és a haderőszervezés,   – a hadrend, a hadrendi elemek,   – a szervezési és működési okmányok,   – a haderőrendszerek.   3.1.3. Hadköteles nyilvántartás   – a nyilvántartás általános szabályai,   – a hadkötelesek nyilvántartási rendszere,   – a nyilvántartási szakfeladatok,   – a nyilvántartással összefüggő ügyintézés,   – a személyi informatikai rendszer (SZEMIR),   – a csapatnyilvántartás,   – a nyilvántartási okmányok vezetése.   3.1.4. Hadkiegészítés   – a hadkiegészítés általános alapelvei,   – a hadkiegészítés rendszere.   Békekiegészítés   – a honvédelmi kötelezettségek,   – a katonai szolgálatra történő felkészítés,   – a váltás,   – a sorkatonai szolgálat teljesítése,   – a tartalékos katonai szolgálat.   Mozgósítás   – a harckészültségi rendszer,   – a mozgósítás alapelvei,   – a mozgósítás tervezése, szervezése,   – a személyi és az anyagi-technikai szükségletek,   – a kiírás feladatai, végrehajtása,   – a mozgósítás ideiglenes szervezetei,   – a mozgósítás végrehajtása, az együttműködés megszervezése,   – a tartalékképzés.   Háborús kiegészítés   – a háborús kiegészítés alapjai,   – a háborús nyilvántartás,   – a személyi és a technikai kiegészítés rendszere háborúban,   – a háborús katonai szolgálat.   Veszteségpótlás   – a személyi és technikai veszteségek fogalma, várható alakulása,   – a személyi és technikai veszteségpótlás tervezése,   – a személyi és technikai veszteségpótlás végrehajtásának rendje.   3.1.5. Érdekvédelem   – az érdekvédelem és érdekképviselet,   – a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő jogosultságok,   – a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátása,   – az érdekvédelem kapcsolódó területei.   3.1.6. Jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása   – a honvédelem alkotmányos alapjai,   – az állami szervek hatásköre, illetékessége a honvédelmi igazgatás kérdéseiben,   – a honvédelmi kötelezettségek és azok megszegését sújtó szankciók rendszere,   – eljárásjogi alapismeretek.   3.1.7. Nyilvántartási rendszerek kezelése   – a személyi információs rendszer programjai, alkalmazásuk,   – a védelmi-igazgatás területén alkalmazott számítástechnikai eszközök kezelése,   – adatfelvitel, adattárolás, adatkezelés, adatszolgáltatás, adatvédelem szabályai.     3.2. Követelmények   3.2.1. Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása   Legyen képes ismertetni a szakterület egészének és ezen belül az egyes részterületek (a haderőszervezés, a béke- és háborús kiegészítés, a mozgósítás, a veszteségpótlás, a hadköteles nyilvántartás és az érdekvédelem) kialakulását, a kialakulás körülményeit, szükségességét, fejlődésének főbb szakaszait.   3.2.2. Haderőszervezés   Értse meg és tudja azonosítani a haderő-szervezési és a haderő-fejlesztési tevékenység általános elveit a haderőrendszerek típusait legyen képes definiálni a fegyveres erők és rendvédelmi szervek irányításának, vezetésének rendjét, fontosabb szervezeti elemek elvi felépítését, a felépítés gyakorlati kialakításának (a szervezési tevékenység konkrét megvalósulásának) folyamatát legyen képes öntevékenyen cselekedni a (szakterület felsővezetése, a hadkiegészítő parancsnokságok, a csapatok hadkiegészítési szakszolgálatai, továbbá az önkormányzatok védelmi-igazgatási szakterületei rendeltetését, felépítését rögzítő) szervezeti és működési szabályzataiban (a munkaköri leírásokban) rögzített konkrét feladatok alapján.   3.2.3. Hadköteles nyilvántartás   Legyen képes ismertetni a hadköteleseket nyilvántartó rendszer elveit, szabályait tudja alkalmazni a hadkiegészítő parancsnokságok, csapatok és intézetek, továbbá az önkormányzatok védelmi-igazgatási szakterületein a hadkötelesek nyilvántartásával kapcsolatos konkrét feladatokat tudjon öntevékenyen cselekedni a (gépi és manuális) nyilvántartás folyamatában, valamint az információáramlás rendjében, a személyes adatok védelmével összefüggő legfontosabb szabályok, a nyilvántartási okmányok csoportosítása, vezetése és az okmányok kezelésére vonatkozó szabályok, előírások alkalmazása során legyen képes megmagyarázni a személyi információs rendszer (SZEMIR) felépítését, működését tudja használni és kezelni a SZEMIR programjait legyen képes önállóan megoldani, a nyilvántartásba vétel, a sorozás, a behívás, a leszerelés, a mozgósítás, a kiírás, a szolgálathalasztás, a szolgálatfélbeszakítás, a kiléptetés, fogyatékba helyezés, törlés, továbbá az érdekvédelem, a kegyeleti és jóléti tevékenység nyilvántartási feladataiból, az egyes részterületek gyakorlati teendőit.   3.2.4. Hadkiegészítés   Legyen képes ismertetni a hadkiegészítés rendszerét, elveit tudjon öntevékenyen cselekedni a személyi kiegészítés (béke- és háborús időszaki) folyamatában, ezen belül: a sor- és tartalékos (póttartalékos) állományú hadkötelesek katonai szolgálatra történő felkészítése időszakában, a sorozóbizottságok tevékenységében, a behívás előkészítése, tervezése és végrehajtása során önállóan tudja alkalmazni a szolgálathalasztás és szolgálatfélbeszakítás jogszabályi lehetőségeit, továbbá a váltás (leszerelés, átcsoportosítás, bevonulás) rendjére, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek mozgósítására vonatkozó – munkaterületéhez tartozó alapvető szabályokat értse meg az országmozgósítás és a fegyveres erők (rendvédelmi szervek) mozgósításának kapcsolatát, összefüggéseit, a magasabb készenlétbe helyezés általános elveit, követelményeit, a katonai szervezetek csoportosítását tudjon öntevékenyen cselekedni a kiírás és meghagyás gyakorlati végrehajtásának folyamatában, a háborús hadrend kialakításához szükséges tartalékos hadkötelesek, nemzetgazdasági technikai eszközök, polgári objektumok és szolgáltatások igénylése, illetve biztosítása során értse meg a mozgósítás ideiglenes szervezeteinek felépítését, feladatait, a mozgósítás elrendelésének és végrehajtásának rendjét, továbbá a háborús katonai szolgálat tartalmát, lefolyását, a veszteségpótlás elveit és gyakorlati végrehajtásának követelményeit.   3.2.5. Érdekvédelem   Legyen képes alkalmazni a hadkötelesekre és hozzátartozóikra vonatkozó szociális érdekvédelmi szabályokat, tudjon öntevékenyen cselekedni az érdekvédelem konkrét feladatainak megoldása során tudja alkalmazni a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítőkre (a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre) vonatkozó érdekvédelmi, illetve hozzátartozóik szociális érdekei védelmének megvalósítására vonatkozó szabályokat legyen képes végrehajtani a hadkiegészítő parancsnokságok, a csapatok hadkiegészítési szakszolgálatai, érdekvédelmi testületei, a rendvédelmi szervek, továbbá az önkormányzatok a munkáltatók és a társadalombiztosítási intézet – hadkötelesekre és hozzátartozóikra vonatkozó – szociális és érdekvédelmi feladatait.   3.2.6. Jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása   Legyen képes ismertetni a honvédelem alkotmányos alapjait, az állami szervek hatáskörét és illetékességét a honvédelmi igazgatás és az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeinek kérdéseit az államigazgatási eljárások általános alapjait, a honvédelmi kötelezettségek és azok megszegését sújtó szankciók rendszerét, a hadkötelesekre vonatkozó büntető és szabálysértési szankciókat legyen képes önállóan kidolgozni a szabályos – jogi érvényű – határozathozatal és egyéb (parancsnoki, vezetői) intézkedések tervezeteit az ügyiratszerkesztés formai és tartalmi követelményei betartása mellett.   3.2.7. Nyilvántartási rendszerek kezelése   Legyen képes a védelmi-igazgatás (a haderőszervezés és hadkiegészítés) területén alkalmazott számítástechnikai (adatátviteli) eszközök és a felhasználási programok kezelésére, különös tekintettel az adatok fel- és átvitelére, tárolására, karbantartására önállóan tudja alkalmazni az adatszolgáltatásra, valamint az adatvédelemre vonatkozó szabályokat, előírásokat.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     A védelmi igazgatási szakelőadó szakképesítés hadkiegészítési menedzser ágazatán a szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.     4.1. A szakmai vizsgán a számon kérhető feladatok a szint megjelölésével   A szakmai követelményekben megfogalmazott legfontosabb feladatcsoportok, feladatok (3.1. pont), a követelményeknek (3.2. pont) megfelelő szinten – számon kérhetőek a vizsgán.     4.2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll. Az egy szakmai vizsgán használatos írásbeli vizsgatételeket a honvédelmi miniszter megbízásából az illetékes HM főosztályvezető hagyja jóvá és adja ki. A több alkalommal használható szóbeli tételeket a szakképzést vezető intézmény dolgozza ki, és az illetékes kamarai jogkört gyakorló szerv vezetője hagyja jóvá. Kiadásukról az illetékes HM főosztály vezetője gondoskodik. A gyakorlati vizsgarész feladatsorát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke – a kamarai jogkört gyakorló szervet képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben – hagyja jóvá.   Írásbeli vizsga   Az írásbeli tételek a szakmai követelményekben meghatározott témakörökből összeállított teszt jellegű, valamint a szakmai ismeretek egészét átfogó komplex feladatokat tartalmazzák.   Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.   Gyakorlati vizsga   A számítástechnikai eszközök és azok felhasználási programjai kezelésében szerzett alkalmazói ismeretek gyakorlatban történő bemutatása.   A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.   Szóbeli vizsga   A hallgató a hadkiegészítés tantárgy anyagából tételt húz, amely tétel kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.   A szóbeli vizsga időtartama: 10–15 perc.   Vizsgatantárgyak   Írásbeli:   – szakmatörténeti ismeretek alkalmazása,   – haderőszervezés,   – hadköteles nyilvántartás,   – érdekvédelem,   – jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása.   Szóbeli:   – hadkiegészítés.   Gyakorlati:   – nyilvántartási rendszerek kezelése.     4.3. A vizsga értékelése   A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek – írásbeli vizsga eredménye felé kerekített – átlaga alapján kell megállapítani. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vagy szóbeli vizsgarész bármelyikén elégtelen értékelést kapott.   Az írásbeli vizsgarész a tesztkérdésekre és a komplex feladatok megoldására adott válaszok alapján – a javítási útmutató ajánlásai szerint – egy érdemjeggyel (1–5) kerül értékelésre.   A szóbeli vizsgarészen a hallgató teljesítménye a tételen szereplő kérdésekre adott válaszok alapján külön-külön kerül értékelésre úgy, hogy a szóbeli vizsga érdemjegyét (1–5) az egyes kérdésekre adott értékelés számtani átlaga adja.   A gyakorlati vizsgarész értékelése a kapott feladat eredményességét (eredménytelenségét) kifejező osztályzat (1–5) alapján történik.     4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.       V. A kamarai jogkör gyakorlása     A hadkiegészítési menedzser képesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar hadkiegészítési csoportfőnök.       * * *    

Hagyományos és korszerű (előregyártott) technológiával előállított vasbeton szerkezetek acélszerelésének elkészítése. A szerelés elkészítéséhez szükséges fogadófelületek, szerkezetek ellenőrzése, a hibák felfedése, a tárgykörbe tartozó kisebb javítási munkák elvégzése. Egyedi és tipizált vasbeton termékek elkészítéséhez szükséges acélvázak szerelései.

  VASSZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5216 19   1.2. Szakképesítés megnevezése: Vasszerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7613 Vasbetonszerelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése     Hagyományos és korszerű (előregyártott) technológiával előállított vasbeton szerkezetek acélszerelésének elkészítése.   A szerelés elkészítéséhez szükséges fogadófelületek, szerkezetek ellenőrzése, a hibák felfedése, a tárgykörbe tartozó kisebb javítási munkák elvégzése.   Egyedi és tipizált vasbeton termékek elkészítéséhez szükséges acélvázak szerelései.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hagyományos és korszerű vasbeton szerkezetek jellemzői, velük szemben támasztott alap-, kiegészítő és speciális követelmények,   – az épületszerkezetek rendszere, különös tekintettel a teherhordó épületszerkezetekre,   – a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges alapvető fizika, mechanikai mérés és matematika alapismeretek,   – a vasbeton szerkezetek készítésének hagyományos és korszerű kivitelezési módozatai,   – a gazdaságos termékelőállítás főbb elvei.     Jártasságok:   – a bonyolultabb szerelési tervek segítséggel történő értelmezése,   – a szerkezeti elemekre ható erőhatások megítélése,   – a termékek fejlesztésének korlátaiban, valamint a helytelen, szakszerűtlen kivitel megítélése,   – a fogadószerkezetek műszaki megítélése, azok hibáinak feltárása.     Készségek:   – az acélbetétek egyengetése, méretreszabása, hajlítása, toldása,   – gyártási vagy szerelési tervről szerkezetek helyszíni, illetve üzemi körülmények közötti legyártása,   – hagyományos és korszerű kötések készítése,   – a kész termékek szakszerű tárolása,   – félkész termékek munkahelyi beépítése,   – vaskimutatási (acélkigyűjtési) tervek értelmezése,   – munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása,   – a munkavégzés során előálló műszaki problémák önálló megoldása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak     Anyag- és gyártásismeret   Szakmai ismeretek   Szakmai gyakorlat     3.2. A szakmai vizsga részei     3.2.1. Írásbeli vizsga (komplex feladat):   – anyag- és gyártásismeret,   – szakmai ismeretek.     3.2.2. Szóbeli vizsga     Anyag- és gyártásismeret:   – a betonacélok szilárdsági jellemzői, a húzószilárdság vizsgálati módszerei,   – a betonacélok szabványos jelölése,   – az acél fizikai, kémiai tulajdonságai,   – a beton és betonacél együttdolgozását biztosító anyag jellemzői,   – helyszínen szerelt betonacélok fogadószerkezeteinek anyagai,   – a betonacél, illetve a kész armatúrák munkahelyi tárolásának szabályai, anyag- és szerkezetvédelem,   – speciális acélok és speciális acélbetétek,   – hegesztéshez felhasználható anyagok és megválasztásukat meghatározó tényezők,   – vasbeton szerkezetekhez felhasználható beton minőségének meghatározása,   – a szerelés során felhasználható segédanyagok, lágyanyagok jellegük és szerepük szerint.     Szakmai ismeretek:   – a betonacél mint építőanyag,   – a betonacélok felületi megmunkálása,   – betonacélok, acélbetétek, beépítési szabályai, szilárdsági jellemzői,   – terv- és rajzolvasási gyakorlatok épületszerkezetekre koncentrálva,   – hagyományos kötések készítése,   – korszerű kötőelemek elkészítése,   – koszorú, gerenda, áthidaló acélszerkezetek,   – lemezszerkezetek vasalásai,   – pillérek, oszlopok, keretszerkezetek vasvezetése,   – hagyományos és korszerű szerelések,   – műanyagokról, mint a szereléshez felhasználható segédanyagokról,   – vasbeton szerkezetekhez felhasználható beton minősége,   – a vasvezetés legfontosabb előírásai, szabályai,   – vasbeton lemezfödémek,   – az acélbetétek kialakításának szabályai, hajlítás, kampózás, toldás,   – feszített vasbeton szerkezetek legfontosabb jellemzői,   – műszaki és minőségi követelmények meghatározásának elvei,   – fogadószerkezetek ismeretei,   – kész termékek átadás-átvételének szabályai,   – felmérési és elszámolási szabályok ismerete,   – munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem.     3.2.3. Gyakorlati vizsga     A feladatot úgy kell meghatározni, hogy 7 órás elkészítési idő mellett legyen lehetőség meggyőződni a vizsgázók hagyományos, illetve korszerű szerelési ismereteiről:   – mérési, jelölési feladatok előre meghatározott feladatokhoz felhasználható anyagféleségeken,   – egyengetés, vágás, hajlítás,   – hagyományos kötések készítése, helyes kötözőanyag vonalvezetés a szerkezet jellegétől függően, kötözőhuzal szabálya és kötegelése,   – korszerű kötőelemek készítése,   – koszorú, gerenda, áthidaló acélszerelésének elkészítése,   – lemezszerkezetek vasalásának készítése, falak, födémek, ferde lemezek,   – lépcsők vasszerelésének elkészítése,   – oszlopok, pillérek, keretszerkezetek vasszerelése,   – konzolos szerkezetek vasszerelése,   – félkész termékekből (hálók, létrák) elkészíthető szerkezetek,   – acél vázszerkezetek készítése,   – íves és összetett megjelenési formájú szerkezetek betonacél szerelése,   – fogadószerkezetek ellenőrzése, méret, állékonyság, szerkezeti alkalmasság, szakszerűség.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor,   – egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a szakképesítő oktatásban való részvétel,   – sikeres szakképesítő vizsga.        

OKJ-szám: 52 841 04Betölthető foglalkozás: Forgalmi szolgálattevő FEOR 5214Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Forgalmi szolgálattevő* Vasúti árufuvarozási pénztáros* Vasúti személyfuvarozási pénztárosRáépülések*** Vasúti árúfuvarozási technológus (emelt szintű, érettségivel)* Vasúti forgalmi technológus (emelt szintű, érettségivel)* Vasúti személyfuvarozási technológus (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Hálókocsikalauz (középszintű, érettségivel)- Jegyvizsgáló (középszintű, érettségivel)- Vasúti raktárnok (középszintű, érettségivel)- Vonat fel- és átvevő (középszintű, 8. évfolyam után)Vasútállomásokon, pályaelágazásokon és rakodóhelyeken előkészíti és lebonyolítja a vonat- és kiskocsi-közlekedést.Feladatai:* a személy- és áruszállításhoz szükséges kocsik és vontató járművek kiállításáról való gondoskodás * a vonatok összeállításának irányítása, a felszerelések ellenőrzése, a vonatok menesztése * az állomásokon a tolatások szervezése, irányítása, a forgalmi zavarok elhárítása és megszüntetése * a forgalmi tevékenységek összehangolása, kapcsolattartás és együttműködés a társszolgálatokkal Jellemző munkakörök:* Külső forgalmi szolgálattevő * Rendelkező forgalmi szolgálattevő * Vezénylőtiszt Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3165 Földi közlekedés szakmai irányítójaMinimális képzettségi (képesítési) feltétel: Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

    VASÚTÜZEMVITEL-ELLÁTÓ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 7001 02   2. A szakképesítés megnevezése: Vasútüzemvitel-ellátó       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás     ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR-száma, megnevezése   ———————–   5219 Vasútüzemvitel-ellátó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások     ———————–   A munkakörök, foglalkozások   FEOR-száma, megnevezése   ———————–   5211 Jegyvizsgáló, hálókocsi kalauz   5214 Forgalmi szolgálattevő   5221 Vonatvezető, vonatkísérő   5222 Kocsirendező, tolatásvezető   5223 Váltókezelő, vonatátvevő   3122 Közlekedésüzemviteli-vasútüzemi technikus     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Információt nyújt a vasútüzemi (személyszállítás és árufuvarozás) szolgáltatások megrendeléséhez és igénybevételéhez szükséges államigazgatási (pl. vámkezelés) és pénzügyi előírásokról, valamint a vasúti díjszabási feltételekről, belföldi és nemzetközi forgalomra vonatkozóan.   – Megtervezi a személyszállítás és az árufuvarozás folyamatát, végrehajtásának menetét, módját, sorrendjét.   – Megtervezi a vasúti teljesítményekért járó díjak kiszámításának a menetét, módját, sorrendjét az érvényben lévő díjszabások és utasítások segítségével, figyelemmel a személy- és áruvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekre.   – Megrendeli és nyilvántartja a vasútüzemvitelhez szükséges eszközöket, felszereléséket és nyomtatványokat.   – Kiállítja, elszámolja és leszámolja az utas, illetve fuvaroztató, valamint a vasút között létrejött szerződés bizonylatát, manuális úton vagy számítógép segítségével. Elvégzi a statisztikai adatszolgáltatást.   – Beszedi a személyszállítási és árufuvarozási teljesítmények ellenértékét, a készpénz- és értékpapír-bevételeket nyilvántartja, leszámolja és beszállítja a kijelölt pénzintézetekbe.   – Pénzügyi folyamatok elvégzése során alkalmazza az APEH előírásait és a banki rendelkezéseket.   – Naponta vagy kijelölt időszakonként a teljesített pénz- és értékpapír-forgalom összesítése, pénztári elszámolása és leszámolása az ellenőrző szervek felé, a vasúti utasítások előírásai szerint.   – Megszervezi a vasútüzemvitelben felmerülő akadályok esetén a kiszolgáltatási és visszkereseti eljárásokat.   – Végrehajtja az elszámolási folyamatok kiegészítését, módosítását, az irányító és ellenőrző szervektől kapott utasításnak megfelelően.   – Szerződés módosítás esetén átszervezi és végrehajtja a módosítás előírásainak megfelelően a vasútüzemi és elszámolási folyamatot (figyelemmel a vasútüzem menetére).   – Igazolások kiadása a menetjegyek részbeni vagy teljes fel nem használása esetén. Jegyzőkönyvek felvétele az utaspanaszok, kárigények, balesetek bejelentésekor.   – Összehangolja a különböző szakszolgálatok munkáját (állomási dolgozók, vonatszemélyzet, mozdonyszemélyzet, karbantartók stb.) a vasútüzemi folyamatban.   – Szakmailag szervezi, irányítja, utasítja a folyamatban részt vevő dolgozókat.   – Folyamatos elemző munkájával feltárja a hiányosságokat, helytelen elszámolásokat, utasításellenes munkavégzés esetén gondoskodik azok megszüntetéséről.   – Szakmailag segíti a felügyelete alatt lévő dolgozókat.   – A forgalmi szolgálatot szervezi, irányítja, végzi és ellenőrzi.   – Gondoskodik a személy- és áruszállításhoz szükséges kocsik kiállításáról.   – Gondoskodik a vonatok összeállításáról, felszereléséről és forgalomba helyezéséről.   – Gondoskodik a vonatforgalom biztonságos, tervszerű és hatékony lebonyolításáról.   – Gondoskodik a forgalmi zavarok megelőzéséről, illetve megszüntetéséről.   – Alkalmazza – vonat- és kiskocsiközlekedés, valamint tolatás közben – a vasúti jelzéseket és figyelmeztető jeleket.   – Végzi a gurítódombos, valamint síktolatásra berendezett rendező-pályaudvarok tolató szolgálatának szervezését, végrehajtását és ellenőrzését.   – Kocsiadatokat vesz fel, és kezel.   – Állomási szinten végzi a kocsi- és rakszerszolgálat szervezését, irányítását, ellenőrzését, kocsik és rakszerek kezelését.   – Kezeli a jelző- és biztosítóberendezéseket, távközlő berendezéseket.   – Végfelhasználói szinten kezeli az alkalmazott számítógépes rendszereket, adatokat rögzít, módosít, töröl.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, érdekképviseleti szervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, rakodási és raktározási előírások, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – Az utasok és a vasút területén rakodást végzők balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző vasúti technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata, pénztárgép üzembe helyezése, segítő munkatárs feladatainak ellátása stb.).   – A munkahelyi és utasbaleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat értesítése.   – A baleset kivizsgálásában közreműködés (jegyzőkönyv elkészítéséhez a szükséges információk szolgáltatása, jelentés elkészítése stb.).   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek kezelése) használatára vonatkozó előírások ismerete és a készülékek alkalmazása.   – A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.   – A vasútüzem területén alkalmazott tisztítószerek vegyszerek tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, megfelelő védőfelszerelések használata.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások (nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra stb.) betartása.   – A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása, a lehetőségektől vagy a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A felhasznált anyagok és a hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.     1.2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és előkészítése   – Az utasok és a fuvaroztatók által megrendelt szolgáltatás elvégzéséhez szükséges információk tanulmányozása.   – A vasútüzemvitel (forgalmi és kereskedelmi) feladatainak ellátásához szükséges információk tanulmányozása.   – A vasútüzemvitel ellátásához szükséges díjszabások és utasítások tartalmának megismerése, elsajátítása, alkalmazása, módosítása a munkavégzés során.   – Az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása. (Pl. rakott kocsi érkezési idejének vétele, átvevő értesítése, vonatfogadás, tolatás, kocsikiállítás a kezelési helyre, fuvarlevél átvétele a vonatszemélyzettől, kocsifelírás, meggyőződés az áru hiánytalan meglétéről, az átadás dokumentálása, fuvarlevél érkeztetése, fuvarlevél elszámolása, fuvarlevél kiváltásának a dokumentálása, a küldemény kiszolgáltatása.)   – A vasútüzemvitel ellátásához szükséges anyag-, eszköz-, nyomtatványigények becslése, készletben tartandó mennyiség megállapítása, megrendelése, bevételezése, nyilvántartása.   – A szállítás és fuvarozás forgalmának, az elszámolás módjának, a teljesítmények díjainak megállapításához szükséges utasítások és díjszabások kijelölése (alkalmazandó technológia).   – Eszközök, nyomtatványok, bizonylatok kijelölése és előkészítése.   – A munkafeladatok elvégzése (gépi menetjegykiadás, pénz és értékpapír beszállítás, kocsiátadás, darabszámlálás, árufelvétel, kármegállapítás, jegyvizsgálat stb.).   – A munkafolyamatok ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően. (Pl. zárlati eltérések megállapítása, menetjegykiadó gépek üzembe helyezésekor a nyomtatási teszt elvégzése, üres és rakott kocsi átadás előtti ellenőrzése, a feladó által betartandó rakodási szabályok ellenőrzése, fuvarköltségek felszámításának ellenőrzése a fuvarlevél kiváltásakor, menetjegyek ellenőrzése, tartalomvizsgálat, ellenőrző mérlegelés.)   – Visszkereseti, kármegállapítási, pénztárátadási eljárások elvégzése és a jegyzőkönyvek kitöltése stb.   – Vasútüzemi feladatok ellátásához szükséges költségek becslése.     1.3. Személyfuvarozás előkészítése, szervezése, szolgáltatások körének meghatározása, díjainak megállapítása, belföldi és nemzetközi forgalomban   – Belföldi és nemzetközi díjszabások és szolgálati utasítások értelmezése, előírásainak felhasználása az elszámolások során.   – Személyszállító vonatok menetrendjeinek ismerete, kezelése:     = a MÁV Rt. Hivatalos menetrend adatainak ismerete.     = külföldi vasutak menetrendi adatainak ismerete.   – Személyfuvarozási kilométertávolság kiszámítása:     = manuálisan,     = számítógépes program segítségével.   – Fuvarozási korlátozások és különleges díjszabási feltételek ismerete és alkalmazása.   – Menet-, vitel-, fuvardíjak és a szolgáltatások díjainak megállapítása.   – Igényjogosultság megállapítása a különféle kedvezmények alkalmazása esetén.   – Menetdíjak kiszámítása a klf. kedvezmények alkalmazásával.   – Utasok tájékoztatása a személyfuvarozás szolgáltatásairól, a teljesítés feltételeiről, díjairól:     = díjszabásb&oacute

OKJ-szám: 33 522 03Betölthető foglalkozás: Egyéb villamossági szerelők, műszerészek FEOR 7449Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Vasúti vontatásihálózat-szerelő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 744-es alcsoportból a máshová nem sorolható villamossági szerelők és műszerészek.Jellemző munkakörök:* Egyenirányító szerelő * Elektromos és mechanikus vagyonvédelmi rendszer szerelője * Eredményhirdetőtábla szerelő * Félvezetőmérő * Gépinstallátor * Kondenzátorszerelő * Közlekedésautomatikai műszerész * Lámpajavító és -szerelő * Lámpaszerelő * Neonberendezés-szerelő * Potenciométer-szerelő * Transzformátor-szerelő * Villamoshegesztőkészülék-javító * Villamosjármű-szerelő * Villanyóra-hitelesítő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 51 525 02Betölthető foglalkozás: Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói FEOR 7439Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Dízelmotoros vasúti jármű szerelője* Vasúti villamos jármű szerelője* Vasúti vontatott jármű szerelőjeRáépülések*** Vasútijármű-technikus (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Kocsivizsgáló (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 743-as alcsoportból a máshová nem sorolható gépek és berendezések szerelői, javítói.Jellemző munkakörök:* Általános karbantartó * Bányalakatos * Beállító lakatos * Búvárszivattyú-szerelő * Csomagológép-szerelő * Darulakatos * Dízellakatos * Dízelmotor-szerelő * Dízelmozdony-szerelő * Dózerszerelő * Építőgép-szerelő * Építőiparigép-szerelő * Fejőgépszerelő * Gépmunkás * Gépszerelő * Gépszerelő és -karbantartó lakatos * Karbantartó szerelő * Klímagépkezelő és -karbantartó lakatos * Kompresszorszerelő * MÁV-kocsivizsgáló * Mozdonyjavító * Nyomdagépszerelő * Öntödei géplakatos * Öntöző karbantartó * Rakodógép-szerelő * Szegező * Szerelő lakatos * Szervizszerelő * Szivattyúszerelő * Szövőgépszerelő * Targoncaszerelő * Textil- és ruházatiiparigép-szerelő * Textilgép-karbantartó * Tmk-gépszerelő * Tolózárszerelő * Tűzoltókészülék-ellenőr * Tűzoltókészülék-javító * Üzemeltető szerelő * Váltószerelő * Vasúti gépszerelő * Vasútijármű-szerelő * Vegyes szerelő * Vegyi- és élelmiszer-ipari gépszerelő * Zsírzógombszerelő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

– A gyártási technológiának megfelelően, a műszaki előírásokat betartva a tervek alapján vasbeton és műkőelemeket, illetve szerkezeteket készít, a beépítés helyszínén, valamint üzemben és előregyártva.   – A munkafolyamatban szükséges műveletekhez kiválasztja, használja a szükséges kézi és gépi eszközöket, segédanyagokat, védőeszközöket, szükség szerint elvégzi karbantartásukat.   – Egyszerűbb elemek gyártásához elkészíti a sablonokat (fából, műkőből, gipszből), az armatúrát.   – Kialakítja a terv szerinti felületet

  VASBETON- ÉS MŰKŐKÉSZÍTŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5220 04   2. Szakképesítés megnevezése: Vasbeton- és műkőkészítő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8144 Betonelemterméket gyártó gépkezelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7636 Épületszobrász, kőfaragó   7611 Kőműves     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – A gyártási technológiának megfelelően, a műszaki előírásokat betartva a tervek alapján vasbeton és műkőelemeket, illetve szerkezeteket készít, a beépítés helyszínén, valamint üzemben és előregyártva.   – A munkafolyamatban szükséges műveletekhez kiválasztja, használja a szükséges kézi és gépi eszközöket, segédanyagokat, védőeszközöket, szükség szerint elvégzi karbantartásukat.   – Egyszerűbb elemek gyártásához elkészíti a sablonokat (fából, műkőből, gipszből), az armatúrát.   – Kialakítja a terv szerinti felületet.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozók balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata).   – Munkahelyi balesetnél a sérült számára szükséges elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, munkahelyi vezetők és segélynyújtó szervezetek értesítése.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások betartása.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások (nyílt láng használata, dohányzási tilalom) betartása.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – Szerkezetek készítéséhez használt anyagok, adalékszerek és a keletkezett hulladék tárolására vonatkozó előírások betartása.   – A levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó előírások ismerete és megtartása a munkafolyamatok során.     2. Anyagok, szerszámok, eszközök, gépek használata a munkafolyamatban   2.1. Anyagok   Vasbeton készítéséhez:   – Betonacél egyengetésének eszközei.   – Zsaluzatok, sablonok.   – Melegen és hidegen hengerelt acélgyártmányok, betonacélok.   – Adalékanyagok (homokos kavics, osztályozott anyagok stb.).   – Kötőanyagok.   – Adalékszerek.   Műkő készítéséhez:   – Sablonok, formák, minták anyagai.   – Adalékanyagok (kőzuzalékok, őrlemények).   – Kötőanyagok.   – Színezőanyagok.   2.2. Kéziszerszámok   Vasalások, armatúrák készítéséhez:   – Betonacél egyengetésének eszközei.   – Betonacél vágásának eszközei.   – Betonacél hajlításának eszközei.   – Az összeerősítés, kötözés eszközei.   A beton és műkő keverésének, a keverék szállításának, bedolgozásának eszközei:   – Friss keverék készítésének eszközei.   – A keverék szállításához használatos eszközök.   A bedolgozás (csömöszölés, döngölés) eszközei.   A műkő felületének megmunkálására használatos eszközök:   – Csiszoláshoz alkalmazható eszközök (száraz és vizes csiszoláshoz).   – Szemcsézéshez, véséshez, durva- és finom kőszerű megmunkáláshoz (hegyeseléshez, rovátkoláshoz, bordázáshoz) használatos eszközök.   Gépek:   – Betonacél egyengetéséhez, vágásához, hajlításához, hegesztéséhez.   – Beton és műkő keverésének, szállításának, tömörítésének gépei.   – Műkő felületének csiszolására, rovátkolására, vágására alkalmas gépek (szárazon, vizesen).     3. Mennyiségek, méretek meghatározásához szakmai számítások végzése   – Felületek meghatározása (területszámítás).   – Térfogatszámítás:     = adalékanyag mennyiségének kiméréséhez,     = kötőanyag mennyiségének meghatározása (keverési arány alapján).   – Keverési víz mennyiségének meghatározása (víz–cement tényező alapján).   – Elemek, szerkezetek és keverékek súlyának számítása.   – Lépcsőméretek értelmezése, meghatározása.   – Acélbetétek mennyiségének (darabszámának) és méreteinek meghatározása.   – Színezőanyagok, adalékszerek százalékos adagolásának meghatározása.     4. Műszaki dokumentációk felhasználása, olvasása   – A vetületi ábrázolás szabályainak ismerete, felismerése.   – Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás ismerete.   – Szabadkézi rajz, vázlat szerkezetekről, szerkezeti elemekről.   – Méretek megadásának szabályai, értelmezése:     = méretvonalak, kótázások felismerése,     = magassági méretek olvasása,     = szerkezetjelölések alkalmazása, olvasása,     = vonalfajták értelmezése.   – Méretarányok alkalmazása, értelmezése.   – A gyártáshoz, kivitelezéshez szükséges tervrajzok kiválasztása.   – Egyszerűbb vasbeton és műkőelemek méretarányos részletrajzának elkészítése.     5. Munkafolyamatok előkészítése   – Alapinformációk tanulmányozása.   – Munkafolyamatok műveletekre bontása, műveleti sorrend meghatározása.   – A megfelelő anyagok kiválasztása, mennyiségi meghatározása.   – A munkahely (terület) előkészítése.   – A szükséges szerszámok, segédeszközök, védőfelszerelések kiválasztása, ellenőrzése, karbantartása.     6. Egyszerű vasbeton és műkőelemek készítése általános előregyártási technológiával   6.1. Sablonok, formák alkalmazása, használata, gipszhúzások készítése, minták felhasználása:   – Különböző sablonok (keret, zárt, öntő), formák kezelése, előkészítése, szerelése.   – Egyszerű sablonok, formák készítése.   – Egyszerű gipszhúzások (egyenes, íves) készítése.   – Minta felhasználása sablon, forma készítéséhez.   6.2. Betonacél vasalat, armatúra készítése:   – Tervrajzok olvasása (méretek, ada