A felsőoktatás tartalékai mára elfogytak, “eljutottunk a legutolsó tartalékokhoz: az elbocsátásokhoz” – nyilatkozta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) új elnöke a Magyar Nemzetnek.

Mezey Barna a lap csütörtöki számában közölt interjúban – annak kapcsán, hogy a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideinél 23 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna a felsőoktatásra – azt mondta: a helyzet katasztrofális, és attól tart, néhány intézmény rövid időn belül csődbe is juthat. Hozzátette: a kis főiskolák már csekélyebb elvonásokba is belepusztulnak.

Az MRK elnöke szerint teljesen abszurd abban gondolkodni, hogy a gyakorlóiskolákat szakmailag függetlenítsék az egyetemektől, még akkor is, ha a jelenlegi feltételek mellett csak rendkívüli nehézségek árán tudják őket fenntartani. A minőségi működtetés minimális feltételének tartja, hogy a dupla normatívát továbbra is megkapják.

A hallgatói szerződésekről kifejtette: az ösztöndíjszerződés kétoldalú megállapodás, amelynek aláírásáról mindkét félnek joga van dönteni. Kérdés azonban, hogy jogilag rendben van-e a hallgatók (és a munkaerő) szabad mozgásának korlátozása.

Fotó: Máté Róbert

Az államnak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeket kötelessége finanszírozni, és mi az, amit át kell engedni a fizetőképes társadalomnak. Ahol viszont nem lesz állami támogatás, ott ösztöndíjrendszereket kell létrehozni, tehetségmentő utakat létesíteni, hogy a hátrányos helyzetűek se szoruljanak ki a felsőoktatásból.

A jogász- és közgazdászképzés Mezey Barna szerint támogatás nélkül is megáll a lábán, ezeket diákhitellel is megéri választani, hiszen elég stabilak az elhelyezkedési esélyek.

Magyar Nemzet

Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltatóegységek – az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva – a magyar állam tulajdonában vannak – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
MTI

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot.

A menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány – derül ki az eduline birtokába jutott felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából.

Az oktatási portál cikke szerint az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszer (NESZ) – így neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot az eduline birtokába jutott tervezet szerint, amelynek több változata is azzal számol, hogy a következő egy-két évben német mintára szervezik majd át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznak létre.

• A tárca azt vizsgálja, lehetséges-e a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat (például a lakhatás, az étkezés, a sportolási lehetőségek) a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb módon megszervezni – közölte a portállal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya, ahol arra a kérdésre nem tudtak válaszolni, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer. Tájékoztatásuk szerint egyelőre a “megvalósíthatósági vizsgálat” folyik. Azt azonban hozzátették, hogy a versenyképes felsőoktatás “fontos összetevői” a versenyképes hallgatói szolgáltatások, “ez pedig a fenntartó állam felelőssége is” – írta az eduline.

MSZP: a Fidesz gazdasági hasznot húzna az iskolai menzák államosításából

Az MSZP szerint a Fidesz-kormány “újabb gaztettet” hajtana végre az iskolai étkezők és a gyermekétkeztetés egy részének államosításával, abból ugyanis a szocialisták szerint a kormánypárthoz közeli vállalkozások húznának hasznot.

Török Zsolt a szocialisták szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, az eddigi sajtóhírekből kiindulva arra számítanak, hogy a kabinet az államosítás után magánkézbe adja a menzák üzemeltetését, vagyis - mint fogalmazott - a kormány eddigi közbeszerzési gyakorlatát ismerve a jövőben a "Simicska Zrt.-k és a Nyerges Kft.-k" által feltálalt menü kerül az iskolai étkezőkbe.

Megjegyezte, ezen annak tudatában sem csodálkoznának, hogy a Közgép Zrt. eddig alapvetően építési feladatokat látott el, mivel azt látják, a Fidesz minden közbeszerzést úgy intéz, hogy formailag törvényesek, mégis a kormánypárthoz közel álló cégek kerülnek ki győztesként.     Az ellenzéki politikus a sajtóértesülésként nyilvánosságra került kormányzati tervek hatását érzékeltetve elmondta, lehet, hogy most csak egy kis adag hús jut a gyerekeknek az iskolákban, az államosítás után azonban várhatóan ennyi sem marad, a "nagy szelet rántott hús pedig a Fidesz Zrt. hatalmas tányérjába kerül".     Az MSZP szóvivője emellett arra is emlékeztetett, hogy a kormány a közelmúltban úgy szigorította a gyermekétkeztetés szabályait, hogy azáltal harmincezer gyermek került ki a rendszerből. Török Zsolt hangsúlyozta, a kabinet ezen lépése is az alacsonyabb jövedelmű családokat sújta, ahogy a kormány egész családtámogatási rendszere, amely csak a társadalom legjobb módban élő 10-15 százalékának kedvez.

MTI

Egy nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát szabályozó kormányrendeletet., az oktatási bizottság benyújtotta a parlamentnek a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát.

A felsőoktatási törvény javasolt kiegészítésében gyakorlatilag ugyanaz szerepel, mint az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletben.

Ha a Parlament megszavazza, és életbe lép a törvény, akkor a következő tanévtől azoknak a hallgatóknak kell hallgatói szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal tanulnak. A szerződés a hallgató és az állam között jön létre.

Eszerint az állam vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában. A hallgató pedig vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma legfeljebb 12 lehet.

Ha tehát valaki például 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Ebbe az időbe nem csak a vállalatoknál eltöltött munkaviszony számít bele, hanem az is, ha valaki vállalkozóként dolgozik.

Nem léphet életbe a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet, módosítani kell a felsőoktatási törvényt is, így döntött az Alkotmánybíróság. A testület a megsemmisítéskor formai okokra hivatkozik, de az indoklásban jelezte, hogy a szabályozás közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Ezért valószínű, hogy a törvény megalkotásakor valamennyire módosítani fognak az eredeti elképzeléseken.

Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Nftv. kifogásolt szabályai felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, így a kormányrendelet nem lép hatályba.

Mindezek ellenére hallgatói szerződés valószínűleg lesz majd, de hogy pontosan milyen feltételekkel, azt egyelőre nem lehet tudni.

A kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére úgy reagált, hogy tiszteletben tartja azt, és nem rendeletben, hanem törvényben szabályozza a hallgatói szerződés tartalmát – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.

A közleményben kiemelték: ennek megfelelően módosul majd - az eredeti célokat követve, és az Ab határozatát figyelembe véve - a felsőoktatásról szóló törvény.

Felidézték, hogy a kormány januárban fogadta el a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet, amely az ösztöndíjban, illetve részösztöndíjban részesülő hallgatókkal megkötendő szerződés részletes szabályait tartalmazta. A hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak - írták.
Arra egyelőre nem tértek ki a közlemények, hogy a törvény megfogalmazásánál mennyire veszik majd figyelembe az alapvető jogok biztosának  észrevételeit,   aki szerint   aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei.  Különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél.

Stratégiai megállapodást kötött Nagyszombati Felsőoktatási és Kutatási Szövetség néven az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem június 29-én.

A Nagyszombati Felsőoktatási és Kutatási Szövetség az 1635. május 12-én Nagyszombatban megalapított hajdani Pázmány Péter Tudományegyetem, mint közös múlt előtt tisztelegve jött létre, a megállapodást az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem kötötte. A dokumentumot ünnepélyes keretek között, Dr. Mezey Barna az ELTE rektora, Dr. Szuromi Szabolcs a PPKE rektora és Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem rektora látta el kézjegyével.

A Szövetség létrehozói kinyilvánították, hogy oktatási és kutatási együttműködéseik bővítésekor kiemelt partnerként kezelik egymás intézményeit, rendszeres intézményes koordinációt folytatnak a hazai és nemzetközi felsőoktatásban betöltött kiemelkedő tevékenységük fenntartása és fejlesztése érdekében, valamint mindennek elősegítésére egy ELTE-PPKE-SE Nemzetközi Universitas Fórumot hoznak létre.

Mindhárom fél kihangsúlyozta, hogy az oktatási és kutatási kooperáció ezen új típusa egyedülálló és előremutató kezdeményezés, nemcsak Magyarországon, hanem a régión belül is. Kifejezték az irányú meggyőződésüket, hogy a már most széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel, és magas oktatási és kutatási szinttel rendelkező intézményeik, ezen szövetség révén, éppen az interdiszciplináris és multidiszciplináris kutatások és képzések világviszonylatban történő uralkodóvá válásával, korszerűbb alapra tudják helyezni tevékenységüket.

A két állami és egy egyházi felsőoktatási intézmény az ilyen jellegű szövetségben – azaz nem a hagyományos beolvasztás módszerében – látja a magyar felsőoktatás kiemelkedő intézményeinek versenyképes megjeleníthetőségét és aktívabb bekapcsolódását a nemzetközi tudományos világ vérkeringésébe.

Edupress

A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben 134 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar felsőoktatás az idei 157 milliárd forinttal szemben – jelentette ki a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár június utolsó napján Egerben, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tanévzáró plenáris ülésén.

A politikus elmondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról szóló új kormányrendelet egyeztetését július 2-án kezdik meg az MRK-val annak érdekében, hogy január 1-jével életbe léphessen a szabályozás.

Ennek alapelve, hogy a képzés támogatása egyfajta befektetés a diák tanulmányaiba, amelynek közhaszonként meg kell térülnie. A felsőoktatás finanszírozásának egyik pillérévé kell válnia a jövőben a fejlesztési támogatásnak, ennek elosztása megállapodás alapján történik majd – jegyezte meg Kis Norbert. Egyben elutasította az ezzel kapcsolatos olyan politikai vádakat, miszerint kézi vezérlésre állítanák át a felsőoktatást.

Arról is szólt, hogy szeptember 30-ig meg kell születnie a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására vonatkozó kormánydöntésnek, illetve elkezdődik a felsőoktatási szakképzési kormányrendelet előkészítése is.

Kis Norbert szerint szintén szükséges a tíz éve fennálló hallgatói juttatási rendszer átalakítása, ugyanis ma szinte alanyi jogon, minden második államilag támogatott hallgatónak jár az ösztöndíj. Ezzel szemben a kormányzatnak az a szándéka, hogy valóban a legkiválóbbak vehessék igénybe a juttatást. Mindez nem jelenti a jelenlegi normatíva csökkentését – fűzte hozzá.

Eduline

Rövidesen kiderül, melyik intézményekben lesz több hely

2012.06.30.

Címkék: egyetem, Ba, Bsc, alapszak, pótfelvételi, mesterképzés, osztatlan képzés

Július első hetében derül ki, melyik egyetem és főiskola vehet fel több hallgatót a 2012-es keretszámok átcsoportosítása után. A Felsőoktatási Tervezési Testület július 4-én tesz javaslatot az intézményi elosztásra – erről Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár tájékoztatta az eduline-t.

A számokból már kiderült (előző bejegyzésünk), hogy a műszaki, informatikai, agrár-, egészségügyi és sporttudományi – képzéseken emelkedtek a teljes ösztöndíjas helyek. Mivel részösztöndíjas képzésre 10 000-rel kevesebben jelentkeztek a vártnál, így az ott megmaradt helyekből 5000 államilag finanszírozott helyet hoztak létre.

A módosítás csak az alapszakokat érinti, a mester- és az osztatlan szakokon nincs változás, ahogy a felsőfokú szakképzés keretszáma sem változott – plusz négyszáz helyet kaptak azonban a határon túli kihelyezett képzések.

Továbbra is a világ 500 legjobb egyeteme között az SZTE

2012.06.28.

Címkék: egyetem, Ba, Bsc, alapszak, pótfelvételi, mesterképzés, osztatlan képzés

Változatlanul a két legjobb hazai egyetem egyike az SZTE. A leginkább ismert felsőoktatási világrangsorban is szerepel a Szegedi Tudományegyetem.

Vidék-Magyarország legjobb egyeteme a szegedi universitas. A Szegedi Tudományegyetem ugyanis szerepel a két legismertebb egyetemi világrangsorban, a QS World University Rankings (http://www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2011) és a Shanghai Jiao Tong University által készített „ARWU” (Academic Ranking of World Universities, http://www.shanghairanking.com/index.html) listáján is. Mindkét rangsor a felsőoktatási intézmények eredményességi és kiválósági paramétereire épít. Így például a tudományos publikációk számát és azok idézettségét, az oktató-hallgató arányt vizsgálják, továbbá a külföldi oktatók és hallgatók aránya alapján hasonlítják össze a felsőoktatási intézményeket – tudtuk meg Pálfi Györgytől. Az SZTE nemzetközi kapcsolati igazgatója hangsúlyozza: a magyar egyetemek közül továbbra is csak kettőt jegyeznek a világ 500 legjobb intézményét bemutató ARWU listában. Az SZTE és az ELTE egyaránt a 300-400 közötti helyek egyikét foglalja el (http://www.shanghairanking.com/Country2011Main.jsp?param=Hungary).

Az idei sanghaji listát a Harvard vezeti a Stanford es a Massachusetts Institute of Technology (MIT) előtt. A legjobb európai, az University of Cambridge, az ötödik a listán.

A QS Rankings idei listáját Cambridge vezeti, míg a Harvard a második, és az MIT a harmadik. A QS Rankings is csak a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t jegyzi a magyar felsőoktatási intézmények közül, a világ legjobb 500 és 600 helyezett egyeteme között (http://www.topuniversities.com/institution/university-szeged).

– A „Topuniversities” kategóriába sorolt egyetemünk helyezése évek óta stabilan az ötszázadik hely körüli – hangsúlyozza Pálfi György. Hozzáteszi: évente tíz százalék körüli le-föl mozgást a statisztikai adatok normál ingadozása okozza.

Nem rémisztgetni akarunk, de ha idén felvételizel főiskolára vagy egyetemre, akkor nem vagy könnyű helyzetben, hiszen nagyon sok változás nehezíti a választásodat.

Az, hogy jelentősen csökkentették a felvételi keretszámokat, minden felvételiző esélyeit csökkenti. Az eduline kalkulációja szerint emelt szintű érettségi, ötös tanulmányi átlag és nyelvvizsga kell például ahhoz, hogy idén valaki államilag támogatott jogi vagy gazdasági képzésre jusson be. A becslések szerint legalább 475-485 pontra lesz szükségük azoknak a felvételizőknek, akik államilag finanszírozott jogászképzésre jelentkeztek.

Ezt a számítást te is elvégezheted, ha megnézed, hogy az általad választott képzésen és intézményben tavaly hány pontra volt szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön. Ezután megnézed, hogy idén azon a képzésen csökkentették vagy emelték a keretszámot, akkor nagyjából meg tudod becsülni, hogy mire számíthatsz a ponthatárhúzásnál.

Az önköltséges képzéseken valamivel alacsonyabb ponthatár várható, ezért ha már most úgy látod, hogy nem lesz annyi pontod, amennyi az államilag támogatott képzéshez szükséges, akkor még változtathatsz pl. a felvételi sorrenden, vagy végiggondolhatod, hogy inkább felveszed a diákhitelt, és választasz önköltséges képzést.

Úgy tűnik sajnos, hogy ebben az esetben a kivárás nem segít, mert egy nemrég megjelent tervezet szerint a következő években tovább csökkentik az államilag támogatott helyek számát. A jogászképzésben például jövőre már egyetlen ilyen hely sem lesz.