A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Békés volt a hallgatók demonstrációja (MTI fotó)

Felháborodással fogadták középiskolások, tanárok, hallgatók és oktatók a felsőoktatási keretszámok csökkentését, országszerte demonstrációk kezdődtek. Hétfőn az ország több városában tiltakozások voltak.

Szegeden összeláncolták magukat és elfoglalták a kormányhivatalt, Budapesten felvonultak és hidakat zártak le. Gödöllőn egyetemisták vonultak a helyi polgármesteri hivatalhoz, kedden pedig Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál demonstrálnak a hallgatók.

Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta, a hallgatókért és nem ellenük történnek a változások. Fontosnak tartanák, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Az államtitkárság szerint a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni.

Orbán Viktor kormányfő is reagált a hallgatói szervezetek megkeresésére, azt mondta, az elfogadott javaslat nem lehet meglepő az érintettek számára, ugyanis az elmúlt hónapokban az oktatók és a hallgatók képviselőivel egyaránt ismertették a terveket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta kedd délutánra a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőit, de a szervezet egy későbbi időpontra halasztaná azt, előtte még egyeztetni kíván a többi hallgatói és pedagógusszervezettel.

A “Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projekt keretében megvalósuló alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munkatársai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt.

A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.
A projekt kezdetén a két vidéki egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A program eredményeként ez a cél is megvalósult: nyolc intézmény és az ipar több szereplője írta alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást: a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozás, többek között az Audi, a General Motors, a Mercedes-Benz, illetve ezek mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is jelezte csatlakozási szándékát.

A Horánszky utca 13. alatti székház után H13 névre keresztelt projekt két alappillérre épül: egyrészt a kerületben naponta megforduló mintegy 20 ezer diák kulturális, szellemi és szabadidős központja lesz, másrészt a körzetben már működő vagy újonnan alakuló kisvállalkozásokat segíti. Az intézmény egyetemekkel, főiskolákkal, kormányzati és civil szervezetekkel is együttműködne.

A Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Becskei-Kovács Barbara szerint a központ az ifjúsági programokon túl helyszínt, tanácsadást, infrastruktúrát nyújt a fiatal vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. Az inkubációs programban mintegy negyven munkaállomást alakítanak ki, amelyek a fiatal pályakezdők kedvezményes feltételekkel 1+1 évig használhatnak, ezen túl pedig szakmai tanácsokat is kapnak.

Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy olyan partnerekkel is tárgyalásokat folytatnak, akik akár kezdő tőkéhez is segíthetik a kisvállalkozásokat. A H13 programjaiért felelős ügyvezető kiemelt fontosságúnak nevezte a művészeti irányvonalat is, s jelezte, hogy a központban kortárs galériát hoznak létre, és egy belső színház kialakítását is tervezik. “A házban egy diákcserével foglalkozó információs központ és egy nagyterem is helyet kap, továbbá a H13 információs irodájában megismerhetik a fiatalok a negyedben zajló fejlesztési folyamatokat és a városrész kulturális, történelmi értékeit.”

A projekt része a kerületi önkormányzat mintegy kétmilliárd forintos városfejlesztési programjának, amelyhez 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az Európai Unió.

MTI

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása, a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől (a felsőoktatási költségvetésből) finanszírozzák az iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

Lesz megoldás az ösztöndíjszerződésre

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta:

• Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja – emelte ki Hoffmann.

Nem csökken a felsőoktatás támogatása

A vészharangok kongatására nincs szükség – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak. Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat – jelentette ki.

Új rendszerek

Az államtitkár kiemelte: két új rendszer, a tanfelügyelet és a tantárgygondozás is elkezdődik 2013 őszétől az iskolák és a pedagógusok munkájának segítésére. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartja, “sok évtizedes adósságot kiegyenlítve elkészült a pedagógus életpálya-modell, és az ország nehéz helyzete ellenére a kormány előteremtette a bevezetéshez szükséges több tíz milliárd forintos összeget.

Mti

Mezey Barna a lap csütörtöki számában közölt interjúban – annak kapcsán, hogy a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideinél 23 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna a felsőoktatásra – azt mondta: a helyzet katasztrofális, és attól tart, néhány intézmény rövid időn belül csődbe is juthat. Hozzátette: a kis főiskolák már csekélyebb elvonásokba is belepusztulnak.

Az MRK elnöke szerint teljesen abszurd abban gondolkodni, hogy a gyakorlóiskolákat szakmailag függetlenítsék az egyetemektől, még akkor is, ha a jelenlegi feltételek mellett csak rendkívüli nehézségek árán tudják őket fenntartani. A minőségi működtetés minimális feltételének tartja, hogy a dupla normatívát továbbra is megkapják.

A hallgatói szerződésekről kifejtette: az ösztöndíjszerződés kétoldalú megállapodás, amelynek aláírásáról mindkét félnek joga van dönteni. Kérdés azonban, hogy jogilag rendben van-e a hallgatók (és a munkaerő) szabad mozgásának korlátozása.

Fotó: Máté Róbert

Az államnak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeket kötelessége finanszírozni, és mi az, amit át kell engedni a fizetőképes társadalomnak. Ahol viszont nem lesz állami támogatás, ott ösztöndíjrendszereket kell létrehozni, tehetségmentő utakat létesíteni, hogy a hátrányos helyzetűek se szoruljanak ki a felsőoktatásból.

A jogász- és közgazdászképzés Mezey Barna szerint támogatás nélkül is megáll a lábán, ezeket diákhitellel is megéri választani, hiszen elég stabilak az elhelyezkedési esélyek.

Magyar Nemzet

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
MTI

A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum szerint a kormánynak tervet kell készítenie, amelyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény és a keretszámok csökentése miatt a felvételizők és a végzettek száma ne csökkenjen.

A menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány – derül ki az eduline birtokába jutott felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából.

Az oktatási portál cikke szerint az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszer (NESZ) – így neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot az eduline birtokába jutott tervezet szerint, amelynek több változata is azzal számol, hogy a következő egy-két évben német mintára szervezik majd át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznak létre.

• A tárca azt vizsgálja, lehetséges-e a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat (például a lakhatás, az étkezés, a sportolási lehetőségek) a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb módon megszervezni – közölte a portállal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya, ahol arra a kérdésre nem tudtak válaszolni, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer. Tájékoztatásuk szerint egyelőre a “megvalósíthatósági vizsgálat” folyik. Azt azonban hozzátették, hogy a versenyképes felsőoktatás “fontos összetevői” a versenyképes hallgatói szolgáltatások, “ez pedig a fenntartó állam felelőssége is” – írta az eduline.

MSZP: a Fidesz gazdasági hasznot húzna az iskolai menzák államosításából

Az MSZP szerint a Fidesz-kormány “újabb gaztettet” hajtana végre az iskolai étkezők és a gyermekétkeztetés egy részének államosításával, abból ugyanis a szocialisták szerint a kormánypárthoz közeli vállalkozások húznának hasznot.

Török Zsolt a szocialisták szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, az eddigi sajtóhírekből kiindulva arra számítanak, hogy a kabinet az államosítás után magánkézbe adja a menzák üzemeltetését, vagyis - mint fogalmazott - a kormány eddigi közbeszerzési gyakorlatát ismerve a jövőben a "Simicska Zrt.-k és a Nyerges Kft.-k" által feltálalt menü kerül az iskolai étkezőkbe.

Megjegyezte, ezen annak tudatában sem csodálkoznának, hogy a Közgép Zrt. eddig alapvetően építési feladatokat látott el, mivel azt látják, a Fidesz minden közbeszerzést úgy intéz, hogy formailag törvényesek, mégis a kormánypárthoz közel álló cégek kerülnek ki győztesként.     Az ellenzéki politikus a sajtóértesülésként nyilvánosságra került kormányzati tervek hatását érzékeltetve elmondta, lehet, hogy most csak egy kis adag hús jut a gyerekeknek az iskolákban, az államosítás után azonban várhatóan ennyi sem marad, a "nagy szelet rántott hús pedig a Fidesz Zrt. hatalmas tányérjába kerül".     Az MSZP szóvivője emellett arra is emlékeztetett, hogy a kormány a közelmúltban úgy szigorította a gyermekétkeztetés szabályait, hogy azáltal harmincezer gyermek került ki a rendszerből. Török Zsolt hangsúlyozta, a kabinet ezen lépése is az alacsonyabb jövedelmű családokat sújta, ahogy a kormány egész családtámogatási rendszere, amely csak a társadalom legjobb módban élő 10-15 százalékának kedvez.

MTI

akik tartalmi és méréstechnikai szempontból egyaránt megvizsgálták az írásbeli érettségi vizsga feladatait.

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület tudásméréssel foglalkozó szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból górcső alá vették az idei középszintű magyar érettségi feladatait. A szerezhető pontszám csaknem felét adó szövegértési feladatok egyetlen, hosszabb szöveg elemzésére épültek. Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszélt nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt.

Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, azonban a szöveg több bekezdés esetében semmilyen objektív fogódzót nem nyújtott az időbeliség megállapítására. A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak: a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Tetézte a gondot, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerint sorrendezett lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott” és így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az a társa viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja.

A Nyelvtudásért Egyesület nem kíván állást foglalni a sajtóban és az interneten legnagyobb

visszhangot kiváltó harmadik feladat kérdésében, hogy az adott kontextusban a „lenni vagy nem lenni” idézet szövegforrásaként a diáknak Kosztolányit vagy Shakespeare-t illik-e asszociálnia (a hivatalos megoldókulcs az előbbire, a kérdésben nyilatkozó magyartanárok többsége az utóbbira szavazott). A tudásmérésben jártas szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az érettségi feladatsor feldolgozását a tesztelési gyakorlatban kötelező minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor az adatok elemzése után a nyilvánvalóan problémás harmadik feladatot éppúgy ki kellett volna zárni az értékelésből, mint a teljes első feladatot. Hasonlóan kellett volna eljárni az érettségi 5. és 10. feladatának több – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is jogosan kifogásolt – kétértelmű kérdésével is.
- A nyelvtudásmérésben szokásos elemző és utólagos korrekciós eljárások szakszerű alkalmazása esetén nem hitvitán múlna több tízezer középiskolás érettségi jegye és ezzel felvételi pontszáma. A tudásmérési szakértelem és a minőségbiztosítási eljárások pedig rendelkezésre állnak a több mint egy évtizede működő nyelvvizsga központokban és az Oktatási Hivatalban egyaránt – tette hozzá a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.