A Vidékfejlesztési Minisztérium iskolatejprogramról szóló rendelete 2012. december 27-én  jelent meg, lehetővé téve a program 2013-as folytatását. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ azonnal megkezdte az erre vonatkozó szerződések felmérését az iskolákban, hogy be tudjon lépni a meglévő szerződésekbe az iskolatej folyamatos biztosítása érdekében.

Azokon a helyeken, ahol a szerződéseket nem az év végéig, hanem azon túlnyúlóan kötötték az önkormányzatok, zavartalan az iskolatej-ellátás. Ott, ahol a szerződés december 31-én lejárt, vagy az önkormányzat felmondta, lehetett fennakadás a szállításban, de ez semmiképpen nem jelenti a program leállását – hangsúlyozták.

A helyzet azonnali rendezése érdekében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke utasította a megyeközponti tankerületi igazgatókat, hogy kössék újra a szerződéseket az iskolákra vonatkozóan a tanév végéig.  Így ahol a szállítók aláírják, előteljesítésben máris tudják szállítani az iskolatejet.

MTI

Tiltakozó hallgatók és diákok felvonulása (MTI fotó)

A főiskolai hallgatók kezdtek először tiltakozni a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen. Az elmúlt napokban középiskolások és oktatók, tanárok is csatlakoztak hozzájuk. A kormány a tiltakozások hatására változtat elképzelésein. Nézd meg, hogyan!

A reform lényege – amelynek tervezetét a Népszabadság Online közölte -, hogy nem lesz tandíj. A képzés vagy ingyenes, vagy költségtérítéses lesz, részösztöndíjas képzés nem lesz. Aki megszakítja a képzését – esetleg külföldi tanulmányai miatt, és egy-két félévet halaszt –, az később ingyenesen folytathatja a tanulmányait. A tervek szerint egy ötéves képzés esetén 12 félévet tolerálnak.

Azok, akik eleget tesznek a három feltételnek, azaz elérik a szükséges ponthatárt, meghatározott számú félév alatt megszerzik a diplomájukat, továbbá vállalják, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak, ingyen tanulhatnak az egyetemeken, főiskolákon.

Az még nem eldöntött állítólag, hogy a diploma megszerzése után elkövetkező húsz évben a képzésre fordított évek kétszeresét vagy ennél kevesebbet kell Magyarországon dolgozni.

A nol.hu forrására hivatkozva azt írja, hogy Balog Zoltán minisztériuma és az oktatási államtitkárság úgy számol, hogy várhatóan a tavalyi szinten, „azaz 30 ezer körül lesz” az államilag támogatott ingyenes helyek száma. A hírek szerint részösztöndíj egyáltalán nem lesz.

A költségvetési bizottság által a keretszámokról, illetve a ponthatárok meghatározásáról szóló, hétfőn egyébként már megszavazott módosító javaslat tesz említést a „(rész) ösztöndíjjal támogatott” képzésről, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap megerősítette a lap munkatársának, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít a részösztöndíjra, de nem lesz ilyen. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere említett korábban a pedagógusképzésben részt vevők számára havi 25 ezer–75 ezer forint közötti ösztöndíjprogramot, és elképzelhető, hogy más szakoknál is lehet ilyen.

Állami diákhitel a kormányzati elképzelések szerint lesz, de a kamatot az előzetes hírekkel ellentétben nem viszik le nullaszázalékosra, az továbbra is kétszázalékos marad majd. Az elképzelések szerint a hitel törlesztését várhatóan a negyedik évben, azaz a türelmi idő után kellene megkezdeni, de ha a hallgató ezután sem tudott elhelyezkedni, akkor nem kell törlesztenie, amíg állást nem szerez.

Arról, hogy több pénzt kap-e a felsőoktatás, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: „mindenképpen többet fordítanak rá, ha nő a költségtérítéses helyek száma”.

(Anyagunk a Népszabadság Online cikke nyomán készült)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, országszerte felvonulásokon tiltakoztak a hallgatók, a diákok és pedagógusok a felsőoktatást érintő megszorítások ellen. Hogy a keretszámokkal kapcsolatban mit követelnek, azt itt olvashatod.

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Békés volt a hallgatók demonstrációja (MTI fotó)

Felháborodással fogadták középiskolások, tanárok, hallgatók és oktatók a felsőoktatási keretszámok csökkentését, országszerte demonstrációk kezdődtek. Hétfőn az ország több városában tiltakozások voltak.

Szegeden összeláncolták magukat és elfoglalták a kormányhivatalt, Budapesten felvonultak és hidakat zártak le. Gödöllőn egyetemisták vonultak a helyi polgármesteri hivatalhoz, kedden pedig Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál demonstrálnak a hallgatók.

Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta, a hallgatókért és nem ellenük történnek a változások. Fontosnak tartanák, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Az államtitkárság szerint a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni.

Orbán Viktor kormányfő is reagált a hallgatói szervezetek megkeresésére, azt mondta, az elfogadott javaslat nem lehet meglepő az érintettek számára, ugyanis az elmúlt hónapokban az oktatók és a hallgatók képviselőivel egyaránt ismertették a terveket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta kedd délutánra a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőit, de a szervezet egy későbbi időpontra halasztaná azt, előtte még egyeztetni kíván a többi hallgatói és pedagógusszervezettel.

A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban címmel Budapesten rendezett konferencia tartott előadást Kolosi Tamás, ott mondta, hogy az oktatási rendszert, a képzést nem szabad a napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben nyújt.

A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, nem arra, hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki – mondta a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.

A végzettség státuszt is jelent

Kolosi Tamás kifejtette, sokan vannak értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen – fűzte hozzá.

Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a “kormányzat bizonyos körei” törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítettek bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.

Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, “teljesen ellentétesen a világban az elmúlt harminc-negyven évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával” – mondta Kolosi Tamás.

Hozzátette: a szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.

A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent – mondta Kolosi Tamás.

Véleményük szerint a munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel – mondta.

Magasabb végzettség – jobb elhelyezkedés

Magyarországon azt lehet látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy “fölösleges egyfajta túlképzés” a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza – tette hozzá.

A keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállalkozói szövetségeknél tapasztalnak.

MTI

A koncepció szerint a nyelvoktatási stratégiában szerepel, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. Negyedik osztályban csak az angol és a német között lehet választani.

Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrájú német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal – áll a stratégiában, amely szerint az angol után a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz.

A második nyelvet hetedik osztályban kell elkezdeni, és ez már lehet a német, illetve az angol mellett az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely “Kárpát-medencei nyelv” is.

A terv szerint kötelező szintfelmérők lennének, amelyeket kétévente kellene elvégezni – hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel az államtitkárság felmérné “az iskolák nyelvoktatási hatékonyságát”, ösztönözve a tanárokat “a tanterv következetes követésére”, illetve a felmérés a diáknak és a szülőnek is visszajelzést adna, hol tart a gyerek.

A 2013-2014-es tanévben megváltozik a nyelvi érettségi rendszere is a tervek szerint. A jelenlegi közép- és emelt szintű vizsgák helyett általános és a speciális nyelvi érettségi lenne. Az előbbit azok választhatják, akik nem akarnak továbbtanulni, míg az utóbbi a nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt ad.

Az oktatás jövőjéről szóló rendezvényen Karl Gebauer göttingeni pedagógus, több képzési és nevelési kötet szerzője úgy fogalmazott: a tanuláshoz “a hajtóerőt” a kíváncsiság és az aktivitás adja. A tanároknak ezért érezniük kell, mi iránt érdeklődnek igazán a tanítványok; ha engedik őket játszani, egész életükre szóló élményeket szerezhetnek nekik.

Ezért van az, hogy mindig azokat a tantárgyakat tanulod leggyorsabban, amelyek érdekelnek. De nem kell a tanárodra várnod, te is érdekesebbé teheted a tanulásod. Az interneten rengeteg érdekes anyagot találhatsz ehhez. Ha például nehezen tanulsz egy verset, keress információkat a költőről. Könnyebb úgy magolni a sorokat, ha tudod, hogy egy érdekes, bohém figura írta azokat.

Segítheti a tanulási kedvedet az is, ha végiggondolod, hogy az adott anyagot mire tudod használni. Szívesebben tanulod például a matematikát, ha végiggondolod, milyen jó hasznát veszed majd, amikor felnőttként házakat építesz vagy hidat tervezel.
MTI/mot

A Népszabadság csütörtökön számolt be arról, hogy a helyettes államtitkár felmentését kérte posztjáról, és a hírt Gloviczki Zoltán meg is erősítette. A Népszabadság úgy tudja: Hoffmann Rózsa helyettesének lépésében komoly szerepet játszott az a folyamat, amelynek következtében az oktatási államtitkár szerdán arra kényszerült, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint három további oktatási érdekképviselet vezetőivel.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezzel kapcsolatban azt kéri, hogy gondolja át azt is, hogy elhalasztja a köznevelési törvény további rendelkezései bevezetését is.

A szakszervezeti vezető közölte, a pedagógus-életpályamodellnek a béremelés is része, hiszen az 20 százalékos óraszámemelést is magában foglal. Szintén a köznevelési törvénynek megfelelően kerülnének át az iskolák januártól állami kézbe. Szerinte ezeket az intézkedéseket is el kellene halasztani.

Mendrey László megemlített, hogy az életpályamodell előírja a pedagógusok számára, hogy heti 32 órát az iskolában kell tölteniük, miközben a Tárki által 2010-ben végzett felmérés eredménye szerint a tanárok átlagosan 51 órát dolgoznak egy héten.
Úgy véli, ha megvalósul az óraszámemelés, tanári álláshelyek ezrei kerülhetnek veszélybe.

PDSZ kezdeményezte, hogy tartsanak parlamenti vitanapot a köznevelési törvény áttekintésére, de kitért arra is: az érdekképviseletek az aláírásgyűjtéstől a sztrájkig többféle nyomásgyakorlással is élhetnek. Azt mondta, az elmúlt két évben a szakszervezetek között akciószövetség volt, a pénteki bejelentésről azonban még nem egyeztettek.

Az emberi erőforrások minisztere egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem végleges a kormány döntése a pedagógusbér-emelés elhalasztásáról, az a jövő évi gazdasági számok tükrében még változhat. Balog Zoltánt közölte: “súlyos döntésekre” van kényszerítve a magyar kormány, hogy elkerülje Brüsszel túlzottdeficit-eljárását. Jelezte, hogy “ez nem végleges döntés”, ő nem adta fel a reményt, és bízik abban, hogy a jövő évi számok tükrében ez még változhat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt jelentette be: az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma már 2013-tól.

A hírre reagálva új oktatási kormányzat felállítását, és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár lemondását követeli két párt, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció.

Úgy éretesült az origo internetes portál, hogy szinte biztosan áldozatul esik a pedagógus-életpályamodell a takarékossági intézkedéseknek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: szó sincs ilyen döntésről, és arról sem, hogy felajánlották volna az IMF-nek, hogy elhalasztják a pedagógus életpálya-modell bevezetését.

Az államtitkár úgy gondolja, a program elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen.