Milyen előnyei lehetnek a központ létrehozásának?
– Az állami intézményfenntartás egyenlő hozzáférést, biztonságot és kiszámítható iskolarendszert teremt az egész országban. A fenntartói feladatok átvétele után megindulhat a különbségek felszámolása, az oktatás színvonala ugyanis nem függhet attól, hogy egy önkormányzat anyagi nehézségekkel küzd-e vagy sem. Mi több, iskolákat sem lehet pusztán azért bezárni, mert az önkormányzatok pénze elfogyott.
Nem kell attól félni, hogy így könnyebb lesz egy iskolát bezárni?
– Nincs ilyen szándék. Ezt ékesen bizonyítja, hogy a háromezernél kisebb lélekszámú települések esetében még a működtetést is átveszi az állam az önkormányzatoktól. Az új köznevelési törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben igény van rá, már nyolc főtől alsó tagozatot kell indítani minden településen.
Milyen változást érzékelnek a pedagógusok?
– A pedagógusok csak kedvező dolgokat tapasztalnak majd. Az új rendszerben szakmai tanácsot, szakmai segítséget kaphatnak minden járásközponti tankerületben. Ilyen szakmai támogatást egy kistelepülési tanító eddig csak a legközelebbi nagyváros oktatási irodájában kaphatott. A tankerületi igazgatóságokat a járások székhelyén, azaz százkilencvennyolc helyen alakítjuk ki.
Hány intézmény kerülhet a központ irányítása alá?
– Úgy számolunk, hogy csaknem háromezer intézményt veszünk át az önkormányzatoktól. Jelenleg a Belügyminisztérium egy erre kialakított honlapon gyűjti a települések szándéknyilatkozatait szeptember végéig.
Ha egy háromezer lélekszámúnál kisebb település úgy dönt, továbbra is működtetné az iskoláit, megteheti. Bonyolultabb eset, ha a fordítottja történik, vagyis ha egy ennél nagyobb település nyilatkozik úgy, hogy az intézményei működtetésére nem képes. Ebben az esetben a kincstárhoz beküldött adatok figyelembevételével a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvételével működő tárcaközi bizottság javaslata alapján hoznak döntést arról, hogy a működtetést átveszi az állam, vagy sem.
A képviselő-testületeknek október harmincadikáig kell a végleges döntésüket meghozniuk.
Mi alapján dönt a bizottság?
– A bizottság az adott település költségvetési adatai alapján alapvetően azt vizsgálja, képes-e az önkormányzat arra, hogy működtesse az intézményeket. Fontos tudni, hogy egy település nem válogathat az iskolái között, nem mondhatja, hogy ezt az általános iskolát még tudom működtetni, de azt a gimnáziumot inkább átadnám az államnak. Tehát vagy működteti a tulajdonában álló iskolákat, vagy nem.
Mit jelent majd, ha egy iskola állami fenntartásba kerül?
– A KIK feladata elsősorban a pedagógusok és az ő munkájukat segítők bérének biztosítása, valamint a szakmai munka irányítása lesz. Ahol az állam lesz a működtető, ott a fűtéstől a bérek kifizetésig mindenért az állam vállal kezességet. Azt szeretnénk, hogy az átvétel azt jelentse, még gondosabb kezekbe kerül az intézmény, amely továbbra is a településé, a helyi közösségé marad. Hiszen a gyerekek és a pedagógusok ugyanoda járhatnak, s idővel javuló körülmények várják őket.Az állam az uniós fejlesztéseket oda tudja irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
Mi lesz a „jó” iskolákkal?
– A törvényben rögzítetteken túl az önkormányzatok – a sajtóhírekkel ellentétben – köthetnek egyedi megállapodásokat. Amelyeknek anyagi lehetőségei megengedik, változatlanul finanszírozhatják az olyan többletszolgáltatásokat, mint például a nyelvi előkészítő osztályok vagy az úszás-, esetleg lovaglásoktatás.
Milyen beleszólása lesz a központnak az iskolák szakmai munkájába?
– A munkáltatói jogokat az intézményfenntartó központ gyakorolja, a szakmai munka színvonaláért természetesen továbbra is az igazgató felel. Mivel a jövőben nem kell gazdasági kérdésekkel foglalkoznia, nem kell források után „szaladgálnia”, ezért a napi munkára sokkal nagyobb figyelmet fordíthat majd. A túlmunka elrendelése vagy éppen a helyettesítési rendszer működtetése a tankerületekre hárul, de az iskolaigazgató tesz majd javaslatot a tantárgyfelosztás kialakítására, azaz hogy mely órákat mely pedagógusok lássák el, vagy kit vegyenek fel a szülni ment kolléganő helyére.
A nagy szervezet nem lesz bürokratikus?
– Nem, ez nem fordulhat elő. Korábban kisebb méretben ugyan, de az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, illetve az Oktatási Hivatal szervezetépítésében kedvező tapasztalatokat szereztem. Bízom abban, nagyban is lehet ezt jól csinálni.
A tankerületek vezetői és a polgármesterek között partneri kapcsolatnak kell kialakulnia, a felmerülő gondok megoldására kell törekedniük. Semmiképpen nem egy egymásra mutogató, hanem egy hatékony rendszer létrehozásán fáradozunk. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ha elromlik a zár, és bent ragadnak a tanulók a teremben, akkor az önkormányzat arra vár majd, hogy a tankerületből érkezzen egy karbantartó, aki kicseréli a zárat az ajtón. De mindezt nem bízzuk a véletlenre, hanem megfelelő együttműködési megállapodások megkötésével gondoskodunk a gyors és hatékony zavarelhárításról.
Mi lesz a gyakorlóiskolákkal?
Szó volt róla, hogy állami finanszírozású intézményekként ezek is
a Klebelsberg Központhoz kerüljenek. A költségvetés tervezésekor viszont a felsőoktatás sorában maradtak a gyakorlóiskolák. Esetükben ugyanis nem értelmezhető az önkormányzati fenntartás, hiszen az állam a felsőoktatási intézményeken keresztül finanszírozza ezeket. A gyakorlóiskolák tehát a korábban megszokottak szerint működnek a jövőben is.
(Anyagunk a Magyar Hírlap interjúja alapján készült)
Az elmúlt néhány napban előfordulhatott, hogy egy-egy iskolába nem érkezett tej az Iskolatej program keretében, de ez csak átmeneti probléma volt, a program folytatódik az állami fenntartásba vett oktatási intézményeknél is.
Megjelent a sajtóban tegnap, hogy nem lesz pedagógus béremelés, mert a jövő évi költségvetésben 300-350 milliárdos hiány mutatkozik, és újabb megszorítások várhatók.
Kétszer olyan hosszú lesz a gyakorlati idő, a tanári szakokon, és a tanárképzés ismét egyciklusú, osztatlan kétszakos rendszerű lesz jövő szeptembertől.
- Néhány éve többekkel együtt azon dolgozunk, hogy a sakk úgynevezett választható tárgy legyen az általános iskolákban – mondja Polgár Judit. – Hivatalos bejelentést még nem tudok tenni, jelenleg egy minisztériumi visszajelzésre várunk, de ha minden jól megy, mindez 2013 szeptemberétől meg is valósulhat.
A tervezet szerint a jövőben a tanulók nem csak hallgatják és jegyzetelik a tanár mondandóját; a fő szerepet az interaktív szituációs játékok, projektmunkák vennék át. A magyarórákon például életrajzok magolása helyett osztályújságot, filmet és képregényt kellene készíteni – írja a Magyar Nemzet.
Az európai uniós források 11 milliárd forintos keretet biztosítanak az oktatási intézmények fejlesztésére. Ebből az összegből pedig lehetőség van a lósporttal kapcsolatos létesítmények infrastruktúrájának fejlesztésére is.