Nem lehet félni – a tűzoltó

Azon kevés foglalkozások közé tartozik, amelynek még saját védőszentje is van: Szent Flórián, aki egy római katona volt, és a legenda szerint számtalan ember életét megmentve, emberfeletti erejével sikerült megfékeznie egy hatalmas erdőtüzet.

Manapság alapos fizikai és pszichikai alkalmassági követelmények szükségesek ahhoz, hogy valakit erre a pályára felvegyenek, ami nem is csoda, hiszen tűzoltónak lenni valóban ember próbáló feladat. Ezért tehát az olyan jelentkezők, akik esetleg lelkesednek a veszélyes, mozgalmas életmód iránt, viszont fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent komolyan venni egy parancsot, vagy miért fontos a jelentési kötelezettség, azok inkább ne ezt a hivatást válasszák.

Apáról fiúra

-          Nálunk a tűzoltóság iránti érdeklődés félig-meddig családi hagyomány – mondja Sárdi József, aki jelenleg még tanuló. Észrevettem, hogy sok jelentkezőnél van így, legalább a távolabbi rokonságban akad egy tűzoltó. Legtöbbünket, és így engem is, vonz a bajtársias közösségi élet, és az, hogy embereken segíthetünk. Általában aki idejön, valamilyen formában testközelből már kellett, hogy találkozzon e pálya képviselőivel, a puszta szimpátia, a ködös elképzelések a szervezetről, itt nem elég a boldoguláshoz, na meg szerintem a felvételkor az ilyeneket már kiszúrják. Az alkalmasság tehát nagyon fontos kérdés, ezért a jelentkező először egy mindenre kiterjedő orvosi vizsgálatban részesül, aztán ha sikerül ezen túljutni, akkor még különféle  fizikai erőpróbákon is meg kell felelnie – futás, felülés, fekvőtámasz, súlyemelés…

Természetesen olyan alapvető feltételek is kizáró oknak minősülnek mint például, ha valaki iszonyodik vagy fél a tűztől, víztől, halottól, tériszonnyal vagy klausztrofóbiával küzd.

Ki kell állni a próbát

- Különféle iskolai képzések,  OKJ-s tanfolyamok egyaránt választhatók ebben a szakmában – meséli Nagy József oktató. – Előnyt jelent, de nem minden helyen felvételi követelmény az érettségi, hiszen sajnos vannak olyan körzetek, ahol hiány van tűzoltókból. Ennek oka többek között a többnyire nem túl magas fizetésekben keresendő, amely a hivatásos állomány szerinti bértábla alapján van meghatározva. Szóval az elhelyezkedés manapság, több okból is, nem ütközik nagy akadályokba.

A négy-hat hónapig tartó tanfolyam során a tanuló a tűzoltás és a műszaki feladatok alapjaival foglalkozik, ismeretek szerez rajkötelékes vonulásból, megismeri a szakfelszereléseket, és nem utolsósorban megtanulja a mentést. A tűzoltó-parancsnokságok nem részei a katasztrófavédelem szervezetének, mivel a helyi önkormányzathoz tartoznak. Ettől függetlenül nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy – hasonlóképpen más rendvédelmi, sürgősségi feladatokat ellátó szervezetekhez – nálunk is létezik egy esztendeig tartó próbaidős korszak a tanfolyam elvégzése után, amikor parancsnokainak szoros felügyelete alatt a tűzoltó gyakorlati bevetéseken megtanulja a szakmát.  Valójában csak ezután dőlhet el, hogy kik azok, akik kibírják a terheléseket, a pszichikai nyomást, és velünk maradnak.

Tűz, víz, balesetek

Szerencsére nem látunk minden nap robogó piros rohamkocsikat az utcákon, ettől függetlenül a tűzoltók nem tartoznak a henye népség közé. – Rengeteg a továbbképzés, egy nagy bonyolult méhkas naponta minden körlet, ahol megvan a műszaki technikusok, a készenlétiek és az irodai apparátus feladata – mondja Kézdi Sándor, aki több mint öt esztendeje űzi ezt a szép és veszélyes foglalkozást. Persze elsődleges munkánk az oltás és a mentés, az ember nem is gondolná, hogy mennyi riasztást kapunk valójában, amelyek egy része vaklármának bizonyul, vagy legalábbis nem igényel teljes körű beavatkozást. Vannak létesítmények, amelyeket folyamatosan ellenőriznünk kell. Közúti balesetek alkalmával  rengetegszer kint vagyunk, árvizek esetén ugyanúgy, és akkor is minket hívnak, ha a macska nem mer lejönni a fáról…

Nyolc, tizenkettő, huszonnégy órás szolgálatokban telik az életünk beosztástól függően. A napi munka tehát igen változatos, bármikor megszólalhat a riasztó, és olyankor minden tevékenységet abba kell hagynunk, és csak a feladatainkra koncentrálhatunk. Már többször részt vettem életveszélyes megbízatásokban is. Nagyon fontos a gyors áttekintőképesség egy-egy eset során, előfordul, hogy a mentők megérkezéséig nekünk kell alapvető elsősegélyt nyújtani a sérülteknek.

És ha éppen nincs tűz…

A laktanyákban elsősorban a munkájukkal kapcsolatos tevékenységeket végzik a tűzoltók, minden nap szolgálatváltással kezdődik, amikor a leköszönő kolléga átadja a szolgálatot a következő csoportnak. Ilyen esetben történik a papírok, leltárok ellenőrzése, információk átadása, illetve ismertető a folyamatban lévő beavatkozásokról. Gyakoriak a továbbképző oktatások és a sportfoglalkozások, mert e szakma képviselőinek kiemelkedően jó szellemi és fizikai állapotban kell lenniük. Maguknak kell takarítaniuk, rendben tartaniuk a laktanyát, feltölteni a gépjárműveket vízzel, habanyaggal, üzemanyaggal, valamint ellenőrizni a járműveket és a felszerelést.

PG

Nem egyszerűen tolmács – az idegennyelvi kommunikátor

  • Ez a pálya sokféle tevékenységet jelent – mondja Szellő Ivett, aki hosszú évek óta dolgozik a szakmájában. – Mint a neve is mutatja, nyelvkészség feltétlenül szükséges hozzá. Valójában még a tolmácsolás területétől sem áll esetenként messze, de sokkal szerteágazóbb feladatokat jelent. Azt mondhatnám, mi vagyunk felelősek a külföldi cégekkel történő kommunikációs kapcsolatokért. Ebbe beletartozik a személyes kapcsolatteremtés, a cég bemutatása, de például egy termék reklámozásának szervezése is, vagy a különféle arculattervezési feladatok. Mi fogalmazzuk a cégünk által elküldendő hivatalos leveleket, a megrendeléseket, köszöneteket, a mi feladatunk az információkérés is. Ráadásul az idegen nyelven megjelenő prezentációs anyagokért, vagy internetes megjelenési formáért is mi vagyunk a felelősek.   Az idegen nyelv ismerete alapkövetelmény Érettségi birtokában, két esztendős tanfolyamon vehet részt az, aki erre a pályára szándékozik jelentkezni. Nem haszontalan mellette, sőt, követelmény egy erős nyelvtudást bizonyító oklevél. – Általában az európai nyelvek, főként a német vagy angol számítanak, – mondja Szalai István, oktató. – Mindkettőből vannak továbbképzések is, de lehet egyéb nyelvet, franciát, olaszt, spanyolt is választani, sőt, nálunk még japánból is van kínálat. Természetesen elvárásaink közé elsősorban az tartozik, hogy a jelentkező, azon a nyelven, amelyből vizsgája van, megfelelő szinten álljon, vagyis kommunikáció és levelezőképes legyen. Tantárgyaink között is ezek a témakörök fontos helyen szerepelnek, így tehát az idegen nyelvű írásbeli és szóbeli ismeretek, médiával kapcsolatos tudnivalók. Rajtuk kívül fontosnak tartjuk a pszichológiát, a szociológiát, a különféle kommunikációs tréningeket. Üzleti szempontból elengedhetetlenek lehetnek növendékeink számára a marketing és a  PR alapismeretek. Mivel ez a tanfolyam alapvetően humán képzés, nagy hangsúlyt fektetünk a sajtónyelv, a sajtóműfajok és műfajelméletek tanítására, valamint retorikát, médiatudományokat, beszédtechnikát, stilisztikát is oktatunk. Végül, de nem utolsó sorban külön tantárgyrész képezi a vállalati kommunikációs ismereteket, beleértve az  informatikát, közgazdaságtant és az ügyiratkezelést.   Többségben vannak a nők – Sokféle ember jelentkezik ide – mondja Szántó Szilvia, hallgató. – Érdekes, hogy sokkal több a lány, talán mert nekünk jobb a nyelvérzékünk, vagy csak egyszerűen többet beszélünk, mint a fiúk. Meglepő az is, hogy többen már valamilyen bölcsészdiplomával is rendelkeznek, vagy egyetem közben halasztanak, és úgy végzik el ezt a tanfolyamot. Számomra, talán mert én is inkább humán érdeklődésűnek tartom magamat, kicsit néha soknak tűnik a közgazdasági ismeretek, meg a marketing stratégiák elsajátítása. Úgy tűnik tehát, hogy egy elég népszerű képzésről van szó, nekem mindenesetre tetszik. Talán az is vonz jópár embert, köztük engem is, hogy állítólag elég bíztatóak a kilátások az elhelyezkedésre, mivel minden komoly cég szívesen alkalmaz olyan kommunikátorokat, akik segítségével esetleg nagy üzleteket lehet kötni, járatosak az etikett és a protokoll szavályaiban, és megbízhatóak. Szóval, vannak esélyeink, és én is őszintén reménykedem benne, hogy ezek nem hiú remények.   Rengeteg lehetőség Első és legfontosabb, hogy az idegennyelvi kommunikátor mindenekelőtt felsőfokú szinten képes használni egy adott idegen nyelvet, tárgyalóképes benne, jól fogalmaz, és ismeri az üzleti kifejezéseket is. Munkája során gond nélkül fordítja a leírt hivatalos szövegeket, levelezik és tárgyal, telefonon és személyesen. Ez utóbbihoz üzleti felkészültség, tárgyalástechnikai ismertek, és nem elhanyagolható tényezőként, jó megjelenés is szükséges lehet. A tanfolyam végzős hallgatója a diploma után számos helyen dolgozhat, többek között akár vendégkísérő tolmács is lehet, és olyan pályákon is szívesen várják, ahol nem kell feltétlenül állandóan külföldi cégekkel fontos üzleteket kötnie. Jó elhelyezkedési esélyek várják a különféle szervezői munkakörökben, lehet üzleti levelező, PR szakember, sőt, kommunikációs tréner is. Feladatait végezheti irodában, illetve változatos körülmények között, az adott munkahely jellegének megfelelően – ülhet egy számítógép előtt, egész nap fordításokkal törődve, részt vehet fontos értekezleteken, tárgyalásokon, tarthat üzleti beszámolókat, és a marketingfeladatokból is kiveheti a részét. Azoknak ajánlható tehát, akik sok lehetőség közül szeretnének majd választani.   PG

Zománcműves – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 211 18Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságIde tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Zenész (a műfaj, a hangszer és a szak megjelölésével)

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 04   2. A szakképesítés megnevezése: zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)       A) KLASSZIKUS MŰFAJ     I. Hangszeres szak       klasszikus zenész (furulya-blockflöte)       klasszikus zenész (fuvola)       klasszikus zenész (oboa)       klasszikus zenész (klarinét)       klasszikus zenész (fagott)       klasszikus zenész (kürt)       klasszikus zenész (trombita)       klasszikus zenész (harsona)       klasszikus zenész (tuba)       klasszikus zenész (szaxofon)       klasszikus zenész (ütőhangszer)       klasszikus zenész (hárfa)       klasszikus zenész (gitár)       klasszikus zenész (cimbalom)       klasszikus zenész (csembaló)       klasszikus zenész (zongora)       klasszikus zenész (orgona)       klasszikus zenész (harmonika)       klasszikus zenész (hegedű)       klasszikus zenész (mélyhegedű)       klasszikus zenész (gordonka)       klasszikus zenész (gordon)   II. Zeneelmélet-szolfézs szak       klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)   III. Zeneszerzés szak     klasszikus zenész (zeneszerzés szak)   IV. Hangkultúra szak     klasszikus zenész (hangkultúra szak)       B) JAZZ MŰFAJ     jazz zenész (gordon)   jazz zenész (harsona)   jazz zenész (gitár)   jazz zenész (billentyűs hangszerek)   jazz zenész (szaxofon, klarinét)   jazz zenész (trombita)   jazz zenész (dob)   jazz zenész (zongora)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   3729 egyéb művészeti foglalkozások   3719 egyéb kulturális foglalkozások   3724 vendéglátóhelyi zenész   3723 népzenész     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A zenész képzettségű muzsikus – a képesítésében megjelölt szakterületen – mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, continuo-játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek – városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek – zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban. A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ——————————   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   OKJ azonosító száma OKJ megnevezése   ——————————   52 1822 01 egyházzenész   52 1822 02 énekes   52 1822 03 népzenész   54 1822 01 szórakoztató zenész       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A) KLASSZIKUS MŰFAJ     I. Hangszeres szak     I/1. Hangszerjáték   A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:   Rendelkezzék a jelölt:   – a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,   – hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.   Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.   Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.   Rendelkezzék:   – saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,   – koncentráló- és kontrollálóképességgel.   Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.   Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.   Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.     Furulya-blockflöte   A jelölt ismerje:   – hangszere történetét,   – hangszere irodalmát,   – f’–c””-ig (in f) kromatikusan a fogásokat,   – a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,   – a különböző fogásrendszereket (reneszánsz, barokk, angol, német),   – a korabeli hangolásokat és intonációs rendszereket,   – a különböző zenei korszakokat és stílusokat ezen belül az olasz, német, francia barokk jellemző vonásait,   – az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,   – a művek formai és harmóniai szerkezetét, a számozott basszust,   – a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Ganassi, Hotteterre, Quantz stb.),   – a hangszer avantgarde irányzatait,   – a legjelentősebb előadóművészeket,   – és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.   Legyen képes:   – a természetes, könnyed hangszerkezelésre,   – megfelelő légzéstechnika alkalmazására,   – a levegő tudatos beosztására,   – vibrato-mentes hang képzésére,   – különböző vibratók (ujj-, ajak- és ,,rekesz-vibrato” különböző tempójú és szélességű, tudatos alkalmazására,   – minden, a furulyán használható artikuláció (t, d, r, l,) és a duplanyelvindítás egyenletes és egyenlőtlen (inegal) alkalmazására,   – a különböző stílusoknak megfelelő artikulációk helyes megválasztására és alkalmazására,   – segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,   – a különböző stílusoknak megfelelő kötelező és szabad díszítések alkalmazására,   – értelmesen tagolt, kifejező előadásra,   – a zeneművek önálló megtanulására,   – repertoárjának állandó bővítésére,   – repertoárja nagy részének kotta nélkül való előadására.   Rendelkezzék:   – hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,   – hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral,   – összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,   – fürge szimpla-nyelvtechnikával (min. 500/perc, legalább néhány ütemen át),   – saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,   – koncentráló- és kontrollálóképességgel,   – szereplési rutinnal,   – a kamarazenei játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, alkalmazkodóképességgel,   – a hangszerei és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.   Tudjon:   – tisztán intonálni,   – pontos ritmusban játszani,   – a különböző hangolású furulyákon különböző kulcsokban és oktávtranszpozíciókban játszani,   – kromatikus és egészhangú skálákat, továbbá dúr és moll hangsorokat játszani 7 # és 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f’–a”’-ig (in f).     Fuvola   A jelölt legyen képes:   – a hangszerét könnyedén kezelni,   – önálló munkára,   – technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,   – szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,   – a tiszta intonációra, pontos ritmusra,   – szép vibrátóra,   – a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,   – a levegő tudatos beosztására,   – saját, de a stílusnak megfelelő artikuláció kialakítására,   – értelmes, tagolt, árnyalt előadásra.   A jelölt ismerje:   – hangszere múltját,   – irodalmát,   – a jelentősebb előadóművészeket,  

NC, CNC progamozó technológus

  Az NC, CNC programozó technológusok feladatai az NC, CNC szerszámgépek, gyártócellák üzemeltetése, a gyártás tervezése a CAD-CAM rendszerek esetleges felhasználásával, a megmunkáló programok elkészítése.   Elvégezi a számítógépes gyártástervezés feladatait, alkalmazza az ehhez szükséges számítástechnikai eszközöket (számítógépek és perifériák), programozza és kezeli az NC és CNC gépeket és a hozzá tartozó berendezéseket. Elkészíti az adott műszaki dokumentumok előírásainak megfelelő gyártási programot.   Felismeri a gyártás közbeni rendellenességeket, behatárolja azok kiváltó okait, és megszünteti a programozási hibákat. A rájuk bízott berendezéseket a legjobb hatásfokkal, a leggazdaságosabban üzemelteti. Előírja és megtervezi a minőségellenőrzéshez szükséges precíziós mérőeszközöket és készülékeket és azok szakszerű alkalmazását.   A munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi ismeretek birtokában a gyártást úgy szervezi meg, hogy saját maga, munkatársai és környezete károsodását elkerülje

NC, CNC gépkezelő (a technológia feltüntetésével)

Az NC, CNC gépkezelő feladata az NC, CNC berendezések kezelése. Önállóan kezeli adott technológiai ágazat szerinti szerszámgépeket, és szükség estén beavatkozik az adott technológiába a gépkezelés szintjén (programozás, technológiai paraméterek módosítása).   Alkalmazza a szakmához, tevékenységhez tartozó precíziós mérőeszközöket és készülékeket, beállítja a szerszámokat, majd a munkadarab felfogása és beállítása után legyártja azt. Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse és a környezet károsodását elkerülje.    

Web-programozó – OKJ leírás

OKJ-szám: 55 481 04Betölthető foglalkozás: Számítógéphálózat-üzemeltető FEOR 3131Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiKülönféle teljesítményű számítógépes hálózatokat (pl. személyi számítógépek, nagyszámítógépes környezet) üzemeltet, illetve azok működését felügyeli és ellenőrzi.Feladatai:* számítógépes hálózatok, perifériák és kapcsolódó berendezések működtetése, felügyelete, a folyamatos feldolgozás biztosítása * a kommunikációs kapcsolatok (adatátviteli vonalak és berendezések) állapotának figyelemmel kísérése, a fellépő rendellenességek és hibák gyors elhárítása * számítógépes munkafolyamatok szervezése a felhasználók által megadott specifikációk szerint * mágnesszalagok, lemezek előkészítése adatok feldolgozásához, lemez- és mágnesszalag-könyvtárak kialakítása és kezelése * on-line számítástechnikai műveletek végzése * nyilvántartás, archiválás Jellemző munkakörök:* Adatátviteliterminál-kezelő * Rendszeradminisztrátor * Számítástechnikai operátor * Számítógép-kezelő * Számítógéphálózat-felügyelő * Számítógéptermi gépkezelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3133 Adatbázis-felelősMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozó.   Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

nappalis főiskolás vagyok, s szeretnék mellette okj-s képzést szerezni

Azt szeretném kérdezni, hogy ha jelenleg államilag finanszírozott, nappalis főiskolás vagyok, s szeretnék mellette okj-s képzést szerezni, részemre ez ingyenes-e, mivel első szakmám lenne. (Fotográfus szakma érdekelne, Budapesten. Amit találtam, úgy tűnik, mind fizetős.) Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel: MayaVálasz: Úgy tudom, hogy ingyenesen csak a tanköteles időszakban lehet tanulni, azaz általános iskolától középiskola 18 éves korig. Ezután általában minden képzés fizetős, akkor is, ha ez az első szakmád, ill. érettségi utáni szakközépiskolában 21-22 éves korig még kehet ingyen tanulni 1-2 éves OKJ képzés keretében.   Itt találod az érettségi utáni szakközépiskolákat: http://mot.hu/erettsegiutaniszakkozepiskola_0   Remélem, tudtam segíteni!    

Nagy felelősség, szép eredmények – a felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló

-          Meg kell különböztetnünk az egészségügy területén, az utóbbi húsz  esztendőben létrejött intézményes oktatási formákat – mondja Kiss Enikő, az általános ápolói ismeretek tanára. Régen a szakközépiskolákban folyt a tanítás, aztán. a rendszerváltással egy időben főiskolai keretek között is elindították a diplomás ápolói szakot,  tíz évvel ezelőtt pedig Pécsett, majd Budapesten is megkezdődött az egyetemi okleveles ápolóképzés.

Jelenleg a különféle tanfolyamokon történő oktatások tananyagai, főbb vonalakban, nem különböznek ezektől, másrészt pedig, képzési formától és jellegtől függően bizonyos könnyítéseket tartalmaznak. A legfontosabb minden esetben az, hogy az, aki ebben a hivatásban szeretné magát kipróbálni, megfelelő jártasságot kell hogy szerezzen az általános ápolói tevékenységekkel kapcsolatos tantárgyakban, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.

Széles körű tudás

Az általános ápolói oklevél megszerzése kitartást kívánó feladat, mivel a  képzés célja sokirányú és elég alaposnak mondható. Először is szükséges hozzá egy érettségi és egy adag hivatástudat, az utóbbi nélkül ugyanis nem megy a dolog. A jövendő ápoló kezdeti legfontosabb feladatai közé tartozik  az alaptudományok és az egészségügyhöz köthető társadalomtudományok elsajátítása. Ezek mellett egy speciális, teljes idejű szakmai gyakorlati képzésben kell részt vennie, ami magában foglalja  a 3 éves vagy 4600 órás elméleti oktatást.

Ez utóbbi a következő területekre terjed ki: Általános orvostan és szakorvosi tantárgyak, általános sebészet és szaksebészet, gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, terhes- és csecsemőgondozás. Mindezek mellett a jövendő ápolónak tisztában kell lennie a lelki egészségvédelem és pszichiátria alapfogalmaival, hiszen a későbbi gyakorlat során elsősorban ő az, aki vigasztalást tud nyújtani minden téren a beteg embereknek. Külön speciális tantárgyakként oktatják még az idősgondozást, vagyis a geriátriát, illetve a házi betegápolással kapcsolatos tudnivalókat. Az egészhez pedig hozzátartozik még az egészségügyben kötelező etikai szabályzat, valamint az ápolói tevékenység általános elveinek megfelelő ismerete.

Elhelyezkedés – pályaelhagyások

-          Munkám során természetesen vigaszt is kell nyújtanom – mondja László Katalin, aki több mint nyolc esztendeje dolgozik ezen a pályán. A tevékenységünk sohasem monoton, bár az is igaz, nem megfelelő hozzáállással el lehet benne fásulni, mivel rengeteg beteg, szenvedő emberrel találkozunk.

A fő probléma persze a fizetés, és azt hiszem leginkább emiatt nálunk az egyik legmagasabb a pályaelhagyók száma.” Valójában a kezdő  ápoló fizetése hivatalosan alig éri el a bruttó 95-100 ezer forintot. Persze van lehetőség a magán betegápolásra is, valamelyik magánintézetben vagy otthonápolási szolgálatnál. Csakhogy a magánintézmények árai a legtöbb ember számára nem igazán megfizethetőek, így mellékkeresetként az esetek többségében marad az otthonápolás, amivel kiegészíthető ez az igen alacsony fizetés.

A napi munkába nem lehet beleunni

-  Maga a munka változatos – folytatja László Katalin – hogy erről is beszéljünk végre, és ne csak a problémákról. Egy személyben mentőangyalnak és jó pszichológusnak kell lenni, mindenképpen szükséges megtalálni a megfelelő hangot a betegekkel és a hozzátartozóikkal. A mi feladatunk a vizsgálatra való felkészítés, a szak és mellékápolások sorrendjének meghatározása, a gyógyszerelés és az asszisztálás is. Mindez természetesen rengeteg dokumentációval is együtt jár, és elsősorban a mi munkánk része az egészségnevelésre való felkészítés illetve a rehabilitáció.

Én mindezt két műszakban teszem, napi több mint nyolc órában, amelyet mi le is dolgozunk mert általában rengeteg a tennivaló. Felkészültünk, hogy az ápolási célokat a kezelés során minden esetben képesek legyünk meghatározni. Fontos, hogy ezek a célok teljes mértékben reálisak legyenek, mivel ezek  fogják meghatározni, hogy milyen beavatkozásokat kell választanunk. Az ápolás céljainak a prevencióra és a rehabilitációra is ki kell terjedniük. A meghatározás időpontja és a célok elérésének időpontja közötti időszakot vizsgálva az ápolási célok lehetnek - rövid távúak, ami egy-három napot jelent, középtávúak, három nap és egy hónapon belül, illetve  hosszú távúak, az egy hónapon túlmenő időtartamú esetek.

Nyugat-Európában keresettek

- Számomra ez sosem volt kérdés – mondja Szegő Éva, aki jelenleg még tanul. Hogy őszinte legyek, szerencsésnek tarthatom magam, mivel megvan az anyagi hátterem, és én hivatástudatból űzhetem majd ezt a szép foglalkozást. Ha a körülményeim nem volnának biztosítva, és esetleg még albérletet is kéne fizetnem, azt hiszem azt már nem tudnám csinálni. Azért az se búsuljon, aki úgy érzi hogy hiába végzi el az általános ápolói képzést: Nyugat Európában ugyanis igen keresettek vagyunk, és nem kell mondanom, a fizetések sokszorosai az itthoniaknak.

Felelősségteljes és izgalmas feladatok

Kicsit talán baljósan hangzik az a fogalom hogy aneszteziológus, aki valami olyan helyiségben dolgozik, ahol nem tanácsos óvatlanul tartózkodni, hiszen munkája során al­ta­tó­ és léle­gez­te­tő ké­szü­lé­ke­k veszik körül, a polcokon körben meg ismeretlen eredetű fiolák rejtenek különleges narkotikumokat.

-  A helyzet természetesen nem ilyen félelmetes – mondja Orosz Borbála – aneszteziológiai szakápoló. Az altatóorvosok, munkájuk következtében az egészségügy egyik legjobban felkészült és leghumánusabb társasága, mi, szakápolók, pedig segítünk nekik, hogy felelősségteljes munkájukat a legjobban végezzék.”

Aki felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szeretne lenni,  az általános ápolói képzés megszerzése után, egy-másfél éves tanfolyamon tanulhatja meg a szakma fogásait. A többi pedig élesben folytatott gyakorlati képzés, ahol valóban minden pillanatnak szinte életbevágóan fontos szerepe van.  A jövendő szakember munkája során részt vesz a betegek megfigyelésében és úgynevezett monitorizálást végez, ami olyan mint a röntgenezés, csakhogy itt a beteg légzésfigyeléséről van szó elsősorban. Természetesen neki kell ellenőriznie a gyógyszerek meglétét az  ál­ta­lá­nos ér­zés­te­le­ní­tés­hez, leleteket  értékel és válogat, és tisztában van az orvosi narkózishoz szükséges folyamatok és eszközök minden tudnivalóival, amely nem csekély ismeretanyagot feltételez.

- A mi feladatunk elég speciális és felelősséggel teli, talán ettől olyan izgalmas – mondja Orosz Borbála. A munka közben valóban mély betekintést nyerhetünk az emberi szervezet működésébe és fenntartó erőinek világába, a sokszor sokkos, eszméletlen állapotú betegek esetében, akik műtét után szinte valóban egy új életre ébrednek.

PG

Nádbútorkészítő, bútornádazó

– Trópusi nád felhasználásával tárgyak készítése.   – A trópusi nád és egyéb szálas anyagok megmunkálása.   – A műveletekhez a hagyományos fonásmintakincs megismerése.   – Nádból fonott lakberendezési tárgyak, bútorok, garnitúrák készítése.   – A fenti anyagokból készült meghibásodott tárgyak javítása.   – Új bútorelemek, térelválasztók, öltözőfalak, burkolatok kézi nádazása, nádszövetezése.   – Az anyag, a forma, a stílus egységét ötvözve a praktikummal a használhatósággal alkotó tervezés.   – Régi bútorok restaurálás értékű újranádazása, javítása.  

Vízvezeték és központifűtés-szerelő

A vízvezeték- és központifűtés-szerelő: olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szerez, amelynek segítségével ismeretei, jártasságai, készségei felhasználásával– alkalmas arra, hogy gyakorlati munkáját elméletileg megalapozottan, önállóan szervezze, végezze és ellenőrizze,– a vizsga után képes munkakörét önállóan, szakszerűen ellátni, és képes a szakma fejlődését, változásait nyomon követni,– vízvezeték és központi fűtés kivitelezési munkáit tervek alapján, a szabványok, előírások, munka- és tűzvédelmi ismeretek birtokában végzi.– Ezért ismerje a vízellátás témakörében:= az ivóvíz tulajdonságait, tisztítását,= a vízellátó rendszereket, azok működését, kialakítását,= a nyomóhálózat részeit, csatlakozásukat, szerelésük módját,= a berendezési tárgyakat, azok szerelését,= a melegvízellátás módjait, berendezéseit.– Fűtéstechnikában ismerje:= a fűtési rendszereket, azok működését jellemzőit,= a hőtermelőket, azok működését, szerelését, előírásait,= a fűtési csőhálózat kialakítását, szerelését,= a kiegészítő berendezéseket, a fűtési körök elemeit, szerelési előírásait,= a hőhasznosítás módjait (hőcserélők típusait),= a tüzeléstechnika alapjait, kémények kialakítását,= a szabályozás automatizálás rendszereit.= valamennyi felsorolt témakör rajzaiban el tudjon igazodni, a tervek alapján a szerelési tevékenységet elvégezze, a munkát ellenőrizze.– Csatornázás témakörben ismerje:= a csatornázási rendszereket, azok elemeit, berendezési tárgyait, a szennyvízkezelést,= a rendszerek szerelését, kivitelezését tervek, szerelési vázlatok alapján el tudja készíteni.– Vízellátási, csatornázási, fűtési munkáknál ismerje a felhasználható anyagokat, azok tulajdonságait, jellemzőit, segédanyagokat, azok alkalmazását, megmunkálhatóságát.– Szakmai munkáját, amely a szellemi tevékenység elemeit is tartalmazza, nagyfokú önállósággal végzi, ellenőrzi. Ennek érdekében képes:= az egyértelmű rajzolvasásra,= a rendelkezésre álló gépek, szerszámok, kéziszerszámok kezelésére és folyamatos működtetésére,= az elkészítendő technológiákat kapcsolni tudja az építőmesteri és befejező szakipari technológiákkal,= helyes szerszám megválasztására, segédeszközök használatára, készítésére, szerszámok karbantartására,= a technológiai előírások betartására,= minőségi munkavégzésre, az elkészült munka ellenőrzésére,= környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartására és betartatására.

Műtössegéd

A szakképzett műtőssegéd kórházak, általános és speciális műtőiben, valamint központi műtőegységeiben a következő feladatokat végzi:   — előkészíti a műtétek során használatos technikai berendezéseket, és ellenőrzi azok működőképességét,   — előkészíti a műtétekhez szükséges technikai eszközöket, és irányítással működteti azokat,   — elhelyezi a műtőteremben     = a műtéti kiírásnak megfelelően a műtétekhez szükséges steril alaptálcákat, kiegészítő műszereket, szetteket, asepta dobozba csomagolt textíliákat, kötszereket, varróanyagokat,     = érzéstelenítő szereket, infúziós oldatokat,     = egyszerhasználatos anyagokat, ellenőrzi azok felhasználhatóságát,   — előkészíti a beteg műtéti területét, ha szükséges szőrteleníti azt, a gipszkötést eltávolítja,   — a beteget műtőbe, illetve műtét után az osztályra vagy az intenzív betegellátó osztályra szállítja,   — szakszerűen fekteti a beteget különböző típusú műtétekhez,   — beöltözteti az operáló team tagjait,   — a műtétben résztvevő műtős szakasszisztensnek beadja a steril anyagokat és eszközöket,   — a műtét folyamán a team tagjainak utasításait végrehajtja,   — a műtét ideje alatt a műtőteremben tartózkodik, azt csak a műtősnő tudtával hagyhatja el,   — fertőtleníti a műszereket, és elvégzi a műtő helyiségeinek fertőtlenítő takarítását,   — a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kezeli a szennyest, szemetet és a veszélyes hulladékot,   — kezeli a szövettani anyagokat, és továbbítja azokat szövettani, illetve bakterológiai vizsgálat elvégzésére.      

Műtéti asszisztens – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 723 01Betölthető foglalkozás: Szakasszisztens (orvosi) FEOR 3232 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra) Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Boncmester* MűtűtechnikusRáépülések*** Endoszkópos szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)* Műtéti szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Gipszmester (középszintű, 10. évfolyam után)- Műtőssegéd (középszintű, 10. évfolyam után)Az orvos utasításai alapján önállóan vagy a szakorvossal közösen elvégzi a diagnózis megállapításához és a betegségek kezeléséhez szükséges teendőket.Feladatai:* a betegek tájékoztatása és felkészítése a vizsgálatokhoz és kezelésekhez * a vizsgálathoz és kezeléshez szükséges eszközök és anyagok előkészítése * asszisztálás az orvosnak a vizsgálatnál és kezelésnél, a hatáskörébe tartozó vizsgálatok és kezelések önálló elvégzése * asszisztálás az orvosnak a különböző műtéti beavatkozások előtt álló betegek érzéstelenítésében és altatásában * a műtő előkészítésének irányítása, asszisztálás az orvosnak a műtét közben * hallásvizsgáló berendezésekkel hallásvizsgálatok végzése, a beteg megtanítása a hallókészülékek használatára, kezelésére, karbantartására * elektromos berendezésekkel a szív és az agy működésének rögzítése, megfigyelése * természetes gyógyforrások alkalmazása * gyógykezelés és a test anatómiai szerkezetét bemutató felvételek készítése céljából ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések kezelése * laboratóriumokban vizsgálati anyagok levétele, előkészítése, vizsgálata, feldolgozása * a betegnyilvántartás, az előjegyzési napló, a terápiás adminisztráció vezetése * a gyógyászati eszközök és anyagok utánpótlása, a meghibásodott berendezések javíttatása * egészségnevelés és tanácsadás Jellemző munkakörök:* Aneszteziológiai szakasszisztens * Audiológiai szakasszisztens * Citológiai szakasszisztens * EEG-asszisztens * EKG-asszisztens * Elektrofiziológiai szakasszisztens * Elektronmikroszkópos szakasszisztens * Endoszkópos szakasszisztens * Fizioterápiás asszisztens * Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens * Hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens * Izotópasszisztens * Képi diagnosztikai asszisztens * Klinikai laboratóriumi asszisztens * Laboratóriumi asszisztens * Légzésfunkciós asszisztens * Mikrobiológiai laboratóriumi asszisztens * Műtős szakasszisztens * Pulmonológus-allergológus asszisztens * Radiofarmakológiai szakasszisztens * Röntgenasszisztens * Röntgen-műtős szakasszisztens * Szemészeti szakasszisztens * Szövettani laboratóriumi asszisztens Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3231 Általános asszisztens3233 Fogászati asszisztensMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vízügyi technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 853 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műtárgyvédelmi munkatárs – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 211 12Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő* Múzeumi preparátor* Műtárgyvédelmi asszisztensRáépülések*** Restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével) (emelt szintű, érettségivel)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műtárgyvédelmi asszisztens

A műtárgyvédelmi asszisztens, egyetemi/felsőfokú végzettséggel rendelkező műtárgyvédelmi szakember/restaurátor irányítása mellett, a kulturális örökség megőrzése és megóvása területén fejti ki tevékenységét. Munkájába beletartozik: az ásatásokon való leletmentés, a tárgy anyagi és állapotmeghatározása, a szerves anyagú tárgyak szükséges fertőtlenítése, a kerámia-, üveg-, fém-, fa-, papír-, textil-, bőr- és csonttárgyak tisztítása, megerősítése, töredékeinek összeragasztása, a tárgy stabilitását szolgáló, elfogadott konzerválási eljárások kivitelezése, a műtárgyak megfelelő csomagolása és szállítása, raktározása, kiállításban való elhelyezése a megelőző konzerválás alapelvei és ajánlásai szerint, valamint a legelemibb műtárgy-konzerválási eljárások alkalmazása.   Felelős a konzerválásra átvett műtárgy által hordozott kultúrtörténeti információk és készítéstechnikai jellemzők megtartásáért, a tárgy fizikai és kémiai állapotáért, stabilitásának növeléséért. Felelős továbbá az illetékes muzeológussal együtt a gyűjteményi raktárak fertőtlenítéséért. Rendszeresen méri a műtárgykörnyezet klíma- és fényviszonyait, és kezeli azokat a készülékeket és berendezéseket, amelyek egy raktár vagy egy kiállítótér klímáját és fényviszonyait szabályozzák.   Munkája során betartja a műtárgyvédelem etikai szabályait, a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat, a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelem szabályait.  

Vízműkezelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 853 06Betölthető foglalkozás: Kútműgépkezelő FEOR 8231Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Rész-szakképesítések- Hidroforkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Vízgépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)Kezeli és felügyeli a települések, ipartelepek ivóvíz-, illetve iparivíz-ellátását szolgáló gépi berendezéseket.Feladatai:* a közegészségügyi előírások és a kezelési utasítás betartása * a vízellátás egy jól körülhatárolt részfeladatának (szivattyútelepek, tisztítóberendezések működtetése stb.) elvégzése * a gondjaira bízott gépek, berendezések ápolása, karbantartása (kenőanyagpótlás, szivárgó tömítések cseréje, légtelenítések elvégzése stb.) üzemanyag-ellátása és a kisebb hibák elhárítása * a víz kitermelése és tisztítása a felhasználás módjától (ipari vagy ivóvíz) függően * a megtisztított víz összegyűjtése és eljuttatása a fogyasztókhoz * a víz minőségének ellenőrzése, minta vétele és továbbítása a laboratóriumba * a fogyasztásmérő műszerek állásának és a tárolók vízszintjének feljegyzése Jellemző munkakörök:* Vízderítő-kezelő * Vízműgépházi gép kezelője * Vízműklórozó berendezés kezelője * Vízműmangántalanító kezelője * Vízműszivattyú-kezelő * Vízműszűrőház kezelője * Víztisztítótelep kezelője Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8224 Vízturbinagépész, -kezelő8232 Csatornaüzemi gépkezelő8233 Vízszivattyúgép-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műszakicikk-kereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 51 341 01Betölthető foglalkozás: Kereskedő FEOR 5111 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyamaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Kisgép- és műszakicikk-kölcsönző (középszintű, 10. évfolyam után)Különféle árucikkeket pl. élelmiszereket, ruházati és elektronikai cikkeket, háztartási felszereléseket, bútorokat vásárol a termelőktől és ad el a fogyasztóknak vagy viszonteladóknak.Feladatai:* piaci ismeretek alapján a beszerzendő áru fajtájának és mennyiségének meghatározása * a beszerzési lehetőségek felkutatása, tárgyalás a termelővel, illetve annak képviselőjével a vásárlás feltételeiről * az áru átvétele, tárolása * a vásárlók kiszolgálása * készpénz, csekkek kezelése * nyilvántartás vezetése a beszerzésekről és az eladásokról * a kisegítő személyzet munkájának felügyelete Jellemző munkakörök:* Autóalkatrész-kereskedő * Autóápolásicikk-kereskedő * Autókereskedő * Bútorkereskedő * Drogériai kereskedő * Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő * Használtcikk-kereskedő * Háztartásifelszerelés-kereskedő * Híradástechnikai- és elektronikaicikk-kereskedő * Kereskedő-boltvezető * Könyvkereskedő * Látszerész és fotócikk-kereskedő * Ruházati kereskedő * Tüzelő- és építőanyag-kereskedő * Vas- és műszaki kereskedő * Vegyeskereskedő * Virágkereskedő * Zöldség-, gyümölcskereskedő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5112 Eladó5113 Piaci, utcai, vásári árus5115 Felvásárló, átvevőhely-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vízműkezelő

– A vízműkezelő szakmunkás a szakismeretének megfelelő, alábbiakban felsorolt tevékenységeket az adott közüzem belső szervezeti szabályzatának megfelelő irányítással önállóan, felelőssége tudatában végzi.   – Vízkitermelő, illetve vízkivételi létesítmények, tisztítóművek, szűrőberendezések és ezek kiszolgáló berendezéseinek kezelése, karbantartása.   – Fertőtlenítés elvégzése, biztonsági szabályok és védőfelszerelések alkalmazása.   – A víz útjának nyomon követése a kitermeléstől a fogyasztóig.   – Víztárolókkal kapcsolatos feladatok, a tartalék szerepe a vízellátásban, a víz mennyiségének és minőségének megóvása a tárolás alatt.   – A csőhálózat üzemeltetése, karbantartása.   – A vízellátáshoz szükséges és elégséges nyomás biztosítása.   – Ivóvízellátási haváriák elhárítása.   – Az átemelő gépházak és a közbenső tárolók ellátott terület topográfiai adottságaihoz illeszkedő rendszerének ismerete.   – Összetett vízellátó rendszer egységeinek összehangolt üzemeltetése.   – Kisfeszültségű villamos energia elosztó hálózat üzemeltetési és biztonsági szabályainak ismerete.   – Alapfokú számítógépes műveletek végzése.   – A víziközmű nyilvántartásának ismerete.    

Műszaki üzletszervező technikus

A műszaki üzletszervező technikus fő feladata a műszaki-technikai területekhez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezetek (magánvállalkozások, állami cégek, költségvetési intézmények) gazdasági stratégiájának kialakításában való részvétel működésük szervezése, irányítása, átalakítása.     Tevékenységének részét képezik az alábbi szakmunkaterületek is:   – kisvállalkozások létrehozásában, illetve nagyobb vállalkozások részegységeinek kiépítésében és vezetésében való részvétel,   – ipari termelőegységek piackutatási, piac- és eladás-szervezési feladatainak megoldásában való közreműködés,   – egy kisvállalkozás vagy egy nagyvállalati részleg szervezési és vezetés-módszertani feladatainak megoldásában, munkaköri ellátásában való részvétel,   – kis vagy közepes nagyságú gazdálkodó szervezetek gazdasági adminisztrációjának részben vagy egészben történő lebonyolításában való közreműködés, megfelelő gyakorlat után irányítása és szervezése,   – kis vagy közepes nagyságú termelőegységek irányítási, vezetési feladatainak ellátásában való részvétel,   – gazdálkodó szervezetek informatikai szakfeladatainak ellátásában, üzleti informatikai hálózatok szervezésében, működtetésében való közreműködés,   – a gazdálkodó szervezetek munkaerő-szervezési feladatainak ellátása, munkaerő-piaci igényeinek realizálása,   – üzletkötői tevékenység megszervezése, koordinálása és végzése,   – PR-, reklám- és személyzeti feladatokban való szükség szerinti közreműködés.    

Vízkútfúró – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 852 20Betölthető foglalkozás: Kútfúrógép-kezelő FEOR 8325Képzési idő: Legfeljebb 500 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelállítja és működteti a közepes és nagy mélységű (néhány száz méter) kutak létesítésére alkalmas fúróberendezéseket és a berendezések gépegységeit.Feladatai:* a fúróberendezés helyszínre szállítása, összeszerelése és a berendezés részegységeinek (emelőmű, öblítőszivattyú stb.) üzembe helyezése * a fúróárbóc felállítása, a gondjaira bízott berendezések kezelése, karbantartása és a használatuk során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a fúrófej, a súlyosbítók, a központosítók és a fúrócsövek csatlakoztatása, a fúrószár összeállítása * a fúrólyuk mélyítéséhez szükséges öblítőfolyadék elkészítése és keringetése zárt körben (iszap-tartály, fúrócső, fúrófej, gyűrűstér) * a fúrócső lemélyítése, az öblítőszivattyú kezelése, a kőzetek aprítását végző fúrószerszámok felforrósodásának és a furat beomlásának megakadályozása * az elkészített furatszakasz biztosítása, a béléscsőrakat beépítése, a fúrószerszámhoz újabb fúrószárak hozzáerősítése és a fúrás folytatása az előírt talpmélységig * a végleges talpmélység elérése után a termelő (szűrőcső) bélésrakat beépítése, a próbaszivattyúzás elvégzése, a kút biztonságos lezárása, az iszapgödör betemetése * a fúróberendezés szétszerelése és elhelyezése a szállítóeszközökön Jellemző munkakör:* Kútfúrási gépkezelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7111 Mélyfúró7121 Olajbányász7645 Vízépítési foglalkozásúMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Vízkútfúró

– Hatósági, szakhatósági engedélyek és kiviteli tervdokumentáció előírásai alapján ivó-, öntöző-, ipari, továbbá hévízfeltáráshoz kapcsolódó egészségügyi, fürdési célokat szolgáló víz biztosítása 0–2500 m mélységközben kijelölt vízadó rétegekre mélyített kutakból. – Meghibásodott kutak javítása, felújítása. – Felhagyott kutak megszüntetése, eltömése. – Rétegvíz megfigyelő kutak létesítése

Műszaki termékminősítő – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 520 01Betölthető foglalkozás: Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr FEOR 3192 Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságMunkavédelmi szempontból ellenőrzi a munkahelyeket, a felhasznált vagy értékesített termékeket és biztosítja a gyártmányokra vonatkozó minőségi szabványok és előírások betartását.Feladatai:* tanácsadás a munkaadók és a dolgozók képviselői számára a munkavédelmet és a munkahelyi környezetet érintő törvényekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban * a munkahelyek ellenőrzése annak érdekében, hogy a munkahelyi környezet, a gépek, berendezések felszereltsége és állapota megfeleljen a hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és jogszabályoknak * tényfeltáró beszélgetések, valamint a munkafolyamatokra vonatkozó baleseti statisztika elemzése és a munkák megfigyelése alapján a biztonsági és balesetvédelmi szabályok betartásának és a védőeszközök használatának ellenőrzése * a kész- és félkész termékek ellenőrzése, a gyártási specifikációk és termékszabványok teljesítése érdekében * a legyártott termékekből a minőség megállapítása céljából minta vétele és vizsgálatokra való előkészítése, a kiválasztott minta fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságainak meghatározása laboratóriumi eszközökkel, a vizsgálatok eredményéről feljegyzések készítése és ezek alapján mérési jegyzőkönyv készítése * a minőségi problémák kiküszöbölési módozatainak meghatározása, a javíthatatlan termékek leselejtezése Jellemző munkakörök:* Építési, épületgépészeti műszaki ellenőr * Építési műszaki ellenőr * Folyam- és mederkotrási ellenőr * Forgalmi műszaki ellenőr * Gyártásközi műszaki ellenőr * Idegen áru műszaki átvevője * Késztermékellenőr * Közúti műszaki ellenőr * Műszer-hitelesítő, műszaki bemérő * Postai műszaki biztos * Termékhibajelző * Végátvevő, végellenőr * Villamossági műszaki ellenőr Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3193 Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboránsMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Műszaki számítástechnikai technikus

A műszaki számítástechnikai technikus   – összeszerel egyedi számítógépes munkaállomásokat a feladathoz illeszkedő konfiguráció szerint,   – számítógépek és perifériák működőképességét vizsgálja, hibabehatárolást és javítást végez,   – számítógép-hálózatok munkaállomásait és vezérgépét telepíti, a hálózat hardverkiépítését irányítja, operációs rendszert installál,   – számítógép-hálózatokban tesztelést, hibakeresést és hibajavítást végez,   – számítógép-rendszerek és -hálózatok hardver- és szoftverfelügyeletét – a rendszergazda feladatait látja el,   – analóg és digitális áramköröket és berendezéseket helyez üzembe, üzemelteti, karbantartja és javítja,   – szabályozási és vezérlési feladatokat ellátó rendszereket állít össze, telepít, üzemeltet,   – ipari fizikai folyamatok és elektronikus berendezések jellemzőinek mérési elveit kidolgozza, mérőrendszereket állít össze, telepít, mérési eredményeket értékel.    

Vízépítő technikus – OKJ képzés

OKJ-szám: 54 521 06Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Vízépítési búvár (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Víziközmű-építő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műszaki rajzoló (a szakirány megjelölésével)

– Ábrázolja és kivitelezi gépészeti tervezési és gyártási dokumentációk rajzait méretezett szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a szerszámok és készülékek rajzait méretezett szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a méretezett építészeti, épületgépészeti rajzokat szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a hidraulikus és pneumatikus rendszerek rajzait szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a villamos kapcsolási rajzokat szabadkézi vázlat alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a technológiai rajzokat   – Megadott méretek alapján mérethálózatot felépít   – Szabványosan elkészíti géprendszerek kinematikai rajzait   – Gépelemeket dokumentál, összeállítási rajzokon szabványosan ábrázol   – Önállóan megrajzolja egyszerű alkatrészek felvételi vázlatát   – Önállóan megszerkeszt egyszerű alkatrészrajzokat   – Megrajzolja, megszerkeszti egyszerű munkadarabok térbeli formáját   – A rajzdokumentációk rajzolását előkészíti, kivitelezi és szakszerűen tárolja   – Kezeli a szakterület szabványkészletét   – Betűket, szöveget rajzol és szerkeszt   – Szakszerűen kezeli és karbantartja a rajzeszközöket és rajzgépet   – Ceruzával és tussal rajzokat szerkeszt   – Kiviteli rajzokat készít CAD rendszerben számítógépen    

Víz és szennyvíztechnológus technikus

Jelentős vízforgalommal rendelkező (kommunális, ipari, mezőgazdasági) szolgáltató és termelő üzemek, víz- és csatornaművek víz- és szennyvíztisztító (kezelő) üzemegységeinek, telepeinek üzemeltetése, illetve ellenőrzése. – Felszíni és felszín alatti ember által forgalmazott víz (ivó- és ipari víz, fürdővíz, használati melegvíz) kezelése, tisztítása, szolgáltatása. – Települési és ipari szennyvíz, használt víz tisztítására, kezelésére, felhasználására és elhelyezésére kialakított művek, berendezések üzemeltetése, ellenőrzése. – Víz- és szennyvízminták vétele, előkészítése, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata helyszínen és laboratóriumban. – A környezeti elemek vizsgálata során alkalmazott analitikai eljárások végzése, a mérési adatok elsődleges feldolgozása. – Ember által forgalmazott víz vagy szennyvíz mérése, az adatok naplózása, időszakos értékelése mennyiségi és minőségi követelmények szerint. –

Műszaki informatikai mérnökasszisztens

A műszaki informatikai mérnökasszisztens mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa   – mérnöki irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezését, üzemeltetését, tesztelését, karbantartását és korlátozott mértékben javítását,   – részt vesz műszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében, diagnosztizálásában, javításában, illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában segítséget nyújt a mérnöknek, illetve a döntéshozónak,   – a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,   – gondoskodik arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,   – a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működtetésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.    

Víz- és szennyvíztechnológus – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 853 02Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra) Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Szennyvíztechnológus* VíztechnológusIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 341 03Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzéseEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Építőanyag-kereskedő* Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő* Járműalkatrész-kereskedő* Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedőRész-szakképesítések- Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Gépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Járműalkatrész-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Telepi építőanyag-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Villamossági anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Víz és környezetgazdálkodási technikus

KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5842 01   1.2. Szakképesítés megnevezése: Környezet- és vízgazdálkodási technikus   II. A szakképesítés munkaterülete   2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Környezet- és vízgazdálkodási technikus   2.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás:    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Vízügyi technikus   2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Vízrajzi mérőtechnikusi feladatok ellátása.   – Területi vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok – beosztottként – megoldása.   – Környezetbarát vízkárelhárítási létesítési munkák technikusi feladatai.   – Csatornázási rendszerek üzemeltetése.   – Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése.   – Vízellátási hálózat és műtárgyainak üzemeltetése.  

Műsorvezető, játékvezető, konferanszié

A műsorvezető, játékvezető, konferanszié szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.   Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.   Munkáját a műsorkészítők rendjéhez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.   Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki képes feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködni, szerepelni.   A műsorvezető, játékvezető, konferanszié képes a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorok, előadások előkészítésére.   Képes a munkavégzéshez szükséges, személyéhez kapcsolódó alapvető szervezési, jogi és gazdasági feladatok ellátására.    

Virágkötő-berendező

VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 03 90 08   2. A szakképesítés megnevezése:   Virágkötő-berendező   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető),   – egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Virágkötő-berendező)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:   3. A képesítés célja:   A virágkötészeti, virágkereskedelmi kirakatrendezői, dekoratőri-berendezői, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   Az ábrázolási ismeretekkel is rendelkező szakképesített virágkötő-berendező képes a dísznövénytermelő, virágkötő üzemben, virágárusító standon, pavilonban, virágüzletben, virágszalonban virágkötészeti tevékenység végzésére, külső és belső terek, kirakatok, színpadok virágokkal, növényekkel való díszítésére, virágbolti eladó, virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházi előadó munkakör betöltésére, ilyen munkakörök irányítására, vezetői tevékenység végzésére.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,   – a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, koszorúk, kosarak, vázák, virágtálak, kompozíciók, falidíszek készítése élő virágok, növények, szárazvirág kötészeti anyagok, selyemvirágok, növények, kellékek felhasználásával, és azok csomagolása.   – húsvéti, adventi, karácsonyi, Valentin napi és más, jeles ünnephez kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése,   – esküvői, kegyeleti és egyéb alkalmi virágdíszek, díszítmények készítése élő növényekből, növényi részekből, szárazvirág-kötészeti anyagokból, különféle kellékek felhasználásával,   – külső és belső terek, kirakatok, színpadok virág- és növénydíszítése, növényösszeültetések készítése,   – virágkereskedelmi tevékenység végzése, annak középszintű irányítása,   – önálló vállalkozói tevékenység folytatása, alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok végzése,   – a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,   – valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.   2. Elméleti követelmények   Ismeret szintjén tudja:   – a virágkötészeti tevékenység múltját és a mai virágkötészet irányzatait,   – a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a virágkötészeti tevékenysége során találkozhat,   – a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiai ismereteket (szaporítás, ültetés, kezelés, gondozás, ápolás, kár- és kórképek, élettani betegségek felismerése, valamint az ellenük való védekezés),   – a termesztő berendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,   – az ábrázoló geometriai alapfogalmakat, úgymint   – a térelemek meghatározása, kölcsönös helyzete,   – szabályos testek szerkesztése,   – a térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,   – az axonometria és fajtái,   – a perspektivikus kép keletkezése,   – a virágkötő-berendező szempontjából fontos, az építész, a belsőépítész, a lakberendező, a dekoratőr által felhasznált anyagok és tárgyak fontos sajátosságait,   – a világítástechnikai alapismereteket,   – a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,   – a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,   – a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,   – a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,   – a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,   – az álláskereső technikákat.   Megértés szintjén tudja:   – a színtan alapjait (színkör, színkontraszt és fajtái) és ezek összhangját,   – a virágkötészet esztétikai alapjait, különös tekintettel a díszítő kellékek és selyemvirágok alkalmazására,   – a közösségi termek, irodák, üzletek, lakások funkcióit, azok jellemző berendezéseit, a virágkötészeti termékek felhasználási lehetőségeit,   – az installációk tervezését, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket,   – az egyedi virágkötészeti alkotások felhasználásának területeit,   – a növények részeit és azok élettani funkcióit,   – a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,   – a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,   – az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozás adózási előírásait,   – a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,   – az üzleti terv készítésének menetét,   – az üzleti tárgyalás technikáját,   – a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,   – a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,   – a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,   – a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,   – a kereskedelmi, előadói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,   – a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,   – a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,   – a termék- (márka) menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,   – a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,   – a szolgáltatási etikát,   – a reklám fogalmát és alkalmazását.   Alkalmazás szintjén tudja:   – a faj, fajta fogalmát,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan),   – a virágkötészeti alaptörvényeket, az arányosság, az aranymetszés törvényszerűségét,   – a stílusok, irányzatok jellemzőit,   – a csokrok, koszorúk, virágtálak, vázák készítésének szabályait,   – a növényösszeültetések készítésének elvi alapjait,   – virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban forgalmazott növények, növényi részek előkészítésének, tisztításának, kezelésének, a tartósságuk megőrzésének módjait, okait, szabályait,   – a tevékenység végzése során felhasználható ipari anyagok sajátosságait,   – modellek, makettek, tervrajzok készítését,   – a virágüzlet berendezésének szabályait,   – a kirakatrendezés, teremrendezés szabályait,   – a vevőkkel, megrendelőkkel való foglalkozás, a kiszolgálás szabályait,   – a tevékenysége során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,   – a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a virágkötő-berendező környezetében előforduló esetekre,   – a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,   – a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,   – az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,   – a leltározás folyamatát, követelményeit.   3. Gyakorlati követelmények:   Ismeret szintjén tudja:   – a vásárlókkal, megrendelőkkel foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,   – a készítményekhez szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani, idő- és árkalkulációt végezni,   – a készítményt értékelni, a hibákat felismerni,   – a készítményt térben elhelyezni, a teret díszíteni,   – a stílusokat felismerni, stílusjegyeket alkalmazni,   – dekorációs modelleket, maketteket, tervrajzokat készíteni,   – a látványtervezést.   Jártasság szintjén tudja:   – a különböző csokortípusokat és megkötésük technikáját,   – a különböző koszorú típusokat és megkötésük technikáját,   – az alkalmi díszítések készítésének technikáját (esküvői díszek, évfordulók, ünnepek virágdíszei),   – a szárazvirág és selyemnövény kompozíciók készítésének technikáját,   – a cserepes dísznövények gondozási, ápolási munkáit a virágüzletben,   – a növények, vágott virágok, vágott zöldek kezelését, a tartósság megőrzésének módjait,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használatos eszközök, szerszámok, alap-, segéd- és díszítőanyagok alkalmazási módjait,   – a kiültetési, illetve virágkötészeti, virágkereskedelmi célra alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári dísznövények felsorolását, jellemzését,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben jelentősséggel bíró évelő dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – a vágott virágot, lombot és termést adó fontosabb díszfák, díszcserjék, szárított virágok, növényi részek alkalmazási lehetőségeit,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban használt vágott virágok, cserepes dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – installációt tervezni, egyszerűbb installációkat elkészíteni,   – a florárium, epifitafa és egyéb összeültetések technikáját.   Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:   – csokrot (kézben kötött csokor, sírcsokor, menyasszonyi csokor) kötni,   – tűzött virágtálakat készíteni,   – ajándékdíszítést, csokor- és növénycsomagolást, díszcsomagolást készíteni,   – ruha és hajdíszeket összeállítani,   – növényösszeültetéseket készíteni,   – kegyeleti koszorút kötni,   – húsvéti, adventi, karácsonyi virágkötészeti összeállításokat (aranzsmanokat) készíteni,   – vázakompozíció(ka)t készíteni,   – szárazvirágból falidíszt, faliképet és kompozíciót készíteni,   – selyemvirágból kompozíció(ka)t készíteni,   – kosárdíszítést készíteni vágott virágból,   – girlando(ka)t készíteni.   Alkotó alkalmazás szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartásával:   – a virágkötészetben leggyakrabban használatos eszközöket, anyagokat, berendezéseket,   – a növények, növényi részek, vágott virágok, kellékek előkészítését a virágkötészeti munkákhoz.   4. Személyi követelmények   A szakma gyakorlásához szükséges   – az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,   – fejlett esztétikai érzék,   – rajzkészség,   – kézügyesség,   – kifogástalan személyi higiénia,   – fejlett kreativitás, alkotókészség,   – lehetőleg egy idegennyelv tudása.   IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   1. A szakmai vizsga részei   1.1. Írásbeli vizsga   1.2. Gyakorlati vizsga   1.3. Szóbeli vizsga   A gyakorlati vizsga nem nyilvános, de a gyakorlati vizsga munkái szakmai kiállításon bemutathatók.   A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.  

Műholdas és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész

A műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész munkaterülete:   – Földi és műholdas műsorokat vevő antennák szakszerű telepítése, műszeres beállítása.   – Kisközösségi antennarendszerek tervezése, telepítése, a központ műszeres beállítása, szintezése, a hálózat szakszerű kiépítése, a rendszer műszeres végellenőrzése.   – Nagyközösségi antennarendszerek telepítése, a központ beüzemelése, a hálózat kiépítése tervdokumentáció alapján, a rendszer műszeres beállítása, végellenőrzése.   – Kábeltelevíziós fejállomások üzemeltetése, karbantartása.   – Antennarendszerek hibáinak megállapítása, műszaki dokumentációk alapján kijavítása, karbantartása.   – A javított egységek biztonságtechnikai ellenőrzése.   – Az antennarendszereknél felmerülő bejelentési, engedélyeztetési, üzemeltetési, kötelezettségek ismerete.    

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozású FEOR 5119Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Virágbolti eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Virágdekoratőr (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkereskedő (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkötő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műemléki helyreállító és restaurátor

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.   2. A munkaterület jellemzése     A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.     A műemléki védelem alatt álló   – épületek, építmények kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással való kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

Vincellér

VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 01 90 07   2. A szakképesítés megnevezése:   Vincellér   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető), addig alapfokú iskolai végzettség,   – egészségügyi alkalmasság.   (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia).   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Vincellér)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő)    6115    Szőlőtermesztő    6140    Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda)    7222    Bor-, pezsgőgyártó    8112    Italgyártó gépkezelő   3. A képesítés célja:   Kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban folytatott szőlőtermesztési, borászati, borkereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére, azok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített vincellér képes a szőlészeti-borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – A szőlőnövény (szőlőfajták) és környezeti igényeinek ismerete.   – A szőlő szaporítása.   – Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési elj&a

Műemléki helyreállító

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.     2. A munkaterület jellemzése   A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.   A műemléki védelem alatt álló   – kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok, egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással történő kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

Villanyszerelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 522 04Betölthető foglalkozás: Villanyszerelő FEOR 7624Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után)* Érintésvédelmi szabványossági villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után)* FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után)Rész-szakképesítések- Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva)Lakóházakban, ipari és gazdasági létesítményekben szereli vagy javítja az áramellátáshoz szükséges vezetékrendszert és a villamos hálózatba beköti a különböző fogyasztókat (villamos gépek, villanybojlerek, szerszámgépek, világítástechnikai eszközök stb.).Feladatai:* a tervrajzok és huzalozási rajzok áttanulmányozása * a védőcsövek falba süllyesztése vagy falra erősítése, az elosztódobozok, a kapcsolók, a biztosítékok, a kapcsolószekrények és a világítástechnikai szerelvények felszerelése, a falban tett kár kijavítása * a vezetőhuzalok lemérése és behúzása a védőcsőbe * a megfelelő vezetővégek csupaszolása és összesodrása * a fogyasztók bekötése és a bekötés helyességének ellenőrzése * a védőföldelések kialakítása és a földelési ellenállás rendszeres ellenőrzése * a villamosvezeték-rendszer meghibásodása esetén a hibahely behatárolása (zárlatos, szakadt vagy összeégett vezetékszakaszok, meghibásodott szerelvények, zárlatos fogyasztó, kiégett világítótestek stb.) és javítása Jellemző munkakörök:* Épületvilágítás-szerelő * Épületvillany-szerelő * Érintésvédelmi ellenőr * Karbantartó villanyszerelő * Villámvédelmi szerelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7445 Villamossági szerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műemléki fenntartó technikus

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik a képzés során elsajátítják a védelem alatt álló műemlékek vagy az örökség részét képező egyéb épületek, építmények, épületcsoportok, települések vagy településközpontok felújításához, konzerválásához szükséges ismereteket, és műemlékvédelmi szakember irányítása mellett felhasználják a történeti, kutatások, feltárások eredményeit és a vizsgálatokra épülő felújítási dokumentációt. – a kutatás, feltárás, állapotrögzítés,   – közreműködés a helyreállítás megtervezésében,   – a helyreállítás irányítása, munkaterületek biztosítása,   – műszaki ellenőrzés,   – gazdasági adminisztráció,   – szakmai dokumentumok készítése.  

Villanyszerelő

A villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.

Műemléki díszítő (a szakirány megjelölésével)

Műemléki védelem alatt álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a hagyományos és új díszítőtechnológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése a képzés keretében. Rekonstrukciós és helyreállítási munkák során feladatát szakmai önállósággal, eredeti műérték helyreállítása esetén restaurátori irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladatai:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételek) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

Villanyszerelő

VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5216 032. A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő3. Hozzárendelt FEOR szám: 76244. Képzés maximális időtartama:Szakképzési évfolyamok száma: 3Óraszám: –5. Elmélet aránya: 30%6. Gyakorlat aránya: 70% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A villanyszerelő szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga: 1. (a 12. évfolyamon a 3. lezárt félév végén) III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–7624 Villanyszerelő2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–33 5222 02 Bányavillamossági szerelő33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 08 Villamosgép- és berendezéskezelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 10 Villamosmű-kezelő34 5251 01 Sújtólég- és robbanásbiztosvillamos-berendezés-kezelő51 5222 01 Felvonószerelő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus52 5422 03 Villamosgép és -berendezési technikus IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények1. A munkafolyamat előkészítéseA szakember legyen képes– átvenni a munkaterületet,– tanulmányozni és értelmezni a munka műszaki dokumentációját,– szükség szerint javaslatot tenni a terv módosítására,– felmérni és munkafázisokra bontani a szerelési munkát,– felmérni a munkaterület és a munkafolyamat veszélyeit,– meghatározni a munka anyagszükségletét,– meghatározni a munka szerszám- és eszközszükségletét,– meghatározni a munkához szükséges szerelői létszámot,– meghatározni a munkavédelmi eszközszükségletet,– ellenőrizni az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságát, gondoskodni azok szakszerű tárolásáról,– folyamatosan egyeztetni a munkaterületen dolgozó más szakmák képviselőivel,– betartani és betartatni a környezetvédelmi előírásokat.2. Épületvillamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– elosztóberendezést szerelni,– fogyasztásmérő helyet kialakítani,– vezetékhálózatot kiépíteni,– beltéri világítási berendezést szerelni,– kültéri világítási berendezést szerelni,– villamos szerelvényeket elhelyezni és szerelni,– fogyasztói berendezések részére csatlakozóhelyeket kialakítani,– épületinformatikai és épületautomatikai hálózatot kiépíteni,– villámhárító berendezést szerelni,– épületvillamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.3. Ipari villamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– kapcsolóberendezést szerelni,– ipari elosztóberendezést szerelni,– ipari energiaelosztó hálózatot szerelni,– vezérlő- és szabályozóberendezést szerelni,– ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.4. Villamos gép, készülék szereléseA szakember legyen képes– váltakozó áramú forgógépet szerelni,– egyenáramú forgógépet szerelni,– transzformátort szerelni,– villamos gépet, készüléket javítani, karbantartani, kezelését betanítani.5. Villamos légvezeték- és kábelhálózat építéseA szakember legyen képes– légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet elhelyezni,– légvezetéket szerelni,– légvezetéki kötést készíteni,– kábelt fektetni tartószerkezetre,– kábelt fektetni talajba,– kábelkötést készíteni,– vízzáró, tűzterjedést gátló kábelátvezetést készíteni,– légvezeték- és kábelhálózatot javítani, karbantartani.6. Munkafolyamatba épített ellenőrzések és mérések végzéseA szakember legyen képes– a munka megkezdése előtt a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munkafolyamatban a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munka átadásához szükséges méréseket és ellenőrzéseket elvégezni,– villamos berendezés érintésvédelmi rendszerén szerelői ellenőrzést végezni,– üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni,– hibameghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végezni.7. Szakmai és egyéb szabályok, követelmények szerinti munkavégzésA szakember legyen képes– munkájában az érintésvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a tűzvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a munkavégzés helyszínére vonatkozó különleges szabályokat alkalmazni,– munkája során a munkavédelmi szabályokat betartani.8. Munkafolyamat dokumentációjának elkészítéseA szakember legyen képes– építési naplót vezetni,– a munkavégzéshez meghatározott nyilvántartásokat vezetni,– az ellenőrző méréseket és vizsgálatokat dokumentálni,– elkészíteni a munka szerelői dokumentációját,– elszámoláshoz felmérni az elvégzett munkát. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei– A szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése.– Amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.A szintvizsgaSzintvizsgát az iskolai rendszerű képzés keretében kell szervezni, ha a szintvizsga megszervezésének és lebonyolításának anyagi és technikai feltételeit a vizsgaszervező biztosítani tudja.A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik.A szintvizsga megszervezéséről a vizsgaszervező az elméleti képzést végző iskolával tanévenként, a tanév rendjének meghatározásával egyidőben dönt.A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a gyakorlati képzés szakmai követelményein alapuló gyakorlati vizsgafeladatokat kell a tanulónak megoldania.A szintvizsga témakörei:Fogyasztásmérő hely elkészítéseTöbbszintes épület lépcsőházi világításának megvalósításaRaktár villamos berendezéseinek bővítése (fénycsöves, izzólámpás, dugaszolóaljzat áramkörrel)Őrlőberendezés automatikus indítókapcsolásaSzellőző berendezés vezérlőkapcsolásának elkészítéseVillamos forgó berendezésének forgásirány váltásának elkészítése helyi- és távvezérlésselA szintvizsga tantárgya és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 perc2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartamaKomplex szakmai ismeretekA vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartamaKomplex szakismeretekA vizsga időtartama tantárgyanként: max. 10 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett írásbeli vizsgatantárgyból témakörönként egy-egy feladatsort kell megoldania a vizsgázónak. A témakörök feladatsorai a IV. fejezet 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag bocsátja ki, melyet a vizsgázó a vizsgán kap meg. Segédeszközként csak nem programozható zsebszámológép használható.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett gyakorlati vizsgatantárgyból, témakörönként egy-egy gyakorlati feladatot kell megoldania a vizsgázónak. A feladatok a IV. fejezet 1., 2., 3. és 6. pontjaiban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény három változatban állítja össze, melyből a vizsgát megelőzően a vizsgabizottság elnöke, a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben választ.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett szóbeli vizsgatantárgyból, négy tételre válaszolva számol be tudásáról a vizsgázó. A központilag összeállított tételek egyenként a IV. fejezet 1. és 8., 2. és 5., 3. és 4., illetve a 7. pontban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeiA vizsgázó a szakmai vizsgán azokból a vizsgarészekből, illetve a szóbeli vizsgán azokból a komplex szakismeret részekből kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül eredményesen vizsgázott.5. A szakmai vizsga értékeléseA szakmai elméleti vizsga értékeléseAz írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kibocsátott értékelési útmutató szerint, a feladatsorokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően) egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladatsor megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia. Ha valamelyik feladatsor megoldásának minősítése nem éri el az elégségest, az írásbeli vizsga minősítése elégtelen.A szóbeli vizsga eredményét témakörönként külön-külön, a tételekre adott válaszokat értékelő érdemjegyek alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.A szóbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi tételre adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia.A vizsgabizottság a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kerekítve állapítja meg. A vizsgabizottság, a munkáját segítő szaktanárok javaslata alapján, ettől a kerekítési szabálytól eltérhet.A szakmai gyakorlati vizsga értékeléseA gyakorlati vizsga eredményét a feladatok megoldására kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen osztályzattal kell megállapítani.A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladat megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell elérnie. Ha valamelyik témakör feladat megoldásának érdemjegye nem éri el az elégségest, a gyakorlati vizsga osztályzata elégtelen.A szakmai vizsga értékeléseEredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges osztályzatot kapott. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a vizsgázó szakmai elméletből vagy szakmai gyakorlatból kapott osztályzata elégtelen.A sikertelen szakmai vizsga sikertelen része megismételhető a pótlóvizsga és a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint.  

Villámvédelem felülvizsgálója

A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére. – A végezhető tevékenységek: = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata, = a földelések kialakításának vizsgálata, = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása, = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, = földelési ellenállások mérése.

Műemléki díszítő

Műemléki védelem alatt álló mű   emlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a speciális régi és új díszítő hagyományos technológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése tudatos képzés keretében.     2. A munkaterület jellemzése     Feladatát ,,rekonstrukciós és helyreállítási feladatokban” szakmai önállósággal, eredeti műérték esetén restaurátori helyreállításakor irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladata:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételes) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

Villámvédelem felülvizsgálója

  VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLÓJA       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villámvédelem felülvizsgálója       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése     A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére.   – A végezhető tevékenységek:     = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata,     = a földelések kialakításának vizsgálata,     = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása,     = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata,     = földelési ellenállások mérése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán   – Számon kérhető ismeretek a szakmai elmélet területén:     = mérési módszerek ismerete,     = szerkezeti anyagok ismerete,     = a villámcsapás élettani és egyéb hatásai, mentés, elsősegélynyújtás.   – Számon kérhető ismeretek a szakmai gyakorlat területén:     = objektumok villámvédelmi csoportosítása,     = a felfogók és levezetők működése,     = a földelések működése, fokozatai, a talajok fajlagos ellenállása,     = közös villámvédelem létesítése,     = villámvédelem szükséges fokozatának meghatározása,     = szükséges fokozat műszaki megvalósítása,     = a villámhárító alkatrészek anyaga,     = a belső villámvédelem elvei,     = különleges építmények villámvédelme,     = jelentés és mérési jegyzőkönyv elkészítése.   – Számon kérhető készségek az irányított mérési gyakorlat alapján:     = készség a metrológiailag szakszerű mérések, szerkesztések lefolytatásához,     = jártasság a szerkezeti anyagok meghatározásában,     = felelősség a minősítés megadásában.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga (a vizsga tárgyai):   – 4/1980. BM rendelet (OTSZ) vonatkozó előírásai,   – MSZ 172/1. szabvány vonatkozó előírásainak ismerete,   – MSZ 4851/1. és MSZ 4851/2. szabványok ismerete,   – MSZ 274/1–4. szabványok ismerete,   – villámvédelmi vizsgálatok,   – szükséges mérési eljárások ismerete.   Szóbeli vizsga:   – szóbeli vizsgára kötelezett minden olyan hallgató, akinek az írásbeli dolgozata végeredménye egy adott értékelési tartományba esik, illetve az írásbeli dolgozatnál kiadott fakultatív feladatot nem vagy hibásan oldotta meg.     3.3. Pótvizsgák:   – a sikertelen vizsgát tett hallgatók – tehát azok akiknek az írásbeli dolgozata nem ért el egy meghatározott pontszámot, vagy akiknek a szóbeli vizsgáját nem fogadták el – pótvizsgára jelentkezhetnek a korábbi változatlan vizsgaszabályok szerint.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint],   – előzetes szakképesítés: erősáramú villamosipari szakképesítés.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a vizsgára bocsátás elengedhetetlen előfeltétele     = tanfolyam keretében történő felkészülés,     = a tanfolyam keretében, annak szerves részét képező szerkesztési, mérési gyakorlatokon való rendszeres részvétel,     = mérési gyakorlatról felmentést kaphat az a hallgató, aki érintésvédelmi vizsgabizonyítvánnyal már rendelkezik,     = egyéni felkészülés esetén mérési és szerkesztési gyakorlat igazolása.       * * *      

Műemlékfenntartó technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasságIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Villamosműviolajállomás-gépész

  Villamosműviolajállomás-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 07   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosműviolajállomás-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   – A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   9229 Villamosművi olajállomás kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az olajállomások szerepe és súlya a villamosenergia-termelés rendszerében,   – a feladatuk ellátásához szükséges matematikai, mechanikai, áramlástani, villamos, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a tüzelőolajok tulajdonságai,   – a tüzelőolajok tárolásának és tüzelésre történő előkészítésének követelménye,   – az olajállomás gépészeti berendezéseinek szerkezeti kialakítása,   – a munkaterületen előforduló mérések.   Jártasságok:   – az olajállomás berendezéseinek üzemeltetése,   – az előírt üzemállapotok létrehozása,   – a kezelőszervek, távvezérlések, automatikák és védelmek kezelése,   – az üzemzavarok felismerése, az okok meghatározása,   – a mérések értékelése,   – az alapvető elsősegélynyújtási teendők.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a berendezések üzemállapotának változtatása,   – az előforduló üzemzavarok elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések.   Szóbeli vizsga:   – áramlástan,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 19. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 éves olajállomási gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek meg kell felelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi olajállomás gépész vizsgára bocsátható az, aki   – egészségileg alkalmas,   – betöltötte a 19. életévét,   – alapfokú iskolai végzettsége van,   – a villamosművi olajállomás gépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy   – magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát önálló képzéssel elsajátította.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Műbútorasztalos

– Elkészíti vagy helyreállítja a műbútornak minősülő berendezések tárgyait. (A műbútor értékes fából, kiváló vagy művészi munkával készített bútor.)   – Rajz alapján vagy javítást, felújítást igénylő tárgyon, szemrevételezés alapján megállapítja a technológiai sorrendet, kiválasztja a felhasználásra kerülő alap-, illetve segédanyagokat.   – A rendelkezésre álló gépek, eszközök segítségével elkészíti a szükséges alkatrészeket.   – A különböző alkatrészeket megfelelő szerkezetben összeállítja, továbbá felületkezeli, illetve ragasztja a bútor elemeit vagy egészét, kiküszöböli a hibákat vagy pótol, az eredeti állapotnak megfelelően.   – Ellátja a bútor használóját a szükséges kezelési, tisztítási információkkal.   – Együttműködik a csatlakozó szakmák képviselőivel.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     – A munkatárgyak előállításához, javításához szükséges technológiai folyamatok műveleteinek elvégzése kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal, gépekkel.   – Technológiai folyamatok:     = anyagok megmunkálása,     = szerkezeti kötések készítése,     = szerkezeti elemek összeszerelése,     = felületelőkészítés, felületkezelés,     = szerelvények felszerelése.   – A különböző műveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása, balesetmentes, biztonságos beállítása, használata, karbantartása, tárolása, szerszámok élezése.   – A műveletek végzéséhez szükséges gépek, berendezések előkészítése, beállítása, kezelése.   – A méret és minőség ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges ellenőrző, mérőeszközök kiválasztása, használata.   – A munkatárgy elkészítéséhez a műveleti sorrend megállapítása, a munka megszervezése, a munkahely előkészítése.   – Alapanyagok, segédanyagok kiválasztása, előkészítése, felhasználása, tárolása. Anyagvizsgálatok elvégzése.   – Műszaki dokumentációk értelmezése, felhasználása.   – Munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartása.   – Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása. Tűzvédelmi ismeretek betartása.    

Villamosműviolajállomás gépész

– A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.  

Villamosművigőzturbina-gépész

  Villamosművigőzturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 06   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigőzturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenység összegzése   A villamosművi gőzturbinagépész feladata az erőművi gőzturbinák üzemeltetése. Önállóan tudják a gőzturbinák és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességet felismerni, kiváltó okait behatárolni és lehetőség szerint elhárítani   Képesek a rájuk bízott berendezéseket a leggazdaságosabban üzemeltetni úgy, hogy azok mindig a változó körülmények engedte legjobb hatásfokkal működjenek.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Gőzturbina kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hőerőművek szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai villamos és kémiai alapismeretek,   – a gazdaságos és növekményarányos terheléselosztás gazdasági alapfogalmai,   – a gőz mint munkaközeg, legfontosabb tulajdonságai, a víz tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a gőzgépek működésének elméleti alapjai,   – a szivattyúk (örvénygépek és térfogatkiszorítós gépek) működési elve és kezelési ismeretei,   – a szivattyúk (kondenz, tápvíz stb.) szerkezeti felépítésük, üzemeltetési előírásaik,   – gáztalanítók feladata, működési elve, üzemközbeni ellenőrzése, szerkezeti kialakításai,   – a turbina felépítése, működése, részei, turbinaszerkezetek, gőz áramlása,   – az energiaátalakítás folyamata a gőzturbinákban.   – gőzturbinák szabályozása, fajtái,   – nyomásszabályozó, túlfordulatelleni védőberendezések,   – gőzturbinák segédberendezései,   – a hűtővíz, a visszahűtés berendezései,   – az olajrendszer, kenési rendszer,   – a turbina üzeme, indítás, folyamatos üzem, üzemellenőrzés, leállítás,   – gőz- és hőfogyasztás, teherelosztás,   – hőerőművek elvi felépítése, nagyság szerinti felosztása,   – hőerőművek főbb szerkezeti egységei.   Jártasságok:   – különböző gőzturbinák működésének alapelveiben, a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a gőzturbinák kenési, hűtési és szabályozási megoldásainak ismerete, céltudatos működtetése,   – a gőzturbinák segédberendezéseinél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a gőzturbinák üzemeltetési problémái, azok megszüntetése.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a gőzturbinák indítása, üzemeltetése és leállítása,   – a gőzturbinákhoz tartozó segédberendezések kezelése,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése és önálló elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – közgazdasági, munkajogi ismeretek,   – hőtani, áramlástani szilárdságtani ismeretek,   – vízkezelési és vegyészeti ismeretek,   – villamos gépek,   – irányítástechnika,   – turbinaismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki alapismeretek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Szóbeli vizsga:   – műszaki alapismertek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt gyakorlati feladat elvégzése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – szakmunkás képesítés lakatos, vagy rokon szakmában és 1 év erőművi gyakorlat,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Gőzturbinagépészi vizsgára bocsátható az, aki   – technikusi, üzemmérnöki, mérnöki oklevéllel rendelkezik, vagy   – a villamosművi gőzturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Műanyag-feldolgozó – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 521 02Betölthető foglalkozás: Műanyag-feldolgozó FEOR 8136 Képzési idő: 1 év (felnőttképzésben legfeljebb 1200 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Egyéb műanyagtermék gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)- Fröccsöntőgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Hőre keményedő műanyagok feldolgozója (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyag hegesztő, hőformázó (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyagextruder-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő.Feladatai:* lakk készítése műgyantából, lágyítók, higító anyagok és színezők hozzáadásával * a polisztirol- és polietilén-termékeknél keletkező hulladék bedarálása és ismételt felhasználása * por alakú vagy szemcsés műanyaghoz hőre keményedő műgyanta és a termék tulajdonságait a kívánt irányban befolyásoló töltőanyagok (faliszt, cellulóz, kőzetliszt, textilvagdalék, színezőanyagok stb.) adagolása * a keverékből különféle idomdarabok sajtolása * hőre lágyuló, darabos vagy szemcsés állapotú műgyantákból fröccsöntéssel és extrudálással csövek, szalagok, lemezek, fóliák, flakonok, csomagolóanyagok és egyéb műanyag termékek készítése * vázanyagok (papír, textília, üvegszálból készült szövet, nemez, furnérlemez stb.) és műanyag alapú ragasztók felhasználásával nagy szilárdságú rétegelt műanyagok gyártása Jellemző munkakörök:* Bakelitpréselő * Briemgép-kezelő * Excenterprésgép-kezelő * Fóliahegesztő * Függönykészítő (műanyag csíkokból) * Gumioldat-készítő * Hungarocell-daráló * Műanyagalapanyag-feltöltő * Műanyagcsákozó gép kezelője * Műanyagcső-húzó, extrudergép-kezelő * Műanyag-duplírozó (présgépen) * Műanyagfeltáró (belső keverőn) * Műanyagflakon-festő * Műanyagkábelszalag-vágó * Műanyag-kalanderező, -lemeznyújtó * Műanyagkeverék-készítő * Műanyagnadrág-patentozó * Műanyag-perforáló, -hullámosító * Műanyagsajtológép-kezelő * Műanyagsorjázó (gépi) * Műanyagszórófej- és -kupak-összeállító * Műanyagtégely-, műanyagdoboz-készítő * Nikecell-formasajtoló, -gépbeállító * Szatyorkészítő * Vákuumformázó gép kezelője Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7514 Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javítóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Műanyagfeldolgozó

– Kezeli és felügyeli a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Elvégzi a műanyag-feldolgozó gépek beállítását, egyszerű karbantartási feladatokat végrehajt.   – Műanyag alapanyagokat és segédanyagokat feldolgozásra előkészít.   – Műanyag alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek raktározását elvégzi.   – Közreműködik az alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek szállításában.   – Műanyag félkész termékek készremunkálását, kikészítését elvégzi.   – A műanyag-feldolgozó gépeken a szerszámokat cseréli, beállítja, tisztítja.   – Kézi, félautomata előkészítő és feldolgozó gépek technológiában megadott paramétereit beállítja, azokat ellenőrzi.   – Műanyag termékek csomagolását elvégzi.   – Végrehajtja a műanyag segédanyagok, alapanyagok, félkész és késztermékek üzemi és laboratóriumi ellenőrzését.   – Műanyag bevonatokhoz felület-előkészítő munkákat végez.   – Elhárítja a műanyag-feldolgozó gépek, berendezések működése közben bekövetkező egyszerűbb hibákat.   – A műanyag-feldolgozás előkészítő, feldolgozó és kikészítő berendezéseinek szakszerű indítási és leállási műveleteit elvégzi.   – Közreműködik a műanyag-feldolgozás során alkalmazott gépek, berendezések karbantartási ütemtervének kialakításában.   – Alapanyagokkal látja el a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Kezeli a műanyag-feldolgozás során keletkező hulladékokat és veszélyes anyagokat.   – Ellátja a termeléssel kapcsolatos információs (adatrögzítési) feladatokat.  

Villamosművigázturbina-gépész

    Villamosművigázturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 05   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigázturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8229 Villamosművi blokkgépész       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – gázturbinák szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, villamos, kémiai, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a gazdaságos üzemeltetés alapfogalmai,   – a kezelt berendezés szerkezeti elemei,   – a villamosművekben alkalmazott gázturbinák típusai,   – a gázturbinák működésének elméleti alapjai,   – a gázturbinák működési elve, felépítése, nagyság szerinti felosztása.   Jártasságok:   – a különböző gázturbinák működtetése,   – a szerkezeti egységek szerepe,   – a beépített védelmi berendezések feladata,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési és szabályozási rendszere,   – a gázturbináknál alkalmazott különböző hajtások működése,   – az automatikák rendszere és feladata,   – a gázturbinák tüzelőanyag-rendszere.     Készségek:   – a gázturbina indítása, üzemeltetése, hibaelhárítása és leállítása,   – az üzemelés során előforduló rendellenességek kellő időben történő felismerése,   – a meghibásodás okának pontos feltárása és elhárítása,   – a technológiailag kapcsolt üzemrészek szakembereivel való együttműködés,   – a munkavédelmi, a tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – gázturbinák és segédberendezésük,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki hőtan,   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret.   Szóbeli vizsga:   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 19. életév,   – egészségi alkalmasság,   – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség,   – legalább 1 éves gázturbina üzemi gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Villamosművi gázturbinagépész vizsgára az bocsátható az, aki:   – a villamosművi gázturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította.       * * *      

Villamosművi vízelőkészítő gépész

A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.  

Villamosművi vízelőkészítő gépész

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő

A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatárs a muzeális intézményekben őrzött műtárgyak kezelését, a műtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának megelőzési munkáit, a műtárgyraktárak tárgyi feltételeinek kialakítását és megőrzését a raktárak klimatikus (hő-, pára- és fény-) viszonyainak, tűz- és kártevők elleni védelmének, vagyonbiztonságának és rendezettségének folyamatos ellenőrzését végzi.   Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tesz a gyűjtemények vezetőinek a károsodást megelőző intézkedések megtételére.   A raktárakban őrzött műtárgyak állapotának folyamatos ellenőrzése alapján intézkedik a károsodott műtárgy elkülönítéséről, javaslatot tesz a restaurátori feladatok elvégeztetésére.   A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatában foglaltak szerint közreműködik a gyűjteményraktárakban őrzött műtárgyak nyilvántartásba vételének előkészítésében. Gondoskodik a műtárgyak múzeumon belüli, illetve múzeumon kívüli mozgatásával kapcsolatos kezelési eljárások betartásáról, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.   Szabályosan és folyamatosan gondozza (vezeti) a műtárgynyilvántartásban előírt nyomtatványokat.   Gondoskodik a raktárak tisztán tartásáról, a rendszeres takarításról és fertőtlenítésről.   Rendszeresen ellenőrzi a raktári biztonsági berendezések működését, szükség esetén intézkedik a biztonságot veszélyeztető működési hibák haladéktalan elhárításáról.   Folyamatosan ellenőrzi a műtárgyvédelmet szolgáló technikai berendezéseket (hőmérők, páramérők stb.), feljegyzi adataikat és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról.   Veszélyeztetés esetén gondoskodik a műtárgy védelméről.  

Villamosművi vezetőgépész

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Villamosművi kezelő (a tevékenység és a technológia megjelö)

A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása. Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.

Villamosművi kezelő

  * * *     Villamosművi kezelő (a technológia és a tevékenység megjelölésével)       VILLAMOSMŰVI ALGÉPKEZELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 06   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépkezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása.   Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető:     Ismeretek:   – az erőmű szerepe és súlya az energiarendszerben   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, hőtani és kémiai alapismeretek,   – villamos működtetésű gépek alapismeretei,   – víz- és vegyi alapismeretek,   – áramlási alapismeretek (közlekedő edények),   – csővezetékek, szállítóvezetékek megismerése a szállított közegek függvényében,   – szivattyúk fajtái, felépítése, alkalmazási területeik,   – a turbina főbb szerkezeti elemei,   – az algépkezelő tevékenysége a gépek üzembe helyezése, folyamatos üzemeltetése, leállítása és üzemzavarok esetében,   – erőművi körfolyamatok blokk- és gyűjtősínes rendszerben.     Jártasságok:   – a segédberendezések szerepe, helye a hőerőművek rendszerében,   – a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési rendszerének ismerete és annak kezelése,   – villamos hajtású gépek indítási, leállítási feltételeinek ismerete,   – az erőműben alkalmazott szivattyú típusok,   – az algépek által kiszolgált csővezetékek kapcsolása,   – az algépész hatáskörében alkalmazott automatikák, irányítástechnikák ismerete.     Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a segédberendezések (algépek) indítása, üzemeltetése, leállítása és az üzemzavarok elhárítása,   – a technológiához közvetlen kapcsolódó üzemrészekkel a folyamatos kapcsolattartás, együttműködés,   – a berendezések legjobb hatásfokú, a változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a különböző rendellenességek, üzemzavarok elhárítása és az önálló cselekvőkészség,   – a nyomástartó edények biztonságtechnikája.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó, általános elméleti ismeretek,   – alapozó szakmai elméleti ismeretek,   – gőzturbinák és segédberendezések, kezelésük gyakorlása,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – átfogó üzemi ismeretek és gyakorlatok.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapismeretek,   – algépek és segédberendezései.   Szóbeli vizsga:   – algépek és segédberendezései,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeret.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 18. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 év szakmai gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésnek feltételei   A villamosművi algépkezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas, és   – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi szállítóüzem-gépész szakképesítő oktatásban részt vett.    

Villamosművi kalorikus gépész

A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése. Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját. Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja. Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján. Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.  

Munkavédelmi technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 862 01Betölthető foglalkozás: Munkavédelmi és balesetelhárítási foglalkozású FEOR 3152 Képzési idő: Legfeljebb 300 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiFejleszti és bevezeti az életet, a vagyont, a munkahelyi morált és hatékonyságot veszélyeztető körülmények kiküszöbölésére irányuló biztonsági előírásokat és eszközöket, kivizsgálja az üzemi baleseteket és felderíti a veszélyforrásokat.Feladatai:* a Munkavédelmi Szabályzat elkészítése, illetve részvétel az elkészítésében * az időszakos munkavédelmi szemlék, a kötelező biztonságtechnikai vizsgálatok megszervezése és megtartása, az észlelt hibák esetén a szükséges intézkedés meghatározása, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás kezdeményezése * baleset okainak kivizsgálása, a baleset megismétlődésének elkerülésére teendő intézkedések meghatározása és végrehajtatása * munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások, szabályok és rendelkezések oktatása, dolgozók vizsgáztatása * munkaterületek ellenőrzése, mérések végzése, a határérték-túllépések megelőzése * egészségügyi programok tervezése és koordinálása, a dolgozók megfelelő szociális ellátásának biztosítása Jellemző munkakörök:* Baleset-elhárítási megbízott * Balesetvédelmi és üzembiztonsági megbízott * Biztonsági megbízott * Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló * Munkavédelmi előadó * Munkavédelmi felügyelő * Munkavédelmi megbízott Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású3521 Tűzrendész3523 ÜzemrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamosművi kalorikus gépész

  VILLAMOSMŰVI KALORIKUS GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 07   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi kalorikus gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése.   Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját.   Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja.   Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján.   Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a kazán, mint hőtermelő berendezés feladata az erőművi energiaátalakítás folyamatában,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, mechanikai, vegyészeti és vízkémiai alapismeretek,   – a kazán gazdaságos üzemeltetésének feltételei, a gazdaságosságot befolyásoló tényezők,   – a kazán- és segédberendezéseinek szerkezeti anyagai, azok tulajdonságai,   – a hőenergetika alapismeretei, ezen belül a vízgőztermelés folyamata, fázisai,   – a legfontosabb áramlástechnikai alapismeretek,   – a vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra,   – a kazánok felépítése, szerkezeti elemei, fűtőfelületei,   – a kazánok segédberendezéseinek felépítése, működése,   – a tüzelőanyagok fajtái, tulajdonságai,   – kazánok működés és nagyság szerinti csoportosítása.   Jártasságok:   – a tüzeléstechnikai ismeretek,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei (felfűtés, lehűtés, víztelenítés),   – a kazánhoz tartozó biztonsági berendezések (szelepek, vízállásmutatók) működtetése,   – a kazán tüzelőberendezéseinek és égéstermék-eltávolító berendezéseinek ismerete,   – a kazán tartórendszere és a hőtágulásával kapcsolatos ismeretek   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a kazánok biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos üzemeltetése, indítása, leállítása, terhelésváltoztatása,   – az üzemeltetett kazánok legjobb hatásfokú, a hőfogyasztókhoz vagy a gőzturbinák gőznyeléséhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a változó minőségű tüzelőanyag gazdaságos és biztonságos felhasználása,   – a kazán és segédberendezései rendellenes működésének kellő időben történő felismerése, a meghibásodások gyors és pontos diagnosztizálása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetikai ismeretek, vízgőztermelés,   – áramlástechnika, áramlástechnikai gépek elméleti alapjai,   – szilárdságtan és anyagismeret,   – vízkémiai és korrózióvédelmi ismeretek,   – kazánok mérő, szabályozó, vezérlő és védelmi rendszere,   – villamos ismeretek,   – kazánok szerkezete, felépítése, típusai,   – tüzelőanyagok, tüzeléstechnika,   – kazánok üzemeltetése,   – kazánok segédberendezései,   – kazánok biztonságtechnikája,   – üzemeltetési gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből.   Szóbeli vizsga:   – a képzés során feldolgozott témakörökből.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeretekből.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei   A villamosművi kalorikus gépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – 20. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában és 2 év erőművi gyakorlat, vagy   – középiskolai végzettség és 1 év erőművi gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi kalorikus gépész vizsgára bocsátható az, aki a 20. életévét betöltötte, egészségileg alkalmas és   – szakirányú középiskolai végzettséggel, technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi kalorikus gépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Munkavédelmi szaktechnikus

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. sz. mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel való kapcsolattartás.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörének lényeges eleme, továbbá a szakmai tanácsadás irányítása.     A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:     a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

Villamosművi gázturbina gépész

A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.

Munkavédelmi menedzser

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő.     A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:   a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

Villamosművi blokkgépész

A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás. A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása. A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése.  

Villamosművi blokkgépész

  VILLAMOSMŰVI BLOKKGÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 05   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi blokkgépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás.   A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása.   A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Villamosművi kalorikus gépész   8222 Villamosművi vízturbinagépész       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hőerőmű szerepe, súlya az együttműködő villamos energia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, műszaki rajz, villamos, vegyészeti, vízkémiai alapismeretek,   – a tüzelőanyagok tulajdonságai, tüzeléstechnikai ismeretek,   – a hőenergetika alapösszefüggései, hőkörfolyamat keretében a hőenergia mechanikai munkává alakítása,   – a legfontosabb áramlástechnikai összefüggések,   – a legfontosabb légtechnikai gépek és vízgépek működése és elméleti alapjai,   – a tüzelőanyag és égéstermék transzporttal kapcsolatos fogalmak, azok berendezései,   – a hőenergia-termelő berendezések (kazánok) és azok tüzelő- és biztonsági berendezései,   – a hőenergiát mechanikai munkává alakító berendezések (turbinák) felépítése, működése, biztonsági berendezései,   – a kondenzációs és hűtőrendszerek,   – a hőcserélők elméleti alapjai, fajtái, működési elvük,   – a hőerőmű elvi és gyakorlati felépítése, működése,   – a gazdaságos és nyereséget hozó üzemeltetés gazdasági alapfogalmai,   – a hőerőművek nagyságrendje, helye és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – az erőművekre vonatkozó kibocsátások előírásai.   Jártasságok:   – valamennyi, a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezés kezelése,   – a fő- és segédberendezés rendellenességeinek, üzemzavarainak felismerése, az esetleges hibák alapvető diagnosztizálása,   – az irányítástechnikai, méréstechnikai, szabályozástechnikai ismeretek,   – a működtetett blokk irányítástechnikai színvonalának megfelelő alapvető számítástechnikai ismeretek,   – vízkémiai és korróziós ismeretek.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezések üzemének összehangolása, a blokk biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő indítása, leállítása és üzemeltetése,   – a rájuk bízott blokknak a villamosenergia-rendszer által elvárt igények szerinti optimális üzemeltetése.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetika, áramlástechnikai ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – blokk segédberendezései,   – villamosművek,   – blokk vegyészeti ellenőrzése,   – környezetvédelmi ismeretek,   – tűzvédelem,   – blokk berendezés ismeret,   – blokk üzemvitele,   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből.   Szóbeli vizsga:   – a képzés során feldolgozott témakörökből,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírásokból.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeretekből.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A villamosművi blokkgépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – 20. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet:   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában, a villamosművi kazán- és turbinagépész vizsga sikeres letétele, továbbá legalább 5 év erőművi gyakorlat, vagy   – középfokú végzettség és legalább 3 év erőművi gyakorlat, továbbá sikeres kazán- és turbinagépész vizsga, vagy   – felsőfokú gépész vagy villamos végzettség és legalább 1 év erőművi gyakorlat és sikeres kazán- és turbinagépész vizsga.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi blokkgépész vizsgára bocsátható az, aki   – szakirányú középiskolai , technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyénileg elsajátította, vagy   – a villamosművi blokkgépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de munkakört önállóan ellátni, csak az előírt életkor betöltése után lehet.   Szakmai és biztonsági ismeretekből az erőmű által előírt gyakorisággal (de legalább háromévenként) az ismeretek szinten tartásáról vizsgán kötelező számot adni, amit ismeretfelújító tanfolyamnak célszerű megelőzni.       * * *    

Villamosművi algépész

A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése. Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb. A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért.

Villamosművi algépész

  VILLAMOSMŰVI ALGÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 05 9 8229 02 2 2 25   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Villamosművi algépész     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése.   Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb.   A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az erőművi energiaátalakítás folyamata, ezen belül a kazán és turbina szerepe, továbbá a turbinához tartozó segédberendezések, valamint tápházi berendezések funkciója,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, vízkémiai ismeretek,   – a hőenergetika és áramlástechnika legfontosabb ismeretei,   – a hőátadás elve, a hőcserélők működése, fajtái,   – csővezetékek felfűtése, lehűtése, víztelenítése,   – vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra,   – redukáló állomások működésének elvi és gyakorlati ismeretei,   – a kondenzáció és a hűtőrendszerek elvi és gyakorlati ismeretei,   – szivattyúk mennyiségi szabályozásának lehetőségei, a fordulatszám-szabályozás fajtái,   – légritkító berendezések elvi működése (vízsugár, gőzsugár-, légszivattyúk).   Jártasságok:   – a turbinafelfűtés, indítás, fel- és leterhelés, leállítás során a turbina segédberendezéseinek és tápházi berendezéseknek a működése,   – a turbinák kenő- és szabályozó olajrendszerének megoldásai, az olajtárolók és hűtők működése,   – a csővezetékek kiszolgálása, üzembe helyezése, felfűtése, lehűtése,   – a tápszivattyúk, kondenzszivattyúk, hűtővízszivattyúk működése, típusai,   – a különböző közeggel működő (víz–víz, víz–gőz, stb.) hőcserélők elvi felépítése, működése,   – tartályok szerkezeti felépítése, szerelvényeinek ismerete, működése,   – tolózárak, szelepek, visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek és egyéb armatúrák felépítése, működése.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a blokkindítási, -leállítási és üzemeltetési folyamatban a turbina segédberendezések és tápházi berendezések üzemeltetése,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel szoros együttműködés,   – a rájuk bízott berendezések működésének optimum szerinti összehangolása,   – a rendellenes működések kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése, és kellő időben történő elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetikai és áramlástechnikai ismeretek,   – mérési, irányítástechnikai és szabályozástechnikai alapok,   – villamosságtani alapok,   – vízkémiai és kenéstechnikai alapismeretek,   – vízgépek és légtechnikai gépek működése, felépítése,   – hőcserélők fajtái, működésük,   – csővezetékek, tartályok, szerelvények, armatúrák,   – a turbina és segédberendezéseinek szerepe a villamosenergia-termelés folyamatában,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A villamosművi algépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet:   – alapfokú iskolai végzettség és 2 év erőművi gyakorlat,   – szakmunkás képesítés vasipari vagy rokon szakmában és 1 év gyakorlat,   – középfokú végzettség és 6 hónap erőművi gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi algépész vizsgára bocsátható az, aki egészségileg alkalmas, a 18. életévét betöltötte és   – szakirányú középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik, továbbá a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi algépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Villamosmű-kezelő

A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése. Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani.

Villamosmű-kezelő

  VILLAMOSMŰ-KEZELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 10   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosmű-kezelő       szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése   A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése.   Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a szakma elektrotechnikai alapjai,   – az alkalmazott gépek, készülékek, berendezések teljes körének jellemzői,   – az általános munkavédelmi, balesetmegelőzési és tűzrendészeti előírások.   Jártasságok:   – a villamosművi berendezések legfontosabb funkcióinak, működéseinek elméleti alapjai,   – a legfontosabb gépek, készülékek, berendezések jellemzői, feladata, működése,   – a normál üzemi és üzemzavari állapotok, főfolyamatok lényege, üzemszerű lefolyása, az eltérő üzemállapotok, működések, események előre meghatározható köre és minősítése.   Készségek:   – a gépek, készülékek és berendezések kezelése, felügyelete,   – a balesetmegelőzési előírások, a villamos balesetek jellemzői, az elsősegélynyújtás módja és a helyes magatartás szabályai balesetek bekövetkezése esetén.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – villamosművek,   – villamosművek automatikái,   – szakrajz,   – biztonságtechnika,   – informatika,   – nagyfeszültségű kapcsolási gyakorlat,   – automatikák szerelése és üzembe helyezése gyakorlat,   – üzemlátogatás.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – villamosművek automatikái.   Szóbeli vizsga:   – villamosművek,   – villamosművek automatikái,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – nagyfeszültségű kapcsolások,   – automatikák szerelése és üzembe helyezése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint],   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – megfelelő előképzettség.   Az előképzettség lehet:   – villamosgép és berendezés kezelő képesítés,   – önálló hálózatkezelő képesítés,   – szakmunkás képesítés villamosipari szakmákban, 2 év gyakorlati idő önálló villamoshálózat kezelő vagy önálló villamosgép és berendezés kezelő munkakörben,   – erősáramú technikusi vagy felsőfokú végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei     Villamosmű-kezelő vizsgára bocsátható az, aki   – a 18 életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki képesítéssel rendelkezik, és a tanfolyam elméleti anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosmű-kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.      

Munkaerőpiaci ügyintéző

A munkaerőpiaci ügyintéző elsősorban a munkaerőpiaci szervezetnél, és egy ilyen jellegű feladatokat ellátó intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél   – foglalkoztatáspolitikai,   – munkaerő-gazdálkodási, közvetítési,   – emberi erőforrás-gazdálkodási,   – jogi,   – államigazgatási eljárási,   – társadalombiztosítási,   – informatikai,   – ügyviteli   ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el.

Villamosmérnök asszisztens

  Villamosmérnök-asszisztens (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5423 01     2. A szakképesítés megnevezése: Villamosmérnök-asszisztens (a szakirány megjelölésével)   Szakirányok:   – Folyamatirányítási szakirány   – Automatizálási szakirány   – Kommunikációs szakirány   – Villamos-energetikai szakirány   – Műszertechnikai szakirány   – Számítástechnikai szakirány   – Világítástechnikai szakirány   – Stúdiótechnikai szakirány    

Munkaerőpiaci szervező, elemző – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 345 03Betölthető foglalkozás: Munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások FEOR 3320 Képzési idő: 0,5 év (felnőttképzésben legfeljebb 600 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző (középszintű, érettségivel)Tájékoztatja a munkaügyi kirendeltségeket felkereső ügyfeleket jogaikról és kötelezettségeikről, a kirendeltség szolgáltatásairól, az állás- és képzési lehetőségekről. Személyzeti tanácsadó cégeknél munkaerő-kiválasztást végez a megrendelő vállalat számára.Feladatai:* a munkát kereső adatainak felvétele, számára munkalehetőség keresése * az ügyfelek tájékoztatása a munkalehetőségekről, az ajánlott munkakörben végzendő tevékenységek jellegéről, a munkakörülményekről, a munkakör betöltésének feltételeiről, valamint a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és a törvények által biztosított lehetőségekről * a munkanélküli-ellátásra való jogosultság megállapítása * munkaközvetítés, a közvetített állásajánlatok figyelemmel kísérése, a visszahozott állásajánlatok ellenőrzése, az állásajánlatok számítógépes rögzítése * az álláskínálat növelése és a sikeres közvetítés érdekében kapcsolattartás a munkáltatókkal * az ügyfelek adatainak rendszeres karbantartása, számítógépes nyilvántartás vezetése, a munkanélküli-járadék feladása, a betegbiztosítási kártyák rendszerezése és nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Hatósági ügyintéző * Munkaerő-piaci ügyintéző * Munkaközvetítési (fő)előadó * Munkaközvetítő * Személyzeti tanácsadó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2331 Munkavállalási tanácsadó2332 Pályaválasztási tanácsadóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Villamoshálózat-szerelő, -üzemeltető – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 522 04Betölthető foglalkozás: Villamossági szerelő FEOR7445Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Villamos-távvezeték építő, szerelő, karbantartó (középszintű, 8. évfolyam után)Szereli, javítja és ellenőrzi a villamos energia előállítására, elosztására és felhasználására szolgáló erősáramú berendezéseket (transzformátorok, villamos forgógépek, villamos kapcsolóberendezések, távvezetékek, kábelhálózatok, fázisjavító eszközök stb.).Feladatai:* a villamos energia továbbítására és elosztására szolgáló távvezeték- vagy kábelhálózat kiépítése * a hálózat működtetéséhez szükséges elosztószekrények, transzformátorok, kapcsolóberendezések, védelmi automatikák, fázisjavító eszközök, mérőváltók, feszültség-, áram- és fogyasztásmérő műszerek felszerelése és javítása * a túlterhelés vagy az elöregedett szigetelés miatt leégett transzformátorok, villamos forgógépek (egyenáramú kommutátoros gépek, szinkrongépek, aszinkrongépek stb.) felújítása * műszaki rajzok alapján villamos berendezések tekercselésének elkészítése és a tekercselések bekötése * a villamos gépek és a hálózat közé teljesítményelektronikai eszközöket (egyenirányító hidak, inverterek, fordulatszám-szabályozó automatikák stb.) beépítése * a targoncák, szükségáramforrások működtetéséhez használt akkumulátorok karbantartása * transzformátorok, villamos forgógépek, világítástechnikai eszközök és képcsövek előállítása Jellemző munkakörök:* Akkumulátor- és szárazelem-szerelő * Akkumulátorkészítő * Akkumulátortöltő, -javító * Armatúratekercselő * Áramszolgáltatói hálózatszerelő * Bandázsoló * Bányaelektro-lakatos * Bányakábel- és tömlővezeték-szerelő * Bányavillamossági szerelő * Elektromoshűtőgép-szerelő * Elektroncső-, képcső- és fényforrásszerelő * Háztartásigép-szerelő * Ipari villamoskészülék-szerelő * Izzószál-tekercselő * Jelfogó-tekercselő * Jelzőberendezés- és tartozékszerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültség alatt munkát végző szerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültségű kábel szerelője * Kis-, közép- és nagyfeszültségű villamos hálózat szerelője * Önálló hálózatkezelő * Szabadvezetéki villanyszerelő * Szárazelem-szerelő * Tekercskötöző * Tekercselő * Tekercsszigetelő * Transzformátortekercselő * Világítótest-szerelő * Villamosgép-, motor- és -készülék-szerelő * Villamosgép-tekercselő * Villamoshálózati távvezeték- és kábelszerelő * Villamosművi (erőművi állomási) villamos kapcsolóberendezés szerelője * Villamosművi fogyasztásmérő-javító, -szabályozó * Villamosművi szekunderszerelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7624 Villanyszerelő8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Munkaerőpiaci instruktor

A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz:   – a képzés tananyagtartalmának megtervezésében,   – a tananyaghordozók elkészítésében,   – a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében.   A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.  

Villamoshálózat-szerelő

  * * *       VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       NAGYFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a villamoshálózat szerepe és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai és mechanikai alapismeretek,   – a hálózatszerelés különböző munkafázisai, azok sorrendje,   – az egyes munkafázisokban felhasznált főanyagok,   – a munkafázisok technológiája, az alkalmazott szerszámok és gépek,   – a szereléshez szükséges rajzdokumentáció, a rajzok olvasása,   – a szerelés közben szükséges vizsgálatok.   Jártasságok:   – a hálózatszerelési munkák előkészítése,   – a szükséges szerszámok és munkaeszközök megválasztása,   – a szerelési munkafázisoknál alkalmazott segédszerkezetek elkészítése illetve elkészíttetése,   – a szerelés főanyagainak szállítása,   – az esetleges hibák felismerése és javíthatóságuk megítélése,   – az elsősegélynyújtás ismeretei.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – az egyes munkagépek kezelése,   – a szerszámok, felszerelések használata,   – a hálózatszerelés gyakorlati fogásai.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – gyakorlati szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek.     3.2. A szakmai vizsga részei   Szóbeli vizsga:   – alapozó általános ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt vizsgafeladat végrehajtása.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő képzésben az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége van.   Az előképzettség lehet:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában,   – középiskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – középiskolai, technikusi, mérnöki vagy okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy   – a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *       KIS- ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a létesítendő 0,4–35 kV-os távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 0,4–35 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az oszlopokra, szerelvényekre ható erők meghatározása, igénybevételük vizsgálata,   – a szereléseknél felhasználásra kerülő szerelvények jellemzői, alkalmazásuk módja,   – a nyomvonalrajz olvasása, értelmezése, rajzjelei,   – az oszlopok legfontosabb tulajdonságai, jellemzői, alkalmazásuk módja,   – oszlopállítási módok és minőségi követelmények,   – a különböző feszültségszintű hálózatok súlya, szerepe a villamosenergia-rendszerekben,   – alkalmazott vezető anyagtípusok felépítése, szerkezete,   – a hálózatok főbb szerkezeti egységei,   – a munkafolyamatok részelemei, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségi követelmények,   – a munkabiztonság technikai követelményei,   – a közép/kisfeszültségű transzformátorállomások típusai,   – kisfeszültségű hálózaton alkalmazott elosztószekrény típusok, azok alkalmazási feltételei,   – közvilágítási hálózatok tartószerkezetei, a közvilágítási lámpatestek,   – a megépített hálózaton elvégzendő ellenőrzések,   – hálózatbontási technológiák,   – feszültség közelében végzett munkák esetén az előírt megközelítési távolság,   – villamos áram élettani hatásai, baleseteknél a jelentési kötelezettség,   – az érintésvédelmi módok,   – a munkagépek közelében történő munkavégzés előírásai.   Jártasságok:   – az oszlopalap készítésre vonatkozó minőségi követelmények és a munkabiztonsági ismeretek,   – a technológiai folyamat elvégzése,   – a tartószerkezet-állítás folyamata,   – a vezetékszerelés különböző munkafázisainak elvégzése,   – a transzformátorállomások és közvilágítási hálózatok létesítési folyamata,   – az elvégzendő ellenőrzések területe,   – a hálózatbontás technológiája a műszaki átadás-átvétel minőségi követelményei,   – a nullázás lényegének és feltételeinek ismerete, valamint a különböző gépeknél és szerszámoknál előírt érintésvédelem.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a műszaki mentés és elsősegélynyújtás,   – a feszültség közelében végzett munkákra vonatkozó előírások,   – a feszültségmentesítés és munkaterület átadás-átvételének feladatai,   – az áramkörből történő kiszabadítás,   – oszlopszerelés munkafázisai,   – kis- és középfeszültségű hálózatokon alkalmazott szerelvények összeszerelése,   – a vezető kötések és a vezetők bekötése szigetelőkre.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – mechanikai ismeretek,   – szakrajz,   – technológiai ismeretek,   – biztonságtechnika,   – szerelési gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő tanfolyamon az vehet részt, aki   – egészségileg alkalmas,   – a 18. életévét betöltötte,   – megfelelő előképzettsége és villamosipari gyakorlata van.   Az előképzettség és gyakorlati idő lehet   – villanyszerelő szakmunkás képesítés és 1 év villamoshálózat-szerelői gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható az, aki   – a kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   A tanfolyami részvételnél az életkor betöltése alól felmentés nem adható.    

Munkaelemző – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 345 03Betölthető foglalkozás: Időelemző, anyagnorma-készítő FEOR 3155 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiAz elkészült gyártástechnológiai sorrendhez meghatározza a szükséges időt és anyagmennyiséget.Feladatai:* a gyártáshoz szükséges anyagszükséglet meghatározása, műszaki, statisztikai becslése és elemzése * a munkafolyamatok időtervének elkészítése és annak lebontása az egyes részegységekre és műveletekre, majd az időnorma meghatározása * az elméletileg számított anyagszükséglet és időnorma ellenőrzése * elemi mozdulatok tanulmányozása, munkanap-felvételi eljárások alkalmazásával, időmérlegek készítése * a technikai és technológiai eszközök, anyagok, energiák felhasználásának vizsgálata és elemzése, a veszteségek megszüntetése, illetve a tartalékok hasznosítása Jellemző munkakörök:* Időutalványozó, teljesítménymérő * Munkaelemző * Műveletioperáció-tervező * Művelettervező * NC-technológus * Normaalap-készítő * Normaellenőr * Normakarbantartó Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamoshálózat szerelő

A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése. Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.

Munkaelemző

– Munkafolyamatok elemzése, folyamatsorrendek kialakítása.   – A technológiai folyamatok számára a műveletek tervszerű és nem tervszerű (járulékos) időinek megállapítása, elemzése.   – Az utalványozott (norma) idők önálló meghatározása és az indokolt változtatások (pl. technológia váltáskor) kezdeményezése, végrehajtása.   – Tervidő katalógusok készítése, illetve ezek szükség szerinti felülvizsgálata és módosítása.   – Munkakialakítást javító intézkedések kezdeményezése és szakmai irányítás melletti végrehajtása.    

Villamosgép és készülékszerelő

  Villamosgép- és készülékszerelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5222 03   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és készülékszerelő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek   7624 Villanyszerelő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket.   – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.   – A munkahelytől távol végzett munkára vonatkozó előírások betartása.     2. Elektrotechnikai ismeretek   – Egyenáramú hálózatok.   – Villamos erőtér.   – A mágneses tér.   – Az elektromágneses indukció.   – Váltakozó áramú körök.   – Félvezetők alapjai.     3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – A műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkatrészek, anyagok mennyiségének meghatározása és felvételezése.   – A szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása.   – A munkafeladatok elvégzése.   – Jegyzőkönyv készítése.     4. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok készítése, alkalmazása.   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Villamos, pneumatikus rajzok készítése, alkalmazása.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     5. Villamos gépek, készülékek mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.     6. Transzformátorok készítése, üzemeltetése, javítása   – Kistranszformátorok méretezése készítése.   – Transzformátorok üzemállapotainak vizsgálata méréssel.   – A teljesítmény és feszültség igénynek megfelelő szabványos transzformátor kiválasztása, alkalmazása.   – Terhelés függvényében a kapcsolási mód meghatározása, elkötés a kapcsolási csoportnak megfelelően.   – Transzformátorok párhuzamos üzemeltetése.   – Transzformátorok üzemvitele.   – Száraz és olajtranszformátorok szerelése, hibakeresése, javítása.     7. Aszinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Motorok telepítése, illesztése a hajtott berendezéshez.   – Az aszinkrongép üzemállapotainak vizsgálata méréssel, jelleggörbéinek felvétele.   – Az aszinkronmotor üzemeltetése     = kalickás motorok indítása,     = csúszógyűrűs motorok indítása,     = egyfázisú motorok indítása.   – Egy- és háromfázisú motorok forgásirányváltása.   – Fordulatszám-szabályozás.   – Az aszinkrongépek fékezése különböző módszerekkel.   – Hibakeresés, javítás.     8. Egyenáramú gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Az egyenáramú gépek fő- és segédpólus tekercseinek, keféinek, kompenzáló tekercselésének elkötése, a gerjesztési irányok ellenőrzése.   – A kommutáció ellenőrzése, kefék beállítása.   – A gerjesztési mód megválasztása az egyenáramú gépeknél.   – Az egyenáramú gépek üzemeltetése     = generátorok feszültségszabályozása, polaritásváltás,     = motorok indítása,     = fordulatszám-szabályozás,     = forgásirányváltás,     = fékezés.   – Üzemállapotok vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     9. Szinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egyedül járó szinkrongenerátor üzemeltetése, frekvencia, feszültség szabályozása.   – Szinkrongépek párhuzamos kapcsolása, szinkronozás, meddő és hatásos teljesítmény szabályozása.   – Szinkronmotor indítása különböző módszerekkel.   – Szinkronmotor üzemeltetése, fázisjavítás.   – Szinkrongépek üzemállapotának vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     10. Különleges gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egy- és háromfázisú kommutátoros gépek alkalmazása, üzemeltetése, javítása.   – Törpe motorok alkalmazása, üzemeltetése, javítása.     11. Villamos forgógépek szerelése   – Álló- és forgórészek tekercselése.   – Forgógépek összeszerelése.   – Mechanikus és villamos hibák megállapítása, javítása.   – Ékszíjhajtás készítése.   – Tengelykapcsoló szerelése.     12. Villamos készülékek szerelése, javítása, üzemeltetése   – Hőszükséglet, fűtőteljesítmény, fűtőellenállás számítása.   – Ellenállásfűtő-berendezések szerelése, javítása.   – Motoros háztartási készülékek szerelése, javítása.   – Helyiségek, világításának tervezése, szerelése.     13. Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése   – Kapcsolókészülékek kiválasztása katalógusból, kapcsolók szerelése, javítása.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek zárlatvédelmének létesítése.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek túlterhelés védelmének létesítése.   – Kisfeszültségű villamos hálózatok túláram és zárlatvédelme.     14. Villamos berendezések létesítése   – Kisfeszültségű villamos elosztóhálózat építése dokumentáció alapján.   – Villamos berendezések létesítése     = anyagigény meghatározása,     = elosztók szerelése, telepítése,     = elosztóhálózat építése,     = EPH létesítése,     = információs hálózat építése.   – Érintésvédelem létesítése.   – Szerelői ellenőrzés, az érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése méréssel.   – Beüzemelés, átadás.     15. Irányítástechnikai berendezések létesítése, üzemeltetése   – Elektromechanikus vezérlések tervezése, építése, működésének ellenőrzése.   – Motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirányváltó, fordulatszám-változtató) építése, telepítése, beüzemelése.   – Elektromechanikus vezérlések hibakeresése, javítása.     16. A villamosiparban alkalmazott vezető- szigetelő- és szerkezeti anyagok   – Villamos gépek és készülékek aktív anyagai.   – Szigetelőanyagok jellemzői, alkalmazása, gyártása.   – Szerkezeti anyagok jellemzői, kiválasztásuk.     17. Villamos gépek és készülékek egyszerűbb alkatrészeinek készítése, pótlása   – Lemezmunkák készítése.   – Gépi forgácsolás: esztergálás, fúrás, gyalulás, marás   – Kézi forgácsolás.   – Oldható és oldhatatlan kötések készítése.     18. Gazdasági, vezetési, szervezési ismeretek   – Munkaviszonnyal, illetve annak létesítésével kapcsolatos jogok és kötelességek.   – Vállalati és vállalkozási formák és jellemzőik.   – Gazdasági alapismeretek.   – A kommunikáció formáinak alkalmazása.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetv&eacu

Villamosgép és készülék -szerelő

– Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt. – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli. – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében. – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket. – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.

Multimédia-alkalmazás fejlesztő – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 213 04Betölthető foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások FEOR 3139 Képzési idő: Legfeljebb 1400 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Desinger* E-játék fejlesztő* E-learning tananyagfejlesztő* Multimédiafejlesztő* TartalommenedzserIde tartoznak a 313-as alcsoportból a máshová nem sorolható számítástechnikai foglalkozású dolgozók.Jellemző munkakör:* Számítástechnikai szoftverüzemeltető Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Multimédia fejlesztő

A multimédia-fejlesztő az írott szöveget, hangot, álló és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert hoz létre. Ezt a rendelkezésére bocsátott, vagy általa elkészített leírás – forgatókönyv – alapján a számára átadott, vagy általa elkészített digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver, valamint szoftver eszközök segítségével, munkacsoportban végzi. Képes az adott szakterület szakértőjéből, a látványtervezőből és médiaszakemberből álló munkacsoport vezetésére.  

Villamosgép és berndezék -kezelő

A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.    

Mozihősök nyomdokain – a magánnyomozó

  • Hosszú, közel fél évszázados lappangási időszak után, a kilencvenes években indult be megint ez a szakma – mondja Kiss Bertalan oktató. – Azóta viszonylag hamar elszaporodtak az efféle tevékenységeket űző irodák. A magánnyomozó manapság inkább a jogi szabályok eszközeivel felvértezett, viszonylag kötetlen munkát folytató ember, aki többek között, elsősorban adatgyűjtéssel, esetenként követéssel és megfigyeléssel foglalkozik. Sokan általában a hivatásos nyomozói pálya után, vagy annak elhagyásával kezdenek hozzá ehhez a tevékenységhez. Ettől függetlenül bárki jelentkezhet a képzésre, aki büntetlen előéletű, érettségivel és megfelelő orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik. Lényeg, hogy érdekeljék az emberek ügyes-bajos dolgai, legyen benne kellő spiritusz, és jó helyzetfelismerő képesség. Tanfolyamaink viszonylag rövid idő, 360 óra alatt elvégezhetőek, de szükséges hozzá később az alapos szakmai gyakorlat, tapasztaltabb kollégák segítségével. A tantárgyak közé tartozik az alkotmányjog és a közigazgatási jog megfelelő ismerete, ezeken belül a polgári, szabálysértési és a büntetőjog, a kriminalisztika és a pszichológia. Növendékeinknek tudniuk kell tájékozódni a személyes és közérdekű adatok begyűjtéseinek módjai felől, és természetesen ismerniük kell a magánnyomozáshoz kapcsolódó tevékenységek törvényes hátterét, hiszen csak így lehet legális és eredményes munkát folytatni. Azt már nem is mondom, hogy ökölharcok helyett ma már sokkal fontosabb a számítógépes feldolgozás technikája, amelyet egy magánnyomozónak szintén jól kell művelnie.   Az amatőrök hamar kihullanak – Ezen a pályán legfontosabb az önállóság, a problémamegoldó képesség – vallja Bedő István, aki hosszú évek óta elkötelezettje ennek a hivatásnak. – Csak azok tudnak talpon maradni, akik beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Egy-egy sikeres akció növelheti az ember ázsióját és a címét továbbadják, viszont aki amatőr módon áll hozzá a feladataihoz, az hamar kihullik innét. Nagyon hasznos, ha van valakinek megfelelő szakmai múltja, és ezt a szaktudást bizony bele kell kalkulálnia a kért árakba is, akárcsak az egy-egy vállalkozásba fektetett tőkét. Hogy ezt mire értem? Az egyetlen cél az, hogy a megbízó elégedett legyen a végzett munkával, legyen az egy féltékeny házastárs általi megbízás követésre, információgyűjtés, cégkutatás, dokumentumok beszerzése. Mindezekhez pedig idő kell, utánajárás, és belekalkulált, illetve nem várt költségek. Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy mi csak adatgyűjtők, információbeszerzők, események dokumentálói vagyunk, akik hol magányosan, hol egy összeszokott csapattal végezzük a dolgunkat, a további eljárásokban való résztvétel nem a mi feladatunk.   Féltékeny házastársak, titokzatos ügyfelek – Maga a munka rendkívül változatos, mindig az adott helynek és körülménynek megfelelő. Sok a hűtlen házastársak közötti ügy, jelentés a másik fél viselt dolgairól, a vagyonosodási nyomozások, ez inkább jogi kutakodást jelent, a céges megrendelők általában ügyfeleik előéletére, anyagi helyzetére kíváncsiak. Ebből következik, hogy nincs állandó napirend, a tevékenység inkább az éppen folyamatban lévő ügy természete szerint zajlik, az előzetesen felvázolt tervek alapján. Az előnyünk az a hivatalos, állami szervekkel szemben, hogy sokkal rugalmasabbak vagyunk, bennünket nem köt le a túlterheltség veszélye, általában egyetlen üggyel foglalkozunk teljes gőzzel. Itt minden a saját ügyességünkön múlik, a szabadidő, az ügyfelekkel való kommunikáció, az, hogy kapunk-e újabb megrendelést és kitől. Ebből fakad az elhelyezkedés kérdése is, nem árt, ha van valamilyen ismerős, segítő a szakmában, és szintén hasznos dolog, ha az ember beleszagolt már valamennyire a hivatásosak munkájába. Tudok hamar tönkremenő magánnyomozói vállalkozásokról és olyanokról is, akik igen komoly összegeket keresnek. Meglehetősen bizonytalan, de azért szép és izgalmas pálya ez.” A vér nem válik vízzé – Talán nem is kell magyaráznom, hogy miért választottam ezt a pályát – meséli Berkes Roland, aki jelenleg egy OKJ – képzés hallgatója. – Mindig is imádtam a bűnügyi regényeket, filmeket, és a családomban is akadtak a hivatásos nyomozói kötelékben dolgozó emberek. Szóval, a vér nem válik vízzé. Mindenképpen szeretném kipróbálni magamat ezen a területen, aztán hogy csak néhány év lesz, vagy esetleg nyugdíjas koromban is diszkréten ott virít majd a névjegyemen, hogy „mny” – azt nem tudom, de bízom benne, hogy így alakul…”   PV

Villamosgép és berendezéskezelő

Villamosgép- és berendezéskezelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 08   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és berendezéskezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – alapvető gazdasági ismeretek,   – villamossági ismeretek,   – erőmű gépészeti üzem,   – műszerek általános tulajdonságai,   – biztonsági előírások rendszere.   Jártasságok:   – villamos szakrajzok olvasása,   – villamosgépek felépítése és működése,   – kisfeszültségű villamos berendezések felépítése és működése,   – meghatározott villamos mérések,   – villamosgépek mérési, vezérlési és szabályozási elvei,   – villamos üzemviteli munkák veszélyforrásai.   Készségek:   – villamosgépek kezelése,   – kisfeszültségű villamos berendezések kezelése,   – munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – gazdasági ismeretek,   – villamosságtan,   – szakrajz,   – erőművek gépészeti üzeme,   – villamosgépek,   – kisfeszültségű villamos berendezés,   – villamos mérések,   – villamosgépek mérése, kezelése, szabályozása,   – biztonságtechnika,   – környezetvédelmi ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – szakmai tárgyakból készített tesztkérdések.   Szóbeli vizsga:   – szakmai tételek.   Gyakorlati tételek:   – biztonságtechnikai tételek.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – betöltött 18. életév,   – villanyszerelő szakmunkás képesítés,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint].     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosgép és berendezés kezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú középiskolai technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – villanyszerelő szakmunkás és a villamosgép és berendezés kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Mozigép szerelő

A mozigépkezelő filmszínházban, művelődési intézményben, színházban stb. nagyobb méretű minőségi mozgóképet állít elő hagyományos filmvetítéssel vagy más mozgókép-közvetítővel.   Feladatát önállóan látja el.   Főbb feladatai:   – a mozgókép előállításának gyakorlati megvalósítása,   – a közönség kulturált kiszolgálásának segítése, a filmszínház hatékony működtetése,   – gondoskodás a közönség és az intézmény személyzetének biztonságáról.        

Villamosgép és berendezés technikus

  VILLAMOSGÉP ÉS -BERENDEZÉSI TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5422 03   2. Szakképesítés megnevezése: Villamosgép és -berendezési technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3118 Erősáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   3141 Műszaki programozó   3142 Diszpécser, műszaki koordinátor   3151 Energiagazdálkodó   3153 Gyártóeszköz gazdálkodó   3154 Üzemfenntartási előadó   3155 Időelemző, anyagnorma készítő   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7445 Villamossági szerelő   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések fejlesztésében és gyártásában. Részt vesz a prototípus elkészítésében, és mérésekkel ellenőrzi az előzetes mérnöki számítások helyességét.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben irányítja vagy tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáráramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Irányítja a gépek, berendezések telepítését, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő és szabályozó berendezés javításában.   – A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, engedélyezi a gépek, berendezések üzembe helyezését.   – Alkalmas elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján segédtervezői, szerkesztői, beruházási és művezetői feladatok ellátására. Képes tevékenysége során műszaki rajzokat, nyomtatott áramköri terveket, dokumentációkat, PLC vezérlésű programokat, méréseket, jegyzőkönyveket számítástechnika támogatásával elkészíteni.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – Az érintésvédelmi rendszerek ismerete, ellenőrzése.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.     2. Műszaki rajzok, dokumentációk készítése és értelmezése   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Műszaki rajzok készítése, értelmezése.   – Erősáramú áramútterves és elektronikai rajzok készítése, értelmezése.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     3. Villamos gépek, készülékek és elektronikus áramkörök mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.   – Analóg áramkörök vizsgálata.  

Mozgóképterjesztő és -üzemeltető – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 341 08Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések*** Mozgókép-forgalmazó (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Mozgókép-üzemeltető (középszintű, érettségivel)- Mozigépész (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Világítástechnikus

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5499 04   Szakképesítések köre: A   2. A szakképesítés megnevezése: Világítástechnikus   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás       2. A munkaterület leírása   A világítástechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök: világosító, világítási felügyelő, fővilágosító és fényszabályozó kezelő.   A világítástechnikus legfőbb feladata a színházak, művelődési házak, művelődési központok, szabadtéri színpadok és a különféle színházi játszóhelyek, valamint kulturális rendezvények általános és szcenikai világításának szerelési, kezelési és működtetési feltételeinek megteremtése, a munkák irányítása, szervezése és az irányítói feladatok mellett aktív részvétel a feladatok ellátásában. További feladata a mesterséges világítás feltételeinek megteremtése, a fényvetők megvilágítás céljára történő beállítása, szerelése, működtetése, és az ezzel kapcsolatos munkák irányítása, összehangolás. A berendezések javításának és karbantartásának megszervezése, a biztonságos munkafeltételek megteremtése. Előadások, próbák és rendezvények világítási igényét biztosítja, a tűz- és munkavédelmi előírásokat betartja és a hozzá beosztottakkal is betartatja. A művészi igényeknek megfelelően irányítja a világosítók és villanyszerelők munkáját. Vezetői tevékenységét a színház műszaki vezetőjének vagy főmérnökének irányítása mellett, annak beosztottjaként látja el, és rendelkezéseit végrehajtja.   Annak ismeretében, hogy a színpad veszélyes üzem, látja el felelősségteljes vezetői feladatát, legjobb szakmai felkészültsége mellett, és ugyanezt megköveteli beosztottaitól is.     2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:   A jelölt ismerje:   – a színház és színpad általános és szcenikai világítási rendszerét, annak biztonságos működtetését és kezelését,   – a próbák és előadások, valamint rendezvények világítási igényét,  

Mozgóképi animációkészítő – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 213 03Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Animációsfilm-rajzoló (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Mozgóképgyártó szakasszisztens – OKJ leírás

OKJ-szám: 55 341 01Betölthető foglalkozás: Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású FEOR 5342 Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Audiovizuális szakasszisztens* Médiatechnológus* Televízióműsor gyártó szakasszisztensKép- és hangrögzítő berendezések segítségével film- és hangfelvételeket készít, gondoskodik a megfelelő megvilágításról, vágja, szinkronizálja és feliratozza a filmeket. Koordinálja és segíti a színészek munkáját. Többnyire a rendező, az operatőr, a díszletrendező és a gyártásvezető utasításai és a forgatókönyv alapján dolgozik.Feladatai:* a kép- és hangrögzítő, valamint a keverőberendezések irányítása, kezelése * rendező utasítása szerint és a forgatókönyv alapján a filmek felirattal való ellátása, számítógép segítségével a feliratozás elvégzése * a filmfelvételek hang- és képanyagának összehangolása, vágása, filmek elő- és utószinkronizálása * a szereplők és a háttér megfelelő világítása, a fény, az árnyék, valamint a színek megkomponálása, a művészi hatás fokozása * a szöveg tévesztése, illetve felejtése esetén a színészek kisegítése * a színészek és a technikai személyzet munkájának, illetve az előadás menetének koordinálása, segítése * az előadás során felhasznált zenei és hangeffektek technikai forgatókönyv alapján történő bejátszása Jellemző munkakörök:* Feliratszedő * Hangtechnikus * Kamerakezelő * Mikrofonkezelő * Súgó * Szinkronvágó * Ügyelő * Világosító Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2627 Operatőr, fotóművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései: