VÁJÁR (MÉLYMŰVELŐ)     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5211 04   2. Szakképesítés megnevezése: Vájár (mélyművelő)     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár, segédvájár   7119 Egyéb szilárdásvány-kitermelő foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya. Ismerje a bányászatban a szállítással, anyagmozgatással, munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A fenntartási munkák mellett tudjon vágatot hajtani, feltárási és elővájári munkákat végezni, illetve tudjon dolgozni a fejtésen. Tudja kezelni a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését, portalanítását és egyéb járulékos tevékenységeket végző gépeket, bányászati berendezéseket. Legyenek ismeretei az aknamélyítésről. Ismerje a közlekedési és magatartási szabályokat normál- és veszélyhelyzetben. Tudja használni a bányabeli önmentőkészülékeket.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek   – A munkavállalással kapcsolatos tudnivalók ismerete.   – Egy tervezett vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételei.   – A legfontosabb adó-, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási jogszabályok ismerete.   – A munkahelyre vonatkozó általános és sajátos szabályozások ismerete és betartása.   – A kollektív szerződés elemeinek ismerete.   – Közreműködés a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában.   – A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek és a munkafolyamatok ismeretében saját és beosztottjai munkájának szervezése.   – Szervezési ismeretek:     = a munkafeladat ellátásához szükséges alapvető üzemszervezés,     = anyag- és szerszámszükséglet felmérése,     = várható időigények megállapítása,     = egyidejűleg végezhető munkák összehangolása,     = kötelezően egymás után végzendő munkák meghatározása,     = fő- és mellékmunkák ütemezése, holt idők (üzemzavar) kihasználása.     2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása     = a tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezése,     = a tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó) használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása.   – A munkahelyen tartózkodás és annak elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása.   – Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – Tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A villamos jellegű biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek alkalmazása. A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése.   – Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása.   – A bányamentés feladatainak ismerete, a bányamentő készülékek alkotórészeinek ismerete, a menekülő készülékek és a vonatkozó szabályzatok alkalmazása.   – A bányatörvénynek a szakma gyakorlásával kapcsolatos vázlatos ismerete.   – A bányaveszélyek ismerete.   – Baleset esetén követendő eljárás, jelentési kötelezettség.   – Szellőztetés, klimatizálás, porelhárítás elméletének ismerete.   – Munkaruha, védőruha, védőfelszerelés ismerete.     3. Műszaki dokumentációk használata   – Műszaki ábrázolás alapvető ismerete.   – A munkahelyi naplók szerepének ismerete.   – A BTE és RTE ismerete.   – Műveleti, kezelési és karbantartási utasítások ismerete.   – Szolgálati és kezelési utasítások ismerete.   – A szakma gyakorlásához szükséges táblázatok kezelése.   – Javítási, üzembe helyezési utasítások használata.   – Mérési, hibafelvételi jegyzőkönyv ismerete, használata.   – Gépkönyvek használata.   – Darabjegyzék, anyagszükséglet összeállítása, kiértékelése.   – A szakma gyakorlatában előforduló adatszolgáltatás elektronikus adatfeldolgozáshoz.     4. Vájár gyakorlat téma anyagai   – A vájármunka története, a helyi bányavidék, helyi bányaüzem.   – A bányaüzemek külszíni létesítményei.   – Biztosítóanyagok tárolása, bányászati kéziszerszámok.   – Fa megmunkálása, biztosítás részei, összeállítása.   – Felszerelés leszállás előtt, egyéni védőfelszerelések.   – Bányaterek ismerete, járás, közlekedés bányatérségekben.   – Nagyobb körültekintést igénylő bányafenntartási tevékenység bányatérségekben, szintes és dőlésben hajtott vágatokban.   – Vágatok újranyitása (átépítés, biztosítás megerősítése).   – Vágathajtás feltáró és elővájási jelleggel szintesen és dőlésben hagyományos, valamint korszerű biztosítással.   – Ereszke, sikló, feltörés, gurító hajtás.   – Jövesztés kézzel: csákány, fejtőkalapács használata.   – Jövesztés robbantással: robbanóanyagok, robbantószerek.   – Fúrólyuk telepítés: betörő-, bővítő- és koszorúlyukak.   – Jövesztés géppel: jövesztő és jövesztő-rakodó gépek típusai.   – Rakodás: kézzel, rakodógéppel, rakodógépek típusai (pl. PML-5, CAVO).   – Szállítás: kézi csillézés, véges és vég nélküli kötélszállítás, láncosvonszoló, gumiszalag.   – Biztosítás fával: ideiglenes biztosítás, trapézácsolat, fejtési ácsolat, keretácsolat, poligom, tartóácsolat.   – Biztosítás csúszóíves szerkezettel: (TH) kőszelvényű, kapuíves, ZE- és ZTE-szelvényű vájatokban.   – Biztosítás falazattal: tégla, idomkő.   – Lőttbetonos biztosítás.   – Kőzetcsavarozás.   – Fejtési munkák szintes és dőlésben telepített, keskeny és széleshomlokú fejtésekben:     = jövesztés kézi és gépi eszközökkel (robbantással, feszítő hatású eljárással, jövesztőgépekkel),     = biztosítás hagyományosan fával, egyedi fémbiztosító szerkezetekkel, keret és pajzsberendezésekkel,     = komplex fejtési jövesztő-, rakodó-, szállító- és biztosítóberendezéseknél végzendő munkafolyamatok,     = részvétel fejtés előkészítés és felhagyás munkálataiban,     = tömedékelés kézzel és géppel, omlasztás,     = különleges fejtési tevékenységek.     5. Fémipari alapképzés, bányabeli gépi berendezések   Fémipari alapképzés:   – anyagismereti alapfogalmak, gépszerkezeti anyagok,   – mérő- és ellenőrző eszközök, a mértékegységek, mérési eljárások,   – előrajzolás (felület-előkészítés, rajzmunka, eszközei),   – kalapács használata egyengetés,. nyújtás, hajlítás műveletei,   – a vágás (vésés), fűrészelés, nyírás, lyukasztás eszközei, kivitele,   – reszelés módjai, eszközei fúrás, köszörülés műveletei,   – menetvágás eszközei, módjai,   – szegecsfajták, szegecselés eszközei, szegecselés hidegen, melegen,   – a nem oldható kötések: forrasztás, hegesztés és kovácsolás eszközei, kivitelezése,   – gépelemek, szerkezeti egységek szerelése, javítása, karbantartása.   Gépek kezelése, szerelése, karbantartása:   – csillék, csillepályák (vasút, függősínpálya), kialakítása, javítása, folyamatos szállítóberendezések: gumihevederes, láncosvonszoló, csúzdák, kötélpályák szerelése, üzemeltetése, karbantartása,   – fejtőkalapácsok, fúrógépek, berendezések szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szellőztetőgépek típusai, telepítésük, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szivattyúk típusai, beépítésük, szerelése, kezelése, karbantartása,   – légmotorok, vitlák, csavarozógépek, emelőszerkezetek kezelése, karbantartása,   – feszítőberendezések, csillefogók beépítése, szerelése, karbantartása,   – folyamatos szállítóberendezések: hevederes, láncosvonszoló, kezelése, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi kisgépek kezelése, karbantartása,   – munkahelyi rakodó- és szállítógépek, berendezések szerelése, karbantartása, kezelése,   – vezeték és kábelmunkák vájár szinten,   – energiaellátás (csővezetékek) és szellőztető gépek, berendezések kezelése, karbantartása,   – közreműködés kapcsolókkal és jelző berendezéseknél végzendő munkában,   – vágathajtó gépek (jövesztő-rakodó) karbantartása, telepítése, kezelése,   – egyedi fém biztosítóberendezések kezelése, karbantartása, szerelése,   – hidraulikus rendszer szerelése, ellenőrzése,   – gépesített biztosítóberendezések szerelése, karbantartása, kezelésük,   – fejtési jövesztőberendezés szerelése, karbantartása, kezelésük,   – komplex fejtési jövesztő-biztosító berendezés működtetése,   – kenési feladatok ellátása, tömítettség ellenőrzése, tömítetlenség elhárítása,   – gépészeti feladatokban történő aktív közreműködés, a bányaterület igényei szerint.     III/2. Követelmények     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása   Ismerje:   – a munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat,   – a vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,   – a gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmakat,  

OKJ-szám: 31 544 04Betölthető foglalkozás: Vájár, segédvájár FEOR 7113Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságFeladata a föld mélyében lévő, szilárd halmazállapotú ásványi anyagok kitermelése.Feladatai:* az ásványi anyagok fellazítása fejtőkalapáccsal vagy nagy teljesítményű gépi berendezésekkel (jövesztés) * a kitermelt ásványi anyagok szállítószalagra rakása vagy csillékbe töltése * a szállítóberendezések működtetése, új vasútvonalak lefektetése * a vágat hajtása, faácsolat készítése vagy a munkaterület fémgyűrűkkel történő rögzítése beomlás ellen, támfák, mennyezetgerendák cseréje és beépítése, valamint a biztosító támfalak rendszeres ellenőrzése és karbantartása * a már nem használt bányajáratok beomlasztása vagy feltöltése * a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését és portalanítását végző bányászati berendezések (szivattyúk, szellőzőberendezések stb.) kezelése * a bányatűz, a gázkitörések, a kőzetomlás és az ionizáló sugárzás elkerülése érdekében a biztonsági előírások betartása Jellemző munkakörök:* Aknavájár, -segédvájár * Anyagmentővájár * Ácsolóvájár * Bányaács * Bányakőműves * Bányamentővájár * Elővájár * Fabeadóvájár * Falazóvájár * Fejtésivájár * Földalatti talpfúró * Frontmestervájár * Gátolóvájár * Nyesőmester Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7112 Robbantómester7114 Csillés8211 Szilárdásvány-kitermelő gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 51 541 01Betölthető foglalkozás: Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó FEOR 7211Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Juhminősítő* Sertésminősítő* SzarvasmarhaminősítőÁtveszi, levágja és bontja az állatokat, előállítja és feldolgozza a tőkehúst.Feladatai:* az állat elkábítása ütéssel vagy árammal és a hátsó lábak rögzítése * az elkábult állat felfüggesztése és leszúrása vagy a nyaki erek átvágása * a marha vagy juh bőrének lefejtése, a sertés perzselése, forrázása és kopasztása * a test felhasítása, a belső részek eltávolítása, az emberi fogyasztásra alkalmas részek mosása, különválasztása, aprítása és feldolgozása * a hús füstöléssel vagy pácolással való tartósítása * az áru feldarabolása, a vásárló kívánságának megfelelő adagok levágása, a friss vagy fagyasztott borda, lábszárhús, hátszín vagy más részek fűrésszel történő felvágása, a csontok eltávolítása, a hús felszeletelése és megdarálása, az áru lemérése, csomagolása Jellemző munkakörök:* Állatbontó * Állatkábító * Állatszúró * Baromfibontó * Baromfi-daraboló * Baromfikopasztó * Böllér * Disznósajtkészítő * Elővágó * Félsertés-letisztító * Halhentes * Haltisztító * Hús- és szalonnasózó, -pácoló * Húsfüstölő * Íntalanító * Libamelltöltő * Májosztályozó * Tojásfeldolgozó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8111 Élelmiszergyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.    

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

OKJ-szám: 54 625 01Betölthető foglalkozás: Erdő- és természetvédelmi technikus FEOR 3125Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság és szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Vadász, vadtenyésztő (középszintű, 8. évfolyam után)Az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel összefüggő szakmai és műszaki feladatok gyakorlati megvalósítását végzi.Feladatai:* a megadott specifikációk szerint az erdőgazdálkodási tervekhez költségbecslések készítése, az erőforrás felhasználásának tervezése * erdészeti üzemek létesítésének, telepítésének, működtetésének, karbantartásának irányítása, műszaki ellenőrzése, az előírásoknak megfelelő teljesítmény biztosítása * az éves üzemtervnek megfelelően az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása, az erdészeti szak-, betanított és segédmunkások irányítása, a normák kialakítása, a teljesítményszint meghatározása * talajminták vétele, minőségi vizsgálatok végzése * környezet-, illetve természetvédelmi szempontok érvényesítése Jellemző munkakörök:* Erdészeti környezetvédő szaktechnikus * Erdésztechnikus * Erdőművelési technikus * Természetvédelmi technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2126 Erdő- és természetvédelmi mérnök6211 Erdész, segéderdészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A vadgazdálkodási technikus munkája sajátos ágazati tevékenység, amelynek főbb területei:   1. A vadgazdálkodás termelési technológiájának megfelelő munkafeladatok középszintű tervezése, előkészítése, levezetése, vezénylése, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése (vadtakarmány-gazdálkodás készletezése, szaporítás, vadvédelem, tenyésztés, állománynevelés, állományszabályozás, állományhasznosítás, feldolgozás, értékesítés).   2. Integrált és intenzív természet- és környezetvédelem az ágazati, valamint szakhatósági keretek között.   3. A mindenkori vadászati, vadgazdálkodási törvények betartása és betartatása, vagyonvédelem.   4. Vadászati szolgáltatás – vadászvendég fogadás, kísérés, vendéglátás, vadásztatás és vadászturizmus szervezése, preparálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás.   5. Vadbiológiai természetvédelmi és környezetvédelmi kutatási, fejlesztési tevékenység – megfigyelés, felmérés, adatszolgáltatás, új módszerek és technológiák kipróbálása, bevezetése és alkalmazása.  

VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 5 3129 16 63 10   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadgazdálkodási technikus   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – középiskolai végzettség,   – orvosi egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    3129    Egyéb technikusok (Vadgazdálkodás technikus)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5115    Felvásárló, átvevőhely-kezelő    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások    5129    Egyéb vendéglátóipari foglalkozások    5353    Kártevőirtó    5364    Természetvédelmi őr    6137    Kisállattenyésztő    6139    Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások    6221    Vadász    6222    Vadtenyésztő, -gondozó    6229  

A tevékenység jellemzően fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folytatható, fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.  

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   09 2 7490 03 90 05   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadászpuskaműves   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – szakmunkás képesítés az alábbi szakmák valamelyikében:   lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló, kovács, mechanikai műszerész, vagy ipari szakközépiskolai végzettség, vagy fémipari technikusi képzettség,   – betöltött 18. életév nappali képzés esetén, vagy   – betöltött 20. életév és kétéves szakmai gyakorlat.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    7490    Egyéb vas- és fémipari foglalkozások  

A vadászati jog tulajdonosával, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással összefüggő, jellemzően fizikai munka, egyszerű szervezési, irányítói tevékenység. A munkavégzés szabad területen, illetve tenyésztő-telepen történik.  

VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 2 6229 06 20 03   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadász, vadtenyésztő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga.   Tanfolyamos felkészülés esetén:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga,   – betöltött 18. életév,   – 2 év szakmai gyakorlat, illetve vadgazdasági alkalmazás.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6229    Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások (Vadász, vadtenyésztő)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)  

  ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 49 3629 09 1 0 08   2. Szakképesítés megnevezése: Üzleti ügyintéző   3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző       II. A tevékenység tartalma     Az üzleti ügyintéző tevékenységi körében bel- és külkereskedelmi ügyletek (üzletek) lebonyolításával foglalkozik. Fő feladata, hogy az üzletkötő (az üzletember) által megkötött ügyletek realizálásában aktívan közreműködjék. Ennek keretében és érdekében:   – gondoskodik az ügylet tárgyát képező áru vagy szolgáltatás behozatalához, kiviteléhez vagy belföldi forgalmazásához szükséges engedélyek, igazolások, bizonyítványok, tanúsítványok és más okmányok beszerzéséről, szabályszerű és pontos elkészítéséről, kitöltéséről,   – ellátja az áru vagy a szolgáltatás ellenértékének szerződés szerinti határidőre és módon történő kiegyenlítésével kapcsolatban a feladatkörébe tartozó ügyintézést,   – intézi az áru szállítmányozásával és fuvarozásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó szállítmánybiztosítási ügyeket,   – folyamatosan figyelemmel kíséri az említett munkafolyamatokat, ellenőrzi, elemzi és értékeli azok gazdaságosságát és hatékonyságát,   – elvégzi a tevékenységével összefüggő adminisztrációt, pontosan és naprakészen vezeti a feladatkörébe utalt nyilvántartásokat,   – folyamatos kapcsolatot tart az egyes hatóságokkal és intézményekkel, valamint az üzleti partnerekkel.       III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei     1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások*     a) Személyiségvonások, tulajdonságok   Kívánatos, hogy az üzleti ügyintéző személyiségét a nagyfokú   – pontosság,   – megbízhatóság,   – felelősségtudat,   – fejlett szociabilitás, nagy önuralom és türelem, figyelmesség, tapintat, udvariasság,   – szorgalom és kitartás,   – dinamizmus, valamint   – az egész tevékenységét, magatartását átható igényesség (általános szakmai, esztétikai) jellemezze.   b) Általános műveltség   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék legalább középiskolai (szakközépiskolai vagy gimnáziumi) érettségi bizonyítvánnyal. A tőle elvárt általános műveltségállomány minimuma a közismereti tárgyakból tett középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.   ____   * A szakmai ismeretek elsajátításához és a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen olyan általános alap- és kiegészítő ismeretek, jártasságok és készségek, valamint személyiségvonások, tulajdonságok, amelyek a szakmai vizsgán – közvetlen módon – nem kerülnek számonkérésre.     2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek**     a) Közgazdasági ismeretek   Az üzleti ügyintéző műveltségállományának része a gazdasági-közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó szakember felismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon, a makro- és a mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, értse az ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell továbbá a piacgazdaság működésének szabályait, főbb szereplőit és a döntéseiket befolyásoló tényezőket, a gazdaságpolitika eszközrendszerét és az egyes eszközök alkalmazásának lehetőségeit.   Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitika lényegi vonásait illetően és legyen véleménye a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiben is.   b) Jogi ismeretek   Rendelkezzék általános tájékozottsággal a mindennapi életben leggyakrabban felmerülhető jogi problémákról és azok célszerű, illetve lehetséges rendezési módjairól. Ismerje az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az állampolgárok között létrejövő legjellemzőbb jogviszonyok tartalmát és azok főbb formai-eljárási vonatkozásait.   Rendelkezzék jártassággal a kereskedelmi szakmai tevékenységre vonatkozó jogi szabályok ismeretében, nagy biztonsággal tudja eldönteni: mely jogi kérdések, problémák tartoznak a kereskedő és melyek a jogi szakember kompetenciájába.   c) Vállalkozási alapismeretek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék olyan vállalkozási, vállalatgazdálkodási, statisztikai, tervezési, számviteli és pszichológiai ismeretekkel, amelyek birtokában a vállalkozásban szakszerűen közreműködhet.   d) Irodai, levelezési ismeretek   Az üzleti ügyintéző legyen képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával).   Ismerje és legyen képes gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs berendezéseket. Függetlenül attól, hogy a vonatkozó tudásanyagot milyen iskolatípusban vagy fokozatban, esetleg iskolarendszeren kívüli szakképzésben sajátítja el.   Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni a Word 5.5., a Works vagy ezek fejlettebb változatai szerint.   e) Kommunikációs készségek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék fejlett kommunikációs készségekkel, azaz   – írásban és szóban egyaránt érthető, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fejezze ki magát,   – az alkalmazásképes tudás szintjén ismerje a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó illem-etikett-protokoll szabályokat,   – tudja célszerűen és kulturáltan használni a telekommunikációs eszközöket, berendezéseket (telefon, telex, telefax),   – külső megjelenését a rendezettség, ápoltság és az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködési kultúra jellemezze.   ____   ** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlen vagy közvetett módon számonkérésre kerülnek.     3. Szakmai ismeretek***     a) Idegennyelv-ismeret   Ismerjen legalább egy idegen nyelvet az alapfokú külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga szintjén.   b) Kereskedelmi szakmai ismeretek   ——————————–   Témakör, * Ismeri, ** Alkalmazza   ——————————–   1. A kereskedelem szerepe a gazdaságban   1.1. Kereskedelem a gazdálkodás körfolyamatában, a kereskedelmi forgalmat befolyásoló tényezők *   1.2. A bel- és külkereskedelem feladata, szervezete és sajátos jellemzőik * 1.3. Áruk és szolgáltatások a kereskedelemben (azok hasznossága, minőségi jellemzői, a minőség tanúsítása és védelme, felelősség a minőségért, szabványok) *   1.4. A kereskedelmi munka termelékenysége és hatékonysága, a személyi tényezők *   1.5. A kereskedelmi hálózat egységei, a technikai tényezők *   1.6. A kereskedéshez szükséges pénzeszközök (tőke, hitel és kamatai) *   1.7. Az áruforgalom folyamata: beszerzés-készletezés-értékesítés *   1.8. Az áruforgalom mint közgazdasági, jogi, pénzügyi, fizikai és adminisztratív folyamat *   1.9. Az áruforgalmi mérlegsor, készlethatékonysági számítások, az értékesítés idő és összetételbeli vizsgálata (viszonyszámok, indexek, megoszlás) **   2. Marketing   2.1. Marketing alapfogalmak *   2.2. Marketingeszközök *   2.3. Marketing információs rendszer *   2.4. Marketingmenedzsment *   3. Áruk adásvétele belföldön **   3.1. Árubeszerzés: beszerzési döntések meghatározói, beszerzési források, üzleti tárgyalások és szerződések, az áru átvétele, a beszerzési munka tervezése és értékelése **   3.2. Készletezés: raktározás-tárolás, készletek összetétele, készletfajták, minőség és választék, készlethatékonyság **   3.3. Értékesítés: értékesítési módok, árubemutatás, értékesítési akciók, reklámeszközök **   4. A külkereskedelmi ügyletek és azok lebonyolítása   4.1. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai **   4.2. A külkereskedelmi ügylet folyamatai **   4.2.1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése: ajánlatadás-kérés, alku, szokások, jogi előírások, a Bécsi Egyezmény szerepe az ügyletelőkészítésben **   4.2.2. A külkereskedelmi ügylet megkötése: szerződések és azok tartalmi, formai kellékei **   4.2.3. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben **   4.2.4. A szerződések teljesítése, a hibás teljesítés következményei **   4.3. A koncentrált piacok fajtái, működése *   5. A biztosítás szerepe a kereskedelemben   5.1. A biztosítás szerepe a belkereskedelemben **   5.2. Nemzetközi biztosítási ismeretek, termékfelelőssége biztosítás, exporthitel-biztosítás, építési és szerelési biztosítás, tőkebefektetési biztosítás **   5.3. A szállítmánybiztosítás formái, szokványai és szabályai. A szállítmánybiztosítási károk rendezése **   6. Az áruk csomagolása (fogyasztói-gyűjtői-szállítói csomagolás, áruvédelem raktározás és szállítás során) **   7. Az áruk fuvarozása   7.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői: fuvarozó, fuvaroztató, szállítmányozó **   7.2. Fuvarozási módok és fuvareszközök: fuvarozási mód és útvonal megválasztása, logisztikai szemlélet **   7.2.1. Vasúti árufuvarozás **   7.2.2. A közúti, a légi és a folyami fuvarozás **   7.2.3. A tengeri árufuvarozás sajátosságai és fajtái **   8. Vámok   8.1. A vámok szerepe a gazdaságban: a vám mint a kereskedelempolitika eszköze *   8.2. Vám alapfogalmak: vámáru, vámút, vámfizetésre kötelezett, vámszabadterület, konszignációs raktár… **   8.3. Nemzetközi egyezmények, szerződések: GATT, EFTA, CEFTA, magyar–finn megállapodás stb. *   8.4. Vámtípusok, vámtarifák **   8.5. Vámeljárások, vámkezelés **   9. Pénzügyi műveletek a kereskedelemben   9.1. Bankok, monetáris és bankrendszer, nemzetközi pénzügyi intézmények, bankügyletek *   9.2. A pénzforgalom és annak eszközei: bankátutalás, csekk, váltó, hitelkártya, elektronikus fizetések **   9.3. Valuták és devizák, árfolyam, árfolyam-politika, devizagazdálkodás, devizapiac, devizapiaci ügyletek **   9.4. Fizetési módok (előrefizetés, okmányos meghitelezés, okmányos beszedvény, nyitvaszállítás, hitelnyújtás) fogalma, résztvevői, folyamatai, kockázatai **   9.5. A hitelek szerepe a kereskedelem finanszírozásában **   10. Gazdálkodási ismeretek   10.1. Az árrés szerepe a kereskedelemben: az árrés tartalma, árréshatékonyság számítása, árindexek **   10.2. Az ár és a hozzá fűződő szolgáltatások kapcsolata, a bel- és külkereskedelmi árképzés sajátosságai **   10.3. Költséggazdálkodás: költségek összetétele, költségelemzés és tervezés, a költségek mutatói **   10.4. A nyereség keletkezése, a kereskedelmi haszon fogalma és értelmezése. Nyereségelemzés és tervezés, az áruk nyereségtartalma, a nyereség mutatói **   ____   *** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlenül számonkérésre kerülnek.         IV. A szakmai vizsga     1. A vizsgára jelentkezhet, aki   – középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,   – igazolni tudja, hogy a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte.     2. A szakmai vizsga részei   – írásbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó komplex vizsgafeladatot old meg a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből, továbbá a választott idegen nyelvből – összesen 180 perc időtartamban,   – gyakorlati vizsga szakmai, irodatechnikai és üzleti levelezési ismeretekből (szakmai feladat számítógépes szöveg és táblázat szerkesztése),   – szóbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó – az általa húzott – komplex szóbeli kérdést fejti ki a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből. Ugyancsak a szóbeli vizsga keretében ad számot a vizsgázó a választott idegen nyelvi felkészültségéről az alábbiak szerint:     = beszélgetés általános témáról,     = a külföldi partnerrel való szóbeli kommunikáció egyszerű szituációban (üdvözlés, fogadás, szállásbiztosítás, pénzváltás, programszervezés, telefonkapcsolat stb.),     = egyszerű idegen nyelvű fordulatok fordítása magyarra.     3. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai   A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.   Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelölt, aki az írásbeli vizsgán elégtelen teljesítményt nyújtott idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.]   A gyakorlati vizsgán való sikertelen részvétel nem akadálya a szóbeli vizsga letételének, azonban bizonyítvány a vizsgázó számára csak akkor állítható ki, ha a gyakorlati javítóvizsgán megfelelt.   A szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből (1) elégtelen érdemjegyet kapott. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.] A sikertelen tantárgyi vizsgarész külön is megismételhető. A szakmai elméleti vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a jelölt az utolsó eredményes vizsgáját letette.       * * *      

OKJ-szám: 54 521 05Betölthető foglalkozás: Gépésztechnikus FEOR 3117Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Élelmiszeripari gépésztechnikus* Vegyipari gépésztechnikusRész-szakképesítések- Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó (középszintű, 10. évfolyam után)Gépek, berendezések beszerelését, működtetését és karbantartását végzi, részt vesz ezek megtervezésében.Feladatai:* gépek, mechanikai berendezések és mechanikai alkatrészek gyártásának, felhasználásának, karbantartásának és javításának műszaki ellenőrzése * a gépek felújításának, javításának, karbantartásának szervezése, irányítása * a rendelkezésre álló berendezések elhelyezésének és rendszerbe illesztésének irányítása, az új berendezések üzembe helyezése és a gépek termék- vagy műszakváltást megelőző beállítása * az üzemzavarok, minőségi problémák megszüntetése és kivizsgálása * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása, a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása és a gyártási feltételek folyamatos fenntartása * a mechanikai szerkezetek, kalorikus és áramlástechnikai gépek és berendezések, valamint az ezekkel kapcsolatos technológiai folyamatok tervezésében részfeladatok ellátása, a gyártás és beszerelés költségeinek, anyag- és munkaerő-szükségletének előzetes becslése * az új termékek gyártásának figyelemmel kísérése és a kezdeti problémák (típushibák, technológiai és dokumentációs hiányosságok stb.) jelzése, kiküszöbölésének előmozdítása Jellemző munkakörök:* Acél- és könnyűfém-szerkezeti technikus * Általános gépésztechnikus * Energia-átviteli technikus * Gépgyártás-technológiai technikus * Gépipari automatizálási technikus * Gépkenési technikus * Hőerő-gépészeti technikus * Műszerész gépésztechnikus * Szellőztetési technikus Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2117 GépészmérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 54 211 17Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Üvegfestő, ólmozottüveg készítő (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12            (54 8402 02)           (52 8402 02)   2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)   A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   C) Újságíró (középfokú)   D) Újságíró (felsőfokú)   E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2616 újságíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2617 rádióműsor-, televízió-műsor-szerkesztő   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési hírszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási hírszervezet vezetője   2614 kulturális szervező   2615 könyv- és lapkiadó szerkesztője   2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások (sajtóreferatúrák médiafigyelői, szemlézői, szóvivők)     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.     A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.   A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.   Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.   Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.   Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.   Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.     B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.   Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.   Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.   Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.   Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).   A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).   Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti objektív tájékoztatás megvalósulását.   Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).   Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.   Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.     C)–D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)   Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.   Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.   Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőr   zéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.   Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.   Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.   Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team”-ek) munkájában.     E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)   A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.   Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:     1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)–E)]   Ezek olyan sza

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 15   2. A szakképesítés megnevezése: üvegműves       II. A szakképesítés munkaterülete   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   3729 egyéb művészeti foglalkozások   7524 üveggyártó     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.   Üvegtárgyakat tervez és készít. Olyan vizuális, rajzi, plasztikai és szakmai alapképzettséggel rendelkezik, ami alkalmassá teszi az üvegipari gyártmány-előkészítésben és gyártmányfejlesztésben való részvételre.   Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves gyári és autonóm üvegművesség területén és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.   Képes korszerű, funkcionális és dísztárgyakat, prototípusokat és sorozatokat megtervezni és ezeket kiviteleztetni, felület megmunkálásokat elvégezni.   A tárgytervezés mellett autonóm művek létrehozására is képes.   Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ————————-   A szakképesítéssel   rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ————————-   31 5292 12 üvegfestő és ólomüvegező       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:     1. Általános vizuális alapismeretek   1.1. Rajz-festés   A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:   – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,   – a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,   – tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,   – bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.   A jelölt ismerje:   – a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,   – a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,   – az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)   A jelölt legyen képes:   – arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,   – mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,   – drapériák és különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,   – az épített külső és belső környezet ábrázolására,   – a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,   – emlékezet utáni ábrázolásra.   Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.   1.2. Rajz-mintázás   A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:   – geometriai testeket,   – csendéletet,   – enteriőrt,   – külső tereket, utcákat, tájképet,   – természeti formákat,   – emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),   – állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),   – drapériát,   – portrét,   – emberi alakot drapériával,   – aktot,   – emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,   – pillanatszerű mozgásokat (kroki).   Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.   Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.   Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.   Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.   A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:   – érem, plakett,   &n

Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása: – ivó- és étkezési edények, – asztali terítés kiegészítő eszközei, – világítási eszközök üvegbúrái, – hutakész háztartási tároló üvegek, – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények, – díszműáruk, – új termékek prototípusának elkészítése, – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.

  ÜVEGFÚVÓ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 13   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegfúvó     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üvegfúvó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Golyófúvó   7524 Üvegműves   7524 Üvegolvasztó   3192 Minőségi ellenőr     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása:   – ivó- és étkezési edények,   – asztali terítés kiegészítő eszközei,   – világítási eszközök üvegbúrái,   – hutakész háztartási tároló üvegek,   – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények,   – díszműáruk,   – új termékek prototípusának elkészítése,   – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, valamint különböző hivatalos szervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele közösségi és egyéni problémák esetén.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagmozgatás és tárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (egyéni és kollektív védőeszközök, védőfelszerelések használata).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.   – A baleset kivizsgálásában közreműködés (jegyzőkönyv elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatása).   – A tűzvédelmi osztályok ismerete, a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete.   – A munkahely tűzriadó tervének ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A munkahely működését biztosító energiahordozók (gáz, oxigén, sűrített levegő, vákuum, vízhálózat, villanyáram) vezetékeinek megkülönböztetése szabványos jel&oum

Üveghomályosítás (savmaratás, homokfúvás, illetve bélyegezés) segítségével plasztikus díszítménnyel látja el a síküveget. – Tervrajz, illetve sablon alapján kiszabja, festi majd különböző ragasztóanyag segítségével vastagabb üveglapra mozaikszerűen felragasztja a síküveget. – Tervrajz, illetve sablon nyomán kiszabja és ólomhuzalba foglalja a színtelen, illetve anyagában színezett síküveget. – Tervrajz, kartonrajz és színvázlat alapján kiválasztja, kiszabja, megfesti, beégeti és ólomhuzalba foglalja a síküveget. – Megtervezi és végrehajtja a díszítmények részleges és teljes javítását, a hiányok pótlását.

  ÜVEGFESTŐ ÉS ÓLOMÜVEGEZŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 12   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegfestő és ólomüvegező     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üveggyártó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7638 Üvegező   7638 Üvegező és képkeretező     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Üveghomályosítás (savmaratás, homokfúvás, illetve bélyegezés) segítségével plasztikus díszítménnyel látja el a síküveget.   – Tervrajz, illetve sablon alapján kiszabja, festi majd különböző ragasztóanyag segítségével vastagabb üveglapra mozaikszerűen felragasztja a síküveget.   – Tervrajz, illetve sablon nyomán kiszabja és ólomhuzalba foglalja a színtelen, illetve anyagában színezett síküveget.   – Tervrajz, kartonrajz és színvázlat alapján kiválasztja, kiszabja, megfesti, beégeti és ólomhuzalba foglalja a síküveget.   – Megtervezi és végrehajtja a díszítmények részleges és teljes javítását, a hiányok pótlását.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyre (ólomöntő-, ólomhúzó-, ólmozó-, rajzoló, festő-, égető-, savmarató-, homokfúvó-, tisztító-, üvegtároló műhelyre) vonatkozó előírások betartása.   – Különböző technológiai folyamatok (ólomöntés, ólomhúzás, égetés, savmaratás, homokfúvás, üvegszállítás, szabás, forrasztás) végzése során a biztonsági előírások alkalmazása, a védőfelszerelés használata.   – A síküveg tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, védőfelszerelés használata.   – A tisztító-, marató-, ragasztóanyagok tulajdonságainak ismerete.     2. Vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok   – Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása.   – Kommunikáció a megrendelőkkel és szállítókkal.     3. Síküvegfestés munkafolyamatainak megtervezése, előkészítése, végrehajtása   – Pauszálás, átdörzsölés.   – Átnyomás.   – Sablonálás.   – Üvegvágás     = vonalzó mellett,     = sablon mellett,     = csúszka (slitni) mellett,     = körvágóval.   – Üveg tisztítása.   – Festék elkészítése     = palettára helyezés, törés,     = összekeverés,     = hígítás,     = feldörzsölés.   – Ecset kiválasztása.   – Kontúrozás.   – Felviaszolás.   – Fedőfesték (überzug) felvitele az üvegre     = áthúzás,     = oszlatás,     = festékkiszedés (stupfolás).   – Leviaszolás.   – Kartonálás.   – Beégetés.     4. Festett és anyagában színezett síküveg darabok ólomhuzalba foglalása   – A részek ólomba foglalása     = ólmozólécek felszögezése,     = szél-ólomhuzal felrakása,     = üvegdarabkák befoglalása, rögzítése,     = ólomhuzalvégek levágása.   – Az ólomhuzal találkozási pontjainak összeforrasztása.   – Tömítés, tisztítás.   – Az ólomhuzal patinizálása.   – A merevítőpálcák felrakása.     5. Anyagában színezett síküveg darabok összeállítása ragasztással   – Az üveg előkészítése.   – Peremkészítés.   – Ragasztóanyag elkészítése, felöntése és egyenletes elsimítása.   – Az üvegdarabkák berakása, a többlet ragasztóanyag leszedése.   – Felületek tisztítása.     6. Ólmozott üvegfestmény javítása   – Pauszálás, átdörzsölés.   – Újraforrasztás.   – Tömítés.   – Részleges és teljes javítás.     7. Üveghomályosítás   – Síküveghomályosítás sav segítségével.   – Mattsav készítése.   – Peremragacs készítése, felragasztása.   – Mattsav felöntése, a mattítás folyamata.   – Savmaradék leöntése, salak, peremragacs leszedése.   – Fürdetési módszerrel történő savhomályosítás.   – Tónusmaratás.   – Plasztikus maratás.   – Monografálás.  

Különböző anyagú nyílászáró szerkezetek üvegezésének elkészítése helyszínen, illetve üzemi körülmények között. A meghibásodott szerkezetek javítása, bontása. Üveg, illetve üvegszerű anyagok beépítése speciális szerkezetekbe. Korszerű üvegtermékek (hőszigetelő, biztonsági üvegek) részbeni gyártása és beépítése.  

  ÜVEGEZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 21 5216 02   1.2. Szakképesítés megnevezése: Üvegező       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7638 Üvegező     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   Különböző anyagú nyílászáró szerkezetek üvegezésének elkészítése helyszínen, illetve üzemi körülmények között.   A meghibásodott szerkezetek javítása, bontása.   Üveg, illetve üvegszerű anyagok beépítése speciális szerkezetekbe.   Korszerű üvegtermékek (hőszigetelő, biztonsági üvegek) részbeni gyártása és beépítése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a szakma története, fejlődése, jövőbeni lehetőségei,   – az épületszerkezetek mint részek,   – a szerkezetekkel szemben támasztott követelmények,   – a kapcsolódó teherhordó szerkezetek jellemzői,   – a gazdaságos termékelőállítás és munkavégzés főbb elvei.     Jártasságok:   – a szerkezetekre ható erők és hatások megítélése,   – a szerkezeti, szerkesztési, fejlesztési elvek felismerése,   – a termékek fejlesztésének korlátai,   – a fogadószerkezetek szakszerűségének megítélése,   – a fogadószerkezetek kisebb hibáinak javítása,   – a speciális termékek készítése.     Készségek:   – a különböző anyagú és szerkezeti felépítésű nyílászárók üvegezésének elkészítése hagyományos és korszerű rögzítésekkel,   – üvegfalak, üvegfelületek kialakítása,   – üvegtetők, bevilágító felületek üveg és üvegszerű szerkezeti elemeinek beépítése, szerelése,   – az elvégzett munkák minősítése,   – szerkezetek javíthatósága, cseréje,   – a kész felületek részleges javítása,   – az elkészült munka átadás-átvétele, elszámolása,   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, megtartása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak   Anyag- és gyártásismeret   Szakrajz   Szakmai ismeretek   Szakmai gyakorlat     3.2. A szakmai vizsga részei     3.2.1. Írásbeli vizsga (komplex feladat):   – szakszámítás,   – szakrajz,   – anyag- és gyártásismeret,   – szakmai ismeret.     3.2.2. Szóbeli vizsga     Anyag- és gyártásismeret:   – a üvegszerkezetekre ható erőhatások,   – a síküveg gyártása és termékválasztéka,   – a fa mint fogadószerkezet,   – az üveg méretváltozása, fizikai tulajdonságai, fénnyel szembeni viselkedésmódja,   – a fémanyagú fogadószerkezetek,   – a fémek korrózióvédelme,   – a műanyag mint építőanyag,   – az anyagok összeépíthetősége, meghatározó tényezői,   – a beton, vasbeton, műkőbeton mint fogadószerkezet,   – anyagi jellemzőik,   – az acél mint építőanyag, az üvegezett szerkezetek fogadórészei,   – a különleges üvegek gyártása, termékválasztéka,   – az üvegbeton-szerkezetek készítéséhez felhasználható beton, betonacél,   – a tapaszok, ragacsok, mint segédanyagok,   – a profilüvegek gyártása, jellemzői,   – a pára károsító hatása, a védekezés szerkezeti megoldásai, gátló anyagok,   – a színes üvegek, mázas üvegek, tükörfelületek gyártása,   – a speciális üvegek mint építőanyagok.     Szakmai ismeret:   – az üvegszerkezetek mint alap- és kiegészítő szerkezetek,   – a síküvegezés kiviteli módozatai a fogadószerkezet függvényében,   – a faanyagú szerkezetek tapaszrögzítéses üvegezése,   – a faanyagú szerkezetek szorítóléc rögzítésű üvegezése,   – a fémanyagú szerkezetek üvegezésének tapasz-ragasz rögzítéses kivitelezése,   – a fémszerkezetek üvegezése szorítóléc rögzítéssel,   – a műanyag szerkezetek üvegezési módozatai,   – az alu-fa és más vegyesanyagú szerkezetek üvegezési módozatai,   – a nyílások, nyíláskeretek fix üvegezésű módozatai, a nyíláskeret anyagának függvényében,   – az üvegfalak szerkezeti felépítése az alapszerkezet átvételének szabályai, az üvegezés kivitelezési módozatai,   – a keret nélküli üvegszerkezetek készítésének szabályai, rögzítési módozatai, mint speciális szerkezetek,   – az üvegbeton szerkezetek kivitelezése, a kész szerkezet megvédése,   – az üvegtetők, bevilágító felületek szerkezeti kialakítása, a tartószerkezet anyagától függően az üvegezés menete,   – a profilüvegből készíthető szerkezetek, valamint az üvegelemek szabásának, elhelyezésének és fektetésének módozatai,   – a korszerű üvegtermékek gyártásának (hőszigetelő termékek) és elhelyezésének menete, a gyártás, elhelyezés során figyelmetlenségből eredő hibák,   – az üvegburkolatok szerkezeti módozatai, kapcsolódása az alapszerkezethez (az egyes csoportokon belül a kivitelezés menete),   – az íves, illetve összetett felületű szerkezetek üvegezésének módozatai, sík, illetve speciális felületkialakítású üveganyagok,   – az üvegszerkezetek javításának módozatai, a meghibásodott szerkezetek cseréje, a szerkezetek bontásának menete,   – az üveges munkák elszámolásának, felmérésének szabályai, felszámolható veszteség, szabási hulladék, árajánlat és számlakészítés szabályai.     3.2.3. Gyakorlati vizsga:   – fa nyílászáró szerkezet üvegezése műhelykörülmények között,   – fémszerkezetek üvegezése műhelykörülmények között,   – helyszíni kivitelezési gyakorlat,   – termékek gyártása,   – különleges üvegszerkezetek készítése.       szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 17 éves életkor,   – egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a szakképesítő oktatásban való részvétel,   – sikeres szakképesítő vizsga.       * * *      

Kérdés:: üveges és képkeretező szakma indul-e szombathelyen?   A következő képkeretező tanfolyamokról tudok:   OKJ-s tanfolyam itt indul: http://www.gmuvegezok.hu/page.php?3     http://www.sztav.hu/index.php?page=epito&tid=106 http://www.vofa.hu/szaktan.html Hasznos infok még: http://kepkeretezes.lap.hu/  

OKJ-szám: 31 582 19Betölthető foglalkozás: Üvegező FEOR 7638Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Képkeretező (iskolai végzettség nincs előírva)Kivágja, illeszti és felszereli az üvegtáblákat, üvegfalakat, illetve tükröket épületek, aluljárók és ipari létesítmények ablakaiba, ajtaiba, falszerkezeteibe és mennyezetébe, valamint képkeretekbe, mozgatható és beépített bútorokba, közlekedési járművekbe.Feladatai:* üveglapok kiválogatása, méretre vágása, ablakok, ajtók kereteibe vagy épületek más helyeire helyezése, tömítése és rögzítése * épületszerkezetek részét képező üvegtáblák, illetve tükrök felszerelése az épületek homlokzatára, falára és mennyezetére * előre gyártott üvegelemek összeállítása és szerelése pl. forgóajtónak, kirakatnak vagy zuhanyzófülkének * hőszigetelő üvegezés, illetve utólagos hőszigetelés * drótüvegezés * képek üvegezése, keretezése Jellemző munkakörök:* Ablaküvegező * Épületüvegező * Faszerkezet-üvegező * Fémszerkezet-üvegező * Járműüvegező * Páramennyezet-üvegező * Portálüvegező * Tetőszerkezet-üvegező * Üvegajtó-szerelő * Üveges * Vasbetonszerkezet-üvegező Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7524 Üveggyártó8143 Üveget és üvegterméket gyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 31 543 08Betölthető foglalkozás: Üveggyártó FEOR 7524Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElőírt anyagok összeolvasztásával üveget állít elő különböző használati tárgyak készítése céljából.Feladatai:* homokból, szódából, nátriumszulfátból, mészkőből, dolomitból, borsavból, hamuzsírból és különféle fémoxidokból üveg előállítása * a folyékony üveg formázása préseléssel, öntéssel, fúvással vagy húzással * a lehűtött, formázott termék csomagolása vagy további megmunkálása * nyers hengerelt vagy síküvegből csiszolással, fényezéssel tükörüveg előállítása * az üvegkészítményeken látható művészi, dekoratív minták és homályosított rétegek létrehozása vegyi kezeléssel * a gépjárműveknél alkalmazott biztonsági üvegek előállítása hőkezeléssel, több üvegréteg összeragasztásával * öblösüvegek készítése kézi úton fúvással * művészi jellegű üvegtárgyak készítése Jellemző munkakörök:* Derítő (üvegfestő, üvegmázoló) * Golyófúvó * Húzottsíküveg-szélező * Kristályüvegvágó * Üvegcsiszoló * Üvegfestő * Üvegfúvó * Üveggyári olvasztár * Üveggyöngykészítő * Üvegkádmedence-olvasztómester, -olvasztár * Üvegkeverék-adagoló * Üvegmarató * Üvegmozaik-készítő * Üvegműves * Üvegolvasztó * Üvegszobrász * Üvegzománcozó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8143 Üveget és üvegterméket gyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

      Feldolgozza a zömmel háztartási öblös- és díszműüvegeket, ritkábban világítási, illetve műszaki jellegű üvegeket, húzott, öntött/hengerelt síküvegeket. – A díszítő csiszolásra kerülő üvegek anyagának, formájának, funkciójának megfelelően megtervezi a mintát, illetve az adott műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján végzi a megmunkálást. – Ellenőrzi a rendelkezésre álló gépek műszaki állapotát és a csiszolás biztonságos végzésének feltételeit. – Kiválasztja, előkészíti és karbantartja a műveletekhez szükséges kéziszerszámokat, alap- és segédanyagokat. – Megtervezi a jelölést, a jelölésnél meghatározott mintaelem csiszolási sorrendjét. – Durva- és finomcsiszolással, fényezéssel díszíti és javítja a káli- és ólomüvegekből, valamint kétrétegű (überfangos) üvegből készült vékony- és vastagfalú minőségi öblösüvegeket (poharak, kelyhek, kancsók, korsók, palackok, vázák, tálak, tálcák, tányérok, cukortartók, hamutartók, dobozok, fedelek, alátétek és egyéb üveg dísztárgyak). – Durva- és finomcsiszolással fényezéssel díszíti és javítja a húzott, öntött hengerelt és tükörüvegekből készült bútorüvegeket (állóüvegek, tolóüvegek, üvegszeletek, csillárlapok, névtáblák) és tükröket (zsebtükrök, nyelestükrök, falitükrök, velencei tükrök).    

  ÜVEGCSISZOLÓ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 11   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegcsiszoló     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üveggyártó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7638 Üvegező   7638 Üvegező és képkeretező   7524 Üvegfestő és ólomüvegező     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Feldolgozza a zömmel háztartási öblös- és díszműüvegeket, ritkábban világítási, illetve műszaki jellegű üvegeket, húzott, öntött/hengerelt síküvegeket.   – A díszítő csiszolásra kerülő üvegek anyagának, formájának, funkciójának megfelelően megtervezi a mintát, illetve az adott műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján végzi a megmunkálást.   – Ellenőrzi a rendelkezésre álló gépek műszaki állapotát és a csiszolás biztonságos végzésének feltételeit.   – Kiválasztja, előkészíti és karbantartja a műveletekhez szükséges kéziszerszámokat, alap- és segédanyagokat.   – Megtervezi a jelölést, a jelölésnél meghatározott mintaelem csiszolási sorrendjét.   – Durva- és finomcsiszolással, fényezéssel díszíti és javítja a káli- és ólomüvegekből, valamint kétrétegű (überfangos) üvegből készült vékony- és vastagfalú minőségi öblösüvegeket (poharak, kelyhek, kancsók, korsók, palackok, vázák, tálak, tálcák, tányérok, cukortartók, hamutartók, dobozok, fedelek, alátétek és egyéb üveg dísztárgyak).   – Durva- és finomcsiszolással fényezéssel díszíti és javítja a húzott, öntött hengerelt és tükörüvegekből készült bútorüvegeket (állóüvegek, tolóüvegek, üvegszeletek, csillárlapok, névtáblák) és tükröket (zsebtükrök, nyelestükrök, falitükrök, velencei tükrök).     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyre (savmarató, homokfúvó, tisztító, üvegtároló műhelyre) vonatkozó előírások betartása.   – Különböző technológiai folyamatok (savmaratás, homokfúvás, üvegszállítás, szabás) végzése során a biztonsági előírások alkalmazása, a védőfelszerelés használata.   – A síküveg tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, védőfelszerelés használata.   – A tisztító-, marató-, ragasztóanyagok tulajdonságainak ismerete.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, szakszervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele közösségi és egyéni problémák esetén.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (egyéni és csoportos védőeszközök, védőfelszerelések használata).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.   – A baleset kivizsgálásában közreműködés (jegyzőkönyv elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatása).   – A munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete.   – A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.   – Az előírt mosó-, tisztítószer anyagok tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A gépek elhelyezésének, rögzítésének, kezelésének, hibalehetőségeinek ismerete, a gép tisztítása, ápolása, a biztonságtechnikai szempontból történő ellenőrzése, a karbantartás módjának ismerete.   – A különböző csiszolási feladatok munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásainak ismerete, betartása, alkalmazása (szájperem-megmunkálás, díszítő csiszolás, fényezés, mosás).   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások ismerete és betartása.   – A megmunkálás során felhasznált alapanyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.   – A megmunkálás során felhasznált segédanyagok (csiszoló- és fényező anyagok, hűtőanyag, savak, tisztítószerek) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok, hulladékok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A levegőszennyezés csökkentése, porlekötés alkalmazása a csiszolási, fényezési műveletek során.     2. Jogszabály-értelmezés, a Munka Törvénykönyvének ismerete   – A munkavállaló és a munkáltató jogainak és kötelességeinek ismertetés a Munka Törvénykönyve alapján.   – A kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmak definiálása a Munka Törvénykönyve alapján.     3. A gazdálkodási folyamatok jellemzése   – Közgazdaságtani alapfogalmak, folyamatok jellemzése.   – A vállalkozási alapfogalmak jellemzése.   – A munkavállalóra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettségek értelmezése.   – A munkavállalással kapcsolatos gyakorlati tudnivalók (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, álláskeresés).   – Önképzés és továbbképzésben való részvétel megszervezése.     4. A munkafolyamat megtervezése, előkészítése   – A csiszolatos díszítőmotívumok alkalmazásával a tárgy alakjához, funkciójához, falvastagságához illeszkedő összetett minták tervezése.   – A művelettervezés folyamatának elvégzése     = a műveleti sorrend folyamatának megtervezése,     = szerszámok kiválasztása,     = gépek és berendezések kiválasztása,     = fogási módszerek megválasztása a csiszoláskor,     = egyéb segédeszközök kiválasztása.   – A munkadarab durva-, finom- és kitöltéses csiszolásához, javításához szükséges alapanyagok kiválasztása, felhasználása.   – A munkadarab fényezéséhez szükséges segédanyagok kiválasztása, felhasználása.   – A megmunkáláshoz szükséges gépek és tartozékainak, a kéziszerszámoknak kiválasztása, beállítása, kezelése és karbantartása.   – Szilícium-karbid korong profiljának kialakítása esztergálással.   – Az üvegek szakszerű kezelése.   – Sík- és öblösüvegek szakszerű mozgatása, be- és kicsomagolása, tárolása.   – Sík- és öblösüvegek tisztítása száraz törléssel, vizes mosással és vegyszeres oldással.     5. Alapvető műveletek elvégzése   – Elővágás     = alapminták, fő-, osztó- és kitöltő csiszolatok elővágása szilícium-karbid vagy előszakító gyémántszemcsés koronggal.   – Finomítás     = az elővágott csiszolat roncsolt üvegfelületének eltávolítása, a csúcsok, csiszolati végek találkozásainak kialakítása elektrokorund koronggal,     = a nem elővágott csiszolati elemek csiszolása.   – Fényezés     = az üveg csiszolati felületeinek mechanikus, poros fényezése,     = vegyi fényezés kémiai úton, savas oldással.   – Matt kitöltőrészek csiszolása     = kitöltő csiszolatok (egyszerű és összekötő csillagminták), valamint kitöltő minták (karir, edit, sakktábla, székfonás, napsugár) csiszolása elektrokorund vagy gyémánt alapú csiszolókoronggal.     6. Síküvegek feldolgozása, bútorüvegek és tükrök készítése   – Kis- és nagyméretű lyukak fúrása fúróheggyel, csőfúróval és gyémántszerszámmal.   – Kagylók (kapaszkodók) csiszolása és fényezése.   – Gyöngyök és fazetták csiszolása és fényezése.   – Csillagok csiszolása és fényezése.   – A síküvegek jelölése zsírkrétával, gyorsan száradó festékkel, tuskihúzóval, szurkozott, színes gyantával borított felületű műanyag vagy fakoronggal, karcgyémánttal.   – Stilizált virágok és egyéb díszítőminták csiszolása és fényezése.   – Homályosítással való díszítés (homokfúvás, csiszolás, maratás).   – Monogramok és feliratok csiszolása.     7. Vékonyfalú öblösüvegek feldolgozása, díszítő csiszolása   – Jelölés     = jelölés szabadkézzel karcgyémánttal, vídiatű vagy jelölőceruza alkalmazásával,     = jelölés jelölőkörzővel, jelölősablonnal, vonalzókoronggal vagy jelölőtollal,     = jelölés beosztókoronggal, jelölőállvánnyal.   – Dugó, nyak és szárak díszítése hámozással     = szakítás, finomítás és fényezés.   – Szalagdíszek csiszolása sordíszként, illetve teljes felületen.   – Foltcsiszolatokból kialakított foltdíszítések csiszolása és fényezése.   – Keskeny vonal- és szálkacsiszolatokból különböző szerkezetű sor- és csoportdíszek csiszolása.   – Folt- és vonalcsiszolatokból kombinálással kialakított díszek csiszolása.   – Félmély fő- vagy osztócsiszolatokból összeállított csiszolatos díszítmények csiszolása.   – Díszítés homályosítással     = homokfúvással,     = savmaratással,     = csiszolással.     8. Vastagfalú öblösüvegek feldolgozása, díszítő csiszolása   – Edények szájának megmunkálása durva- és finomcsiszolási módszerekkel:     = csorbítás, csiszolás,     = díszítő csiszolás vagy tetőzés.   – Talp megmunkálása síkracsiszolással függőleges tengelyű csiszológépen, és golyózás vízszintes tengelyű csiszológépen     = szakítás, finomítás és fényezés.   – Jelölés     = jelölés szabadkézzel karcgyémánt, vídiatű vagy jelölőceruza alkalmazásával,     = jelölés jelölőkörzővel, jelölősablonnal, vonalzókoronggal vagy jelölőtollal,     = jelölés beosztókoronggal, jelölőállvánnyal.   – Mélycsiszolásos díszítés az alábbi motívumrendszerek alkalmazásával:     = fő vagy osztócsiszolatok szakítása, finomítása és fényezése,     = összekötő csiszolatok szakítása, finomítása és fényezése,     = kitöltő motívumok csiszolása,     = lezáró csiszolatok szakítása, finomítása és fényezése.   – Hámozásos díszítőmotívumok jelölése, szakítása, finomítása és fényezése.   – Hamutartók pihentetőjének szakítása, finomítása és fényezése.   – Csiszolt üvegedények fényezése savmaratással és poros fényezéssel.   – Kitöltő motívumok csiszolása szabad felületeken.   – Aprólékos díszítmények tervezése, jelölése és csiszolása (feliratok, betűk, monogramok, gyümölcsök, figurális motívumok).     9. Ellenőrzések   – Az üvegfeszültség vizsgálata polariszkóppal.   – A savak, savfürdő és a fáradt sav erősségének vizsgálata.   – Fényezőporok és csiszolószemcsék tisztaságának, csiszolókorongok hibáinak, szemcsefinomságának vizsgálata.   – Az üvegtárgy hibáinak vizsgálata (hutai hibák).   – Az üvegtárgy feldolgozói hibáinak vizsgálata (csiszolási hibák, fényezési hibák), javítása.   – Gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése biztonságtechnikai szempontok szerint.   – Csiszolókorongok épségének ellenőrzése, próbapörgetése.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – Tudja szabatosan megmagyarázni a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat.   – Tudja definiálni a próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmakat a Munka Törvénykönyve alapján.   – Tudja felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.   – Tudja ismertetni a v&aac

  ÜGYVITELTECHNIKAI MŰSZERÉSZ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5223 01   2. Szakképesítés megnevezése: Ügyviteltechnikai műszerész     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7443 Elektroműszerész     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7441 Mechanikai műszerész   7442 Finommechanikai műszerész   7443 Elektroműszerész   4194 Irodai sokszorosító   3194 Műszaki rajzoló   7355 Hang-, képfelvétel-, számítástechnikai információhordozó-sokszorosító   5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások   4291 Ügyféltájékoztató   4292 Telefon-, telex-, telefaxkezelő   4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások   3131 Számítógéphálózat-üzemeltető   3132 Számítástechnikai programozó   3133 Adatbázis-felelős   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Az ügyviteltechnikai műszerész a személyi számítógépek és perifériáik, a másológépek, a házi telefonközpontok, illetve készülékek, a faxok, a multimédia-eszközök, üzenetrögzítők stb. gyártáskori összeszerelését, üzembe helyezését, karbantartását és javítását végzi. E tevékenységeket azon számítástechnikai, elektrotechnikai, finommechanikai, technológiai, elektronikai, illetve digitális áramköri ismeretek és szerelési, valamint mérési tapasztalatok birtokában végzi, amelyek a modern ügyviteltechnikai készülékek összeszerelési és szervizmunkáinak elvégzéséhez szükségesek.   A fentiek alapján tehát az ügyviteltechnikai műszerész a szakterületén:   – alkalmazza a munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat a szakszervizben, gyártási területen vagy a megrendelő munkahelyén, irodájában   – elvégzi a gyártástechnológia által előírt összeszerelési, bemérési, beüzemelési és minőségellenőrzési feladatokat   – megvizsgálja az irodagépet, behatárolja és feltárja a finommechanikai vagy elektronikai hiba helyét és érintett környezetét   – önállóan meghatározza az irodatechnikai készülék karbantartásának vagy javításának szükséges munkáit, megtervezi a munka elvégzését   – önállóan meghatározza a szükséges szerelési sorrendet az irodagép műszaki, üzemeltetési, illetve szerviz-kézikönyvében előírtak és a saját tapasztalatai alapján, majd végrehajtja a szerelést   – szétszereli az irodagépet, illetve szerkezeti egységét, kijavítja vagy kicseréli a hibásnak talált alkatrészt vagy egységet, összeszereli a gépet és üzembe állítja, a kifogástalan működést bemutatva átadja a felhasználónak   – elvégzi a szét- és összeszerelést, javítás, illetve az alkatrész- vagy egységcsere előtt, illetve utána a szükséges elektronikus, illetve mechanikai méréseket, és ezekről szükség esetén jegyzőkönyvet készít   – szereli, javítja, illetve cseréli az irodagép finommechanikai szerkezeti elemeit, illetve egységeit, elvégzi a szükséges illesztéseket és beállításokat   – szereli, üzembe állítja, karbantartja, javítja az irodagépet   – szakmailag segíti, betanítja az irodagép kezelőjét a helyes használatra, üzemeltetésre.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. Alapfokú számítógép-kezelés   – A személyi számítógépek felhasználási lehetőségeinek ismertetése az ügyviteli területeken.   – A személyi számítógépek és az ügyvitelben használatos perifériáik, valamint kiegészítő és segédeszközeik felhasználói szintű kezelése, a napi karbantartási teendők elvégzése.   – Egy operációs rendszer felhasználói szintű alkalmazása.   – A vírusok elleni védekezés általános szabályainak alkalmazása.   – Az állományok archiválása, egy tömörítő program használata.   – Szöveges tájékoztatók, dokumentációk, valamint nyilvántartások és kalkulációk készítése számítógépes szövegszerkesztővel, illetve táblázatkezelővel.   – Felhasználói programok installálása.     2. Jogszabály-értelmezés, a Munka Törvénykönyve és az adózás legfontosabb szabályainak alkalmazása   – A törvény, a jogszabály, a rendelet megkülönböztetése példák alapján.   – A szakképzési törvény és rendeletei lényegének ismertetése, fontosabb pontjainak önálló felsorolása, illetve azok tartalmának ismertetése.   – A Munka Törvénykönyve és kapcsolódó (végrehajtási) szabályai lényegének összefoglaló ismertetése, fontosabb pontjainak önálló felsorolása, illetve azok tartalmának ismertetése.   – A foglalkoztatási törvény lényegének összefoglaló ismertetése, fontosabb pontjainak felsorolása, illetve azok tartalmának ismertetése.   – A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, a munkavállaló szempontjából fontos fogalmak ismertetése.   – A munkavállaló és a munkáltató jogainak ismertetése.   – A gazdasági társaságok megkülönböztetése jogi és gazdasági kritériumok szerint.   – Az irodagép-technikai szakszerviz munkahelyeire vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályzatok) betartása.   – Az irodagép-technikai szakszerviz munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek és az azok munkáiban való közreműködési lehetőségek ismertetése, szükség esetén segítségük igénybevétele az egyéni problémák megoldásában.   – A garancia, a jótállás és a szavatosság meghatározása, példák az ügyviteli eszközök területéről.   – A szerzői jog védelmével kapcsolatos jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban, különös tekintettel a műszaki dokumentációkra és a számítógépes szoftverekre.   – Az adat- és információvédelemmel kapcsolatos szabályok ismertetése.     3. A gazdálkodási folyamatok jellemzői   – A gazdálkodás fő tényezőinek értelmezése (bevétel, kiadás, költség, adók, járulékok, nyereség).   – Nyugta, számla alaki jellemzőinek és a kiadás-bevétel szabályainak ismertetése az érvényes rendeletek szerint.   – A társasági adót meghatározó alapvető elemek ismertetése a hatályos jogszabályok és rendeletek szerint.     4. Kommunikáció   – Az illemtan alapvető elemeinek alkalmazása a gyakorlatban (megjelenés, köszönés, bemutatkozás, megszólítás).   – A kommunikációs csatornák sajátosságainak érvényesítése a gyakorlatban (élőbeszéd, testbeszéd, telefon, írás).     5. A munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása, alkalmazása   – A munkavédelem általános szabályainak ismertetése.   – A baleset-elhárítás szabályainak alkalmazása mechanikai jellegű munkavégzésnél.   – A baleset-elhárítás szabályainak alkalmazása elektromos jellegű munkavégzésnél.   – A munkagépek használatával kapcsolatos általános követelmények ismertetése.   – Egyéni védőeszközök alkalmazása a gyakorlatban.   – A munkabalesetkor szükséges gyakorlati teendők.   – A foglalkozási ártalmak és csökkentésük gyakorlati megoldásának ismertetése.   – Ergonómiai szempontok alkalmazása egy tipikus elektronikai munkahely kialakításában.   – A tűzvédelmi szabályok gyakorlati érvényesítése.   – A környezetvédelmi szabályozások szükségességének magyarázata.   – Az elektronikai szakterület munkafolyamatai tipikus környezetkárosító elemeinek ismertetése, és ezek csökkentésének gyakorlati megoldásai.   – Az irodagép-technikai szakszervizre és a helyszíni munkák helyére vonatkozó általános munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása, illetve betartatása.   – Az irodagép-technikai szakszerviz megfelelő kialakítása, a helyes anyag-, (javítandó) gép-, illetve alkatrésztárolás, a közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak baleset-elhárításának biztosítása.   – A különböző finommechanikai, elektronikai szerviztechnológiák, munkafolyamatok végzése során a biztonsági, érintésvédelmi előírások alkalmazása.   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó-szolgálat értesítése.   – A balesetek kivizsgálásában közreműködés (a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges információk szolgáltatása).   – A szakszervizi, illetve helyszíni munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismertetése, és a készülékek szükség szerinti alkalmazása.   – A szakszervizi, illetve helyszíni munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismertetése.   – Az ügyviteltechnikai berendezések, illetve részeinek tisztításához használt tisztítószerek, zsíroldó anyagok alkalmazása.   – Az ügyviteltechnikai berendezések, szervizeszközök, műszerek, alkatrészek, anyagok és hulladékok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére (pl. nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra) vonatkozó előírások betartása.     6. Elektrotechnikai ismeretek alkalmazása áramkörszámítási és -mérési feladatok során   – Egyenáramú áramkörökre vonatkozó alaptörvények és összefüggések pontos és szakszerű alkalmazása hibakeresési, javítási, mérési feladatok alkalmával.   – Villamos és mágneses tér jellemzése a környezet és a tér kölcsönhatása, valamint mennyiségi összefüggések alapján, a fizikai alkalmazás szintjén.   – Váltakozó áramú áramkörök frekvencia- és időfüggő mennyiségeinek gyakorlati értelmezése a mérések során. A mennyiségek közötti összefüggések szakszerű és pontos felhasználása az áramkörök méretezésénél.   – Egyen- és váltakozó áramú áramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel, közvetett, illetve közvetlen mérési módszerekkel. A méréshez szükséges műszerek helyes megválasztása az adott esetben szükséges hibahatároknak megfelelően.   – Áramkörök önálló építése különböző szerelési technológiák megvalósításával.   – Áramköri és technológiai dokumentáció elkészítése az érvényes villamos és rajzi szabványok felhasználásával, számítógépes vagy kézi formában.     7. Elektronikai passzív alkatrészek, elektromechanikus alkatrészek, szerelési anyagok felhasználása analóg és digitális áramkörökben, berendezésekben   – Az alkatrészek és szerelési anyagok helyes megválasztása villamos és mechanikus jellemzőik ismerete alapján, a felhasználási feladatnak megfelelően.   – Az alkatrészek és szerelési anyagok működőképességének vizsgálata, egyedi jellemzőinek pontos mérése, a szükséges műszerek megválasztása, mérési utasítás készítése, mérési eredmények dokumentálása és értékelése az elvi működés biztos ismeretében.   – Az alkatrészek és szerelési anyagok szakszerű felhasználása korszerű szerelési és építési technológiák alkalmazásával áramkörök és elektronikus készülékek építésében, a technológiai tervezésben, a tervezés dokumentálásában.     8. Az analóg elektronika félvezető alkatrészeinek felhasználása elektronikai alapáramkörök építéséhez   – Félvezető alkatrészek működésének és használati jellemzőinek értelmezése a félvezető-elmélet és az alkatrészgyártási ismeretek alapján.   – Félvezető eszközökből felépülő alapáramkörök önálló méretezése, szakszerű megépítése, áramkörtervezés, szimuláció és dokumentálás számítógéppel.   – Félvezető alkatrészek különböző típusainak felhasználása elektronikus alapáramkörök építéséhez.   – Mérési utasítás készítése alapáramkörök használati jellemzőinek mérésére, a mérések önálló elvégzése, az eredmények értékelése.     9. Analóg elektronikai áramkörök építése diszkrét és integrált alkatrészekből. Az áramkörök üzembe helyezése, mérése, dokumentáció készítése   – Összetett analóg áramkörök működésének értelmezése az alapáramköri ismeretek alapján, alapvető méretezések pontos végrehajtása, az áramkör adott feladatra történő adaptálása.   – Számítógéppel történő áramkörtervezés és szimuláció, dokumentációkészítés.   – Összetett analóg áramkörök építése különböző technológiák alkalmazásával, az áramkör élesztése, hibakeresés és javítás szakszerű végrehajtása.   – Mérési utasítás készítése a használati jellemzők és a kapcsolódási paraméterek meghatározására, a mérési eredmények értékelése.     10. Kapcsolóüzemű félvezető alkatrészekből felépülő áramkörök alkalmazása, üzembe helyezése   – Az analóg elektronika félvezető e

OKJ-szám: 54 346 01Betölthető foglalkozás: Titkárnő FEOR 4191Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Idegennyelvi titkár* Iskolatitkár* Ügyintéző titkárEllátja a munkahelyi vezető szakmai tevékenységével kapcsolatos adminisztratív teendőket, valamint biztosítja a vezetői munka zavartalanságát, a napi munkaprogram betartását.Feladatai:* a vezető által igényelt információk összegyűjtése, szóbeli jelentés, tájékoztatás * levelek, jelentések leírása diktálás vagy kézirat alapján * rutinlevelezés önálló intézése * beérkező és kimenő posta intézése * levelek és iratok rendezése, nyilvántartása * megbeszélések, értekezletek, tanácskozások szervezése, előkészítése * hivatalos látogatók fogadása * határidők nyilvántartása * telefonüzenetek vétele * dolgozók szabadságának és távollétének nyilvántartása Jellemző munkakör:* Ügyintéző titkár Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3601 Általános titkár4192 Gyors- és gépíró4193 Irodai adminisztrátor, írnokMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

    I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3404 01   2. Szakképesítés megnevezése: gyorsíró és idegennyelvi gépíró       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   4192 Gyors-gépíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások   4193 Irodai adminisztrátor, írnok   4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások   4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások     3. A munkaterület leírása   A gyorsíró és idegennyelvi gépíró adminisztratív feladatokat lát el korszerű technikai eszközök (pl. személyi számítógépek, nyomtatók, írógép, másolók, fax) használatával.   Elvégzi a magyar és idegennyelvű levelezések, statisztikai jelentések, értékelések, kimutatások, táblázatok, szöveges beszámolók gépelését a helyesírási szabályok és az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek érvényesítésével.   Az ügyintézés során a gyorsíró és idegennyelvi gépíró a vezető által diktált leveleket, ügyiratokat és egyéb feladatokat (pl. telefonüzeneteket, értekezleteken feljegyzéseket, jegyzőkönyveket) gyorsírással írja, majd azok áttételét írógéppel vagy számítógéppel elkészíti.   Készségszinten alkalmaz egy korszerű szövegszerkesztő programot, a bevitt és megformázott dokumentumot kinyomtatja.   Egy korszerű táblázatkezelő programot a munkahel

Az ügyviteltechnikai műszerész a személyi számítógépek és perifériáik, a másológépek, a házi telefonközpontok, illetve készülékek, a faxok, a multimédia-eszközök, üzenetrögzítők stb. gyártáskori összeszerelését, üzembe helyezését, karbantartását és javítását végzi. E tevékenységeket azon számítástechnikai, elektrotechnikai, finommechanikai, technológiai, elektronikai, illetve digitális áramköri ismeretek és szerelési, valamint mérési tapasztalatok birtokában végzi, amelyek a modern ügyviteltechnikai készülékek összeszerelési és szervizmunkáinak elvégzéséhez szükségesek.   A fentiek alapján tehát az ügyviteltechnikai műszerész a szakterületén:   – alkalmazza a munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat a szakszervizben, gyártási területen vagy a megrendelő munkahelyén, irodájában   – elvégzi a gyártástechnológia által előírt összeszerelési, bemérési, beüzemelési és minőségellenőrzési feladatokat   – megvizsgálja az irodagépet, behatárolja és feltárja a finommechanikai vagy elektronikai hiba helyét és érintett környezetét   – önállóan meghatározza az irodatechnikai készülék karbantartásának vagy javításának szükséges munkáit, megtervezi a munka elvégzését   – önállóan meghatározza a szükséges szerelési sorrendet az irodagép műszaki, üzemeltetési, illetve szerviz-kézikönyvében előírtak és a saját tapasztalatai alapján, majd végrehajtja a szerelést   – szétszereli az irodagépet, illetve szerkezeti egységét, kijavítja vagy kicseréli a hibásnak talált alkatrészt vagy egységet, összeszereli a gépet és üzembe állítja, a kifogástalan működést bemutatva átadja a felhasználónak   – elvégzi a szét- és összeszerelést, javítás, illetve az alkatrész- vagy egységcsere előtt, illetve utána a szükséges elektronikus, illetve mechanikai méréseket, és ezekről szükség esetén jegyzőkönyvet készít   – szereli, javítja, illetve cseréli az irodagép finommechanikai szerkezeti elemeit, illetve egységeit, elvégzi a szükséges illesztéseket és beállításokat   – szereli, üzembe állítja, karbantartja, javítja az irodagépet   – szakmailag segíti, betanítja az irodagép kezelőjét a helyes használatra, üzemeltetésre.  

  Szakképesítés azonosító száma és megnevezése:   52 3404 04 ügyintézőtitkár II.   54 3404 02 ügyintézőtitkár I.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   Szint: A)–B) középfokon és felsőfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   4191 Titkárnő   3601 Általános titkár     2. A szakképesítéssel rokon foglalkozások   Szint: A) középfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   4193 Irodai adminisztrátor, írnok   4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások   4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások   4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások     Szint: B) felsőfokon   A középfokon megjelölt munkakörök, valamint   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások     3. Munkaterület leírása     A) középfokon   A középfokú ügyintézőtitkár megfelelő mélységű számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés- és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségű cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintéző és titkári feladatokat lát el, elsősorban középszintű vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.     B) felsőfokon   A felsőfokú ügyintézőtitkár rendelkezik a középfokú munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel, valamint az A) pontban írt ismeretek mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában, továbbá gyorsírási, szakmai kommunikáció idegen nyelven, szervezési-vezetési és nyelvművelés, beszédtechnikai ismeretei alapján az intenzív külföldi kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetek vezetői mellett ügyintézőtitkári feladatokat lát el, illetve ezeket a munkákat irányítja.       III. Szakmai követelmények     A) Középfokon   A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ szám 33 3404 02) III. Szakmai követelményeivel, és azon túlmenően kiegészülnek az alábbiakkal.     1. Nyelvművelés és beszédtechnika     1.1. A helyesírás szabályainak alkalmazása   – Ismerje és tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályrendszerét, normáit, logikáját, mindennemű írásbeli munkájában.     1.2. Nyelvhelyesség alkalmazása   – Ismerje és alkalmazza a mai köznyelv nyelvhelyességi normarendszerét, és ezt mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaiban érvényesítése is.     1.3. Beszédtechnika, beszédművelés szabályainak érvényesítése   Gondolatait világosan, érthetően formálja meg és egy szöveget kifejező módon, pontosan közvetítsen.   – Helyes hangsúly, hangerő, beszédtempó.   – Beszédhibák leküzdése (hadarás, motyogás, selypítés).   – Nyelvi magatartás követelményei (köszönés, megszólítás, tegezés és magázás).   – Nonverbális elemek szerepe a közlésben.     2. Gépírás   2.1. Idegennyelvű szövegek, levelek másolása     3. Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés     3.1. Egy választott korszerű táblázatkezelő program használata   – Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.   – Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.   – Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.     3.2. Egy választott korszerű adatbázis-kezelő program használata   – A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.   – Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.   – Adatbázisok feltöltése.   – Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.   – Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.   – Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.     4. Gazdasági ismeretek     4.1. Alapvető gazdasági összefüggések megismerése   – Alapvető nemzetgazdasági összefüggések ismerete.   – A nemzetközi gazdasági szervek ismerete (IMF, Világbank, GATT).   – A különböző fizetési eszközök (csekk, váltó stb.) fogalmának, alkalmazási lehetőségeinek, szabályainak ismerete.   – A különböző fizetési módok leírása (készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok).     4.2. Számviteli alapismeretek, könyvvezetési alapismeretek, a betöltött munkakörnek megfelelő szinten   – A számvitel szerepének ismertetése egy gazdasági szervezetben.     4.3. Bizonylati rendszer a pénzforgalomban   – A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – Felszólítások készítése az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és törvényes előírások figyelembevételével.   – Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan.     4.4. Adózási alapismeretek   – A társasági adó fogalmának, kiszámításának ismertetése egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Társadalombiztosítási járulék fogalma, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Egészségbiztosítási, nyugdíj- munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletekben előírtak alapján.   – Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályos rendeletek szerint, példák alapján.   – Egyéb le   vonások fajtáinak ismertetése példák alapján.   – Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, konkrét példák alapján.     4.5. Alapszintű statisztikai alapfogalmak ismerete, mely elősegíti egyszerűbb elemzések, értékelések készítését.     5. Jogi ismeretek   Jogi ismereteit legyen képes munkája során alkotó módon használni. A meghatározott cél érdekében az alábbi jogágakból a felsorolt ismereteket kell elsajátítani.     5.1. Alkotmányjog   – Állami szervek elkülönítése.   – Alkotmányos alapfogalmak.   – Alkotmányos alapkötelezettségek.   – Államigazgatási eljárás.   – Államigazgatási határozatok, az eljárás és a hatásköri szabályok.     5.2. Polgári jog   – A jogág jellemzői, a polgári jogviszony tartalma, alanya, tárgya.   – Tulajdonjog, annak elemei.   – Kötelmi jog.   – Szerződéskészítés.     5.3. Gazdasági jog   – A gazdasági társaságok alapítása, elkülönítése, főbb formái.   – A gazdasági társaságok legfőbb szabályai.     5.4. Munkajog   – Munkajogi alapfogalmak.   – Munkaviszony létesítése, megszűnése.   – Kollektív szerződés, egyéni munkaszerződés viszonya.   – A munkajogi, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyok szétválasztása.   – A jogszabályok módosulásának figyelése és a hatályosítás alapismeretei.     5.5. Polgári peres eljárás   – Bírósági hatáskör és illetékességi szabályok.   – A peres eljárás lefolytatása (tárgyalás, határozathozatal, bírósági beadványok készítése).     6. Titkári ismeretek     6.1. Ügyviteli feladatok   – A vezetői szinttől függően a beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, válogatása a megfelelő vezetőnek történő benyújtás érdekében, egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – A számítógépes iratkezelés elveinek ismerete, a mindenkori technikai fejlettség alapján.   – Iratok selejtezési, archiválási gyakorlatának ismerete, néhány vállalkozás selejtezési és archiválási alapelvei alapján.   – Bélyegzők nyilvántartása, kezelése egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – Bejövő telefonhívások fogadása, az udvariassági szabályok betartásával magyarul és egy idegen nyelven.   – Felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése, lebonyolítása.   – Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően.   – A titkár szűrő feladatának ellátása.   – Ügyféltájékoztatási feladatok ellátása.     6.2. Irodai készletekkel gazdálkodás   – Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.   – Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása, önállóan készített nyilvántartás szerint.   – Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának ismerete, betartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően.     6.3. Szervezési feladatok, a betöltött munkakör szintjén   – Időgazdálkodás.   – Programkövetés, programok időpontjának egyeztetése, cím- és telefonjegyzék elkészítése, naprakész karbantartása számítógépen, határidő-nyilvántartás vezetése.   – A stresszhelyzet kezelése.   – Egyszerűbb rendezvények teljes körű, a protokoll előírásainak megfelelő megszervezésében részvétel (értekezlet, ülés, közgyűlés, beszámoló, bemutatók stb.).   – Hostessi, vendéglátói feladatok ellátása a partnerek, vendégek, munkatársak tárgyalásain.   – Szervezési, lebonyolítási feladatok ellátása a partnerek, vendégek reprezentációs megajándékozásakor, a protokoll előírásai szerint.     6.4. Az etikett és protokoll szabályainak alkalmazása, a betöltött munkakör szintjén   – Az etikett és protokoll fogalmának, hasznának, szükségszerűségének meghatározása.   – Általános magatartási normák betartása.   – Kapcsolattartási szabályok betartása az irodai munkában (köszönéskor, bemutatáskor, bemutatkozáskor, megszólításkor, társalgásnál, telefonálásnál, ajándékozáskor, névjegyhasználatnál, meghíváskor, hivatali rangsoroláskor).   – A vendéglátás alapszabályainak alkalmazása a titkári munkában a speciális munkahelyi igényei figyelembevételével.   – Az etikett és protokoll külföldi sajátosságainak megnevezése, alkalmazása az adott helyzetben.     6.5. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata, a betöltött munkakör szintjén   – Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.   – Egy adott üzenetrögzítő használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.     6.6. Emberismeret és kapcsolattartás összefüggéseinek alkalmazása a titkári munkában   – Személyiség és viselkedés összefüggéseinek elemzése.   – Önismeret előnyeinek alkalmazása a munkában.   – Emberi viselkedést meghatározó elemek alkalmazása.   – Társas kapcsolatok lényegi vonásainak bemutatása, a másság tisztelete.   – A vezető személyiségének megismerése.   – Empátia megnyilvánulása a titkári munkában.   – Konfliktu

    I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     Szakképesítés azonosító száma és megnevezése:   52 3404 04 ügyintézőtitkár II.   54 3404 02 ügyintézőtitkár I.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   Szint: A)–B) középfokon és felsőfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   4191 Titkárnő   3601 Általános titkár     2. A szakképesítéssel rokon foglalkozások   Szint: A) középfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   4193 Irodai adminisztrátor, írnok   4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások   4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások   4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások     Szint: B) felsőfokon   A középfokon megjelölt munkakörök, valamint   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások     3. Munkaterület leírása     A) középfokon   A középfokú ügyintézőtitkár megfelelő mélységű számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés- és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségű cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintéző és titkári feladatokat lát el, elsősorban középszintű vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.     B) felsőfokon   A felsőfokú ügyintézőtitkár rendelkezik a középfokú munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel, valamint az A) pontban írt ismeretek mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában, továbbá gyorsírási, szakmai kommunikáció idegen nyelven, szervezési-vezetési és nyelvművelés, beszédtechnikai ismeretei alapján az intenzív külföldi kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetek vezetői mellett ügyintézőtitkári feladatokat lát el, illetve ezeket a munkákat irányítja.       III. Szakmai követelmények     A) Középfokon   A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ szám 33 3404 02) III. Szakmai követelményeivel, és azon túlmenően kiegészülnek az alábbiakkal.     1. Nyelvművelés és beszédtechnika     1.1. A helyesírás szabályainak alkalmazása   – Ismerje és tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályrendszerét, normáit, logikáját, mindennemű írásbeli munkájában.     1.2. Nyelvhelyesség alkalmazása   – Ismerje és alkalmazza a mai köznyelv nyelvhelyességi normarendszerét, és ezt mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaiban érvényesítése is.     1.3. Beszédtechnika, beszédművelés szabályainak érvényesítése   Gondolatait világosan, érthetően formálja meg és egy szöveget kifejező módon, pontosan közvetítsen.   – Helyes hangsúly, hangerő, beszédtempó.   – Beszédhibák leküzdése (hadarás, motyogás, selypítés).   – Nyelvi magatartás követelményei (köszönés, megszólítás, tegezés és magázás).   – Nonverbális elemek szerepe a közlésben.     2. Gépírás   2.1. Idegennyelvű szövegek, levelek másolása     3. Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés     3.1. Egy választott korszerű táblázatkezelő program használata   – Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.   – Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.   – Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.     3.2. Egy választott korszerű adatbázis-kezelő program használata   – A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.   – Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.   – Adatbázisok feltöltése.   – Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.   – Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.   – Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.     4. Gazdasági ismeretek     4.1. Alapvető gazdasági összefüggések megismerése   – Alapvető nemzetgazdasági összefüggések ismerete.   – A nemzetközi gazdasági szervek ismerete (IMF, Világbank, GATT).   – A különböző fizetési eszközök (csekk, váltó stb.) fogalmának, alkalmazási lehetőségeinek, szabályainak ismerete.   – A különböző fizetési módok leírása (készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok).     4.2. Számviteli alapismeretek, könyvvezetési alapismeretek, a betöltött munkakörnek megfelelő szinten   – A számvitel szerepének ismertetése egy gazdasági szervezetben.     4.3. Bizonylati rendszer a pénzforgalomban   – A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – Felszólítások készítése az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és törvényes előírások figyelembevételével.   – Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan.     4.4. Adózási alapismeretek   – A társasági adó fogalmának, kiszámításának ismertetése egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Társadalombiztosítási járulék fogalma, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Egészségbiztosítási, nyugdíj- munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletekben előírtak alapján.   – Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályos rendeletek szerint, példák alapján.   – Egyéb le   vonások fajtáinak ismertetése példák alapján.   – Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, konkrét példák alapján.     4.5. Alapszintű statisztikai alapfogalmak ismerete, mely elősegíti egyszerűbb elemzések, értékelések készítését.     5. Jogi ismeretek   Jogi ismereteit legyen képes munkája során alkotó módon használni. A meghatározott cél érdekében az alábbi jogágakból a felsorolt ismereteket kell elsajátítani.     5.1. Alkotmányjog   – Állami szervek elkülönítése.   – Alkotmányos alapfogalmak.   – Alkotmányos alapkötelezettségek.   – Államigazgatási eljárás.   – Államigazgatási határozatok, az eljárás és a hatásköri szabályok.     5.2. Polgári jog   – A jogág jellemzői, a polgári jogviszony tartalma, alanya, tárgya.   – Tulajdonjog, annak elemei.   – Kötelmi jog.   – Szerződéskészítés.     5.3. Gazdasági jog   – A gazdasági társaságok alapítása, elkülönítése, főbb formái.   – A gazdasági társaságok legfőbb szabályai.     5.4. Munkajog   – Munkajogi alapfogalmak.   – Munkaviszony létesítése, megszűnése.   – Kollektív szerződés, egyéni munkaszerződés viszonya.   – A munkajogi, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyok szétválasztása.   – A jogszabályok módosulásának figyelése és a hatályosítás alapismeretei.     5.5. Polgári peres eljárás   – Bírósági hatáskör és illetékességi szabályok.   – A peres eljárás lefolytatása (tárgyalás, határozathozatal, bírósági beadványok készítése).     6. Titkári ismeretek     6.1. Ügyviteli feladatok   – A vezetői szinttől függően a beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, válogatása a megfelelő vezetőnek történő benyújtás érdekében, egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – A számítógépes iratkezelés elveinek ismerete, a mindenkori technikai fejlettség alapján.   – Iratok selejtezési, archiválási gyakorlatának ismerete, néhány vállalkozás selejtezési és archiválási alapelvei alapján.   – Bélyegzők nyilvántartása, kezelése egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – Bejövő telefonhívások fogadása, az udvariassági szabályok betartásával magyarul és egy idegen nyelven.   – Felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése, lebonyolítása.   – Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően.   – A titkár szűrő feladatának ellátása.   – Ügyféltájékoztatási feladatok ellátása.     6.2. Irodai készletekkel gazdálkodás   – Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.   – Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása, önállóan készített nyilvántartás szerint.   – Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának ismerete, betartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően.     6.3. Szervezési feladatok, a betöltött munkakör szintjén   – Időgazdálkodás.   – Programkövetés, programok időpontjának egyeztetése, cím- és telefonjegyzék elkészítése, naprakész karbantartása számítógépen, határidő-nyilvántartás vezetése.   – A stresszhelyzet kezelése.   – Egyszerűbb rendezvények teljes körű, a protokoll előírásainak megfelelő megszervezésében részvétel (értekezlet, ülés, közgyűlés, beszámoló, bemutatók stb.).   – Hostessi, vendéglátói feladatok ellátása a partnerek, vendégek, munkatársak tárgyalásain.   – Szervezési, lebonyolítási feladatok ellátása a partnerek, vendégek reprezentációs megajándékozásakor, a protokoll előírásai szerint.     6.4. Az etikett és protokoll szabályainak alkalmazása, a betöltött munkakör szintjén   – Az etikett és protokoll fogalmának, hasznának, szükségszerűségének meghatározása.   – Általános magatartási normák betartása.   – Kapcsolattartási szabályok betartása az irodai munkában (köszönéskor, bemutatáskor, bemutatkozáskor, megszólításkor, társalgásnál, telefonálásnál, ajándékozáskor, névjegyhasználatnál, meghíváskor, hivatali rangsoroláskor).   – A vendéglátás alapszabályainak alkalmazása a titkári munkában a speciális munkahelyi igényei figyelembevételével.   – Az etikett és protokoll külföldi sajátosságainak megnevezése, alkalmazása az adott helyzetben.     6.5. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata, a betöltött munkakör szintjén   – Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.   – Egy adott üzenetrögzítő használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.     6.6. Emberismeret és kapcsolattartás összefüggéseinek alkalmazása a titkári munkában   – Személyiség és viselkedés összefüggéseinek elemzése.   – Önismeret előnyeinek alkalmazása a munkában.   – Emberi viselkedést meghatározó elemek alkalmazása.   – Társas kapcsolatok lényegi vonásainak bemutatása, a másság tisztelete.   – A vezető személyiségének megismerése.   – Empátia megnyilvánulása a titkári munkában.   – Konfliktusok kezelése a szervezeti kapcsolatokban.     6.7. Etikai elv&a

  Szakképesítés azonosító száma és megnevezése:   52 3404 04 ügyintézőtitkár II.   54 3404 02 ügyintézőtitkár I.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   Szint: A)–B) középfokon és felsőfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   4191 Titkárnő   3601 Általános titkár     2. A szakképesítéssel rokon foglalkozások   Szint: A) középfokon   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   4193 Irodai adminisztrátor, írnok   4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások   4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások   4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások     Szint: B) felsőfokon   A középfokon megjelölt munkakörök, valamint   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások     3. Munkaterület leírása     A) középfokon   A középfokú ügyintézőtitkár megfelelő mélységű számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés- és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségű cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintéző és titkári feladatokat lát el, elsősorban középszintű vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.     B) felsőfokon   A felsőfokú ügyintézőtitkár rendelkezik a középfokú munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel, valamint az A) pontban írt ismeretek mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában, továbbá gyorsírási, szakmai kommunikáció idegen nyelven, szervezési-vezetési és nyelvművelés, beszédtechnikai ismeretei alapján az intenzív külföldi kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetek vezetői mellett ügyintézőtitkári feladatokat lát el, illetve ezeket a munkákat irányítja.       III. Szakmai követelmények     A) Középfokon   A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ szám 33 3404 02) III. Szakmai követelményeivel, és azon túlmenően kiegészülnek az alábbiakkal.     1. Nyelvművelés és beszédtechnika     1.1. A helyesírás szabályainak alkalmazása   – Ismerje és tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályrendszerét, normáit, logikáját, mindennemű írásbeli munkájában.     1.2. Nyelvhelyesség alkalmazása   – Ismerje és alkalmazza a mai köznyelv nyelvhelyességi normarendszerét, és ezt mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaiban érvényesítése is.     1.3. Beszédtechnika, beszédművelés szabályainak érvényesítése   Gondolatait világosan, érthetően formálja meg és egy szöveget kifejező módon, pontosan közvetítsen.   – Helyes hangsúly, hangerő, beszédtempó.   – Beszédhibák leküzdése (hadarás, motyogás, selypítés).   – Nyelvi magatartás követelményei (köszönés, megszólítás, tegezés és magázás).   – Nonverbális elemek szerepe a közlésben.     2. Gépírás   2.1. Idegennyelvű szövegek, levelek másolása     3. Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés     3.1. Egy választott korszerű táblázatkezelő program használata   – Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.   – Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.   – Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.     3.2. Egy választott korszerű adatbázis-kezelő program használata   – A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.   – Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.   – Adatbázisok feltöltése.   – Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.   – Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.   – Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.     4. Gazdasági ismeretek     4.1. Alapvető gazdasági összefüggések megismerése   – Alapvető nemzetgazdasági összefüggések ismerete.   – A nemzetközi gazdasági szervek ismerete (IMF, Világbank, GATT).   – A különböző fizetési eszközök (csekk, váltó stb.) fogalmának, alkalmazási lehetőségeinek, szabályainak ismerete.   – A különböző fizetési módok leírása (készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok).     4.2. Számviteli alapismeretek, könyvvezetési alapismeretek, a betöltött munkakörnek megfelelő szinten   – A számvitel szerepének ismertetése egy gazdasági szervezetben.     4.3. Bizonylati rendszer a pénzforgalomban   – A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően.   – Felszólítások készítése az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és törvényes előírások figyelembevételével.   – Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan.     4.4. Adózási alapismeretek   – A társasági adó fogalmának, kiszámításának ismertetése egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Társadalombiztosítási járulék fogalma, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint.   – Egészségbiztosítási, nyugdíj- munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletekben előírtak alapján.   – Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályos rendeletek szerint, példák alapján.   – Egyéb le   vonások fajtáinak ismertetése példák alapján.   – Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, konkrét példák alapján.     4.5. Alapszintű statisztikai alapfogalmak ismerete, mely elősegíti egyszerűbb elemzések, értékelések készítését.     5. Jogi ismeretek   Jogi ismereteit legyen képes munkája során alkotó módon használni. A meghatározott cél érdekében az alábbi jogágakból a felsorolt ismereteket kell elsajátítani.     5.1. Alkotmányjog   – Állami szervek elkülönítése.   – Alkotmányos alapfogalmak.   – Alkotmányos alapkötelezettségek.   – Államigazgatási eljárás.   – Államigazgatási határozatok, az eljárás és a hatásköri szabályok.     5.2. Polgári jog   – A jogág jellemzői, a polgári jogviszony tartalma, alanya, tárgya.   – Tulajdonjog, annak elemei.   – Kötelmi jog.   – Szerződéskészítés.     5.3. Gazdasági jog   – A gazdasági társaságok alapítása, elkülönítése, főbb formái.   – A gazdasági társaságok legfőbb szabályai.     5.4. Munkajog   – Munkajogi alapfogalmak.   – Munkaviszony létesítése, megszűnése.   – Kollektív szerződés, egyéni munkaszerződés viszonya.   – A munkajogi, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyok szétválasztása.   – A jogszabályok módosulásának figyelése és a hatályosítás alapismeretei.     5.5. Polgári peres eljárás   – Bírósági hatáskör és illetékességi szabályok.   – A peres eljárás lefolytatása (tárgyalás, határozathozatal, bírósági beadványok készítése).     6. Titkári ismeretek     6.1. Ügyviteli feladatok   – A vezetői szinttől függően a beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, válogatása a megfelelő vezetőnek történő benyújtás érdekében, egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – A számítógépes iratkezelés elveinek ismerete, a mindenkori technikai fejlettség alapján.   – Iratok selejtezési, archiválási gyakorlatának ismerete, néhány vállalkozás selejtezési és archiválási alapelvei alapján.   – Bélyegzők nyilvántartása, kezelése egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően.   – Bejövő telefonhívások fogadása, az udvariassági szabályok betartásával magyarul és egy idegen nyelven.   – Felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése, lebonyolítása.   – Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően.   – A titkár szűrő feladatának ellátása.   – Ügyféltájékoztatási feladatok ellátása.     6.2. Irodai készletekkel gazdálkodás   – Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.   – Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása, önállóan készített nyilvántartás szerint.   – Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának ismerete, betartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően.     6.3. Szervezési feladatok, a betöltött munkakör szintjén   – Időgazdálkodás.   – Programkövetés, programok időpontjának egyeztetése, cím- és telefonjegyzék elkészítése, naprakész karbantartása számítógépen, határidő-nyilvántartás vezetése.   – A stresszhelyzet kezelése.   – Egyszerűbb rendezvények teljes körű, a protokoll előírásainak megfelelő megszervezésében részvétel (értekezlet, ülés, közgyűlés, beszámoló, bemutatók stb.).   – Hostessi, vendéglátói feladatok ellátása a partnerek, vendégek, munkatársak tárgyalásain.   – Szervezési, lebonyolítási feladatok ellátása a partnerek, vendégek reprezentációs megajándékozásakor, a protokoll előírásai szerint.     6.4. Az etikett és protokoll szabályainak alkalmazása, a betöltött munkakör szintjén   – Az etikett és protokoll fogalmának, hasznának, szükségszerűségének meghatározása.   – Általános magatartási normák betartása.   – Kapcsolattartási szabályok betartása az irodai munkában (köszönéskor, bemutatáskor, bemutatkozáskor, megszólításkor, társalgásnál, telefonálásnál, ajándékozáskor, névjegyhasználatnál, meghíváskor, hivatali rangsoroláskor).   – A vendéglátás alapszabályainak alkalmazása a titkári munkában a speciális munkahelyi igényei figyelembevételével.   – Az etikett és protokoll külföldi sajátosságainak megnevezése, alkalmazása az adott helyzetben.     6.5. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata, a betöltött munkakör szintjén   – Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.   – Egy adott üzenetrögzítő használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.   – Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.     6.6. Emberismeret és kapcsolattartás összefüggéseinek alkalmazása a titkári munkában   – Személyiség és viselkedés összefüggéseinek elemzése.   – Önismeret előnyeinek alkalmazása a munkában.   – Emberi viselkedést meghatározó elemek alkalmazása.   – Társas kapcsolatok lényegi vonásainak bemutatása, a másság tisztelete.   – A vezető személyiségének megismerése.   – Empátia megnyilvánulása a titkári munkában.   – Konfliktu

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3435 09   2. A szakképesítés megnevezése: Ügyfélszolgálati asszisztens       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ——————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   ——————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása     Az ügyfélszolgálati asszisztens a vállalati ügyfélstratégia gyakorlati megvalósítója. Nap mint nap személyesen találkozik az ügyfelekkel, illetve telefonon vagy levélben érintkezik velük, ismeri őket, segít megoldani ügyes bajos dolgaikat. A vállalat nevében – irányítás mellett – felelősséget vállal, dönt, intézkedik, eljár, tájékoztat és adatokat gyűjt, értékesít és reklamációkat fogad, s mindezt az ügyfelek érdekeit és személyes attitűdjeit messzemenően tiszteletben tartva udvariasan és hatékonyan.     E tevékenység keretében az ügyfélszolgálati asszisztens:   – beosztása szerint közreműködik az ügyfélszolgálati irodába betérő ügyfelek fogadásában és kiszolgálásában   – kezeli és megoldja a konfliktusokat, alkalmazkodik a váratlan helyzetekhez, felismeri a problémás ügyfeleket   – kétirányú, segítő, illetve proaktív kapcsolatot tart fenn az ügyfelek meghatározott csoportjával, rendelkezésükre áll, tájékoztatja őket az akciókról, újdonságokról, kontrollálja elégedettségüket, tolmácsolja kívánságaikat   – telefonhívásokat, elektronikus üzeneteket fogad és kezdeményez   – magabiztosan és hatékonyan kezeli a technikai berendezéseket   – adminisztrál, dokumentumokat kezel és archivál, statisztikai adatokat gyűjt és összesít   – együttműködik a vállalat más részlegeiben dolgozó munkatársaival   – közreműködik marketingkutatásokban, termékbemutatókon, illetve egyéb, az ügyfeleket érintő rendezvényeken   – részt vesz az ügyfél-tájékoztató rendszer fejlesztésében, az adatbázisok szüntelen frissítésében, korrekciójában.   Az ügyfélszolgálati asszisztens ezáltal közvetlenül járul hozzá az adott szervezet, vállalat vagy intézmény ügyfélkapcsolatainak optimalizálásához, ezen keresztül a stratégiai tervek megvalósításához.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ——————–   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ——————–   52 3435 01 Európai üzleti asszisztens   52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző   52 3435 07 Nonprofit ügyintéző   52 3433 03 Üzleti ügyintéző   52 3440 01 Banki ügyintéző/Banki, befektetési termékértékesítő   52 3440 02 Biztosítási ügyintéző   54 3404 01 Menedzserasszisztens   52 3404 02 Protokoll ügyintéző   52 3433 01 Külkereskedelmi ügyintéző       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. Üg

OKJ-szám: 54 347 02Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők FEOR 3629Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiIde tartoznak a 362-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők.Jellemző munkakörök:* Fuvarbonyolító * Fuvarozási ügyintéző * Reklamációs ügyintéző * Szállítási előadó * Szállítási ügyintéző * Számlázási előadó Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-s (szakmát adó az országos képzési jegyzékben szereplő) Gyógy és Fürdősmasszőr képzés indul az Egészségforrás Oktatási központban.Decemberben történő beiratkozás esetén ajándékba adjuk az europass bizonyítványt az OKJ-s szakmai bizonyítvány mellé! Részletek és jelentkezés Részletfizetési lehetőségek egyéni megállapodás alapján biztosítottak. A képzés ideje jelenleg még 1 év, ami 2007 –es év folyamán 2 évre módosul.Változás után már az érettségi vizsga alapkövetelmény lesz, szemben az eddigi gyakorlattal mely szerint Általános iskolai végzettség és betöltött 18. életév elegendő az OKJ-s fürdősmasszőr végzettséghez. A megszerezhető képesítés:Masszőr, FEOR száma: 5314 (egészségügyi, szociális ellátás) a végzett hallgatók bármely masszázzsal kapcsolatos munkakört betölthetik ezzel a képesítéssel. Vállalkozói igazolványt is válthatnak, önálló vállalkozásba is kezdhetnek. Tehát elhelyezkedhet orvos mellet, vagy fürdőkben esetleg más rehabilitációs és gyógy intézményben. Wellness szolgáltatók és a szállodák is egyre szélesebb körben nyújtanak masszázsszolgáltatásokat. Bizonyítványunkat Európa bármely országában elfogadják, illetve elismerik.

    ÚTFENNTARTÓ SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai  

OKJ-szám: 31 582 18Betölthető foglalkozás: Útépítő, útkarbantartó FEOR 7641Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Térburkoló (iskolai végzettség nincs előírva)Utakat épít, közúti műtárgyakat (hidak, alagutak, viaduktok, hangszigetelő falak stb.), úttesttartozékokat (korlátok, kerékvetők, útjelzők) és a közúti forgalom biztonságát szolgáló létesítményeket hoz létre.Feladatai:* az út nyomvonalának kijelölése, az útban lévő kőzetek eltávolítása (robbantás), a munkaterület elegyengetése, a közúti műtárgyak létesítéséhez szükséges föld- és építési munkák elvégzése * az úttükör méreteinek és minőségének ellenőrzése * az út teherbíró-képességét meghatározó alépítmény és a felső útburkolat elkészítése * az aszfalt elterítése, elegyengetése, érdesítése és az útburkolati jelek felfestése * az úttesttartozékok (korlátok, kerékvetők, útjelzők stb.) és a közúti forgalom biztonságát szolgáló létesítmények elkészítése * karbantartási munkák ellátása, a kikopott vagy az időjárás viszontagságai miatt megrongálódott úttestek foltozása, közművek vagy villamos kábelek javítása esetén az útfelületet felbontása és a munkálatok befejeződése után az aszfaltozás helyreállítása * kőburkolatok készítése, a kövek méretre fűrészelése vagy hasítása, durva homok vagy kőpor ágyazat készítése, a kövek hézagmentes lerakása, döngölése, elegyengetése és a rések kitöltése * a csapadékvíz és az esetleges járműforgalom hatására megsüllyedt kőburkolatok újrarakása, az eltört kövek kicserélése Jellemző munkakörök:* Aszfalt- és bitumengyártó * Aszfaltfinisher mellett profilképző és -igazító * Aszfaltozó és útépítő * Betonburkolat-kazettázó * Betonhézagvágó * Hengereltaszfalt-lehúzó * Kátrány-, bitumenpermetező * Kövező * Közúti karbantartó * Makadámút-építő * Optikaivezetősáv- és vágányzónabetonelem-elhelyező * Szegély betongerenda-zsaluzatát beállító * Szegély- és úttesttartozék-elhelyező * Színesaszfalt-bedolgozó * Színesaszfaltfőző * Útalapkészítő * Útburkoló * Útfelületfestő * Útfenntartó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8321 Nehézföldmunkagép-kezelő8323 Út-, híd- és vasútépítőgép-kezelő9140 KubikosMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 31 840 01Betölthető foglalkozás: Hidromechanikus és úszómunkagép-kezelő FEOR 8324Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulahatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságVízöblítéses, ún. hidromechanikus földmunkáknál kezeli a hidromechanikus és úszó munkagépeket.Feladatai:* földművek (feltöltések, földgátak, töltések) építése hidromechanikus módszerrel * a tervdokumentáció áttanulmányozása, a parton és a vízben elhelyezett jelzések követése * a vízágyúba érkező nagy nyomású víz ráirányítása a fejtendő talaj bontási felületére, a keletkező zagy elvezetése a munkagödörbe (zsompba) * a zagy felszivattyúzása és eljuttatása a beépítés helyére * a vedersoros vagy a szívó-nyomó kotrók kezelése, a mederanyag kifejtése és a felhasználás helyére szállítása csővezetékeken * a rábízott munkagép kezelése, karbantartása, a kisebb meghibásodások javítása és az üzemanyag-ellátás biztosítása Jellemző munkakörök:* Kotrómester * Szívókotrógép-kezelő * Úszómunkagép-vezető * Vízágyú-kezelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8321 Nehézföldmunkagép-kezelő8323 Út-, híd- és vasútépítőgép-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 54 321 01Betölthető foglalkozás: Újságíró FEOR 2616Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Rádióműsor-vezető, konferanszié* Televízióműsor-vezető, konferanszié* Újságíró I. Rész-szakképesítések- Fotóriporter (középszintű, érettségivel)- Lapkiadói újságíró-szerkesztő munkatársa (középszintű, érettségivel)- Rádióműsor-szerkesztő munkatársa (középszintű, érettségivel)- Televízióműsor-szerkesztő munkatársa (középszintű, érettségivel)- Újságíró II. (középszintű, érettségivel)Folyóiratokban, újságokban, magazinokban megjelenő újságcikkeket ír, interjúkat készít.Feladatai:* beszámoló-készítés a különféle eseményekről és rendezvényekről, az események kommentálása * interjúkészítés politikusokkal és közéleti személyiségekkel, közérdeklődésre számot tartó emberekkel, sajtótájékoztatón való részvétel * szerkesztőségi cikkek megírása saját anyaggyűjtés vagy hírek, beszámolók alapján, cikkek válogatása, átírása, szerkesztése Jellemző munkakörök:* Belpolitikai újságíró * Filmkritikus * Gazdasági újságíró * Kulturális újságíró * Külügyi újságíró * Sportújságíró * Színikritikus * Zenekritikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs3715 Könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatársMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. (Az egyetemi és főiskolai képzettség szintje sok esetben eltér egymástól, de az ilyen képzettségi szintet feltételező foglalkozások döntő többségénél nehéz szétválasztani ezeket a szinteket.) Tehát nem lehet megmondani, hogy az adott foglalkozás egyetemi vagy csak főiskolai szintet igényel. Vannak kivételek: pl. a „2212 Szakorvos”. Ezt a foglalkozást csak egyetemi végzettségű személy folytathatja. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják

    I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12   2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)   A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   C) Újságíró (középfokú)   D) Újságíró (felsőfokú)   E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2616 újságíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2617 rádióműsor-, televízió-műsor-szerkesztő   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési hírszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási hírszervezet vezetője   2614 kulturális szervező   2615 könyv- és lapkiadó szerkesztője   2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások (sajtóreferatúrák médiafigyelői, szemlézői, szóvivők)     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.     A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.   A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.   Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.   Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.   Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.   Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.     B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.   Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.   Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.   Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.   Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).   A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).   Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti objektív tájékoztatás megvalósulását.   Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).   Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.   Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.     C)–D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)   Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.   Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.   Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőr   zéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.   Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.   Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.   Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team”-ek) munkájában.     E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)   A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.   Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:     1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)–E)]   Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.   – A sajtó területén dolgozó munkatársnak sz&

A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják. A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú) Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között. A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában. Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját. Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít. Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.