- Előkészítem a fogászati eszközöket és műszereket, bekészítem a tiszta törölközőket és a kendőket, bekapcsolom a számítógépet, elindítom a szükséges programokat, majd beszedem a várakozó betegektől az irataikat. Vagyis mindent megteszek annak érdekében, hogy mire az első beteg megérkezik a kezelésre, minden gördülékenyen menjen – kezd mesélni mindennapi munkájáról az egyik budapesti, X. kerületi egészségház fogorvosi rendelőjének munkatársa, Krőzsel Dóra.
A fogászati asszisztensként dolgozó fiatal nő érettségi után döntötte el, hogy – bár korábban rettegett a fogorvosoktól – fogászati területen szeretne elhelyezkedni. 2006-ban az azóta megszűnt Szentágothai János Szakképző Iskolában tanulta meg a fogászati asszisztensi szakma alapjait, majd ismét iskolapadra ült, ma már klinikai fogászati higiénikusként is dolgozhat.
- Tizenöt-húsz beteg érkezik a rendelőnkbe egy nap. Én segédkezem a fogorvosnak a kezeléseknél, folyamatosan fertőtlenítem a műszereket, egyeztetek a betegekkel, és természetesen az adminisztráció is az én feladatom – magyarázza az asszisztens, aki leginkább a szájsebészeti beavatkozásokat szereti, hiszen – ahogy fogalmaz – minden eset más és más. Fogászati asszisztensek – nélkülük lyukas marad a fog. Krőzsel Dórához hasonlóan minden egyes nap több ezren dolgoznak a fogorvosokkal együtt a rendelőkben azért, hogy minél kevesebb problémánk legyen a fogsorunkkal.
A fogászat – bár az írásos emlékek szerint már több mint háromezer évvel ezelőtt is használtak különböző kezeléseket – a 19. század elején kezdett modernizálódni, amikor egy londoni orvos keze alól kikerült az első amalgámtömés. Az első fogásziskolát 1840-ben Baltimore-ban alapították, a 20. században pedig egymást érték az orvostudományi és technikai újdonságok, így több mint hatvan éve Magyarországon is megkezdődött a fogorvosok, később pedig a fogászati asszisztensek képzése is.
Népszerű a képzés
- Nagyon népszerű a fogászati asszisztens képzés, sokan is jelentkeznek, nálunk jelenleg több mint kétszáz diák tanul nappali és esti tagozaton – ezt már Szabados Tímea egészségügyi szaktanár mondja, egy budapesti szakképző iskola és gimnázium egyik szaktantermében, amely megtévesztésig hasonlít egy „igazi” fogászati rendelőre. Az üvegajtós szekrényekben az injekciók mellett fúrófejek, tömőanyagok és egyéb fogászati eszközök sorakoznak, a diákok itt sajátítják el a legfontosabb műszerek használatát, mielőtt gyakorlatra mennek.
A fogászati asszisztensek négy féléves képzésére akkor jelentkezhetsz, ha már van érettségid – nappali tagozatosoknak heti öt, a munka mellett tanulóknak pedig heti egy-két napot kell az iskolában tölteniük. – Az első félévben elsősorban az elméleti, általános tantárgyakkal foglalkozunk, a hallgatóink általános asszisztensi képzést kapnak. Az anatómia mellett a diákok orvosi latint és elsősegélynyújtást, tűzvédelmet, mikrobiológiát, járványtant és egészségmegőrzést tanulnak, valamint sokat foglalkoznak az orvos-beteg közti kommunikációval is – magyarázza Szabados Tímea.
Az interakció elnevezésű tantárgycsoportban a kommunikáció mellett a pszichológia, a szociológia és az etika alapjait is megismerheted, az egészségmegőrzés órákon pedig elsősorban az egészséges életmódról és táplálkozásról tanulhatsz. A második félévtől fontos tantárgy a műszertan is, amelyen a fogászati kezeléseken használt gépeket és eszközöket ismerheted meg. Hetente egy napot az iskolával kapcsolatban álló gyakorlóhelyeken kell töltened, az első évben a diákok a fogászati radiológiával, konzerváló fogászattal, valamint a fogpótlástannal foglalkozó szakemberek munkáját figyelhetik meg – a tanévet pedig háromhetes gyakorlattal zárják.
- A második tanév során még hangsúlyosabb szerepet kap a gyakorlati képzés, az első félévben hetente két napot, a második félévben pedig három napot töltenek diákjaink a gyakorlóhelyeken – mondja a szakoktató. Ekkor kerül sorra a szájsebészet, a felnőtt- és gyermekfogászat, a fogszabályozás és a megelőzés, a különböző kezeléseket pedig az iskola szaktantermében is megfigyelheted és kipróbálhatod. – Szájüreg- és fogutánzatokon szoktuk gyakorolni a fúrást, a tömést és az egyéb eljárásokat – teszi hozzá Szabados Tímea, aki szerint a diákok nagy része a kétéves képzést lezáró írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák után továbbtanul, népszerű ugyanis a klinikai fogászati higiénikus szakma is.
Magán- és állami rendelők: a jó szakember el tud helyezkedni
Bár évente több százan végeznek az ország különböző pontjain szervezett fogászati asszisztens képzésen, aki jó szakember, az így is el tud helyezkedni – állítják a Magyar Oktatási Tájékoztatónak nyilatkozó szakemberek. Krőzsel Dóra szerint az álláskeresésben azonban előny, ha valaki higiénikusi végzettséggel is rendelkezik. Ő először egy magánrendelőben kapott állást, három év után azonban munkahelyet váltott, így ma már egy önkormányzati egészségügyi intézményben dolgozik.
- Az én tapasztalatom az, hogy a magánorvosok mellett dolgozó asszisztensek magasabb fizetést kapnak, viszont előfordulhat, hogy a napi nyolc óránál jóval többet kell bent lenniük a rendelőben – mondja. A magánrendelők egy része ugyanis azokra a páciensekre specializálódott, akik csak az esti órákban, illetve hétvégén érnek rá – ez pedig azt jelenti, hogy a fogászati asszisztensnek dolgoznia kell ünnepnapokon és hétvégén is. „Cserébe” viszont általában magasabb fizetés, nettó 110-120 ezer forint jár, míg az önkormányzati rendelőintézetekben dolgozók a közalkalmazotti bértábla alapján átlagosan nettó 80 ezer forintot keresnek, fizetésük háromévente emelkedik.
- A munka mindkét helyen ugyanaz, inkább az időbeosztás más. Persze sok fogászati asszisztens mellékállást is vállal – teszi hozzá Krőzsel Dóra, aki a kezelésekben való segédkezést szereti leginkább a munkájában. – Nagyon élvezem az olyan napokat, amikor érdekes szájsebészeti esetek vannak, amikor sokat kell segíteni az orvosnak a kezelések során. Amit kevésbé kedvelek, az a rengeteg adminisztráció – mondja a fogászati asszisztens, aki azt tanácsolja, csak az válassza ezt a szakmát, aki bírja a vért, és aki a nehezebb természetű emberekkel is könnyen kommunikál.
- Az olyan kevésbé vonzó feladatok is az asszisztensre hárulnak, mint a véres eszközök tisztítása, a rendelő rendbetétele. Emellett fontos, hogy empatikusak legyünk, hiszen a fogfájással küzdő páciensekkel néha nehéz szót érteni – teszi hozzá.
Önálló vállalkozást indított
Ma már nemcsak fogorvosok nyithatnak rendelőt, így ez a lehetőség a fogászati asszisztensek előtt is nyitva áll, ám közülük viszonylag kevesen kezdenek saját vállalkozásba – Szűts László, a Magyar Egészségügyi Dolgozói Kamara Asszisztensi Tagozatának vezetője a kivételek közé tartozik.
Igaz, ő először a fogtechnikusi végzettséget szerezte meg, csak később végezte el az asszisztensi és a klinikai fogászati higiénikusi képzést. Tizenkilenc éve saját cégét vezeti, amely többek között fogorvosokat is alkalmaz, így teljes körű fogászati szolgáltatást nyújt. – Mindig olyan hivatást szerettem volna, amellyel segíthetek az embereken. Sikerélményt nyújt, amikor egy-egy páciensünk fogorvosi problémáját megoldjuk, és a kezelés vagy fogpótlás végeztével elégedetten, boldogan távozik tőlünk – mondja a szakember, aki oktatóként és vizsgáztatóként is részt vesz a leendő fogászati asszisztensek képzésében. – Cégvezetőként azonban nemcsak szakmai kérdésekkel kell foglalkoznom, hanem a fogászati munka mellett a cég menedzselésével összefüggő egyéb feladatokkal is. Ez sok stresszel jár, hiszen az emberek anyagi helyzete erre a területre is rányomja a bélyegét. Aki saját céget szeretne, készüljön fel arra, hogy ebben a szakmában nincs se ünnepnap, se hétvége – magyarázza Szűts László.
- Egy önálló rendelő megnyitásához ráadásul jelentős tőkére van szükség – mondja a szakember, hozzátéve: akár saját vállalkozásba kezdenek, akár alkalmazottként dolgoznak, a fogászati asszisztenseknek is folyamatosan képezniük kell magukat, hiszen az eljárások folyamatosan fejlődnek, ezeket pedig az asszisztensnek ugyanúgy ismernie kell, mint a fogorvosnak.
Szabó Fruzsina
