A TŰZVÉDELMI FŐELŐADÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8915 01   2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi főelőadó       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————-   5369 Egyéb védelmi szolgáltatások     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, munkavállalóként és vállalkozóként egyaránt – tűzvédelmi szempontból akár a legveszélyesebb létesítményekben is – a tevékenység rendszerszemléletű tűzvédelmi biztonságának önálló, szakszerű elemzése és értékelése, a szükséges, illetve igényelt védelmi koncepció kialakítása, továbbá a tűzvédelmi rendszer működtetése, irányítása.   A munkaterület ellátása jelenti továbbá a különböző biztonsági területekkel való konstruktív együttműködést, a kötelező tűzvédelmi szabályok alkalmazását, érvényesítését, a tűzvédelemre vonatkozó helyi szabályzatok elkészítését és naprakészen tartását, a munkavállalók tűzvédelmi oktatását és felvilágosítását, segédanyagok készítését, a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat. A tűzvédelmi főelőadó tevékenyen közreműködik a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában, a különösen veszélyes üzem tűzvédelmi szervezetének irányításában.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés   ———————–   A munkakör, foglalkozás   OKJ azonosító száma megnevezése   ———————–   52 8915 02 Tűzvédelmi előadó       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybevevő szerv tűzvédelmi tevékenységének szabályozása, tervezése, szervezése, irányítása, az alárendelt szerveknél működő tűzvédelmi szakemberek tevékenységének irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az együttműködő védelmi munkatársakkal és a tűzoltósággal történő kapcsolattartás. A gazdálkodó szerv tűzvédelmi, biztonsági viszonyainak elemzése és értékelése tűzvédelmi ügyekben történő képviselete, a tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A tűzvédelmi vállalkozó tevékenységének értékelése.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes felismerni:   – a tűzvédelmi rendszer elemeit és hiányosságait, valamint a rendszer sajátosságait,   – a szakértői tevékenység szerepét és szabályait a tűzvédelemben   legyen képes értelmezni:   – a tűzvédelmi rendszer és más védelmi rendszerek kapcsolatát és együttműködési lehetőségeit,   – a tűzvédelmi belső ellenőrzés szerepét, követelményeit, módszereit,   – a tűzvédelmi rendszerrel kapcsolatos információkat,   – a tűzvédelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb polgári jogi ismereteket,   – a védelmi igazgatás rendszerét és a munkahelyi védelmi szervezetek feladatait, működését   legyen képes alkalmazni:   – a tűzvédelmi tervfejezet, dokumentáció, műszaki leírás tartalmi követelményeit,   – az építmények létesítési tűzvédelmére vonatkozó méretezési szabályokat,   – a tűzvédelmi szakvizsgáztatásra való felkészítés elveit, a szakvizsgáztatás rendszerét,   – a szakértői tevékenység szabályait a tűzvédelemben.     2. A létesítményi tűzoltóság működésének szervezése, felkészítése és működésük ellenőrzése, a dolgozók tűzvédelmi oktatása, továbbképzése és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás megszervezése és végzése.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes eligazodni:   – a tűzoltás és műszaki mentés szabályozási elvei között és feladatrendszerében   legyen tájékozott a tűzvédelmi szakértés feladatrendszerében   legyen képes kiválasztani:   – az általa igényelhető műszaki mentések gépeit,   – az általa igényelt tűzoltáshoz szükséges gépeket, berendezéseket   legyen képes elvégezni:   – a tűzoltásban résztvevő helyi erők, eszközök mértékének számításait.       IV. A szakképesítésre történő jelentkezés vizsgakövetelményei     1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:   – a tűzvédelmi előadó (OKJ azonosító száma: 52 8915 02), illetve tűzvédelmi előadó I. (OKJ azonosító száma: 53 8915 01) végzettség.     2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:   – a szakké

    TŰZVÉDELMI ELŐADÓ II. szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   ———————-  

    TŰZVÉDELMI ELŐADÓ I. szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   ———————-   OKJ azonosító száma

OKJ-szám: 52 861 07Betölthető foglalkozás: Tűzrendész FEOR 3521Képzési idő: Legfeljebb 350 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések*** Tűzvédelmi főelőadó (emelt szintű, érettségivel)Tűzrendészeti szempontból felülvizsgálja a munkahely épületeit, berendezéseit elkészíti a tűzrendészeti szabályzatokat és utasításokat, ellenőrzi betartásukat, beszerzi a tűzveszélyes tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket, valamint irányítja a munkahelyi tűzvédelmi szervezetet.Feladatai:* tűzrendészeti előírások betartásának ellenőrzése, tűzvédelmi eszközök használhatóságának biztosítása, tűzjelző készülékek ellenőrzése * tűzriadóterv, mentési rend megtervezése * tűzvédelmi oktatás szervezése és irányítása * munkahelyi tűzoltó szervezet létrehozása, felügyelete, irányítása Jellemző munkakör:* Tűzvédelmi előadó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5362 TűzoltóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

    A TŰZVÉDELMI ELŐADÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8915 02   2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi előadó       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————-   5369 Egyéb védelmi szolgáltatások     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, építmények és létesítmények biztonságos működtetésének megszervezése, jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi feladatok önálló ellátása.   A tűzvédelmi előadó kiemelt gazdálkodó szervezeteknél beosztott munkatárs, aki a kötelező tűzvédelmi szabályokat érvényre juttatja, a helyi tűzvédelmi szabályokat elkészíti, naprakészen tartja, szervezi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, ellátja a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat, közreműködi a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés   ———————–   A munkakör, foglalkozás   OKJ azonosító száma megnevezése   ———————–   54 8915 01 Tűzvédelmi főelőadó       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybevevő szerv tűzvédelmi viszonyainak szabályozása, szervezése, irányítása, tűzvédelmi ügyekben történő képviselete. A tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A gazdálkodó szerv más védelmi feladatait ellátó munkatársaival és a tűzoltósággal történő együttműködés.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes ismertetni:   – a veszélyes anyag fogalmát, csoportosítását, hatásait és azonosító jelöléseit,  

      TŰZOLTÓ TECHNIKUS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   ———————-   OKJ azonosító száma

OKJ-szám: 51 861 01Betölthető foglalkozás: Tűzoltó FEOR 5362Képzési idő: Legfeljebb 650 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Tűzoltó technikus (emelt szintű, érettségivel)Beosztásától függően tűzmegelőzési és tűzoltási, valamint műszaki mentési szakterületen teljesít szolgálatot, feladatát hivatásos állományú jogviszony keretében látja el.Feladatai:* gazdálkodóegységeknél, intézményeknél a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése és intézkedés vagy javaslattétel a hiányosságok megszüntetéséről * új építmények, létesítmények, technológiák tűzvédelmi szakvéleményezése, a tűzesetek keletkezésének, körülményeinek vizsgálata * tűz- és káresetek alkalmával a gépjárműfecskendő vezetése, a gépkocsi felszereléseinek kezelése, személyek, anyagi javak mentése, tűz terjedésének megakadályozása, tűz oltása, a beavatkozáshoz szükséges eszközök kezelése * közreműködés katasztrófahelyzetekben az ár- és belvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károk felszámolásában * műszaki mentés végzése a közúti, vízi és légi baleseteknél * részvétel elméleti képzéseken és gyakorlatokon * a tűzoltólaktanya, a járművek és a műszaki eszközök gondozása és karbantartása * a tűzesetek megelőzése érdekében propagandatevékenység végzése és képzések tartása Jellemző munkakörök:* Beosztott tűzoltó * Szerparancsnok * Tűzmegelőzési előadó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3521 TűzrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

    ÖNTŐIPARI MINTAKÉSZÍTŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5232 06   2. Szakképesítés megnevezése: Öntőipari mintakészítő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7415 Öntödei foglalkozású     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3116 Öntészeti technikus   7415 Öntő   7415 Öntödei gépkezelő   7342 Asztalos   7422 Szerszámkészítő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Különböző vas-, acél- és színesfémöntvények előállításánál szükséges fa-, fém-, műanyag minták készítése, összeállítása, karbantartása és javítása.     III. A szakképzés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyen működő szakmai és érdekképviseletek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések, használata stb).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó-szolgálat értesítése.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülék elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások ismerete, és a készülékek alkalmazása.   – A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A segédanyagok, hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.   – Az elhasznált segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérülteknek az áramkörből való kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A levegőszennyezés csökkentése.     2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – Az elvégezhető munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkalmazandó technológia megállapítása, a gépek, berendezések kiválasztása.   – A hozaganyagok és segédanyagok, szerszámok kiválasztása, illetve előkészítése.   – A munkahely előkészítése.   – A munkafeladatok elvégzése.   – A munkaeredmények ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően.   – Költségek becslése.     3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok szabványnak megfelelő készítése     = öntvényrajzok, műhelyrajzok készítése, olvasása,     = összeépítési rajz, szabásvázlat, műveleti utasítások készítése, olvasása.   – Egyszerű alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzai, axonometrikus ábrázolása.   – Az alkatrész- és összeállítási rajzok olvasása és készítése.   – Műszaki dokumentációk, utasítások felhasználása.     4. Mérés, ellenőrzés   – Hosszúságok mérése.   – Szögek mérése, ellenőrzése.   – Fizikai és elektromos mennyiségek mérése.     5. Kézi forgácsolás és alakítás   – Famegmunkálás kéziszerszámokkal és gépekkel.   – Fémmegmunkálás kéziszerszámokkal és gépekkel.   – Műanyag-megmunkálás.   – Felületbevonások.   – Javítások.     6. Hőkezelés   – A munkadarabok hőkezelése.     7. Forrasztás, lángvágás, hegesztés   – A lemezek és profilok kötése keményforrasztással.   – Lángvágás.   – Lemezek és profilok kötése hegesztéssel.     = munkadarab előkészítése, hozaganyag és segédanyag kiválasztása,     = hegesztő berendezések üzembe helyezése,     = kötés létrehozása:     – gázhegesztéssel,     – kézi ívhegesztéssel.   – Hegesztés a felrakó és javító technológiában.     8. Az előforduló selejtek és azok okainak felmérése, a selejtokok megszüntetése   – Méréshibák.   – Figyelmetlenség.   – Technológiai fegyelem megsértéséből eredő hibák.   – Munkafogások helytelen megválasztásából eredő hibák.   – Hibás alkatrészek javítása.     9. Karbantartás   – Berendezések működésének ellenőrzése, felülvizsgálata.   – Berendezések biztonságának ellenőrzése.   – Karbantartás.   – Korrózió elleni védelem.     10. Számítástechnikai alapismeretek.     11. Minőségbiztosítás   – A mintakészítés minőségbiztosítási rendszerének működtetése.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelemi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkaszerződés fontos részeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése.   – A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.   – A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.   – A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai, és azok végrehajtása.   – A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülék kezelése.   – A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások ismerete, alkalmazásuk.   – Az elektromos áram élettani hatásának ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályai.   – A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.     2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Információk begyűjtése. A munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése a szóban és írásban közölt adatok szerint, valamint a munkafolyamat megvalósításának biztosítása.   – A munkafolyamat végrehajtásához szükséges alapanyag, segédanyag, hozaganyag igény meghatározása a dokumentációkból, műszaki rajzokból.   – A technológia, a berendezések, szerszámok, mérőeszközök készülékek kialakítása és előkészítése a munkafeladatnak megfelelően.   – A munkahely előkészítése a munkafeladatok figyelembevételével.   – A munkaeredmények ellenőrzése és kiértékelése, költségeinek becslése.     3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Az összeállítási, a csoport- és az alkatrészrajzok olvasása és felhasználása, vázlatok elkészítése.   – Öntvényrajzok készítése, olvasása.   – Összeépítési rajz, szabásvázlat, műveleti utasítások készítése, olvasása.   – Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása.     4. Mérés, ellenőrzés   – Hosszúság mérése.   – Szögek ellenőrzése.   – A felületi minőség megítélése a felület feladatától függően.   – Munkadarabok alakhűségének ellenőrzése.   – A sz

  Különböző vas-, acél- és színesfémöntvények előállításánál szükséges fa-, fém-, műanyag minták készítése, összeállítása, karbantartása és javítása.

Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7862 02   2. A szakképesítés megnevezése: Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 5111   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 40%   10. Gyakorlat aránya: 60%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    5111    Kereskedő   2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1324    Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetője   3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A tüzelő- és építőanyag-kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz- és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A kereskedő – korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával – biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak az igények szerinti mennyiségben, minőségben, választékban történő kielégítését.   Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a tüzelő- és építőanyag-telepek (TÜZÉP telepek) színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.   Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e a tüzelő- és építőanyag kereskedelmi munka önálló végzésére, koordinálására, a kis- és közepes méretű vállalkozás(ok) önálló működtetésére, tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben egyaránt,   – kialakult-e benne a kereskedelemben elengedhetetlen marketingszemlélet és az ésszerű, jövedelmező gazdálkodásra való törekvés,   – ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, főként a bel- és külkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat,   – elsajátította-e a hatékonyságot fokozó tevékenységformák kialakításához, megszilárdításához szükséges ismereteket.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje:   – a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,   – a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,   – a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat és közgazdasági szabályozókat,   – az alapvető gazdasági műveletek körét, fogalmát, bizonylatait, azok elszámolási módját,   – a forgalmazott áruk tulajdonságait, választékát, felhasználási területüket, beszerzési forrásait, a velük szemben támasztott minőségi követelményeket, a leggyakrabban előforduló minőségi hibák jellemzőit,   – esetlegesen az árukon, illetve a csomagoló/burkoló anyagokon található jelzéseket, tudja értelmezni azokat.   3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:   – a tüzelő- és építőanyag-telepeken (TÜZÉP-telepeken) értékesítésre kerülő áruk kezelésére, tárolására, raktározására, telepi elhelyezésük módjára – különös tekintettel az állagmegőrzés speciális szempontjaira – vonatkozó előírásokat,   – a telep működtetéséhez szükséges szállító, rakodó és egyéb gépek, gépi berendezések működési jellemzőit, feltételeit, beszerzési forrásait, karbantartási lehetőségeit,   – a piac megismerésének és befolyásolásának módszereit és marketing technikáit,   – a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai jegyeit.   3.3. A vizsgázó legyen képes:   – a beszerzés, készletezés, értékesítés és azok szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a kereskedelmi munka személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó ismeretek alkalmazására,   – a vállalkozók fogyasztói érdekvédelmi feladatainak ellátására,   – a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására,   – a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,   – a vonatkozó jogszabályok ismereteinek fejlesztésére, megértésére és alkalmazására,   – az áruk rendszerének áttekintésére, az új áruk értékelésére, a minőség alapján az áru piacképességének megállapítására,   – a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások és azok gyakorlati vonatkozásainak betartására és betartatására.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.   A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeret,   – üzleti-ügyviteli ismeret.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,   – a piac- és pénzpolitika összefüggéseit,   – a hitelnyújtás korszerű formáit,   – a pénzügyi rendszer összetevőit, ezen belül a kereskedelmi bankok bővülő feladatait,   – a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,   – a hosszú távú befektetések döntéseit megalapozó gazdasági számításokat,   – a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),   – a készletgazdálkodással,   = munkaerő- és bérgazdálkodással,   = eszközhatékonysággal,   = jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,   – az értékpapírok szerepét és jellemző formáját (részvény, kötvény, váltó, záloglevél, részjegy),   – üzleti terv készítését.   A vizsgázó legyen képes:   – a szükséges bizonylatok szakszerű kezelésére, különös tekintettel a szigorú elszámolás alá vont nyomtatványok esetében,   – tartalmi és formai követelmények előírásai alapján a bizonylatok – mint adathordozók – kitöltésére,   – a kereskedelemben használatos mértékegységek gyors és pontos átváltására, velük kapcsolatos műveletek végzésére,   – a gazdasági, szakmai számítások területéről,   = a statisztikai mutatókkal (viszonyszámok, középértékek),   = készletgazdálkodással,   = a munkaerő- és bérgazdálkodással,   = az eszközhatékonysággal,   = a jövedelmezőséggel,   = az árképzéssel   kapcsolatos műveletek elvégzésére.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsgatételek megkövetelik a különböző tantárgyakban szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.   A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek,   – kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,   – marketing és menedzsment technikák,   – szakmai áruismeret.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a korszerű közgazdasági alapfogalmakat,   – jogrendszerünk alapjait, a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő fontosabb jogszabályokat (kereskedelmi-munkajog),   – gazdasági verseny, fogyasztói érdekvédelem vonatkozó jogszabályait,   – kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb tételes és eljárásjogi szabályokat,   = szerződések és árak fajtái,   = szerződéskötés lényege, módosítása, alanyai, szerződésszegés típusai,   – bizonylatok használatát és kapcsolódó jogi szabályozókat,   – különböző vállalkozási lehetőségek, formák indításával kapcsolatos feltételeket,   – számviteli, bizonylati rend előírásait,   – az egyéni vállalkozók elszámolásaihoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeket,   – gazdasági környezet hatását a tüzelő- és építőanyag-telepek (TÜZÉP) kereskedelmére,   – a társasági törvény adta új szervezeti formákat,   – az új üzemelési formák alkalmazásának lehetőségeit,   – a szabványok, minőség, minőségvédelem előírásait,   – az értékesítésre kerülő áruk fajtáit, jellemzőit, felhasználási területüket, szállítással, tárolással kapcsolatos speciális előírásokat.   A vizsgázó legyen képes:   – a vezetői munka szerves részét képező feladatok végzésére, az ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelmények ismeretében,   – a tüzelő- és építőanyag-telepeken (TÜZÉP-telepeken) folyó tevékenységek hatékony ellátására, úgymint,   = a telep beszerzési feladatai,   = az áru fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok,   = fuvarozási és raktározási tevékenységek,   = az áru átvételével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok,   = a tevékenységhez kapcsolódó marketing- és reklámfeladatok,   = üzemelési és gazdálkodási feladatok,   = a telep adminisztrációs, pénz- és értékkezelési, leltározási, nyilvántartási, külső- és belső ellenőrzési feladatai,   – az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírások ismeretében a saját ügyviteli rend önálló kialakítására,   – munkájukat segítő számítógép-programok alkalmazására,   – a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,   – a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,   – a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,   – a telepen található gépi berendezések szakszerű használatára,   – a kereskedelmi munkához szükséges bizonylatok kezelésére és felhasználására.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   – A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.   Marketing és menedzsment technikák.   Üzleti-ügyviteli ismeretek.   Szakmai áruismeret.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *      

A tüzelő- és építőanyag kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.  

A tüzelő- és építőanyag-kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz- és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.  

A töltőállomás kezelő és eladó alapvető feladata a folyékony és gázüzemű gépjárművek, munkagépek működéséhez szükséges üzem- és kenőanyagok, továbbá a kutak mellett működő üzletekben/shopokban forgalmazott árucsoportok értékesítése, a kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátása, a vásárlók – igények szerinti – kulturált kiszolgálása, a kiadásra kerülő éghető anyagok és veszélyes hulladékok szakszerű kezelése és tárolása, azok mennyiségi és minőségi megóvása, valamint a kapcsolódó áruforgalmi feladatok ellátása   – folyamatosan ellenőrzi a töltőállomás épületeinek, szabadtéri berendezéseinek, gépeinek műszaki állapotát és üzemképességét   – elvégzi az üzemanyag kimérését szolgáló berendezésekre (kútoszlop stb.) előírt biztonságtechnikai és higiéniai munkálatokat   – elhelyezi készültségi helyükre a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésére szolgáló tűzoltó felszereléseket, végrehajtja az előírt tűz- és vagyonvédelmi óvintézkedéseket   – elvégzi az üzemanyagtöltő állomások zavartalan áruforgalmához szükséges műszaki feladatokat (kútoszlop feszültség alá helyezése stb.), a vonatkozó tűz-, vagyon-, környezet-, baleset- és érintésvédelmi előírások betartása mellett   – gondoskodik a folyamatos áruutánpótlásról, az üzemanyagok – szükség szerinti – feltöltéséről   – elvégzi a töltőállomás területére beérkező tartályos gépjármű szállítótartályából történő lefejtés technológiai munkáit (áttárolási jegy ellenőrzése, mintavétel az áru minőségének, tisztaságának stb. megállapítása céljából stb.)   – az eladói munka szakmai és etikai normáinak megtartásával kulturáltan kiszolgálja a vásárlókat a töltőállomás kezelési előírásainak szakszerű betartása mellett   – ajánlja a gépjárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szolgáltatásokat (légnyomásmérés, savszintmérés, autóápolási feladatok stb.)   – ellátja az üzem- és kenőanyagok, valamint a töltőállomások által forgalmazott egyéb árucsoportok tárolásával és kezelésével kapcsolatos sajátos feladatokat, a minőségvédelmi követelmények betartása mellett.  

OKJ-szám: 31 341 03Betölthető foglalkozás: Eladó FEOR 5112Képzési idő: Legfeljebb 360 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Gázcseretelep-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)Kereskedelmi vállalkozásokban kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat.Feladatai:* vásárlók köszöntése, fogadása, útbaigazítása * felvilágosítás, tanácsadás a vevőnek az áru kiválasztásához * vevők kiszolgálása * áru csomagolása * pultok feltöltése áruval, árazás, raktárakban szakosított rend kialakítása * közreműködés a leltározásban * áruátvétel, rakodás, raktározás * benzinkutaknál a gépjárművek üzemanyaggal való feltöltése, olajszint, a kerék légnyomásának ellenőrzése Jellemző munkakörök:* Antikváriumi szakeladó * Áruházi eladó * Dohányárudai eladó * Élelmiszerbolti eladó * Használtcikkbolti eladó * Híradástechnikai- és elektronikaicikk-eladó * Kertészeti-gazdabolti eladó * Könyvesbolti eladó * Kultúrcikkbolti eladó * Lakberendezésicikk-eladó * Nagykereskedelmi eladó * Ruházati bolti eladó * Töltőállomás-kezelő * Trafikos * Tüzép-, gáztelepi eladó * Vas-, műszaki-, műanyag-, üvegárubolti eladó * Vegyesbolti eladó * Vegyiáru-bolti eladó * Virágbolti eladó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:4212 Bolti pénztáros5111 Kereskedő5113 Piaci, utcai, vásári árusMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

• Szerettem volna továbbképezni magam – magyarázza Pintér István, rendszergazda, aki már a szoftverüzemeltetéssel kapcsolatban is felvilágosított minket. Ez a munka ugyanis egy sokkal magasabb szintje már a számítógépes ismereteknek. Általában több olyan törekvő szoftverüzemeltető akad, aki elvégzi ezt a két esztendős tanfolyamot, amelyet számtalan helyen oktatnak, OKJ-és és felsőfokú szakképzések keretein belül, régebben például  rendszerinformatikus néven lehetett leginkább ráakadni. Tantárgyak közül érdemes megemlíteni az alapvető hardverismereteket, ami a számítógépek belső működésével kapcsolatos legkülönfélébb ismereteket foglalja magában, sokkal mélyebben mint a szoftverüzemeltető tanfolyamokon. Itt már valóban rengeteg érdekességet lehet hallani a különböző rendszerekről, a windowsról és a linuxról, ezenkívül betekintést nyerünk a programozás világába is, nem úgy hogy csinálnánk is, hiszen tudnivaló, hogy az informatikának ez az ága egy külön terület, inkább azzal kapcsolatban szerzünk újabb tudnivalókat, hogy miként épülnek föl a programnyelvek. A szükséges tantárgyak közé tartozik még, többek között, a speciális matematika, és a hálózati ismeretek. Lehet választani – Az általános rendszergazda tehát nagyjából minden rendszerhez ért, de lehet választani is közülük valamelyiket – folytatja Pintér. – Van, aki belemerül a linux-ba, hiszen a windows és a linux között óriási különbségek vannak, ezek specialitásait meg kell tanulni. Ehhez a pályához általában nem árt valamilyen alap vagy inkább középfokú számítógépes végzettség. Valljuk be, főleg olyan emberek választják ezt, akiknek szenvedélyük az informatika, és ők általában férfiak. Az ő esetükben a munka egyben hobbi is. Az általános rendszergazda tehát behatóan ért mind a szoftverekhez, mind a hardverekhez, meg tudja azokat javítani, és ha kell, képes hibákat keresni a rendszerben, azaz tesztelni és üzemeltetni tudja az egész hálózatot. Ez utóbbiba beletartozik a szerver és a munkaállomások, valamint a különböző gépek, amelyeken az emberek dolgoznak. Elmélyült kapcsolatban kell állnia tehát minden egyes számítógéppel, amelyeket jó gazdaként kizárólag ő felügyel, beállítja azokat, hogy munkaképesek legyenek, minden hibát megold rajtuk, és ha esetleg bármilyen gondja akad a cég dolgozóinak, ahol épp őt alkalmazzák, egyfajta utolsó mentsvárként hozzá lehet fordulni. A bizalmi ember Mindebből következik, hogy személye igen fontos, komoly bizalmi embernek tekinthető, aki szinte már varázslói becsben is állhat az egyszerű nép előtt, mi több, ő az egyetlen, aki ismerheti a dolgozók rejtett  titkait is, már ami a levelezésüket, netezési szokásaikat és az egyebeket illeti – persze csak akkor, ha meg akarja ismerni. A legtöbb rendszergazda ugyanis szerény, magának való ember, aki természetesen sosem avatkozik mások ügyeibe. Legfeljebb, ha tudása, bátorsága és a kedve van hozzá, különféle  rivális cégek, állambiztonsági szervek honlapjait töri fel, miközben karban tartja a rábízott gépeket, kijavítja a programokat, adatmentéseket végez, a központi szervert üzemelteti, sőt arra is ügyel, hogy a vírusok ellen is megfelelően védett legyen a rendszer, aztán állandóan csak frissít és frissít, hogy a számítógép mindig naprakész állapotban legyen. A rendszernek tehát ő a legfőbb gazdája, és ez felelősséget jelent, ugyanis adott esetben beleszólása lehet az adott munkahely informatikai terveinek, ötleteinek kialakításában, méghozzá úgy, hogy a legfőbb főnököket is felülbírálhatja, akik aztán úgyis neki adnak igazat, hiszen az informatikában vele senki sem versenyezhet. Ekkor már, szerencsés esetben, akár ellenőrző és irányító feladatok ellátásában is részt vehet, felülről bírálhatja el a rendszerszervezők és a szoftverfejlesztők munkáját, persze mindezt finoman teszi, hiszen nem felejti el, hogy honnan jött. A pálya csúcsa Ez a tevékenység általában megköveteli, hogy a teljes rendszert a helyszínen kell felügyelni, tehát egy adott cég, vagy nagyvállalat alkalmazottjaként, azonban van rá mód, hogy vállakozásként is jól működik. Ez utóbbi esetben úgy is végezhető a munka, hogy a rendszergazda a szerződés szerinti meghatározott óraszámban van csak jelen, illetve vállalnia kell, hogy vészhelyzet fennállásakor mennyi időn belül képes  a helyszínen megjelenni és elhárítani a hibát. Vállalkozóként tehát maga oszthatja be a munkaidejét, lényeg hogy elvégezze a feladatot. Komolyabb cégeknél lehetséges, hogy van éjszakai beosztás is, persze ilyenkor nem ő az egyedüli alkalmazott, általában váltják egymást vagy ketten vagy többen, a munkahely méretétől, jelentőségétől függően. Olyan cégek is létezhetnek, persze itt már valamilyen egészen fontos helyekre kell gondolnunk, ahol a felelősség olyan szinten kiterjedt körű, hogy bizony még az informatikus magánéletébe beleszólhat, mert  mint egy ügyeletes orvosnak, a legváratlanabb időpontokban is rendelkezésre kell állnia – ha hívják, valóban menni köteles. A rendszergazda, a programozási munkákkal együtt a számítógépes pálya csúcsainak tekinthetőek, két külön irányt jelentenek, de lehet átfedés is közöttük. A rendszergazda pályán belül is számos hierarchikus pozíció figyelhető meg, ha például egy munkahelyen már csak ketten vannak, szükségképpen akkor is  kialakul egy fő illetve egy al-rendszergazda, és a tapasztaltabb a másiknak kiosztja a feladatokat. A fizetés, az alkalmazó cég nagyságától, jelentőségétől függ. Fontos lehet hogy a rendszergazda hány gépet lát el, hányan vannak a dolgozók és a gazdák, milyen gyakori a “sürgősségi ellátás”, milyen operációs rendszereket futtatnak.  – Százötven és háromszázezer forint közötti keresetre lehet számítani a legtöbb helyen –világosít fel Pintér. – Van olyan ismerősöm aki  több céget is vállal, ez azzal jár együtt, hogy nagyon jól meg kell szerveznie a beosztását, viszont minimum négyszázat is meg tud keresni, csak hát ennyi rohangálás azért már tényleg elveszi az ember idejét, nehezen marad lehetőség arra, hogy kiélvezzük a számítógép varázsát.                            PV

A titkárságvezető munkakörében önállóan végzi munkáját, felhasználva gépírási, számítógépes, nyelvművelési, jogi, gazdasági, vezetési, marketing, gazdasági statisztikai és matematikai automatizált iroda szervezése, vezetése, informatikája, projekt menedzselése, valamint idegen nyelvi szakmai kommunikációs ismereteit.   A tanult ismeretek alapján alkalmassá válik egy titkárság működtetésére, egy nemzetközi vállalat képviseleti irodájának vezetésére, nagyvállalaton belül teamok és projektek vezetői feladatainak ellátására.  

A tipográfus olyan szakember, aki a megrendelővel előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan tervez, tervvázlatokat készít és kivitelez különböző nyomtatványokat, lapokat és könyveket a rendelkezésre álló szöveg- és képanyagból, továbbá képes önálló arculat létrehozására, logo, embléma tervezésére.   Ezeknek a kivitelezéséhez műszaki dokumentációt készít, részt vesz a gyártás ellenőrzésében és lebonyolításában.    

OKJ-szám: 33 542 09Betölthető foglalkozás: Tímár, bőrkikészítő FEOR 7331Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Rész-szakképesítések- Szőrmeipari megmunkáló, szőrmefestő (középszintű, 10. évfolyam után)Nyers állati bőrök kikészítését és tartósítását végzi.Feladatai:* a hatóanyagok (mész, nátriumszulfid, só, kénsav, tisztítószerek stb.) kimérése, a kádak vagy tartályok megtöltése vízzel * a nyers állati bőrök oldatba helyezése és a keverőberendezés elindítása (áztatás) * áztatás után a bőrön maradt hús- és szőrmaradványok eltávolítása, a művelet többszöri megismétlése * a megtisztított bőr felhasítása meghatározott vastagságú darabokra és a használhatatlan részek eltávolítása * cserzőlé készítése, cserzés után a bőrök kiáztatása, lemosása, gépi darabolása, faragása, simítása, impregnálása, fémrámákra feszítése és szárítása kemencékben * a festéshez szükséges anyagok összeállítása, a bőrök hengerlése, tömörítése és egyenletes lefestése Jellemző munkakörök:* Barkahántoló * Barkázó, bőraláhúzó * Blanchírozó (cseres) * Bőrhasogató * Bőrmésztelenítő, bőrpácoló * Bőrportalanító * Bőrrámázó (cseres, krómos) * Bőrt vizesen csiszoló * Bőrcserző * Bőrfestékszín-keverő * Bőrfestő * Bőrkopasztó * Bőrszínelő * Bőrványoló * Cseres blanchírozó * Cserzővarga * Kádcserző * Készbőrminősítő * Kézi bőrfestékszóró * Kézi húsoló, bőrstuccoló * Krómos, cseres bőrkikészítő-taszító * Kruponáló * Meszesbarka-hántoló * Stuccoló * Szattyánbőrkészítő * Tanninkészítő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7332 Szíjgyártó7333 Bőrdíszműves, bőröndkészítő7336 Bőrruhakészítő, -javító8123 Bőrkikészítő és -feldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

– Kezeli a kikészítőipari üzemekben, gyárakban, műhelyekben telepített berendezéseket, a termelési folyamat végrehajtására és ellenőrzésére beépített szabályozó- és mérőműszereket a technológiai leírás és egyéb műszaki dokumentáció alapján önállóan, vagy a magasabb képzettségű vezető utasításai alapján.   – Kezelheti a kikészítőüzemekben előforduló segédberendezéseket, varrógépeket és olyan gépi szállítóeszközöket, melyekhez külön vizsga nem szükséges.   – Irányítja és felügyeli a szakképzett és szakképzetlen beosztott kikészítőipari berendezést kezelő munkásokat.   – Biztosítja a kikészítőipari berendezések vegyszerrel történő ellátását a technológiai előírásoknak megfelelően.   – Szervezi és irányítja a munkahelyi ügyviteli rend alapján hozzá beosztott szakmunkások, betanított munkások és egyéb alkalmazottak munkáját a termelési paraméterek biztosítása és az optimális üzemvitel megvalósítása érdekében. Munkáját a magasabb beosztású munkahelyi vezető által kiadott munkaterv vagy egyéb dokumentáció alapján mint közvetlen termelésirányító, csoportvezető, művezető végzi.   – Elvégzi vagy elvégezteti az üzemközi ellenőrzést a berendezések műszereinek leolvasásával és annak dokumentálásával.   – Megszervezi vagy önállóan elvégzi az üzemi mintavételt, és a szükség szerinti minőség-ellenőrző munkát. Kiértékeli az ellenőrzés eredményét, és szükség esetén javaslatot tesz a technológiai paraméterek változtatására.   – Részt vesz a felügyelete alá tartozó termelőegység karbantartási ütemtervének és eszközigényének kidolgozásában.   – Közreműködik a karbantartási terv végrehajtásában, a próbaüzemeltetésekben a szakképzett karbantartó mellett.   – Minőség-ellenőrző és kutatólaboratóriumokban elvégzi önállóan a szabvány és leiratok alapján a vizsgálatokat, az alapvető laboratóriumi műveleteket. Részt vesz a magasabb képzettségű munkahelyi vezető irányításával végzendő csoportmunkában, elvégezve a részfeladatokat az általuk megadott műszaki leírás vagy munkafeladat alapján.   – Értékeli az ipari vagy a laboratóriumi mérőműszerekkel végzett méréseket, eredményeiről, következtetéseiről és javaslatairól szakszerű dokumentációt, jelentést készít.   – Ismeri és alkalmazza a munkakörére vonatkozó vagy azzal kapcsolatos jogszabályokat, szabványokat, előiratokat.   – Üzemzavar és veszélyhelyzet esetén intézkedik a felügyelete alá tartozó termelőrendszer, üzemcsoport vagy gépek biztonságos leállításáról. Közreműködik a biztonság- és vagyonvédelmi intézkedési terv végrehajtásában.   – Alkalmazza és betartatja a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat.    

OKJ-szám: 33 542 08Betölthető foglalkozás: Textilfestő, -nyomó, -kikészítő FEOR 7315Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése A selyem, műselyem, pamut, posztó és műszálas anyagokat, fonalakat festi, forma- és színtartóvá teszi, tisztítja és mintázza.Feladatai:* az anyagok kikészítése (mosás, fehérítés, mercelizálás, írtelenítés stb.), majd festése festőkádakban vagy forgóhengeres festőgépeken * a festékek és egyéb vegyszerek kimérése és gépbe töltése * a fürdő hőfokának ellenőrzése, a színezék utánadagolása * a fonalak, szövetek elhelyezése a festőkádakban és a forgatásukat végző gépek elindítása * a szövet gyűrődésmentes felhengerlése a forgóhengeres festőgépre és végeinek végtelenítése * festés után az anyagok kiöblítése és megszárítása, a gépi berendezések tisztántartása * textilek mintázása hengernyomással * a színek kikeverése, a festékvályuk feltöltése, a festéklehúzó kések állapotának ellenőrzése, a minta felvitele színek szerint elkülönítve, több lépésben * a mintázógép működésének és a felfestés minőségének felügyelete, rendellenesség (elmázolódott vagy hiányos mintázat) észlelése esetén a berendezés leállítása és a hiba elhárítása * textilek mintázása nyomóasztalon filmnyomással * a sablonok elhelyezése, pontos egymáshoz illesztése, az asztalon szétterített szövetre fektetése, a festék szétterítésével a mintázat felvitele Jellemző munkakörök:* Alapozó festő * Appretáló (szalag és zsinór) * Appretfőző * Artoskezelő * Batikoló * Düftin-, kord-, plüsskikészítő * Egyszálasító, motringoló * Emblémázó és trikófestő * Filmnyomó * Filmretusőr, filmszétszedő (textilipari) * Filmsablonkészítő * Fojtáskészítő * Fonalfestő * Fonallefőző * Hímzéselőnyomó * Írtelenítő * Kádfestő * Kékfestő * Kézimunka-előnyomó, -előrajzoló * Motringoló * Textilgőzölő * Textilkézinyomó * Textilipari addírozó * Textilmángorló * Végáru-nemezelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8121 Textilipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A textilrajzoló és -modelltervező asszisztens olyan vizuális képzettséggel, rajzi és művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textiles divattervezés területén önállóan, kreativitással megoldani szakmai és esztétikai feladatokat.   Különböző célra és anyagból készült ruházati termékek tervezését és kivitelezését végzi ruhatervező iparművész irányításával, a divatirányok értelmezése és a modellszerkesztés alapján.   A modelleket kézműves módszerekkel, vagy üzemi technológiákkal készíti, vagy készítteti el.   Szakmai és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is.    

A) Textilműves (kézműves)   A textilműves (kézműves) olyan vizuális képzettséggel, rajzi, művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textilművesség területén önállóan, kreatívan megoldani szakmai és esztétikai feladatokat. A területen használatos különféle anyagokból – kombinálva nem textiles anyagokkal is – egyedi és sokszorosított, használati és dísztárgyakat készít. Különböző rendeltetésű textilmunkákat magas esztétikai színvonalon tervez és kivitelez, alkalmazva a szükséges szakmai ismereteket. A tárgyakat kézi műveletekkel készíti el, de különféle gépi eljárásokat is alkalmaz. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves, gyári és autonóm textilesség területén, és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.   Alapos szakmai, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására különböző főiskolákon, egyetemeken.     B) Textilműves (kéziszövő)   A kéziszövő fekvő és álló szövőszéken készülő folyamatos és zárt kompozíciójú textilek, szőnyegek, faliképek (gobelin) szövött anyagok magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. Megadott terv alapján lesző textileket, egyszerűbb javítási restaurálási feladatokat is megold.   Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon is.     C) Textilműves (kézinyomó)   A kézinyomó hagyományos és újabb technológiával készülő kézinyomású, lakás- és öltözködési textilek tervezésével és ezek elkészítésével foglalkozik. Olyan vizuális, rajzi alapképzettséggel, szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ami képessé teszi arra, hogy textiles feladatok tervezését, kivitelezését önálló vállalkozóként is megoldja, valamint képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.    

OKJ-szám: 54 211 16Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Kézinyomó* Kéziszövő* Kézműves* Textilrajzoló és modelltervező asszisztensIde tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 31 582 17Betölthető foglalkozás: Tetőfedő FEOR 7632Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Nádtetőkészítő (középszintű, 8. évfolyam után)Az épületek tetőszerkezetének fedését végzi, bontja, javítja és karbantartja a tetőt.Feladatai:* fedőanyagok (cserép, pala, hullámlemez, műanyag lemez, nád, zsindely, zsúp stb.) felrakása és rögzítése a tetőszerkezetre * tetőablakok, tartozékok elhelyezése Jellemző munkakörök:* Cseréptetőfedő * Hullámlemeztető-fedő * Kéménytetőfedő * Műanyaglemeztető-fedő * Palatetőfedő * Zsúp-, nád-, zsindelytetőfedő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7512 Nád- és fűzfeldolgozó7612 Ács-állványozóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

– Épületek és építmények magas és kishajlású tetőívek héjazata: új építése, meglévő javítása, helyreállítása, bontása hazai és külföldi fedő- és szigetelőanyagok (agyagcserép, betoncserép, szálerősített síklemez, hullámlemez, természetes pala, bevonatszigetelések, hagyományos szigetelőlemezek, korszerű műanyag lemezek) alkalmazásával.   – A héjazat sík vagy íves felületen készül, s csatlakozik a kéményekhez, orom- és tűzfalakhoz, vápákhoz, attika csatornákhoz, faszegélyekhez, kibúvókhoz, felülvilágítókhoz, szellőzőkhöz, átvezetésekhez, egyéb kőműves, ács és épületbádogos szerkezetekhez.   – Épületek és építmények homlokzatának fedőelemekkel történő burkolása.   – Alátéthéjazatok és hőszigetelések megépítése.    

OKJ-szám: 54 850 02Betölthető foglalkozás: Környezetvédelmi technikus FEOR 3126Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző (középszintű, 10. évfolyam után)- Természetvédelmi ügyintéző (középszintű, 10. évfolyam után)Önállóan vagy mérnöki irányítással a környezetkárosító hatások mérséklésében, kiküszöbölésében és megelőzésében vesz részt.Feladatai:* a környezeti károk felmérésében (a víz, a levegő, a talaj állapotának, szennyezettségének vizsgálata), megelőzésében és az ehhez szükséges mérések elvégzésében részfeladatok ellátása * a mérési eredmények összehasonlítása a hazai és a nemzetközi szabványokkal, beszámolók és jelentések készítése, indokolt esetben környezetvédelmi intézkedések kezdeményezése (vízszennyezés esetén a víz felhasználásának korlátozása, élelmiszerek elkobzása magas növényvédőszer-tartalmuk miatt stb.) * az iparban vagy mezőgazdaságban új, környezetkímélő termékek vagy technológiák bevezetésekor az engedélyeztetési eljárások lebonyolítása, a szakhatóságok véleményét figyelembe véve a hiányosságok megszüntetése * a környezetvédelmi előírások által meghatározott módon felhasználható gépek, berendezések, technológiák működtetésének irányítása és a termékek ellenőrzésében a környezetvédelmi szempontok érvényesítése Jellemző munkakörök:* Élelmiszer-ipari környezetvédelmi technikus * Fém- és energiaipari környezetvédelmi technikus * Geológiai környezetvédelmi technikus * Gépészeti környezetvédelmi technikus * Hulladékkezelő technikus * Környezetvédelmi méréstechnikus * Környezetvédelmi szaktechnikus * Közlekedésépítő-környezetvédő technikus * Mezőgazdasági környezetvédő szaktechnikus * Műemléki fenntartó technikus * Települési környezetvédelmi technikus * Vegyipari környezetvédelmi technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2127 Környezetvédelmi mérnök6411 Növényvédelmi, növény-egészségügyi foglalkozások6412 Talajvédelmi, talajjavítási foglalkozásokMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A hagyományostól a legkorszerűbbig terjedő technológiákat alkalmazva, irodai és számítógépes környezetben, nyomdaképes termékek előállítása. Az operatív szintű térképészeti tevékenység során felmerülő szervezési, irányítási feladatok ellátása alkalmazottként, vagy a vállalkozói szférában.  

A temetkezési szolgáltató a vállalkozás gyakorlása során ellátja, illetve irányítja a jogszabályoknak megfelelően – részben vagy teljeskörűen – az elhunytak temetésre való felvételét, a halottszállítást, az elhunyt temetésre való előkészítését, a temetéshez szükséges kellékek biztosítását, a ravatalozást, búcsúztatást, a sírba helyezést, a hamvasztásos temetést, az urna elhelyezését-kiadását, a hamvak szórását, az exhumálást, sírnyitást és az újratemetést.   A temető tulajdonosának megbízása alapján ellátja, illetve irányítja a temetési helyek, temetők temetésre való előkészítését, fenntartását és üzemeltetését.