MOT.hu » munkahely

Tanulmányi szerződés (minta)

Szenes Nicolette — Tue, 17 Apr 2012 22:00:00 +0000

Tanulmányi szerződés Tanulmányi szerződés: a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja. A szerződést írásba kell foglalni, ebben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – a munkavállaló által kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb nem lehet. Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. Ha viszont a támogatásban részesülő munkavállaló nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti az általa kifizetett támogatás megtérítését. Ha a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége is csak ezzel arányos. Munkaidő, munkaidő-kedvezmény, munkarend, munkáltatói utasítások Munkáltatói utasítások követése: a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles a munkáját ellátni. Jogosult az utasítás teljesítését megtagadni, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek végrehajtása kárt idézhet elő és amellyel a munkavállaló számolhat, köteles erre az utasítást adó munkáltató figyelmét felhívni, az utasítás teljesítése ilyenkor azonban kötelező. Meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása miatt kieső időre távolléti díj jár. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével) Napi munkaidő: az egy napra eső vagy 24 órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő Heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy 168 órás megszakítás néküli időszakba tartozó munkaidő Teljes munkaidő: a teljes munkaidő napi 8 óra, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidő legfeljebb napi 12 órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. Tulajdonosnak minősül a gazdasági társaság tagja is, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik. Munkaidőkeret: a munkaidő a napi munkaidő tartamának alapulvételével legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható. Ettől eltérően a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 4 havi, illetve 18 heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig legfeljebb 6 havi, illetve 26 heti keretben is meghatározható. A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalók tekintetében kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat. Amennyiben a munkáltató munkaidő-keretet alkalmaz, annak kezdő és befejező időpontját írásban kell közölnie a munkavállalóval. Ebből a szempontból írásbelinek minősül az a tájékoztatás, amit a munkáltatónál helyben szokásos módon közzétesznek (például a faliújságra kifüggesztik…stb). Munkaidőkeret alkalmazásánál a munkaidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát, vagy az erre az időszakra eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Munkaidő-kedvezmény: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szerint a nőket, szakszervezeti vezetőket, az üzemi tanács tagjait, a tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkavállalókat, valamint az édesapákat munkaidő-kedvezmény illeti meg. A szülési szabadságról visszatérő nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a 9. hónap végéig egyszer egy óra munkaidő-kedvezmény jár. A gyermekét mesterségesen tápláló anyát és az örökbe fogadó anyát is megilleti a kedvezmény. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye a szakszervezeti tagok létszámától függ, havi egy-két óra. Erre az időre a tisztségviselőknek távolléti díj jár. Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény illeti meg az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalókat. A munkaidő-kedvezmény alapján részt vehetnek a kötelező iskolai foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton, valamint vizsgánként 4 nap szabadidőt, a szakdolgozat elkészítéséhez pedig tíz nap szabadidőt köteles biztosítani számukra a munkáltató. A 2002. december 1-jén, illetve ezt követően született gyermekre tekintettel öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat, amelyet a gyermek két hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetnek igénybe, a munkáltató köteles azt kiadni. A kedvezményre nemcsak a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti, hanem az örökbe fogadó apa is jogosult. Az édesapák erre az időre távolléti díjat kapnak, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Az édesapa a munkaidő-kedvezmény igénylésekor köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ezzel egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apának minősül és ezt a jogát nem szüneteltetik, nem szüntették meg.A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a fenti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata. A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente – június 30-áig, illetve november 30-áig – benyújtja a székhelye szerinti Területi Államháztartási Hivatalhoz, amely 15 napon belül gondoskodik az összeg átutalásáról. Munkarend: a munkarend határozza meg munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése napi 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve évente kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Ilyen munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Munkaidő-beosztás: a munkaidő beosztható mindenkire egyenlően, de alkalmazható egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő, valamint éjszakai munka is. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A munkaidő-beosztást (kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában) legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A beosztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a munkavállaló napi munkaideje a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, illetve heti munkaideje a 72 órát ne haladja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe be kell számítani az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a 8 órát egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál (ilyen munkaidőbeosztást csak munkaidőkeret alkalmazásánál lehet meghatározni) a nőkre terhességük megállapításától a gyermek 1 éves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra a gyermekük 1 éves koráig egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásukkal alkalmazható, éjszaki munkára pedig egyáltalán nem oszthatók be a rendszeresen éjszakai munkát végző munkavállaló egészségügyi alkalmasságát rendszeres orvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, és amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az éjszakai munkavégzés veszélyezteti az egészségi állapotát vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll összefüggésben, nappali munkavégzésre kell beosztani. Mentesség a munkavégzési kötelezettség alól: mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól arra az időre, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (például amíg kötelező orvosi vizsgálaton, sorozáson vesz részt, katonai szolgálatot teljesít, bírósági tárgyalásra tanúként idézik, szavazáson vesz részt stb.) közeli hozzátartozója temetésével kapcsolatban intézkedik, legfeljebb két munkanapon át keresőképtelen betegség vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni jogszabályi előírás alapján nem kell munkát végeznie, illetve a munkavégzés alól felmentették (például pihenőnapon, munkaidőkedvezmény alapján stb.) a munkáltató engedélyezi, valamilyen a munkaidőn kívül el nem végezhető tevékenység miatt jogszerű sztrájkban vesz részt. Forrás: Origo honlapja

Tanulj ingyen és még a minimál bért is megkaphatod

Szenes Nicolette — Sun, 15 Apr 2012 22:00:00 +0000

Magyarország versenyképessége növelésének egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaság rendelkezésére áll-e megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. A magyar lakosság szakmai képzettségi színvonala elmarad az EU átlagtól. A kormány a 100 lépés program keretében az élethosszig tartó tanulás, illetve a felnőttképzés korszerűsítésével kapcsolatos feladatok sorába emelte a képzettségi színvonal emelésével összefüggő teendőket. Az Európai Unió támogatásával „Lépj egyet előre” címmel hirdetett projektet a munkavállalók szakmai ismereteinek bővítésére, képzettségi színvonalának növelésére. A „Lépj egyet előre” program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. A képzés a résztevők számára ingyenes, vagyis a képzésbe bekapcsolódó felnőttek a képzési költségek, plusz egy havi minimálbér mértékéig támogatást kapnak. A kormány az Európai Unió támogatásával " Lépj egyet előre" címmel hirdetett pályázatot a munkavállalók szakmai ismereteinek bővítésére, képzettségi színvonalának növelésére. A projekt célja, hogy növekedjék a munkavállalók képzettségi színvonala, és az jobban illeszkedjék a munkáltatói igényekhez. Ebből eredően azokon a képzéseken lesz a hangsúly, amelyek hiányszakmákban indulnak. A programba 2007. március 31-ig, illetve visszavonásig lehet jelentkezni. A " Lépj egyet előre" képzési program keretében legalább 11.000 felnőtt képzésének támogatására nyílik lehetőség. A támogatásban részesülők köre Az a felnőtt, aki: rendelkezik legalább a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal, és alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni. a 6. osztály befejezését igazoló általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztató képzésben, s ezt követő szakképzésben kíván részt venni. alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel és szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni. érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel és érettségire épülő szakképzésben kíván részt venni. már rendelkezik szakképesítéssel és a már meglévő szakképesítésre épülő új szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni. A képzési támogatás megítélésénél előnyben részesülnek a felnőttek, haa) alacsonyabb iskolai végzettségűekb) állás nélküliekc) ellátásban levő munkavállalási korú inaktívak d) egyéb inaktívakd) akik az önkormányzatok, civil szervezetek, a munkaügyi központok, közreműködésével kerülnek a képzésbe, e) azok a felnőttek, akiknek a képzettség megszerzése esetén a mikro- és kisvállalkozásoknál nyílik lehetőség a foglalkoztatására. A támogatásokat olyan felnőtteknek nyújtja a Program, akik keresett szakképesítések megszerzésére irányuló képzésekben vesznek részt. A keresett szakmák közé tartoznak a megyei munkaügyi prognózisok által meghatározott szakmák (ezek külön színnel lesznek jelölve a Támogatott képzések menüpontban). A munkaviszonyban állók esetén csak a felzárkóztató, valamint az OKJ szerinti szakképzésekben való részvétel támogatott. Nem támogatható a képzése a felnőttnek, ha: iskolai tankötelezettségének nem tett eleget, egyéb, az állam által támogatott szakképzésben vesz részt – beleértve az iskolarendszerű szakképzés keretében folyó képzéseket is, már rendelkezik szakképzettséggel, és olyan szakképzettséget kíván megszerezni, mely nem az eredeti szakképzettségére épül rá, olyan képzésben vesz részt, amely a támogatási szerződés megkötését megelőzően megkezdődött, nyelvi képzésben kíván részt venni, olyan képzési programban kíván részt venni, amely olyan szakképzettséggel zárul, mely a megyei munkaügyi központok által az adott megyében túltelített szakmának minősül, olyan képzésben kíván részt venni, amely a tudásszintben, a szakképzettségi szintben előrelépést nem eredményez. A kérelmek beadása, döntés, szerződéskötés A kérelmek benyújtásának határideje 2007. március 31., illetve visszavonásig. A támogatások megítéléséről, az eljárás felfüggesztéséről, valamint a támogatás elutasításáról a Foglalkoztatási Hivatal a támogatási dokumentumok beérkezésétől számított 30 napon belül, a rendelkezésre álló források mértékét figyelembe véve, dönt. A döntéséről tájékoztatja a Perfekt megyei kirendeltségeit és Önt is. Megállapodások, szerződések megkötéseA támogatás megítéléséről szóló döntést követően kerül sor a támogatási szerződés és az együttműködési megállapodás Foglalkoztatási Hivatal általi aláírására. A támogatási szerződés aláírása után a Foglalkoztatási Hivatal egy példányt megküld az Ön részére, és tájékoztatja a Perfekt megyei kirendeltségeit azon hallgatók listájáról, akikkel támogatási szerződést kötött. Csatolandó dokumentumok listája: A felnőtt által kitöltött és aláírt támogatási dokumentumok (2 példány), Jelentkezési lap (2 példány) Támogatás megállapítására irányuló kérelem (2 példány), Felnőttképzési szerződés (1 példány), Támogatási szerződés (3 példány), valamint az esetleges Munkáltatói nyilatkozata (1 példány), továbbá az együttműködési megállapodás (3 példány) Néhány jó tanács: A munkaviszonyban állók esetén csak OKJ-s, illetve felzárkóztató képzés támogatható. Kérjük, hogy ezen célcsoport támogatási kérelmét ne küldjék be akkreditált képzések esetén. A megyénként megállapított kvóták képzettségi szintenként különbözőek, elsősorban továbbra is állás nélküli szakképzetlenek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, jelentkezését várjuk – összhangban a program fő célkitűzéseivel. A nem hiányszakmákban történő jelentkezéseket csak akkor tudjuk elfogadni, ha a képzés munkaerő-piaci indokoltságát munkáltatói igazolással tudja bizonyítani a felnőtt. A munkáltató igazolások valósságát ellenőrzik. Forrás: www.afsz.hu De mit tanuljunk? A választható szakmákat töltse le itt >>> Az Ön vállalata képzéseket szervez, és szeretne jelentkezni a programba? További információk képzőknek itt >>> „A képzés az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósul meg.”

Támogatnák a fiatal újságírókat

Szenes Nicolette — Tue, 22 Nov 2011 23:00:00 +0000

A makói önkormányzat, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az eseménnyel egybekötve adta át a 14 és 25 évesek számára kiírt tehetségkutató pályázatának díjait is. A legjobb pályázók a Pulitzer Szülővárosa Díjat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium ötszázezer forintos jutalmát nyerhették el. A több, mint 250 pályamunkából a Baló György vezette zsűri választotta ki a legjobbakat a 18 év alatti és feletti kategóriákból. A legtöbb pályaművet a felsőoktatásban tanulók nyújtották be, legtöbben Pécsről és Nyíregyházáról pályáztak. (Melinda)

Színlelt munkaszerződés

Szenes Nicolette — Thu, 22 Sep 2011 22:00:00 +0000

Napjainkban egyre fontosabbá válik annak megítélése, hogy a felek között létrejött szerződés színlelt szerződésnek minősül-e. Gyakorlati jelentősége nemcsak a munkajog területén áll fenn, hiszen például a felek az adásvételt leplezhetik ajándékozási szerződéssel. Társadalmi hatásukat tekintve a munkaviszonyt leplező szerződések mindenképpen hangsúlyosabbak, a munkáltatókat a foglalkoztatás viszonylag magas költségei és a munkavállalót védő rendelkezések, míg a munkavállalókat a kisebb jövedelem egyáltalán nem teszik érdekeltté abban, hogy egymással munkaviszonyt létesítsenek, ezért egyre gyakoribb, hogy a felek megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek egymással. A színlelt szerződések tipikus esete az úgynevezett kényszervállalkozás, amikor a foglalkoztató erőfölényével visszaélve munkaviszony helyett vállalkozási jogviszony létesítését kényszeríti ki, és ettől teszi függővé a foglalkoztatást. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg, a törvény azt a korlátot állítja fel, hogy az nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezik arról is, hogy a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. Ez a rendelkezés az eddigi bírósági gyakorlat törvényi szintű megerősítése, azaz nem a szerződés elnevezése számít, hanem a tartalma. A törvény példálózó jelleggel kiemeli, melyek ezek a körülmények: a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatok, a tényleges munkavégzés jellege, a munkáltató és a munkavállaló jogai, illetve kötelezettségei. Mindebből következik, hogy munkát nemcsak munkaviszonyban, munkaszerződés alapján lehet végezni, hanem megbízási vagy vállalkozási szerződéssel is. Mindkét esetnek vannak előnyei és hátrányai, amelyek együttes értékelése után lehet csak eldönteni, hogy az adott foglalkoztatási jogviszony kedvezőbb-e a feleknek. Előnyök és hátrányok Ha munkavégzésről van szó, a munkajogviszonyban történő foglalkoztatást tekintjük alapesetnek. A munkaviszonyt két fél létesíti egymással, akik azonban – szemben a polgári jogi jogviszonnyal – nem egyenrangúak, a munkavállaló alárendelt a munkáltatónak. A munkáltatót széleskörű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog illeti meg, meghatározza a munkarendet, a szabadság kiadását, beosztja a munkaidőt. A munkavállaló köteles rendelkezésre állni, a munkát a munkáltató által meghatározott helyen, személyesen elvégezni. Ezek a rendelkezések behatárolják a munkavállaló lehetőségeit. A megbízott és a vállalkozó csak az eredmény létrehozására köteles, betartva természetesen a megrendelő utasításait, amelyek azonban egyáltalán nem olyan széleskörűek, mint a munkaviszonyban. Alapvető jelentőségű a foglalkoztatásnál a munka ellenértéke. A munkavállalót a törvény alapján munkabér illeti meg, amely mindenképpen jár neki, és az nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A megbízottat és a vállalkozót csak a megfelelő eredmény létrehozása esetén illeti meg a díj, amelynek kifizetése akár hónapokig is elhúzódhat, míg a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Költségek A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jóval többe kerül a munkáltatónak, mint a megbízott vagy a vállalkozó. A bruttó munkabérből meghatározott levonásokkal kell számolni, mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. A munkáltató által fizetendő: a társadalombiztosítási járulék, amely nyugdíjbiztosítási járulékból (18 %) és egészségbiztosítási járulékból (11 %) áll, az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás, a 3 %-os munkaadói járulék, az egészségügyi hozzájárulás, amely 3450 forint (naptári naponként 115 forint), 2005. november 1-jétől havi 1950 forint (naptári naponként 65 forint), illetve az esetleges rehabilitációs hozzájárulás. A munkavállaló által fizetendő: a nyugdíjjárulék, amely a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 %, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 % és 8 % magán-nyugdíjpénztári tagdíj, 4 %-os egészségbiztosítási járulék, 1%-os munkavállalói járulék. Ezek a levonások sokkal költségesebbé teszik a munkajogviszonyt, amelyet a munkáltatók színlelt szerződéssel próbálnak kijátszani. A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkavállaló munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesítsen . A munkavállaló köteles ezt bejelenteni, megegyezéssel a munkáltató kifejezett hozzájárulása is kiköthető. Annak létesítését a munkáltató akkor tilthatja meg, ha az gazdasági érdekeit veszélyezteti. A további jogviszony lehet munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, illetve gazdasági társaság tagjaként történő személyes munkavégzés. A további jogviszony létesítése akkor minősül színlelt szerződésnek, ha azért létesítik, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó, a munkavállalót védő garanciális korlátokat kijátsszák. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben köteles megállapodni a munkakörben . A munkakörhöz tartoznak a járulékos feladatok is, például az előkészítő és befejező munkák. Ebből következően a munkavállaló feladatkörébe tartozó, vagy azonos jellegű feladatokra munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem létesíthető. Ugyanez a helyzet, ha a további munkavégzésre irányuló szerződéssel a felek akarata a munkaidő meghosszabbítására vagy a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátok kijátszására irányul, és polgári jogi szerződés esetén a tevékenység jellege a szerződéstípus szabad megválasztását nem indokolta. Például szolgálhat, hogy a munkavállaló napközben munkaviszonyban portás, éjszaka pedig egyéni vállalkozóként éjjeliőrként dolgozik ugyanazon a munkahelyen. A munkaviszonyt leplező szerződések jogkövetkezményei A munkaviszonyt leplező szerződéseket egyrészt a munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés keretében, másrészt az adóhatóság adóellenőrzés során vizsgálják. A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő jogosult a tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy között létrejött, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolat minősítésére . A minősítést a tényleges állapotnak megfelelően a tényállás alapján kell elvégezni. Ebből következik, hogy nem a szerződést minősítik, hanem a felek közötti jogviszonyt. Lényeges feltétel, hogy a munkaügyi felügyelő csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolatot vizsgálhatja és minősítheti. A már megszűnt foglalkoztatás (például megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony) utólagos megállapítására nincs mód. Ez nem vonatkozik a bíróság előtti eljárásra, amelyben természetesen lehetőség van az utólagos megállapításra is. Munkaviszonyt leplező színlelt szerződés esetén a munkaügyi felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Az adóhatóság utólagos adómegállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, valamint teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről . Nagy jelentőséggel bír, hogy az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. Munkaügyi bírság A megállapított jogsértések miatt – további jogkövetkezményként – munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet, hiszen a színlelt szerződés a munkavállalók garanciális jogait sérti. A munkaügyi bírság a foglalkoztatót sújtja, nem a munkavállalót, és alapesetben a legalább két főt érintő jogsértés esetén lehet kiszabni. A munkaügyi bírság mértéke: az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig terjed, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet (a felső határ hárommillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a 20 főt nem haladja meg). Moratórium 2006. június 30-ig a munkáltató mentesült a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség – beleértve a színlelt szerződések alapján jogosulatlanul gyakorolt ÁFA-levonási jog – tárgyában hozott határozat végrehajtása alól. Ezt a mentességet akkor élvezhette, ha a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazta, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a társadalombiztosítási törvény szerint biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba vette. 2006. július 1-jével a színlelt szerződésekre vonatkozó türelmi idő lejárt. Nem kell a munkáltatónak teljesítenie a fenti feltételeket a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-ig megszűnt, amennyiben erről 2006. július 31-éig értesíti az ellenőrzést végző adóhatóságot. Azok az adóalanyok, akik a moratórium időszaka alatt nem élnek a törvényi kedvezménnyel, és a színlelt szerződéseket nem alakították át, számíthatnak arra, hogy egy esetleges – az elévülési időn belül tartott – ellenőrzés során a színlelt szerződésekből adódó jogkövetkezményeket (adó és járulékhiány megállapítása, bírság kivetése) velük szemben érvényesítik. 1991. évi IV. törvény 1992. évi XXII. törvény 1996. évi LXXV. törvény 1997. évi LXXX. törvény 1998. évi LXVI. törvény 2003. évi LXXXVI. törvény 2003. évi XCI. törvény 2003. évi XCII. törvény Forrás:Magyarország.hu

Szigorú szabályok a szünidei foglalkoztatásról

Szenes Nicolette — Wed, 07 Sep 2011 22:00:00 +0000

A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mivel a munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértésekért akár húszmillió forintos bírságot is kiróhat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség – figyelmeztet Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója. – Munkaviszonyt a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak, és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni.
Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor. A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését (pl. pincér, árufeltöltő), személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét – amely lehet állandó vagy változó, a munkavégzés ugyanis történhet több telephelyen is. A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, és figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.

Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatban szigorú szabályokat állapít meg – mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. – A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc. Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be. B.E.www.mot.hu

Szeretnék elvégezni egy olyan masszázstanfolyamot,amivel ki lehet váltani az egyéni válalkozóit

Szenes Nicolette — Tue, 16 Aug 2011 22:00:00 +0000

Kérdés: Üdvözletem! Én a közeljövőben szeretném kiváltani a vállalkozói igazolványt(mint egyéni vállalkozó). Előtte szeretnék elvégezni egy olyan masszázstanfolyamot,amivel ki lehet váltani az egyéni vállalkozóit.Ezt honnan lehet megtudni,hogy melyek azok a tanfolyamok,amiket elfogadnak és ki tudom rá váltani a vállalkozóit? Milyen tanfolyamokat,szakképzéseket fogadnak el,amire egyéni vállalkozói igazolványt tudok váltani? Válaszukat előre is KÖSZÖNÖM!!!!!!!! Üdvözlettel:Andrea

MOT.hu válasz: A természetgyógyász rovatban találhatók a masszőrtanfolyamok.

Úgy tudom, hogy a frissítő masszőr tevékenység nem végzettségfüggő, tehát ki lehet váltani az igazolványt, és bármelyik végzettséget elfogadják. Kivéve, ha gyógymasszőri tevékenységet szeretne folytatni, ez azt jelenti, hogy ha olyan betegeket kezelne, akiket orvosi utasításra beutaltak kezelésre. Ehhez egészségügyi és gyógymasszőri OKJ végezettség kell. A végzettségköteles tevékenységről a TEÁOR listában tájékozódhat, ehhez az okmányirodákban és a könyvelőknél lehet hozzájutni. A www.magyarorszag.hu oldalon sok hasznos információ található a vállalkozás indításáról. Remélem, tudtam segíteni! mot.hu

Szakember-kívánságlistát állít össze Belgium

Szenes Nicolette — Wed, 06 Jul 2011 22:00:00 +0000

Szakember-kívánságlistát állít össze Belgium 2006. április 20., csütörtök, 08:01 Munkavállalási szabályai enyhítéséről döntött Belgium. A brüsszeli döntés május 1-től lesz hatályos, s ennek értelmében az ország három régiója kívánságlistát készít munkaerő-igényeiről – írja a Világgazdaság.A 2004-es bővítés alkalmával az EU feltételül szabta, hogy a régi tagok 2011-ig zárva tartják piacukat az új belépők munkavállalói előtt, közben pedig 2006-ban és 2009-ben megvizsgálják az esetleges nyitás lehetőségét.A brüsszeli régió máris közzétette a maga listáját azzal, hogy kedvezményes elbánást kért a bevándorló nővérek, víz-, villany- és autószerelők, építészek, könyvelők, mérnökök és IT-szakemberek számára. Vallónia és Flandria április végére ígéri a listát.A kivételes munkavállalási engedélyt öt napon belül megkapják a jelentkezők, kiadásuk nem függ a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó elemzésektől – számol be a Világgazdaság.

Szabadság

Szenes Nicolette — Tue, 28 Jun 2011 22:00:00 +0000

Rendes szabadság: a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló huszonötödik életévétől : 21 huszonnyolcadik életévétől : 22 harmincegyedik életévétől : 23 harmincharmadik életévétől : 24 harmincötödik életévétől : 25 harminchetedik életévétől : 26 harminckilencedik életévétől : 27 negyvenegyedik életévétől : 28 negyvenharmadik életévétől : 29 negyvenötödik életévétől : 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti. Pótszabadság A fiatal munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti, a szülők döntése alapján, gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte. a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát töltő munkavállalót évente 5 munkanap pótszabadság illeti meg. a vak munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár. A kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés egyéb pótszabadságot is megállapíthat. Szabadság kiadásaA rendes szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek miatt legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig (kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig), a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adható ki a szabadság. A szabadság időpontját a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapjának kivételével – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az erre vonatkozó igényt a munkavállaló a szabadság szándékolt megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal köteles bejelenteni munkáltatójának. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell a közölt időpontot a munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Szabadság megváltása: a szabadságot pénzben kell megváltani, ha a munkaviszony év közbeni megszűnése vagy sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra történő bevonulás miatt a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot már nem lehet kiadni. Más esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Rendkívüli szabadság: jogszabály által meghatározott esetekben a munkavállalót rendkívüli szabadság is megilleti. Rendkívüli szabadságnak minősül a betegszabadság, a szülési szabadság és a tanulmányi szabadság. Betegszabadság: a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére – kivéve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál a betegszabadság időarányos része vehető igénybe. Az igénybe nem vett betegszabadság később nem igényelhető. A betegszabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának 80%-a jár. Szülési szabadság: a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megilleti a gyermekgondozási szabadsága alatt ismét szülő nőt is. Ilyenkor a szülés várható időpontját megelőző 28. napon az addigi fizetés nélküli szabadság megszakad, és a szülési szabadsággal folytatódik. A szülési szabadság idejére a társadalombiztosítás által finanszírozott terhességi-gyermekágyi segély jár, valamint jár rendes szabadság is, amelyet a munkába visszatéréskor kell kiadni. Tanulmányi szabadság (tanulmányi szabadidő): a munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként – a vizsga napját is beszámítva – 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére – közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel – fizetés nélküli szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozás, továbbá a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Az előreláthatóan 30 napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó személyes, otthoni ápolása céljából legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A sor-, valamint a 20 napi időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonának bevonulás előtt kérésre – 2 munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. Az országgyűlési képviselőnek kérésére jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, majd képviselői megbízatása időtartamának egészére vagy annak egy részére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a polgármesternek, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának is, a megbízatásának időtartamára. Forrás: Origo honlapja

Sikeres álláskeresés recesszióban

Szenes Nicolette — Mon, 30 May 2011 22:00:00 +0000

Regisztráld magad most a Sikeres Álláskeresés Recesszióban című 5 részes e-kurzusra, Folytatás →

Senki sem segít a problémáim megoldásában vagy csak tessék-lássék módon.

Szenes Nicolette — Fri, 27 May 2011 22:00:00 +0000

Épp ezért. Mert a „problémám” a megfogalmazás. Mindenkit flusztrál, ha úgy fordulnak hozzá, hogy „van egy kis problémám”. A legjobb, ha ezt elfelejtjük, és helyette azt mondjuk „A következő ügyben kérem a segítségedet”! Ezzel nem csak kiemeljük a másik fél fontosságát, hanem elismerjük szakértelmét, segítőkészségét is. Szoloviné Bucsi Mariann tréner www.soliann.hu