Meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezési lapokat idén március 1-jéig kell postára adni vagy elektronikus úton feltölteni a felvi.hu rendszerébe.

Hogyan kell számolni a pontokat?

A felvételin maximum 500 pontot lehet gyűjteni. 400 pontot a tanulmányi és érettségi eredményekkel, 100 többletpontot pedig nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel vagy sporteredménnyel.

Legalább 240 pontot el kell érned, ez alatt nem juthatsz be a felsőoktatásba sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses helyre. Ebbe plusz pontként csak az emelt szintű érettségiért kapható többletpont számít bele, más nem.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet kiszámolni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával – kérés nélkül azt a megoldást választják, amely számodra előnyösebb.

A tanulmányi eredményekkel 200 pont szerezhető. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból kell számolni.  A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományi tantárgy utolsó két év végi jegyeit kell összeadni, majd megszorozni kettővel.

A tanulmányi pontok másik fele az érettségin szerzett jegyekből jön össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) tantárgy és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A másik lehetőségnél, az érettségi pontszámnál is maximum 200 pontot lehet szerezni, és azt duplázzák. Ilyenkor a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolnak. Ha az általad választott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik.

Miért jár többletpont?

Maximum100 többletpontot kaphatsz emelt szintű érettségiért, tantárgyanként 50 pont jár. legalább 45 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy megkapd az 50 pontot. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek a választott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Többletpont jár az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményért is. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök  Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, de csak akkor, ha az kötelező vagy választható a képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30.

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak pontot. És azt is jó tudni, hogy két középfokú nyelvvizsgáért is csak 40 pontot kaphatsz, nem 2×28-at.

Ha sajátos nevelési igényű vagy, és igazolod, hogy ezért nem tudsz komplex nyelvvizsgát szerezni,  akkor a szóbeliért vagy írásbeliért is megkapod a 28, illetve a 40 pontot.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is.

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphatsz, ha a képzési terület intézményei erről közösen megállapodtak, ezt ellenőrizd a felvételi tájékoztatóban.

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztél, 30 többletpont jár, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpont. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér.

 Mennyiben más a felsőoktatási szakképzés pontszáma?

A felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni – ha nem, akkor a két legjobb eredményből számolják a pontszámot.

Az így összesített pontokhoz hozzá kell adni a többletpontokat, de itt nem számítanak az OKJ szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért és Országos Művészeti Tanulmányi versenyen elért helyezésért járó pontok.

Színes, izgalmas anyag gyűlt össze a doktorandusz hallgatók munkáiból

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kara Doktori Iskolájának műhelymunkájába enged bepillantást egy pénteken nyíló kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Az m21 Galéria látogatói március 6-ig nézhetik meg a doktori iskola  képzőművészeti gyűjteményében őrzött festmények, szobrok, installációk mellett intermediális munkák válogatott darabjait. A Műhely című tárlattal egyszerre ünneplik a több mint két évtizede működő doktori iskola eredményeit, és hívják fel a figyelmet a jogelőd képzőművészeti mesteriskola örökségére.

A kiállítás érzékeltetni kívánja, hogy Pécs művészeti hagyományai, haladó kulturális élete, a tudományegyetemi háttér meghatározó alapot biztosít a művészképzésnek. Az önálló művészegyéniségekké váló, tehetséges fiataloknak inspiráló környezetet jelent a Zsolnay negyed, ahol műhelyeikben a legváltozatosabb anyagokkal, technikákkal adnak formát gondolataiknak, kísérleteznek saját alkotói útjuk kibontakozásához.

A mesteriskola alapjait 1991-ben olyan neves művészek dolgozták ki, mint Keserü Ilona, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Schrammel Imre. A doktori programok témavezetőinek köre később az itt végzett neves képzőművészekkel bővült, a mesteriskolában, majd később a doktori iskolában pedig számos, mára elismert művész folytatott tanulmányokat.

Az iskola képzőművészeti gyűjteménye ezzel együtt folyamatosan bővült: a kiválasztott műveknél tetten érhető a változatos technikák alkalmazása, valamint a tanulmányok során való kísérletező-kutatói attitűd. Az olaj-, akril- és temperafestészeten, valamint a kő-, fém- és faszobrászaton túl van példa az anyagok progresszív kombinációjára és számos, új médium művészi alkalmazására is.

MTI

Balog Zoltán a mintegy két és fél órás egyeztetés után elmondta: engedtek a hallgatók kérésének, és azt, hogy hányan tanulhatnak majd állami formában ezeken a szakokon, ponthatárral határozzák meg. Ezeket a ponthatárokat január 21-én hozzák nyilvánosságra. A miniszter előzetesen azt mondta: annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek.

Ha az érettségi miatt esetleg mégis nagyon alacsony számú hallgató kerülne csak be ezekre a képzésekre, a miniszter azt ígérte, törekszik rá, hogy a 240 pont feletti eredményt elértek arányában – 10-20 százalékban – mégis helyet kapjanak a diákok.

Arról, hogy van-e elegendő kapacitás a felsőoktatási intézményekben, azt mondta: a kapacitásokat az egyetemeket határozzák meg, de erről is lehet tájékozódni a felvételi eljárás során. Aki ebbe belefér, és eléri a 240 pontot, az természetesen be fog jutni – mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: a jövőre nézve ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak olyan szakok, ahol nem kell, hogy állami ösztöndíjas helyek legyenek. Kiemelte: középtávon át kell tekinteni a képzési kínálatot, hogy világos legyen, mely szakokat tart az állam támogatandónak.

Részmegállapodást írnak alá a HÖOK-al hétfőn, amelynek szövegében is megegyeztek, majd elindul a felsőoktatási kerekasztal, és a hét folyamán a finanszírozás témájában tárgyalóasztalhoz ülnek a rektori konferenciával is.

A miniszter kiemelte: számukra továbbra is az a legfontosabb, hogy a felsőoktatásban a minőség és a versenyképesség kerüljön előtérbe. Ez az a két szempont, amelyeknél az egyén és az ország érdeke találkozik – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról a 10 milliárd forintról, amely a kiváló- és a kutatóegyetemeknek jár. A források elosztási elveiről jövő héten adnak tájékoztatást. Elmondta: a szerdai kormányülésen egyetlen vitapont volt, hogy ezt egyetemeknek juttassák vagy karoknak. Azt szeretnék, ha ezeket a forrásokat célzott programokra használnák fel, és ilyen szerződéseket is fognak előkészíteni. A 10 milliárd forint 50 százaléka három kiválóegyetemnek jut, a részletekről azonban a rektorokat szeretné először tájékoztatni. A finanszírozás alapja továbbra is a képzési költség lesz – mutatott rá.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy a kormány elfogadta javaslataikat, és minden szakon lesz már 2013-ban állami ösztöndíjas férőhely. Jelezte: a továbbiakban a részleteken dolgoznak.

Hangsúlyozta: egyelőre részmegállapodás született, és számos kérdésben még egyeztetniük kell, ami várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az egyeztetés előtt tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, és az egyeztetés a jövőben is folyamatos lesz – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszul elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hallgatói szerződést hogyan lehet átalakítani. Konkrétumokat egyelőre még nem tudott mondani, jelezte, hogy tárgyalási pozíciójukat befolyásolja az uniós pilot-eljárás is. Mint mondta, a tavasszal kezdődő átfogó egyeztetési sorozatnak külön pontja lesz a felvételi eljárás rendje.

A miniszter hozzátette: azt vállalták, hogy ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést. Azt szeretnék ugyanakkor, ha lenne egy konkrét írásos szövegjavaslata a hallgatóknak, és akkor tudnák, miről is beszélnek.

MTI

Szerinte ez a diákság fellépésének, az érdekeikért való kiállásnak köszönhető. A diákság bizonytalanságban tartását ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják – mondta, hozzátéve: ezért született meg január 7-i ultimátumuk is, amelyben követelik, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott férőhely a 2011-es keretszámoknak megfelelően.

Füzessi Károly, a HaHa másik tagja azt mondta, a hallgatói szerződéssel kapcsolatban fenntartják, hogy nem a feltételek megváltoztatására van szükség, hanem annak eltörlését követelik. A kötelezően itthon töltendő idő csökkentésére irányuló tárgyalások számukra nem jelentenek megoldást – jelentette ki.

Fatér Ambrus – szintén a HaHa képviseletében – hozzátette: továbbra is a civil hangot fogják képviselni, továbbra is mozgósítani fognak, és terveznek demonstrációkat is.

Máté András az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a felsőoktatás helyzetét minden érintett bevonásával kell rendezni, és ebbe a munkaadói szervezetek is beletartoznak. Kifogásolta, hogy a kormányzat a felsőoktatási intézmények működési költségeinek nominálisan mintegy harmadát elvonta, az összes támogatást mintegy 180 milliárdról 120 milliárdra csökkentette. A nagy tudományegyetemeknek vagy fizetésképtelenséggel kell szembenézniük, vagy azzal, hogy az oktatói karuk 25-30 százalékát elbocsátják. Ezen változtatni kell azonnal – jelentette ki.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: arra fókuszálnak, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely, ne legyenek tandíjas szakok. Javaslatukat a tárca megfontolja, egyelőre visszajelzés nem érkezett – mondta. Kitért arra, hogy ha sikerül erre a kérdésre pontot tenni, a következő téma a hallgatói szerződés ügye lesz.

(Az mti anyaga alapján)

Balog Zoltán azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatók képviselőit, a gazdasági élet szereplőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait.

Ismét tárgyalnak arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. A miniszter szerint olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Bíznak abban, ha ezekben a szakokban meg tudnak állapodni, a HÖOK is elhiszi, hogy nincs tandíj, és a keretszámokat eltörölték – jegyezte meg.

Abban is egyetértés volt, hogy a rektorokra a szenátus tegyen majd javaslatot a szakminiszternek és az államfőnek a jövőben is.

A hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák azt.

A rektori konferencia képviselőivel január 31-ig áttekintik a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy milyen többletforrásokat milyen formában kaphatnak majd. A teljes összeg várhatóan 24-25 milliárd forint lehet. A tervek szerint erről szintén január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek.

Balog Zoltán elmondta, a tárgyalások során ma jobban értik egymást, mint az előző év kicsit zűrzavaros időszakában, a hallgatók és az egyetemek, oktatók képviselőivel szeretnék megoldani a felsőoktatás ügyét. A felsőoktatás nehéz helyzetben van, komoly átalakításra van szükség – erősítette meg.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban – jegyezte meg.

A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek-e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy, hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Azt, hogy ezen kívül vannak civil szervezetek, amelyek értékes javaslatokat tesznek és akciókat folytatnak, tudomásul veszik. Fontos ugyanakkor, hogy a dolog komolyságát megőrizzék azzal, hogy azok tárgyaljanak egymással, akiknek erre mandátumuk van – fogalmazott.

Balog Zoltán hozzátette, a hallgatók mandátumot a hallgatói önkormányzatoknak adtak, nekik nemcsak törvényben garantált lehetőségük, hanem kötelességük is, hogy képviseljék a hallgatókat.

Nagy Dávid megjegyezte: arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet.

A HÖOK elnöke további felvetésre elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak.

Balog Zoltán újabb kérdésre kitért arra: a többletforrásokat olyan konkrét ügyekben ígérték meg, amelyeket előzőleg meg kell tárgyalni. Példaként említette, hogy az egyetemek adóssága hogyan keletkezett, azt miképpen tudják kiváltani, hogyan lehet a PPP-konstrukciókban vállalt kötelezettségeket feloldani.

Az egyetemeken múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre a számokkal, konstrukciókkal, javaslataikkal. Kitért arra is, hogy a kormány jövő heti ülésén dönt arról a 10 milliárdos többletforrásról, amelyet a kiválósági program keretében kapnak majd a felsőoktatási intézmények. Az intézmények január végére abban a helyzetben lesznek, hogy költségvetést tudnak készíteni erre az évre – jegyezte meg.

Az egyeztetések jövő csütörtökön folytatódnak.

MTI

Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

Nem lesz változás a felsőoktatási felvételi követelményekben, a pontozási rendszerben, és jelentősen nem módosulnak a felvételi besorolás elvei sem.

A nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelően a diákok újra az osztatlan tanárszakokra jelentkezhetnek (és általános iskolai, vagy középiskolai tanárok lehetnek), új képzési formaként találkozhatnak a felsőoktatási szakképzéssel.

A Felvin (www.felvi.hu) már elérhetők a felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók.

A nyomtatott tájékoztató kiadványok – amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak – januárban lesznek kaphatók, ezek kiegészítése pedig január végéig jelenik meg az interneten.

Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat ugyanis az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.

A papír alapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére.

Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje, az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.

A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi honlapján.

MTI

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Eközben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta a legnagyobb hallgatói szervezetet. A HÖOK vezetői a találkozó előtt egyeztetni kívánnak a többi diák- és pedagógusszervezettel.

A fiatalok és a tanárok a következőket szeretnék elérni:

1. A köz- és felsőoktatás átfogó reformja

2. A keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre

3. A forráskivonások leállítása, az elvonások kompenzálása

4. A hallgatói szerződés eltörlése

5. Egyetemi autonómia

6. Az átfogó reform biztosítsa, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Jövőre több részösztöndíjas hallgató lenne

Csökkentik a felsőoktatási keretszámokat, a hírek szerint szeptembertől 10 480 hallgató tanulhat ingyenesen. Több diák- és pedagógusszervezet tiltakozik a változások ellen, a jövő hétre demonstrációkat terveznek.

A kormány által elfogadott terv szerint szeptembertől mindössze 10 480 diák tanulhat majd ingyen a felsőoktatásban. Részletesen egy néhány napja megjelent előzetes javaslatból lehet megismerni a felsőoktatási keretszámokat, úgy tudjuk, ez fog megvalósulni.

Giró-Szász András kormányszóvivő ezt úgy kommentálta, hogy mostantól csak a pontszám határozza meg, hogy ki kerülhet be a felsőoktatásba, ugyanis a Diákhitel 2-nek igénybevételével nem kell azonnal fizetni, így több ember előtt megnyílik az út a diploma előtt.
A kormány döntött arról is, hogy a közigazgatásban elhelyezkedő fiataloktól az állam átvállalja a kölcsönt. Ezen kívül cégek is átvállalhatják pályakezdő munkavállalóik Diákhitelét, ezért adókedvezményt kapnak.

Kancellárok döntenek a gazdasági kérdésekről

Azt is elfogadta a kormány, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, aki a gazdasági kérdésekről fog dönteni. A kancellár személyéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EMMI dönt. Az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja.
Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyalhat.
Döntöttek arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatás kap majd. Két új ösztöndíjat alapítanak, az egyiket élsportolók, a másikat pedagógusok kaphatják.

A hallgatók felháborodtak, népszavazást kezdeményeznek

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért népszavazást kezdeményez. További lépéseket is terveznek, jövő hétre már várhatóak demonstrációk, akár egyetemfoglalások is.
A HÖOK követeli a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát. A hallgatókhoz csatlakozott pedagógus szervezet is.

(Anyagunk az MTI és a hvg.hu anyagai nyomán készült)

- A diplomás munkavállaló „piaci értékét”, munkadíját a nyelvtudás, a naprakész információk és a gyakorlat-orientált tudás mellett a főiskolai évek alatt szerzett munkatapasztalat és a vele együtt elsajátított jó munkaattitűd tudja fokozni – mondta el Lőrincz Orsolya, karrier-tanácsadó, pszichológus.

- A tanulással párhuzamosan végzett, a képzési területhez kapcsolódó munka a
leghasznosabb befektetés. Az ingyen vagy csekély fizetésért végzett gyakorlat, a szakterületen végzett önkéntesség ugyan megterhelő lehet, de kamatostul megtérül a karrier és a fizetés területén. Nagyon jó gondolatnak tartom a ledolgozható tandíj intézményét.

Az EDUTUS főiskola a kutatás eredménye alapján a diákok életvitelét és anyagi lehetőségeit felismerve dolgozta ki a ledolgozható tandíj rendszerét, és tulajdonképpen 0-24 órában lehetőséget biztosít a tanulásra, akár munka, sport és család mellett is. A december 7-i nyílt napon, Always on mottóval induló beiskolázási edukációs program keretében a tatabányai és budapesti tagozat egy időben mutatja be a főiskola oktatási szolgáltatásait; az országban egyedülálló módon kialakított ledolgozható tandíj rendszerét.

A december 7-i nyílt nap szervezője, Deés Szilvia elmondta:

- Arra törekszünk, hogy ne csak a munkalehetőséget biztosítsuk a diákoknak, de olyan képzési feltételeket kínáljunk, mind technikai háttérben, mind oktatásszervezési támogatásban, hogy a munka mellett ne okozzon gondot a féléves tanulmányi követelmények, a vizsgák teljesítése sem. Ennek érdekében vezettük be szeptemberben webináriumi rendszerünket, amely lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy távolról kapcsolódjanak be a tanórai munkába, illetve szükség esetén visszanézhesse az előadást. Ezen felül egyéni vagy kedvezményes tanrendet is biztosítunk a dolgozó hallgatóknak.

A felsőoktatási intézmények és a versenyszféra együttműködései az elmúlt években
megsokszorozódtak, a párbeszéd felélénkült a résztvevők között. Magyarország egyik legnagyobb hazai munkaerőt felszívó cége, a Bosch, 800. fiatal mérnökét köszöntötte ez év őszén. A hallgatóknak számtalan ösztöndíj, gyakornoki munka ad lehetőséget a bizonyításra, a legjobbakat még a diploma megszerzése előtt szerződtetik. Az egyetemek és főiskolák pedig jól felfogott érdekükben hosszútávú szerződéseket, tudásközpontokat hoznak létre multikkal, hiszen a diploma értékét és az intézmény felsőoktatási rangsorban való helyét a végzettek elhelyezkedési esélyei, megelégedettségi mutatók adják meg ma már.

Az EDUTUS nyílt napon harmadik alkalommal adják át az AGC Glass Hungary Kft. által nyújtott ösztöndíjat, mely célja, hogy az Edutus Főiskola tatabányai székhelyén szervezett műszaki képzések – elsősorban mechatronikai mérnök és a műszaki menedzser alapképzés – legtehetségesebb hallgatóit támogassa annak érdekében, hogy tanulmányaik befejezése után a régió vállalatainál helyezkedjenek el.