Szívesen dolgoznál egy színházban, megtanulnád, mi minden kell ahhoz, hogy egy előadás kezdetén szétnyíljon a függöny?

Ha szeretnéd látni, hogyan működik a Színművészeti Egyetem és gyakorló színháza, az Ódry Színpad, ha érdekel, hogyan kapcsolódik össze a kultúra és a kommunikáció, az oktatás és a színház, ha szívesen nézel előadásokat és legalább 3-6 hónapon át velünk tudsz dolgozni heti néhány óra erejéig, jelentkezz hozzánk önkéntesnek!

Amit várunk:

·         jó kommunikációs készség

·         felhasználói szintű számítógépes ismeretek (közösségi oldalak kezelésében való jártasság előny!)

·         rugalmasság és alkalmazkodó képesség

·         kreativitás, nyitottság

·         kultúra iránti fogékonyság

Amit nyújtani tudunk cserébe önkénteseinknek:

·         az Ódry Színpad előadásaira ingyenes belépőjegy

·         a Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtárának ingyenes használata

·         a sikeres együttműködés lezárásaként referencia és ajánlólevél a szakmai munkáról

·         folyamatos szakmai konzultáció az önkéntes feladatokat koordináló munkatársakkal

Amivel foglalkozhatsz:

·         kommunikációs és közönségkapcsolati feladatok

·         díszlet- és jelmeztárral kapcsolatos feladatok

·         grafikai tervezés

·         előadások fotózása

·         jegyszedés, ruhatári feladatok

·         utcai megjelenések koordinálása

·         az egyetem könyvtárának munkájában való részvétel

Ha elmúltál tizennyolc éves, Magyarországon élsz, és szívesen lennél csapatunk tagja, önéletrajzodat és motivációs leveledet a rektorihivatal@szfe.hu e-mail címre várjuk. A jelentkezés folyamatos, a tárgyban tüntesd fel, hogy melyik munkaterület érdekel (többet is megjelölhetsz)!

A felvételt személyes beszélgetés előzi meg!

A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Tiltakozó hallgatók és diákok felvonulása (MTI fotó)

A főiskolai hallgatók kezdtek először tiltakozni a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen. Az elmúlt napokban középiskolások és oktatók, tanárok is csatlakoztak hozzájuk. A kormány a tiltakozások hatására változtat elképzelésein. Nézd meg, hogyan!

A reform lényege – amelynek tervezetét a Népszabadság Online közölte -, hogy nem lesz tandíj. A képzés vagy ingyenes, vagy költségtérítéses lesz, részösztöndíjas képzés nem lesz. Aki megszakítja a képzését – esetleg külföldi tanulmányai miatt, és egy-két félévet halaszt –, az később ingyenesen folytathatja a tanulmányait. A tervek szerint egy ötéves képzés esetén 12 félévet tolerálnak.

Azok, akik eleget tesznek a három feltételnek, azaz elérik a szükséges ponthatárt, meghatározott számú félév alatt megszerzik a diplomájukat, továbbá vállalják, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak, ingyen tanulhatnak az egyetemeken, főiskolákon.

Az még nem eldöntött állítólag, hogy a diploma megszerzése után elkövetkező húsz évben a képzésre fordított évek kétszeresét vagy ennél kevesebbet kell Magyarországon dolgozni.

A nol.hu forrására hivatkozva azt írja, hogy Balog Zoltán minisztériuma és az oktatási államtitkárság úgy számol, hogy várhatóan a tavalyi szinten, „azaz 30 ezer körül lesz” az államilag támogatott ingyenes helyek száma. A hírek szerint részösztöndíj egyáltalán nem lesz.

A költségvetési bizottság által a keretszámokról, illetve a ponthatárok meghatározásáról szóló, hétfőn egyébként már megszavazott módosító javaslat tesz említést a „(rész) ösztöndíjjal támogatott” képzésről, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap megerősítette a lap munkatársának, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít a részösztöndíjra, de nem lesz ilyen. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere említett korábban a pedagógusképzésben részt vevők számára havi 25 ezer–75 ezer forint közötti ösztöndíjprogramot, és elképzelhető, hogy más szakoknál is lehet ilyen.

Állami diákhitel a kormányzati elképzelések szerint lesz, de a kamatot az előzetes hírekkel ellentétben nem viszik le nullaszázalékosra, az továbbra is kétszázalékos marad majd. Az elképzelések szerint a hitel törlesztését várhatóan a negyedik évben, azaz a türelmi idő után kellene megkezdeni, de ha a hallgató ezután sem tudott elhelyezkedni, akkor nem kell törlesztenie, amíg állást nem szerez.

Arról, hogy több pénzt kap-e a felsőoktatás, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: „mindenképpen többet fordítanak rá, ha nő a költségtérítéses helyek száma”.

(Anyagunk a Népszabadság Online cikke nyomán készült)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, országszerte felvonulásokon tiltakoztak a hallgatók, a diákok és pedagógusok a felsőoktatást érintő megszorítások ellen. Hogy a keretszámokkal kapcsolatban mit követelnek, azt itt olvashatod.

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Eközben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta a legnagyobb hallgatói szervezetet. A HÖOK vezetői a találkozó előtt egyeztetni kívánnak a többi diák- és pedagógusszervezettel.

A fiatalok és a tanárok a következőket szeretnék elérni:

1. A köz- és felsőoktatás átfogó reformja

2. A keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre

3. A forráskivonások leállítása, az elvonások kompenzálása

4. A hallgatói szerződés eltörlése

5. Egyetemi autonómia

6. Az átfogó reform biztosítsa, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Békés volt a hallgatók demonstrációja (MTI fotó)

Felháborodással fogadták középiskolások, tanárok, hallgatók és oktatók a felsőoktatási keretszámok csökkentését, országszerte demonstrációk kezdődtek. Hétfőn az ország több városában tiltakozások voltak.

Szegeden összeláncolták magukat és elfoglalták a kormányhivatalt, Budapesten felvonultak és hidakat zártak le. Gödöllőn egyetemisták vonultak a helyi polgármesteri hivatalhoz, kedden pedig Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál demonstrálnak a hallgatók.

Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta, a hallgatókért és nem ellenük történnek a változások. Fontosnak tartanák, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Az államtitkárság szerint a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni.

Orbán Viktor kormányfő is reagált a hallgatói szervezetek megkeresésére, azt mondta, az elfogadott javaslat nem lehet meglepő az érintettek számára, ugyanis az elmúlt hónapokban az oktatók és a hallgatók képviselőivel egyaránt ismertették a terveket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta kedd délutánra a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőit, de a szervezet egy későbbi időpontra halasztaná azt, előtte még egyeztetni kíván a többi hallgatói és pedagógusszervezettel.

Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Teljes ösztöndíjas formában a felsőoktatási szakképzésben (korábban ez volt a felsőfokú szakképzés, FSZ) 200, az alapképzésben 7710, az egységes, osztatlan képzésben 2380, a határon túli kihelyezett képzésben pedig 40. Agrár képzési területen 300, bölcsészeti képzésben 550, informatikai képzésben 800, műszaki területen 1200, orvosi képzésben 2350, pedagógusképzésben 1150, sportterületen 100, társadalomtudományi területen 270, természettudományi területen 800, művészeti képzésben 100, művészetközvetítési területen pedig 40 a teljes állami ösztöndíjas keretszám.

A részösztöndíjas képzésben a felsőoktatási szakképzésben (FSZ) 1300, az alapképzésben 37 350, az egységes osztatlan képzésben 2360, a határon túli képzésben 320, a sportolók kategóriájában 500 a keretszám.

Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

A kormány november 21-én tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-i dátumú Emmi-előterjesztésben az állt, a kormány összesen 53 640 főben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

A most szeptemberben indult tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhattak, további 15 550 diák részösztöndíjat kapott. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lett. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

MTI

Melyik iskolákba kell felvételizni?

Mintegy 500 középiskola írta elő, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. Ha úgy tervezed, hogy gyermeked februárban ezek valamelyikébe is jelentkezik, részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon.Ezért érdemes ellenőrizned, az általatok választott középiskolák valamelyikében a felvételihez erre szükség van, akkor adjátok be a jelentkezést az írásbeli felvételi vizsga megírására.

Itt találod az iskolák listáját

A tájékozódáshoz segítség lehet az Oktatási Hivatal honlapján elérhető elektronikus kereső felület, amelyen a középfokú intézmények felvételi tájékoztatói között válogathattok.

Az írásbeli vizsgákra a jelentkezést abba a középiskolába kell beadni december 10-ig, amelyben a gyermeked meg akarja írni a vizsgát.

Központi írásbeli vizsgák időpontjai

A központi írásbeli vizsgákat országosan a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők számára 2013. január 18-án 14 órától, a 9. évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2013. január 19-én 10 órától kell megtartani. A pótló írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2013. január 24-én 14 órától tartják.

MTI

Fiatal feltalálók és kutatók számára hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) közösen a 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

A tehetségkutató abban különbözik az egyéb tanulmányi versenyektől, hogy itt nincsenek előírt feladatok, a résztvevőknek maguknak kell problémákat felvetniük, majd azokra megoldást találniuk.

A tavalyi verseny győztesei nagyon jól szerepeltek az EU Fiatal Tudósok Versenyén (EUCYS), a nemzetközi mezőnyben a harmadik helyen állnak. Az egyik magyar fiatal, Papp Gergely saját fejlesztésű és maga által elkészített hangszórójával különdíjat is nyert.

A versenyen 1992. október 1. és 1999. augusztus 31. között született fiatalok vehetnek részt egyénileg vagy kétfős csapatban. A műszaki, természettudományos, környezetvédelmi, informatikai vagy matematikai témájú pályaműveket 2013. január 7-ig kell elküldeni a MISZ számára. A második fordulóba bejutott munkák közül a bírálóbizottság júniusban választja ki a díjazott pályázatokat.

A felhívás részleteiről a www.innovacio.hu honlapon olvashatsz.

MTI

A középiskolások osztályfőnöki órákon  a legalapvetőbb jogi ismeretekről hallhatnak előadást, többek között a hatalmi ágak elválasztásáról, az igazságszolgáltatás és a bíró függetlenségéről, a bírósági szervezetrendszerről, a hatásköri és illetékességi szabályokról, a legfontosabb jogágakról, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrel kapcsolatos rendelkezésekről, a perbeli jogokról és kötelezettségekről.

Az előadásokon szó lesz a fiatalkorúak bűnözéséről, a fiatalkori áldozattá válásról, az internetes bűncselekményekről, a kábítószerrel visszaélésről, de a diákság jogainak és a munka világába való belépésnek a kérdéseiről is. A diákok a bíróságokon tárgyalásokat, ítélethirdetéseket láthatnak, akik elmúltak 18 évesek, azok büntetés-végrehajtási intézményekbe is ellátogathatnak.

A programban önkéntesen vehetnek részt mind a bírák, mind az iskolák. Az elmúlt hetekben 40 fővárosi oktatási intézmény, és 260 bíró és bírósági titkár jelentkezett. Országszerte a helyi sajátosságokat ismerő megyei törvényszékek szervezik az előadásokat. Van olyan iskola, ahol a  tanárok külön, nekik szóló speciális jogi felvilágosításra is igényt tartottak.

A tervek között szerepel, hogy később a tantervbe is beépüljenek a jogi alapismeretek, hiszen ma már a mindennapi élethez nélkülözhetetlen a polgári jog, a munkajog, a cégjog, a bank és biztosítási jog, vagy éppen szabálysértési jog elemi szintű tudása. Megtanulhatják a fiatalok , mit jelent tanúsítani valamit, mire kell figyelni ingatlan adásvételnél, szavatossági jogok érvényesítésénél, avagy mit követ el, aki akár csak szívességből más aláírását írja egy hivatalos iratra.

A program első előadását “Hogyan válhatunk jogtudatos állampolgárrá?” címmel Darák Péter tartotta a Lauder Javne gimnáziumban.

Az MTI nyomán