A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Teljes ösztöndíjas formában a felsőoktatási szakképzésben (korábban ez volt a felsőfokú szakképzés, FSZ) 200, az alapképzésben 7710, az egységes, osztatlan képzésben 2380, a határon túli kihelyezett képzésben pedig 40. Agrár képzési területen 300, bölcsészeti képzésben 550, informatikai képzésben 800, műszaki területen 1200, orvosi képzésben 2350, pedagógusképzésben 1150, sportterületen 100, társadalomtudományi területen 270, természettudományi területen 800, művészeti képzésben 100, művészetközvetítési területen pedig 40 a teljes állami ösztöndíjas keretszám.

A részösztöndíjas képzésben a felsőoktatási szakképzésben (FSZ) 1300, az alapképzésben 37 350, az egységes osztatlan képzésben 2360, a határon túli képzésben 320, a sportolók kategóriájában 500 a keretszám.

Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

A kormány november 21-én tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-i dátumú Emmi-előterjesztésben az állt, a kormány összesen 53 640 főben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

A most szeptemberben indult tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhattak, további 15 550 diák részösztöndíjat kapott. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lett. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

MTI

A javaslatban az áll, hogy a jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – öt felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhetne. Eddig korlátlan számú helyre lehetett jelentkezni.

A jelentkező az általa meghatározott sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napon belül – írásban vagy elektronikus úton – egyszer módosíthatja.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárási alapdíja 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egy képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosítana, igaz, ha ugyanazon intézmény egy szakjára államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre is jelentkezel, az egy jelentkezésnek számít. Minden újabb jelentkezésért további 3000-3000 forint kiegészítő díjat kellene fizetni.

Eddig is 9000 forint volt az alap eljárási díj, de ezért három képzést lehetett megjelölni. A további szakokért 2000 forintot kellett fizetni.

Minden évben két felvételi eljárás lenne, a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felsőoktatási intézmény a tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja, a kiadvány ugyanakkor nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat.

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a pontszámot a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell meghatározni.

A számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot kaphat.

A felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 50 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 40 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot kaphat. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, az elbírálási sorrendben elsőként jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni – olvasható az indítványban. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell számítani. Ennek módja öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek összegének kettővel való megszorzása.

A másik variáció szerint az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni. Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi tárgy, vagy az így meghatározott érettségi tárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi tárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

Ha a jelentkező jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpont járna. A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra lenne jogosult.

A rendeletet a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmaznák.

MTI

− Egyedül szerettél játszani, vagy inkább társakkal?

− Órákig Legóztál, bonyolult várrendszereket építettél kockákból, vagy
inkább babákat öltöztettél, plüss állatokat gyógyítottál?

− Esetleg anyukád stólájában énekelgettél a tükör előtt?

Emlékezz vissza rá, és írd fel magadnak egy papírra, mik voltak a kedvenc
elfoglaltságaid!

Ne gondold, hogy ezek haszontalan butaságok voltak.

Játék közben ugyanis azt valósítottad meg, amire igazán vágytál. Lehet, hogy az azóta elmúlt években az észérvek hatására háttérbe szorítottad ezeket a vágyakat, de azok
nem „múltak el”, a tudatod mélyén ma is ott vannak.

Ha szánsz egy kis időt arra, hogy ezeket a felszínre hozd azzal, hogy felidézed,
milyen is voltál gyermekkorodban, akkor megtudhatod magadról például,
hogy csapatjátékos vagy, vagy inkább olyan munka való neked, amit egyedül
végezhetsz.

Ráébredhetsz, hogy a lelkednek mi okoz örömet: az alkotás, vagy
az, ha gondoskodhatsz másokról. Felfedezheted, hogy tárgyakkal, állatokkal
vagy emberekkel szeretsz-e leginkább foglalkozni. Megtudhatod, hogy
szeretsz-e reflektorfényben lenni, vagy inkább a háttérmunka lenne számodra
megfelelő.

Ha eszedbe jut egy-egy jellemző, akkor gondold végig, hogy miért mondtál
le időközben arról a vágyadról! Tényleg megváltoztál az évek alatt, vagy
csak külső hatások miatt indultál másfelé? Például tényleg nem szeretsz a
középpontban lenni, vagy csak túl sokszor hallottad, hogy illedelmes gyerek
nem hangoskodik, nem hívja fel magára a figyelmet?

Ez persze csak az első lépés azon az úton, amelyen végig kell menned ahhoz,
hogy az igazán neked való hivatást megtaláld, de hidd el, érdemes elindulnod.

Kellemes időutazást és ismerkedést kívánunk Neked!

Rövidesen további ötletekkel és tesztekkel jelentkezünk.

Üdvözlettel:

Viki, a Te tanácsadód
mot.hu

Más európai országok gyakorlatához hasonlóan nálunk is a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát.

Felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő tanévtől, és akkor, ha azonos szakon alapképzés, vagy osztatlan képzés is folyik. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást.

Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre.

A képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Miközben az EU-ban a felsőoktatásban résztvevők 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, nálunk ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.

Következő lépésként az intézmények a képzések nyilvántartásba vételére benyújtják majd a kérelmeket. Ezeket az akkreditációs bizottsággal együttműködve rövid idő alatt áttekintik, hogy a felvételi tájékoztatóban, illetve legkésőbb annak kiegészítésében már minden információ rendelkezésre álljon. 2013-ban már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni.

a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

• A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. – Magas, 50-60%-os, a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb.

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár). Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha

például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok

számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik.

A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel

lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.

Diploma mellé is érdemes OKJ végzettséget szerezni

• Sokan még felsőoktatási tanulmányaik mellett is választanak szakképzést, hogy az elméleti ismereteiket piacképes gyakorlati tudással egészítsék ki – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó, a Számalk Szakközépiskola igazgatója. – Az érettségivel rendelkezők számára is nagyon hasznosak ezek a képzések, hiszen két év alatt olyan tudásra tehetnek szert, amellyel valóban munkát tudnak vállalni. Intézményünkben a legkedveltebb képzés a légiutas-kísérő, az alkalmazott grafikus, a mozgóképi animációkészítő, az internetes alkalmazásfejlesztő és a pedagógiai asszisztens képzés.

Ennél a képzési formánál is elmondható, hogy a fiatal tanulói jogviszonyban marad, jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra. A nappali tagozatos képzések az OKJ végzettséggel még nem rendelkezők számára ingyenesek, de a plusz szolgáltatásokért itt is kérhetnek szolgáltatási díjat vagy alapítványi hozzájárulást, amely ezeknél a képzéseknél sem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

FSZ képzést vagy emelt szintű szakképzést válasszunk?

• A hozzánk jelentkezőnek sosem képzési formát ajánlunk, mindig azt kérdezzük, mi az, ami érdekli, mivel szeretne foglalkozni, és az alapján ajánlunk neki iskolánk harmincöt képzése közül – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó. – Aki tovább is szeretne tanulni, annak a választott szakjához kapcsolódóan keresünk OKJ szakképzést, nem is a szint a lényeges, sokkal inkább az, hogy a fiatal hol szeretne elhelyezkedni, mit szeretne csinálni, ehhez adunk tanácsot diáknak is, szülőnek is, és ajánlunk a 6 felsőfokú, 7 középfokú és 22 emelt szintű képzésünk közül a diák számára a lehető legmegfelelőbbet. Érdemes minél hamarabb végiggondolni a lehetőségeket, mert idén a változások miatt a tavalyinál is nagyobb túljelentkezésre számítanak a középiskolák. Ha nagyon sok a pályázó, akkor a jelentkezési sorrend és az érettségi eredménye alapján rangsorolunk a felvételnél. Sok szülő csak szeptemberben szembesül azzal, hogy addig halogatták a döntést, hogy végül a gyermekük nem került be egyetlen középiskolába sem, és megszűnt a tanulói jogviszonya, ami azzal jár, hogy nem jogosult ellátásokra. Természetesen az is nagyon fontos egy fiatal esetében, hogy ha nem került be az áhított felsőoktatási szakjára, és érettségivel nem talál állást, akkor ne csak szükségmegoldás szülessen, hanem egy jó iskolában, színvonalas képzésben vegyen részt, tanuljon idegen nyelvet, ami előnyös a jövője szempontjából.

Bár mind a felsőfokú, mind az emelt szintű szakképzésekre elvileg augusztus végéig lehet jelentkezni, azért azok, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba, ne várjanak a döntéssel az utolsó pillanatig. Amíg ugyanis tavaly FSZ képzésre a felsőoktatási intézmények 10 000 hallgatót vehettek fel, idén már csak 3500-at, így akik ott lemaradtak, valószínűleg idén szakközépiskolai képzést fognak keresni. A következő napokban nagy rohamra számítanak a középiskolák, de még van néhány napod, hogy ne maradj le az idei tandíjmentes továbbtanulási lehetőségekről.

A jó webprogramozó logikus gondolkodású, kreatív, jól tud rendszerezni, és érdekelje az internet gyorsan változó, fejlődő világa.

A tantárgyak között ECDL ismeretek, hálózatok és internet, HTML, CSS, XML szerkesztés, programozás, adatbázis alapismeretek tartoznak. Mivel a PHP, vagy a Jawa script programozói nyelvet kizárólag a web-en használják, ezeket is el kell sajátítani. Ismernie kell az adatvédelmi elvek jogi szabályait, az adatbáziskezelést, a különféle objektum-orientált programozást és az internetes alkalmazásfejlesztést.

Tóth Imre azért választotta a webprogramozó tanfolyamot, mert az informatikán belül mozgalmasabb területre vágyott.

- Korábban már elvégeztem egy általános szoftverüzemeltető, és egy rendszergazda

tanfolyamot, de a kreativitásomat is szerettem volna használni – meséli. – Az is vonzott, hogy ezzel a szakmával könnyen találok munkát. De számomra az sem volt közömbös, hogy olyan weboldalakat készíthetek, amelyeknek napi több ezer, esetleg több tízezer ember lát.

Igaz, hogy webprogramozóként én a különböző programnyelvek kialakításával és egymásba illeszthetőségével foglalkozom elsősorban, a dizájnt grafikus tervezi, de a dinamikus weboldalak fejlesztéséhez is szövegeket kell digitalizálni, kiadványszerkesztővel kell formázni, és vektor és rasztergarfikus képeket kell szerkeszteni, szoftverekkel adatbázisokat készítek, síkbeli és 3D-animációkat hozok létre.

Igaz, hogy számítógép előtt kell ülnöm egész nap, de a napi feladat változatos, és egy számítógépőrültnek, mint amilyen én vagyok, ez éppen ideális foglalkozás.

A régi szabályok szerint utoljára 2012 szeptemberben indulnak ilyen képzések, ezeken előreláthatólag 3500 hallgató tanulhatna ingyen. 2012-ben a legtöbben – 2637-en – az idegenforgalmi szakmenedzser képzésre adták le a jelentkezésüket, de nagyon népszerűek a művészeti OKJ-s képzések is.

Ezeken a képzéseken a 18-22 év közötti fiatalok ingyenesen tanulhatnak, diákigazolványt kapnak és családi pótlékot is igénybe vehetnek.