Most a Pegazus Program keretében még szorosabbra fűzik ezeket a kapcsolatokat
tehetséges hallgatóik érdekében. A bekapcsolódott vállalkozások már a képzés folyamán
kiválasztják az ő „Pegazusukat” és ösztöndíjjal is támogatják.

A hallgatók az együttműködés során már a főiskolai évek alatt
olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre
tesznek szert, amely a diplomázás után elősegíti, biztosítja az elhelyezkedést, óriási
előnyt biztosítva ezzel.

Ledolgozható tandíj programjuk pedig lehetőséget biztosít, hogy ne kelljen hitelből tanulnod, és már a főiskolai évek alatt munkatapasztalatot szerezz egy cégnél.

Nézd meg részletesen! >

A jó középiskola boldog embert nevel, nemcsak tudást ad!

Most, hogy többet foglalkoztunk a középiskolai jelentkezésekkel elkapott a láz: mi lenne, ha a most 3.osztályos legkisebb gyerekünknek kellene éppen középiskolát választanom? Bár már 3 gyerekünk van túl a középiskola választáson, most sem lenne ez egyszerű kérdés, mert a kicsi persze megint másféle gyerek, mint a nagyok voltak.

Vegyék fel az egyetemre!

Nekem is az jutott először eszembe, ami a legtöbb szülőnek szokott, akinek gyerekében mutatkozik némi érdeklődés valamely tantárgyak iránt: olyan iskolát választanék, ahonnan be tud majd kerülni a felsőoktatásba.

A legtöbb kiadványban jó szempontokat találunk, ha a majdani egyetemi felvételi elérése a cél: milyen az iskola felszereltsége, melyik tanulmányi versenyen milyen eredményeket értek el, stb.

Tudással feltöltendő gépként, vagy érző emberként kezelik?

Ami azonban minden kiadványból kimaradt – és nem is lehet pár mondatban érzékeltetni: milyen emberek fogják tanítani a gyermekemet? Hogyan bánnak majd vele? Van-e idő arra az emelt szintű érettségire felkészítő, sokszor estébe nyúló tanítás forgatagában, hogy a gyerekem lelkével is foglalkozzanak? Lesz-e ott tanár, aki észreveszi, ha próbál teljesíteni, de valamiért – akár egy társakkal való összezördülés, vagy netán kamaszkori szerelmi bánat miatt – átmenetileg elakad?

Számít-e az iskolának a gyerekem, mint ember, vagy bekerül egy darálóba, ahol mindegy milyen áron, de hozni kell a teljesítményt?

Rémtörténetek

Elképesztő történeteket hallani arról, mennyire csak a tölcséren betöltött tudás az érdekes egyes intézményekben! A ELTE Bölcsészkarának hallgatójaként annak idején az egyik tanárnőm mesélte, hogy a kisfia akkor lett elsős, és micsoda kemény követelményeket támaszt a gyerekek és szüleik elé az az elit egyházi iskola, ahová beíratták.

Decemberben lázas beteg lett a kisfiú, de nem volt idő kifeküdni a betegségét, otthon is minden nap órákat tanulnia kellett betegen, mert nem szabad lemaradni! Az édesanyja azt is elmondta, hogy rendszeresen fáj a gyomra a gyereknek, amit  csak a stresszre tudnak fogni, de nem viszi másik iskolába a gyereket, mert bele kell jönnie, hogy bírja a tempót.

Ugyanilyen rémtörténeteket hallani középiskolásokról is, akik az érettségire, versenyekre, nyelvvizsgákra készülnek.

Egészséges lélekkel biztosabb a jövője

Félre ne értsen, nem azt akarom mondani, hogy nem kell a nyelvvizsga, hogy mondjunk le az emelt szintű érettségiről!

Tartsuk szem előtt azonban, hogy mit bír a gyerekünk úgy, hogy közben egészséges marad, és a felnőtté válásához elengedhetetlenül szükséges társas kapcsolatai sem sérülnek, nem kell kiiktatni a baráti találkozásokat, de még a randikat sem teljesen az életéből.

Vekerdy Tamás ajánlott a minap egy könyvet a Nők Lapja hasábjain, melyet  Csíkszentmihályi Mihály és Reed Larson írt. A címe: Kamasznak lenni. A könyv tanúsága szerint, ha a gyerekünk jól érzi magát az iskolában, élvezi az iskolai kihívásokat, azt érzi hogy az iskola előremozdítja az ő személyes céljait, akkor a személyisége erősödik, fejlődik. Ezzel szemben gyengítik a fejlődő embert a folyamatos negatív visszajelzések, ami bizony sokakkal előfordul, ha emészthetetlen mennyiségű tárgyi tudást kell(ene) magukévá tenniük.

Felnőttként is átéljük – ki rendszeresen, ki ritkábban – milyen frusztráló, ha több feladatot kellene elvégeznünk, mint amit normális emberi tempóban lehetséges. Ugyanilyen frusztráltak lehetnek a gyerekeink is a túlzó elvárások következtében.

Elvész a tanulás öröme

Az egyik legnagyobb veszteség, ami középiskolás gyerekünket érheti, hogy végképp megutálja magát a tanulást. Ezzel szemben a munkaerőpiac mai legfőbb elvárása, hogy képesek és hajlandók legyünk magunkat folyamatosan képezni/átképezni.

Hogyan válasszon akkor megfelelő középiskolát?

A legfontosabb kérdés, hogy gimnáziumba, vagy szakközépiskolába/szakiskolába jelentkezzen. A gimnázium felel meg azoknak a diákoknak, akik biztosan a felsőoktatásban akarják folytatni a tanulmányaikat, vagy akiknél nem lehet még biztosan tudni, hogy képesek lesznek-e teljesíteni a felsőoktatási felvételi követelményeket. Utóbbi esetben ugyanis az érettségi után még mindig lehetősége lesz a gyereknek OKJ szakmát tanulni, akár  felsőoktatási szakképzésben is.

Honnan tudhatja, hogy emberileg is megfelel majd a középiskola?

Sajnos erre vonatkozóan nincs támpont az iskolaajánló kiadványokban, csak az odajáró diákok, szülők véleménye alapján – ami persze rendkívül szubjektív – próbálhatja felmérni.

Jó lehetőség, ha részt vesznek nyílt napokon, ahol nem is annyira a meghirdetett programok adhatnak támpontot, mint inkább az, ha egy kicsit be tud látni a kulisszák mögé: beszélgessen minél több oda járó diákkal, a tanárokkal. Érdemes megfigyelni, hogyan fogadják, ha bekopog az iskolatitkárhoz, vagy miként beszélnek a tanárok az odajáró diákokkal. Ez a megfigyelés, ha ott tud tölteni egy-két órát, már adhat némi benyomást az intézmény légköréről.

Sokat mondhat persze az intézmény honlapja is, amennyiben odafigyelnek a szerkesztésére: milyen a stílusa, mennyire épít kapcsolatot a szülőkkel, van-e hely a diákélet megjelenítésére a diákok részéről.

Remélem sikerült egy kicsit segítségére lennem a választásban, jól döntenek, és gyermeke örömteli időként fogja megélni a középiskolás éveket!

Szenes Nicolette
ügyvezető
mot.hu

A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

Nem lesz változás a felsőoktatási felvételi követelményekben, a pontozási rendszerben, és jelentősen nem módosulnak a felvételi besorolás elvei sem.

A nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelően a diákok újra az osztatlan tanárszakokra jelentkezhetnek (és általános iskolai, vagy középiskolai tanárok lehetnek), új képzési formaként találkozhatnak a felsőoktatási szakképzéssel.

A Felvin (www.felvi.hu) már elérhetők a felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók.

A nyomtatott tájékoztató kiadványok – amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak – januárban lesznek kaphatók, ezek kiegészítése pedig január végéig jelenik meg az interneten.

Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat ugyanis az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.

A papír alapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére.

Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje, az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.

A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi honlapján.

MTI

Balog Zoltán a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben.

A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják.

Megerősítette, hogy aki a 240-es ponthatárt teljesíti és “az egyetemek kapacitásának függvényében talál magának helyet, azt az állam finanszírozni fogja, ingyen fog tanulni, amennyiben aláírja a hallgatói szerződést”. Hozzátette, abban a kérdésben, hogy minden szaknak legyen ilyen finanszírozása, nem közeledtek az álláspontok, de erről is tovább tárgyalnak.

A felsőoktatásban jövőre 24 milliárd forintot fordítanak a részben magánforrásokból épített beruházások kiváltására, 27 milliárdot pedig az egyetemek, főiskolák adósságátvállalására, valamint az uniós projektek önrészének állami átvállalására, az állami források pedig megvannak erre – szögezte le a miniszter. Szólt arról is, hogy a kormany.hu-n egy úgynevezett “felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződéssel kapcsoltban értik azt a társadalmi elvárást, hogy a Magyarországon, az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de “közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek”.

A vHÖOK internetes felületén diákkonzultációt hirdet a két ünnep között a felsőoktatásban zajló változásokról, amelyhez bárki hozzászólhat. Kérdésre válaszolva azt mondta, a végzett hallgatók Magyarországon tartását nem röghöz kötéssel kell megoldani. Az ezzel kapcsolatos érveket a hallgatói önkormányzatokon, fórumokon keresztül gyűjtik össze, és ezek alapján igyekeznek javaslatokat tenni a jövőben.

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Eközben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta a legnagyobb hallgatói szervezetet. A HÖOK vezetői a találkozó előtt egyeztetni kívánnak a többi diák- és pedagógusszervezettel.

A fiatalok és a tanárok a következőket szeretnék elérni:

1. A köz- és felsőoktatás átfogó reformja

2. A keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre

3. A forráskivonások leállítása, az elvonások kompenzálása

4. A hallgatói szerződés eltörlése

5. Egyetemi autonómia

6. Az átfogó reform biztosítsa, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

- A diplomás munkavállaló „piaci értékét”, munkadíját a nyelvtudás, a naprakész információk és a gyakorlat-orientált tudás mellett a főiskolai évek alatt szerzett munkatapasztalat és a vele együtt elsajátított jó munkaattitűd tudja fokozni – mondta el Lőrincz Orsolya, karrier-tanácsadó, pszichológus.

- A tanulással párhuzamosan végzett, a képzési területhez kapcsolódó munka a
leghasznosabb befektetés. Az ingyen vagy csekély fizetésért végzett gyakorlat, a szakterületen végzett önkéntesség ugyan megterhelő lehet, de kamatostul megtérül a karrier és a fizetés területén. Nagyon jó gondolatnak tartom a ledolgozható tandíj intézményét.

Az EDUTUS főiskola a kutatás eredménye alapján a diákok életvitelét és anyagi lehetőségeit felismerve dolgozta ki a ledolgozható tandíj rendszerét, és tulajdonképpen 0-24 órában lehetőséget biztosít a tanulásra, akár munka, sport és család mellett is. A december 7-i nyílt napon, Always on mottóval induló beiskolázási edukációs program keretében a tatabányai és budapesti tagozat egy időben mutatja be a főiskola oktatási szolgáltatásait; az országban egyedülálló módon kialakított ledolgozható tandíj rendszerét.

A december 7-i nyílt nap szervezője, Deés Szilvia elmondta:

- Arra törekszünk, hogy ne csak a munkalehetőséget biztosítsuk a diákoknak, de olyan képzési feltételeket kínáljunk, mind technikai háttérben, mind oktatásszervezési támogatásban, hogy a munka mellett ne okozzon gondot a féléves tanulmányi követelmények, a vizsgák teljesítése sem. Ennek érdekében vezettük be szeptemberben webináriumi rendszerünket, amely lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy távolról kapcsolódjanak be a tanórai munkába, illetve szükség esetén visszanézhesse az előadást. Ezen felül egyéni vagy kedvezményes tanrendet is biztosítunk a dolgozó hallgatóknak.

A felsőoktatási intézmények és a versenyszféra együttműködései az elmúlt években
megsokszorozódtak, a párbeszéd felélénkült a résztvevők között. Magyarország egyik legnagyobb hazai munkaerőt felszívó cége, a Bosch, 800. fiatal mérnökét köszöntötte ez év őszén. A hallgatóknak számtalan ösztöndíj, gyakornoki munka ad lehetőséget a bizonyításra, a legjobbakat még a diploma megszerzése előtt szerződtetik. Az egyetemek és főiskolák pedig jól felfogott érdekükben hosszútávú szerződéseket, tudásközpontokat hoznak létre multikkal, hiszen a diploma értékét és az intézmény felsőoktatási rangsorban való helyét a végzettek elhelyezkedési esélyei, megelégedettségi mutatók adják meg ma már.

Az EDUTUS nyílt napon harmadik alkalommal adják át az AGC Glass Hungary Kft. által nyújtott ösztöndíjat, mely célja, hogy az Edutus Főiskola tatabányai székhelyén szervezett műszaki képzések – elsősorban mechatronikai mérnök és a műszaki menedzser alapképzés – legtehetségesebb hallgatóit támogassa annak érdekében, hogy tanulmányaik befejezése után a régió vállalatainál helyezkedjenek el.

Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Teljes ösztöndíjas formában a felsőoktatási szakképzésben (korábban ez volt a felsőfokú szakképzés, FSZ) 200, az alapképzésben 7710, az egységes, osztatlan képzésben 2380, a határon túli kihelyezett képzésben pedig 40. Agrár képzési területen 300, bölcsészeti képzésben 550, informatikai képzésben 800, műszaki területen 1200, orvosi képzésben 2350, pedagógusképzésben 1150, sportterületen 100, társadalomtudományi területen 270, természettudományi területen 800, művészeti képzésben 100, művészetközvetítési területen pedig 40 a teljes állami ösztöndíjas keretszám.

A részösztöndíjas képzésben a felsőoktatási szakképzésben (FSZ) 1300, az alapképzésben 37 350, az egységes osztatlan képzésben 2360, a határon túli képzésben 320, a sportolók kategóriájában 500 a keretszám.

Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

A kormány november 21-én tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-i dátumú Emmi-előterjesztésben az állt, a kormány összesen 53 640 főben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

A most szeptemberben indult tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhattak, további 15 550 diák részösztöndíjat kapott. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lett. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

MTI

A HÖOK a hallgatók szociális helyzetének megismerésére 2012. június és szeptember között végzett felmérést az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, a kérdőívekre több mint háromezren válaszoltak – közölte Domján Zsolt, a felmérés koordinátora. Az eredmények alapján fogalmazták meg javaslataikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára.

A válaszoló hallgatók 80 százaléka havi 60 ezer forintnál kevesebből kénytelen finanszírozni megélhetését és tanulmányait, 50 százalékuk pedig 15 ezer forinttal kevesebb havi jövedelem esetén a jövőjét is veszélyeztető anyagi problémákkal küzdene. Ez az összeg szinte megegyezik a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi átlagos mértékével – mutatott rá.

Hozzátette: a kutatás eredményei is egyértelműen mutatták, hogy az ösztöndíjak csökkentése súlyos következményekkel járna: elképzelhető, hogy számos hallgató kényszerülne megszakítani vagy befejezni tanulmányait.

A HÖOK a fentiekre tekintettel a támogatások, kedvezmények leépítése és az ösztöndíjkeretek csökkentése helyett stabil lábakon álló, hosszú távon is kiszámítható rendszer bevezetését javasolja. A hallgatói normatíva összege 2006 óta nem emelkedett, miközben a megélhetés körülményei drasztikusan romlottak. Fontosnak tartják, hogy a hallgatói normatíva összege – hasonlóan a nyugdíjakhoz – legalább az inflációt követve növekedjen.

A HÖOK szerint a tanulmányi alapon támogatott hallgatók körét úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerint minél többen részesülhessenek ösztöndíjban, és az ne csak szimbolikus, hanem valós segítséget és ösztönzést jelentsen.

Ezek tükrében a részesülők arányára vonatkozólag a kormány elképzeléseiben szereplő, a teljes hallgatóság 35 százalékának megfelelő felső határ több szempontból is aggályos. A HÖOK szerint az állami ösztöndíjas keretszám 40 százalékának kellene ösztöndíjat biztosítani.

A HÖOK szerint a drasztikus forráskivonások és keretszámcsökkentések miatt meg kell teremteni a jogi és gazdasági lehetőséget arra, hogy az intézmények ösztöndíjjal támogassák az önköltséges hallgatókat is. Különösen fontos ez a jogi és gazdasági képzést nyújtó intézmények esetében.

MTI