A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat. 2. A munkaterület jellemzése A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása. A műemléki védelem alatt álló – épületek, építmények kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással való kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.
Címke archívum: felnőttképzés
Vincellér
VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint 1. A szakképesítés azonosító száma: 24 2 6129 01 90 07 2. A szakképesítés megnevezése: Vincellér 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei: – alapfokú iskolai végzettség, – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető), addig alapfokú iskolai végzettség, – egészségügyi alkalmasság. (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia). II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE 1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) FEOR száma Megnevezése 6129 Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Vincellér) 2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek: Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) FEOR száma Megnevezése 5119 Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő) 6115 Szőlőtermesztő 6140 Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda) 7222 Bor-, pezsgőgyártó 8112 Italgyártó gépkezelő 3. A képesítés célja: Kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban folytatott szőlőtermesztési, borászati, borkereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére, azok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása. 4. A munkaterület jellemzése: A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített vincellér képes a szőlészeti-borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására. A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít. III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok – A szőlőnövény (szőlőfajták) és környezeti igényeinek ismerete. – A szőlő szaporítása. – Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési elj&a
Műemléki helyreállító
A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat. 2. A munkaterület jellemzése A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása. A műemléki védelem alatt álló – kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok, egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással történő kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.
Villanyszerelő – OKJ leírás
OKJ-szám: 33 522 04Betölthető foglalkozás: Villanyszerelő FEOR 7624Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után)* Érintésvédelmi szabványossági villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után)* FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után)Rész-szakképesítések- Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva)Lakóházakban, ipari és gazdasági létesítményekben szereli vagy javítja az áramellátáshoz szükséges vezetékrendszert és a villamos hálózatba beköti a különböző fogyasztókat (villamos gépek, villanybojlerek, szerszámgépek, világítástechnikai eszközök stb.).Feladatai:* a tervrajzok és huzalozási rajzok áttanulmányozása * a védőcsövek falba süllyesztése vagy falra erősítése, az elosztódobozok, a kapcsolók, a biztosítékok, a kapcsolószekrények és a világítástechnikai szerelvények felszerelése, a falban tett kár kijavítása * a vezetőhuzalok lemérése és behúzása a védőcsőbe * a megfelelő vezetővégek csupaszolása és összesodrása * a fogyasztók bekötése és a bekötés helyességének ellenőrzése * a védőföldelések kialakítása és a földelési ellenállás rendszeres ellenőrzése * a villamosvezeték-rendszer meghibásodása esetén a hibahely behatárolása (zárlatos, szakadt vagy összeégett vezetékszakaszok, meghibásodott szerelvények, zárlatos fogyasztó, kiégett világítótestek stb.) és javítása Jellemző munkakörök:* Épületvilágítás-szerelő * Épületvillany-szerelő * Érintésvédelmi ellenőr * Karbantartó villanyszerelő * Villámvédelmi szerelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7445 Villamossági szerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Műemléki fenntartó technikus
A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik a képzés során elsajátítják a védelem alatt álló műemlékek vagy az örökség részét képező egyéb épületek, építmények, épületcsoportok, települések vagy településközpontok felújításához, konzerválásához szükséges ismereteket, és műemlékvédelmi szakember irányítása mellett felhasználják a történeti, kutatások, feltárások eredményeit és a vizsgálatokra épülő felújítási dokumentációt. – a kutatás, feltárás, állapotrögzítés, – közreműködés a helyreállítás megtervezésében, – a helyreállítás irányítása, munkaterületek biztosítása, – műszaki ellenőrzés, – gazdasági adminisztráció, – szakmai dokumentumok készítése.
Villanyszerelő
A villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.
Villanyszerelő
VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5216 032. A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő3. Hozzárendelt FEOR szám: 76244. Képzés maximális időtartama:Szakképzési évfolyamok száma: 3Óraszám: –5. Elmélet aránya: 30%6. Gyakorlat aránya: 70% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A villanyszerelő szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga: 1. (a 12. évfolyamon a 3. lezárt félév végén) III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–7624 Villanyszerelő2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–33 5222 02 Bányavillamossági szerelő33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 08 Villamosgép- és berendezéskezelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 10 Villamosmű-kezelő34 5251 01 Sújtólég- és robbanásbiztosvillamos-berendezés-kezelő51 5222 01 Felvonószerelő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus52 5422 03 Villamosgép és -berendezési technikus IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények1. A munkafolyamat előkészítéseA szakember legyen képes– átvenni a munkaterületet,– tanulmányozni és értelmezni a munka műszaki dokumentációját,– szükség szerint javaslatot tenni a terv módosítására,– felmérni és munkafázisokra bontani a szerelési munkát,– felmérni a munkaterület és a munkafolyamat veszélyeit,– meghatározni a munka anyagszükségletét,– meghatározni a munka szerszám- és eszközszükségletét,– meghatározni a munkához szükséges szerelői létszámot,– meghatározni a munkavédelmi eszközszükségletet,– ellenőrizni az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságát, gondoskodni azok szakszerű tárolásáról,– folyamatosan egyeztetni a munkaterületen dolgozó más szakmák képviselőivel,– betartani és betartatni a környezetvédelmi előírásokat.2. Épületvillamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– elosztóberendezést szerelni,– fogyasztásmérő helyet kialakítani,– vezetékhálózatot kiépíteni,– beltéri világítási berendezést szerelni,– kültéri világítási berendezést szerelni,– villamos szerelvényeket elhelyezni és szerelni,– fogyasztói berendezések részére csatlakozóhelyeket kialakítani,– épületinformatikai és épületautomatikai hálózatot kiépíteni,– villámhárító berendezést szerelni,– épületvillamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.3. Ipari villamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– kapcsolóberendezést szerelni,– ipari elosztóberendezést szerelni,– ipari energiaelosztó hálózatot szerelni,– vezérlő- és szabályozóberendezést szerelni,– ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.4. Villamos gép, készülék szereléseA szakember legyen képes– váltakozó áramú forgógépet szerelni,– egyenáramú forgógépet szerelni,– transzformátort szerelni,– villamos gépet, készüléket javítani, karbantartani, kezelését betanítani.5. Villamos légvezeték- és kábelhálózat építéseA szakember legyen képes– légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet elhelyezni,– légvezetéket szerelni,– légvezetéki kötést készíteni,– kábelt fektetni tartószerkezetre,– kábelt fektetni talajba,– kábelkötést készíteni,– vízzáró, tűzterjedést gátló kábelátvezetést készíteni,– légvezeték- és kábelhálózatot javítani, karbantartani.6. Munkafolyamatba épített ellenőrzések és mérések végzéseA szakember legyen képes– a munka megkezdése előtt a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munkafolyamatban a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munka átadásához szükséges méréseket és ellenőrzéseket elvégezni,– villamos berendezés érintésvédelmi rendszerén szerelői ellenőrzést végezni,– üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni,– hibameghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végezni.7. Szakmai és egyéb szabályok, követelmények szerinti munkavégzésA szakember legyen képes– munkájában az érintésvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a tűzvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a munkavégzés helyszínére vonatkozó különleges szabályokat alkalmazni,– munkája során a munkavédelmi szabályokat betartani.8. Munkafolyamat dokumentációjának elkészítéseA szakember legyen képes– építési naplót vezetni,– a munkavégzéshez meghatározott nyilvántartásokat vezetni,– az ellenőrző méréseket és vizsgálatokat dokumentálni,– elkészíteni a munka szerelői dokumentációját,– elszámoláshoz felmérni az elvégzett munkát. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei– A szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése.– Amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.A szintvizsgaSzintvizsgát az iskolai rendszerű képzés keretében kell szervezni, ha a szintvizsga megszervezésének és lebonyolításának anyagi és technikai feltételeit a vizsgaszervező biztosítani tudja.A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik.A szintvizsga megszervezéséről a vizsgaszervező az elméleti képzést végző iskolával tanévenként, a tanév rendjének meghatározásával egyidőben dönt.A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a gyakorlati képzés szakmai követelményein alapuló gyakorlati vizsgafeladatokat kell a tanulónak megoldania.A szintvizsga témakörei:Fogyasztásmérő hely elkészítéseTöbbszintes épület lépcsőházi világításának megvalósításaRaktár villamos berendezéseinek bővítése (fénycsöves, izzólámpás, dugaszolóaljzat áramkörrel)Őrlőberendezés automatikus indítókapcsolásaSzellőző berendezés vezérlőkapcsolásának elkészítéseVillamos forgó berendezésének forgásirány váltásának elkészítése helyi- és távvezérlésselA szintvizsga tantárgya és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 perc2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartamaKomplex szakmai ismeretekA vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartamaKomplex szakismeretekA vizsga időtartama tantárgyanként: max. 10 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett írásbeli vizsgatantárgyból témakörönként egy-egy feladatsort kell megoldania a vizsgázónak. A témakörök feladatsorai a IV. fejezet 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag bocsátja ki, melyet a vizsgázó a vizsgán kap meg. Segédeszközként csak nem programozható zsebszámológép használható.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett gyakorlati vizsgatantárgyból, témakörönként egy-egy gyakorlati feladatot kell megoldania a vizsgázónak. A feladatok a IV. fejezet 1., 2., 3. és 6. pontjaiban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény három változatban állítja össze, melyből a vizsgát megelőzően a vizsgabizottság elnöke, a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben választ.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett szóbeli vizsgatantárgyból, négy tételre válaszolva számol be tudásáról a vizsgázó. A központilag összeállított tételek egyenként a IV. fejezet 1. és 8., 2. és 5., 3. és 4., illetve a 7. pontban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeiA vizsgázó a szakmai vizsgán azokból a vizsgarészekből, illetve a szóbeli vizsgán azokból a komplex szakismeret részekből kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül eredményesen vizsgázott.5. A szakmai vizsga értékeléseA szakmai elméleti vizsga értékeléseAz írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kibocsátott értékelési útmutató szerint, a feladatsorokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően) egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladatsor megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia. Ha valamelyik feladatsor megoldásának minősítése nem éri el az elégségest, az írásbeli vizsga minősítése elégtelen.A szóbeli vizsga eredményét témakörönként külön-külön, a tételekre adott válaszokat értékelő érdemjegyek alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.A szóbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi tételre adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia.A vizsgabizottság a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kerekítve állapítja meg. A vizsgabizottság, a munkáját segítő szaktanárok javaslata alapján, ettől a kerekítési szabálytól eltérhet.A szakmai gyakorlati vizsga értékeléseA gyakorlati vizsga eredményét a feladatok megoldására kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen osztályzattal kell megállapítani.A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladat megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell elérnie. Ha valamelyik témakör feladat megoldásának érdemjegye nem éri el az elégségest, a gyakorlati vizsga osztályzata elégtelen.A szakmai vizsga értékeléseEredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges osztályzatot kapott. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a vizsgázó szakmai elméletből vagy szakmai gyakorlatból kapott osztályzata elégtelen.A sikertelen szakmai vizsga sikertelen része megismételhető a pótlóvizsga és a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint.
Műemléki díszítő (a szakirány megjelölésével)
Műemléki védelem alatt álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a hagyományos és új díszítőtechnológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése a képzés keretében. Rekonstrukciós és helyreállítási munkák során feladatát szakmai önállósággal, eredeti műérték helyreállítása esetén restaurátori irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladatai: – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása, – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése, – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételek) előkészítése, – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása, – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.
Villámvédelem felülvizsgálója
A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére. – A végezhető tevékenységek: = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata, = a földelések kialakításának vizsgálata, = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása, = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, = földelési ellenállások mérése.
Műemléki díszítő
Műemléki védelem alatt álló mű emlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a speciális régi és új díszítő hagyományos technológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése tudatos képzés keretében. 2. A munkaterület jellemzése Feladatát ,,rekonstrukciós és helyreállítási feladatokban” szakmai önállósággal, eredeti műérték esetén restaurátori helyreállításakor irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladata: – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása, – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése, – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételes) előkészítése, – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása, – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.
Villámvédelem felülvizsgálója
VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLÓJA I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 13 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villámvédelem felülvizsgálója II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére. – A végezhető tevékenységek: = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata, = a földelések kialakításának vizsgálata, = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása, = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, = földelési ellenállások mérése. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán – Számon kérhető ismeretek a szakmai elmélet területén: = mérési módszerek ismerete, = szerkezeti anyagok ismerete, = a villámcsapás élettani és egyéb hatásai, mentés, elsősegélynyújtás. – Számon kérhető ismeretek a szakmai gyakorlat területén: = objektumok villámvédelmi csoportosítása, = a felfogók és levezetők működése, = a földelések működése, fokozatai, a talajok fajlagos ellenállása, = közös villámvédelem létesítése, = villámvédelem szükséges fokozatának meghatározása, = szükséges fokozat műszaki megvalósítása, = a villámhárító alkatrészek anyaga, = a belső villámvédelem elvei, = különleges építmények villámvédelme, = jelentés és mérési jegyzőkönyv elkészítése. – Számon kérhető készségek az irányított mérési gyakorlat alapján: = készség a metrológiailag szakszerű mérések, szerkesztések lefolytatásához, = jártasság a szerkezeti anyagok meghatározásában, = felelősség a minősítés megadásában. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga (a vizsga tárgyai): – 4/1980. BM rendelet (OTSZ) vonatkozó előírásai, – MSZ 172/1. szabvány vonatkozó előírásainak ismerete, – MSZ 4851/1. és MSZ 4851/2. szabványok ismerete, – MSZ 274/1–4. szabványok ismerete, – villámvédelmi vizsgálatok, – szükséges mérési eljárások ismerete. Szóbeli vizsga: – szóbeli vizsgára kötelezett minden olyan hallgató, akinek az írásbeli dolgozata végeredménye egy adott értékelési tartományba esik, illetve az írásbeli dolgozatnál kiadott fakultatív feladatot nem vagy hibásan oldotta meg. 3.3. Pótvizsgák: – a sikertelen vizsgát tett hallgatók – tehát azok akiknek az írásbeli dolgozata nem ért el egy meghatározott pontszámot, vagy akiknek a szóbeli vizsgáját nem fogadták el – pótvizsgára jelentkezhetnek a korábbi változatlan vizsgaszabályok szerint. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei: – betöltött 18. életév, – egészségi alkalmasság, – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint], – előzetes szakképesítés: erősáramú villamosipari szakképesítés. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei: – a vizsgára bocsátás elengedhetetlen előfeltétele = tanfolyam keretében történő felkészülés, = a tanfolyam keretében, annak szerves részét képező szerkesztési, mérési gyakorlatokon való rendszeres részvétel, = mérési gyakorlatról felmentést kaphat az a hallgató, aki érintésvédelmi vizsgabizonyítvánnyal már rendelkezik, = egyéni felkészülés esetén mérési és szerkesztési gyakorlat igazolása. * * *
Műemlékfenntartó technikus – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasságIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Villamosműviolajállomás-gépész
Villamosműviolajállomás-gépész I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 07 1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosműviolajállomás-gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése – A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 9229 Villamosművi olajállomás kezelő III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – az olajállomások szerepe és súlya a villamosenergia-termelés rendszerében, – a feladatuk ellátásához szükséges matematikai, mechanikai, áramlástani, villamos, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek, – a tüzelőolajok tulajdonságai, – a tüzelőolajok tárolásának és tüzelésre történő előkészítésének követelménye, – az olajállomás gépészeti berendezéseinek szerkezeti kialakítása, – a munkaterületen előforduló mérések. Jártasságok: – az olajállomás berendezéseinek üzemeltetése, – az előírt üzemállapotok létrehozása, – a kezelőszervek, távvezérlések, automatikák és védelmek kezelése, – az üzemzavarok felismerése, az okok meghatározása, – a mérések értékelése, – az alapvető elsősegélynyújtási teendők. Készségek: – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a berendezések üzemállapotának változtatása, – az előforduló üzemzavarok elhárítása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – alapozó általános ismeretek, – alapozó szakmai ismeretek, – olajállomási berendezések, – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem), – üzemi gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – alapozó szakmai ismeretek, – olajállomási berendezések. Szóbeli vizsga: – áramlástan, – szakmai ismeretek, – biztonságtechnika. Gyakorlati vizsga: – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei: – egészségi alkalmasság, – 19. életév betöltése, – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 éves olajállomási gyakorlat, valamint – szakmai alkalmassági követelményeknek meg kell felelni. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi olajállomás gépész vizsgára bocsátható az, aki – egészségileg alkalmas, – betöltötte a 19. életévét, – alapfokú iskolai végzettsége van, – a villamosművi olajállomás gépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy – magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát önálló képzéssel elsajátította. 4.3. Esetleges egyéb szempontok Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet. * * *
Műbútorasztalos
– Elkészíti vagy helyreállítja a műbútornak minősülő berendezések tárgyait. (A műbútor értékes fából, kiváló vagy művészi munkával készített bútor.) – Rajz alapján vagy javítást, felújítást igénylő tárgyon, szemrevételezés alapján megállapítja a technológiai sorrendet, kiválasztja a felhasználásra kerülő alap-, illetve segédanyagokat. – A rendelkezésre álló gépek, eszközök segítségével elkészíti a szükséges alkatrészeket. – A különböző alkatrészeket megfelelő szerkezetben összeállítja, továbbá felületkezeli, illetve ragasztja a bútor elemeit vagy egészét, kiküszöböli a hibákat vagy pótol, az eredeti állapotnak megfelelően. – Ellátja a bútor használóját a szükséges kezelési, tisztítási információkkal. – Együttműködik a csatlakozó szakmák képviselőivel. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok – A munkatárgyak előállításához, javításához szükséges technológiai folyamatok műveleteinek elvégzése kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal, gépekkel. – Technológiai folyamatok: = anyagok megmunkálása, = szerkezeti kötések készítése, = szerkezeti elemek összeszerelése, = felületelőkészítés, felületkezelés, = szerelvények felszerelése. – A különböző műveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása, balesetmentes, biztonságos beállítása, használata, karbantartása, tárolása, szerszámok élezése. – A műveletek végzéséhez szükséges gépek, berendezések előkészítése, beállítása, kezelése. – A méret és minőség ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges ellenőrző, mérőeszközök kiválasztása, használata. – A munkatárgy elkészítéséhez a műveleti sorrend megállapítása, a munka megszervezése, a munkahely előkészítése. – Alapanyagok, segédanyagok kiválasztása, előkészítése, felhasználása, tárolása. Anyagvizsgálatok elvégzése. – Műszaki dokumentációk értelmezése, felhasználása. – Munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartása. – Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása. Tűzvédelmi ismeretek betartása.
Villamosműviolajállomás gépész
– A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.
Műanyaghegesztő (az eljárás feltüntetésével)
Egyszerűbb műanyaghegesztési munkák elvégzése tompahegesztési eljárással, a hegesztés eszközeinek biztonságos kezelése.
Villamosművigőzturbina-gépész
Villamosművigőzturbina-gépész I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 06 1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigőzturbina-gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenység összegzése A villamosművi gőzturbinagépész feladata az erőművi gőzturbinák üzemeltetése. Önállóan tudják a gőzturbinák és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességet felismerni, kiváltó okait behatárolni és lehetőség szerint elhárítani Képesek a rájuk bízott berendezéseket a leggazdaságosabban üzemeltetni úgy, hogy azok mindig a változó körülmények engedte legjobb hatásfokkal működjenek. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 8222 Gőzturbina kezelő III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a hőerőművek szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai villamos és kémiai alapismeretek, – a gazdaságos és növekményarányos terheléselosztás gazdasági alapfogalmai, – a gőz mint munkaközeg, legfontosabb tulajdonságai, a víz tulajdonságai, – a legfontosabb áramlástani alapismeretek, – a gőzgépek működésének elméleti alapjai, – a szivattyúk (örvénygépek és térfogatkiszorítós gépek) működési elve és kezelési ismeretei, – a szivattyúk (kondenz, tápvíz stb.) szerkezeti felépítésük, üzemeltetési előírásaik, – gáztalanítók feladata, működési elve, üzemközbeni ellenőrzése, szerkezeti kialakításai, – a turbina felépítése, működése, részei, turbinaszerkezetek, gőz áramlása, – az energiaátalakítás folyamata a gőzturbinákban. – gőzturbinák szabályozása, fajtái, – nyomásszabályozó, túlfordulatelleni védőberendezések, – gőzturbinák segédberendezései, – a hűtővíz, a visszahűtés berendezései, – az olajrendszer, kenési rendszer, – a turbina üzeme, indítás, folyamatos üzem, üzemellenőrzés, leállítás, – gőz- és hőfogyasztás, teherelosztás, – hőerőművek elvi felépítése, nagyság szerinti felosztása, – hőerőművek főbb szerkezeti egységei. Jártasságok: – különböző gőzturbinák működésének alapelveiben, a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése, – a gőzturbinák kenési, hűtési és szabályozási megoldásainak ismerete, céltudatos működtetése, – a gőzturbinák segédberendezéseinél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése, – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése, – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei, – a gőzturbinák üzemeltetési problémái, azok megszüntetése. Készségek: – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a gőzturbinák indítása, üzemeltetése és leállítása, – a gőzturbinákhoz tartozó segédberendezések kezelése, – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés, – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése, – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése és önálló elhárítása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – közgazdasági, munkajogi ismeretek, – hőtani, áramlástani szilárdságtani ismeretek, – vízkezelési és vegyészeti ismeretek, – villamos gépek, – irányítástechnika, – turbinaismeretek, – biztonságtechnikai ismeretek, – gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – műszaki alapismeretek, – vízkezelési, vegyészeti ismeretek, – mérés- és irányítástechnika, – villamos gépek és berendezések, – szakmai ismeretek, – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek. Szóbeli vizsga: – műszaki alapismertek, – vízkezelési, vegyészeti ismeretek, – mérés- és irányítástechnika, – villamos gépek és berendezések, – szakmai ismeretek, – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek. Gyakorlati vizsga: – kijelölt gyakorlati feladat elvégzése. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele: – betöltött 18. életév, – egészségi alkalmasság, – szakmunkás képesítés lakatos, vagy rokon szakmában és 1 év erőművi gyakorlat, – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei Gőzturbinagépészi vizsgára bocsátható az, aki – technikusi, üzemmérnöki, mérnöki oklevéllel rendelkezik, vagy – a villamosművi gőzturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett. * * *
Műanyag-feldolgozó – OKJ leírás
OKJ-szám: 52 521 02Betölthető foglalkozás: Műanyag-feldolgozó FEOR 8136 Képzési idő: 1 év (felnőttképzésben legfeljebb 1200 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Egyéb műanyagtermék gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)- Fröccsöntőgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Hőre keményedő műanyagok feldolgozója (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyag hegesztő, hőformázó (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyagextruder-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő.Feladatai:* lakk készítése műgyantából, lágyítók, higító anyagok és színezők hozzáadásával * a polisztirol- és polietilén-termékeknél keletkező hulladék bedarálása és ismételt felhasználása * por alakú vagy szemcsés műanyaghoz hőre keményedő műgyanta és a termék tulajdonságait a kívánt irányban befolyásoló töltőanyagok (faliszt, cellulóz, kőzetliszt, textilvagdalék, színezőanyagok stb.) adagolása * a keverékből különféle idomdarabok sajtolása * hőre lágyuló, darabos vagy szemcsés állapotú műgyantákból fröccsöntéssel és extrudálással csövek, szalagok, lemezek, fóliák, flakonok, csomagolóanyagok és egyéb műanyag termékek készítése * vázanyagok (papír, textília, üvegszálból készült szövet, nemez, furnérlemez stb.) és műanyag alapú ragasztók felhasználásával nagy szilárdságú rétegelt műanyagok gyártása Jellemző munkakörök:* Bakelitpréselő * Briemgép-kezelő * Excenterprésgép-kezelő * Fóliahegesztő * Függönykészítő (műanyag csíkokból) * Gumioldat-készítő * Hungarocell-daráló * Műanyagalapanyag-feltöltő * Műanyagcsákozó gép kezelője * Műanyagcső-húzó, extrudergép-kezelő * Műanyag-duplírozó (présgépen) * Műanyagfeltáró (belső keverőn) * Műanyagflakon-festő * Műanyagkábelszalag-vágó * Műanyag-kalanderező, -lemeznyújtó * Műanyagkeverék-készítő * Műanyagnadrág-patentozó * Műanyag-perforáló, -hullámosító * Műanyagsajtológép-kezelő * Műanyagsorjázó (gépi) * Műanyagszórófej- és -kupak-összeállító * Műanyagtégely-, műanyagdoboz-készítő * Nikecell-formasajtoló, -gépbeállító * Szatyorkészítő * Vákuumformázó gép kezelője Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7514 Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javítóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de pl. tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Műanyagfeldolgozó
– Kezeli és felügyeli a műanyag-feldolgozó gépeket. – Elvégzi a műanyag-feldolgozó gépek beállítását, egyszerű karbantartási feladatokat végrehajt. – Műanyag alapanyagokat és segédanyagokat feldolgozásra előkészít. – Műanyag alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek raktározását elvégzi. – Közreműködik az alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek szállításában. – Műanyag félkész termékek készremunkálását, kikészítését elvégzi. – A műanyag-feldolgozó gépeken a szerszámokat cseréli, beállítja, tisztítja. – Kézi, félautomata előkészítő és feldolgozó gépek technológiában megadott paramétereit beállítja, azokat ellenőrzi. – Műanyag termékek csomagolását elvégzi. – Végrehajtja a műanyag segédanyagok, alapanyagok, félkész és késztermékek üzemi és laboratóriumi ellenőrzését. – Műanyag bevonatokhoz felület-előkészítő munkákat végez. – Elhárítja a műanyag-feldolgozó gépek, berendezések működése közben bekövetkező egyszerűbb hibákat. – A műanyag-feldolgozás előkészítő, feldolgozó és kikészítő berendezéseinek szakszerű indítási és leállási műveleteit elvégzi. – Közreműködik a műanyag-feldolgozás során alkalmazott gépek, berendezések karbantartási ütemtervének kialakításában. – Alapanyagokkal látja el a műanyag-feldolgozó gépeket. – Kezeli a műanyag-feldolgozás során keletkező hulladékokat és veszélyes anyagokat. – Ellátja a termeléssel kapcsolatos információs (adatrögzítési) feladatokat.
Villamosművigázturbina-gépész
Villamosművigázturbina-gépész I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 05 1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigázturbina-gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 8229 Villamosművi blokkgépész III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – gázturbinák szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, villamos, kémiai, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek, – a gazdaságos üzemeltetés alapfogalmai, – a kezelt berendezés szerkezeti elemei, – a villamosművekben alkalmazott gázturbinák típusai, – a gázturbinák működésének elméleti alapjai, – a gázturbinák működési elve, felépítése, nagyság szerinti felosztása. Jártasságok: – a különböző gázturbinák működtetése, – a szerkezeti egységek szerepe, – a beépített védelmi berendezések feladata, – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési és szabályozási rendszere, – a gázturbináknál alkalmazott különböző hajtások működése, – az automatikák rendszere és feladata, – a gázturbinák tüzelőanyag-rendszere. Készségek: – a gázturbina indítása, üzemeltetése, hibaelhárítása és leállítása, – az üzemelés során előforduló rendellenességek kellő időben történő felismerése, – a meghibásodás okának pontos feltárása és elhárítása, – a technológiailag kapcsolt üzemrészek szakembereivel való együttműködés, – a munkavédelmi, a tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – alapozó általános ismeretek, – alapozó szakmai ismeretek, – gázturbinák és segédberendezésük, – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem), – üzemi gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – műszaki hőtan, – irányítástechnika, – szakmai ismeret. Szóbeli vizsga: – irányítástechnika, – szakmai ismeret, – biztonságtechnika. Gyakorlati vizsga: – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei: – betöltött 19. életév, – egészségi alkalmasság, – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, – legalább 1 éves gázturbina üzemi gyakorlat, valamint – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei Villamosművi gázturbinagépész vizsgára az bocsátható az, aki: – a villamosművi gázturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította. * * *
Villamosművi vízelőkészítő gépész
A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.
Múzeumi preparátor
A múzeumi preparátor a gyűjteményi tömeganyag preparálását, a gyűjtemények kezelését muzeológus irányítása mellett végzi.
Villamosművi vízelőkészítő gépész
VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani. 2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek, – a kezelt berendezést felépítő anyagok, – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai, – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai, – a legfontosabb áramlástani alapismeretek, – a használt technológiák elméleti alapjai, – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai, – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása, – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei, – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei, – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei, – az alkalmazott mérések elvi alapjai. Jártasságok: – különböző víztisztítási technológiák alapelvei, – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése, – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése, – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése, – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése, – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei, – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései, – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése, – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei. Készségek: – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése, – a kapcsolódó segédberendezések kezelése, – vegyszerismeret, – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése, – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása, – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés, – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – alapozó általános ismeretek, – alapozó szakmai ismeretek, – szakmai ismeretek, – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem), – szakmai gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – elvi alapismeretek, – anyagok, – technológiák. Szóbeli vizsga: – üzemeltetés és ellenőrzés. Gyakorlati vizsga: – gyakorlati számítások, – meghatározások, – kezelés. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele: – a 18. életév betöltése, – egészségi alkalmasság, – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett. * * *
Múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő
A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatárs a muzeális intézményekben őrzött műtárgyak kezelését, a műtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának megelőzési munkáit, a műtárgyraktárak tárgyi feltételeinek kialakítását és megőrzését a raktárak klimatikus (hő-, pára- és fény-) viszonyainak, tűz- és kártevők elleni védelmének, vagyonbiztonságának és rendezettségének folyamatos ellenőrzését végzi. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tesz a gyűjtemények vezetőinek a károsodást megelőző intézkedések megtételére. A raktárakban őrzött műtárgyak állapotának folyamatos ellenőrzése alapján intézkedik a károsodott műtárgy elkülönítéséről, javaslatot tesz a restaurátori feladatok elvégeztetésére. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatában foglaltak szerint közreműködik a gyűjteményraktárakban őrzött műtárgyak nyilvántartásba vételének előkészítésében. Gondoskodik a műtárgyak múzeumon belüli, illetve múzeumon kívüli mozgatásával kapcsolatos kezelési eljárások betartásáról, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat. Szabályosan és folyamatosan gondozza (vezeti) a műtárgynyilvántartásban előírt nyomtatványokat. Gondoskodik a raktárak tisztán tartásáról, a rendszeres takarításról és fertőtlenítésről. Rendszeresen ellenőrzi a raktári biztonsági berendezések működését, szükség esetén intézkedik a biztonságot veszélyeztető működési hibák haladéktalan elhárításáról. Folyamatosan ellenőrzi a műtárgyvédelmet szolgáló technikai berendezéseket (hőmérők, páramérők stb.), feljegyzi adataikat és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról. Veszélyeztetés esetén gondoskodik a műtárgy védelméről.
Villamosművi vezetőgépész
A villamosművi vezetőgépész feladata az erőművek kazán- vagy turbinaüzemének közvetlen irányítása.
Villamosművi vezetőgépész
VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani. 2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek, – a kezelt berendezést felépítő anyagok, – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai, – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai, – a legfontosabb áramlástani alapismeretek, – a használt technológiák elméleti alapjai, – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai, – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása, – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei, – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei, – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei, – az alkalmazott mérések elvi alapjai. Jártasságok: – különböző víztisztítási technológiák alapelvei, – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése, – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése, – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése, – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése, – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei, – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései, – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése, – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei. Készségek: – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése, – a kapcsolódó segédberendezések kezelése, – vegyszerismeret, – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése, – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása, – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés, – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – alapozó általános ismeretek, – alapozó szakmai ismeretek, – szakmai ismeretek, – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem), – szakmai gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – elvi alapismeretek, – anyagok, – technológiák. Szóbeli vizsga: – üzemeltetés és ellenőrzés. Gyakorlati vizsga: – gyakorlati számítások, – meghatározások, – kezelés. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele: – a 18. életév betöltése, – egészségi alkalmasság, – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett. * * *
Villamosművi kezelő (a tevékenység és a technológia megjelö)
A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása. Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.
Villamosművi kezelő
* * * Villamosművi kezelő (a technológia és a tevékenység megjelölésével) VILLAMOSMŰVI ALGÉPKEZELŐ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 06 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépkezelő II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása. Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető: Ismeretek: – az erőmű szerepe és súlya az energiarendszerben – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, hőtani és kémiai alapismeretek, – villamos működtetésű gépek alapismeretei, – víz- és vegyi alapismeretek, – áramlási alapismeretek (közlekedő edények), – csővezetékek, szállítóvezetékek megismerése a szállított közegek függvényében, – szivattyúk fajtái, felépítése, alkalmazási területeik, – a turbina főbb szerkezeti elemei, – az algépkezelő tevékenysége a gépek üzembe helyezése, folyamatos üzemeltetése, leállítása és üzemzavarok esetében, – erőművi körfolyamatok blokk- és gyűjtősínes rendszerben. Jártasságok: – a segédberendezések szerepe, helye a hőerőművek rendszerében, – a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése, – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési rendszerének ismerete és annak kezelése, – villamos hajtású gépek indítási, leállítási feltételeinek ismerete, – az erőműben alkalmazott szivattyú típusok, – az algépek által kiszolgált csővezetékek kapcsolása, – az algépész hatáskörében alkalmazott automatikák, irányítástechnikák ismerete. Készségek: – a munkavédelmi, tűzrendészeti környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a segédberendezések (algépek) indítása, üzemeltetése, leállítása és az üzemzavarok elhárítása, – a technológiához közvetlen kapcsolódó üzemrészekkel a folyamatos kapcsolattartás, együttműködés, – a berendezések legjobb hatásfokú, a változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése, – a különböző rendellenességek, üzemzavarok elhárítása és az önálló cselekvőkészség, – a nyomástartó edények biztonságtechnikája. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – alapozó, általános elméleti ismeretek, – alapozó szakmai elméleti ismeretek, – gőzturbinák és segédberendezések, kezelésük gyakorlása, – biztonságtechnikai ismeretek, – átfogó üzemi ismeretek és gyakorlatok. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – alapismeretek, – algépek és segédberendezései. Szóbeli vizsga: – algépek és segédberendezései, – biztonságtechnika. Gyakorlati vizsga: – hely- és berendezésismeret. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei: – egészségi alkalmasság, – 18. életév betöltése, – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 év szakmai gyakorlat, valamint – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. 4.2. A szakképesítés megszerzésnek feltételei A villamosművi algépkezelő vizsgára bocsátható, aki – egészségileg alkalmas, és – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy – a villamosművi szállítóüzem-gépész szakképesítő oktatásban részt vett.
Villamosművi kalorikus gépész
A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése. Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját. Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja. Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján. Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.
Munkavédelmi technikus – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 862 01Betölthető foglalkozás: Munkavédelmi és balesetelhárítási foglalkozású FEOR 3152 Képzési idő: Legfeljebb 300 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiFejleszti és bevezeti az életet, a vagyont, a munkahelyi morált és hatékonyságot veszélyeztető körülmények kiküszöbölésére irányuló biztonsági előírásokat és eszközöket, kivizsgálja az üzemi baleseteket és felderíti a veszélyforrásokat.Feladatai:* a Munkavédelmi Szabályzat elkészítése, illetve részvétel az elkészítésében * az időszakos munkavédelmi szemlék, a kötelező biztonságtechnikai vizsgálatok megszervezése és megtartása, az észlelt hibák esetén a szükséges intézkedés meghatározása, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás kezdeményezése * baleset okainak kivizsgálása, a baleset megismétlődésének elkerülésére teendő intézkedések meghatározása és végrehajtatása * munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások, szabályok és rendelkezések oktatása, dolgozók vizsgáztatása * munkaterületek ellenőrzése, mérések végzése, a határérték-túllépések megelőzése * egészségügyi programok tervezése és koordinálása, a dolgozók megfelelő szociális ellátásának biztosítása Jellemző munkakörök:* Baleset-elhárítási megbízott * Balesetvédelmi és üzembiztonsági megbízott * Biztonsági megbízott * Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló * Munkavédelmi előadó * Munkavédelmi felügyelő * Munkavédelmi megbízott Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású3521 Tűzrendész3523 ÜzemrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Villamosművi kalorikus gépész
VILLAMOSMŰVI KALORIKUS GÉPÉSZ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 07 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi kalorikus gépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése. Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját. Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja. Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján. Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a kazán, mint hőtermelő berendezés feladata az erőművi energiaátalakítás folyamatában, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, mechanikai, vegyészeti és vízkémiai alapismeretek, – a kazán gazdaságos üzemeltetésének feltételei, a gazdaságosságot befolyásoló tényezők, – a kazán- és segédberendezéseinek szerkezeti anyagai, azok tulajdonságai, – a hőenergetika alapismeretei, ezen belül a vízgőztermelés folyamata, fázisai, – a legfontosabb áramlástechnikai alapismeretek, – a vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra, – a kazánok felépítése, szerkezeti elemei, fűtőfelületei, – a kazánok segédberendezéseinek felépítése, működése, – a tüzelőanyagok fajtái, tulajdonságai, – kazánok működés és nagyság szerinti csoportosítása. Jártasságok: – a tüzeléstechnikai ismeretek, – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei (felfűtés, lehűtés, víztelenítés), – a kazánhoz tartozó biztonsági berendezések (szelepek, vízállásmutatók) működtetése, – a kazán tüzelőberendezéseinek és égéstermék-eltávolító berendezéseinek ismerete, – a kazán tartórendszere és a hőtágulásával kapcsolatos ismeretek Készségek: – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a kazánok biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos üzemeltetése, indítása, leállítása, terhelésváltoztatása, – az üzemeltetett kazánok legjobb hatásfokú, a hőfogyasztókhoz vagy a gőzturbinák gőznyeléséhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése, – a változó minőségű tüzelőanyag gazdaságos és biztonságos felhasználása, – a kazán és segédberendezései rendellenes működésének kellő időben történő felismerése, a meghibásodások gyors és pontos diagnosztizálása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – hőenergetikai ismeretek, vízgőztermelés, – áramlástechnika, áramlástechnikai gépek elméleti alapjai, – szilárdságtan és anyagismeret, – vízkémiai és korrózióvédelmi ismeretek, – kazánok mérő, szabályozó, vezérlő és védelmi rendszere, – villamos ismeretek, – kazánok szerkezete, felépítése, típusai, – tüzelőanyagok, tüzeléstechnika, – kazánok üzemeltetése, – kazánok segédberendezései, – kazánok biztonságtechnikája, – üzemeltetési gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből. Szóbeli vizsga: – a képzés során feldolgozott témakörökből. Gyakorlati vizsga: – hely- és berendezésismeretekből. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei A villamosművi kalorikus gépész tanfolyamon az vehet részt, aki – 20. életévét betöltötte, – egészségileg alkalmas, – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van. Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában és 2 év erőművi gyakorlat, vagy – középiskolai végzettség és 1 év erőművi gyakorlat. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi kalorikus gépész vizsgára bocsátható az, aki a 20. életévét betöltötte, egészségileg alkalmas és – szakirányú középiskolai végzettséggel, technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy – a villamosművi kalorikus gépész szakképesítő oktatásban részt vett. 4.3. Esetleges egyéb szempontok Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet. * * *
Munkavédelmi szaktechnikus
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik. A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. sz. mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel való kapcsolattartás. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörének lényeges eleme, továbbá a szakmai tanácsadás irányítása. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével: a) Kötelezően ellátandó feladatok a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása: – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása, – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell, – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása, – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte, – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése. b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében, – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése, – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása, – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően, – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően, – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében, – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése. c) Főbb együttműködési feladatok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés – a munkáltatói menedzsmenttel, – a szakhatóságokkal, – a külső munkáltatókkal, – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, – a munkavédelmi érdekképviselettel. d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése, – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban, – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás, – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez, – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál, – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál, – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.
Villamosművi gázturbina gépész
A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.
Munkavédelmi menedzser
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik. A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is. A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek. A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő. A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével: a) Kötelezően ellátandó feladatok a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása: – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása, – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell, – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása, – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte, – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése. b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében, – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése, – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása, – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően, – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően, – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében, – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése. c) Főbb együttműködési feladatok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés – a munkáltatói menedzsmenttel, – a szakhatóságokkal, – a külső munkáltatókkal, – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel, – a munkavédelmi érdekképviselettel. d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése, – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban, – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása, – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás, – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez, – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál, – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál, – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.
Villamosművi blokkgépész
A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás. A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása. A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése.
Villamosművi blokkgépész
VILLAMOSMŰVI BLOKKGÉPÉSZ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 05 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi blokkgépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás. A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása. A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 8222 Villamosművi kalorikus gépész 8222 Villamosművi vízturbinagépész III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a hőerőmű szerepe, súlya az együttműködő villamos energia-rendszerben, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, műszaki rajz, villamos, vegyészeti, vízkémiai alapismeretek, – a tüzelőanyagok tulajdonságai, tüzeléstechnikai ismeretek, – a hőenergetika alapösszefüggései, hőkörfolyamat keretében a hőenergia mechanikai munkává alakítása, – a legfontosabb áramlástechnikai összefüggések, – a legfontosabb légtechnikai gépek és vízgépek működése és elméleti alapjai, – a tüzelőanyag és égéstermék transzporttal kapcsolatos fogalmak, azok berendezései, – a hőenergia-termelő berendezések (kazánok) és azok tüzelő- és biztonsági berendezései, – a hőenergiát mechanikai munkává alakító berendezések (turbinák) felépítése, működése, biztonsági berendezései, – a kondenzációs és hűtőrendszerek, – a hőcserélők elméleti alapjai, fajtái, működési elvük, – a hőerőmű elvi és gyakorlati felépítése, működése, – a gazdaságos és nyereséget hozó üzemeltetés gazdasági alapfogalmai, – a hőerőművek nagyságrendje, helye és súlya a villamosenergia-rendszerben, – az erőművekre vonatkozó kibocsátások előírásai. Jártasságok: – valamennyi, a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezés kezelése, – a fő- és segédberendezés rendellenességeinek, üzemzavarainak felismerése, az esetleges hibák alapvető diagnosztizálása, – az irányítástechnikai, méréstechnikai, szabályozástechnikai ismeretek, – a működtetett blokk irányítástechnikai színvonalának megfelelő alapvető számítástechnikai ismeretek, – vízkémiai és korróziós ismeretek. Készségek: – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezések üzemének összehangolása, a blokk biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő indítása, leállítása és üzemeltetése, – a rájuk bízott blokknak a villamosenergia-rendszer által elvárt igények szerinti optimális üzemeltetése. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – hőenergetika, áramlástechnikai ismeretek, – mérés- és irányítástechnika, – blokk segédberendezései, – villamosművek, – blokk vegyészeti ellenőrzése, – környezetvédelmi ismeretek, – tűzvédelem, – blokk berendezés ismeret, – blokk üzemvitele, – szakmai gyakorlat. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből. Szóbeli vizsga: – a képzés során feldolgozott témakörökből, – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírásokból. Gyakorlati vizsga: – hely- és berendezésismeretekből. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei A villamosművi blokkgépész tanfolyamon az vehet részt, aki – 20. életévét betöltötte, – egészségileg alkalmas, – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van. Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet: – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában, a villamosművi kazán- és turbinagépész vizsga sikeres letétele, továbbá legalább 5 év erőművi gyakorlat, vagy – középfokú végzettség és legalább 3 év erőművi gyakorlat, továbbá sikeres kazán- és turbinagépész vizsga, vagy – felsőfokú gépész vagy villamos végzettség és legalább 1 év erőművi gyakorlat és sikeres kazán- és turbinagépész vizsga. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi blokkgépész vizsgára bocsátható az, aki – szakirányú középiskolai , technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyénileg elsajátította, vagy – a villamosművi blokkgépész szakképesítő oktatásban részt vett. 4.3. Esetleges egyéb szempontok Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de munkakört önállóan ellátni, csak az előírt életkor betöltése után lehet. Szakmai és biztonsági ismeretekből az erőmű által előírt gyakorisággal (de legalább háromévenként) az ismeretek szinten tartásáról vizsgán kötelező számot adni, amit ismeretfelújító tanfolyamnak célszerű megelőzni. * * *
Villamosművi algépész
A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése. Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb. A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért.
Villamosművi algépész
VILLAMOSMŰVI ALGÉPÉSZ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. Szakképesítés azonosító száma: 05 9 8229 02 2 2 25 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépész II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– 8222 Villamosművi algépész 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése. Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb. A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – az erőművi energiaátalakítás folyamata, ezen belül a kazán és turbina szerepe, továbbá a turbinához tartozó segédberendezések, valamint tápházi berendezések funkciója, – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, vízkémiai ismeretek, – a hőenergetika és áramlástechnika legfontosabb ismeretei, – a hőátadás elve, a hőcserélők működése, fajtái, – csővezetékek felfűtése, lehűtése, víztelenítése, – vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra, – redukáló állomások működésének elvi és gyakorlati ismeretei, – a kondenzáció és a hűtőrendszerek elvi és gyakorlati ismeretei, – szivattyúk mennyiségi szabályozásának lehetőségei, a fordulatszám-szabályozás fajtái, – légritkító berendezések elvi működése (vízsugár, gőzsugár-, légszivattyúk). Jártasságok: – a turbinafelfűtés, indítás, fel- és leterhelés, leállítás során a turbina segédberendezéseinek és tápházi berendezéseknek a működése, – a turbinák kenő- és szabályozó olajrendszerének megoldásai, az olajtárolók és hűtők működése, – a csővezetékek kiszolgálása, üzembe helyezése, felfűtése, lehűtése, – a tápszivattyúk, kondenzszivattyúk, hűtővízszivattyúk működése, típusai, – a különböző közeggel működő (víz–víz, víz–gőz, stb.) hőcserélők elvi felépítése, működése, – tartályok szerkezeti felépítése, szerelvényeinek ismerete, működése, – tolózárak, szelepek, visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek és egyéb armatúrák felépítése, működése. Készségek: – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, – a blokkindítási, -leállítási és üzemeltetési folyamatban a turbina segédberendezések és tápházi berendezések üzemeltetése, – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel szoros együttműködés, – a rájuk bízott berendezések működésének optimum szerinti összehangolása, – a rendellenes működések kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése, és kellő időben történő elhárítása. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – hőenergetikai és áramlástechnikai ismeretek, – mérési, irányítástechnikai és szabályozástechnikai alapok, – villamosságtani alapok, – vízkémiai és kenéstechnikai alapismeretek, – vízgépek és légtechnikai gépek működése, felépítése, – hőcserélők fajtái, működésük, – csővezetékek, tartályok, szerelvények, armatúrák, – a turbina és segédberendezéseinek szerepe a villamosenergia-termelés folyamatában, – biztonságtechnikai ismeretek, – gyakorlat. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei A villamosművi algépész tanfolyamon az vehet részt, aki – a 18. életévét betöltötte, – egészségileg alkalmas, – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van. Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet: – alapfokú iskolai végzettség és 2 év erőművi gyakorlat, – szakmunkás képesítés vasipari vagy rokon szakmában és 1 év gyakorlat, – középfokú végzettség és 6 hónap erőművi gyakorlat. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei A villamosművi algépész vizsgára bocsátható az, aki egészségileg alkalmas, a 18. életévét betöltötte és – szakirányú középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik, továbbá a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, – a villamosművi algépész szakképesítő oktatásban részt vett. 4.3. Esetleges egyéb szempontok Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet. * * *
Villamosmű-kezelő
A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése. Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani.
Villamosmű-kezelő
VILLAMOSMŰ-KEZELŐ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 10 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosmű-kezelő szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő 2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése. Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani. 2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma, megnevezése ———————– – III. A szakképesítés vizsgakövetelményei 3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető Ismeretek: – a szakma elektrotechnikai alapjai, – az alkalmazott gépek, készülékek, berendezések teljes körének jellemzői, – az általános munkavédelmi, balesetmegelőzési és tűzrendészeti előírások. Jártasságok: – a villamosművi berendezések legfontosabb funkcióinak, működéseinek elméleti alapjai, – a legfontosabb gépek, készülékek, berendezések jellemzői, feladata, működése, – a normál üzemi és üzemzavari állapotok, főfolyamatok lényege, üzemszerű lefolyása, az eltérő üzemállapotok, működések, események előre meghatározható köre és minősítése. Készségek: – a gépek, készülékek és berendezések kezelése, felügyelete, – a balesetmegelőzési előírások, a villamos balesetek jellemzői, az elsősegélynyújtás módja és a helyes magatartás szabályai balesetek bekövetkezése esetén. 3.1.1. Oktatott tantárgyak: – villamosművek, – villamosművek automatikái, – szakrajz, – biztonságtechnika, – informatika, – nagyfeszültségű kapcsolási gyakorlat, – automatikák szerelése és üzembe helyezése gyakorlat, – üzemlátogatás. 3.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga: – villamosművek automatikái. Szóbeli vizsga: – villamosművek, – villamosművek automatikái, – biztonságtechnika. Gyakorlati vizsga: – nagyfeszültségű kapcsolások, – automatikák szerelése és üzembe helyezése. IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei 4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei: – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint], – betöltött 18. életév, – egészségi alkalmasság, – megfelelő előképzettség. Az előképzettség lehet: – villamosgép és berendezés kezelő képesítés, – önálló hálózatkezelő képesítés, – szakmunkás képesítés villamosipari szakmákban, 2 év gyakorlati idő önálló villamoshálózat kezelő vagy önálló villamosgép és berendezés kezelő munkakörben, – erősáramú technikusi vagy felsőfokú végzettség. 4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei Villamosmű-kezelő vizsgára bocsátható az, aki – a 18 életévét betöltötte, – egészségileg alkalmas, – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki képesítéssel rendelkezik, és a tanfolyam elméleti anyagát egyéni képzéssel elsajátította, – a villamosmű-kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.
Munkaerőpiaci ügyintéző
A munkaerőpiaci ügyintéző elsősorban a munkaerőpiaci szervezetnél, és egy ilyen jellegű feladatokat ellátó intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél – foglalkoztatáspolitikai, – munkaerő-gazdálkodási, közvetítési, – emberi erőforrás-gazdálkodási, – jogi, – államigazgatási eljárási, – társadalombiztosítási, – informatikai, – ügyviteli ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el.
Munkaerőpiaci szervező, elemző – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 345 03Betölthető foglalkozás: Munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások FEOR 3320 Képzési idő: 0,5 év (felnőttképzésben legfeljebb 600 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző (középszintű, érettségivel)Tájékoztatja a munkaügyi kirendeltségeket felkereső ügyfeleket jogaikról és kötelezettségeikről, a kirendeltség szolgáltatásairól, az állás- és képzési lehetőségekről. Személyzeti tanácsadó cégeknél munkaerő-kiválasztást végez a megrendelő vállalat számára.Feladatai:* a munkát kereső adatainak felvétele, számára munkalehetőség keresése * az ügyfelek tájékoztatása a munkalehetőségekről, az ajánlott munkakörben végzendő tevékenységek jellegéről, a munkakörülményekről, a munkakör betöltésének feltételeiről, valamint a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és a törvények által biztosított lehetőségekről * a munkanélküli-ellátásra való jogosultság megállapítása * munkaközvetítés, a közvetített állásajánlatok figyelemmel kísérése, a visszahozott állásajánlatok ellenőrzése, az állásajánlatok számítógépes rögzítése * az álláskínálat növelése és a sikeres közvetítés érdekében kapcsolattartás a munkáltatókkal * az ügyfelek adatainak rendszeres karbantartása, számítógépes nyilvántartás vezetése, a munkanélküli-járadék feladása, a betegbiztosítási kártyák rendszerezése és nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Hatósági ügyintéző * Munkaerő-piaci ügyintéző * Munkaközvetítési (fő)előadó * Munkaközvetítő * Személyzeti tanácsadó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2331 Munkavállalási tanácsadó2332 Pályaválasztási tanácsadóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Munkaerőpiaci instruktor
A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz: – a képzés tananyagtartalmának megtervezésében, – a tananyaghordozók elkészítésében, – a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében. A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.
Munkaelemző – OKJ leírás
OKJ-szám: 52 345 03Betölthető foglalkozás: Időelemző, anyagnorma-készítő FEOR 3155 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiAz elkészült gyártástechnológiai sorrendhez meghatározza a szükséges időt és anyagmennyiséget.Feladatai:* a gyártáshoz szükséges anyagszükséglet meghatározása, műszaki, statisztikai becslése és elemzése * a munkafolyamatok időtervének elkészítése és annak lebontása az egyes részegységekre és műveletekre, majd az időnorma meghatározása * az elméletileg számított anyagszükséglet és időnorma ellenőrzése * elemi mozdulatok tanulmányozása, munkanap-felvételi eljárások alkalmazásával, időmérlegek készítése * a technikai és technológiai eszközök, anyagok, energiák felhasználásának vizsgálata és elemzése, a veszteségek megszüntetése, illetve a tartalékok hasznosítása Jellemző munkakörök:* Időutalványozó, teljesítménymérő * Munkaelemző * Műveletioperáció-tervező * Művelettervező * NC-technológus * Normaalap-készítő * Normaellenőr * Normakarbantartó Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Munkaelemző
– Munkafolyamatok elemzése, folyamatsorrendek kialakítása. – A technológiai folyamatok számára a műveletek tervszerű és nem tervszerű (járulékos) időinek megállapítása, elemzése. – Az utalványozott (norma) idők önálló meghatározása és az indokolt változtatások (pl. technológia váltáskor) kezdeményezése, végrehajtása. – Tervidő katalógusok készítése, illetve ezek szükség szerinti felülvizsgálata és módosítása. – Munkakialakítást javító intézkedések kezdeményezése és szakmai irányítás melletti végrehajtása.
Multimédia-alkalmazás fejlesztő – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 213 04Betölthető foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások FEOR 3139 Képzési idő: Legfeljebb 1400 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Desinger* E-játék fejlesztő* E-learning tananyagfejlesztő* Multimédiafejlesztő* TartalommenedzserIde tartoznak a 313-as alcsoportból a máshová nem sorolható számítástechnikai foglalkozású dolgozók.Jellemző munkakör:* Számítástechnikai szoftverüzemeltető Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Multimédia fejlesztő
A multimédia-fejlesztő az írott szöveget, hangot, álló és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert hoz létre. Ezt a rendelkezésére bocsátott, vagy általa elkészített leírás – forgatókönyv – alapján a számára átadott, vagy általa elkészített digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver, valamint szoftver eszközök segítségével, munkacsoportban végzi. Képes az adott szakterület szakértőjéből, a látványtervezőből és médiaszakemberből álló munkacsoport vezetésére.
Mozihősök nyomdokain – a magánnyomozó
- Hosszú, közel fél évszázados lappangási időszak után, a kilencvenes években indult be megint ez a szakma – mondja Kiss Bertalan oktató. – Azóta viszonylag hamar elszaporodtak az efféle tevékenységeket űző irodák. A magánnyomozó manapság inkább a jogi szabályok eszközeivel felvértezett, viszonylag kötetlen munkát folytató ember, aki többek között, elsősorban adatgyűjtéssel, esetenként követéssel és megfigyeléssel foglalkozik. Sokan általában a hivatásos nyomozói pálya után, vagy annak elhagyásával kezdenek hozzá ehhez a tevékenységhez. Ettől függetlenül bárki jelentkezhet a képzésre, aki büntetlen előéletű, érettségivel és megfelelő orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik. Lényeg, hogy érdekeljék az emberek ügyes-bajos dolgai, legyen benne kellő spiritusz, és jó helyzetfelismerő képesség. Tanfolyamaink viszonylag rövid idő, 360 óra alatt elvégezhetőek, de szükséges hozzá később az alapos szakmai gyakorlat, tapasztaltabb kollégák segítségével. A tantárgyak közé tartozik az alkotmányjog és a közigazgatási jog megfelelő ismerete, ezeken belül a polgári, szabálysértési és a büntetőjog, a kriminalisztika és a pszichológia. Növendékeinknek tudniuk kell tájékozódni a személyes és közérdekű adatok begyűjtéseinek módjai felől, és természetesen ismerniük kell a magánnyomozáshoz kapcsolódó tevékenységek törvényes hátterét, hiszen csak így lehet legális és eredményes munkát folytatni. Azt már nem is mondom, hogy ökölharcok helyett ma már sokkal fontosabb a számítógépes feldolgozás technikája, amelyet egy magánnyomozónak szintén jól kell művelnie. Az amatőrök hamar kihullanak – Ezen a pályán legfontosabb az önállóság, a problémamegoldó képesség – vallja Bedő István, aki hosszú évek óta elkötelezettje ennek a hivatásnak. – Csak azok tudnak talpon maradni, akik beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Egy-egy sikeres akció növelheti az ember ázsióját és a címét továbbadják, viszont aki amatőr módon áll hozzá a feladataihoz, az hamar kihullik innét. Nagyon hasznos, ha van valakinek megfelelő szakmai múltja, és ezt a szaktudást bizony bele kell kalkulálnia a kért árakba is, akárcsak az egy-egy vállalkozásba fektetett tőkét. Hogy ezt mire értem? Az egyetlen cél az, hogy a megbízó elégedett legyen a végzett munkával, legyen az egy féltékeny házastárs általi megbízás követésre, információgyűjtés, cégkutatás, dokumentumok beszerzése. Mindezekhez pedig idő kell, utánajárás, és belekalkulált, illetve nem várt költségek. Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy mi csak adatgyűjtők, információbeszerzők, események dokumentálói vagyunk, akik hol magányosan, hol egy összeszokott csapattal végezzük a dolgunkat, a további eljárásokban való résztvétel nem a mi feladatunk. Féltékeny házastársak, titokzatos ügyfelek – Maga a munka rendkívül változatos, mindig az adott helynek és körülménynek megfelelő. Sok a hűtlen házastársak közötti ügy, jelentés a másik fél viselt dolgairól, a vagyonosodási nyomozások, ez inkább jogi kutakodást jelent, a céges megrendelők általában ügyfeleik előéletére, anyagi helyzetére kíváncsiak. Ebből következik, hogy nincs állandó napirend, a tevékenység inkább az éppen folyamatban lévő ügy természete szerint zajlik, az előzetesen felvázolt tervek alapján. Az előnyünk az a hivatalos, állami szervekkel szemben, hogy sokkal rugalmasabbak vagyunk, bennünket nem köt le a túlterheltség veszélye, általában egyetlen üggyel foglalkozunk teljes gőzzel. Itt minden a saját ügyességünkön múlik, a szabadidő, az ügyfelekkel való kommunikáció, az, hogy kapunk-e újabb megrendelést és kitől. Ebből fakad az elhelyezkedés kérdése is, nem árt, ha van valamilyen ismerős, segítő a szakmában, és szintén hasznos dolog, ha az ember beleszagolt már valamennyire a hivatásosak munkájába. Tudok hamar tönkremenő magánnyomozói vállalkozásokról és olyanokról is, akik igen komoly összegeket keresnek. Meglehetősen bizonytalan, de azért szép és izgalmas pálya ez.” A vér nem válik vízzé – Talán nem is kell magyaráznom, hogy miért választottam ezt a pályát – meséli Berkes Roland, aki jelenleg egy OKJ – képzés hallgatója. – Mindig is imádtam a bűnügyi regényeket, filmeket, és a családomban is akadtak a hivatásos nyomozói kötelékben dolgozó emberek. Szóval, a vér nem válik vízzé. Mindenképpen szeretném kipróbálni magamat ezen a területen, aztán hogy csak néhány év lesz, vagy esetleg nyugdíjas koromban is diszkréten ott virít majd a névjegyemen, hogy „mny” – azt nem tudom, de bízom benne, hogy így alakul…” PV
Mozigép szerelő
A mozigépkezelő filmszínházban, művelődési intézményben, színházban stb. nagyobb méretű minőségi mozgóképet állít elő hagyományos filmvetítéssel vagy más mozgókép-közvetítővel. Feladatát önállóan látja el. Főbb feladatai: – a mozgókép előállításának gyakorlati megvalósítása, – a közönség kulturált kiszolgálásának segítése, a filmszínház hatékony működtetése, – gondoskodás a közönség és az intézmény személyzetének biztonságáról.
Mozgóképterjesztő és -üzemeltető – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 341 08Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések*** Mozgókép-forgalmazó (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Mozgókép-üzemeltető (középszintű, érettségivel)- Mozigépész (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Mozgóképi animációkészítő – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 213 03Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Animációsfilm-rajzoló (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Mozgóképgyártó szakasszisztens – OKJ leírás
OKJ-szám: 55 341 01Betölthető foglalkozás: Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású FEOR 5342 Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Audiovizuális szakasszisztens* Médiatechnológus* Televízióműsor gyártó szakasszisztensKép- és hangrögzítő berendezések segítségével film- és hangfelvételeket készít, gondoskodik a megfelelő megvilágításról, vágja, szinkronizálja és feliratozza a filmeket. Koordinálja és segíti a színészek munkáját. Többnyire a rendező, az operatőr, a díszletrendező és a gyártásvezető utasításai és a forgatókönyv alapján dolgozik.Feladatai:* a kép- és hangrögzítő, valamint a keverőberendezések irányítása, kezelése * rendező utasítása szerint és a forgatókönyv alapján a filmek felirattal való ellátása, számítógép segítségével a feliratozás elvégzése * a filmfelvételek hang- és képanyagának összehangolása, vágása, filmek elő- és utószinkronizálása * a szereplők és a háttér megfelelő világítása, a fény, az árnyék, valamint a színek megkomponálása, a művészi hatás fokozása * a szöveg tévesztése, illetve felejtése esetén a színészek kisegítése * a színészek és a technikai személyzet munkájának, illetve az előadás menetének koordinálása, segítése * az előadás során felhasznált zenei és hangeffektek technikai forgatókönyv alapján történő bejátszása Jellemző munkakörök:* Feliratszedő * Hangtechnikus * Kamerakezelő * Mikrofonkezelő * Súgó * Szinkronvágó * Ügyelő * Világosító Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2627 Operatőr, fotóművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Mozgóképgyártó (a tevékenység megjelölésével)
A mozgóképgyártó szakmák a filmes és televíziós, illetve a szinkronprodukciók számára jelentenek olyan szakalkalmazottakat, akik amellett, hogy az adott típusú produkció teljes technológiai menetét ismerik, értő befogadói a filmeknek, és tisztában vannak a kisebb-nagyobb közösségek életében betöltött szerepükkel. a. A mozgóképgyártó: filmgyártási szakalkalmazott (a tevékenységi kör megjelölésével) filmgyártó szervezeteknél (filmgyártási szolgáltatóknál, illetve filmelőállítói vállalkozásoknál) készülő produkciók keretében – el tudja látni a másodasszisztensi, illetve technikusi munkaköröket a tevékenységi körben megjelölt területen, tehát a rendező, a gyártásvezető, az operatőr, a vágó, a berendező vagy a hangmérnök mellett – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az első asszisztensi feladatkört is Saját munkáját be tudja illeszteni – a filmgyártási folyamat egészébe – a produkciót a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba – az adott gazdasági és jogi környezetbe. b. A mozgóképgyártó: videoműsor-készítő nagyobb műsorgyártó szervezetek (országos, illetőleg műholdas televíziós műsorszolgáltatók, valamint a nekik dolgozó jelentősebb produkciós vállalkozások) keretében – el tudja látni a másodasszisztensi, illetve technikusi munkaköröket a szerkesztő, a rendező, a gyártásvezető, illetve az operatőr és a vágó mellett – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az első asszisztensi feladatkört is kisebb műsorgyártó szervezetek (helyi televíziók, intézmények és szűkítette stábokkal dolgozó produkciós vállalkozások) keretében – be tudja tölteni a közvetlen munkatárs szerepét a szerkesztő, a rendező, a gyártásvezető, illetve az operatőr és a vágó mellett – korlátozott önállósággal rendelkező végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni az adott produkció sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni és a produkció munkáját – annak célkitűzéseivel összhangban – kreatív, szakmai ötletekkel, javaslatokkal is segíteni – mintegy két év szakmai gyakorlat során el tudja sajátítani azt a többlet ismeretanyagot, amelynek révén az általa művelt területen el tudja látni az érintett felelős munkakört is Saját munkáját be tudja illeszteni – a műsorgyártási folyamat egészébe – a produkciót a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba – az adott gazdasági és jogi környezetbe. c. A mozgóképgyártó: Szinkrongyártási szakalkalmazott és műsorközlő (mindenekelőtt helyi, illetve regionális) műsorszolgáltatónál – el tudja látni a műsorközlői, a hírolvasói és a többi adott szöveg felolvasására épülő feladatkört – végrehajtó, kivitelező munkatársként fegyelmezetten bele tud illeszkedni a műsorszolgáltatónál szokásos, valamint az adott műsortípus sajátosságainak megfelelő munkarendbe és szakmai követelményrendszerbe, de a maga területén képes az előre nem látható fejleményekhez kreatívan alkalmazkodni a szinkrongyártás területén – be tudja tölteni a rendezőasszisztensi munkakört – képes a filmek bemondószövegének interpretálására és a képsorokhoz illesztésére – hangstatisztaként, illetve mellékszerepekben mind játék, mind animációs filmek szinkronjának közreműködője lehet saját munkáját be tudja illeszteni – a film-, illetve a műsorgyártási folyamat egészébe – az adott gazdasági és jogi környezetbe.
Mozgóképgyártó – OKJ leírás
OKJ-szám: 52 213 02Betölthető foglalkozás: Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású FEOR 5342 Képzési idő: Legfeljebb 1200 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Felvételvezető* Hangasszisztens* Rendezőasszisztens* Segédoperatőr* Szcenikai asszisztens* Szinkronasszisztens* Utómunka asszisztens* VilágosítóRáépülések*** Fővilágosító (emelt szintű, érettségivel)* Gyártásvezető (emelt szintű, érettségivel)* Műsorvezető riporter (emelt szintű, érettségivel)* Szcenikai szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)* Szerkesztő (emelt szintű, érettségivel)* Televíziós kameraman (emelt szintű, érettségivel)* Utómunka szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)Kép- és hangrögzítő berendezések segítségével film- és hangfelvételeket készít, gondoskodik a megfelelő megvilágításról, vágja, szinkronizálja és feliratozza a filmeket. Koordinálja és segíti a színészek munkáját. Többnyire a rendező, az operatőr, a díszletrendező és a gyártásvezető utasításai és a forgatókönyv alapján dolgozik.Feladatai:* a kép- és hangrögzítő, valamint a keverőberendezések irányítása, kezelése * rendező utasítása szerint és a forgatókönyv alapján a filmek felirattal való ellátása, számítógép segítségével a feliratozás elvégzése * a filmfelvételek hang- és képanyagának összehangolása, vágása, filmek elő- és utószinkronizálása * a szereplők és a háttér megfelelő világítása, a fény, az árnyék, valamint a színek megkomponálása, a művészi hatás fokozása * a szöveg tévesztése, illetve felejtése esetén a színészek kisegítése * a színészek és a technikai személyzet munkájának, illetve az előadás menetének koordinálása, segítése * az előadás során felhasznált zenei és hangeffektek technikai forgatókönyv alapján történő bejátszása Jellemző munkakörök:* Feliratszedő * Hangtechnikus * Kamerakezelő * Mikrofonkezelő * Súgó * Szinkronvágó * Ügyelő * Világosító Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2627 Operatőr, fotóművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Mozgókép-forgalmazó és üzemeltető II.
A mozgóképterjesztés tevékenység- és intézményrendszerének feladata a mozgókép különböző formáinak (úgymint a mozi- és televíziós filmeknek, valamint a videón és digitális hordozókon megjelenő mozgókép-alkotásoknak) és műfajainak (a játék-, a dokumentum-, az ismeretterjesztő és az animációs filmek) eljuttatása a megfelelő közönséghez a konkrét filmnéző találkozások szakszerű megtervezése és megszervezése révén. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakemberek saját munkájukat be tudják illeszteni – a mozgókép-terjesztés egész rendszerébe, – a filmalkotásokat a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba és – az adott gazdasági, jogi és kulturális környezetbe. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II. képesítésű szakember el tudja látni a mozgóképterjesztés alapegységeinek (a moziknak, DVD- és videotékáknak, valamint helyi televízióknak) az üzemeltetésével összefüggő – vezetői és – szakmai (gépkezelői, szervezői stb.) feladatokat. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető I. szakember el tudja látni a mozgókép-terjesztés országos és regionális intézményeinél (filmforgalmazó, DVD- és videokiadó cégeknél mozihálózatot, multiplex filmszínházakat és videotéka-hálózatot működtető szakmai vállalkozásoknál, illetve országos kereskedelmi és/vagy közszolgálati televíziókban) folyó tevékenység – szakmai irányítási, – szervezési és – szakalkalmazotti teendőit, és képes a mozgóképkultúra-terjesztés speciális intézményeinél (a művészmoziknál, filmkluboknál, valamint a közoktatás intézményeiben) – szakmai vezetői, – programtervezői, valamint – szakalkalmazotti (animátori, ismeretközvetítői) feladatok ellátására, illetve felkészült a televíziók filmprogram-szerkesztőségeinél és filmismeret-terjesztői műhelyeinél – szakmai vezetői és – szakalkalmazotti feladatok ellátására is. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Mozgókép-forgalmazó és üzemeltető I.
A mozgóképterjesztés tevékenység- és intézményrendszerének feladata a mozgókép különböző formáinak (úgymint a mozi- és televíziós filmeknek, valamint a videón és digitális hordozókon megjelenő mozgókép-alkotásoknak) és műfajainak (a játék-, a dokumentum-, az ismeretterjesztő és az animációs filmek) eljuttatása a megfelelő közönséghez a konkrét filmnéző találkozások szakszerű megtervezése és megszervezése révén. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakemberek saját munkájukat be tudják illeszteni – a mozgókép-terjesztés egész rendszerébe, – a filmalkotásokat a társadalmi megrendeléssel összekapcsoló teljes kinematográfiai folyamatba és – az adott gazdasági, jogi és kulturális környezetbe. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II. képesítésű szakember el tudja látni a mozgóképterjesztés alapegységeinek (a moziknak, DVD- és videotékáknak, valamint helyi televízióknak) az üzemeltetésével összefüggő – vezetői és – szakmai (gépkezelői, szervezői stb.) feladatokat. A mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető I. szakember el tudja látni a mozgókép-terjesztés országos és regionális intézményeinél (filmforgalmazó, DVD- és videokiadó cégeknél mozihálózatot, multiplex filmszínházakat és videotéka-hálózatot működtető szakmai vállalkozásoknál, illetve országos kereskedelmi és/vagy közszolgálati televíziókban) folyó tevékenység – szakmai irányítási, – szervezési és – szakalkalmazotti teendőit, és képes a mozgóképkultúra-terjesztés speciális intézményeinél (a művészmoziknál, filmkluboknál, valamint a közoktatás intézményeiben) – szakmai vezetői, – programtervezői, valamint – szakalkalmazotti (animátori, ismeretközvetítői) feladatok ellátására, illetve felkészült a televíziók filmprogram-szerkesztőségeinél és filmismeret-terjesztői műhelyeinél – szakmai vezetői és – szakalkalmazotti feladatok ellátására is.
Motorkerékpár-szerelő és javító
A motorkerékpár-szerelő és -javító szakember munkája során:– tudja és értelmezi a segédmotoros kerékpárok, a motorkerékpárok, a qad-ok (a továbbiakban együtt: motorkerékpárok) fődarabjainak, kiegészítő berendezéseinek elvi és gyakorlati működését, sajátosságait rendelkezik a szükséges természettudományi ismeretekkel átlátja az egyes rendszerek működése közötti összefüggéseket,– szereli, javítja, karbantartja, üzembe helyezi és átalakítja a motorkerékpárokat, illetve a motorkerékpárokhoz kapcsolható járműszerelvényeket (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó), a járműhöz kapcsolódó kiegészítőket (oldaldobozok, idomok, díszítőelemek), szakmai felvilágosítást ad a motorkerékpár vásárlásához,– elvégzi a motorkerékpárok – szervizkönyvben előírt – karbantartási munkáit,– a hibajelenségek önálló elemzésével behatárolja a hiba okát és helyét, megtervezi és végrehajtja a szerelési, javítási műveleteket azok sorrendiségének betartásával,– a feltárt hiba természete és a javítás jellege alapján eldönti, hogy új alkatrészt épít-e be, vagy szakműhely tevékenységét veszi-e igénybe (pl. hengerfúrás, főtengelyjavítás),– megbeszéli a motorkerékpár üzemeltetőjével az elvégzendő javításokat és árajánlatot készít,– szétszereli a motorkerékpárt, kicseréli vagy megjavítja a hibás alkatrészeket,– összeszereli a motorkerékpárt, elvégzi a szükséges beszabályozásokat, beállításokat, ellenőrzéseket és méréseket, majd üzembe helyezi, elvégzi a szükséges működési próbákat,– elvégzi a javításhoz szükséges adminisztrációs tevékenységet,– felhívja az üzemeltető figyelmét a jármű szükséges időszakos karbantartására, szervizelésére, a rendeltetésszerű használatára és a karbantartások, műszaki ellenőrzések elmulasztásának következményeire,– elvégzi a motorkerékpár, a motorkerékpárokhoz kapcsolható járműszerelvények (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó) műszaki vizsgára történő felkészítését és vizsgáztatását,– elvégzi a környezetvédelmi ellenőrző mérésre való felkészítést, és a mérést végrehajtja,– az ügyfél igényeinek megfelelően elvégzi az esetleges tervezési, szerelési feladatokat.
Motorkerékpár-szerelő
– Szereli, javítja, karbantartja, üzembe helyezi a motorkerékpárokat, és a motorkerékpárokhoz kapcsolható jármű szerelvényeket (oldalkocsi, motorkerékpár-utánfutó). – Elvégzi a járművek – szervizkönyvben előírt – karbantartási munkáit. – A hibajelenségek önálló elemzésével, behatárolja a hiba okát, helyét, megtervezi a szerelési-javítási műveleteket, azok sorrendiségét. – A hiba természete és a javítás jellege alapján eldönti, hogy a javításhoz milyen szakműhely tevékenységét kell igénybe venni. – Megbeszéli a jármű üzemeltetőjével az elvégzendő javításokat, melyről árajánlatot készít. – Szétszereli a járművet, a szerkezeti egységeket kicseréli, vagy megjavítja a hibás alkatrészeket. – Összeszereli a járművet, majd üzembe helyezi, és elvégzi a szükséges diagnosztikai és egyéb ellenőrzéseket, méréseket. – Elvégzi a javításhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységeket. – Felhívja az üzemeltető figyelmét a jármű szükséges, rendszeres időszakos karbantartására, rendeltetésszerű használatára, a karbantartások elmulasztásának következményeire. – Munkáját, a munkakörére vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával, maximális biztonsággal végzi.
Motorkerékpárszerelő
Az atomerőmű működéséhez nélkülözhetetlenül szükséges V-213 típusú reaktor karbantartási munkáinak végrehajtása: – a karbantartási tervekben meghatározott munkák elvégzése, a karbantartási utasítás szerint – a karbantartáshoz használt célszerszámok és eszközök használata – a karbantartás során jelentkező gondok jelzése, megoldása – közreműködés a berendezések funkciópróbáinak végrehajtásában – együttműködés az üzemviteli személyzettel a karbantartási feltételek biztosítása érdekében.
Motorfűrész-kezelő
Motorfűrész-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint 1. A szakképesítés azonosító száma: 26 1 8312 04 61 05 2. A szakképesítés megnevezése: Motorfűrész-kezelő 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei – munkaköri egészségügyi alkalmasság – 21. életévét betöltött férfi (iskolarendszeren kívüli képzés esetén) II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE 1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) FEOR száma Megnevezése 8312 Erdőgazdasági gépkezelő (Motorfűrész- és motoros kézieszköz kezelő) 2. A szakképesítéssel ellátható tovább
Motor- és kerékpárszerelő – OKJ leírás
OKJ-szám: 33 525 04Betölthető foglalkozás: Gépjármű- és motorszerelő, -javító FEOR 7431 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság Elágazások** Kerékpárszerelő* Motorkerékpár-szerelőSzemély- és teherautókat, autóbuszokat, motorkerékpárokat és egyéb gépjárművek motorját, futóművét szereli, javítja és karbantartja, valamint ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végez.Feladatai:* gépjárművek és gépjárműmotorok vizsgálata és műszaki ellenőrzése * hibák feltárása és javítása * gépjárművek és azok szerkezeti egységeinek szerelése, alkatrészek pótlása és cseréje, valamint javítása és felújítása * a motor, a kormány, a fék és az egyéb gépjárműrészek beállítása * zsírzás, olajozás * gépjárművek kipróbálása, próbautazás * gépjárművek műszaki ellenőrzése, műszeres vizsgálatok és diagnosztikai beállítások végzése * gépjárművek előkészítése hatósági vizsgára * gépjárművek tárolása, műszaki állapotának ellenőrzése, vizsgáztatásainak ügyintézése Jellemző munkakörök:* Autóbontó * Autó-motor szerelő * Diagnosztikai és fogyasztásmérő-szerelő * Fékpadszerelő * Garázsmester * Gépjárműszerelő * Szervizmester Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7433 Mezőgazdasági gép(motor)-szerelő, -javító8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Molnár – OKJ leírás
OKJ-szám: 33 541 03Betölthető foglalkozás: Malomipari munkás FEOR 7215 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Keveréktakarmány-gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)A gabonafélék ipari feldolgozását (a gabona megőrzésével összefüggő tárolási feladatok, kenyérgabonák őrlése, takarmánygabonák aprítása, keveréktakarmány gyártása, gabonafélék hántolása stb.) végzi.Feladatai:* a fenti feladatokat ellátó, nagyrészt automatizált gépsorok kezelése és felügyelete * a termelési folyamatban részt vevők közvetlen szakmai irányítása * a beérkező gabonafélék betárolása és a felhasználás módjától (kenyérgabona vagy takarmány) függően az őrlés vagy aprítás előkészítése (kő, szegek, csavarok, gyommagvak és egyéb idegen anyagok eltávolítása, osztályozás, szemek nedvesítése, a magvak héjrészének lecsiszolása stb.) * a kenyérgabona őrlése és osztályozása * a takarmányozási célokat szolgáló gabonaféleségek feldolgozását végző aprítógépek kezelése és a bemérési, illetve keverési folyamatok irányítása Jellemző munkakörök:* Almolnár * Daráló * Gabonasiló-kezelő * Gabonaszárító, -morzsoló * Garatos * Hántolós * Hengerőr * Koptatós * Malomipari koptatós * Molnár * Takarmánykeverő molnár * Terménydaráló * Vezető hengerőr Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7216 Sütő-, tésztaipari munkás, pék8111 Élelmiszergyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Molnár
A különböző gabonafélék feldolgozását végző üzemek munkaterületei: – alapanyag átvétel, minősítés, tárolás, – terményszárítás, tisztítás, – örlés, hántolás, keveréktakarmány-gyártás, – készáru minősítés, csomagolás, raktározás. A technológiai folyamatok előírásainak betartása, valamint a gépek, berendezések balesetmentes kezelése alapvető követelmény. A molnár szakma gyakorlása során előfordul poros, zajos, huzatos, nehéz fizikai munkát és nagy figyelmet igénylő munkaterület.
Molnár
Molnár szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint 1. A szakképesítés azonosító száma: 15 2 7215 04 64 08 2. A szakképesítés megnevezése: Molnár 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei: – alapfokú iskolai végzettség, – egészségügyi alkalmasság. II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE 1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) FEOR száma Megnevezése 7215 Malomipari munkás 2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek: Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) FEOR száma Megnevezése - - 3. A képesítés célja: A képesítés célja, hogy a fentiekben megjelölt szakterületen, korszerű malmi- és keveréktakarmány-gyártó tevékenység ellátására való jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek és az elvárások alapján. 4. A munkaterület jellemzése: A különböző gabonafélék feldolgozását végző üzemek munkaterületei: – alapanyag átvétel, minősítés, tárolás, – terményszárítás, tisztítás, – örlés, hántolás, keveréktakarmány-gyártás, – készáru minősítés, csomagolás, raktározás. A technológiai folyamatok előírásainak betartása, valamint a gépek, berendezések balesetmentes kezelése alapvető követelmény. A molnár szakma gyakorlása során előfordul poros, zajos, huzatos, nehéz fizikai munkát és nagy figyelmet igénylő munkaterület. III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok: – a gabona átvétele, szárítása, raktározása, – az őrlésre való előkészítés műveleteinek végzése, – az őrlési műveletek elvégzése, – az őrlés termékek osztályozása, darab és dercetisztítás, – lisztfajták összeállítása, keverési műveletek végzése, – keveréktakarmány-gyártás, – hántolási műveletek végzése, – a csomagolási (kis- és nagyegységű) műveletek végzése, – a technológiai műveletek végrehajtásához kapcsolódó gépek, berendezések szakszerű kezelése. 2. Elméleti követelmények a) Szakmai technológia és a kapcsolódó ismeretek terén Ismeret szintjén tudja: – a szakma történetét, – a hántolás alapanyagait és a tevékenység műveleteit, technológiáját. Megértés szintjén tudja: – a gabonaraktározás folyamatait, átvétel – tisztítás, gabonaszárítás, tárolás alatti gabonakezelés műveleteit az őrlésre előkészítés műveleteit, a gabona malmi keverésének halmaz- és felülettisztításának, a kondicionálási eljárásoknak folyamatait, azok elméleti alapjait. Az aprítást befolyásoló henger-, rovátka- és hengerek üzemeltetési tényezőit, azok hatásait a szitálás elméleti alapjait, – a keveréktakarmánygyártás technológiáit, ezen belül az előkészítés, megmunkálás műveleteit, – a környezetvédelmi előírásokat, azok be nem tartásának következményeit. Alkalmazás szintjén tudja: – a malmi, és keveréktakarmány-gyártási technológiák, nyers-, alap- és segédanyagait, késztermékeit, – az őrlési eljárásokat, műveleteket, – a szitarendszerek kialakításához szükséges ismereteket, a bevonatok megválasztását, méretbeni különbségek és a légáramba való eltérő viselkedés alapján végrehajtható fajtázás elvi alapjait, folyamatábra rajzolását, alapszintű számítási feladatok megoldását, – keveréktakarmány-gyártásnál a receptúrák szerinti gyártást, az egyes komponensek helyettesítését a gyártási folyamatokkal kapcsolatos számításokat és azok folyamatábra-jelképekkel való ábrázolását: az adott nyers anyagokhoz igazodó technológiai módosításokhoz igazodó technológiai módosítások lehetőségét, – a személyi higiéniai szabályok előírásait. b) Szakmai gépek, berendezések és műszaki ismeretek terén Ismeret szintjén tudja: – a malomipari anyagmozgató, szárító és az egyéb seg&eac
Moderátor – OKJ leírás
OKJ-szám: 55 213 02Betölthető foglalkozás: Egyéb kulturális foglalkozások FEOR 3719 Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ide tartoznak a 371-es alcsoportból a máshová nem sorolható kulturális foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Dokumentációszerkesztő * Közművelődési előadó * Maszkmester * Multimédia-kezelő * Rajzfilmkifestő * Szcenikus * Trükkmester Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Moderátor
A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat. A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel.
Moderátor
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 102. sorszám alatt kiadott moderátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 01 2. A szakképesítés megnevezése: Moderátor II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 3719 egyéb kulturális foglalkozások 2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 2616 újságíró 2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások ———————– A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ———————– 1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője 1344 reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője 1417 hírközlési kisszervezet vezetője 1425 kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) 2614 kulturális szervező 2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 3713 kulturális szervező munkatárs 3714 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 5349 egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat. A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel. III. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok A moderátor szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként. Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében. Munkáját a megrendelő igényeihez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi. Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködik, szerepel. A moderátor előkészíti a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorokat, előadásokat. Munkájáról előzetes írásbeli anyagot, forgatókönyvet készít. Ellátja a munkavégzéshez szükséges szervezési, jogi és gazdasági feladatokat. 2. Követelmények 2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit. b) Elemezze a társadalmi kommunikációt. c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait. d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait. e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban. f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását. g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét. h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat. 2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát. b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság. c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait. 2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit. b) Lássa át és ismerje fel – a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait az alkotmányosság fogalmát a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit, – a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok). c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat. d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait. 2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait. b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait. 2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a média piac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió). b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is. 2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások a) Jellemezze – a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott ,,hírközlő levelektől” a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig, – az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat), – a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport). b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban. 2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások a) Írja le és jellemezze – a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális napi- és hetilap bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit, – az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban, – az olvasói szokásokat (sajtókultúra), – a sajtóelemzés alapvető kérdéseit. b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit. c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait. d)
Mixer
A mixer a bárpult mögött elkészíti, kiszolgálja és szükség szerint felszolgálja az egységben forgalmazott italokat. Ennek keretében feladatai: – a nyitás előtti előkészítés – árubeszerzés – a készletezés, árutárolás – a bár műszaki berendezéseinek szakszerű kezelése – hatósági előírások betartása – a vendég fogadása, rendelés felvétele, italok kimérése – kevert italok szakszerű elkészítése, felszolgálása – számlakiállítás és pénzkezelés – zárási munkálatok elvégzése = standolás – pult és felszerelési tárgyak, gépek tisztítása.
Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő – OKJ leírás
OKJ-szám: 33 341 02Betölthető foglalkozás: Egyéb pénztárosok, pénzkezelők FEOR 4219 Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Bolti pénztáros (középszintű, 8. évfolyam után)- E-kereskedő (középszintű, 10. évfolyam után)- Játéktermi felügyelő (krupié) (középszintű, 10. évfolyam után)- Kereskedelmi és szolgáltatási ügynök (középszintű, 8. évfolyam után)- Szerencsejáték-értékesítő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 421-es alcsoportból a máshová nem sorolható pénztárosok, pénzkezelők.Jellemző munkakörök:* Pénztárellenőr * Számlakezelő pénztáros * Vállalati pénztáros Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Minőségirányítási belső auditor
A minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító feladata a termelő és szolgáltató vállalatok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a rendszer működtetésének ellenőrzése. Ezen belül az MSZ EN 29001 előírásainak érvényesítése a vállalati tevékenységben. A minőségbiztosítási rendszer dokumentálása, a tevékenységek ellenőrzésének megszervezése és a dokumentációk karbantartása. Ezen túlmenően feladata a minőségbiztosítási rendszer tanúsításának megszerzéssel kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolítása.
Minőségellenőr
A minőségellenőr feladata önállóan végezni a termékek, szolgáltatások – megrendelésekben rögzített – minőségi kritériumainak ellenőrzését, a nem megfelelőségének feltárását, és szükség esetén reklamáció indításának kezdeményezését. Önállóan végzi a termékek/szolgáltatások előállítása közben a termék/szolgáltatás minőségi paramétereinek ellenőrzését, felismeri a nem megfelelőségek keletkezésének helyét, a javító intézkedés megtétele végett. Önállóan összehasonlítja a termékek/szolgáltatások minőségi paramétereit a vevői előírásokkal és a vonatkozó szabványos követelményekkel. A termék/szolgáltatás előállításának folyamatában keletkezett összes minőségi információ birtokában dönt a megfelelőségről, a termék kiszállíthatóságáról, illetve a szolgáltatás átadhatóságáról.
Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító
A minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító feladata a termelő és szolgáltató vállalatok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a rendszer működtetésének ellenőrzése. Ezen belül az MSZ EN 29001 előírásainak érvényesítése a vállalati tevékenységben. A minőségbiztosítási rendszer dokumentálása, a tevékenységek ellenőrzésének megszervezése és a dokumentációk karbantartása. Ezen túlmenően feladata a minőségbiztosítási rendszer tanúsításának megszerzéssel kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolítása.
Milyen szakmát tanuljak?
Van olyan képzés, amit csak iskolarendszerben tanulhatsz, de van olyan is, amit a felnőttként tanfolyamon is el lehet végezni. Néhány szakmánál mindkét képzési forma választható, itt Te döntöd el, melyiket szeretnéd. Ha tudod, hogy milyen területen szeretnél tanulni, akkor válaszd ki, pl. Egészségügy, és megtalálhatod az összes ide tartozó szakmát. A Szakmai leírások alján kattints a linkre, és megtalálod azokat a képzéseket, iskolákat, ahol a szakmát tanulhatod! Sok sikert kívánunk! Iskolarendszerű képzések (Szakközépiskolák, szakiskolák) Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika- elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Ha felnőttképzési rendszerben szeretnél tanulni, kattints ide >>>
Milyen szakmákkal lehet a legjobban keresni?
A legjobb bruttó fizetésekA Központi Statisztikai Hivatal elemezte, hogy 2012 januárja és áprilisa között melyek voltak a legjobban jövedelmező gazdasági területek. Évek óta a pénzügyi, biztosítási területek a legjövedelmezőbbek 470.100 forintos átlagos fizetéssel, ezt az információ és kommunikáció területe követi 420.200 forintos átlagfizetéssel, a harmadik helyen pedig az energiaipar, vagyis a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás, és a légkondicionálással kapcsolatos munkák állnak, átlagosan 383.900 forintos bruttó jövedelemmel.A legrosszabbul fizetők Arról is készült statisztika, hogy milyen szakmák képviselői keresik a legkevesebbet. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 139.400 forintos, a humán-egészségügyben és a szociális ellátásban 148.000 forintos, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halászatban 156.800 forintos bruttó átlagkeresetre lehet számítani.
Mikroszaporító
A kertészetekben, mezőgazdasági növénytermesztésben, erdészeti növénytermesztésben alkalmazott korszerű szaporításmód – a mikroszaporítás – munkáinak elvégzésére, irányítására, új laborok létesítésére, laborok üzemeltetésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása. 4. A munkaterület jellemzése A szakképesített mikroszaporító alkalmas mikroszaporító laboratórium létesítésére, anyagainak, eszközeinek beszerzésére, az ott folyó szakmai munkák megtervezésére, elvégzésére, a laboratórium folyamatos működtetésére. A szakképesítés a mikroszaporító laboratórium szakmunkáinak elvégzése mellett önálló, vállalkozói tevékenység végzésére is jogosít.
Mezőgazdasági vállalkozó
A vállalkozói oklevéllel rendelkezők az alapvégzettségüknek megfelelően önállóan vállalkozhatnak. E tevékenység jellemzői: – felismerni a piaci környezetet, mind a termelési, mind a szolgáltatási szférában, – marketingmunka, piacelemzés, – vállalkozói döntés, tervkészítés, szervezés, ellenőrzés, vállalkozói taktika, stratégia kialakítása, – a megfelelő számviteli rendszer kiválasztása, kialakítása, könyvelés, mérlegösszeállítás (egyszeres), annak elemzése, – költséggazdálkodás, – új beruházások előkészítése, finanszírozásának biztosítása, lebonyolítása, – a vállalkozáshoz tartozó kereskedelmi tevékenység lebonyolítása, – szabványismeret, az adott szakterületen áruismeret, áruminősítés, – intézetekkel, intézményekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolat felvétele, tartása, – adó- és társadalombiztosítási kötelezettség bevallása, – az alkalmazottainak megfelelő bérezési és jutalmazási rendszer kialakítása, – munkavédelmi, higiénés, tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.
Mezőgazdasági vállalkozó
A mezőgazdasági (agrár) vállalkozó a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó jól felkészült szakember, aki rendelkezik olyan vállalkozói és ahhoz kapcsolódó ismeretekkel, gyakorlati jártasságokkal, készségekkel, amelyek alapján a maga szakterületén – az alapképzettségének megfelelően – önállóan tud és mer vállalkozni. Vállalkozásukat tudják megtervezni, beindítani, folyamatosan működtetni és fejleszteni. Gazdálkodásukat mindenkor képesek a makro- és mikrokörnyezethez alkalmazkodva vezetni. Ismeri az üzleti életet, partnereikkel tárgyalóképesek, alkalmazottaikkal szemben megfelelő személyzeti politikát tudnak kialakítani. Vállalkozásukat a munkaegészségügyi és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezik és irányítják. A vállalkozók szemléletében az ökonómián kívül érvényesül a környezetvédelmi szemlélet, a szociális érzék, eleget tudnak tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak. 4. A munkaterület jellemzése: A vállalkozói oklevéllel rendelkezők az alapvégzettségüknek megfelelően önállóan vállalkozhatnak. E tevékenység jellemzői: – felismerni a piaci környezetet, mind a termelési, mind a szolgáltatási szférában, – marketingmunka, piacelemzés, – vállalkozói döntés, tervkészítés, szervezés, ellenőrzés, vállalkozói taktika, stratégia kialakítása, – a megfelelő számviteli rendszer kiválasztása, kialakítása, könyvelés, mérlegösszeállítás (egyszeres), annak elemzése, – költséggazdálkodás, – új beruházások előkészítése, finanszírozásának biztosítása, lebonyolítása, – a vállalkozáshoz tartozó kereskedelmi tevékenység lebonyolítása, – szabványismeret, az adott szakterületen áruismeret, áruminősítés, – intézetekkel, intézményekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolat felvétele, tartása, – adó- és társadalombiztosítási kötelezettség bevallása, – az alkalmazottainak megfelelő bérezési és jutalmazási rendszer kialakítása, – munkavédelmi, higiénés, tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.
Mezőgazdasági technikus
A növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megszervezése, irányítása, menedzselése, és a munkák elvégzése.Közúti közlekedésre a külön jogszabályban előírt vezetői engedélye birtokában alkalmas. A vezetői engedély külön képzés keretében, a közlekedési hatóságok által előírt módban szerezhető meg.Végzettsége alapján külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi munkák elvégzésére jogosult.A munkavégzés fontos területe az emberekkel való nyílt, emberséges, határozott bánásmód és a gazdaszemlélet érvényesülése. A munkavégzés során a munka és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell.A növénytermesztés területénA talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a növényvédelem, betakarítás, terménykezelés és -tárolás, valamint az okszerű talajjavítás és talajvédelem, öntözés, tápanyag-visszapótlás hatékony elvégzése.Az állattenyésztés területénA termelés, tenyésztési munkák elvégzése, menedzselése.Az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával, valamint a piaci igényeknek megfelelő áru előállításával kapcsolatos munkafolyamatok elvégzése.A kertészet területénA zöldség, a gyümölcs és a szőlő kultúrákban a termelés, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítása.
Mezőgazdasági technikus
A mezőgazdasági technikus olyan középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és az azokhoz kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületen önálló feladatok elvégzésére alkalmas, kisebb munkacsoportok ez irányú szakmai munkájának irányítására képes. A korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a piac igényeinek megfelelő minőségi termék gazdaságos előállítására, a termelés menedzselésére felkészült. 4. A munkaterület jellemzése: A növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megszervezése, irányítása, menedzselése, és a munkák elvégzése. Közúti közlekedésre a külön jogszabályban előírt vezetői engedélye birtokában alkalmas. A vezetői engedély külön képzés keretében, a közlekedési hatóságok által előírt módban szerezhető meg. Végzettsége alapján külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi munkák elvégzésére jogosult. A munkavégzés fontos területe az emberekkel való nyílt, emberséges, határozott bánásmód és a gazdaszemlélet érvényesülése. A munkavégzés során a munka és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell. A növénytermesztés területén A talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a növényvédelem, betakarítás, terménykezelés és -tárolás, valamint az okszerű talajjavítás és talajvédelem, öntözés, tápanyag-visszapótlás hatékony elvégzése. Az állattenyésztés területén A termelés, tenyésztési munkák elvégzése, menedzselése. Az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával, valamint a piaci igényeknek megfelelő áru előállításával kapcsolatos munkafolyamatok elvégzése. A kertészet területén A zöldség, a gyümölcs és a szőlő kultúrákban a termelés, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítása.
Mezőgazdasági szervízüzemi szaktechnikus
A mezőgazdaság szervizüzemi szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis- és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépüzemfenntartás általános és speciális feladatainak megoldására. Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, a gazdaságossági szempontokat mérlegelve, képes legyen eldönteni, hogy a gép az esedékes karbantartó műveletek elvégzése után tovább üzemeltethető, vagy javítás szükséges. Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a karbantartói és a gépek biztonságos üzemeltetését biztosító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére. Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére. 4. A munkaterület jellemzése A mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, valamint egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő karbantartási és beszabályozási műveletek elvégzésére, a technológia kiválasztására, végrehajtására. Képes a rábízott munkatársak önálló és felelősségteljes irányítására, vállalkozás működtetésére.
Mezőgazdasági munkás
Fizikai munkavégzés magasabb szakmai képesítésű személy irányításával a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában.A munka tárgyának élő volta (talaj, növény, állat), valamint a speciális munkakörülmények (pl.: szélsőséges klimatikus tényezők), a munkavégzés során elkerülhetetlenül jelentkező kellemetlen környezeti hatások (pl.: bűz stb.) speciális személyiségjegyeket (lelkiismeretesség, türelem, állóképesség stb.) kíván a munkavégzőktől. A technológiai műveletek egyszerű gépek, berendezések üzemeltetését illetve kiszolgálását is igényelheti.
Mezőgazdasági munkás
A mezőgazdasági munkás képesítéssel a mezőgazdaság valamennyi területén technológiai műveletek végzése kézi erővel, valamint speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel. 4. A munkaterület jellemzése Fizikai munkavégzés magasabb szakmai képesítésű személy irányításával a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában. A munka tárgyának élő volta (talaj, növény, állat), valamint a speciális munkakörülmények (pl.: szélsőséges klimatikus tényezők), a munkavégzés során elkerülhetetlenül jelentkező kellemetlen környezeti hatások (pl.: bűz stb.) speciális személyiségjegyeket (lelkiismeretesség, türelem, állóképesség stb.) kíván a munkavégzőktől. A technológiai műveletek egyszerű gépek, berendezések üzemeltetését illetve kiszolgálását is igényelheti.
Mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens
A mezőgazdasági laboratóriumi szakterületen a mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens felügyeli és kezeli a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és egyéb (nem élelmiszer-ipari üzemekben telepített mezőgazdasági analitika jellegű) üzemekben a minőségvizsgálatra telepített szabályzó és mérőműszereket a technológiai leírás és egyéb műszaki dokumentáció alapján. Önállóan irányít, és felügyeletet gyakorol. Szervezi és irányítja az ügyviteli rend alapján az alkalmazottak munkáját a meghatározási paraméterek biztosítása és az optimális laborüzem megvalósítása érdekében. Mintavételt, gyors minőségelemző analitikai munkát végez, értékel, összehasonlít, eredményeiről, következtetéseiről, javaslatairól szakszerű dokumentációt, jelentést készít. Minőség-ellenőrző és kutató laboratóriumokban szabvány- és sorozatvizsgálatokat végez önállóan, vagy csoportmunkában műszaki leírás, vagy egyéb dokumentáció alapján. Ismeri és alkalmazza a munkakörére vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos jogszabályokat, szabványokat, előírásokat.Eszközigényt állít össze, karbantartási ütemtervet készít, közreműködik a megvalósításban, a vagyonvédelmi intézkedési terv végrehajtásában. Veszélyhelyzetben intézkedik. Mérnöki ismereteket nem igénylő feladatokat végez, támogatja a mérnök munkáját.
Mezőgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével)
A mezőgazdasági és patkolókovács szakember ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához, karbantartásához.El tudja készíteni a lovaskocsik, hintók, pótkocsik, utánfutók fém alkatrészeit és szerelését.Önállóan tudja elvégezni a fémek hideg- és melegalakítási műveletét. Ismeri a patás állatok anatómiáját és ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak patkolását.Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a fenti területeken.
Mezőgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével)
Olyan szakemberek biztosítása, akik a mezőgazdasági növénytermesztés, az erdőgazdaság speciális területein alkalmasak a munkagépek művelő eszközeinek felújítására, karbantartására, beállítására, szabadkézi és gépi kovácsolásra, alkatrészek hőkezelésére, a bognár szakmához kapcsolódó járművek fém alkatrészeinek kovácsolással történő elkészítésére, szerelésére, állattenyésztés területén a szarvasmarhák körmölésére, lovak patkolására. Szakmai és gazdálkodási ismeretek birtokában önálló mezőgazdasági termelést, alkatrész- és eszközfelújítást, karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni. A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek. 4. A munkaterület jellemzése: A mezőgazdasági és patkolókovács szakember ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához, karbantartásához. El tudja készíteni a lovaskocsik, hintók, pótkocsik, utánfutók fém alkatrészeit és szerelését. Önállóan tudja elvégezni a fémek hideg- és melegalakítási műveletét. Ismeri a patás állatok anatómiáját és ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak patkolását. Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a fenti területeken.
Mezőgazdasági kovács – OKJ leírás
OKJ-szám: 33 521 06Betölthető foglalkozás: Kovács FEOR 7426 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzéseElágazások** Mezőgazdasági munkagépjavító kovács* PatkolókovácsFémek melegalakítását végzi kézi erővel vagy gépi berendezések segítségével különböző fémtárgyak és alkatrészek előállítása, javítása céljából.Feladatai:* kézi vagy gépi úton dísztárgyak, gép- és szerkezeti alkatrészek és egyéb termékek előállítása * kovácstűzhelyen vagy kemencében a megmunkálandó fém felizzítása, majd a munkadarab alakítása, nyújtása, hajlítása, formálása * az anyag forgatása manipulátorral, forgatódaruval vagy kézi fogóval, illetve a forgatás irányítása * anyagok zárt, illetve nyitott süllyesztékes kovácsolása * kovácsolással anyagok összehegesztése * kovácsolt alkatrészek hőkezelése, edzése, temperálása * gőz-, mechanikus vagy gépkalapács beállítása és működtetése Jellemző munkakörök:* Fegyverkovács * Gépikovács * Hengerlő kovács * Kazánkovács * Kézi kovács * Lemezsajtoló kovács * Mezőgazdasági patkolókovács Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8192 Fémmegmunkáló gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 521 20Betölthető foglalkozás: Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető FEOR 8293 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaElágazások** Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó* Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó* Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó* Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartóKezeli, karbantartja a mezőgazdaságban alkalmazott talajművelő, növényvédelmi, állattenyésztési és betakarítógépeket.Feladatai:* a traktor összekapcsolása különféle mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas munkagépekkel (adapterek: eke, borona, tárcsa, vetőgép, permetezőgép, trágyaszóró gép stb.) * az öntözőberendezések (szivattyúk, csőhálózat, szórófejek stb.) beállítása, javítása, karbantartása és üzemeltetése * a betárolási munkák elvégzése és azok előkészítése * a nagy nedvességtartalmú gabona, kukorica stb. szárítása és elszállítása, a tűzvédelmi előírások szigorú betartása * az állattartás gépeinek és berendezéseinek (különböző klíma- és szellőzőberendezések, etető- és itatógépek, trágyakezelés gépei stb.) javítása és karbantartása * az erős korróziótól eltört, vasból készült szerkezeti elemek hegesztése, felújítása és a felmerülő lakatosmunkák elvégzése * a keltetőgépek működésének felügyelete, az esetleges üzemzavarok (áramkimaradás stb.) mielőbbi elhárítása a károk elkerülése érdekében * fejőgépek beállítása és felügyelete Jellemző munkakörök:* Hibridkukorica-kikészítőüzemi gépész * Mezőgazdasági szárítóüzemi gépész * Növénytermesztő gépész * Öntözéses-növénytermesztő gépész * Öntözőgépész * Szálastakarmány-szárítóüzemi gépész * Szárítóüzemi gépész (mezőgazdasági) * Szemestakarmány-szárítóüzemi gépész * Takarmánykeverő-üzemi gépész * Vetőmagtisztító-üzemi gépész Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8311 Mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő8312 Erdőgazdasági gépkezelő8313 Növényvédő gépészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus
A mezőgazdaság gépüzemeltető szaktechnikus képzés célja olyan műszaki, üzemeltetési, termesztési, tartástechnológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban (vállalkozásukban) lévő mezőgazdasági erőgépek, munkagépek és gépi berendezések önálló, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépekből összeállított gépcsoportok munkájának gazdaságos és szakszerű üzemeltetésére képesek. El tudják végezni a gépek, illetve gépcsoportok szakszerű javítási és karbantartási munkáit. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak, munkacsoportok irányítására. A termesztési, tartástechnológiai és vállalkozási ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, ellátó- és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni. 4. A munkaterület jellemzése A mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések szakszerű kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez, gépcsoportokhoz kapcsolódó beállítási-, (beszabályozási), karbantartási és egyéb műszaki kiszolgálási műveleteket, adminisztrációs teendőket. Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gépi munkafeladatokat. Tud emberekkel bánni, együttműködni, vagy alkalmazottakat felelősen irányítani. Gazdálkodási, vállalkozási ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a mezőgazdasági növénytermesztésben, állattenyésztésben, a mezőgazdasági termékek szállításában, a mezőgazdasági gépi bérmunka és karbantartó szolgáltatások terén. Közúton gépjárművével (gépcsoportjával) csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.
Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megnevezésével)
A mezőgazdaság gépjavító szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépjavítás általános és speciális feladatainak megoldására. Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, meghibásodás esetén az eredeti állapot helyreállítása. A gazdaságossági szempontokat mérlegelve képes legyen eldönteni, hogy a javítás vagy a selejtezés a célszerű. Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a gépjavító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére. Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére. 4. A munkaterület jellemzése A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek és egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő javítástechnológia kiválasztására és végrehajtására. Önállóan és felelősen képes a rábízott munkatársak irányítására, vállalkozás működtetésére.
Mezőgazdasági gépkezelő – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 521 19Betölthető foglalkozás: Egyéb mezőgazdasági, erdőgazdasági erőgépvezetők, -kezelők FEOR 8319 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Fejő- és tejkezelőgép kezelője (középszintű, 8. évfolyam után)- Keltetőgép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Kertészeti gép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Majorgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Meliorációs, kert- és parképítőgép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági rakodógép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Növényvédelmi gép kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Önjáró betakarítógép kezelője (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 831-es alcsoportból a máshová nem sorolható mezőgazdasági, erdőgazdasági erőgépek vezetői és kezelői.Jellemző munkakörök:* Alagcsövező gép kezelője * Cséplőgépkezelő * Mezőgazdasági gépkezelő * Mezőgazdasági munkagépkezelő * Nádvágó gépkezelő * Talajjavítási gépkezelő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de pl. tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus
A mezőgazdaság gépjavító szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépjavítás általános és speciális feladatainak megoldására. Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, meghibásodás esetén az eredeti állapot helyreállítása. A gazdaságossági szempontokat mérlegelve képes legyen eldönteni, hogy a javítás vagy a selejtezés a célszerű. Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a gépjavító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére. Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére. 4. A munkaterület jellemzése A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember – a gépek működtetésén túl – alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek és egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő javítástechnológia kiválasztására és végrehajtására. Önállóan és felelősen képes a rábízott munkatársak irányítására, vállalkozás működtetésére.
Mezőgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével)
A mezőgazdasági gépjavító szakemberek speciális szakmai képesítés birtokában alkalmasak legyenek a különböző mezőgazdaságban használatos speciális erő- és munkagépek javítására, gépészeti berendezések, műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. 4. A munkaterület jellemzése: A mezőgazdasági gépjavító végzettséggel rendelkező szakember alkalmas a gépek, berendezések speciális erő-, munkagépek, állattartó telepi gépek) működtetésére, adott esetben a hibák elhárítására.
Mezőgazdasági gépésztechnikus
A mezőgazdasági gépésztechnikus képesítés célja, olyan műszaki, biológiai, agrotechnikai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló, gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű javítására, karbantartására képesek. A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak vagy beosztottak irányítására is. A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek. 4. A munkaterület jellemzése: A mezőgazdasági gépésztechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási és javítási műveleteket. Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó – elsősorban géppel végzendő – munkafeladatokat. Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével. Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani. Közúton járművével csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.
Mezőgazdasági gépész
A mezőgazdasági gépész képesítés célja, hogy olyan műszaki, biológiai agrotechnikai, és gazdasági alapismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű karbantartására képes. A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló szántóföldi növénytermesztést, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni. A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek. 4. A munkaterület jellemzése: A mezőgazdasági gépész szakember ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technikákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási-, karbantartási műveleteket. Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó – elsősorban géppel végzendő – munkafeladatokat. Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító-, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével. Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.
Mezőgazdasági gazdaasszony II.
A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos.Jellemző munkaterületei:- a családellátás és háztartás terén:- a családi élet megszervezése,- a csecsemőápolás és házi beteggondozás,- a főzés-sűtés, terítés,- a szabás-varrás, kézimunkázás,- a ruhaápolás, -javítás,- a lakásápolás,- a vendéglátás,- a mezőgazdasági munkák terén:- a konyhakert, gyümölcsös és díszkert művelése,- a haszonállatok gondozása,- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése – a családi gazdálkodás terén:- a belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, pénzgazdálkodási munkái.A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technikai alkalmazásával – a betölthető munkalehetőségek körét bővítik.
Mezőgazdasági gazdaasszony I.
A képesített mezőgazdasági gazdasszony végzettséggel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, a mezőgazdasági munkák elvégzésére, a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos munkákra és azok végzésére. E képesítés és idegennyelv-tudás birtokában felkészült önálló, jövedelemszerző vállalkozások, pl. vidéki vendéglátás (falusi zöld turizmus) gyakorlására, a vendégekkel való aktív, közvetlen kapcsolattartásra, a számítógépes nyilvántartási módszerek használatára, a szerződéskötési és adózási munkafolyamatok végzésére. A képesítés további kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez szolgál alapul. Ilyen lehetőségek: – a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó), – az egészségügyi-, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. szociális ápoló, hivatásos nevelőszülő, gyermekfelügyelő stb.), – a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.), – az ipar és élelmiszer-ipari feldolgozás területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.) A képesített mezőgazdasági gazdasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos. A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása. Leggyakoribb feladatok: A családellátás és háztartás terén: – a családi élet megszervezése, – a csecsemőápolás és házi beteggondozás, – gyermekek gondozása, nevelése, – a szabás-varrás, kézimunkázás, – a ruhaápolás, -javítás, – a lakásápolás, – a vendéglátás, – az esztétikus, igényes környezet kialakítása és fenntartása, – a higiéniés feltételek fenntartása. A mezőgazdasági munkák terén: – a konyhakert, gyümölcs és díszkert művelése, – a haszonállatok tartása, – a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése. A családi gazdálkodás terén: – belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, ügyviteli, pénzgazdálkodási munkái. Falusi vendégházak, panziók, valamint szállodák, üdülők működése terén: – szobaasszonyi és adminisztratív feladatok, – konyhai, éttermi munkák, – gondnoki teendők. Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technika alkalmazásával – betölthető munkalehetőségek körét bővítik.
Mezőgazdasági gazdaasszony
A mezőgazdasági gazdaasszony képesítéssel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, az alapvető mezőgazdasági munkák és a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének elvégzésére és szervezésére. A képesítés alapul szolgál kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez. Ilyen lehetőségek: – a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó, vendéglátó stb.) – az egészségügyi, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. dajka, segédápoló stb.) – a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.) – az állattartás területén (pl. állatgondozó, tejkezelő) – az ipar területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.). 4. A munkaterület jellemzése A mezőgazdasági gazdaasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos. Jellemző munkaterületei: – a családellátás és háztartás terén: – a családi élet megszervezése, – a csecsemőápolás és házi beteggondozás, – a főzés-sűtés, terítés, – a szabás-varrás, kézimunkázás, – a ruhaápolás, -javítás, – a lakásápolás, – a vendéglátás, – a mezőgazdasági munkák terén: – a konyhakert, gyümölcsös és díszkert művelése, – a haszonállatok gondozása, – a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése – a családi gazdálkodás terén: – a belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, pénzgazdálkodási munkái. A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása. Mindezek a tevékenységek – kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technikai alkalmazásával – a betölthető munkalehetőségek körét bővítik.
Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 525 02Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Erdőgazdasági gépésztechnikus* Mezőgazdasági gépésztechnikusIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Mézeskalácskészítő
A mézeskalács-készítő olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszert állítanak elő. Ezért tevékenységével elő kell segítenie az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi és higiéniai követelmények, valamint a szabványelőírások betartását.
Mész- és cementtermékeket gyártó gép kezelője – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 543 05Betölthető foglalkozás: Mész-, cementtermékeket gyártó gépkezelő FEOR 8145 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelügyeli és kiszolgálja a mész és cement előállítását végző automatikus gépi berendezéseket.Feladatai:* a gyártási technológia jól körülhatárolt részfeladatának (adagolás, őrlés, égetés, hűtés, osztályozás, csomagolás stb.) elvégzése * a rábízott gépek, berendezések ápolása * a gyártás során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a gyártási eljárás folyamatosságának biztosítása * a rábízott berendezés működésének felügyelete és a szükséges beavatkozások (megváltozott gyártási paraméterek, hőmérséklet visszaállítása stb.) elvégzése * a meszet előállító kemencék üzemeltetése,darabos mészkővel való ellátása adagoló gépek segítségével * a kemence oldalán elhelyezkedő nyíláson keresztül olaj, gáz vagy szénpor befúvatása * a darabos mész osztályozása és csomagolása * az agyag finom porrá őrlése és vízzel keverése * a masszát a kemencébe továbbító szivattyúk kezelése * klinker előállítása, lehűtése és finom porrá őrlése Jellemző munkakörök:* Azbesztcement-hollandikád kezelője * Azbesztcementlemez-gyártó gép kezelője * Cementgyári granulátorkezelő * Cementgyári hűtődob-, rostélykezelő * Cementgyári porkamrakezelő * Cementkominor-kezelő * Cerapumpa-, fullerkezelő * Gipsztörőgép-kezelő * Mészégetőkemence-töltő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8144 Betonelemterméket gyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de pl. tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam