A Nemzetgazdasági Minisztériumtól olyan híreket kaptunk, amelyek szerint az új OKJ szerinti képzések bevezetése fél évvel későbbre tolódik, előzetes tudás beszámítással jelentősen csökkenthető a képzési idő és várható állami támogatás is. Anyagunk részletesen tartalmazza a felnőttképzők és a minisztérium álláspontját, de kiemeltük a legfontosabb részeket is.
Az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenése óta egyre több olyan hír jelenik meg, hogy
januártól összeomlik a felnőttképzési piac, mert az új jegyzék a végzettség megszerzéséhez
a jelenleginél jóval magasabb óraszámú tanfolyamokat ír elő. A képzést szervező cégek úgy
vélik, ilyen feltételekkel nem lesznek jelentkezők az OKJ tanfolyamokra.
A Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, utánajárt, hogy valóban ilyen súlyos-e a helyzet. Tizenkét jelentős
felnőttképző intézményt kérdezett arról, szerintük milyen hatása lesz a változásnak. A felmérésben felmerülő problémákat jelezte a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely közleményben foglalta össze, a tárca szerint mi indokolta az OKJ ilyen módosítását. Egy fontos változást is közölt az NGM: az új OKJ szerinti képzések bevezetése előreláthatólag egy félévvel későbbre fog tolódni.
A felnőttképző intézmények vezetői úgy vélik, ha 2013. január 1-jén életbe lép az új OKJ,
akkor nehéz helyzetbe kerülnek ők is, és azok is, akik felnőttként, tanfolyami képzés keretében
akarnak OKJ végzettséget szerezni. Az OKJ képzések elvégzéséhez ugyanis sok esetben jövőre a
jelenleginél kétszer, háromszor több órán kell részt venniük a tanulóknak mint jelenleg, de vannak
szakmák, amelyeknél még ennél is nagyobb a különbség.
Tanfolyam fél év helyett 3 év alatt?
Az egyik felnőttképző saját képzése példáján mutatta be a különbséget:
- Jelenleg fél év alatt tud valaki nálunk kereskedő boltvezető és bolti eladó végzettséget szerezni.
Mivel sokan munka és család mellett tanulnak, az az igény, hogy szombatonként legyen oktatás.
Egy nap alatt 6 órát tudunk leadni. Ha egy új OKJ szerinti eladó tanfolyamot nézek, ahol 960 óra a
minimum, akkor látható, hogy ez ebben a formában több mint három évig tartana. Csak úgy tudnám
csökkenteni a képzési időt elfogadhatóra, ha hetente legalább három napon oktatás lenne. Azt
viszont a munkahellyel, családdal rendelkezők többsége nem tudja vállalni.
Mennyibe fog így kerülni egy OKJ képzés?
Nem csak azért jelent problémát az óraszámok drasztikus emelése, mert hosszabb lesz a képzési
idő, hanem azért is, mert többszörösére emelkedik a tanfolyamok ára is. Jelenleg egy OKJ
tanfolyam legalacsonyabb költsége 80 ezer forint, a felnőttképzők úgy gondolják, hogy ennek
kétszerese, háromszorosa lesz a költség, mint jelenleg, hiszen az óraszámok emelkedése azzal is jár,
hogy az intézményeknek többet kell költeniük terembérletre és a tanárok óradíjára.
Néhány területen egyéb tényezők is emelik az árakat. Két intézmény is említette, hogy a szakács és
a cukrász képzésüknél például már most problémát jelent, hogy 30%-kal nőtt az utóbbi hónapokban
az élelmiszerek ára, melyeket az ételkészítés gyakorlatokon fel kell használniuk.
Egyes szakmák eltűnnek, mások megújulnak
Az óraszámok emelkedése a szakképesítések túlnyomó többségét érinti, az eddigi átlagos 2-300
órás tanfolyamok helyett jövőre már a jelenleg legnépszerűbb képzéseknél ( asztalos, cukrász,
szakács, épület- és szerkezetlakatos, női szabó, pék, pincér, villanyszerelő) minimum 960 órás
képzéseket írnak elő.
Lesznek olyan szakmák, amelyek az új Országos Képzési Jegyzékben már nem is szerepelnek,
ugyanis 1300-ból 632 szakképesítés maradt. Vízkútfúró, megújuló energiaforrás- energetikus,
csőszerelő szakmákban nem lehet majd szakképesítést szerezni jövőre. Ezek között vannak
olyanok, amelyek elavult szakmák, az elmúlt években senki sem kereste ezeket, de van egy-két
népszerű szakképesítés is.
Ilyen például a pedagógiai asszisztens, amely önálló képzésként már nem található meg, csak
a pedagógiai és családsegítő szakképesítés részeként. A különbség jelentős, ugyanis jelenleg a
pedagógiai asszisztens végzettség 6-7 hónap alatt megszerezhető, a pedagógiai és családsegítő
szakképesítésnél a minimális óraszám 960, ami nagyjából 3 év. Ráadásul, ahogy az egyik – ilyen
képzésekkel foglalkozó – intézmény vezetője elmondta, nem csak az óraszám lett magasabb,
hanem míg a pedagógiai asszisztens képzésnél eddig két különböző területen kellett gyakorlatot
teljesíteniük a tanulóknak, az új képzésnél három területen kívánják meg ugyanezt. A döntés azért
meglepő, mert a Közoktatási törvény előírja, hogy 2013. szeptember 1-jétől három csoportonként
vagy száz gyerekenként pedagógiai asszisztenst kell alkalmaznia minden közoktatási intézménynek.
Ez az jelenti, hogy rövidesen a jelenleginél sokkal több ilyen képzettségű szakemberre lesz szükség.
A régi OKJ sem volt hibátlan
A régi OKJ-ból azt hiányolták a felnőttképzők, hogy nem volt meghatározva a képzéseknél a
minimális óraszám, vagyis akár néhány hetes tanfolyamokat is kínálhattak a szervezők. Így gyakran
éppen azok a képző intézmények kerültek hátrányos helyzetbe, amelyek színvonalas oktatást
kínáltak.
- Néha már mosolyogtató, amit egy-egy cég kínál – mondja az egyik nagymúltú, vendéglátóipari
képzésekkel foglalkozó képző intézmény vezetője. – Szakácsokat, cukrászokat például nem lenne
szabad úgy képezni, hogy ne legyen biztosított a tanulók számára a gyakorlati hely. Az oktatás
minőségének javítására mindenképpen szükség lenne, de ahhoz elég lett volna ellenőrizni a
képzőhelyeket, és nem kellett volna az egész rendszert felborítani.
Három felnőttképző is megemlítette, hogy a vizsgák átalakítására is szükség volt, mert a jelenlegi
rendszerben előfordult, hogy egy hétig kellet vizsgázniuk a tanulóknak. Az új szabályozás szerint
ilyen nem lesz, egy komplex vizsgán kell teljesíteniük a vizsgázóknak.
Mit tehetnek a felnőttképző cégek ebben a helyzetben?
Bizonytalanok a felnőttképzők a jövőjükkel kapcsolatban. Többségük készített már előzetes
kalkulációkat, de mivel egyelőre még sok szakma esetében a vizsgakövetelmények sem ismertek,
ezért legtöbbjük kivár.
- Egyelőre az biztos, hogy decemberig még a jelenlegi OKJ szerint szervezünk tanfolyamot, hogy mi
lesz januártól, azt megjósolni sem tudjuk – fogalmaz egyikük.
Többen – tizenkettőből öten – úgy látják, hogy a következő évben már nem OKJ képzések
szervezésével foglalkoznak majd, hanem inkább a vállalati és továbbképzéseké, tréningeké lesz a
főszerep.
Azok a cégek, amelyek nem csak a tanfolyamok megszervezésével foglalkoznak, hanem saját
tanműhelyeikben, laborjaikban biztosítják a szakmai oktatást, nehezebb helyzetben vannak.
- Itt van egy hatalmas épület, több mint száz gép, csak egy laborunk felszerelése több mint 60
millió forintba került. Ezt nem lehet egyik napról a másikra bezárni és más tevékenységbe kezdeni.
Maradok az oktatásban, de nem vagyok optimista a jövőt illetően- mondta el egyikük.
Úgy vélik a megkérdezett vezetők, hogy a következő egy év kritikus lesz a felnőttképző
intézmények számára, ezért azok a vállalkozások, amelyek csak OKJ képzéseket kínálnak, vagy
nem elég tőkeerősek, azok 2013-ban el fognak tűnni a piacról.
A tanulni vágyók is nehéz helyzetbe kerülhetnek
Az, hogy az óraszámok, így a képzési idő és a tanfolyamok költsége is, ilyen drasztikusan
emelkedik, azért jelent problémát, mert az elmúlt időszakban az OKJ tanfolyamok túlnyomó
többségét a résztvevők maguk finanszírozták. Nagyon sok álláskereső tanult új szakmát azért,
hogy jobb pozícióba kerüljön a munkaerőpiacon, de olyanok is beiratkoztak OKJ tanfolyamra,
akik már dolgoztak egy területen, csak nem volt meg a végzettségük, és így akarták biztosítani a
munkahelyüket.
Amióta a szakképzési hozzájárulást nem közvetlenül használhatják fel a munkáltatók,
azóta a résztvevők saját erőből finanszírozták tanulásukat, munkáltatójuk legfeljebb
munkaidőkedvezménnyel támogatta őket. További kérdés lehet, hogy vajon egy munkáltató tudja-
e vállalni, hogy egy munkatársát akár két éven keresztül is elengedje tanfolyamra minden péntek
délután.
- Azt nem tudom elképzelni, hogy az a sok ember, akinek nincs munkája, és mégis a saját pénzéből
elvégezne egy tanfolyamot, hogy munkát vállalhasson, januártól azért nem tud tanulni, mert
túl hosszú és drága a tanfolyam – mondta az egyik felnőttképző munkatársa, és arra is utalt,
hogy szerinte vagy változtatnak még a szabályokon, vagy állami támogatást nyújtanak a tanulni
vágyóknak, mielőtt összeomlana a felnőttképzési piac.
Mennyit tudnak fizetni a felnőttek a képzésükre?
A felnőttképző intézmények már nyár közepe óta (amikor nyilvánosságra hozták az OKJ-val
kapcsolatos változásokat) igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy január 1-jétől a jelenleginél
jóval hosszabbak és drágábbak lesznek ezek a tanfolyamok, ezért iratkozzanak be a tanulni vágyók
még idén, de úgy tapasztalják, hogy sokan anyagi okok miatt nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel.
Havonta 20, összesen körülbelül 100 000 forint az az összeg a mot.hu által megkérdezett
felnőttképző intézmények szerint, amit a tanulni szándékozók többsége még ki tud fizetni egy
képzésre. Az egyik képző vezetője így foglalta össze tapasztalatait:
- Tudja mennyi érdeklődőm van? Egy nap 8-10 telefonhívást kapok, olyan emberektől, akik
szeretnének tanulni, és közülük jó, ha ketten tudják vállalni a költségeket. Pedig már kamatmentes
részletfizetési lehetőséget is biztosítunk számukra, de így sem tudják előteremteni a tandíjat.
Bele sem merek gondolni, hogyan tudnak majd kifizetni az emberek kétszer, háromszor ekkora
tandíjakat.
Hogyan látja a minisztérium?
A mot.hu a felmérés során felmerült kérdéseket továbbította a szakképzésért felelős
Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A tárca válaszában összefoglalta, milyen szempontok szerint
alakították ki az új Országos Képzési Jegyzéket. Eszerint a változtatást az indokolta, hogy
- Az adott képzési óraszámok előírására vonatkozó új törvényi szabályozás (a szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény) a korábban kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható
szakképesítések óraszámainak nagyságrendjében lényeges változást nem okozott
(amennyiben korábban szakmailag megalapozott óraszámok szerepeltek az OKJ-ban),
azonban az elsősorban iskolai rendszerben és a felnőttképzésben is oktatható szakmák
esetén feltüntetett (iskolarendszeren kívüli) óraszámok jelentősen csökkentek (a korábbi
maximális 2200 óra körüli időtartamokról átlagosan 1200 óra körülire) – áll a közleményben. -
Az eddig korlátok nélkül, szabadon csökkenthető iskolarendszeren kívüli óraszámok helyett
ugyanakkor a szakmai egyeztetések eredményeképpen szakképesítésenként minimális és
maximális óraszámok kerültek meghatározásra, amelyen belül a képző intézmény önállóan
határozhatja meg a feltételrendszeréhez igazodó konkrét képzési időt. Ezen keretek az
iskolarendszerben is oktatható szakképesítések esetén általában az iskolai rendszerű képzési
idő feléhez közelítenek, amely már figyelembe veszi azt, hogy az iskolarendszerű képzésben
testnevelés és osztályfőnöki órák is vannak, továbbá a tanórák számottevő részében
ismétlés, illetve számonkérés történik, ezért „kevésbé hatékony” az új ismeretek átadása
szempontjából. E változások következménye az is, hogy az új képzési időintervallumok mellett
sem a piaci viszonyok közt működő felnőttképzés, sem az iskolai rendszerű felnőttoktatás nem
kerülhet – a képzési idők révén – a másik képzéstípussal szemben indokolatlanul előnybe.
“A maximális órakereteket felváltó időintervallumok – megítélésünk szerint – hatékonyabban
segítik az egységes és minőségi képzés biztosítását, ugyanakkor korlátozott lehetőséget is
nyújtanak a képzést folytató intézmény sajátosságaihoz (például eltérő oktatási eszközök,
lehetőségek, módszertan) igazodó eltérésekre is”- véli a minisztérium.
Rövidebb idő alatt is szerezhető végzettség
Az új óraszámok további csökkentése már kizárólag csak az előzetesen igazoltan megszerzett
ismeretek beszámításával lehetséges. Az “előzetesen megszerzett megfelelő tudás birtokában”
például egy vagy akár több modulzáró vizsga is teljesíthető képzésben való részvétel nélkül,
így a képzésben részt vevő számára lerövidülhet a képzés ideje (az előzetes tudás jellegétől,
tartalmától függően elméletileg az előképzettség nélkül 960 órás képzés esetén akár 100-200-
300 óra körülire is), és így csökkenhetnek a képzési költségek is. Egy adott szakképesítés
tekintetében teljes körű előzetes felkészültség, tudás esetén az összes modulzáró vizsga –
előzetes tudásfelmérés keretében történő – teljesítésével, kivételes esetben akár a komplex
vizsgára jelentkezés is lehetséges szervezett képzésben (tanfolyamon) való részvétel nélkül
is.
Miért tartják indokoltnak az óraszámok változtatását?
Arra is kitért az NGM, hogy szerintük miért volt szükség az óraszámok módosítására.
“- Az OKJ-ban meghatározott képzési időtartamok vizsgálatára, megítélésére soha
nem kerülhet sor az egyes szakképesítések szakmai tartalmától függetlenül – vélik. – A
felvetésükben jelzett 960 órás minimális képzési idők olyan szakképesítések (például a
kőműves, villanyszerelő vagy cukrász) esetén jelennek meg, amelyeket az iskolai rendszerben
2-3 évig (legalább 2000 óra tényleges szakmai elméleti és gyakorlati tartalommal) tanulnak
a fiatalok. Ezen szakképesítések esetén sem szakmai, sem életkori indokai nincsenek
azon igénynek, hogy a felnőttképzés sajátosságaira hivatkozva, az említett paraméterek
(heti 1-2 óra képzés, 6-8 hónapos tanfolyam) mentén legyen lehetőség – mindenfajta
előképzettség nélkül – akár 50-100 órás képzési programokat követően szakmai vizsgát
tenni. Ilyen kis óraszámú képzési idő esetén nagy eséllyel lehet számolni egy sikertelen
szakmai vizsgával is. Kérdésként merülhet fel az is, hogy vajon mennyiben szolgálja az
adott szakma érdekeit és társadalmi megítélését, ha például az említett szakképesítések
esetén körülbelül 300-400 órás „gyorstalpaló”, azaz a szakmai vizsga minimumfeltételeinek
szerencsés körülmények melletti teljesítését célzó képzések alapján jutnak az emberek
bizonyítványhoz? (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy szívesen engedünk-e be
a lakásunkba valamely szakmunka elvégzésére ilyen „szakember”-t vagy bizalommal
vásárolunk-e ilyen képzettségű „cukrásztól”?)
Előzőek alapján a képzési óraszámok változtatása, csökkentése tehát csak az adott
szakképesítéssel szemben megfogalmazott szakmai elvárások, követelmények csökkentése
esetén valósulhat meg. Ebben az esetben a képzési idő csökkenésének egyaránt ki kell
terjednie mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzésre is.”
Az összes vizsgakövetelmény év végére várható
A felnőttképző intézmények jelezték, hogy ahhoz, hogy tervezni tudjanak, szükségük lenne az
új vizsgakövetelményekre is. Ezzel kapcsolatban ezt a tájékoztatást adta a Nemzetgazdasági
Minisztérium:
“Az OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai dokumentumainak kiadása a szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján két szinten történik. Először kormányrendeleti
szinten kerülnek kiadásra az egyes szakképesítéseket alkotó szakmai követelménymodulok.
Ezt követően kerülhet sor – a szakképesítésekért felelős miniszterek által kiadott rendeletek
formájában – az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek (amelyek
már csak hivatkozás szinten tartalmazzák a kormányrendeletben kiadott, az adott
szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulokat) kiadására.
Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.
9.) Korm. rendelettel mintegy 80 db szakképesítés szakmai követelménymoduljai már kiadásra
kerültek. A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet pedig már az új OKJ-ban
szereplő 77 db szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazza.
Az új OKJ-hoz igazodó szakmai dokumentumok teljes körének kiadása érdekében az ősz
folyamán módosításra kerül a fentiekben szereplő „követelménymodul” kormányrendelet, majd ezt követően várhatóan az év végéig megjelennek a szakmai és vizsgakövetelményeket
tartalmazó miniszteri rendeletek is.”
Figyelembe véve ugyanakkor, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények várható kiadási és az új képzések 2013. január 1-jei indulási időpontja csak korlátozott felkészülést tenne lehetővé a képzések indítására az új OKJ szerinti képzések bevezetése előreláthatólag egy félévvel későbbre fog tolódni. Az ezt biztosító jogszabály módosítás előkészítése folyamatban van.
Elképzelhető, hogy lesz támogatás
Arra a kérdésre, hogy várható-e a jövőben, hogy azok, akik felnőttként OKJ végzettséget
szereznének, kapnak valamilyen anyagi támogatást, a következő válasz adta a
Nemzetgazdasági Minisztérium.
- Előkészítés alatt áll az új felnőttképzésről szóló törvény, amelynek kidolgozása során a tárca
megvizsgálja azokat a lehetőségeket, hogy milyen módon lehet támogatni állami forrásokból
az OKJ-s végzettség megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseket. Emellett
a következő évek európai uniós forrásokból támogatott programjaiban ugyancsak fontos
szempontként kezeli a szaktárca, hogy a kiemelt érintettségű társadalmi célcsoportok a
felnőttképzésben meghatározott támogatási keretek között szerezhessenek piacképes OKJ-s
végzettséget – áll az NGM tájékoztatójában.
Háttérinformáció:
A mot.hu képzésajánló portálcsoport 1998-ban a Magyar Oktatási Tájékoztató című lap mellett jött
létre azzal a céllal, hogy könnyebben egymásra találjanak a képzést keresők és a képzést nyújtó
intézmények.
A MOT Alapítványt éppen azért jegyezték be kiemelten közhasznú alapítványként, mert úgy ítélték
meg, hogy korábban hiányzott az az átfogó tájékoztatás, amelyet azóta a mot.hu nyújt.
(
Úgy érzed, nem tudod kiaknázni a benned rejlő tehetséget? Most profi szakemberek segítségét kérheted, akik segítenek neked ebben.
Szeretnél naprakész tudásra szert tenni a szakterületeden? Jó lenne a jelenleginél jobban fizető állást találni? A szakirányú továbbképzések jó lehetőséget adnak a szakmai továbblépésre.
A Közoktatási törvény ugyanis előírja, hogy 2013. szeptember 1-jétől három csoportonként vagy száz gyerekenként pedagógiai asszisztenst kell alkalmaznia minden közoktatási intézménynek. Ez az jelenti, hogy a jelenleginél sokkal több ilyen képzettségű szakemberre lesz szükség.
A most első alkalommal összeállított jelentésben, amelyet az Európai Bizottság és a NESSE (Network of Experts on Social Sciences of Education and Training – Oktatási és Képzési Társadalomtudományok Szakértőinek Hálózata) készített, szerepel: alapvetően Észak-Dél irányú megosztottság tapasztalható; a legalacsonyabban képzett Olaszország, Görögország és Spanyolország lakossága, ahol jóval negyven százalék fölötti azoknak az aránya, akik csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.