MOT.hu » félfőiskolai képzés

A jogi asszisztens OKJ képzésekről minden, ami fontos

Szenes Nicolette — Mon, 28 Jan 2013 09:43:28 +0000

Ajánljuk neked ezt a szakmát, ha

precíz és pontos vagy, szívesen végzel háttérfeladatokat, jól tudsz együttműködni másokkal

Milyen ez a munka?

Jogi asszisztensként izgalmas feladatok várnak rád

Ezzel a végzettséggel ügyvédi vagy közjegyzői irodákban, bíróságokon, ügyészségeken, földhivatalokban, vállalatok jogi osztályán segíted a jogászok munkáját. Feladataid nagy része a szokásos irodai adminisztratív teendőkből áll majd, tehát leveleket gépelsz, nyilvántartásokat vezetsz, időpontokat egyeztetsz, fogadod az ügyfeleket, intézed a postázást.

A különbség talán annyi, hogy jogi területen egy asszisztensnek a szokásosnál is megbízhatóbbnak kell lennie, itt nem engedhető meg, hogy egy küldemény két nappal később kerüljön a címzetthez vagy egy levélből kimaradjon egy mondat. Ha szereted, ha minden rendben van körülötted, és érdekel a jog területe, akkor jól fogod érezni magad ebben a szakmában.

A precizitásért cserében jó munkakörülmények, és az átlagosnál magasabb fizetések várnak, különösen akkor, ha magánirodában sikerül helyet találnod.

Akkor is jó lehetőség számodra egy ilyen képzés, ha jogi pályára készülsz, de elsőre nem sikerült a felvételid, hiszen munka közben ismerkedhetsz a területtel.

Ha érdekel, mivel foglalkozik egy jogi asszisztens, olvasd el velük készült interjúnkat.

Hogyan tanulhatod?

Érettségi megszerzése után tanulhatod iskolarendszerű képzés keretében.

[itt_tanulhatod]

Miről tanulsz majd?

- gépírás

- levelezés szabályai

- jogi asszisztensi feladatok az igazságszolgáltatásban

- jogi asszisztensi feladatok az igazságszolgáltatáson kívüli területeken

Álláslehetőségek

Elsősorban alkalmazottként tudsz elhelyezkedni ezzel a végzettséggel ügyvédi vagy közjegyzői irodákban, de vállalatok, önkormányzatok, állami szervezetek, hivatalok jogi osztályán is szívesen alkalmaznak, hogy segítsd az ügyvédek, jogászok, közjegyzők munkáját. Viszonylag magas fizetésre számíthatsz ezen a területen és jó munkakörülményekre.

Pályaválasztási verseny középiskolásoknak

Szenes Nicolette — Thu, 17 Jan 2013 08:39:14 +0000

A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Csökken az állami ösztöndíjas helyek száma a felsőoktatásban

Szenes Nicolette — Wed, 05 Dec 2012 09:56:23 +0000

Jövőre jelentősen csökkennének a felsőoktatásban az állami teljes ösztöndíjas keretszámok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. A tervezet szerint – amelyről várhatóan ma tárgyal a kormány – 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat.

Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Teljes ösztöndíjas formában a felsőoktatási szakképzésben (korábban ez volt a felsőfokú szakképzés, FSZ) 200, az alapképzésben 7710, az egységes, osztatlan képzésben 2380, a határon túli kihelyezett képzésben pedig 40. Agrár képzési területen 300, bölcsészeti képzésben 550, informatikai képzésben 800, műszaki területen 1200, orvosi képzésben 2350, pedagógusképzésben 1150, sportterületen 100, társadalomtudományi területen 270, természettudományi területen 800, művészeti képzésben 100, művészetközvetítési területen pedig 40 a teljes állami ösztöndíjas keretszám.

A részösztöndíjas képzésben a felsőoktatási szakképzésben (FSZ) 1300, az alapképzésben 37 350, az egységes osztatlan képzésben 2360, a határon túli képzésben 320, a sportolók kategóriájában 500 a keretszám.

Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

A kormány november 21-én tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-i dátumú Emmi-előterjesztésben az állt, a kormány összesen 53 640 főben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

A most szeptemberben indult tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhattak, további 15 550 diák részösztöndíjat kapott. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lett. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

MTI

Változna a felsőoktatási felvételi – drágább lenne a jelentkezés

Szenes Nicolette — Wed, 28 Nov 2012 07:33:00 +0000

Egy eljárás keretében öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni a jövőben – a kormány így módosítaná a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet. Összességében emelkednének az eljárási díjak. A kormany.hu oldalon közzétett javaslatot november 30-ig lehet véleményezni.

A javaslatban az áll, hogy a jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – öt felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhetne. Eddig korlátlan számú helyre lehetett jelentkezni.

A jelentkező az általa meghatározott sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napon belül – írásban vagy elektronikus úton – egyszer módosíthatja.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárási alapdíja 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egy képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosítana, igaz, ha ugyanazon intézmény egy szakjára államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre is jelentkezel, az egy jelentkezésnek számít. Minden újabb jelentkezésért további 3000-3000 forint kiegészítő díjat kellene fizetni.

Eddig is 9000 forint volt az alap eljárási díj, de ezért három képzést lehetett megjelölni. A további szakokért 2000 forintot kellett fizetni.

Minden évben két felvételi eljárás lenne, a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felsőoktatási intézmény a tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja, a kiadvány ugyanakkor nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat.

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a pontszámot a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell meghatározni.

A számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot kaphat.

A felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 50 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 40 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot kaphat. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, az elbírálási sorrendben elsőként jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni – olvasható az indítványban. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell számítani. Ennek módja öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek összegének kettővel való megszorzása.

A másik variáció szerint az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni. Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi tárgy, vagy az így meghatározott érettségi tárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi tárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

Ha a jelentkező jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpont járna. A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra lenne jogosult.

A rendeletet a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmaznák.

MTI

Te vagy a legjobb – mutasd meg mindenkinek!

Szenes Nicolette — Fri, 05 Oct 2012 09:33:03 +0000

Úgy érzed, nem tudod kiaknázni a benned rejlő tehetséget? Most profi szakemberek segítségét kérheted, akik segítenek neked ebben.

A „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 18-30 éves fiatalokat támogat, hogy mesteri szintre emelhessék a bennük rejlő tudást és képességeket. Segítenek abban, hogy kibontakoztathasd tehetségedet, és megtaláld a helyed a munkaerőpiacon.

Mitől lesznek egyesek sikeresek, mitől működik az életük? Hogyan gondolkoznak a céljaikról? Hogyan érvényesítik a képességeiket? Szeretnél jó pozícióból indulni a munkakeresésénél? Érdekel egy kreatív műhelymunka, amiben fejlődhetsz?

A társaság erősíti a személyes hatékonyságot, az önmegvalósítást, a stratégiai gondolkodást, a tárgyalástechnika és a stressz kezelését. Csatlakoznál egy pozitív csapathoz? Itt megteheted

Tippek, tanácsok

Szenes Nicolette — Fri, 22 Jun 2012 22:00:00 +0000

Írásbeli vizsga: Feladatválasztós teszt: Tipikus hibák: 1. Elakadunk az első olyan kérdésnél, amire nem tudjuk a választ. Megoldás: – ha valamire nem tudjuk a választ, haladjunk tovább – a végén térjünk vissza a kihagyott pontokra 2. Kifutunk az időből, mivel egy kérdésnél túl sok időt " vesztegeltünk" Megoldás: – mivel általában 50 kérdésre kell 30 perc alatt választ adnunk, ezért jól be kell osztani az időt (1 kérdésre kb fél perc áll rendelkezésünkre) – lehetőleg úgy, hogy a végére maradjon 1-2 perc az átnézésre, és a kihagyott kérdésekre is visszatérhessünk 3. Megválaszolatlanul hagyunk kérdéseket Megoldás: Ha már végképp nem tudunk dönteni a megadott lehetséges megoldások közül, akkor is jelöljünk be valamit, hátha mégis pont a jót találtuk meg 4. Nem értjük a kiegészítendő kérdést, ezért nem válaszolunk Megoldás: – Előfordulhatnak olyan esetek, mikor nem feltétlenül kell a kiegészítendő mondatot megérteni – nézzük meg, hogy egyáltalán mi hiányzik a mondtaból, mert ha pl. igevonzat, akkor könnyebb a helyzet, mert sok igének csak egy vonzata van, és ha azt tudjuk, akkor nyert ügyünk van – ha kötőszóról van szó, akkor mindig nézzük meg a pótlásra szoruló mondat szórendjét (német nyelvnél ez elengedhetetlen) Fordítás: Tipikus hibák: 1.Elkerüli a figyelmünket a lefordítandó szöveg címe, ami támpontot adhatna a szöveg jellegére. Megoldás:- Mindig nézzük meg, hogy a lefordítandó szövegnek adtak-e címet. 2. A fordítandó teljes szöveget nem olvassuk át, éppen ezért nem kapunk átfogó benyomást a szövegről. Ebből követketkezik, hogy az első ismeretlen, vagy ismeretlennek tűnő szónál a szótárhoz nyúlunk. Ezzel nagyon sok időt veszítünk a rendelkezésre álló időből. Megoldás:- Olvassuk el a szöveget végig (akár többször is)- Próbáljuk értelmezni a szöveg mondandóját- Utolsó átnézéskor hátulról előre haladjunk, és jelöljük az ismeretlen szavakat, vagy azokat, amelyek ismerősnek tűnnek, de nem vagyunk benne biztosak.- Csak ezután nyúljunk a szótárhoz- Először azokat a szavakat keressük ki, amik teljesen ismeretlenek és csak azután keressük ki azokat a szavakat, amelyeknek a jelentésében nem vagyunk biztosak, vagy a szövegkönyezet alapján nem tudjuk kikövetkeztetni. 3. A szótárban található lehetőségek közül a rossz jelentés kiválasztása. Ez abból adódhat, hogy miután megtaláltunk egy szót/kifejezést a legelső ott álló jelentést használjuk fel a fordítandó szövegben. Megoldás:- A legtöbb szótárban megkülönböztetik (számmal, vastag betűvel) egyes szavak jelentésbeli eltéréseit, ezért ne sajnáljuk rá az időt, hogy átfussuk egy szó/kifejezés jelentéseit, mert így lehet a szövegbe illőt kiválasztani. A szófaj is igen fontos (ige, főnév stb.) 4. A magyarra fordított szöveg magyartalan, vagy a célnyelvre fordított szöveg nem értelmezhető. Megoldás:- Miután kész vagyunk a fordítással, az eredeti szöveget rakjuk félre és így olvassuk át a lefordított szöveget, vagyis írjuk át magyarra vagy a célnyelvre a nyers fordítást. 5. A lefordított szöveg tele van helyesírási hibákkal. Megoldás: A fordítás nem csak arról szól, hogy adott nyelvre le tudunk-e egy szöveget fordítani, hanem azt is pontozzák, hogy a lefordított szövegben milyen a helyesírás. Ezért mindig nézzük át a szöveget az esetleges helyesírási hibák miatt. Ne ezen múljanak pontok. Hallás utáni értés (magnó): Az egynyelvű nyelvvizsgákon általában ez a feladatsor az írásbeli nyelvvizsga része. A legtöbb nyelvvizsgán az első hallgatás előtt elolvashatjuk, hogy milyen információkat kell keresnünk a meghallgatandó szövegben. Tipikus hibák: 1. Nem olvassuk el rendesen, milyen információkat kell kiszűrnünk a szövegből. Megoldás: Mindig olvassuk el, mire kell választ találnunk a szövegből. 2. " Bepánikolunk" , ha nem értünk meg mindent a szövegből. Megoldás: Nyugalom, nem tolmácsokat nyelvvizsgáztatnak, nem az a fontos, hogy minden egyes szót megértsünk a hallott szövegből! Az első hallgatáskor ne írjunk, csak figyeljünk. 3. Elveszünk a részletekben. Megoldás: Itt is jól alkalmazható a kulcsszavak keresése. 4. Nyelvtani szerkezetek figyelmen kívül hagyása. Megoldás: – Figyeljünk oda, hogy a keresendő szempontokban, van-e tagadás. – Figyeljünk az igék vonzataira, mert más vonzat más jelentést hordozhat magában. – Figyeljünk az igekötőkre, mert ugyanúgy, mint a vonzatoknál, más igekötő, megint csak más jelentést hordozhat magában Levél: Tipikus hibák: 1.Nem figyelünk a formai jellemzőkre. Megoldás: Mindig ellenőrizzük, hogy a formai jellemzőket (megszólítás, dátum, elköszönés, aláírás) nem felejtettük-e le. Ez azért is fontos, mert értékes pontokat veszíthetünk velük, ha bármelyik is hiányzik. 2. Nem figyelünk oda ki címzett/hivatalos levélnél rossz a megszólítás Megoldás: – Mindig figyeljünk oda kinek kell a levelet írni. – Barátnak szóló levélben ne magázódjunk. – Hivatalos levelet ne tegező formában írjuk. 3. Nem olvassuk el rendesen a feladathoz tartozó bevezető szöveget (feltéve, ha van), pedig igen sokszor találhatunk benne olyan kifejezéseket, amelyeket fel tudunk használni a levél megírásához. Megoldás: – Mindig nézzük meg, hogy van-e a levélhez bevezető szöveg. – Ez azokon a nyelvvizsgákon, melyeken eleve levélre kell válaszolni, elengedhetetlen, mivel csak így tudjuk megoldani a feladatot. 4. A megadott szempontok kidolgozása a, egy szempontról túl sokat írunk b, nem fejtünk ki megadott szempontot Megoldás: Minden szemponthoz írjunk legalább 2-3 mondatot, ha van időnk, akkor egy-egy számunkra szimpatikus szempontot bővebben is kifejthetünk. 5. A megadott szempontokra (kérdésként feltéve) egy az egyben válaszolunk. Megoldás: – ha a szempontoknál az áll például, hogy miért nem szeretünk moziba járni, akkor az a válasz nem elegendő, hogy mert otthon kényelmesebb. – ha kérdést tesznek fel a szempontok között, szőjük bele a válaszunkba. pl. Azért nem szeretek moziba járni, mert otthon kényelmesebb a filmnézés. Lyukas-szöveg (Closed-text): 1. Nem töltünk ki minden üres részt. Megoldás: Ne hagyjunk soha üres vonalat, kockát, még akkor sem, ha nem tudjuk a választ, mivel, ha jó kaphatunk rá pontot, de ha rossz, akkor sem jár rá mínusz pont, tehát ha nem írunk semmit, akkor is nulla pont jár rá, és ha írunk, de rossz, akkor is nulla, ezért adjuk meg magunknak az esélyt, hogy esetleg elérhetünk vele pontot. 2. Minden rendszer nélkül jelölgetünk. Megoldás: – Mindig nézzük meg, hogy mi hiányozhat a kiegészítendő szövegből. – Nézzük meg, áll-e ige a mondatban, ha áll, akkor milyen időben van (előfordulhat, hogy az időbeli segédige hiányozhat a főige melöl) – Nézzük meg a vonzat miatt, mi az ige. – Nézzük végig a mondatokat az esetleges igekötők, főnévi igeneves szerkezetek miatt (ez utóbbi miatt elég sok lehetőség kizárható a lehetőségek közül, ha igével kell a mondatot kiegészíteni) – Nézzük meg, szerepel-e alany a kiegészítésre szoruló mondatban. – Ha összetett mondat, akkor nézzük meg van-e kötőszó a mondatok között. Olvasás utáni értés (egynyelvű pl. ÖSD): Mivel az ilyen típusú nyelvvizsgák többségén nem használhatunk szótárt, ezért itt nem az a fontos, hogy szó szerint mindent megértsünk a szövegekből. Tipikus hibák: 1. Megpróbáljuk szó szerint lefordítani magunknak a szöveget. Ebből következik, hogy az első ismeretlen szónál elakadunk. Megoldás: Próbáljuk a szöveg lényegét értelmezni és kulcsszavakat keresni. 2. Nem figyelünk a nyelvtani szerkezetekre. Megoldás: – mindig nézzük meg van-e tagadás a helyesnek vélt megoldásban, mert sokszor emiatt nem megfelelő a válasz – mindig nézzük meg, hogy a jelentést hordozó ige milyen időben van – figyeljünk összetett mondtatoknál a kötőszavakra – figyeljünk az igék vonzatára, más vonzat más jelentést hordozhat magában. Olvasás utáni értés (kétnyelvű, pl. ITK): Tipikus hibák: 1. Az első ismeretlen szónál szótárhoz nyúlunk. Megoldás: – mivel ez a feladat nem azt méri, hogy tudjuk lefordítani a teljes szöveget, hanem azt, hogy adott kérdésekre ki tudjuk-e szűrni a szövegből az odatartozó részt és azt lefordítani, ezért az " előmunkára" jobban kell összpontosítani. – először mindig olvassuk el a szöveget – aztán nézzük meg milyen információkat kell a szövegből kiszűrnünk – olvassuk el a szöveget még egyszer (akár többször) – jelöljük be kb hol találhatók a szövegben a kérdésekre adandó válaszok – amelyik információt szótár nélkül is le tudjuk fordítani, írjuk le a megoldólapra – az ismeretlen vagy ismeretlennek vélt szavakat tartalmazó részeket olvassuk el többször is, mivel elképzelhető, hogy az ismeretlen szó kiszótárazása nélkül is le tudjuk fordítani – mindig azt kezdjük el előbb fordítani, amiben a legkevesebb ismeretlen vagy ismeretlennek vélt szó található – lehet, hogy ez így hosszadalmasnak tűnik, és attól fél a vizsgázó, hogy nem lesz elég ideje a fordításra, de ha eleget gyakorolja ezt a módszert, nagyon hamar hozzá lehet szokni és csodálkozni fog, hogy milyen egyszerű lesz a fordítás, mivel nem arra pazarolja az idejét, hogy azokban a szövegrészekben található ismeretlen szavakat keresse ki a szótárból, amelyek egy feltett kérdésre sem adnak választ. Szóbeli vizsga: Grafikonelemzés: Tipikus hibák: 1. Mivel a legtöbb nyelvvizsgán képleírási feladat van, ezért ha egy ilyennel találkozunk " bepánikolunk" . Megoldás: Nem kell megijedni, van néhány igen jó szófordulat, amellyel bármilyen grafikont gyerekjáték elemezni. Ha ezeket rendesen megtanuljuk, nem okozhat problémát egy grafikon sem. (pl. melléknevek fokozása) 2. Nem nézzük meg, hogy a grafikonhoz van-e felirat. Megoldás: Mielőtt nekikezdünk egy grafikont elemezni, mindig jól nézzük meg az ábrát. A kisbetűs feliratokat is. Nagyon sokszor fel tudjuk ezeket az elemzésben használni. 3. Nem figyeljük meg, hogy van-e évszám feltüntetve, ezért jelen időben elemezzük az ábrát, még akkor is, ha egy régebbi statisztika eredményét kapjuk kézhez. Megoldás: Mindig nézzük meg, hogy van-e évszám, mivel a múltban készített statisztikákról nem beszélhetünk jelen időben. 4. Ha két grafikon van egy képen, akkor csak külön-külön beszélünk róla. Megoldás: A külön-külön elemzésen túl ilyen grafikonoknál elvárják tőlünk, hogy összehasonlítást is végezzünk. Ehhez is találhatók igen jól használható szófordulatok. Képleírás: A legtöbb nyelvvizsgán alapfokon még elegendő lehet, ha csak magáról a képről beszélünk, viszont közép- és felsőfokon a képből kiindulva elvárják a vizsgázótól, hogy asszociáljon és ne magát a képet mutassa be. Viszont arra ügyeljünk, hogy csak azt mondjuk el, amit képesek vagyunk idegen nyelven kifejezni, ne bonyolódjunk bele a mondandónkba. pl. – Ha egy újságot olvasó ember látható a képen, akkor ne csak azt mondjuk el, hogy újságot olvas, hanem azt is, hogy mit gondolunk, miért pont azt az újságot olvassa. A ruházata alapján is próbáljunk következtetéseket levonni (pl. foglalkozás) – Ha tájképet kell bemutatnunk, ne csak azt mondjuk el, hogy pl. egy tengerpartot látunk, hanem, hogy hol készülhetett a kép. Készítette: Turai Tímea

Aki szebbé teszi a netet – a webprogramozó

Szenes Nicolette — Mon, 18 Jun 2012 22:00:00 +0000

A webprogramozó egy igazán mai szakma, ők készítik a különféle honlapokat, internetes portálokat, web-áruházakat. Aki erre a szakmára adná a fejét, jó, ha előzetesen már rendelkezik legalább alapfokú informatikai ismeretekkel.

A jó webprogramozó logikus gondolkodású, kreatív, jól tud rendszerezni, és érdekelje az internet gyorsan változó, fejlődő világa.

A tantárgyak között ECDL ismeretek, hálózatok és internet, HTML, CSS, XML szerkesztés, programozás, adatbázis alapismeretek tartoznak. Mivel a PHP, vagy a Jawa script programozói nyelvet kizárólag a web-en használják, ezeket is el kell sajátítani. Ismernie kell az adatvédelmi elvek jogi szabályait, az adatbáziskezelést, a különféle objektum-orientált programozást és az internetes alkalmazásfejlesztést.

Tóth Imre azért választotta a webprogramozó tanfolyamot, mert az informatikán belül mozgalmasabb területre vágyott.

- Korábban már elvégeztem egy általános szoftverüzemeltető, és egy rendszergazda

tanfolyamot, de a kreativitásomat is szerettem volna használni – meséli. – Az is vonzott, hogy ezzel a szakmával könnyen találok munkát. De számomra az sem volt közömbös, hogy olyan weboldalakat készíthetek, amelyeknek napi több ezer, esetleg több tízezer ember lát.

Igaz, hogy webprogramozóként én a különböző programnyelvek kialakításával és egymásba illeszthetőségével foglalkozom elsősorban, a dizájnt grafikus tervezi, de a dinamikus weboldalak fejlesztéséhez is szövegeket kell digitalizálni, kiadványszerkesztővel kell formázni, és vektor és rasztergarfikus képeket kell szerkeszteni, szoftverekkel adatbázisokat készítek, síkbeli és 3D-animációkat hozok létre.

Igaz, hogy számítógép előtt kell ülnöm egész nap, de a napi feladat változatos, és egy számítógépőrültnek, mint amilyen én vagyok, ez éppen ideális foglalkozás.

Idén kell felsőfokú szakképzésre jelentkezni

Szenes Nicolette — Sun, 17 Jun 2012 22:00:00 +0000

Jelentősen átalakul a hírek szerint jövőre a felsőfokú szakképzés rendszere. Felsőoktatási programmá alakítanák, és jövőre már csak főiskolák indíthatják, és felvételi vizsgát követően lehet bejutni ezekre.

A régi szabályok szerint utoljára 2012 szeptemberben indulnak ilyen képzések, ezeken előreláthatólag 3500 hallgató tanulhatna ingyen. 2012-ben a legtöbben – 2637-en – az idegenforgalmi szakmenedzser képzésre adták le a jelentkezésüket, de nagyon népszerűek a művészeti OKJ-s képzések is.

Ezeken a képzéseken a 18-22 év közötti fiatalok ingyenesen tanulhatnak, diákigazolványt kapnak és családi pótlékot is igénybe vehetnek.

Terméktervező műszaki menedzserasszisztens

Szenes Nicolette — Mon, 28 May 2012 22:00:00 +0000

A terméktervező műszaki menedzser asszisztens – mint a műszaki menedzser, illetve mint a terméktervező mérnök közvetlen munkatársa – a megfelelő mélységű terméktervezésre vonatkozó műszaki, informatikai és számítógépkezelési ismeretei, továbbá menedzsment és idegennyelvi ismeretei birtokában műszaki ügyintézői feladatokat lát el. Ennek érdekében: – részt vesz = a terméktervezői tevékenységet megalapozó műszaki, gazdasági, marketing, környezetvédelmi stb. információk gyűjtésében és rendszerezésében, = szakmai irányítás mellett a terméktervezés kreatív tevékenységeiben, = az arculat- és formatervezésben, a vázlatok és változatok elkészítésében, = a terméktervezés rutinjellegű, ismétlődő tevékenységeiben, amelyek egy része alól képes a terméktervező mérnököt mentesíteni, = a terméktervezéshez kapcsolódó gazdasági számítások elvégzésében, = a terméktervezés, mint projekt feladat előkészítésében és végrehajtásában, = a modellek, a minta és kísérleti darabok előállításában, = a kísérletek és mérések előkészítésében és biztonságos lebonyolításában, = a technológus, a gyártó, a minőségbiztosító, az üzemeltető stb. szakemberekkel folytatott konzultációkban és egyeztetésekben, = a hatékony tervező munkához szükséges feltételek és munkahelyi környezet kialakításában és fenntartásában, = a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában, = a terméktervezési tevékenység eredményeinek bemutatásában, esetleges értékesítésében, prezentációk, tájékoztatók szervezésében és végrehajtásában, = a terméktervezői tevékenységekhez kapcsolható vállalkozások menedzselésében, különböző vevőszolgálati és kereskedői tevékenységekben – folyamatosan ellenőrzi = a terméktervezési folyamat tervezett időbeli előrehaladásának helyzetét, = a felhasznált erőforrások mennyiségét és értékét, = a kísérletek, a kísérleti gyártás és üzemeltetés során felhasznált anyagok, berendezések, műszerek műszaki paramétereit – gondoskodik = a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról, = a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról, = a folyamatos működéshez szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról – együttműködik = a vállalat érintett szervezeti egységeivel (beszerzés, termelés, tervezés, értékesítés, vevőszolgálat), = a vállalat külső partnereivel (beszállítók, vevők, szolgáltató, finanszírozó, ellenőrző, minősítő intézmények), = kutató-fejlesztő intézményekkel – magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése = laboratóriumi feladatok ellátása, = próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás, = részvétel a kísérleti munkákban.

Telekommunikációs asszisztens – OKJ leírás

Szenes Nicolette — Mon, 14 May 2012 22:00:00 +0000

OKJ-szám: 55 481 03Betölthető foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások FEOR 3139Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulható Szükséges iskolai végzettség: érettségi Ide tartoznak a 313-as alcsoportból a máshová nem sorolható számítástechnikai foglalkozású dolgozók.Jellemző munkakör:* Számítástechnikai szoftverüzemeltető Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései: