Népszerűek az egészségügyi ösztöndíjak

A két héttel ezelőtt meghirdetett egészségügyi ösztöndíjak több mint egyharmadára már érkezett pályázat. A tavalyi nagy érdeklődés után idén ismét meghirdette a szakorvos- és szakgyógyszerész hallgatók számára kiírt pályázatokat az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Az ösztöndíjakra december 15-ig lehet jelentkezni.

A Szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos Ösztöndíja és a Szakgyógyszerész-jelöltek Than Károly Ösztöndíja mellett idén újdonság a Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakorvosjelöltek Méhes Károly Ösztöndíja. A bérükön felül havi nettó 100 ezer forintot kapnak – pályázati úton, ösztöndíj formájában – az első szakvizsga megszerzéséig a teljes szakképzési időre azok az orvosok, akik vállalják, hogy a szakképzés befejezését követően legalább annyi ideig dolgoznak Magyarországon, amennyi ideig a programban támogatásban részesülnek. A pályázóknak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a betegellátással összefüggésben hálapénzt nem fogadnak el.

Az idén összesen ötszázan jelentkezhetnek az ösztöndíjprogramra, november végéig 181 pályázat érkezett, ebből 174-en a Markusovszky Lajos, 5-en a Méhes Károly, 2-en a Than Károly ösztöndíjra jelentkeztek.

Tüdőgyulladás-Pneumonia

A tüdő fertőzéses eredetű megbetegedése. Leggyakoribb kórokozók a baktériumok, melyek a légutakon keresztül érik el a tüdő szövetét. Tünetek: láz, köhögés, mellkasi fájdalom, levertség, nehézlégzés, fulladás. Nemritkán tünetszegényen zajlik. Diagnózis: Az orvos a mellkas kopogtatásával és fonendoszkóppal történő hallgatózással jellegzetes eltéréseket talál. A mellkas röntgen vizsgálata mutatja a gyulladásos területet. A vérkép laboratóriumi vizsgálata a fertőzésre jellemző magasabb fehérvérsejtszámot, gyorsult vörösvértestsüllyedést  ( Westergreen-We ) igazolhat. A köpetből, vagy a láz alatt vett vérmintából ( hemokultúra ) kitenyészthető a kórokozó. Amennyiben sikerül kitenyészteni a baktériumot, az is meghatározható, hogy melyik gyógyszer alkalmas a kórókozó elpusztítására. A hatásos gyógyszert a baktériumtelepekhez juttatva, azok elpusztulnak. Kezelés: Antibiotikumok, köptetők-nyákoldók, lázcsillapítás, ágynyugalom. Antibiotikumok: A baktériumok szaporódását gátló, vagy azokat elpusztító gyógyszerek. Tabletta, injekció, vagy intravénás infúzió formájában alkalmazzák. A diagnózis felállításakor általában az orvos következtetni tud a legvalószínűbb kórokozóra és a várhatón hatékony antibiotikumra. A tenyésztési eredmények megérkezéséig ezt alkalmazza. Fiatal, jó általános állapotú betegek és enyhe tünetek esetén a tüdőgyulladás otthon kezelhető. Idős, vagy rossz általános állapotú betegek, súlyos tünetek esetén kórházi kezelés mellett dönthet az orvos. 

Túl sok problémám van, átcsapnak a fejem felett

A problémák valóban megoldhatatlanok.

Megoldássá váró feladattá kell tenni őket. Ne a problémát nézzük, hanem koncentráljunk arra: „Hogy tudom megoldani?”

Először is azonosítsuk be, fogalmazzuk meg nagyon pontosan, hogy mi a probléma!

Dolgozzunk ki megoldási ötleteket!

Aztán valósítsuk meg őket!

Nézzük meg, hogy nem vagyunk-e véletlenül a probléma része! A személyeket mindig le kell választani a problémáról.

Más embereket nem tudunk megváltoztatni. Ne a személyt, a problémát kezeljük!

Szoloviné Bucsi Mariann tréner

www.soliann.hu

Szerv-és szövetátültetés

  1. évi CLIV. törvény az egészségügyről XI. Fejezet SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS 202. § E fejezet alkalmazásában a) szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve aa) a spermiumot és a petesejtet, ab) az embriót és a magzatot, ac) a vért és a véralkotórészt b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet – egészben történő eltávolítása esetén – a szervezet nem képes regenerálni c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából f) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése g) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. 203. § (1) Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni. (2) Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen célú felhasználás céljára reklámozni. (3) Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élőből vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni. -4 (5) A szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.

Szerv, szövet eltávolítása halottból

  1. § (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. (2) A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. (3) Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. (4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. 212. § (1) A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. (2) A bizottság tagjai az egészségügyi intézmény vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. (3) A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz. (4) A bizottság jegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát. (5) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik. 213. § A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. 214. § Szerv- és szövetátültetés céljára – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §-ban foglalt keretek között – bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.

Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből

  1. § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. (2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra, a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt, b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint c) az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén. 205. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább c) regenerálódó szövetet. (2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 206. § (1) Szervet, illetve szövetet – az (5) bekezdés kivételével – csak cselekvőképes személy adományozhat. (2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens a) egyeneságbeli rokona, b) egyeneságbeli rokonának testvére, c) testvére, d) testvérének egyeneságbeli rokona. (3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. (4) A fogva tartott és a sorkatonai szolgálatot töltő személy csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szervdonor. (5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására – kizárólag a (2) bekezdés szerinti hozzátartozó testébe való átültetés céljából – kiskorú személy testéből is sor kerülhet. Ebben az esetben a törvényes képviselő beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehetőség szerint a kiskorú személyt is meghallgatja, és meggyőződik arról, hogy a kiskorú a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát. 207. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. (2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt – társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. E költségeket az állam viseli. 208. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas. 209. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi. (2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. (3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. (5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni. (6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni. 210. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott – ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.

Szerv és szövet beültetése

  1. § (1) Azokat a betegeket, akiknél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi intézmény kezdeményezi. (2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről. (3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. (4) A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság végzi.

Pajzsmirigy alulműködés ( Hypothyreosis )

A pajzsmirigyhormonok elégtelen elválasztása okozza a betegséget. Kiváltó okok: jódhiány, pajzsmirigy gyulladás, gyógyszer okozta pajzsmirigykárosodás, a pajzsmirigy műtéti eltávolítása, a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, stb. Tünetek: általában bizonytalan, nem jellegzetes tünetekkel kezdődik a betegség. Később a betegek meglassulnak, letargikussá válnak, testsúlyuk megnő. Székrekedés, a hang mélyülése, nőknél a menstruáció elmaradása, jellegzetes bőr alatti vizenyő, sápadt, hideg bőr,  megnagyobbodott pajzsmirigy, kifejezéstelen arc fordulhatnak elő. Diagnózis: a pajzsmirigyhormonok meghatározását  a vérből végzik, ezek szintje alacsony. Kezelés: a pajzsmirigyhormonok tablettás formában pótolhatók.

Orbáncfű – a természetes szorongáscsökkentő és antidepresszáns

Az orbáncfű egy Európában is honos gyógynövény, gyógyhatását évezredek óta ismerik. Hangulatjavító és szorongáscsökkentő szerként napjainkban egyre divatosabb. Hatékonyságát az enyhe- és közepesen súlyos depresszióban és szorongás esetén számos tudományos kutatás is bizonyítja. Ellentétben bizonyos nyugtatókkal, az orbáncfű-készítmények esetén nincs hozzászokás. A tudományos vizsgálatok adatai alapján a mellékhatások is sokkal ritkábbak, mint az, az antidepresszáns gyógyszereknél tapasztalható. A gyógynövény kedvező hatását világszerte egyre több pszichiáter is elismeri.A csak orbáncfüvet tartalmazó készítmények szedése során nem várható azonnali hatás. 2-4 hetes folyamatos kezelés után javulnak a tünetek.  Keresse az orbáncfű-készítményeket a patikákban!  A gyógynövénykészítmények szedéséről kérje ki orvosa, vagy gyógyszerésze véleményét! A szakembert mindig tájékoztatni kell a gyógynövénykészítmények alkalmazásáról, mert azok befolyásolhatják más gyógyszerek hatását, vagy biztonságosságát! A gyógynövénykészítményeket is csak a javasolt adagban és időtartamig javasolt alkalmazni.  Csak megbízható forrásból származó gyógynövénykészítményeket vásároljon!Kapcsolódó cikkek: Stressz ellen citromfű                                      Nyugtató gyógytea receptje                                      Aromaterápia rossz hangulat, szorongás, alvászavar ellen

Nyelőcsői reflux betegség ( Gastrooesophagealis reflux, Refl

A betegség lényege: a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe és ott gyulladást okozhat. Kialakulásában a nyelőcsőt a gyomortól elválasztó izomgyűrű gyengesége játszik szerepet. Tünetek: típusos tünetei a gyomorégés, savas felböfögés, szegycsont mögötti égő érzés, hányinger. Nem típusos formája mellkasi fájdalommal, csuklással, állandó köhögéssel járhat. Diagnózis: a típusos tünetek gyakran elegendőek a diagnózis felállításához. Ilyenkor a savcsökkentő gyógyszerekre csökkenő, majd megszűnő panaszok erősítik a diagnózist. ( terápiás teszt ) A kórkép elsődleges vizsgálati módszere a gyomortükrözés, melynek során látható a gyulladásos nyelőcsői nyálkahártya, megállapítható a gyulladás súlyossága ( a betegség stádiuma ). Jóval ritkábban kerül sor a nyelőcsőben uralkodó nyomásviszonyok, illetve a savi viszonyok 24 órás mérésére és a nyelőcső röntgenvizsgálatára ( melyet kontrasztanyag ivását követően végeznek ). Kezelés: a gyógyszeres kezelés hosszú távú, több hónapon, akár éveken át is tarthat. Gyomorsavközömbösítő, savelválasztást gátló gyógyszeres kezelés mellett olyan gyógyszereket is alkalmaznak, melyek a nyelőcsői záró izomgyűrű működését javítják. Amennyiben a hosszú távú gyógyszeres kezelés eredménytelen, műtéti megoldásra is sor kerülhet, mely során mesterségesen képeznek zárógyűrűt a nyelőcső alsó szakaszának megfelelően. Hasznos lehet bizonyos életmódbeli változtatások beveztése is: lefekvés előtt 2 órával már ne egyen semmit, ne dohányozzon, kerülje a koffeintartalmú itakokat stb. A fenti tünetek más megbetegedéseket is jelezhetnek ( pl. nyelőcsőrák ), ezért a tünetek észlelésekor feltétlenül keresse fel háziorvosát!

Ne válasszak egészségügyi iskolát?

Anyum azt mondta, ne válasszak egészségügyi iskolát mert annak már vége ez igaz vagy nem?Válasz:   Sajnos nem értem pontosan mire gondolsz az alatt, hogy „annak már vége”. Az egészségügyre gondolsz? Anyukád valószínűleg arra gondolt, hogy most nehéz helyzetben van az egészségügy, de szerintem orvosokra, ápolónőkre mindig szükség lesz, hiszen beteg emberek mindig vannak és lesznek is, őket pedig valakinek meg kell gyógyítani. A legfontosabb, hogy Te mit szeretnél tanulni, hiszen az ember azon a pályán lehet a legsikeresebb, amit szívvel-lélekkel tud végezni, akár az egészségügyben, akár más területen. Az egészségügyön belül nagyon sok szakma van, ezeknek a helyezte különböző. Azt javasolnám Neked, hogy először olvasd át a szüleiddel a szakmák leírását, és válassz belőle, amelyik Neked tetszik, amelyiket szívesen tanulnád. Ezután keressetek fel egy pályaválasztási tanácsadót, aki szakemberként segít eldönteni, hogy a sok választott szakma közül melyik a legjobb Neked. Tehát fontos, hogy Te válassz, amelyik tetszik, ezt beszéld meg a szüleiddel, és együtt kérdjetek tanácsot egy szakembertől, sokat fog segíteni!   A szakmák leírása>>>   Pályaválasztási tanácsadás   Fővárosi Pályaválasztási tanácsadó:   Könyvek a szakmákról:   Sok sikert a pályaválasztáshoz!   Remélem, tudtam segíteni!  

Natív hasi röntgen vizsgálat

Célja: A hasi szervek vizsgálata. Elsősorban a bélelzáródás során a belekben felhalmozódó levegő és az üreges szervek ( gyomor, bél ) kilyukadása során a rekesz alá jutott szabad levegő kimutatására használják. A módszer lényege: A röntgensugarakat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el. Azok a röntgensugarak, melyek nem nyelődnek el a röntgenfilmen elszíneződést okoznak. A levegő átengedi a sugarakot, így sötét árnyékot ad, míg a hasi szervek változó mértékben elnyelik a sugarakat világos árnyékot képezve. A vizsgálat menete: A vizsgálat álló testhelyzetben történik. A súlyos állapotú beteg vizsgálatát fekve is el lehet végezni, ez azonban a vizsgálat értékelhetőségét ronthatja. Az asszisztens megkéri a röntgen ernyő előtt álló beteget, hogy lélegezzen be és tartsa benn a beszívott levegőt. A vizsgálat ebben a testhelyzetben történik. Előkészítés: Nem igényel speciális előkészítést. Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell! 

Natív és kontrasztanyagos CT-vizsgálatok

Célja: A mellkas, a hasi szervek, a kismedence, a csontok és a koponya gyulladásos, daganatos megbetegedései, sérülései esetén alkalmazott vizsgálómódszer. Az elváltozások pontos helye, kiterjedése és eredet vizsgálható. A módszer lényege: A vizsgálat röntgensugarakkal történik. A különböző szövetek különböző módon nyelik el, vagy engedik át a röntgensugarakat. A CT-vizsgálat során a test hosszanti tengelye körül körbeforog és előre halad egy röntgensugarat kibocsátó és azzal szemben, egy röntgensugarat detektáló berendezés.  Az átengedett sugarakat a forgó detektor pontról pontra érzékeli. Az így nyert adatok számítógépes feldolgozása után, monitoron keresztül megjelenik a test vizsgált szeletének harántmetszeti képe. A vizsgálat menete: A beteg  a vizsgálat megkezdése után a vizsgálóhelyiségben egyedül tartózkodik. Utasításokat egy hangszórón keresztül kap a vizsgálótól. Miután a beteg a vizsgálóasztalra felfekszik, az lassan egy fekvő hengerbe csúszik. Itt történik a röntgensugarak kibocsátása és érzékelése. A betegnek nincs különösebb tennivalója a vizsgálat közben, az asszisztens időnként mély lélegzetvételekre és a levegő benntartására  szólitja fel. Előkészítés: A vizsgálat általában nem igényel különösebb előkészítést. A kontrasztanyagos vizsgálatok előtt a beteg vénás injekció formájában röntgenfogó ( jódtartalmú ) kontrasztanygot kap. A kontrasztanyag beadása után melegségérzet előfordulhat, néha a beteg úgy érzi mintha vizeletét maga alá engedte volna ( ez azonban biztosan nincs így ). A has CT-vizsgálatához általában szükség van vízzel higított kontrasztanyag megivására a vizsgálat előtt 1 órával. A kontrasztanyag hasmenést okozhat. Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell! Jódérzékenységről a kontrasztanyagos vizsgálatok előtt a vizsgálót tájékoztatni kell. A vizsgálat alatt a betegnek bezártságérzete lehet. A vizsgálat nem fájdalmas!

Vészes vérszegénység-B12 vitamin hiány-Anaemia perniciosa

 B12-vitamin hiányában károsodik a csontvelői vérképzés. A B12-vitamint  táplálékunk tartalmazza, amennyiben a vitamin felszívódása károsodik, kialakul a vészes vérszegénység. A betegség sokáig tünetmentes lehet, később a sápadt bőr, a fáradékonyság, a fizikai terhelhetőség csökkenése, fejfájás, szédülés, nehézlégzés hívhatja fel rá a figyelmet.  Diagnózis: a vérkép laboratóriumi vizsgálata mutatja a  vörösvértestszám csökkenését, és a jellegzetes, nagy méretű  vörösvértesteket. A vér B12-vitamin szintjének meghatározására is lehetőség van. A csontvelő vizsgálata során ( sternumpunctio ) a szegycsontból fémtűvel vett mintát vizsgálják mikroszkóp alatt. A csontvelő mikroszkópos képe is jellegzetes a betegségre. Mivel gyakran társul a betegséghez a gyomornyálkahártya sorvadása, általában a betegség diagnózisakor gyomortükrözést is végeznek. Kezelés: a B 12-vitamin izomba adott injekció formájában pótolható.

Mit üzen a depressziód?

A depresszióst erős lekifurdalás gyötri, tele van szemrehányással önmaga felé, s állandóan jóvá akar tenni valamit. A depresszió szót a latin deprimu szóból vezetjük le, ami elnyomást, ” elfojtást” jelent. Ez felveti azt a kérdést, mi fojtogatja a depresszióst, illetve mi az, amit elfojt. Válaszként a következő három téma jöhet szóba: Agresszió, Felelősség, Lemondás. Agresszió: A kifelé nem irányuló agresszió testi fájdalommá alakul át. E megállapításunkat azzal egészíthetjük ki, hogy az elfojtott agresszió a psziché területén depresszióhoz vezet. Az az agresszió, amelyet megnyilvánulásában blokkolunk, befelé fordul, s a feladót címzettjévé teszi. … Az agresszió csak életenergia, az aktivitás egy különös formája. Míg a pszichiátria vadul fáradozik azon, hogy a depresszióst bekapcsolja valamiféle aktivitásba, a depressziós ezt az aktivitást fenyegtőnek tartja. A depressziós kényszeresen kerül mindent, ami nyilvánosan nem elismerésre méltó és makulátlan életvezetésével próbálja meg agresszív, destruktív indulatait palástolni. Az önmaga ellen irányított agresszió legnyilvánvalóbb kifejezési formáját az öngyilkosságban találja meg. … Felelősség: A depresszió – ha az öngyilkosságtól eltekintünk – a felelősség elutasításásnak legextrémebb formája. A depressziós nem cselekszik, csak vegetál, inkább holt, mint élő. Bármennyire is elutasítja azonban az aktív szembesülést az élettel, lelkifurdalása hátsó kapuján ismét konfrontálódik a ” felelősség” témájával. A felelősségvállalástól való félelem minden depresszió előterében áll, és épp akkor szokott felerősödni, amikor a páciensnek új életfázisba kellene lépnie, mint például gyermekágyi depressziónál. Lemondás: -magány-öregség-halál. E négy szorosan összetartozó fogalom az utolsó s véleményünk szerint a legfontosabb tématerületet körvonalazza. A depresszióban a páciens rákényszerül arra, hogy az élet halálpólusával szembesüljön. A depressziós mindent megvon magától, ami élő, a mozgást, a változást, a társaságot, a kommunikációt, s manifesztálja minden élő ellenpólusát: az apátiát, a merevséget, a magányt, a halálgondolatokat. Az élet haláloldala, mely a depresszióban oly hatékonyan érvényesül nem más, mint a páciens saját árnyékvilága. A konfliktus itt az, hogy a páciens ugyanúgy fél az élettől, mint a haláltól. Az aktív élet bűnös és felelősséggel jár- éppen ez az, amit a depressziós el akar kerülni. …” Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez - A betegségek jelentése és jelentősége. Arkánum Bp. 1991

Mit érez a depressziós?

Amikor a sötétség ellepi a várost ilyenkor tél elején, mindenki egy picit szomorúbb lesz, mint nyáron volt. Néha elkövet butaságokat, néha csak magába zuhanva ül egy sarokban és azon gondolkodik, vajon mikor tör már elő belőle az a könnyáradat, ami már-már megfullasztja belül. Nincs kedve semmihez, se tanulni, se dolgozni, se másokat látni. Csak azért merészkedik emberek közé, mert muszáj, vagy mert tudja, végzetes következményekkel járhat az egyedüllét. Talán, ha van kontroll, akkor nem lesz olyan butus. Vagy még butább. Néha előfordul. Azt mondják, s ez vigasz, hogy ekkor mutatkoznak meg az igazi barátok. Talán vannak is, de ilyenkor az ember nem akarja látni őket. Mondhatni, őket a legkevésbé. Inkább azokat bántsa meg, akik nem fontosak, mint azokat, akik sosem ártanának neki. Az ember ilyenkor legszívesebben csak feküdne egy ágyon a világ végén, sírna, olvasna verseket, valamit, ami még nála is szomorúbb. Talán még írna is. Majd eldobná őket méla undorral, s még boldogtalanabbá válna. Nem enne semmit, csak csokit, meg sütiket, nem látna senkit, csak kinézne az ablakon, és hagyná, hogy a szél kifújja belőle a bánatot. Vagy a lelkét. Persze ez (is) lehetetlen. Néha ezért elmegy ide-oda, részt vesz a parádékban, mosolyog, talán nevet is, ilyenkor senki nem veszi észre, mi folyik benne mélyen, belül. De a vulkán nem alszik: egyszercsak megmoccan benne valami, szótlanná válik, csak hallgatja a többit, de az azonosulásssal már meg sem próbálkozik. Néhányan megpróbálnak lelket önteni belé, pedig ő ezt nem akarja. Úgy érzi, ők érthetik meg őt legkevésbé. Ôk, akik vidámak, szépek, okosak és jók, talán még boldogok is, bár ki tudja. Talán van ilyenkor, aki azt gondolja, megveti a tömeget, s elfordul tőle, pedig épp ellenkezőleg: ekkor van igazán szüksége rá, még ha magának sem meri bevallani. Talán majd tavasszal jobb lesz. Talán akkor majd tud örülni a virágoknak, az illatoknak, a melegnek, egy kedves bóknak. Talán. Talán nem. Forrás: TétékásNyúz XXV. félévfolyam.13.szám A depresszió kitörése

Miért pont én?

Amikor az érintett személy megtudja, hogy depressziós, azonnal gyötörni kezdi a kérdés: miért pont én?A depresszió kialakulása általában több tényező együttes eredménye.A genetikai hajlam azt jelenti, hogy azok, akiknek a családjában depressziós beteg volt (vagy öngyilkosság, alkoholizmus fordult elő) nagyobb valószínűséggel esnek át életük során depressziós epizódon.Nehéz élethelyzetek, például anyagi problémák, egy szeretett személy halála, válás, vagy szakítás, munkahelyváltás lehetnek a depressziós tünetek kiváltói. De még olyan, általában örömteli események is mint a házasságkötés, gyermek születése, vagy az egyetemi tanulmányok befejezése  is előidézhetnek olyan stresszt, ami depresszió kialakulásához vezethet.A borúlátás, pesszimizmus, vagy un. depressziós személyiségjegyek általában már a betegség kialakulását megelőzően is jellemzőek az egyéniségre. Alacsony önértékelés, negatív beállítódás, bizalmatlanság, aggodalmaskodás jellemezheti a személy gondolkodását.Súlyos, vagy krónikus testi betegségek gyakran társulnak depresszióval. A rosszindulatú, vagy gyógyíthatatlan betegségek (pl. daganatok, inzulinos cukorbetegség), a fizikai teljesítőképességet hátrányosan befolyásoló elhúzódó vagy idült megbetegedések (pl. szívelégtelenség, vagy bénulás), az állandó fájdalommal járó állapotok (pl. mozgásszervi betegségek) is előidézhetik a depresszió kialakulását.Egyéb pszichés problémák, a szorongásos megbetegedések, a drog- vagy alkoholfüggőség is társulhatnak depresszióval.  

Vastagbéltükrözés ( Colonoscopia )

Célja:A vastagbél betegségeinek ( gyulladás, polip, daganat ) diagnosztizálása. A módszer lényege:  A vizsgálatot az ún. endoszkóp segítségével végzik. Ez egy vékony, hosszú, rugalmas cső, melynek végén egy kamera van. A kamera által készített felvétel egy monitoron követhető. A csövet a végbélen keresztül vezetik a vastagbélbe, a vastag- és vékonybél határáig. A  csőben lévő fényforrás és a kamera segítségéval a vizsgált szervek belső felszíne láthatóvá válik.  A vizsgálat menete: A beteg a vizsgálóasztalon az oldalán fekszik. Általában valamilyen nyugtatószert kap a vizsgálat előtt intravénásan. A végbélen keresztül óvatosan felvezetik az eszközt. Közben levegőt fújnak a csövön át a belekbe, hogy a bél kitáguljon, falai jól láthatóvá váljanak. A vizsgálat közben kérhetik a beteg arra, hogy testhelyzetet változtasson. A cső ún. munkacsatornáján keresztül terápiás beavatkozásra  ( vérzéscsillapítás, idegen testek, daganatok eltávolítása )  és szövettani mintavételre ( biopszia ) is lehetőség van. A vizsgálat általában kb. 30 percet vesz igénybe. Előkészítés: Az orvos, vagy asszisztens utasításait kövesse. Általában a vizsgálat előtti 1-2 napon már már csak folyadékot fogyaszthat. A vizsgálat előtti napon hashajtót, ill. a vizsgálat napján beöntéseket is kaphat. Az előkészítés célja, hogy a belek tiszták legyenek a vizsgálat idején. Figyelmeztetés: Ha bármilyen gyógyszerallergiája van, ha rendszeresen valamilyen alvadásgátlót szed, ha várandós, erről tájékoztassa orvosát. Ha ön cukorbetegsége miatt tablettákat szed, vagy inzulint használ, erre is hívja fel orvosa figyelmét! A vizsgálati előkészítés során ugyanis a koplalás és a beöntések miatt hypoglikémia alakulhat ki. A vizsgálat során a hasban feszítő érzés, görcsös hasi fájdalom léphet fel. A vizsgálatot követően pihennie kell egy ideig. Amíg a nyugtató hatása tart, autót sem vezethet. Amennyiben a  vizsgálatot követően hasi fájdalom, láz, végbélen át vérzés jelentkezik keresse fel orvosát!

Vastagbelek röntgen vizsgálata (irrigoszkópia)

Célja: A vastagbelek elváltozásainak ( gyulladás, daganat , diverticulum, szűkület ) vizsgálatára alkalmas módszer. A módszer lényege:A röntgensugarakat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el. Azok a röntgensugarak, melyek nem nyelődnek el a röntgenfilmen elszíneződést okoznak. A vastagbelek röntgen vizsgálata során a végbélbe vezetett vékony csövön át kontrasztanyagot és levegőt juttatnak a vastagbelekbe. A vastagbelekben lévő kontrasztanyag nem engedi át a röntgensugarat, így a kirajzolja a belek körvonalait, a bélfal esetleges elváltozásait. A vizsgálat menete: A hashajtókkal és beöntésekkel megtisztított vastagbélbe a végbélen keresztül felvezetett eszközzel folyékony kontrasztanyagot és levegőt pumpálnak. Előkészítés: A vizsgálatot megelőző napokban  csak folyékony étel fogyasztható, a vizsgálat reggelén éhgyomorra kell maradni! A vizsgálatot megelőző nap délutánján hashajtót kap a beteg, majd sok folyadékot kell fogyasztania, hogy a széklet maradéktalanul kiürüljön a belekből. A vizsgálat reggelén beöntésre is szükség lehet. Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell! A vizsgálat fájdalmatlan, de hosszadalmas. A vizsgálati előkészítés során alkalmazott hashajtás és beöntés kellemetlenek. A végbélbe juttatott eszköz, melyen keresztül a kontrasztanyagot adagolják  fájdalmat okozhat a végbél valamely megbetegedése esetén.

Vashiányos vérszegénység- Anaemia sideropenica

Vas hiányában károsodik a csontvelői vérképzés. Szervezetünk vastartalma a táplálékunkból származik. Amennyiben a szükségesnél kevesebb vasat tartalmaz étkezésünk ( például a terhesség során megnövekedett vasigényt nem tudja fedezni a táplálékkal bevitt vas ), vagy szervezetünk vasat veszít, vérszegénység alakul ki. A vörösvértestek vastartalma nagy, ezért a vérzés mindíg vasvesztést is jelent. Kis mennyiségű vérzés esetén a szervezetünk vasraktáraiból pótlódik a vas.  Amennyiben azonban nagy mennyiségű, tartós, vagy ismétlődő a vérzés, a raktárak is kiürülnek. Nőkben leggyakoribb ok a menstruációs vérvesztés, férfiakban és a változó kor utáni nőkben pedig a gyomorból és a belekből származó, gyakran szabad szemmel nem is látható folyamatos vérezgetés okozza a vashiányt. Ezért ezekben az esetekben feltétlenül szükséges a gyomor-bélrendszer alapos átvizsgálása, a vérzés forrásának megállapításához.Tünetek: sokáig tünetmentes lehet, később a sápadt bőr, a fáradékonyság, a fizikai terhelhetőség csökkenése, fejfájás, szédülés, nehézlégzés hívhatja fel rá a figyelmet. Diagnózis: a vérkép laboratóriumi vizsgálata bizonyítja a vörösvértestek alacsony számát és a jellegzetes, kis méretű vörösvértesteket. A vér vaskoncentrációja is vizsgálható.  A csontvelő vizsgálata során ( sternumpunctio ) a szegycsontból fémtűvel vett mintát vizsgálják mikroszkóp alatt. A csontvelő mikroszkópos képe jellegzetes a betegségre. Kezelés: vaskészítmények tabletta formájában alkalmazhatók, amennyiben szükség van rá, intravénás injekcióval is pótolható a vas.

Mélyvénás elzáródás-Thrombosis

A mélyvénákban kialakuló vérrög okozza a mélyvénás thrombosist. Leggyakrabban a  láb vénáiban alakul ki, de a karon is előfordul. Tünetek: a láb vénáinak elzáródása a mögöttes területen pangást eredményez, ami fájdalmas duzzanatot, a bőr elszíneződését, vizenyős tapintatot ( oedema ) okoz. Szövődmények: a kellemetlen akut tünetek mellett a betegség szövődményei lényegesek. A vérrögből leszakadó darab ( embolus ) a keringéssel eljuthat a tüdőartériákba ( pulmonalis embolia-tüdőembólia ), súlyos légzési és keringési elégtelenséget, legsúlyosabb esetben a beteg halálát okozva. A gyógyulás folyamán az érfalhoz kötőszövetesen rögzülő vérrög a vénás keringést akadályozva krónikus vénás elégtelenség kialakulásához vezet. Ez a késői szövődmény visszerességet ( varicositas ), a láb allandó duzzanatát, fájdalmat, a bőr elvékonyodását és elszíneződését eredményezi. A bőr sérülékennyé válik, a sebek nehezen gyógyulnak, fekélyek ( ulcus ) keletkeznek.  Diagnózis: a klinikai tünetek jellegzetesek, bár egyéb betegségek ( pl.: izomsérülés ) is járhatnak hasonló tünetekkel. A vénák ultrahangos vizsgálata ( Doppler vizsgálat ) nagy biztonsággal támasztja alá a diagnózist,de a kisebb vénák megítélésére nem mindíg alkalmas. A vénás érfestés ( phlebographia ) során kontrasztanyagot fecskendeznek a vénákba, amely röntgenernyő alatt kirajzolja a vénás rendszert. Laboratórium vizsgálati módszerek közül a mindennapi gyakorlat számára elérhető a D-dimer meghatározás módszere. A D-dimer a véralvadás folyamán képződő molekula, mely a vérből kimutatható. Negativitása a thrombosist  nagy valószínűséggel kizárja. Kezelés: válogatott esetekben az otthoni kezelés is elképzelhető. Hazánkban azonban a kórházi kezelés terjedt el. Ágynyugalom, a lábak felpolcolása, alvadásgátló kezelés tartozik a gyógymódok közé. Az alvadásgátlót kezdetben bőr alá adott injekció formájában, később tablettában alkalmazzák. Súlyosabb esetekben a vérrög feloldására, esetleg a rög műtéti úton történő eltávolítására is lehetőség van. Az átmeneti ágynyugalom után fokozatos mobilizáció történik. Speciális, a vénás keringést javító tornagyakorlatokat végeznek a betegek. A tartós- általában 3-6 hónapon át tartó- alvadásgátló kezelés mellett a láb fáslizása, rugalmas pólya, vagy gumiharisnya viselése szükséges. A fiatal korban elszenvedett, az ismétlődő, vagy a családban halmozódó thrombosis esetén genetikai hajlam feltételezhető, melynek szűrővizsgálatára lehetőség van. 

Mellkas röntgen vizsgálat

Célja: A mellkasi szervek -szív, tüdő, nagyerek- és a rekesz megítélésére alkalmas vizsgálómódszer. A módszer lényege: A röntgensugarakat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el. Azok a röntgensugarak, melyek nem nyelődnek el a röntgenfilmen elszíneződést okoznak. A tüdőszövet például átengedi a sugarakat, így képe sötét lesz, míg a csontszövet elnyeli azokat, így világos árnyékot ad. A vizsgálat menete: A beteg félmeztelenre vetkőzik, és belép a vizsgáló helyiségbe. A vizsgálat alló testhelyzetben történik. Az asszisztens kérésére a beteg mellkasát a röntgen ernyőhőz nyomja, majd mély belégzést végez. A felvétel ekkor készül. A nyakláncokat, testékszereket a vizsgálat előtt le kell venni, mert azok zavaró röntgenárnyékot adnak.  Előkészítés: A vizsgálat nem igényel speciális előkészítést. Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell!

Külföldi gyógykezelésről

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában és 83. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet alkalmazási köre a külföldi gyógykezelések feltételeire és elszámolási rendjére terjed ki. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából külföldi gyógykezelésre jogosult az a személy, aki a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a alapján biztosított, b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ide nem értve a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerinti jogosultat. 2. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), e rendelet alapján, a külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelésének költségeihez támogatást nyújthat, ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személy rendelkezik a) a megbetegedés és a szükséges gyógykezelés jellege szerinti, az egészségügyi miniszter irányítása alá tartozó, az adott orvosi szakmában gyógyító-megelőző, illetve szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos-kutató alapintézményként működő, országos feladatkört teljesítő intézmény (a továbbiakban: országos intézet), vagy ennek hiányában b) az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (a továbbiakban: OSZMK)  (2) A külföldön történő gyógykezelés támogatásához szükséges javaslat megadását a külföldi gyógykezelésre jogosult személy, illetőleg hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), vagy a kezelő orvosa az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az országos intézet vezetőjénél, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az OSZMK főigazgatójánál kezdeményezheti. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi gyógykezelésre jogosult személy egészségügyi dokumentációját. (3) A külföldön történő gyógykezelés indokoltságát az országos intézetben létrehozott bizottság, illetőleg a megbetegedés és a szükséges gyógykezelés jellege szerint érintett országos szakfelügyelő által összehívott bizottság (a továbbiakban együtt: szakmai bizottság) állapítja meg. A külföldi gyógykezelésre való jogosultságról szóló döntést a szakmai bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül hozza meg. (4) A szakmai bizottságnak nem lehet tagja a beteg kezelőorvosa, illetve az az orvos, aki a kezelésben előzőleg részt vett. (5) A külföldi gyógykezelés akkor indokolt, ha a külföldön már alkalmazott gyógymód a gyakorlatban is eredményesnek bizonyult, és esélye van a beavatkozás sikerességének, továbbá hazai egészségügyi intézményben a gyógymód alkalmazásának nincsenek meg a feltételei, és azok külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem teremthetőek meg. 3. § (1) A szakmai bizottság a külföldi gyógykezelésre jogosult személy vizsgálata és a 2. § (5) bekezdésében említett körülmények mérlegelése alapján, e rendelet melléklete szerint a) megállapítja a külföldi gyógykezelés indokoltságát, vagy b) elutasítja a kérelmet. Az elutasítást a szakmai bizottság írásban indokolja, illetve javaslatot tesz a további gyógykezelést végző hazai egészségügyi intézményre és terápiás módokra.  (3) A szakmai bizottság a külföldi gyógykezelés indokoltsága esetén javaslatot tesz a külföldi gyógyintézetre is, ennek során tájékozódik az intézet fogadókészségéről, a felvétel időpontjáról, a gyógykezelés várható időtartamáról és a gyógykezeléssel összefüggésben felmerülő költségekről. (4) A külföldi gyógykezelésre vonatkozó szakmai javaslatot, valamint a külföldi gyógyintézet fogadó nyilatkozatát és költségbecslését a szakmai bizottság továbbítja az OEP-hez. 4. § (1) A külföldi gyógykezelésre jogosult személy vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] a külföldi gyógykezelésre vonatkozó szakmai javaslatot, valamint a külföldi gyógyintézet fogadó nyilatkozatát és költségbecslését közvetlenül is továbbíthatja az OEP-hez. (2) Ha a külföldi gyógykezelésre jogosult személy, illetőleg más személy vagy szerv a kezelés költségét nem tudja vállalni, és rendelkezésre állnak az (1) bekezdésben meghatározott iratok, az OEP a külföldi gyógykezeléshez és az azzal kapcsolatos gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz a szükséges támogatást engedélyezheti. A támogatás mértékéről a külföldi gyógykezelésre jogosult személy vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] kérelmére az eset összes körülményeit mérlegelve – figyelembe véve a rendelkezésre álló előirányzat nagyságát – az OEP dönt. 5. § Az OEP a támogatás mértékének megfelelő összeget átutalja a gyógykezelést nyújtó külföldi gyógyintézetnek, illetve – a külföldi intézettel való megállapodás esetén – előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot ad és utólagos elszámolással rendezi a költségeket. 6. § (1) A külföldi gyógykezelésre jogosult személy lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) az engedélyezett külföldi gyógykezelés útiköltségét a külföldi gyógykezelésre jogosult személynek, valamint orvos-szakmailag indokolt esetben a kísérőnek vagy kísérőknek – legkorábban a gyógykezelés megkezdése előtt 12 nappal – megelőlegezi. Saját közlekedési eszköz igénybevétele esetén összesen 1 db II. osztályú menettérti vonatjegy árának megfelelő összeg térítendő meg. (2) Az OEP a külföldi gyógykezelésre jogosult személy kiutazásának megszervezése során szükség szerint gondoskodik a repülőjegyek, illetve – orvosi javallat alapján – a mentőszállítás biztosításáról.  7. § (1) A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelése után a hazatérését követő 30 napon belül köteles  b) az illetékes MEP-nél a felvett útiköltséggel elszámolni.  8. § A 4. § (2) bekezdése szerint engedélyezett külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó, a külföldi egészségügyi intézmény által elrendelt kontrollvizsgálat költségének vállalásáról – külön kérelemre – az OEP dönt. Egy éven belüli kontrollvizsgálati kérelemhez nem szükséges a szakmai bizottság javaslatának ismételt beszerzése. 9. § (1) Az 2-5. §-okban foglalt rendelkezéseket a külföldi szakember meghívásos közreműködésével, hazai egészségügyi intézményben megvalósuló gyógykezeléseknél is értelemszerűen alkalmazni kell. (2) Az OEP a külföldi szakember meghívásos közreműködésével megvalósuló gyógykezeléseknél, a támogatás megállapításakor a következő költségeket vállalhatja részben vagy egészben át: a) a külföldi szakember útiköltségét, magyarországi tartózkodási költségét, honoráriumát, b) a beavatkozáshoz szükséges eszközök, gyógyászati segédeszköz és gyógyszer költségét, c) a hazai, finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi intézményeknél a hatályos finanszírozási szabályok szerinti díjon felüli, az ellátás nyújtásával összefüggő költséget. (3) Az OEP eseti megállapodást köt a gyógykezeléshez helyet biztosító hazai egészségügyi intézménnyel a külföldi szakember meghívásos közreműködésével összefüggő szervezési feladatokról és a költségek vállalásának mértékéről. 10. § (1) E rendelet előírásait a külföldi gyógykezelésre jogosult személyek részére nyújtandó gyógykezelések tekintetében az Európai Közösség migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonságáról szóló közösségi rendeleteinek (a továbbiakban együtt: R.) szabályai szerint – a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel – kell alkalmazni. (2) A 2. § (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a külföldi gyógykezelésre az R. alkalmazásával kerül sor, akkor az OEP a külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelésének költségeit az R. szabályai szerint téríti meg. (3) Amennyiben a külföldi gyógykezelésre az R. alkalmazásával kerül sor, a 4. § (2) bekezdésében és a 8. §-ban biztosított mérlegelési lehetőség kizárólag a külföldi gyógykezelés költségei kötelezően meg nem térítendő részének OEP általi visszatérítésére alkalmazható, amennyiben teljesülnek e rendelet 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt feltételek. (4) Az R. alkalmazása során a 7. § (1) bekezdésének a) pontjából a számlák átadására vonatkozó kötelezettséget nem kell alkalmazni.  11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 200/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet a hatályát veszti. (2) A 10. § és a melléklet EGT-re vonatkozó, III/7. pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) Az e rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Koszorúérgörcs-Angina pectoris

A terhelés során jelentkező, pihenésre megszűnő, szorító mellkasi fájdalom ( angina pectoris ) a szívet ellátó koszorúserek szűkületének jele. Fizikai terhelés során a szív izomzatának oxigénigénye megnő. A meszes felrakódástól beszűkült erek nem képesek elegendő vért juttatni az izomzathoz, ennek tünete a fájdalom. A mindíg azonos terhelésre ( pl. 3 emelet megmászása után ) jelentkező mellkasi fájdalom az un.: effort angina pectoris. Ennél rosszabb indulatú forma az egyre kisebb fizikai terhelésre, esetleg már nyugalomban is jelentkező, vagy intenzitásában fokozódó fájdalom, ami fenyegető infarktus jele lehet. Diagnózis: a mellkasi panaszok alatt általában jellegzetes EKG-eltérések rögzíthetők. Ezen alapul az úgynevezett terheléses EKG-vizsgálat ( ergometria ), mely során kerékpárral, vagy futószőnyegen történő fizikai terhelés során rögzítik az esetleges EKG-eltéréseket. A szívizomzat izotópvizsgálata ( myocardialis scintigraphia ) során  izotóp anyagot juttatnak be az erekbe, ami felhalmozódik a szívizomzatban a vérellátásnak megfelelően.  A koszorúsérfestés ( coronarographia ) során kontrasztanyagot fecskendeznek be az erekbe, amely nem engedi át a röntgensugarakat. A koszorúsérrendszer ezt követően röntgenernyő alatt kirajzolódik. Kezelés: a gyógyszeres kezelés célja a beteg tüneteinek csökkentése, az infarktus kialakulásának megelőzése ill. az érelmeszesedés lassítása. A tünetek csökkentése a koszorúserek keringésének javítása, illetve a szívizomsejtek anyagcseréjének befolyásolása útján jöhet létre. Előbbi módon hat például a nitroglicerin, utóbbi módon a trimetazidin. Az infarktus megelőzésének általános szabályai megegyeznek az érelmeszesedés megelőzésénél mondottakkal ( lsd. ott ). Az aspirin a vérlemezkék összecsapzódását megakadályozva a vérrögképződést akadályozva előzi meg az infarktust. A katéteres értágítás ( coronaria angioplastica -PTCA)  során a koszorúerekben, a szűkület területén egy ballont levegővel fújnak fel, mellyel a meszes felrakódást az érfalba mintegy belepréselik. A koszorúsérműtét során a beteg érszakaszt eltávolítják és helyére más helyről származó ért ültetnek be.  

Irritábilis bél szindróma ( IBS )

Visszatérő tünetekkel járó krónikus megbetegedés, melynek hátterében  a belek működési ( funkcionális ) zavara áll. A belek béltartalmat továbbító mozgásának zavara, a fokozott zsigeri fájdalomérzékelés ( ezeknél a betegeknél már kis gázképződés is fájdalmat vált ki ) és lelki problémák ( szorongás, depresszió, stb. ) is állhatnak a tünetek hátterében. Tünetek: legalább 3 hónapja folyamatosan fennállnak a következő panaszok: hasi fájdalom, mely székürítés során csökken, laza székürítéshez, illetve hasmenéshez társulhat. Változhat a székletek napi száma, a széklet formája ( túl szilárd, vagy túl lágy ), haspuffadás, a has feszülése, nyákos székürítés jelentkezhet. Diagnózis: mivel egyéb megbetegedések ( fertőző betegségek, vastagbéldaganatok, gyulladásos bélbetegségek, stb.) is járhatnak hasonló panaszokkal, ezért ezek kizárására kell törekedni. A rutin laboratóriumi vizsgálatok, a széklet vértartalmának vizsgálata és a széklet tenyésztése, valamint az általános orvosi vizsgálat elengedhetetlen. Egyedi elbírálás alapján hasi ultrahang vizsgálat, vastagbél-, végbéltükrözés is szükséges lehet. Irritábilis bél szindróma esetén a fenti vizsgálómódszerekkel látható szervi eltérés nincs. Kezelés: emésztőszervi megbetegedésekkel foglalkozó szakember életmódbeli és gyógyszeres kezelést javasolhat a jellemző tünetek enyhítésére. Gyakran pszychoterápia is segíthet, mert a betegséget pszychés tényezők is befolyásolják.

Hörghurut-Bronchitis

A légutak gyulladásos megbetegedése. Gyorsan kialakuló tünetek, általában gyors és maradéktalan gyógyulás jellemzi az akut ( bronchitis acuta ) formát. Évekig tartó, vissza-visszatérő tünetekkel jár a krónikus forma ( bronchitis chronica ). Az akut hörghurutot vírusok, baktériumok okozzák. A krónikus forma általában a dohányzók betegsége, ahol a dohányfüst váltja ki a krónikus gyulladást. Ezek a betegek hajlamosabbak a fertőzésekre is, ilyenkor tüneteik súlyosbodnak. Tünetek: köhögés, köpetürítés, mellkasi fájdalom, láz, nehézlégzés, levertség, fulladás. A krónikus formában gyakran légúti görcs is társul a fenti a tünetekhez, ami sípoló jellegű légzési hangot, súlyos nehézlégzést eredményez. Diagnózis: az orvos a mellkas felett fonendoszkóppal hallgatózva jellegzetes eltéréseket talál. Mellkas röntgen vizsgálat specifikus eltérést nem mutat, mivel a tüdőszövet a szövődménymentes formában nem érintett.  A vérkép laboratóriumi vizsgálata a fertőzésre jellemző magasabb fehérvérsejtszámot, gyorsult vörösvértestsüllyedést  ( Westergreen-We ) igazolhat. A köpetből kitenyészthető a kórokozó baktérium. Amennyiben sikerül kitenyészteni a baktériumot, az is meghatározható, hogy melyik gyógyszer alkalmas a kórókozó elpusztítására. A hatásos gyógyszert a baktériumtelepekhez juttatva, azok elpusztulnak. Kezelés: antibiotikumok, köptetők-nyákoldók, lázcsillapítás, ágynyugalom. Antibiotikumok: A baktériumok szaporodását gátló, vagy azokat elpusztító gyógyszerek. Tabletta, injekció, vagy intravénás infúzió formájában alkalmazzák. A diagnózis felállításakor általában az orvos következtetni tud a legvalószínűbb kórokozóra és a várhatón hatékony antibiotikumra. A tenyésztési eredmények megérkezéséig ezt alkalmazza. Fiatal, jó általános állapotú betegek és enyhe tünetek esetén a hörghurut otthon kezelhető. Idős, vagy rossz általános állapotú betegek, súlyos tünetek esetén kórházi kezelés mellett dönthet az orvos. A krónikus forma esetén a dohányzás abbahagyása alapvető fontosságú. Ha légúti görccsel jár a betegség hörgőtágítókra is szükség van. Ezeket tabletta, vagy belélegezhető aeroszol formájában használja a beteg, vagy intravénás injekció és infúzió formájában alkalmazza az orvos. A tartós gyulladás enyhítésére gyulladáscsökkentő hatású szteroidok állnak rendelkezésre tabletta, aeroszol vagy injekció formájában. 

Hogyan segíthetek?

A legfontosabb, hogy semmiképp ne próbáljon meg barátja, rokona pszichiátere lenni!Mindenképpen törekedjen arra, hogy a beteg szakszerű segítséghez (pszichológus, pszichiáter szakorvos) jusson! Ismerje meg a környezetében lévő lehetőségeket, térképezze fel a járóbeteg-szakrendelőket, pszichiátriai kórházi osztályokat, vagy magánrendeléseket! Minden erejével azon legyen, hogy a beteg mielőbb orvosi ellátást kapjon! Ha elkezdődött a kezelés, figyeljen arra, hogy a beteg ne hagyja abba a terápiát! Néha – a betegségből fakadóan – óriási erőfeszítést igényel a beteg számára, hogy elinduljon orvosához. Ajánlja fel, hogy elkíséri és megvárja a rendelő előtt! A viszonylag drága pszichoterápiás ülések (manapság általában 5000-5500 forint egy alkalom) a beteg számára nagy anyagi terhet jelenthetnek. Ha viszonyuk megengedi, érdeklődjön a beteg anyagi helyzete felől és ha tud, segítsen!Óvakodjon a jótanácsoktól! A depressziós betegnek orvosi segítségre van szüksége, nem jótanácsokra. A legjobb szándék ellenére is gyakran előfordul, hogy a vigasztaló szavak célt tévesztenek. Segíteni akarunk, de csak tovább fokozzuk a beteg bűntudatát, önértékelési zavarát. A „szedd össze magad” és „az élet egy csoda” típusú kijelentések biztosan nem segítenek. Ehelyett biztosítsa Őt szeretetéről és arról, hogy mindig számíthat Önre!Töltsön sok időt a beteggel, de ne bombázza állandóan programjavaslatokkal! A beteg gyakran csak arra vágyik, hogy üljön valaki mellett szótlanul, hogy valaki megölelje, simogassa. A gyógyulás után majd jelzi, ha társasági programokra vágyik. Bízzon a gyógyulásban! A beteg a kezelés során gyakran kétségbe eshet, reménytelenné válhat, mert türelmetlen vagy nem bízik a gyógyulásban. Ilyenkor dühös lehet kezelőorvosára, azt is fontolgathatja, hogy abbahagyja a kezelést. Ön bíztassa, bátorítsa azzal, hogy a depresszió gyógyítható és Ő is meg fog gyógyulni! Emlékeztesse az eddig elért eredményekre!Kérjen tanácsot a beteg kezelőorvosától! Egy depressziós emberrel együtt élni nem egyszerű dolog. Ha úgy érzi, szüksége van rá, bátran kérjen segítséget a hozzátartozóját kezelő szakorvostól. Jó tanácsokat kaphat arra nézve, hogy hogyan támogassa a beteget. Saját érzelmi reakcióinak és gondolatainak értelmezéséhez, feldolgozásához is segítséget kaphat.Legyen türelmes és megértő!  A depressziós beteg állapota a gyógyszeres kezelés és pszichoterápia mellett is lassan javul. A teljes gyógyuláshoz gyakran hónapok, vagy évek kellenek. A gyógyulás után hónapokkal, évekkel később újra kialakulhat depressziós epizód. Mindenképpen fontos, hogy megismerje a depresszió tüneteit! Ön is felhívhatja barátja (gyermeke, házastársa) figyelmét, ha ismét észleli a tüneteket. Minél korábban fordul a beteg orvoshoz, annál kevesebb szenvedés árán javulhat az állapota. Mottó: ” Ha valaki megérti, hogy hogyan érezzük, vagy hogyan látjuk a világot anélkül, hogy analizálna, megítélni akarna bennünket, akkor kivirulunk és fejlődésnek indulunk” Rogers Kapcsolódó cikkek: Orbáncfű- a természetes szorongáscsökkentő és antidepresszáns                                     Online és telefonos lelkisegélyszolgálatok                                    Mit üzen a depressziód?

Hogyan érvenyesitheti a beteg a jogait?

  1. Az egészségügyi szolgáltató, illetve fenntartó  A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében – más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni. 1997. évi CLIV. tv. 29.§  2. Betegjogi képviselő  A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, c) a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, d) rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben. 1997. évi CLIV. tv.  A betegjogi képviselő szinte minden kórházban tart fogadóórát, amelyről tájékoztatni köteles az intézmény hivatalos hirdetmény útján. Valamennyi magyar állampolgárnak joga és lehetősége van betegjogi képviselőhöz fordulni, akár interneten keresztül is a www.betegjogikepviselo.hu elérhetőségen. 4. Közigazgatási kérelem A beteg közigazgatási kérelemmel fordulhat az intézmény felügyeleti szervéhez, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumhoz. 5. Magyar Orvosi Kamara Etikai, fegyelmi ügyekben lehetőség van a Magyar Orvosi Kamarához fordulni. A Magyar Orvosi Kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le.(1994. évi XXVIII. tv. a Magyar Orvosi Kamaráról, Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe, 1998.) 6. Polgári Per  A betegnek joga van polgári pert indítani a gyógykezelést végző intézmény ellen. Az eljárásra a Polgári Peres Eljárás, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. (1952. évi III. tv. , 1959. évi IV. tv.) 7. Büntető Per Amennyiben gyógykezelésében résztvevő orvos illetőleg egészségügyi dolgozó súlyosabb kötelezettségszegésének alapos gyanúja merül fel, lehetőség van büntető feljelentést tenni. (Az eljárásra 1973. évi I.törvény A büntetőeljárásról szabályai vonatkoznak.) 8. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.(1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról) 9. Civil Szervezetek A betegszervezetekhez tájékoztatásért lehet fordulni. SZÓSZÓLÓ BETEGJOGI KONZULTÁCIÓS KÖZPONT A Szószóló Betegjogi Konzultációs Központ célkitűzése, hogy segítse az állampolgárokat az egészségügyi ellátással kapcsolatban felmerülő jogaik megismerésében, konzultációs lehetőséget biztosít a már felmerült problémák megoldására vonatkozóan. Amennyiben betegjogokkal kapcsolatban kérdése, panasza van keresse fel a Betegjogi Konzultációs Központot:Szószóló Betegjogi Konzultációs Központ1081 Bp. Rákóczi út 73. II. em 1.Tel: (061) 210 0069.E-mail: szoszolo@szoszolo.hu 

Heveny hasnyálmirigy gyulladás ( Pancreatitis acuta )

A hasnyálmirigy gyulladását a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek helyi felszabadulása okozza. Leggyakrabban  alkoholfogyasztás, nagy mennyiségű zsíros étkezés váltja ki, vagy kis méretű epekő  zárja el a hasnyálmirigyvezeték és az epevezeték közös szakaszát, mely a hasnyálmirigy váladékának visszaáramlását eredményezi. Tünetek: hirtelen kezdődő, gyomortáji, övszerűen oldalra, vagy a hátba sugárzó fájdalom, hányás, hányinger, gyengeség, esetleg láz, puffadás. Diagnózis: laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a vérben emelkedik az amiláz és a lipáz szintje ( mindkettő a hasnyálmirigyben termelődő enzim ), emelkedhetnek a gyulladásos laboratóriumi paraméterek ( fehérvérsejtszám, vörösvértest süllyedés ). Hasi ultrahang vizsgálat a hasnyálmirigy szerkezetének vizenyős fellazulását mutathatja. További képalkotó vizsgálatok ( pl. hasi CT vizsgálat ) általában csak a szövődményes esetekben indokoltak. A betegség szövődményei: a pusztuló hasnyálmirigy állományból méreganyagok szabadulnak fel,  ezek az anyagok vérnyomásesést, legsúlyosabb esetben keringésösszeomlást vagy veseelégtelenséget okozhatnak. A hasnyálmirigy területén tályog alakulhat ki, vagy hashártyagyulladás jöhet létre. Nemritkán ezek a szövődmények jelentősen megnyújtják a gyógyulás időtartamát, műtéti beavatkozást vagy intenzív osztályos kezelést  tesznek szükségessé. A halálos kimenetel sem ritka. Kezelés: a szájon át történő étel- és folyadékfogyasztás felfüggesztése, infúziós folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás, szükség esetén antibiotikum. Amennyiben erre szükség és lehetőség van, a szájon át a vékonybél kezdeti szakaszába levezetett cső segítségével tápoldatot juttathatnak a belekbe. Ez a módszer kíméli a hasnyálmirigyet, mégis lehetővé teszi, hogy a beteg táplálékhoz jusson. Szövődményes esetekben műtéti beavatkozás, intenzív osztályos kezelés válhat szükségessé.

Gyomortükrözés ( Gastroscopia )

Célja: A nyelőcső, a gyomor, a vékonybél betegségeinek ( gyulladás, fekély, daganatok, stb.) diagnosztizálása. A módszer lényege: A vizsgálatot az ún. endoszkóp segítségével végzik. Ez egy vékony, hosszú, rugalmas cső, melynek végén egy kamera van. A kamera által készített felvétel egy monitoron követhető. A csövet a nyelőcsövön át a beteg gyomrába, majd a vékonybél kezdeti szakaszába vezetik. A  csőben lévő fényforrás és a kamera segítségéval a vizsgált szervek belső felszíne láthatóvá válik.  A vizsgálat menete: A beteg a vizsgálóasztalon az oldalán fekszik. Torkát érzéstelenítő spray-vel érzéstelenítik. Az endoscop csövét a szájon át levezetik a nyelőcsőbe, a gyomorba, majd a vékonybél kezdeti szakaszába. Levegőt fújnak be az eszközön keresztül, hogy a gyomor és a vékonybél kitáguljon, falai jól láthatóvá váljanak. Az eszköz nem csak diagnosztikus céllal használható. A cső ún. munkacsatornáján keresztül terápiás beavatkozásra  ( vérzéscsillapítás, idegen testek, daganatok eltávolítása )  és szövettani mintavételre ( biopszia ) is lehetőség van. Előkészítés: A vizsgálatot megelőző 6 órában már ne egyen, ne igyon, gyógyszereit se vegye be! Amennyiben inzulinos cukorbeteg a reggeli inzulinadagját ne adja be, cukorbetegségéről tájékoztassa a vizsgálatot végző orvost! Amennyiben véralvadásgáltó gyógyszert szed, erről is feltétlenül tájékoztassa a vizsgálót!  Figyelmeztetés: Ha a vizsgálat után hasi fájdalom, láz, véres széklet jelentkezik, azonnal keresse fel orvosát! A vizsgálat után kb. 1 óráig ( amíg a torok érzéstelenítése tart ) nem ehet. A vizsgálat során hányinger, böfögés jelentkezhet, azt követően gyakran torokfájdalom alakul ki. A vizsgálat kellemetlenségeit csökkentheti, ha arra koncentrál, hogy az orrán keresztül egyenletesen lélegezzen! A vizsgálat általában kb. 5 percig tart.

Gyomor röntgen vizsgálat

Célja: A gyomor elváltozásainak ( fekély, daganat ) megítélésére, a gyomorürülés követésére alkalmas módszer. A módszer lényege: A röntgensugarakat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el. Azok a röntgensugarak, melyek nem nyelődnek el a röntgenfilmen elszíneződést okoznak. A gyomorröntgen vizsgálat kontrasztanyag ivása után történik. A gyomorban lévő kontrasztanyag nem engedi át a röntgensugarat, így a kirajzolja a gyomor körvonalait, a gyomorfal esetleges elváltozásait. A vizsgálat menete: A vizsgálat éhgyomorra történik. A vizsgálatot közvetlenül megelőzően a beteggel ízesített, folyékony  kontrasztanyagot itatnak. Röntgenképerősítő előtt folyamatosan követhető a kontrasztanyag útja a nyelőcsőtől a vékonybél kezdeti szakaszáig és felvételeket is készítenek. A vizsgálat alló testhelyzetben történik, a beteget testhelyzetváltoztatásra is kérhetik. Előkészítés: A vizsgálatot megelőzően sem enni, sem inni nem szabad, a beteg a gyógyszereit sem veheti be! Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell! A vizsgálat fájdalmatlan, de hosszadalmas.

Eutanázia

  1. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről168. § Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról 20. § (1) Az orvosnak meg kell tagadnia az orvosi tevékenységet, ha a beteg, a hozzátartozója vagy bármely más személy olyan orvosi tevékenység kifejtését kéri, illetőleg olyan orvosi tevékenység elvégzésére kívánja rábírni, amelyet jogszabály tilt [pl. csak kórházban végezhető műtétnek magánorvosi rendelőben való elvégzése, életnek gyógyíthatatlan betegség miatti kioltása (euthanázia) stb.]. (2) Az orvosnak meg kell tagadnia az orvosi tevékenységet abban az esetben is, ha azt a beteg, a hozzátartozója vagy bármely személy jogszabályba ütköző cselekményéhez (pl. kábítószerrel történő visszaélés előkészítéséhez), vagy a szocialista erkölcsbe ütköző cselekményhez kívánja igénybe venni.

Eseti vérnyomásmérés

Célja: a beteg aktuális vérnyomásértékének mérése. A módszer lényege: Egy felfújható mandzsettát rögzítenek a beteg felkarjára. A mandzsettába levegőt pumpálnak, így a kar ereiben uralkodó nyomásnál nagyobb nyomást létesítenek ( ekkor tehát a kar ereiben nincs véráramlás ). Majd a nyomást fokozatosan csökkentik. Mikor a mandzsettában lévő nyomás a kar ereiben uralkodó nyomás alá esik, megindul a véráramlás. Tapinthatóvá, illetve fonendoszkóppal az ér felett hallgatózva hallhatóvá válik a vér áramlása. Ez a nyomásérték az ú.n.: szisztolés vérnyomás, ami a vérnyomásérték első tagja ( pl: 140/80 Hgmm esetén a  szisztolés vérnyomás: 140 Hgmm ). 

Érelmeszesedés-Arteriosclerosis

Az érelmeszesedés folyamata fiatal felnőtt korban elkezdődik. A dohányzás és bizonyos belgyógyászati betegségek ( pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint ) a folyamatot felgyorsitják, így a sziv- érrendszeri megbetegedések esélyét nagy mértékben fokozzák. Az érfalban kialakuló, az ér belső átmérőjét csökkentő meszes felrakódás ( plakk ) sokáig tünetmentes lehet. Általában csak jelentős ( kb. 70 %-os ) szűkület esetén jelentkeznek az első tünetek,  ilyenkor a kezelés már kevésbé sikeres. Ezért fontos a megelőzés, ami a rizikófaktorok befolyásolásán alapul. A dohányzás, az elhizás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a magas koleszterinszint a befolyásolható rizikótényezők közé tartozik. A magasabb életkor és a férfi nem is nagyobb rizikót jelent, bár a változó kor után a nemi különbségek megszűnnek. Mit tehetünk, hogy a sziv- és érrendszeri megbegetedéseket megelőzzük?  Ha Ön dohányzik: szokjon le a dohányzásról! Ha túlsúlyos: igyekezzen elérni a kívánatos testsúlyát! Ha keveset mozog: szánjon több időt a testmozgásra, hetente legalább három alkalommal legalább 30 perc mozgás lenne ideális. Ha elmúlt 40 éves, kérje meg háziorvosát, hogy ellenőrizze a vérnyomását és csináljon laboratóriumi szűrővizsgálatokat! A szűrővizsgálat eredményei alapján, az úgynevezett rizikótáblázatok segitségével megbecsülhető, hogy Önnek mekkora esélye van arra, hogy 10 éven belül valamilyen szív-, érrendszeri megbetegedése legyen. A rirzikófelmérés után beszélje meg háziorvosával a szükséges életmódbeli változtatásokat és a gyógyszeres kezelést! 

Epekőbetegség

Az epekövek a máj által termelt epesavakból, koleszterinből és lecitinből állnak. Az utóbbi két molekula vízben oldhatatlan, epesavak jelenlétében azonban vízben oldhatóvá válnak. Amennyiben ez a folyamat valamilyen okból nem következik be, a koleszterin kicsapódik és létrejön az epekő. Tünetek: gyakran tünetmentes az epekövesség, csak más okból végzett hasi vizsgálatok során derül ki. A betegek 10-25 %-ban jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, kellemetlen érzés jelentkezik. Az epekövesség szövődményei: epehólyaggyulladást okozhat, ha elmozdul az epehólyagból és annak kivezető csövébe ékelődik, elzárja az epe útját, ami sárgasághoz vezethet. Mivel az epehólyag és a hasnyálmirigy kivezető csöve általában egymásba szájaznak, így a kő a hasnyálmirigyvezetéket is elzárhatja, aminek hasnyálmirigy gyulladás lehet a következménye. Az epehólyag falának megvastagodását és meszesedését is okozhatja.   Diagnózis: a has ultrahangvizsgálata során derül ki általában. Kezelés: a panaszokat okozó epekövet meg kell operálni. Ilyenkor az epehólyagot is eltávolítják. Manapság az ún. laparoscopos műtétet részesítik a sebészek előnyben. A műtét során csak kis, néhány cm-es metszéseket ejtenek a hasfalon, majd vékony csöveken át fényforrást és kamerát vezetnek a levegővel felfújt hasüregbe, majd egy másik csövön át a műtéti eszközöket vezetik be és elvégzik az epehólyageltávolítást. Természetesen a sebész dönthet úgy, hogy a hagyományos módon operálja a beteget, ha ezt látja biztonságosabbnak. Epekőoldó gyógyszereket ma már ritkán használnak.

Epehólyaggyulladás

Az esetek 90%-ban epekövességhez társul. Tünetek: láz, állandó súlyos fájdalom  és nyomásérzékenység a jobb bordaív alatt, hányinger, hányás. Diagnózis: a tünetek jellegzetesek. Hasi ultrahang vizsgálat kimutathatja a köveket és a gyulladásos, megvastagodott  epehólyagfalat. A laboratóriumi vizsgálatok a gyulladásra jellemző eltéréseket ( emelkedett fehérvérsejtszám, gyorsult vörösvértest süllyedés ), esetleg emelkedett bilirubin szintet mutathatnak. Kezelés: az akut szakban a gyulladt epehólyagot műtét során eltávolíthatják, de a koplalás, az infúziós vénás táplálás és folyadékbevitel, az  antibiotikummal, fájdalomcsillapítókkal végzett kezelés műtét nélkül is eredményes.

Egészségőr, fertőtlenítő

Az egészségőr-fertőtlenítő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében, illetve egészségügyi intézményekben — a felügyeletet ellátó szakember szakmai irányítása alapján — közegészségügyi-járványügyi gyakorlati feladatokat lát el, egészségügyi szolgáltatás keretében pedig fertőtlenítési és kártevőirtási tevékenységet folytat. Gyakorlati tevékenysége során egészségnevelési feladatokat is végez. Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.      

Dohányzás és a lelki betegségek

Széleskörű kutatások bizonyítják, hogy a dohányosok körében lényegesen több a szorongásos betegségekben és a depresszióban szenvedő, mint a nem dohányzók között. A kapcsolat valószínűleg kétirányú. A dohányzás szorongáscsökkentő, hangulatjavító és pszichoaktív szer, könnyen hozzáfeérhető és azonnali hatású. Társadalmunkban csaknem teljesen elfogadott, a dohányzóknak – bár egyre több korlátozással kell szembenézniük – sem megvetéstől, sem büntetéstől nem kell tartaniuk. Így azok a betegek, akik lelki problémákkal, szorongással, vagy depresszióval küzdenek, a probléma megoldása és a célzott kezelés helyett a dohányzással  enyhítik tüneteiket. Akkor is, ha tudják, hogy  súlyos egészségkárosító hatással van rájuk és környezetükre egyaránt. Másrészt az is valószínű, hogy a dohányzás maga is súlyosbíthatja a szorongásos kórképeket és a depressziós tüneteket. A helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel a függőségek közös lelki gyökerűek, így a dohányzók közt az alkoholizmus és a droghasználat is gyakoribb. A fenti tények arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás elleni küzdelem nem merülhet ki, a testi egészségre káros hatások széles körű ismertetésével, hanem a pszichés tényezőket is hangsúlyozni kell.  A leszokás is nehezebb, vagy eleve kudarcra van ítélve, ha nem ismerjük a mögöttes lelki tényzőket és nem keresünk megoldást rájuk.  Kapcsolódó cikkek:  Miért nem tudunk leszokni a dohányzásról ?                                      Akupunktúrával gyógyíthatók a függőségek

Depressziós vagyok? Teszt

  1. Nem vagyok szomorú.1. Szomorú vagy nyomott vagyok.2. Midig szomorú vagyok, és nem tudok kikeveredni belőle.3. Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, hogy nem bírom tovább. 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően.1. Félek a jövőtől.2. Úgy érzem, semmit sem várhatok a jövőtől.3. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog     javulni. 0. Nem érzem, hogy kudarcot vallottam.1. Úgy érzem több kudarc ér, mint másokat.2. Visszatekintve életemre kudarcok sorát látom.3. Úgy érzem, mint ember teljesen kudarcot vallottam. 0. A dolgok ugyanolyan megelégedéssel töltenek el, mint máskor.1. A dolgokkal nem vagyok úgy megelégedve, mint máskor.2. Valójában többé semmi sem okoz megelégedettséget nekem.3. Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok. 0. Nem hibáztatom különösebben magam.1. Gyakran hibáztatom magam.2. Majdnem mindig hibáztatom magam valami miatt.3. Állandóan hibáztatom magam. 0. Nem érzem magam különösebben hibásnak.1. Úgy érzem, lehet, hogy rászolgáltam valami büntetésre.2. Úgy érzem, hogy rászolgáltam a büntetésre.3. Azt akarom, hogy megbüntessenek. 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam     ellen tegyek valamit.1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudom     megtenni.2. Szeretném megölni magam.3. Megölném magam, ha tudnám. 0. Az emberek iránti érdeklődésem nem csökkent.1. Kevésbé érdekelnek az emberek most, mint azelőtt.2. Jelentősen csökkent mások iránti érdeklődésem.3. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt. 0. Éppen olyan jól döntök, mint korábban.1. Mostanában elhalasztom a döntéseimet.2. A korábbiakhoz képest igen nehezen döntök.3. Semmiben sem tudok dönteni többé. 0. Nem érzem, hogy rosszabbul nézek ki, mint azelőtt.1. Félek, hogy öregnek és csúnyának látszom.2. Úgy érzem, hogy hátrányomra változtam, és kevésbé vagyok vonzó.3. Azt hiszem csúnya, vagyok.        0. Éppen olyan jól tudok dolgozni, mint máskor.1. Külön erőfeszítésbe kerül, hogy valami munkába belefogjak.2. Nagy erőfeszítésre van szükségem ahhoz, hogy elvégezzek    valamit is.3. Semmi munkát nem vagyok képes ellátni. 0. Nem fáradok el jobban, mint azelőtt.1. Hamarabb elfáradok, mint azelőtt.2. Majdnem minden elfáraszt, amit végzek.3. Túlságosan fáradt vagyok ahhoz, hogy bármit is tegyek. 0. Az étvágyam nem rosszabb, mint azelőtt.1. Az étvágyam nem olyan jó, mint azelőtt.2. Mostanában az étvágyam sokkal rosszabb.3. Egyáltalán nincs étvágyam. Értékelés:Számolja össze az ÖN által választott állítások pontszámait! Pontszám: 0-7       Az Ön hangulati állapota átlagos, folytassa tovább életét!Pontszám: 7-12      Enyhe depresszió elképzelhető, konzultáljon pszichológussal, vagy pszichiáterrel!  Pontszám: 12-17     Közepesen súlyos depresszió feltételezhető. Forduljon szakemberhez!Pontszám: 17 felett Súlyos depresszió valószínű. Feltétlenül forduljon mielőbb szakemberhez!     A diagnózist szakember állítja fel, a teszt eredménye nem diagnosztikus! Kapcsolódó cikkek: Mit érez a depressziós?                                     Mit üzen a depressziód?

Camphill

A Magyarországi Camphill Egyesület a nemzetközi Camphill mozgalom tagjaként 2002. óta működik Magyarországon. A Camphill mozgalom alapítója Dr. Karl König osztrák orvos, aki az antropozófiai alapokon álló gyógyító nevelésre építette fel a második világháború idején Skóciában az első Camphill közösséget, melyet azóta számos követett. Ez az emberközpontú és nemzetközileg elismert közösségi és nevelési út az értelmi fogyatékkal élő gyermekek fejlődését új alapokra helyezi.  A ma láthatóan morális érték nélküli természettudomány, és ebből fakadóan az ember természettudományos világa és világnézete ill. az ember által meg nem ragadható moralitás között ma olyan szakadék van, mely szinte áthidalhatatlannak tűnik. Itt találja meg a Camphill mozgalom a maga feladatát, és adja azokat a lelki és szellemi élet számára szükséges alapokat, amelyek képesek a moralitást és a természettudományt egymáshoz kapcsolni. Nem könnyű feladat az elmélet és a gyakorlat között hidat verni, de ez a dolog természetéből fakad. Viszont egy olyan feladat, ami mint valódi művészetnek tekinthető. Szociális művészetnek. Mit tekint a Camphill mozgalom szociális művészetnek? Erre egy idézet adja meg a legjobban a választ: „Az, ami a többi művészetre is vonatkozik, amelyek külső anyagokkal dolgoznak, hogyan is ne vonatkozna arra a művészetre, ami a legnemesebb anyaggal dolgozik, amely csak az ember elé kerülhet, magán az emberi lény alakulásán és fejlődésén, legyen az egészséges vagy sérült.” (Rudolf Steiner) „Sokunk számára egyértelmű, hogy a fogyatékkal élő emberek szellemükben ép, csak lelki és intellektuális életükben akadályozott embertársaink, akiknek nevelési igényeik és fejlődési útjuk elidegeníthetetlenül személyes.” – mondja Halász Zsuzsa , az egyesület képviselője. „Az alkalmazott módszer szerint minden emberi lény elvitathatatlan tulajdonsága a fejlődés képessége, függetlenül attól, hogy egyes részképességei elérik-e az átlagosan várható szintet, vagy néhány területen nehézségekkel küzd, és ezért különleges gondozást igényel. A Camphill otthonokban folyó gyógyító nevelés a személyes testi, lelki és szellemi fejlődés lehetőségét adja meg az elfogadás, megértés és megfelelő tevékenységek biztosítása révén. Felkészíti és megtanítja a gyermekeket a gyermekkor alatt arra, hogy a családon kívül is tudjanak közösségben élni és tanulni. A különleges ápolást igénylő gyermekek nevelőinek, gondozóinak ezt kell mindenek előtt szem előtt tartaniuk, hogy jó nevelői lehessenek a gyerekeknek. Ugyanakkor a lakóotthonban való nevelés nem szakítja el a gyermeket a családjától sem, mert az iskolai szünetekben, de igény esetén hétvégenként is, hazatérnek a gyermekek.”Természetesen sok olyan nevelő és szülő van, akik ma azonosulni tudnak a fenti gondolatokkal, és a lehető legjobb képzést és legodaadóbb gondoskodást akarják nyújtani. Nekik is segítséget kíván adni, velük kíván együttműködni a Camphill Egyesület az ősszel induló gyógyító nevelés képzése, amelyre olyan nevelők, szülők, önkéntes segítők és a fejlődni kívánók jelentkezését várják, akik szeretnék különleges ápolásra szoruló embertársaikat megérteni és őket útjukon segíteni.   A képzés a Rudolf Steiner Heilpedagogische und Sozialterapeutische Seminar, (Bécs – Graz) osztrák képzéssel együttműködésben működik majd, és az a célja, hogy megtanítsa, bemutassa, miként lehet a különleges gondozást igénylő gyermekek, ifjak és felnőttek számára lehetővé tenni az egyéni testi, lelki és szellemi fejlődést továbbá hozzásegíti a velük foglalkozó szakembereket ahhoz, hogy lehetővé tegyék a speciális segítségre szoruló embertársaink számára az önmaguk által meghatározott jövőbeni életet, támogassák az emberi közösségekbe történő integrációjukat, és ugyanakkor az „egészséges” embertársaiknak segítse meglátni azt, hogy ehhez a támogatáshoz miként járulhatnak hozzá.   A képzés több formában indul be, ezek között a leghosszabb a három éves képzés a teljes elméleti- és gyakorlati tudás elsajátítását foglalja magában. A képzés elméleti folyamata embertani, antropozófiai, nevelési, gyógypedagógiai, orvoslási, terápiai valamint személyes- és közösségi életút tanulmányokon alapul. A képzés művészeti folyamata euritmia, ének és zene, plasztika, festés, rajzolás, beszédformálás és dráma művészetekben formálódik. A képzés gyakorlati folyamata számos terápiai gyakorlaton, biodinamikus kertészeti munkán, valamint a velemi Camphill otthon háztartási, házvezetési gyakorlatán alapul.   A Camphill gyógyító nevelés egyik legjellemzőbb, és más módszerektől leginkább megkülönbözető vonása az, hogy az oktatás életközösségekben folyik, vagyis nem csak az iskolapadokban, hanem ott is zajlik ahol a gyermekek és nevelőik együtt, családi házakban élnek. Ugyanis a Camphill lakóotthonokban 8-10 sérült gyermek és egy házszülő-pár él és dolgozik együtt az önkéntes segítőkkel. A házszülők, gyakran saját gyermekeikkel együtt, itt élik teljes életüket. A közösséggel együtt dolgoznak még azok a szakemberek is, akik a gyógyító nevelésben részt vesznek, az orvosok, a terapeuták, a tanárok, a nevelők). A Camphillekre tehát azért használják a közösség fogalmát, mert minden egyes ház olyan emberek közössége, akik önként vállalták életük fő feladatául a sérült emberek gyógyítását és nevelését.  A Magyarországon induló képzésnek a szombathelyi Waldorf iskola, és a velemi Camphill közösség ad otthont. A gyógyító nevelési képzés jelenleg államilag akkreditált végzettséget nem nyújt. A képzés szervezői vizsgálják a későbbi kurzusok részleges vagy teljes állami akkreditációjának lehetőségét és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a képzés a nemzetközi gyógyító nevelési képzések által elismert képzéssé váljék.  A képzés a HEFOP 2.2. program támogatásával valósulhatott meg Magyarországon.     ***   Gyóni Marianna PR menedzser Human Telex gyoni.marianna@humantelex.hu  Tel: 20 499 70 14    ***     További információ:   Az Egyesületről és a képzésről www.camphill.hu honlapon található.    ***     A képzés részletes adatai, jellemzői   A képzés területei:   A három éves gyógyító nevelési képzés első éve az alapképzés. A gyógyító nevelés alapképzés lehetőséget nyújt a résztvevőknek a goethe-i fejlődés, mint ember- és világszemlélet személyes és közösségi megtapasztalására. Jelentkezés az alapképzésre önállóan is benyújtható.   A képzés elméleti folyamata embertani, antropozófiai, nevelési, gyógypedagógiai, orvoslási, terápiai valamint személyes és közösségi életút tanulmányokon alapul. A képzés művészeti folyamata euritmia, ének és zene, plasztika, festés, rajzolás, beszédformálás és dráma művészetekben formálódik. A képzés gyakorlati folyamata számos terápiai gyakorlatra, biodinamikus kertészeti munkára, valamint a velemi Camphill otthon háztartási, házvezetési gyakorlatára alapul.   Az első év tervezett tanrendje: gyermekfejlődés és nevelés, gyógypedagógiai bevezetés, személyes és közösségi biográfiai műhelymunka, antropozófiai világszemlélet alapjai, euritmia, kórus éneklés, festés, agyag formázás, a megfigyelés iskolázása, mezőgazdasági és közösségi gyakorlatok.     A képzés nyújtotta végzettség:   Az induló képzés államilag elismert végzettséget nem nyújt. Lépéseket teszünk a kurzus magyar állam által elfogadott akkreditációjának, és diplomát adó külföldi képzéshez való csatlakozásának elérésére.   A képzés szervezője:   Magyarországi Camphill Egyesület   A képzés indításának külföldi partnerei:  Rudolf Steiner Heilpedagogische und Sozialterapeutische Seminar, Bécs – Graz    A képzés helyszínei:  Szombathely – Waldorf Iskola  Velem – Camphill közösség lakóotthona    A  képzés tervezett időpontja:     1.      év: 2007. szeptembertől – 2008. júniusig, havonta egy, péntek déltől vasárnap délig tartó hétvége, összesen 10 alkalommal. 2.      év: 2008 szeptemberétől – 2009. júniusig havonta egy hétvége, és évente 2 köztes hétvégi tematikus munka, valamint a nyári szünetben 1 hetes műhelymunka, szervezett külföldi tapasztalatszerzés.  3.      év: 2009 szeptemberétől – 2010. júniusig havonta egy hétvége, és évente 2 köztes hétvégi tematikus munka, valamint a nyári szünetben 1 hetes műhelymunka, szervezett külföldi tapasztalatszerzés.   A képzésen résztvevőknek a helyszínen közös étkezést és egyszerű szállást biztosítunk.     A képzés teljesítésének feltételei:   A képzési napokon való részvétel. A képzés otthoni feladatinak vállalása és folyamatos elvégzése. Az éves zárómunkák elkészítése.   A képzésre való jelentkezés:   Jelentkezését kitöltött jelentkezési lap és mellékleteinek beküldésével   2007. május 31-ig teheti meg.    Mellékletként várjuk:  önéletrajzát és rövid, kézzel írott motivációs levelét arról, hogy mi keltette fel Önben az érdeklődést képzésünk iránt.   A jelentkezőket egyeztetett időpontban felvételi beszélgetésre hívjuk.    Címünk:  Gyógyítónevelés-képzés  Magyarországi Camphill Egyesület  9720. Velem, Kossuth u. 1Aki szeretne részt venni a képzésen, jelentkezési lapot és további részletes információt a www.camphill.hu honlapon talál, vagy a 06 30 748 77 90 telefonszámon, illetve a fenti postacímen kérhet.  

Az önrendelkezéshez való jog

  1. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat. (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. (4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (5) Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. (6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. 16. § (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell, b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból. (2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak: a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában bb) gyermeke, ennek hiányában bc) szülője, ennek hiányában bd) testvére, ennek hiányában be) nagyszülője, ennek hiányában bf) unokája c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes ca) gyermeke, ennek hiányában cb) szülője, ennek hiányában cc) testvére, ennek hiányában cd) nagyszülője, ennek hiányában ce) unokája. (3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata – kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást követően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell. (5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja. 17. § (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a) a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 16. § (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. (2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá b) ha – a 20-23. §-okra is figyelemmel – a beteg közvetlen életveszélyben van. 18. § (1) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – csak akkor végezhető el, ha a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. (2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el. 19. § (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez. (2) A betegnek – e törvény keretei között – joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

  1. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. (2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. (3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a) törvény elrendeli, b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. (4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. (5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. (6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. (7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

Az intézmény elhagyásának joga

  1. § (1) A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. (2) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. (3) Amennyiben a beteg az egészségügyi intézményt bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá, ha a beteg állapota indokolja, az intézmény elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes képviselőt. (4) A beteg egészségügyi intézményből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően. (5) Cselekvőképtelen beteg esetén az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

Az emlő röntgen vizsgálata ( mammográfia)

Célja: Az emlők daganatos betegségeinek kimutatására alkalmas vizsgálómódszer. A módszer lényege: Az emlőket röntgennel vizsgálják. A vizsgálat menete: A beteg félmeztelenre vetkőzik. Melleit egy röntgenlemezre helyezi, majd egy másik röntgenlemezt tesznek rá felülről, ezt az asszisztens a mellekre szorítja Előkészítés: nem igényel speciális előkészítést. Figyelem: Az emlők összenyomása kellemetlen lehet, esetleg fájdalommal járhat. A mammographia alkalmas az emlőtumor korai – még gyógyítható- stádiumban való kimutatására. Menjen el a kötelező mammographiás szűrővizsgálatra!

Az emberi méltósághoz való jog

  1. § (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. (2) A betegen – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. (3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható. (4) A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. A beteg korlátozása nem lehet büntető jellegű, és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. (5) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását – ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni. (6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. (7) A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Az ellátás visszautasításának joga

  1. § (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet. (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. (5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos. (6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. (7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről. (8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. 21. § (1) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza. (2) Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. (3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését. (4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. 22. § (1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. (2) A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja. (4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilatkozik, hogy a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg. 23. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell. (2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

  1. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. 7. § (1) Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. (2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. (3) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. (4) Megkülönböztetés nélküli az ellátás, ha az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során nem történik hátrányos megkülönböztetés a betegek között társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, származásuk, nemzetiségük, vallásuk, nemük, szexuális irányultságuk, koruk, családi állapotuk, testi vagy értelmi fogyatékosságuk, képzettségük és minden más egyéb, az egészségi állapotukkal össze nem függő ok alapján. 8. § (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. (3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. 9. § (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. (2) A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon várólistára kell helyezni, ha a) az ellátás más egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, vagy b) az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg nem fogadja el a más egészségügyi szolgáltatónál történő ellátását. (3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell. (4) A várólistán a sorrend kialakítása, valamint a beteg kiválasztása egységes, ellenőrizhető, nyilvánosságra hozott szakmai szempontok szerint, a várólistán szereplő betegek egészségi állapota által indokoltan és hátrányos megkülönböztetés nélkül történik. Ennek ellenőrzésére a beteg írásbeli meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult. (5) A várólista az adott egészségügyi ellátásra várakozó betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, valamint a kiválasztásukat indokoló körülményeket tartalmazza.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

  1. § (1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy – a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével – egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. (2) Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. (3) A beteg jogosult a) a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, b) a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, c) az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, d) az egészségügyi intézményből történő elbocsátásakor zárójelentést (137. §) kapni, e) egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. (4) A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. (5) Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a (3) bekezdésben említett egyéb jogosultság. (6) Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személyt illeti meg. (7) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. (8) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. (9) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség és b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. (10) A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, – szükség esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján. (11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni. (12) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

Az alsó húgyutak ( húgycső, húgyhólyag ) gyulladása ( Urethr

A húgycső és a húgyhólyag bakteriális fertőzése okozza. Tünetek: a húgycső fertőzése fájdalmas, csípős vizeléssel, a húgyhólyag gyulladása gyakori vizelési ingerrel, hólyagtáji fájdalommal, ritkán véres vizelettel jár. Diagnózis: a panaszok és a vizelet laboratóriumi vizsgálata alapján állítják fel a diagnózist. A vizelet mikroszkópos vizsgálata során fehérvérsejtek, baktériumok, esetleg vörösvértestek láthatók. A vizeletből a kórókozó kitenyészthető. Kezelés: bő folyadékfogyasztás, antibiotikum.

Aromaterápia rossz hangulat, szorongás, alvászavar ellen

Bazsalikomolaj: Belsőleg: kimerültség, stressz, rossz hangulat, alvászavar, migrén esetén segít. Külsőleg: fürdővízbe téve növeli az erőnlétet. Lelki hatása: mozgósítja a rejtett erőtartalékot, erősíti az önbizalmat. Citromolaj: A szellemet felfrissíti, a múlt nemkívánatos emlékeit kiűzi a lélekből. Gerániumolaj: Segíti az érzelmi megterhelés elviselését. Jó tartós nyomott hangulatban, elűzi a keserű gondolatokat. Jázminolaj: belsőleg: álmatlanság ellen. Lelki hatás: a meglévőnek és elérhetőnek örülni tudással ajándékozza meg az embert. Levendulaolaj: belsőleg: álmatlanságra, búskomorságra, szívidegességre. Lelki: elhessegeti a borongós gondolatokat, oldja a lehangoltságot. Narancsvirágolaj: Tartós lehangoltság esetén külső, belső használatra. Oldja a feszültséget.   A kiválasztott illóolajból belsőleg napi 3×1 cseppet kevés mézben elkeverve fogyasszunk. A lelki hatás párológtatóban, vagy egyszerűen szippantva érvényesül. Az orvosi kezelést az illóolajok alkalmazása nem helyettesíti. Kérje orvosa véleményét! Forrás: Egészség-füzetek. Temesvári Gabriella: Depresszió.Kiút a természetgyógyászat segítségével. Kiadó: Bio-Ter BT  

Amit már az ókorban is tudtak: Ép testben ép lélek.

A mozgás és a testi egészség összefüggését számos tudományos vizsgálat bizonyította már. Az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás valószínűsége egyértelműen nagyobb a mozgásszegény életmódot folytatók körében. A rendszeres testmozgás lelki folyamatokra gyakorolt kedvező hatása sem kétséges többé. Már napi 10-15 perces rendszeres mozgás is képes a hangulatot javítani, a szorongást csökkenteni rövid távon. Igazi eredmények azonban a hetente 3 vagy több alkalommal végzett, legalább 30 perces, rendszeres mozgás mellett várhatók. A mozgás lelki folyamatokra gakorolt hatásának magyarázata még nem teljesen ismert.Valószínűleg befolyásolja az agy és mirigyek hormonszerű anyagainak termelését. Az “örömhormonok”, az endorfinok szintjét növeli, a stresszhormon  ( kortizol) szintjét csökkenti. A szorongáshoz társuló izomfeszülést enyhíti, a sport közben bekövetkező testhőmérséklet emelkedésnek pedig nyugtató hatása van. E hatások eredménye a hangulat javulása, a szorongás csökkenése, az alvászavarok megszűnése.  A düh és a szomorúság is enyhül, a reményvesztettség érzése elmúlik, az impulzivitás csökken. A rendszeres testmozgás tehát nemcsak a fizikai erőnlét, de a lelki egyensúly megőrzése szempontjából is fontos. Az egészségesek számára segít megőrizni a harmóniát és szembenézni a mindennapok egyre nehezebb kihívásaival. A szorongásos állapotok, vagy a depresszió kezelésében pedig hatékony kiegészítője lehet a gyógyszeres kezelésnek és a pszichoterápiának ( de nem helyettesíti azt! ). Kapcsolódó cikkek: A depresszió tünetei , Depressziós vagyok? Teszt , A normális és a kóros szorongás                        

Alszik Ön eleget? Aludjon rá egyet!

Állatkísérletek bizonyítják, hogy az alvás éppolyan fontos az életben maradás szempontjából, mint a táplálkozás. Azok a patkányok, akiket nem hagytak aludni, 2-3 hét múlva elpusztultak, nem élték túl éheztetett társaikat.A fizikai fáradalmak kipihenése mellett szellemünk és pszichés egészségünk szempontjából is fontos a megfelelő időtartamú, zavartalan alvás. Elménk, a nagy varázsló éjjel újrarendezi a nappal bennünket ért hatásokat, segít azok feldolgozásában. Ezt a folyamatot tükrözi nyelvünk a “megálmodja a megoldást”, vagy az ” alszik rá (a döntésre ) egyet” kifejezésekben. Valóban, gyakran másnap sokkal világosabban látjuk a problémákat és tisztább fejjel tudunk dönteni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ha megfosztjuk magunkat az alvástól, másnap figyelmünk csökken, nehezebben koncentrálunk, lassabban reagálunk még akkor is, ha nem érezzük magunkon a fáradtságot. Munkateljesítményünk és tanulási képességünk romolhat, ráadásul nehezebben viseljük a feszültségeket is. Tehát aludnunk kell, de mennyit?Az alvásigény egyéni, felnőtteknél átlagosan 7-9 óra. Közvéleménykutatások eredményei szerint, a felnőttek jelentős része kevesebbet alszik, mint 7 óra. Figyelemre méltó, hogy a századelőn átlagosan 9 órát aludtak az emberek. Míg egyre több életünket, mindennapjainkat segítő, “időtakarékos” technikai eszköz áll rendelkezésünkre, egyre kevesebb időnk jut minden fontos dologra, beleértve az alvást is. Azt a tévhitet is el kell oszlatnunk, hogy az, aki átalussza a hétvégét, pótolja a hét közben elmulasztott pihenést. Átmenetileg segíthet a hétvégi plussz, de előbb-utóbb szervezetünk jelzi, hogy hiányzik a rendszeresség. Nagymamám mindig azt mondta: Mindent a maga idejében! Olyan bölcsesség ez, aminek igazával naponta szembesülök. Aludni is a maga(m) idejében kell. Én például, korán fekvő vagyok, de egyetemista koromban gyakran magoltam hajnalig, amikor holtfáradtan beestem az ágyba. Hiába aludtam késő délutánig, mégis fáradt voltam és nem ment a tanulás. Vajon mire vittem volna, ha akkor tisztában vagyok az alvás fontosságával?

Alsóvégtagi érszűkület

A láb verőereinek ( artériáinak ) érelmeszesedése, szűkülete járás közben jelentkező, pihenésre megszűnő lábikrafájdalommal jár. A szűkület fokozódásával a fájdalommentes járástávolság egyre csökken. Találóan kirakatnéző betegségnek nevezik, a súlyosabb érelmeszesedésben szenvedők valóban csak néhány métert tudnak megtenni fájdalom nélkül. Később nyugalmi fájdalom is jelentkezhet. A legsúlyosabb formában a láb szöveteinek elhalása következik be , amely elkerülhetetlenné teszi a végtag eltávolítását ( amputáció ). Diagnózis: legegyszerűbb, de csak tájkozódásra alkalmas módszer a láb pulzusainak kitapintása, melyet az orvos eszközök hiányában is elvégezhet. Az ultrahangos vizsgálatok közül az ún. ceruza Doppler vizsgálat során a karon és a lábon mért vérnyomásértékeket hasonlítják össze. Egészséges érrendszer esetén a lábon kb. 10-30 Hgmm-vel magasabb a nyomás. Ha a két nyomásérték közel azonos, vagy hányadosuk 1-nél kisebb érszűkület áll fenn. A color Doppler vizsgálat az erek képi megjelenítésére, a vér áramlási sebességének mérésére ia alkalmas. Az érfestés ( angiographia ) során kontrasztanyagot fecskendeznek be az erekbe, mely nem engedi át a röntgensugarat, így röntgenernyő alatt az erek kirajzolódnak. Megelőzés: a megelőzés a rizikófaktorok befolyásolásán alapul. A dohányzás, az elhizás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a magas koleszterinszint a befolyásolható rizikótényezők közé tartozik. A magasabb életkor és a férfi nem is nagyobb rizikót jelent, bár a változó kor után a nemi különbségek megszűnnek. Mit tehetünk, hogy az érrendszeri megbegetedéseket megelőzzük?  Ha Ön dohányzik: szokjon le a dohányzásról! Ha túlsúlyos: igyekezzen elérni a kívánatos testsúlyát! Ha keveset mozog: szánjon több időt a testmozgásra, hetente legalább három alkalommal legalább 30 perc mozgás lenne ideális. Ha elmúlt 40 éves, kérje meg háziorvosát, hogy ellenőrizze a vérnyomását és csináljon laboratóriumi szűrővizsgálatokat! A szűrővizsgálat eredményei alapján, az úgynevezett rizikótáblázatok segitségével megbecsülhető, hogy Önnek mekkora esélye van arra, hogy 10 éven belül valamilyen szív-, érrendszeri megbetegedése legyen. A rirzikófelmérés után beszélje meg háziorvosával a szükséges életmódbeli változtatásokat és a gyógyszeres kezelést!  Kezelés: elengedhetetlen a dohányzás abbahagyása és a rendszeres, hosszú séta. A gyógyszeres kezelés részben a tünetek enyhítésére, részben az érelmeszesedés súlyosbodásának megakadályozására irányul. Az aspirin a vérlemézkék összecsapzódásának megakadályozása révén a vérrögképződést előzi meg. A katéteres értágítás ( percután angioplastica-PTA ) során az érbe katéterrel felvezetett ballont levegővel fújják fel, amely a szűkületet okozó meszes felrakódást ( plakkot ) mintegy belepréseli az ér falába. A bypass műtét során a beteg érszakaszt eltávolítják és más helyről származó érrel pótolják.

Agyi érkatasztrófa-Stroke

Az agyi érkatasztrófák- a köznapi nyelvben agyvérzés-valójában csak kb. 20 %-ban vérzéses eredetűek. 80 %-ban érálzáródás áll a tünetek mögött. Mindkét esetben az agyszövet károsodása jön létre, amely az érintett terület működésének kieséséhez vezet. Ha például a végtagok mozgásáért felelős agykéreg sérül, a végtag bénulása lesz a következmény. Ha a károsodás a légzés idegi központját érinti, légzészavar, légzésleállás alakul ki, ami a beteg halálához vezethet. A tünetek változatosak, a végtagok bénulása, beszédzavar ( az artikuláció, vagy a beszédértés zavara ), látászavar, szédülés, hányinger, fejfájás, tudatzavar, vagy teljes eszméletvesztés következhet be. A tünetegyüttesből az orvos következtetni tud a károsodott agyi területre. A terápiát és annak eredményességét sok tényező befolyásolja: a beteg kora, társuló betegségei, a tünetek kezdete óta eltelt idő, a sérült agyi területek nagysága, funkciója stb. A korai diagnózis és kezelés alapvető fontosságú. Korszerű diagnosztikus eszközök állnak rendelkezésre, ezek közül a koponya CT-vizsgálat általánosan elérhető. A CT-vizsgálat alkalmas a vérzés és az érelzáródás következtében kialakuló agylágyulás elkülönitésére, az érintett terület pontos megitélésére. A vizsgálatot orvos rendeli el, azt is a kezelőorvos dönti el, hogy a vizsgálatot mikor célszerű elvégezni. Bizonyos esetekben a sűrgős – néhány órán belül megtörténő-vizsgálat eredményei befolyásolják a kezelést, ilyenkor annak elvégzése elengedhetetlen. Vérzés esetén például sűrgős műtéti megoldás válhat szükségessé.  A gyógyszeres kezelés mellett a súlyos állapotú, sokszor önellátásra képtelen beteg szoros megfigyelése és gondos ápolása éppúgy alapvető fontosságú, mint a későbbi rehabilitáció, melyben a beteg hozzátartozói aktivan részt vehetnek a szakemberek irányitásával. 

A gyógyító játék

A gyógyító játék “Jó szóval oktasd, játszani is engedd…” Pszichológiai módszerek épülnek a játék gyógyító erejére. Az „öngyógyításnak„ is fontos eszköze lehet az önfeledt játék. Milyen kár, hogy a felnőtté válás során legtöbben elfelejtünk játszani! A gyermek a feszültségeit, szorongásait a játékban oldja fel. Élete eseményeit, fontos szereplőit megjeleníti, örömmel és önfeledten átadja magát a játéknak, amelyben önmaga erőssé, sebezhetetlenné válhat. A játék öröme a sportban, csapatjátékokban a közösségi élménnyel is gyarapodik.A focimeccseken, vagy lóversenypályán ülő nézők arcán is azt az önfeledt örömöt lehet látni a gól pillanatában, vagy ha befut a megjátszott paripa, mint a játszó gyermekén. Teljes odaadás, katartikus öröm van abban a pillanatban, amikor a győztes gól megszületik és az ismeretlen nézők egymás nyakába borulva, kiabálva-sírva éljenzik a játékosokat. Mennyivel jobb a csapatot bíztatva üvölteni, mint otthon a családtagokkal szemben „kiélni„ a haragunkat, csalódottságunkat, feszültségünket, amit a munkahelyi problémáink keltenek bennünk.A pszichológusok és pszichiáterek a szerepjátékokat terápiás céllal alkalmazzák. A szorongás, a depresszió kezelésében, az önismeret fejlesztésében egyaránt hasznosak a játékra épülő  módszerek.