Most a Pegazus Program keretében még szorosabbra fűzik ezeket a kapcsolatokat
tehetséges hallgatóik érdekében. A bekapcsolódott vállalkozások már a képzés folyamán
kiválasztják az ő „Pegazusukat” és ösztöndíjjal is támogatják.

A hallgatók az együttműködés során már a főiskolai évek alatt
olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre
tesznek szert, amely a diplomázás után elősegíti, biztosítja az elhelyezkedést, óriási
előnyt biztosítva ezzel.

Ledolgozható tandíj programjuk pedig lehetőséget biztosít, hogy ne kelljen hitelből tanulnod, és már a főiskolai évek alatt munkatapasztalatot szerezz egy cégnél.

Nézd meg részletesen! >

Meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezési lapokat idén március 1-jéig kell postára adni vagy elektronikus úton feltölteni a felvi.hu rendszerébe.

Hogyan kell számolni a pontokat?

A felvételin maximum 500 pontot lehet gyűjteni. 400 pontot a tanulmányi és érettségi eredményekkel, 100 többletpontot pedig nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel vagy sporteredménnyel.

Legalább 240 pontot el kell érned, ez alatt nem juthatsz be a felsőoktatásba sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses helyre. Ebbe plusz pontként csak az emelt szintű érettségiért kapható többletpont számít bele, más nem.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet kiszámolni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával – kérés nélkül azt a megoldást választják, amely számodra előnyösebb.

A tanulmányi eredményekkel 200 pont szerezhető. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból kell számolni.  A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományi tantárgy utolsó két év végi jegyeit kell összeadni, majd megszorozni kettővel.

A tanulmányi pontok másik fele az érettségin szerzett jegyekből jön össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) tantárgy és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A másik lehetőségnél, az érettségi pontszámnál is maximum 200 pontot lehet szerezni, és azt duplázzák. Ilyenkor a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolnak. Ha az általad választott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik.

Miért jár többletpont?

Maximum100 többletpontot kaphatsz emelt szintű érettségiért, tantárgyanként 50 pont jár. legalább 45 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy megkapd az 50 pontot. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek a választott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Többletpont jár az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményért is. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök  Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, de csak akkor, ha az kötelező vagy választható a képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30.

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak pontot. És azt is jó tudni, hogy két középfokú nyelvvizsgáért is csak 40 pontot kaphatsz, nem 2×28-at.

Ha sajátos nevelési igényű vagy, és igazolod, hogy ezért nem tudsz komplex nyelvvizsgát szerezni,  akkor a szóbeliért vagy írásbeliért is megkapod a 28, illetve a 40 pontot.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is.

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphatsz, ha a képzési terület intézményei erről közösen megállapodtak, ezt ellenőrizd a felvételi tájékoztatóban.

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztél, 30 többletpont jár, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpont. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér.

 Mennyiben más a felsőoktatási szakképzés pontszáma?

A felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni – ha nem, akkor a két legjobb eredményből számolják a pontszámot.

Az így összesített pontokhoz hozzá kell adni a többletpontokat, de itt nem számítanak az OKJ szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért és Országos Művészeti Tanulmányi versenyen elért helyezésért járó pontok.

A sikerhez tanulás kell
Mindenki Steve Jobs akar lenni, legalábbis ez derült ki az EDUTUS Főiskola standján végzett karriertesztből, ahol a leendő hallgatók egy pályaorientációs teszt keretében választottak karrier-életutat, személyiség jegyeket.

A fiatalok általában a csillogó, sztárszakmákat választják, azzal azonban nincsenek tisztában, hogy milyen hosszú és kemény út és tanulás vezet el idáig. A diákok többsége az alapján választ képzést, melynek elvégzésével úgy véli, biztos az elhelyezkedése, valamint magas fizetést fog kapni. A bizonytalan fiatalokat könnyen befolyásolják a családi hagyományok is.

Ez sok esetben azonban nem egyezik az egyéni vágyakkal, ezért a lemorzsolódás és a pályaelhagyás esélye is magasabb az átlagosnál – derült ki az Edutus Főiskola standjánál, ahol Lőrincz Orsolya látta el karriertanácsokkal a leendő hallgatókat. A tanácsadó pszichológus szerint mindennek az alapja az önismeret és a tudatosság: a személyes tulajdonságok, készségek és az egyéni értékrend határozza meg az életpályát.

Jó kiindulási alap lehet a tanuló beállítottsága – reál, vagy humán –, hogy milyen tantárgyak érdeklik, miben ért el sikereket, milyen tevékenység közben érzi jól magát, illetve, fontos, hogy az adott felsőoktatási intézmény által képviselt értékrend mennyire illeszkedik az egyéni értékekhez. Ez a munkaerő-piacra kilépve, az álláskeresésnél is elengedhetetlen szempont később. „Ha valaki például nem szereti a szénsavas üdítőitalokat, az marketingesként nem képviselhet hitelesen egy ilyen termékeket gyártó céget” – emelte ki Lőrincz Orsolya, aki egyúttal felhívta a figyelmet a főiskolai, vagy egyetemi évek alatt megszerzett szakmai tapasztalat fontosságára.

Mi kell a munkaerőpiacon?

- A legtöbben azt kérdezik, mit várnak a munkaadók a pályakezdőktől. A diploma és a nyelvvizsga az alap. Emellé elengedhetetlen a munkatapasztalat, akár önkéntesség vagy szakmai gyakorlat formájában. Tetszik, nem tetszik, a pályakezdőktől is várnak 1-2 év munkatapasztalatot.” A tanácsadó pszichológus szerint tehát csak annak érdemes elkezdenie az adott képzést, aki tudja, mit akar, és jól utánajárt a lehetőségeinek. Különös hangsúlyt fektet a fiatalok pályaorientációjára a kiállításon is megjelent Edutus Főiskola, ezért január 26-án Edutus Internetes Klub (EIK) címmel középiskolások számára indít ingyenes kurzust, melynek keretein belül Készíts egy nap alatt saját portált vagy blogot címmel tart előadásokat. Az úttörőnek számító kezdeményezés célja, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék az új információs technológiák működését.

A legtöbben érdeklődtek az Educatio kiállításon, valamint megismerni a felsőoktatási intézmények és szakképzések széles palettáját. Hozzájuk képest kevesebben vannak azok, akik konkrét elképzelésekkel rendelkeznek, és csupán azért látogattak ki az oktatási kiállításra, hogy a nyílt napokat megelőzően közvetlen benyomást, tapasztalatot szerezzenek a felvételikor megjelölni kívánt intézményekről.

Az Edupress által megkérdezett középiskolások nagy része azzal sincs tisztában, milyen területen szeretne továbbtanulni, azzal pedig végképp nincs, hogy mely intézményben.

- Azt már tudom, hogy pénzüggyel szeretnék foglalkozni, de intézményt még nem választottam magamnak, ezért látogattam ki – mondta az érettségi előtt álló Kovács Anita. Ladáné Dauda Györgyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem standjánál hozzátette: „a 11. osztályosok nagy része puhatolózni jött a kiállításra, nekik még szinte semmilyen elképzelésük sincs a továbbtanulást illetően. Ezzel ellentétben a 12-esek már célzottan, konkrét kérdésekkel keresik fel az intézményeket.

Életúttervezést akár már általános iskolás korban kell elkezdeni

A legjobb 30 brit egyetemet képviseli a Milestone tanácsadó, mentor vállalkozás, mely idén is megjelent az Educatio kiállításon. Az egyik kiállító, Müller Mary, a Vérteslovas vezetőjének fia a két évvel ezelőtti rendezvényen figyelt fel a vállalkozás fiatal munkatársaira. Éves díj fejében segítették hétről-hétre abban, hogy sikeresen pályázzon valamely intézmény televíziós-filmes képzésére.

- A tervezés nem 18 évesen, hanem már jóval korábban elkezdődött. A fiam korai 10-es éveiben kiderült már, hogy mivel szeretne foglalkozni, szülőként pedig támogattam, hogy ebben ki is próbálhassa magát. Természetesen voltak B-terveink, itthon is jelöltünk meg intézményeket, de a leginkább arra koncentráltunk, hogy a brit rendszert megismerjük. A Milestone feladatokat küldött, ellenőrzött, segített bármiben.

Az ottani felsőoktatás előnyeként említette még, hogy a hallgatóknak tanulmányaik idején nem, csak azt követően kell fizetniük a képzésért, és akkor is abban az esetben, ha egy bizonyos szintet meghalad a fizetésük. Nem változtat pedig ezen az, hogy az illető külföldön, vagy itthon helyezkedik el.

Mosogatni Londonban, vagy felszolgálni Párizsban?

A hallgatók 90 százaléka már a képzés időtartama alatt állásajánlatot kap, a diploma megszerzése után pedig azonnal elhelyezkedik a bécsi technikusi intézmény, UAS Technikum Wien elnevezésű felsőoktatási intézményben.

- Nagyon elégedettek vagyunk a magyar hallgatóinkkal, szívesen fogadjuk őket – hangzott a standon. A diákoknak félévente 420 eurót kell fizetniük tanulmányaikért cserébe, a gyors elhelyezkedés reményében, és az osztrák keresetekhez képest pedig ez egyáltalán nem magas. Míg az osztrák tanulmányok esetében a közelség segít a pályázásban megakadtaknak, segítséget az amerikai továbbtanulási szándékot dédelgetőknek a Fulbright Education USA ad. „Nem adott intézményt ajánlunk, hanem megmutatjuk a választási lehetőségeket. 4000 amerikai felsőoktatási intézményt képviselünk, és adunk tanácsot a magyaroknak, miként teljesítsék a magyarországitól igen eltérő feltételeket” – mondta el a Fulbright munkatársa. Míg sokan célok, elképzelések nélkül érkeztek az Educatio kiállításra, ugyanezt az USA-ban továbbtanulók nem engedhetik meg.

- A felkészülés minimum egyéves időszakot foglal magában, a pályázóknak az USA-ban is elismert nyelvi teszten kell megfelelniük, önéletrajzot kell írniuk, illetve a készségeket mérő szakmai teszten is jól kell teljesíteniük. Általában azt javasoljuk, hogy a számtalan egyetem közül 4-5-öt válasszanak ki.

A Fulbright segítségével megismerhetik a követelmények, tanácsot adnak, ha valaki akadályokba ütközik. Felhívják a figyelmet: október-februárban kell jelentkezni a következő évi képzésekre, így a tervezésnek a felvételt megelőző minimum egy évvel előtte el kell kezdődnie.

- Mióta több változásra lehet számítania felsőoktatásban, jelentősen megnövekedett az érdeklődés az amerikai továbbtanulás iránt, éppen a hosszas jelentkezés miatt ennek hatása a jelentkezők és felvettek számában még nem mutatkozott meg. Jelenleg egyébként 700 magyar diák tanul Amerikában.

Színes, izgalmas anyag gyűlt össze a doktorandusz hallgatók munkáiból

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kara Doktori Iskolájának műhelymunkájába enged bepillantást egy pénteken nyíló kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Az m21 Galéria látogatói március 6-ig nézhetik meg a doktori iskola  képzőművészeti gyűjteményében őrzött festmények, szobrok, installációk mellett intermediális munkák válogatott darabjait. A Műhely című tárlattal egyszerre ünneplik a több mint két évtizede működő doktori iskola eredményeit, és hívják fel a figyelmet a jogelőd képzőművészeti mesteriskola örökségére.

A kiállítás érzékeltetni kívánja, hogy Pécs művészeti hagyományai, haladó kulturális élete, a tudományegyetemi háttér meghatározó alapot biztosít a művészképzésnek. Az önálló művészegyéniségekké váló, tehetséges fiataloknak inspiráló környezetet jelent a Zsolnay negyed, ahol műhelyeikben a legváltozatosabb anyagokkal, technikákkal adnak formát gondolataiknak, kísérleteznek saját alkotói útjuk kibontakozásához.

A mesteriskola alapjait 1991-ben olyan neves művészek dolgozták ki, mint Keserü Ilona, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Schrammel Imre. A doktori programok témavezetőinek köre később az itt végzett neves képzőművészekkel bővült, a mesteriskolában, majd később a doktori iskolában pedig számos, mára elismert művész folytatott tanulmányokat.

Az iskola képzőművészeti gyűjteménye ezzel együtt folyamatosan bővült: a kiválasztott műveknél tetten érhető a változatos technikák alkalmazása, valamint a tanulmányok során való kísérletező-kutatói attitűd. Az olaj-, akril- és temperafestészeten, valamint a kő-, fém- és faszobrászaton túl van példa az anyagok progresszív kombinációjára és számos, új médium művészi alkalmazására is.

MTI

Balog Zoltán a mintegy két és fél órás egyeztetés után elmondta: engedtek a hallgatók kérésének, és azt, hogy hányan tanulhatnak majd állami formában ezeken a szakokon, ponthatárral határozzák meg. Ezeket a ponthatárokat január 21-én hozzák nyilvánosságra. A miniszter előzetesen azt mondta: annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek.

Ha az érettségi miatt esetleg mégis nagyon alacsony számú hallgató kerülne csak be ezekre a képzésekre, a miniszter azt ígérte, törekszik rá, hogy a 240 pont feletti eredményt elértek arányában – 10-20 százalékban – mégis helyet kapjanak a diákok.

Arról, hogy van-e elegendő kapacitás a felsőoktatási intézményekben, azt mondta: a kapacitásokat az egyetemeket határozzák meg, de erről is lehet tájékozódni a felvételi eljárás során. Aki ebbe belefér, és eléri a 240 pontot, az természetesen be fog jutni – mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: a jövőre nézve ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak olyan szakok, ahol nem kell, hogy állami ösztöndíjas helyek legyenek. Kiemelte: középtávon át kell tekinteni a képzési kínálatot, hogy világos legyen, mely szakokat tart az állam támogatandónak.

Részmegállapodást írnak alá a HÖOK-al hétfőn, amelynek szövegében is megegyeztek, majd elindul a felsőoktatási kerekasztal, és a hét folyamán a finanszírozás témájában tárgyalóasztalhoz ülnek a rektori konferenciával is.

A miniszter kiemelte: számukra továbbra is az a legfontosabb, hogy a felsőoktatásban a minőség és a versenyképesség kerüljön előtérbe. Ez az a két szempont, amelyeknél az egyén és az ország érdeke találkozik – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról a 10 milliárd forintról, amely a kiváló- és a kutatóegyetemeknek jár. A források elosztási elveiről jövő héten adnak tájékoztatást. Elmondta: a szerdai kormányülésen egyetlen vitapont volt, hogy ezt egyetemeknek juttassák vagy karoknak. Azt szeretnék, ha ezeket a forrásokat célzott programokra használnák fel, és ilyen szerződéseket is fognak előkészíteni. A 10 milliárd forint 50 százaléka három kiválóegyetemnek jut, a részletekről azonban a rektorokat szeretné először tájékoztatni. A finanszírozás alapja továbbra is a képzési költség lesz – mutatott rá.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy a kormány elfogadta javaslataikat, és minden szakon lesz már 2013-ban állami ösztöndíjas férőhely. Jelezte: a továbbiakban a részleteken dolgoznak.

Hangsúlyozta: egyelőre részmegállapodás született, és számos kérdésben még egyeztetniük kell, ami várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az egyeztetés előtt tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, és az egyeztetés a jövőben is folyamatos lesz – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszul elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hallgatói szerződést hogyan lehet átalakítani. Konkrétumokat egyelőre még nem tudott mondani, jelezte, hogy tárgyalási pozíciójukat befolyásolja az uniós pilot-eljárás is. Mint mondta, a tavasszal kezdődő átfogó egyeztetési sorozatnak külön pontja lesz a felvételi eljárás rendje.

A miniszter hozzátette: azt vállalták, hogy ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést. Azt szeretnék ugyanakkor, ha lenne egy konkrét írásos szövegjavaslata a hallgatóknak, és akkor tudnák, miről is beszélnek.

MTI

A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Szerinte ez a diákság fellépésének, az érdekeikért való kiállásnak köszönhető. A diákság bizonytalanságban tartását ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják – mondta, hozzátéve: ezért született meg január 7-i ultimátumuk is, amelyben követelik, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott férőhely a 2011-es keretszámoknak megfelelően.

Füzessi Károly, a HaHa másik tagja azt mondta, a hallgatói szerződéssel kapcsolatban fenntartják, hogy nem a feltételek megváltoztatására van szükség, hanem annak eltörlését követelik. A kötelezően itthon töltendő idő csökkentésére irányuló tárgyalások számukra nem jelentenek megoldást – jelentette ki.

Fatér Ambrus – szintén a HaHa képviseletében – hozzátette: továbbra is a civil hangot fogják képviselni, továbbra is mozgósítani fognak, és terveznek demonstrációkat is.

Máté András az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a felsőoktatás helyzetét minden érintett bevonásával kell rendezni, és ebbe a munkaadói szervezetek is beletartoznak. Kifogásolta, hogy a kormányzat a felsőoktatási intézmények működési költségeinek nominálisan mintegy harmadát elvonta, az összes támogatást mintegy 180 milliárdról 120 milliárdra csökkentette. A nagy tudományegyetemeknek vagy fizetésképtelenséggel kell szembenézniük, vagy azzal, hogy az oktatói karuk 25-30 százalékát elbocsátják. Ezen változtatni kell azonnal – jelentette ki.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: arra fókuszálnak, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely, ne legyenek tandíjas szakok. Javaslatukat a tárca megfontolja, egyelőre visszajelzés nem érkezett – mondta. Kitért arra, hogy ha sikerül erre a kérdésre pontot tenni, a következő téma a hallgatói szerződés ügye lesz.

(Az mti anyaga alapján)

Balog Zoltán azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatók képviselőit, a gazdasági élet szereplőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait.

Ismét tárgyalnak arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. A miniszter szerint olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Bíznak abban, ha ezekben a szakokban meg tudnak állapodni, a HÖOK is elhiszi, hogy nincs tandíj, és a keretszámokat eltörölték – jegyezte meg.

Abban is egyetértés volt, hogy a rektorokra a szenátus tegyen majd javaslatot a szakminiszternek és az államfőnek a jövőben is.

A hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák azt.

A rektori konferencia képviselőivel január 31-ig áttekintik a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy milyen többletforrásokat milyen formában kaphatnak majd. A teljes összeg várhatóan 24-25 milliárd forint lehet. A tervek szerint erről szintén január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek.

Balog Zoltán elmondta, a tárgyalások során ma jobban értik egymást, mint az előző év kicsit zűrzavaros időszakában, a hallgatók és az egyetemek, oktatók képviselőivel szeretnék megoldani a felsőoktatás ügyét. A felsőoktatás nehéz helyzetben van, komoly átalakításra van szükség – erősítette meg.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban – jegyezte meg.

A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek-e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy, hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Azt, hogy ezen kívül vannak civil szervezetek, amelyek értékes javaslatokat tesznek és akciókat folytatnak, tudomásul veszik. Fontos ugyanakkor, hogy a dolog komolyságát megőrizzék azzal, hogy azok tárgyaljanak egymással, akiknek erre mandátumuk van – fogalmazott.

Balog Zoltán hozzátette, a hallgatók mandátumot a hallgatói önkormányzatoknak adtak, nekik nemcsak törvényben garantált lehetőségük, hanem kötelességük is, hogy képviseljék a hallgatókat.

Nagy Dávid megjegyezte: arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet.

A HÖOK elnöke további felvetésre elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak.

Balog Zoltán újabb kérdésre kitért arra: a többletforrásokat olyan konkrét ügyekben ígérték meg, amelyeket előzőleg meg kell tárgyalni. Példaként említette, hogy az egyetemek adóssága hogyan keletkezett, azt miképpen tudják kiváltani, hogyan lehet a PPP-konstrukciókban vállalt kötelezettségeket feloldani.

Az egyetemeken múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre a számokkal, konstrukciókkal, javaslataikkal. Kitért arra is, hogy a kormány jövő heti ülésén dönt arról a 10 milliárdos többletforrásról, amelyet a kiválósági program keretében kapnak majd a felsőoktatási intézmények. Az intézmények január végére abban a helyzetben lesznek, hogy költségvetést tudnak készíteni erre az évre – jegyezte meg.

Az egyeztetések jövő csütörtökön folytatódnak.

MTI

Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

Nem lesz változás a felsőoktatási felvételi követelményekben, a pontozási rendszerben, és jelentősen nem módosulnak a felvételi besorolás elvei sem.

A nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelően a diákok újra az osztatlan tanárszakokra jelentkezhetnek (és általános iskolai, vagy középiskolai tanárok lehetnek), új képzési formaként találkozhatnak a felsőoktatási szakképzéssel.

A Felvin (www.felvi.hu) már elérhetők a felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók.

A nyomtatott tájékoztató kiadványok – amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak – januárban lesznek kaphatók, ezek kiegészítése pedig január végéig jelenik meg az interneten.

Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat ugyanis az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.

A papír alapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére.

Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje, az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.

A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi honlapján.

MTI

Balog Zoltán a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben.

A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják.

Megerősítette, hogy aki a 240-es ponthatárt teljesíti és “az egyetemek kapacitásának függvényében talál magának helyet, azt az állam finanszírozni fogja, ingyen fog tanulni, amennyiben aláírja a hallgatói szerződést”. Hozzátette, abban a kérdésben, hogy minden szaknak legyen ilyen finanszírozása, nem közeledtek az álláspontok, de erről is tovább tárgyalnak.

A felsőoktatásban jövőre 24 milliárd forintot fordítanak a részben magánforrásokból épített beruházások kiváltására, 27 milliárdot pedig az egyetemek, főiskolák adósságátvállalására, valamint az uniós projektek önrészének állami átvállalására, az állami források pedig megvannak erre – szögezte le a miniszter. Szólt arról is, hogy a kormany.hu-n egy úgynevezett “felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződéssel kapcsoltban értik azt a társadalmi elvárást, hogy a Magyarországon, az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de “közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek”.

A vHÖOK internetes felületén diákkonzultációt hirdet a két ünnep között a felsőoktatásban zajló változásokról, amelyhez bárki hozzászólhat. Kérdésre válaszolva azt mondta, a végzett hallgatók Magyarországon tartását nem röghöz kötéssel kell megoldani. Az ezzel kapcsolatos érveket a hallgatói önkormányzatokon, fórumokon keresztül gyűjtik össze, és ezek alapján igyekeznek javaslatokat tenni a jövőben.