Ösztöndíj, gyakorlatias tudás, könnyű munkába állás

Az Edutus Főiskola (volt MÜTF) mindig is intenzíven ápolta a kapcsolatokat
a gazdasági élet szereplőivel, egyedülálló gyakorlatias képzést biztosítva ezzel.

Most a Pegazus Program keretében még szorosabbra fűzik ezeket a kapcsolatokat
tehetséges hallgatóik érdekében. A bekapcsolódott vállalkozások már a képzés folyamán
kiválasztják az ő „Pegazusukat” és ösztöndíjjal is támogatják.

A hallgatók az együttműködés során már a főiskolai évek alatt
olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre
tesznek szert, amely a diplomázás után elősegíti, biztosítja az elhelyezkedést, óriási
előnyt biztosítva ezzel.

Ledolgozható tandíj programjuk pedig lehetőséget biztosít, hogy ne kelljen hitelből tanulnod, és már a főiskolai évek alatt munkatapasztalatot szerezz egy cégnél.

Nézd meg részletesen! >

Felsőoktatási felvételi 2013 – határidő, pontszámítás, felsőoktatási szakképzés

Még egy hónapig lehet gondolkodni a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban. A hozzánk érkező kérdések szerint sokakban nagy a bizonytalanság, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a felvételivel kapcsolatban. Meddig kell jelentkezni? Hogyan számolják a pontokat? Miért jár plusz pont? Mennyiben különbözik a pontszámítás, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkezel? Megtudhatod:

Meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezési lapokat idén március 1-jéig kell postára adni vagy elektronikus úton feltölteni a felvi.hu rendszerébe.

Hogyan kell számolni a pontokat?

A felvételin maximum 500 pontot lehet gyűjteni. 400 pontot a tanulmányi és érettségi eredményekkel, 100 többletpontot pedig nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel vagy sporteredménnyel.

Legalább 240 pontot el kell érned, ez alatt nem juthatsz be a felsőoktatásba sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses helyre. Ebbe plusz pontként csak az emelt szintű érettségiért kapható többletpont számít bele, más nem.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet kiszámolni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával – kérés nélkül azt a megoldást választják, amely számodra előnyösebb.

A tanulmányi eredményekkel 200 pont szerezhető. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból kell számolni.  A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományi tantárgy utolsó két év végi jegyeit kell összeadni, majd megszorozni kettővel.

A tanulmányi pontok másik fele az érettségin szerzett jegyekből jön össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) tantárgy és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A másik lehetőségnél, az érettségi pontszámnál is maximum 200 pontot lehet szerezni, és azt duplázzák. Ilyenkor a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolnak. Ha az általad választott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik.

Miért jár többletpont?

Maximum100 többletpontot kaphatsz emelt szintű érettségiért, tantárgyanként 50 pont jár. legalább 45 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy megkapd az 50 pontot. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek a választott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Többletpont jár az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményért is. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök  Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, de csak akkor, ha az kötelező vagy választható a képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30.

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak pontot. És azt is jó tudni, hogy két középfokú nyelvvizsgáért is csak 40 pontot kaphatsz, nem 2×28-at.

Ha sajátos nevelési igényű vagy, és igazolod, hogy ezért nem tudsz komplex nyelvvizsgát szerezni,  akkor a szóbeliért vagy írásbeliért is megkapod a 28, illetve a 40 pontot.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is.

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphatsz, ha a képzési terület intézményei erről közösen megállapodtak, ezt ellenőrizd a felvételi tájékoztatóban.

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztél, 30 többletpont jár, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpont. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér.

 Mennyiben más a felsőoktatási szakképzés pontszáma?

A felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni – ha nem, akkor a két legjobb eredményből számolják a pontszámot.

Az így összesített pontokhoz hozzá kell adni a többletpontokat, de itt nem számítanak az OKJ szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért és Országos Művészeti Tanulmányi versenyen elért helyezésért járó pontok.

A középiskolások többsége nem tudja, mit akar – így látták az Educatio kiállításon is

- Azzal a középiskolások többsége tisztában van, milyen területtel nem akar foglalkozni a jövőben, azt viszont meglepően kevesen tudják, hogy milyen szakon, illetve mit tanulnának a felsőoktatásba belépve – mondta az Educatio Kiállítás kapcsán a karriertanácsadó.

A sikerhez tanulás kell
Mindenki Steve Jobs akar lenni, legalábbis ez derült ki az EDUTUS Főiskola standján végzett karriertesztből, ahol a leendő hallgatók egy pályaorientációs teszt keretében választottak karrier-életutat, személyiség jegyeket.

A fiatalok általában a csillogó, sztárszakmákat választják, azzal azonban nincsenek tisztában, hogy milyen hosszú és kemény út és tanulás vezet el idáig. A diákok többsége az alapján választ képzést, melynek elvégzésével úgy véli, biztos az elhelyezkedése, valamint magas fizetést fog kapni. A bizonytalan fiatalokat könnyen befolyásolják a családi hagyományok is.

Ez sok esetben azonban nem egyezik az egyéni vágyakkal, ezért a lemorzsolódás és a pályaelhagyás esélye is magasabb az átlagosnál – derült ki az Edutus Főiskola standjánál, ahol Lőrincz Orsolya látta el karriertanácsokkal a leendő hallgatókat. A tanácsadó pszichológus szerint mindennek az alapja az önismeret és a tudatosság: a személyes tulajdonságok, készségek és az egyéni értékrend határozza meg az életpályát.

Jó kiindulási alap lehet a tanuló beállítottsága – reál, vagy humán –, hogy milyen tantárgyak érdeklik, miben ért el sikereket, milyen tevékenység közben érzi jól magát, illetve, fontos, hogy az adott felsőoktatási intézmény által képviselt értékrend mennyire illeszkedik az egyéni értékekhez. Ez a munkaerő-piacra kilépve, az álláskeresésnél is elengedhetetlen szempont később. „Ha valaki például nem szereti a szénsavas üdítőitalokat, az marketingesként nem képviselhet hitelesen egy ilyen termékeket gyártó céget” – emelte ki Lőrincz Orsolya, aki egyúttal felhívta a figyelmet a főiskolai, vagy egyetemi évek alatt megszerzett szakmai tapasztalat fontosságára.

Mi kell a munkaerőpiacon?

- A legtöbben azt kérdezik, mit várnak a munkaadók a pályakezdőktől. A diploma és a nyelvvizsga az alap. Emellé elengedhetetlen a munkatapasztalat, akár önkéntesség vagy szakmai gyakorlat formájában. Tetszik, nem tetszik, a pályakezdőktől is várnak 1-2 év munkatapasztalatot.” A tanácsadó pszichológus szerint tehát csak annak érdemes elkezdenie az adott képzést, aki tudja, mit akar, és jól utánajárt a lehetőségeinek. Különös hangsúlyt fektet a fiatalok pályaorientációjára a kiállításon is megjelent Edutus Főiskola, ezért január 26-án Edutus Internetes Klub (EIK) címmel középiskolások számára indít ingyenes kurzust, melynek keretein belül Készíts egy nap alatt saját portált vagy blogot címmel tart előadásokat. Az úttörőnek számító kezdeményezés célja, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék az új információs technológiák működését.

A legtöbben érdeklődtek az Educatio kiállításon, valamint megismerni a felsőoktatási intézmények és szakképzések széles palettáját. Hozzájuk képest kevesebben vannak azok, akik konkrét elképzelésekkel rendelkeznek, és csupán azért látogattak ki az oktatási kiállításra, hogy a nyílt napokat megelőzően közvetlen benyomást, tapasztalatot szerezzenek a felvételikor megjelölni kívánt intézményekről.

Az Edupress által megkérdezett középiskolások nagy része azzal sincs tisztában, milyen területen szeretne továbbtanulni, azzal pedig végképp nincs, hogy mely intézményben.

- Azt már tudom, hogy pénzüggyel szeretnék foglalkozni, de intézményt még nem választottam magamnak, ezért látogattam ki – mondta az érettségi előtt álló Kovács Anita. Ladáné Dauda Györgyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem standjánál hozzátette: „a 11. osztályosok nagy része puhatolózni jött a kiállításra, nekik még szinte semmilyen elképzelésük sincs a továbbtanulást illetően. Ezzel ellentétben a 12-esek már célzottan, konkrét kérdésekkel keresik fel az intézményeket.

Életúttervezést akár már általános iskolás korban kell elkezdeni

A legjobb 30 brit egyetemet képviseli a Milestone tanácsadó, mentor vállalkozás, mely idén is megjelent az Educatio kiállításon. Az egyik kiállító, Müller Mary, a Vérteslovas vezetőjének fia a két évvel ezelőtti rendezvényen figyelt fel a vállalkozás fiatal munkatársaira. Éves díj fejében segítették hétről-hétre abban, hogy sikeresen pályázzon valamely intézmény televíziós-filmes képzésére.

- A tervezés nem 18 évesen, hanem már jóval korábban elkezdődött. A fiam korai 10-es éveiben kiderült már, hogy mivel szeretne foglalkozni, szülőként pedig támogattam, hogy ebben ki is próbálhassa magát. Természetesen voltak B-terveink, itthon is jelöltünk meg intézményeket, de a leginkább arra koncentráltunk, hogy a brit rendszert megismerjük. A Milestone feladatokat küldött, ellenőrzött, segített bármiben.

Az ottani felsőoktatás előnyeként említette még, hogy a hallgatóknak tanulmányaik idején nem, csak azt követően kell fizetniük a képzésért, és akkor is abban az esetben, ha egy bizonyos szintet meghalad a fizetésük. Nem változtat pedig ezen az, hogy az illető külföldön, vagy itthon helyezkedik el.

Mosogatni Londonban, vagy felszolgálni Párizsban?

A hallgatók 90 százaléka már a képzés időtartama alatt állásajánlatot kap, a diploma megszerzése után pedig azonnal elhelyezkedik a bécsi technikusi intézmény, UAS Technikum Wien elnevezésű felsőoktatási intézményben.

- Nagyon elégedettek vagyunk a magyar hallgatóinkkal, szívesen fogadjuk őket – hangzott a standon. A diákoknak félévente 420 eurót kell fizetniük tanulmányaikért cserébe, a gyors elhelyezkedés reményében, és az osztrák keresetekhez képest pedig ez egyáltalán nem magas. Míg az osztrák tanulmányok esetében a közelség segít a pályázásban megakadtaknak, segítséget az amerikai továbbtanulási szándékot dédelgetőknek a Fulbright Education USA ad. „Nem adott intézményt ajánlunk, hanem megmutatjuk a választási lehetőségeket. 4000 amerikai felsőoktatási intézményt képviselünk, és adunk tanácsot a magyaroknak, miként teljesítsék a magyarországitól igen eltérő feltételeket” – mondta el a Fulbright munkatársa. Míg sokan célok, elképzelések nélkül érkeztek az Educatio kiállításra, ugyanezt az USA-ban továbbtanulók nem engedhetik meg.

- A felkészülés minimum egyéves időszakot foglal magában, a pályázóknak az USA-ban is elismert nyelvi teszten kell megfelelniük, önéletrajzot kell írniuk, illetve a készségeket mérő szakmai teszten is jól kell teljesíteniük. Általában azt javasoljuk, hogy a számtalan egyetem közül 4-5-öt válasszanak ki.

A Fulbright segítségével megismerhetik a követelmények, tanácsot adnak, ha valaki akadályokba ütközik. Felhívják a figyelmet: október-februárban kell jelentkezni a következő évi képzésekre, így a tervezésnek a felvételt megelőző minimum egy évvel előtte el kell kezdődnie.

- Mióta több változásra lehet számítania felsőoktatásban, jelentősen megnövekedett az érdeklődés az amerikai továbbtanulás iránt, éppen a hosszas jelentkezés miatt ennek hatása a jelentkezők és felvettek számában még nem mutatkozott meg. Jelenleg egyébként 700 magyar diák tanul Amerikában.

Pécsi doktoranduszok kiállítása Pécsen

Színes, izgalmas anyag gyűlt össze a doktorandusz hallgatók munkáiból

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kara Doktori Iskolájának műhelymunkájába enged bepillantást egy pénteken nyíló kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Az m21 Galéria látogatói március 6-ig nézhetik meg a doktori iskola  képzőművészeti gyűjteményében őrzött festmények, szobrok, installációk mellett intermediális munkák válogatott darabjait. A Műhely című tárlattal egyszerre ünneplik a több mint két évtizede működő doktori iskola eredményeit, és hívják fel a figyelmet a jogelőd képzőművészeti mesteriskola örökségére.

A kiállítás érzékeltetni kívánja, hogy Pécs művészeti hagyományai, haladó kulturális élete, a tudományegyetemi háttér meghatározó alapot biztosít a művészképzésnek. Az önálló művészegyéniségekké váló, tehetséges fiataloknak inspiráló környezetet jelent a Zsolnay negyed, ahol műhelyeikben a legváltozatosabb anyagokkal, technikákkal adnak formát gondolataiknak, kísérleteznek saját alkotói útjuk kibontakozásához.

A mesteriskola alapjait 1991-ben olyan neves művészek dolgozták ki, mint Keserü Ilona, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Schrammel Imre. A doktori programok témavezetőinek köre később az itt végzett neves képzőművészekkel bővült, a mesteriskolában, majd később a doktori iskolában pedig számos, mára elismert művész folytatott tanulmányokat.

Az iskola képzőművészeti gyűjteménye ezzel együtt folyamatosan bővült: a kiválasztott műveknél tetten érhető a változatos technikák alkalmazása, valamint a tanulmányok során való kísérletező-kutatói attitűd. Az olaj-, akril- és temperafestészeten, valamint a kő-, fém- és faszobrászaton túl van példa az anyagok progresszív kombinációjára és számos, új médium művészi alkalmazására is.

MTI

 

Mégis lesznek állami helyek a vitatott tizenhat szakon

Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni – erről állapodott meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Balog Zoltán a mintegy két és fél órás egyeztetés után elmondta: engedtek a hallgatók kérésének, és azt, hogy hányan tanulhatnak majd állami formában ezeken a szakokon, ponthatárral határozzák meg. Ezeket a ponthatárokat január 21-én hozzák nyilvánosságra. A miniszter előzetesen azt mondta: annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek.

Ha az érettségi miatt esetleg mégis nagyon alacsony számú hallgató kerülne csak be ezekre a képzésekre, a miniszter azt ígérte, törekszik rá, hogy a 240 pont feletti eredményt elértek arányában – 10-20 százalékban – mégis helyet kapjanak a diákok.

Arról, hogy van-e elegendő kapacitás a felsőoktatási intézményekben, azt mondta: a kapacitásokat az egyetemeket határozzák meg, de erről is lehet tájékozódni a felvételi eljárás során. Aki ebbe belefér, és eléri a 240 pontot, az természetesen be fog jutni – mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: a jövőre nézve ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak olyan szakok, ahol nem kell, hogy állami ösztöndíjas helyek legyenek. Kiemelte: középtávon át kell tekinteni a képzési kínálatot, hogy világos legyen, mely szakokat tart az állam támogatandónak.

Részmegállapodást írnak alá a HÖOK-al hétfőn, amelynek szövegében is megegyeztek, majd elindul a felsőoktatási kerekasztal, és a hét folyamán a finanszírozás témájában tárgyalóasztalhoz ülnek a rektori konferenciával is.

A miniszter kiemelte: számukra továbbra is az a legfontosabb, hogy a felsőoktatásban a minőség és a versenyképesség kerüljön előtérbe. Ez az a két szempont, amelyeknél az egyén és az ország érdeke találkozik – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról a 10 milliárd forintról, amely a kiváló- és a kutatóegyetemeknek jár. A források elosztási elveiről jövő héten adnak tájékoztatást. Elmondta: a szerdai kormányülésen egyetlen vitapont volt, hogy ezt egyetemeknek juttassák vagy karoknak. Azt szeretnék, ha ezeket a forrásokat célzott programokra használnák fel, és ilyen szerződéseket is fognak előkészíteni. A 10 milliárd forint 50 százaléka három kiválóegyetemnek jut, a részletekről azonban a rektorokat szeretné először tájékoztatni. A finanszírozás alapja továbbra is a képzési költség lesz – mutatott rá.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy a kormány elfogadta javaslataikat, és minden szakon lesz már 2013-ban állami ösztöndíjas férőhely. Jelezte: a továbbiakban a részleteken dolgoznak.

Hangsúlyozta: egyelőre részmegállapodás született, és számos kérdésben még egyeztetniük kell, ami várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az egyeztetés előtt tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, és az egyeztetés a jövőben is folyamatos lesz – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszul elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hallgatói szerződést hogyan lehet átalakítani. Konkrétumokat egyelőre még nem tudott mondani, jelezte, hogy tárgyalási pozíciójukat befolyásolja az uniós pilot-eljárás is. Mint mondta, a tavasszal kezdődő átfogó egyeztetési sorozatnak külön pontja lesz a felvételi eljárás rendje.

A miniszter hozzátette: azt vállalták, hogy ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést. Azt szeretnék ugyanakkor, ha lenne egy konkrét írásos szövegjavaslata a hallgatóknak, és akkor tudnák, miről is beszélnek.

MTI

 

Pályaválasztási verseny középiskolásoknak

A fiatalok többsége nem tudja, mit takar egy-egy felsőoktatási szak vagy OKJ szakma megnevezése, arról pedig, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon vagy képzésen végeztek, a felvételizőknek legtöbbször csak halvány elképzeléseik vannak.

Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyed, szórakoztató formában ismerkedjenek a különböző szakmákkal, hivatásokkal, a Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu, Pályaválasztási Versenyt hirdet középiskolások részére. A 3-7 fős – tanárok által vezetett – csapatok feladata, hogy különböző szakmák képviselőinek munkáját mutassák be írásos interjúban fotókkal illusztrálva, vagy videofilmen, valamint hivatásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk.

Az interjúkészítés, fotózás, forgatás közben a csapatok tagjai első kézből ismerhetnek meg egy-egy foglalkozást. Megtudhatják, hogy ki miért választ egy hivatást, például egy orvos, egy ügyvéd, egy pék vagy éppen egy eladó mit szeret a munkájában, egyáltalán, milyen életforma jár egy-egy foglalkozással, milyen szakmai karrierre van lehetőség.

Nem csak a saját szakmabemutató anyagaikból, hanem a mot.hu által készített szakmabemutatókból, pályaválasztási tesztből, és a többi csapat anyagaiból is sok ismeretet szerezhetnek a foglalkozásokról, és megalapozottabban dönthetnek a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban.

A bemutatókra szavazni is lehet, így a versenyben részt vevő csapatok tagjainak osztálytársai, barátai is végignézik az elkészült anyagokat, és megismerhetnek egy-egy foglalkozást. A pályamunkák felkerülnek egy internetes portálra, így azokat a pedagógusok később is használhatják, ha pályaválasztási tanácsadás keretében szeretnék bemutatni a különböző foglalkozásokat diákjaiknak.

A versenyre február 20-ig lehet jelentkezni. A két legjobban szereplő csapat tagjai Balatonalmádiban vehetnek részt egy hosszú hétvégén, a legjobb felkészítő tanárok pedig könyvutalványt kapnak.

A Mot.hu Pályaválasztási Versenyről további információk találhatók és jelentkezési lap is letölthető.

Pozitív irányba haladnak a tárgyalások, mondja a Hallgatói Hálózat

A Hallgatói Hálózat (HaHa) szerint pozitív irányba haladnak a tárgyalások a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között – mondta Tóth Fruzsina Márta a szervezet képviseletében egy sajtótájékoztatón.

Szerinte ez a diákság fellépésének, az érdekeikért való kiállásnak köszönhető. A diákság bizonytalanságban tartását ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják – mondta, hozzátéve: ezért született meg január 7-i ultimátumuk is, amelyben követelik, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott férőhely a 2011-es keretszámoknak megfelelően.

Füzessi Károly, a HaHa másik tagja azt mondta, a hallgatói szerződéssel kapcsolatban fenntartják, hogy nem a feltételek megváltoztatására van szükség, hanem annak eltörlését követelik. A kötelezően itthon töltendő idő csökkentésére irányuló tárgyalások számukra nem jelentenek megoldást – jelentette ki.

Fatér Ambrus – szintén a HaHa képviseletében – hozzátette: továbbra is a civil hangot fogják képviselni, továbbra is mozgósítani fognak, és terveznek demonstrációkat is.

Máté András az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a felsőoktatás helyzetét minden érintett bevonásával kell rendezni, és ebbe a munkaadói szervezetek is beletartoznak. Kifogásolta, hogy a kormányzat a felsőoktatási intézmények működési költségeinek nominálisan mintegy harmadát elvonta, az összes támogatást mintegy 180 milliárdról 120 milliárdra csökkentette. A nagy tudományegyetemeknek vagy fizetésképtelenséggel kell szembenézniük, vagy azzal, hogy az oktatói karuk 25-30 százalékát elbocsátják. Ezen változtatni kell azonnal – jelentette ki.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: arra fókuszálnak, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely, ne legyenek tandíjas szakok. Javaslatukat a tárca megfontolja, egyelőre visszajelzés nem érkezett – mondta. Kitért arra, hogy ha sikerül erre a kérdésre pontot tenni, a következő téma a hallgatói szerződés ügye lesz.

(Az mti anyaga alapján)

Felsőoktatási kerekasztal alakul

Felsőoktatási kerekasztal alakul – erről született döntés Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki budapesti egyeztetésén.

Balog Zoltán azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatók képviselőit, a gazdasági élet szereplőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait.

Ismét tárgyalnak arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. A miniszter szerint olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Bíznak abban, ha ezekben a szakokban meg tudnak állapodni, a HÖOK is elhiszi, hogy nincs tandíj, és a keretszámokat eltörölték – jegyezte meg.

Abban is egyetértés volt, hogy a rektorokra a szenátus tegyen majd javaslatot a szakminiszternek és az államfőnek a jövőben is.

A hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák azt.

A rektori konferencia képviselőivel január 31-ig áttekintik a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy milyen többletforrásokat milyen formában kaphatnak majd. A teljes összeg várhatóan 24-25 milliárd forint lehet. A tervek szerint erről szintén január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek.

Balog Zoltán elmondta, a tárgyalások során ma jobban értik egymást, mint az előző év kicsit zűrzavaros időszakában, a hallgatók és az egyetemek, oktatók képviselőivel szeretnék megoldani a felsőoktatás ügyét. A felsőoktatás nehéz helyzetben van, komoly átalakításra van szükség – erősítette meg.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban – jegyezte meg.

A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek-e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy, hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Azt, hogy ezen kívül vannak civil szervezetek, amelyek értékes javaslatokat tesznek és akciókat folytatnak, tudomásul veszik. Fontos ugyanakkor, hogy a dolog komolyságát megőrizzék azzal, hogy azok tárgyaljanak egymással, akiknek erre mandátumuk van – fogalmazott.

Balog Zoltán hozzátette, a hallgatók mandátumot a hallgatói önkormányzatoknak adtak, nekik nemcsak törvényben garantált lehetőségük, hanem kötelességük is, hogy képviseljék a hallgatókat.

Nagy Dávid megjegyezte: arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet.

A HÖOK elnöke további felvetésre elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak.

Balog Zoltán újabb kérdésre kitért arra: a többletforrásokat olyan konkrét ügyekben ígérték meg, amelyeket előzőleg meg kell tárgyalni. Példaként említette, hogy az egyetemek adóssága hogyan keletkezett, azt miképpen tudják kiváltani, hogyan lehet a PPP-konstrukciókban vállalt kötelezettségeket feloldani.

Az egyetemeken múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre a számokkal, konstrukciókkal, javaslataikkal. Kitért arra is, hogy a kormány jövő heti ülésén dönt arról a 10 milliárdos többletforrásról, amelyet a kiválósági program keretében kapnak majd a felsőoktatási intézmények. Az intézmények január végére abban a helyzetben lesznek, hogy költségvetést tudnak készíteni erre az évre – jegyezte meg.

Az egyeztetések jövő csütörtökön folytatódnak.

MTI

Március 1-jéig lehet jelentkezni felsőoktatási képzésekre

Ebben az évben január végétől március 1-jéig lehet jelentkezni felsőoktatási képzésekre és az érettségi vizsgákra.

Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

Nem lesz változás a felsőoktatási felvételi követelményekben, a pontozási rendszerben, és jelentősen nem módosulnak a felvételi besorolás elvei sem.

A nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelően a diákok újra az osztatlan tanárszakokra jelentkezhetnek (és általános iskolai, vagy középiskolai tanárok lehetnek), új képzési formaként találkozhatnak a felsőoktatási szakképzéssel.

A Felvin (www.felvi.hu) már elérhetők a felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók.

A nyomtatott tájékoztató kiadványok – amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak – januárban lesznek kaphatók, ezek kiegészítése pedig január végéig jelenik meg az interneten.

Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat ugyanis az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.

A papír alapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére.

Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje, az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetni.

A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi honlapján.

MTI

Április végéig egyeztetnek a felsőoktatásról

Arról állapodott meg  az emberi erőforrások minisztere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagjaival, hogy április végéig tartanak a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetés-sorozatot. Döntöttek arról, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét, valamint az egyetemi autonómia kérdését.

Balog Zoltán a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben.

A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják.

Megerősítette, hogy aki a 240-es ponthatárt teljesíti és “az egyetemek kapacitásának függvényében talál magának helyet, azt az állam finanszírozni fogja, ingyen fog tanulni, amennyiben aláírja a hallgatói szerződést”. Hozzátette, abban a kérdésben, hogy minden szaknak legyen ilyen finanszírozása, nem közeledtek az álláspontok, de erről is tovább tárgyalnak.

A felsőoktatásban jövőre 24 milliárd forintot fordítanak a részben magánforrásokból épített beruházások kiváltására, 27 milliárdot pedig az egyetemek, főiskolák adósságátvállalására, valamint az uniós projektek önrészének állami átvállalására, az állami források pedig megvannak erre – szögezte le a miniszter. Szólt arról is, hogy a kormany.hu-n egy úgynevezett “felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződéssel kapcsoltban értik azt a társadalmi elvárást, hogy a Magyarországon, az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de “közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek”.

A vHÖOK internetes felületén diákkonzultációt hirdet a két ünnep között a felsőoktatásban zajló változásokról, amelyhez bárki hozzászólhat. Kérdésre válaszolva azt mondta, a végzett hallgatók Magyarországon tartását nem röghöz kötéssel kell megoldani. Az ezzel kapcsolatos érveket a hallgatói önkormányzatokon, fórumokon keresztül gyűjtik össze, és ezek alapján igyekeznek javaslatokat tenni a jövőben.

Hogyan változtatna a kormány a felsőoktatáson?

Tiltakozó hallgatók és diákok felvonulása (MTI fotó)

A főiskolai hallgatók kezdtek először tiltakozni a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen. Az elmúlt napokban középiskolások és oktatók, tanárok is csatlakoztak hozzájuk. A kormány a tiltakozások hatására változtat elképzelésein. Nézd meg, hogyan!

A reform lényege – amelynek tervezetét a Népszabadság Online közölte -, hogy nem lesz tandíj. A képzés vagy ingyenes, vagy költségtérítéses lesz, részösztöndíjas képzés nem lesz. Aki megszakítja a képzését – esetleg külföldi tanulmányai miatt, és egy-két félévet halaszt –, az később ingyenesen folytathatja a tanulmányait. A tervek szerint egy ötéves képzés esetén 12 félévet tolerálnak.

Azok, akik eleget tesznek a három feltételnek, azaz elérik a szükséges ponthatárt, meghatározott számú félév alatt megszerzik a diplomájukat, továbbá vállalják, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak, ingyen tanulhatnak az egyetemeken, főiskolákon.

Az még nem eldöntött állítólag, hogy a diploma megszerzése után elkövetkező húsz évben a képzésre fordított évek kétszeresét vagy ennél kevesebbet kell Magyarországon dolgozni.

A nol.hu forrására hivatkozva azt írja, hogy Balog Zoltán minisztériuma és az oktatási államtitkárság úgy számol, hogy várhatóan a tavalyi szinten, „azaz 30 ezer körül lesz” az államilag támogatott ingyenes helyek száma. A hírek szerint részösztöndíj egyáltalán nem lesz.

A költségvetési bizottság által a keretszámokról, illetve a ponthatárok meghatározásáról szóló, hétfőn egyébként már megszavazott módosító javaslat tesz említést a „(rész) ösztöndíjjal támogatott” képzésről, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap megerősítette a lap munkatársának, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít a részösztöndíjra, de nem lesz ilyen. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere említett korábban a pedagógusképzésben részt vevők számára havi 25 ezer–75 ezer forint közötti ösztöndíjprogramot, és elképzelhető, hogy más szakoknál is lehet ilyen.

Állami diákhitel a kormányzati elképzelések szerint lesz, de a kamatot az előzetes hírekkel ellentétben nem viszik le nullaszázalékosra, az továbbra is kétszázalékos marad majd. Az elképzelések szerint a hitel törlesztését várhatóan a negyedik évben, azaz a türelmi idő után kellene megkezdeni, de ha a hallgató ezután sem tudott elhelyezkedni, akkor nem kell törlesztenie, amíg állást nem szerez.

Arról, hogy több pénzt kap-e a felsőoktatás, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: „mindenképpen többet fordítanak rá, ha nő a költségtérítéses helyek száma”.

(Anyagunk a Népszabadság Online cikke nyomán készült)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, országszerte felvonulásokon tiltakoztak a hallgatók, a diákok és pedagógusok a felsőoktatást érintő megszorítások ellen. Hogy a keretszámokkal kapcsolatban mit követelnek, azt itt olvashatod.

Orbán Viktor a keretszámok eltörléséről beszélt

Orbán Viktor miniszterelnök december 15-én délután diákokkal egyeztetett a felsőoktatás helyzetéről. A miniszterelnök szerint azok számára, akik elérik a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges követelményeket, elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, “mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak”.

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, és kijelentte: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert.

- Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra – indokolta álláspontját. – Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy “csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

A videoüzenetben a kormányfő elmondta, szombat délután középiskolásokkal, valamint egyetemistákkal, főiskolásokkal konzultált, és arról beszélgettek, melyek azok a félelmek, bizonytalanságok, amelyek ma nyugtalanítják a diákokat. Azt is hangsúlyozta, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

A miniszterelnök videóüzenete után a sajtóban megpróbáltak következtetni arra, mi várható szerdán. Ezek természetesen találgatások, de lehet, hogy a kormány nem csak arról mondana le, hogy szakonként meghatározza az államilag finanszírozott és a részösztöndíjas helyeket, hanem az is elképzelhető, hogy képzési területekre és intézményekre vonatkozó leosztás sem lenne.

A szükséges követelmények között említett 240 pont is változhat, hiszen nehezen elképzelhető, hogy mindenkit, aki ezt a határt eléri, felveszik államilag támogatott képzésre. Jelenleg ez a minimális pontszám ahhoz, hogy valaki egyáltalán a költségtérítéses szakra is bejusson.

Kérdés tehát van bőven, reméljük, szerdán örülhetünk az új tervezetnek.

Demonstrálnak a hallgatók országszerte

Békés volt a hallgatók demonstrációja (MTI fotó)

Felháborodással fogadták középiskolások, tanárok, hallgatók és oktatók a felsőoktatási keretszámok csökkentését, országszerte demonstrációk kezdődtek. Hétfőn az ország több városában tiltakozások voltak.

Szegeden összeláncolták magukat és elfoglalták a kormányhivatalt, Budapesten felvonultak és hidakat zártak le. Gödöllőn egyetemisták vonultak a helyi polgármesteri hivatalhoz, kedden pedig Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál demonstrálnak a hallgatók.

Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta, a hallgatókért és nem ellenük történnek a változások. Fontosnak tartanák, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Az államtitkárság szerint a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni.

Orbán Viktor kormányfő is reagált a hallgatói szervezetek megkeresésére, azt mondta, az elfogadott javaslat nem lehet meglepő az érintettek számára, ugyanis az elmúlt hónapokban az oktatók és a hallgatók képviselőivel egyaránt ismertették a terveket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyeztetésre hívta kedd délutánra a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőit, de a szervezet egy későbbi időpontra halasztaná azt, előtte még egyeztetni kíván a többi hallgatói és pedagógusszervezettel.

Tudj meg mindent a fodrász OKJ képzésekről

Ajánljuk neked ezt a szakmát, ha

szeretsz egész nap emberek között sürögni-forogni, érdekel a divat, jó a kézügyességed, szereted magad beosztani az idődet.

Milyen ez a munka?

 

Fodrászként változatos munkád és jó fizetésed lehet

Fodrászként kiélheted a fantáziádat, segíthetsz vendégeidnek rátalálni az egyéniségükhöz, az alkalomhoz, sőt a lelkiállapotukhoz illő frizura kiválasztásában és megvalósításában. Így aztán nem lesz két egyforma napod, mindig kreatív új feladataid lesznek. Jó, ha szeretsz beszélgetni, hiszen ahhoz, hogy széles és hűséges vendégkört alakíthass ki, a hozzád érkezők lelkét is ápolnod kell.

[itt_tanulhatod]

Nehézség ezen a pályán, hogy egész nap állnod kell a fodrászszék mellett, és a dauerhez és a hajfejtéshez többféle erős vegyi anyagot is kell használnod, amit nem bír mindenki. Érdemes figyelembe venned, hogy ahhoz, hogy sok vendéged legyen, általában késő délután és este kell dolgoznod.

Ha érdekel, milyen egy fodrász élete New York-ban, olvasd el interjúnkat.

Hogyan tanulhatod?

A tizedik évfolyam elvégzése vagy érettségi után iskolarendszerű képzésben vagy tanfolyamon.

Miről tanulsz majd?

-    Fodrászatban alkalmazott kézi és vegyszeres műveletek

-    hajvágás

-    frizurakészítés

-    vállalkozói ismeretek

-    munkavédelem

-    tűzvédelem

Álláslehetőségek

Magyarországon lehetsz fodrászként alkalmazott nagyobb szalonokban, akkor 100-150 000 forintot kereshetsz, vagy lehetsz vállalkozó. Bérelhetsz másokkal közösen egyedül is üzletet. Ilyenkor havi 300 000 forintot is kereshetsz, de ahhoz kezdetben sok pénzt be kell fektetned az üzlet kialakításába, a reklámba, amíg kialakul a biztos vendégköröd. Külföldön is szívesen látják a magyar fodrászokat, ott a hazai fizetés többszörösét megkeresheted.

 

Csökkennek a keretszámok, tiltakoznak a hallgatók

Jövőre több részösztöndíjas hallgató lenne

Csökkentik a felsőoktatási keretszámokat, a hírek szerint szeptembertől 10 480 hallgató tanulhat ingyenesen. Több diák- és pedagógusszervezet tiltakozik a változások ellen, a jövő hétre demonstrációkat terveznek.

A kormány által elfogadott terv szerint szeptembertől mindössze 10 480 diák tanulhat majd ingyen a felsőoktatásban. Részletesen egy néhány napja megjelent előzetes javaslatból lehet megismerni a felsőoktatási keretszámokat, úgy tudjuk, ez fog megvalósulni.

Giró-Szász András kormányszóvivő ezt úgy kommentálta, hogy mostantól csak a pontszám határozza meg, hogy ki kerülhet be a felsőoktatásba, ugyanis a Diákhitel 2-nek igénybevételével nem kell azonnal fizetni, így több ember előtt megnyílik az út a diploma előtt.
A kormány döntött arról is, hogy a közigazgatásban elhelyezkedő fiataloktól az állam átvállalja a kölcsönt. Ezen kívül cégek is átvállalhatják pályakezdő munkavállalóik Diákhitelét, ezért adókedvezményt kapnak.

Kancellárok döntenek a gazdasági kérdésekről

Azt is elfogadta a kormány, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, aki a gazdasági kérdésekről fog dönteni. A kancellár személyéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EMMI dönt. Az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja.
Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyalhat.
Döntöttek arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatás kap majd. Két új ösztöndíjat alapítanak, az egyiket élsportolók, a másikat pedagógusok kaphatják.

A hallgatók felháborodtak, népszavazást kezdeményeznek

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért népszavazást kezdeményez. További lépéseket is terveznek, jövő hétre már várhatóak demonstrációk, akár egyetemfoglalások is.
A HÖOK követeli a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát. A hallgatókhoz csatlakozott pedagógus szervezet is.

(Anyagunk az MTI és a hvg.hu anyagai nyomán készült)

Újszerű megoldás a felsőoktatásban – ledolgozható tandíj

Egy idei országos középiskolai kutatás szerint a 16-18 év körüli, érettségi előtt álló és a
felsőoktatásba jelentkező diákok 75%-a abban az esetben is felvételizik, ha csak költségtérítéses képzésben vehet részt, ám a költségek vállalásához elengedhetetlenül szükségesnek tartja a hallgatói évek alatti munkavállalást. Abban, hogy hová jelentkeznek, fontos tényezővé váltak a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek, 67% figyel erre.

- A diplomás munkavállaló „piaci értékét”, munkadíját a nyelvtudás, a naprakész információk és a gyakorlat-orientált tudás mellett a főiskolai évek alatt szerzett munkatapasztalat és a vele együtt elsajátított jó munkaattitűd tudja fokozni – mondta el Lőrincz Orsolya, karrier-tanácsadó, pszichológus.

- A tanulással párhuzamosan végzett, a képzési területhez kapcsolódó munka a
leghasznosabb befektetés. Az ingyen vagy csekély fizetésért végzett gyakorlat, a szakterületen végzett önkéntesség ugyan megterhelő lehet, de kamatostul megtérül a karrier és a fizetés területén. Nagyon jó gondolatnak tartom a ledolgozható tandíj intézményét.

Az EDUTUS főiskola a kutatás eredménye alapján a diákok életvitelét és anyagi lehetőségeit felismerve dolgozta ki a ledolgozható tandíj rendszerét, és tulajdonképpen 0-24 órában lehetőséget biztosít a tanulásra, akár munka, sport és család mellett is. A december 7-i nyílt napon, Always on mottóval induló beiskolázási edukációs program keretében a tatabányai és budapesti tagozat egy időben mutatja be a főiskola oktatási szolgáltatásait; az országban egyedülálló módon kialakított ledolgozható tandíj rendszerét.

A december 7-i nyílt nap szervezője, Deés Szilvia elmondta:

- Arra törekszünk, hogy ne csak a munkalehetőséget biztosítsuk a diákoknak, de olyan képzési feltételeket kínáljunk, mind technikai háttérben, mind oktatásszervezési támogatásban, hogy a munka mellett ne okozzon gondot a féléves tanulmányi követelmények, a vizsgák teljesítése sem. Ennek érdekében vezettük be szeptemberben webináriumi rendszerünket, amely lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy távolról kapcsolódjanak be a tanórai munkába, illetve szükség esetén visszanézhesse az előadást. Ezen felül egyéni vagy kedvezményes tanrendet is biztosítunk a dolgozó hallgatóknak.

A felsőoktatási intézmények és a versenyszféra együttműködései az elmúlt években
megsokszorozódtak, a párbeszéd felélénkült a résztvevők között. Magyarország egyik legnagyobb hazai munkaerőt felszívó cége, a Bosch, 800. fiatal mérnökét köszöntötte ez év őszén. A hallgatóknak számtalan ösztöndíj, gyakornoki munka ad lehetőséget a bizonyításra, a legjobbakat még a diploma megszerzése előtt szerződtetik. Az egyetemek és főiskolák pedig jól felfogott érdekükben hosszútávú szerződéseket, tudásközpontokat hoznak létre multikkal, hiszen a diploma értékét és az intézmény felsőoktatási rangsorban való helyét a végzettek elhelyezkedési esélyei, megelégedettségi mutatók adják meg ma már.

Az EDUTUS nyílt napon harmadik alkalommal adják át az AGC Glass Hungary Kft. által nyújtott ösztöndíjat, mely célja, hogy az Edutus Főiskola tatabányai székhelyén szervezett műszaki képzések – elsősorban mechatronikai mérnök és a műszaki menedzser alapképzés – legtehetségesebb hallgatóit támogassa annak érdekében, hogy tanulmányaik befejezése után a régió vállalatainál helyezkedjenek el.

Csökken az állami ösztöndíjas helyek száma a felsőoktatásban

Jövőre jelentősen csökkennének a felsőoktatásban az állami teljes ösztöndíjas keretszámok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. A tervezet szerint – amelyről várhatóan ma tárgyal a kormány – 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat.

Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Teljes ösztöndíjas formában a felsőoktatási szakképzésben (korábban ez volt a felsőfokú szakképzés, FSZ) 200, az alapképzésben 7710, az egységes, osztatlan képzésben 2380, a határon túli kihelyezett képzésben pedig 40. Agrár képzési területen 300, bölcsészeti képzésben 550, informatikai képzésben 800, műszaki területen 1200, orvosi képzésben 2350, pedagógusképzésben 1150, sportterületen 100, társadalomtudományi területen 270, természettudományi területen 800, művészeti képzésben 100, művészetközvetítési területen pedig 40 a teljes állami ösztöndíjas keretszám.

A részösztöndíjas képzésben a felsőoktatási szakképzésben (FSZ) 1300, az alapképzésben 37 350, az egységes osztatlan képzésben 2360, a határon túli képzésben 320, a sportolók kategóriájában 500 a keretszám.

Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

A kormány november 21-én tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-i dátumú Emmi-előterjesztésben az állt, a kormány összesen 53 640 főben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

A most szeptemberben indult tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhattak, további 15 550 diák részösztöndíjat kapott. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lett. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

MTI

Változna a felsőoktatási felvételi – drágább lenne a jelentkezés

Egy eljárás keretében öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni a jövőben – a kormány így módosítaná a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet. Összességében emelkednének az eljárási díjak. A kormany.hu oldalon közzétett javaslatot november 30-ig lehet véleményezni.

A javaslatban az áll, hogy a jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – öt felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhetne. Eddig korlátlan számú helyre lehetett jelentkezni.

A jelentkező az általa meghatározott sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napon belül – írásban vagy elektronikus úton – egyszer módosíthatja.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárási alapdíja 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egy képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosítana, igaz, ha ugyanazon intézmény egy szakjára államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre is jelentkezel, az egy jelentkezésnek számít. Minden újabb jelentkezésért további 3000-3000 forint kiegészítő díjat kellene fizetni.

Eddig is 9000 forint volt az alap eljárási díj, de ezért három képzést lehetett megjelölni. A további szakokért 2000 forintot kellett fizetni.

Minden évben két felvételi eljárás lenne, a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felsőoktatási intézmény a tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja, a kiadvány ugyanakkor nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat.

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a pontszámot a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell meghatározni.

A számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot kaphat.

A felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 50 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 40 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot kaphat. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, az elbírálási sorrendben elsőként jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni – olvasható az indítványban. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell számítani. Ennek módja öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek összegének kettővel való megszorzása.

A másik variáció szerint az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni. Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi tárgy, vagy az így meghatározott érettségi tárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi tárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

Ha a jelentkező jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpont járna. A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra lenne jogosult.

A rendeletet a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmaznák.

MTI

Ingyenes programok a Széchényi Könyvtárban

Ingyenes programokkal, egyebek mellett tárlatvezetéssel, könyvbemutatóval és koncerttel vár  november 27-én, kedden az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 210. évfordulója alkalmából. Ezen a napon féláron válthatsz éves olvasójegyet.

A könyvtári körséták 11, 12, 13, 14 és 16 órakor indulnak, a “Képek a történelmi Magyarországról. Tájak, viseletek” című tárlatot 13 órától, a “Tr(End of print)” című kiállítást 14 órától, a Balogh Rudolf aranykoszorús fényképész mester 1879-1944 című anyagot 16 órától vezetéssel nézheted meg.

A 15.30-kor nyíló Patriae Sacrata Anno 1802 – 1802-ben a hazának szentelve című tárlat ritka kéziratokat mutat be: a jelentős korabeli írók, tudósok, politikusok eredeti kézírásai között VII. Pius pápa Széchényi Ferencnek írott latin nyelvű és a 12 éves Széchényi István atyjának írott magyar nyelvű levelének autográfja is szerepel. Ehhez kapcsolódva bemutatják a Levélben értesítsen engem című kötetet, amely a nemzeti könyvtár létrejötte alkalmából gróf Széchényi Ferencnek írott korabeli köszöntőlevelekből ad gazdag válogatást.

Délután 17 órától a KönyvTÁRlat keretében Budavári disputa címmel a 16-17. századi, külföldet járó diákokról hallhatnak az érdeklődők előadásokat és megtekinthetik a diákok különleges emlékkönyveit is. Az emléknap az Orfeo Zenekar ünnepi barokk koncertjével zárul, amelyen Carissimi, Purcell és Händel művei hangzanak el.

Ezen a napon fél áron válthatsz éves olvasójegyet és a könyvtárat díjmentes napijeggyel is látogathatod.

MTI

Szénszünet az egyetemeken

Több egyetem is bezár december közepétől január közepéig. Az intézkedés oka, hogy így próbálnak takarékoskodni a felsőoktatási intézmények azután, hogy a kormány 7,3 milliárd forintot zárolt  költségvetésükből.

Néhány helyen csak a kollégiumokat, máshol az oktatási épületeket sem nyitják ki, vagyis azokban a hetekben nem tartanak vizsgákat.

Az egyetemek különböző módon igyekeznek takarékoskodni. Van, ahol két teljes hétre bezárják az épületeket és a dolgozókat is szabadságra küldik, ilyen plédául a Miskolci Egyetem, de van, ahol mindössze a két ünnep közötti két nap lesz szénszünet, ilyen a Pécsi Tudományegyetem. Az ELTE-n sajtóértesülések szerint úgy spórolnak, hogy egy épületben vizsgázik majd minden tanszék hallgatója.

Ne csak a munkaerőpiaci igények alakítsák az oktatást

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke úgy gondolja, nem szabad az oktatást kizárólag munkaerő-piaci igényeknek alávetni. Szerinte az adatok nem azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni, túlképzés van a legtöbb területen.

A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban címmel Budapesten rendezett konferencia tartott előadást Kolosi Tamás, ott mondta, hogy az oktatási rendszert, a képzést nem szabad a napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben nyújt.

A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, nem arra, hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki – mondta a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.

A végzettség státuszt is jelent

Kolosi Tamás kifejtette, sokan vannak értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen – fűzte hozzá.

Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a “kormányzat bizonyos körei” törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítettek bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.

Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, “teljesen ellentétesen a világban az elmúlt harminc-negyven évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával” – mondta Kolosi Tamás.

Hozzátette: a szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.

A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent – mondta Kolosi Tamás.

Véleményük szerint a munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel – mondta.

Magasabb végzettség – jobb elhelyezkedés

Magyarországon azt lehet látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy “fölösleges egyfajta túlképzés” a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza – tette hozzá.

A keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállalkozói szövetségeknél tapasztalnak.

MTI

Háromdimenziós oktatószoftverek tervezésére várnak ötleteket

Háromdimenziós szoftverek tervezésére hirdetett ötletversenyt a Leonar3Do háromdimenziós rajzolószoftver magyar fejlesztőcsapata. Az alkalmazások készítőinek csapataikkal együtt a november harmadik hetében kell elkészíteniük oktatást segítő 3D-s alkalmazásaikat.

Ha jelentkeznél a versenyre, nem feltétel, hogy programozói tudással rendelkezz, mert a Leonar3Do-technológiát használó Vimensio oktatási szoftvert – amellyel a versenyzőknek a rendezvény helyszínen el kell készíteniük alkalmazásaikat – úgy fejlesztették ki, hogy többéves programozói tapasztalat és tudás nélkül is, lehessen vele tanulni, tervezni, vagy akár oktatási tartalmakat is létrehozni.

A feladat olyan oktatóprogramok fejlesztése és elkészítése, amelyeket később egyetemeken és főiskolákon demonstrációs céllal lehet használni. Ilyen lehet például a történelemtanítás során felhasználható, különböző történelmi csatákat rekonstruáló háromdimenziós program, vagy akár egy olyan alkalmazás, amelynek segítségével különböző fizikai szimulációk során tanulhatnak meg mozdulatokat a sportolók.

A pályázatra elsősorban felsőoktatási intézmények hallgatóit várják, akiknek lehetőségük nyílik arra, hogy ötleteiket beépíthessék a 2013 januárjában forgalomba kerülő szoftver fejlesztésébe.

Ha nincs eredeti ötleted, de szeretnél részt venni az eseményen, jelentkezhetsz csapattagnak is. Belőlük a szervezők állítják össze azokat a csoportokat, amelyeket egy-egy ötletgazda mellé rendelnek majd segítőként. Csapattagnak főként grafikusokat, programozókat vagy marketing szakos hallgatókat várnak.

Az eseményen mentorok segítik a versenyzőket, majd egy szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. A nyertes csapat 500 ezer forintot kap, a legtehetségesebb és legkreatívabb versenyzők pedig számos különdíjat nyerhetnek.

A harmadik Mobil Weekendnek a november 22-24. között a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ad otthont. A rendezvényen számos előadást is meghallgathatnak a résztvevők a háromdimenziós technológiát érintő témákban.

Részletes információkat a verseny honlapján találhatsz.

MTI

Szükséges az ösztöndíj a felsőoktatásban

Több szempontból is tart a hallgatók érdekképviselete attól a kormányzati elképzeléstől, hogy tanulmányi ösztöndíjban a hallgatók legfeljebb 35 százaléka részesülhetne. Úgy gondolják, sokan félbehagyhatják emiatt tanulmányaikat.

A HÖOK a hallgatók szociális helyzetének megismerésére 2012. június és szeptember között végzett felmérést az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, a kérdőívekre több mint háromezren válaszoltak – közölte Domján Zsolt, a felmérés koordinátora. Az eredmények alapján fogalmazták meg javaslataikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára.

A válaszoló hallgatók 80 százaléka havi 60 ezer forintnál kevesebből kénytelen finanszírozni megélhetését és tanulmányait, 50 százalékuk pedig 15 ezer forinttal kevesebb havi jövedelem esetén a jövőjét is veszélyeztető anyagi problémákkal küzdene. Ez az összeg szinte megegyezik a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi átlagos mértékével – mutatott rá.

Hozzátette: a kutatás eredményei is egyértelműen mutatták, hogy az ösztöndíjak csökkentése súlyos következményekkel járna: elképzelhető, hogy számos hallgató kényszerülne megszakítani vagy befejezni tanulmányait.

A HÖOK a fentiekre tekintettel a támogatások, kedvezmények leépítése és az ösztöndíjkeretek csökkentése helyett stabil lábakon álló, hosszú távon is kiszámítható rendszer bevezetését javasolja. A hallgatói normatíva összege 2006 óta nem emelkedett, miközben a megélhetés körülményei drasztikusan romlottak. Fontosnak tartják, hogy a hallgatói normatíva összege – hasonlóan a nyugdíjakhoz – legalább az inflációt követve növekedjen.

A HÖOK szerint a tanulmányi alapon támogatott hallgatók körét úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerint minél többen részesülhessenek ösztöndíjban, és az ne csak szimbolikus, hanem valós segítséget és ösztönzést jelentsen.

Ezek tükrében a részesülők arányára vonatkozólag a kormány elképzeléseiben szereplő, a teljes hallgatóság 35 százalékának megfelelő felső határ több szempontból is aggályos. A HÖOK szerint az állami ösztöndíjas keretszám 40 százalékának kellene ösztöndíjat biztosítani.

A HÖOK szerint a drasztikus forráskivonások és keretszámcsökkentések miatt meg kell teremteni a jogi és gazdasági lehetőséget arra, hogy az intézmények ösztöndíjjal támogassák az önköltséges hallgatókat is. Különösen fontos ez a jogi és gazdasági képzést nyújtó intézmények esetében.

MTI

Nyílt nap az ELTE Társadalomtudományi Karán

ELTE TTKAz ELTE Társadalomtudományi Kara tart nyílt napot november 9-én az alapszakok iránt érdeklődőknek. A nyílt napon bemutatkoznak a karok alapszakjai, amelyek a társadalomtudományok széles spektrumát lefedik.

Részt vehetsz az alapszakok (alkalmazott közgazdaságtan, nemzetközi tanulmányok, szociális munka, szociológia, társadalmi tanulmányok) mintaóráin, amelyek egy- egy érdekes társadalmi problémát mutatnak be 20 percben a szakhoz kapcsolódóan. Ezen valódi egyetemi előadásokat is lehet látogatni.

Napközben ki lehet próbálni a Szociopoly-t, az ELTE saját fejlesztésű szociális társasjátékát, amelyben modellezve megnézheted, hogyan lehetséges vagy lehetséges-e egyáltalán megélni munkanélküli segélyből és gyermeknevelési támogatásból.

A délután második felében a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan lesznek előadások. Kulturális antropológia témájában arról lesz szó, hogyan lehet a tudomány segítségével megismerni a különböző társadalmak kultúráit, hogyan kerülhetünk közelebb egymáshoz illetve más kultúrákhoz. A második előadás a görögök hagyományos Zorba táncán keresztül mutatja meg, hogy miért és hogyan került a görög társadalom válságba, hogyan gondolkoznak a görögök a válság kezeléséről illetve arról, hogy mi lesz a válság után.

Helyszín: ELTE Lágymányosi Kampusz (1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A)
Időpont: 2012. november 9. 11 órától
A programról részletesen itt olvashatsz

Keresztféléves képzések az Edutus Főiskolán

edutusHa nem sikerült a felvételid, vagy egyszerűen most kaptál kedvet a tanuláshoz, semmi baj. Most jelentkezhetsz az Edutus Főiskola alap- vagy mesterképzéseire budapesti és tatabányai képzési helyszínnel. Olyan végzettséget szerezhetsz, amellyel könnyen el tudsz helyezkedni.

Jelentkezz keresztféléves

alapképzésre

  • gazdálkodás és menedzsment
  • kereskedelem és marketing
  • nemzetközi gazdálkodás
  • turizmus-vendéglátás
  • mechatronikai mérnöki

mesterképzésre

  • marketing szakra

A felvételi részleteiről itt olvashatsz bővebben.

Nyílt napok a keresztféléves képzésekről

keresztfélévTájékozódhattok a keresztféléves felvételikről néhány felsőoktatási intézmény nyílt napján is a következő hetekben.
Összeszedtünk néhány lehetőséget:

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán október 30-án 17.30-tól,

A Gábor Dénes Főiskolán október 30-án és november 6-án 17 órától,

A Szent István Egyetemen november 5-én 14 órától,

A Kaposvári Egyetemen november 6-án 10 órától,

A Dunaújvárosi Főiskolán november 8-án 13 órától tartanak tájékoztatókat.

A keresztféléves képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni, az eljárás díja 9000 forint, ezért három helyet lehet megjelölni.

A BorsodChem megismerteti a diákokkal a vegyipart

A BorsodChem, a Kazincbarcikán és környékén élő gyermekek számára szervezett, oktatási programjának célja, hogy megszerettesse a kémiát a tanulókkal. 2007 óta lehetővé teszi, hogy betekinthessenek a kazincbarcikai gyár működésébe, megismerjék a vegyipar működését.

A program 2012-től megújulva folytatódik annak érdekében, hogy hozzájáruljon a BorsodChem utánpótlásának biztosításához.

A BorsodChem az elmúlt évek során a város valamennyi oktatási intézményével szakmai kapcsolatot alakított ki, 2009 óta minden évben kémia és fizika szakkört indít hatvan diák számára. A szakkörre évről-évre többen jelentkeznek. A BorsodChem, egyetemi professzorok és saját szakemberei bevonásával, rendszeresen tart az iskolások számára pályaválasztási tanácsadási napot is.

A vegyipari vállalat gyárlátogatásokat is szervez a diákok számára, a gyerekek betekintenek a gyár mindennapjaiba, megismerik az alapvető termelési és technológiai folyamatokat. A vállalat célja, hogy néhány éven belül a város mintegy 7500 diákját vendégül lássa.

A program sikerét mutatja, hogy indítása óta – a tanárok visszajelzései szerint – megháromszorozódott a kémia és más természettudományok irányában továbbtanulók száma. A gyermekek közül az óvodások rajzversenyeken, az iskolások pedig kémia és környezetvédelmi versenyeken hasznosították az elméleti és gyakorlati tudásukat.

A BorsodChem kezdeményezése 2011-ben – a Kémia Nemzetközi Évében – a Magyar Adományozói Fórumtól elismerő oklevet kapott a „Legnagyobb hatást elérő társadalmi befektetési program” kategóriában.

Az oktatási program 2012-ben új elemekkel bővül, a hangsúlyt idén a biztonságtechnikára helyezik. Ősszel ismét várják az óvodás és iskolás csoportokat a gyárlátogatásra, 2013 tavaszán pedig felkeresik a város valamennyi oktatási intézményét.

Kezdődik a keresztféléves felvételi

keresztféléves felvételiElkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka. A 2013 februárban induló, népszerű nevén keresztféléves felsőoktatási képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni.

A keresztféléves eljárásban meghirdetett alapszakokra akkor jelentkezhetsz, ha már rendelkezel érettségi bizonyítvánnyal, a mesterképzésekre pedig akkor, ha már rendelkezel a szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy 2013 januárjában fejezed be tanulmányaidat az alapképzési szakon és a végzettséget igazoló dokumentumokat 2013. január 10-ig csatolod a jelentkezésedhez.

Legkésőbb 2012. november 15-én éjfélig jelölheted meg az általad kiválasztott képzéseket az e-felvételi rendszerében, és töltheted fel a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat. Ha valamilyen dokumentumot nem tudsz beszerezni addig, akkor pótolhatod 2013. január 10-ig.Figyelj, hogy nem elég egyszerűen csak elküldened a jelentkezési lapodat, azt hitelesítened is kell legkésőbb 2012. november 23-ig. Ezt megteheted ügyfélkapun keresztül, vagy úgy, hogy beküldöd a hitelesítő adatlapot az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre.

Ha nem szeretnél elektronikusan jelentkezni, akkor a papír alapú jelentkezési lapokat beszerezheted az Educatio Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálatán, az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálatán, illetve a képzést meghirdető felsőoktatási intézményben. A jelentkezési lapot és a szükséges dokumentummásolatokat legkésőbb 2012. november 15-ig kell beküldeni az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 címre.

A felvételi eljárás alapdíja 9000 Ft, ezért összesen három helyet lehet megjelölni (ugyanazon intézmény, ugyanazon szakjának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, külön sorban szerepel ugyan, de egy jelentkezési helynek számít). Minden további jelentkezési helyért 2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. A képzésekre csak állami ösztöndíjas (A) vagy önköltséges (K) finanszírozási formában lehet jelentkezni. Ha a részösztöndíj igénybevételét fontolgatod, az csak később derül ki, hogy igénybe veheted-e. Nézd meg, hogy az általad választott szakon és intézményben van-e erre lehetőség, és önköltséges formát jelölj meg. A részösztöndíjat a legjobb eredménnyel rendelkező önköltséges képzésbe bekerült hallgatóknak ajánlhatják fel.

A pontszámítás alapképzéseken az 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző feltételek szerint maximum 100 többletpont gyűjthető. A mesterképzésekre jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, az információk elérhetők az Egyetemek, főiskolák oldalain a meghirdetett képzések mellett. A ponthatárokat a tervek szerint 2013. január 24-én hirdetik majd ki.

Idén a keresztféléves képzéseket indító főiskolák adatait tartalmazó felvételi tájékoztató csak elektronikus formában érhető el a Felvi.hu oldalon keresztül.

Már nyolc év múlva nem lesz elég diplomás

A magyar munkaerőpiacról csaknem 150 ezer jól képzett, diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban egy felmérés szerint. A gyártás területén túlkínálat lesz jelentkezőkből, az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban viszont munkaerőhiányra lehet számítani – közölte a Randstad.

A munkaerő-piaci szolgáltató cég az idén készített egy kutatást és tanulmánykötetet a magyar és nemzetközi munkaerő-piaci helyzetről, illetve a munkavállalók képzettsége és a munkaadói elvárások közötti eltérésekről.

A Randstad közleményében Annemarie Muntzot, a Randstad Holding pr-vezetője kifejtette: ha figyelembe vesszük a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 ezer emberes hiány várható a felsőfokú végzettségűekből Magyarországon alig 8 év múlva.

A szakértő szerint a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből körülbelül félmillióval több lesz annál, mint ahány ilyen szakemberre igény lesz a munkaerőpiacon.

Jelenleg a végzettség szintjében Magyarországon kisebb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képzettsége között, mint átlagosan az Európai Unió tagállamaiban, de a szakterületeknél már nem ilyen kedvező a helyzet. Míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig Magyarországon csak 71 százalék.

Az előrejelzések alapján további nehézségekre kell számítani. A becslések szerint 2020-ban a gyártás területén több mint 200.000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés lesz az állásokra – főleg alap- vagy középfokú végzettségűekből. Az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén viszont szakemberhiány várható, például nem lesz elég mérnök és IT szakértő.

A Randstad szakemberei szerint Magyarországon a helyzet megoldásához több intézkedésre is szükség lenne. Ezek közül az egyik első az oktatási reformja, olyan szakterületeken kell több diákot képezni, amelyekre igényük van a vállalatoknak. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kikerülők számára pedig a jelenleginél hatékonyabbá kell tenni az oktatást és az álláskeresést támogató rendszert.

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szorosabb együttműködést szorgalmaz a munkaügyi szervek és az állásközvetítő cégek között, hiszen a munkaügyi hivataloknak pontos adatbázisuk van az álláskeresőkről, míg az állásközvetítők ismerik a cégek elvárásait és a legjobb kiválasztási stratégiákat.

(Az mti közleménye nyomán)

Tovább lehet jelentkezni ösztöndíjra

Bursa HungaricaMeghosszabbították a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjak pályázati benyújtásának határidejét, november 23-ig pályázhatsz. Havi 5-6000 forintot nyerhetsz így.

A Bursa Hungarica ösztöndíjnak két típusa van, az A-t két tanulmányi félévre kérheted, ha felsőoktatásban tanulsz, és hátrányos helyzetű vagy. A B-t hat tanulmányi félévre kaphatod, de azok pályázhatnak, akik jelenleg középiskolások, de felsőoktatási intézménybe jelentkeznek.

Az A-t már a következő tanulmányi félévben kezdik folyósítani, a B-t majd jövő ősszel, amikor a fiatal bizonyítani tudja, hogy meg is kezdte tanulmányait a felsőoktatásban.

A támogatást megkaphatod, ha alap- vagy mesterszakos, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben veszel részt, vagy bármelyikre szeretnél felvételizni.

A pályázatról további információ és a szükséges adatlapok itt érhetők el

Időutazásra hívunk! – hogy megtaláld álmaid munkáját I. rész

GyerekkorElőször is lépj vissza néhány évet az időben, és gondold végig, hogyan
játszottál gyerekkorodban:

− Egyedül szerettél játszani, vagy inkább társakkal?

− Órákig Legóztál, bonyolult várrendszereket építettél kockákból, vagy
inkább babákat öltöztettél, plüss állatokat gyógyítottál?

− Esetleg anyukád stólájában énekelgettél a tükör előtt?

Emlékezz vissza rá, és írd fel magadnak egy papírra, mik voltak a kedvenc
elfoglaltságaid!

Ne gondold, hogy ezek haszontalan butaságok voltak.

Játék közben ugyanis azt valósítottad meg, amire igazán vágytál. Lehet, hogy az azóta elmúlt években az észérvek hatására háttérbe szorítottad ezeket a vágyakat, de azok
nem „múltak el”, a tudatod mélyén ma is ott vannak.

Ha szánsz egy kis időt arra, hogy ezeket a felszínre hozd azzal, hogy felidézed,
milyen is voltál gyermekkorodban, akkor megtudhatod magadról például,
hogy csapatjátékos vagy, vagy inkább olyan munka való neked, amit egyedül
végezhetsz.

Ráébredhetsz, hogy a lelkednek mi okoz örömet: az alkotás, vagy
az, ha gondoskodhatsz másokról. Felfedezheted, hogy tárgyakkal, állatokkal
vagy emberekkel szeretsz-e leginkább foglalkozni. Megtudhatod, hogy
szeretsz-e reflektorfényben lenni, vagy inkább a háttérmunka lenne számodra
megfelelő.

Ha eszedbe jut egy-egy jellemző, akkor gondold végig, hogy miért mondtál
le időközben arról a vágyadról! Tényleg megváltoztál az évek alatt, vagy
csak külső hatások miatt indultál másfelé? Például tényleg nem szeretsz a
középpontban lenni, vagy csak túl sokszor hallottad, hogy illedelmes gyerek
nem hangoskodik, nem hívja fel magára a figyelmet?

Ez persze csak az első lépés azon az úton, amelyen végig kell menned ahhoz,
hogy az igazán neked való hivatást megtaláld, de hidd el, érdemes elindulnod.

Kellemes időutazást és ismerkedést kívánunk Neked!

Rövidesen további ötletekkel és tesztekkel jelentkezünk.

Üdvözlettel:

Viki, a Te tanácsadód
mot.hu

Veszélyben az Erasmus program?

Erasmus programÚgy tűnik, veszélybe került az Erasmus, az az ösztöndíjprogram, amelynek köszönhetően a főiskolások, egyetemisták – közöttük magyar fiatalok is – külföldi egyetemeken tanulhattak.

Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos szerint több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, ezért az Európai Bizottság október 23-án költségvetés-átcsoportosítási javaslatot terjeszt elő.

Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatában Lewandowski felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak a külföldi egyetemeken való képzést lehetővé tevő Erasmus program, hanem kutatási programok, a szociális alap, a regionális fejlesztési alap, a humanitárius segélyalap és az élelmiszersegély-alap is pénzhiánnyal küzd.

A nyilatkozatban az áll, hogy az Európai Parlamentet és a (tagállami kormányokat képviselő) tanácsot tájékoztatták arról, hogy három hónappal az év vége előtt egy tucat program felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Az EU-biztos elmondta, hogy a számításokkal még nem végeztek, egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy összességében több milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy a program folytatódjon.

Az Erasmus esetében a diákok 70 százaléka megkapta az idei pénzét. A fennmaradó 30 százalék jelentős részét a forrás elapadása nem érinti, mert számos nemzeti ügynökségnek, amelyek az ösztöndíjakat tényleges kiosztják, még van elég pénze.

A magyarországi kifizetésekkel sincs gond,ahogy a Tempus Közalapítvány anyagában olvasható.

Te is részt vettél Erasmus ösztöndíjjal külföldi képzésben? Neked milyen tapasztalataid vannak? Szerinted hasznos a program?

MTI

Te vagy a legjobb – mutasd meg mindenkinek!

Te vagy a legjobb - tehetségmentorálásÚgy érzed, nem tudod kiaknázni a benned rejlő tehetséget? Most profi szakemberek segítségét kérheted, akik segítenek neked ebben.

A „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 18-30 éves fiatalokat támogat, hogy mesteri szintre emelhessék a bennük rejlő tudást és képességeket. Segítenek abban, hogy kibontakoztathasd tehetségedet, és megtaláld a helyed a munkaerőpiacon.

Mitől lesznek egyesek sikeresek, mitől működik az életük? Hogyan gondolkoznak a céljaikról? Hogyan érvényesítik a képességeiket? Szeretnél jó pozícióból indulni a munkakeresésénél? Érdekel egy kreatív műhelymunka, amiben fejlődhetsz?

A társaság erősíti a személyes hatékonyságot, az önmegvalósítást, a stratégiai gondolkodást, a tárgyalástechnika és a stressz kezelését. Csatlakoznál egy pozitív csapathoz? Itt megteheted

 

Nincs szigorítás az emelt szintű érettséginél

Felmerült, hogy 2013-tól az emelt szintű érettségi beszámításánál szigorítanák a követelményeket, de szerencsére ezt elvetették.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is 30 százalékos eredmény lesz az alsó határ tehát megkaphatod az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot a felsőoktatási felvételi eljárásban, ha legalább a követelmények legalább egyharmadát teljesíted.

Hoffmann Rózsa szerint lesz pedagógus béremelés

Hoffmann Rózsa Megjelent a sajtóban tegnap, hogy nem lesz pedagógus béremelés, mert a jövő évi költségvetésben 300-350 milliárdos hiány mutatkozik, és újabb megszorítások várhatók.

Úgy éretesült az origo internetes portál, hogy szinte biztosan áldozatul esik a pedagógus-életpályamodell a takarékossági intézkedéseknek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: szó sincs ilyen döntésről, és arról sem, hogy felajánlották volna az IMF-nek, hogy elhalasztják a pedagógus életpálya-modell bevezetését.

Az államtitkár úgy gondolja, a program elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen.

Ismét egyciklusú, osztatlan kétszakos rendszerű lesz a tanárképzés

TanárképzésKétszer olyan hosszú lesz a gyakorlati idő, a tanári szakokon, és a tanárképzés ismét egyciklusú, osztatlan kétszakos rendszerű lesz jövő szeptembertől.

A kormány úgy döntött, hogy a gyakorlati képzési idő az eddigi fél évről egy évre nő. A képzés első három évében a szakterületi követelmény azonos, a harmadik év végén az általános iskolai (4+1) és a középiskolai (5+1) tanárképzés szétválik. A rendelkezés 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ma a pedagógusképzés Magyarországon a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb képzési ága. A szakma képviselői többször szorgalmazták már, hogy álljon vissza az osztatlan, kétszakos képzés.

A közismereti tanárszakokon kizárólag osztatlan képzésben lehet tanulni a jövőben, míg a szakmai, művészeti tanárképzésben osztott és osztatlan képzést is választhatnak a jelentkezők.

A tanárképzésben 2005-ben az egységes, osztott képzési rendszer bevezetésekor az volt a cél, hogy növeljék a tanári szakma presztízsét és beillesszék az egymásra épülő képzési ciklusok rendszerébe. Az elmúlt hét évben azonban a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ösztöndíj, ha hátrányos helyzetű vagy

Út a felsőoktatásbaÖsztöndíjra pályázhatsz, ha hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák vagy. Az Út a felsőoktatásba program neked is segíthet, ha 2012-ben felvételt nyertél Magyarországon működő felsőoktatási intézménybe.

Akkor pályázhatsz, ha idén vettek fel felsőoktatási intézménybe, még nem rendelkezel olyan szintű végzettséggel, mint amilyet most szerzel (tehát még nincs diplomád) vagy nem veszel részt azonos szintű más képzésben, nappali tagozaton tanulsz és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősültél a felvételi eljárásban.

Akkor is élhetsz a lehetőséggel, ha utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülő vagy. Az ösztöndíj-támogatás havonta 20 000 forint.

Van lehetőség arra is, hogy önköltség-támogatást kérj, ha nappali, esti vagy levelező tagozatra az önköltséges, illetve magyar állami részösztöndíjas felsőoktatási képzésbe nyertél felvételt, és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőnek minősültél a felvételi eljárásban.

Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők ezzel a lehetőséggel is élhetnek.
Az önköltség-támogatás a képzési önköltség maximum 90 százaléka lehet, akár 300.000 forint is. A részösztöndíjasok legfeljebb 150.000 forintot igényelhetnek.

A pályázatokat október 17-ig lehet benyújtani. A részletes kiírás az útmutatóval a http://www.emet.gov.hu/utr-uf-12 valamint a www.romagov.kormany.hu címen található.

(Forrás: mti)

Nincs élethosszig tartó tanulás – kevés magyar felnőtt tanul

bagolyA most első alkalommal összeállított jelentésben, amelyet az Európai Bizottság és a NESSE (Network of Experts on Social Sciences of Education and Training – Oktatási és Képzési Társadalomtudományok Szakértőinek Hálózata) készített, szerepel: alapvetően Észak-Dél irányú megosztottság tapasztalható; a legalacsonyabban képzett Olaszország, Görögország és Spanyolország lakossága, ahol jóval negyven százalék fölötti azoknak az aránya, akik csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.

A tanulmány tanúsága szerint Magyarország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legkevesebb a csak alacsony végzettséggel rendelkező ember, a többi hat régióban 24,7 és 42,9 százalék közé tehető az alacsony végzettségűek aránya.

Felsőfokú végzettséggel a britek, a belgák, a svédek és a hollandok közül rendelkeznek a legtöbben. Magasan képzettek az Írország déli részén élők és a finnek is; ezekben a térségekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24 és 40 százalék között van.

Magyarországon a közép-magyarországi régióban az emberek negyede-ötöde rendelkezik diplomával, a többi térségben viszont kevesebb mint minden hatodik ember végzett egyetemet vagy főiskolát. A legkevesebb diplomás Románia, Olaszország és Portugália különböző térségeiben él, ahol a lakosságon belüli arányuk 7 és 8,6 százalék közé tehető.

A kutatás kitért az élethosszig tartó tanulásra is, amelyet a 25 és 64 éves kor között, képzésben vagy oktatásban részt vevők hányadával határoz meg. Magyarországon ez egyik térségben sem éri el a 2,4 százalékot. A legkevesebb felnőtt Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban vesz részt valamilyen képzésben vagy oktatásban, van ahol a tanuló felnőttek aránya az 1 százalékot sem éri el. A legtöbb 25 és 64 év közötti Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban tanul.

A Bizottság a jelentés alapján megállapítja, hogy továbbra is nagy eltérések vannak abban, hogy az uniós polgárok melyik tagállamban milyen szintű oktatáshoz jutnak hozzá és milyen végzettséget szereznek, annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőség segítésére. Az Európai Bizottság a jelentés megállapításainak birtokában felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek többet az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.

Minden európai polgárnak lehetőséget kellene kapnia, hogy jó minőségű oktatásban és képzésben részesüljön, függetlenül attól, hogy hol él – jelentette ki Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság ciprusi tagja, aki az oktatásért felel.

A jelentés az összegyűjtött adatok alapján azt a következtetést vonja le, hogy az emberek végzettségében tapasztalható eltérések akadályozzák a régiók és a gazdaság fejlődését és elősegíti az “agyelszívást” a fejlettebb térségek irányába. A jelentés úgy véli, hogy a végzettségekben és képzettségekben tapasztalt eltérések jellege és társadalmi hatása térségenként eltér, ezért a szakértők általános megoldások helyett egyedi, térségspecifikus politikák kidolgozását javasolják.

Az Európai Bizottság közleményében az is szerepel, hogy a testület novemberben készül elfogadni új stratégiáját a “képességek újragondolásáról”, amely a képzettségekben és végzettségekben tapasztalható egyenlőtlenségekre is kitér majd, 2013-ban pedig javaslatokat terjesztenek a tagállamok elé arra vonatkozólag, hogyan javítsák az esélyegyenlőséget az oktatás és képzés területén.

(Cikkünk az MTI anyaga alapján készült.)

Mihez kezdhetsz, ha nem vettek fel főiskolára?

Az egyik lehetőség a felsőfokú szakképzés (FSZ). Ezek két éves, nappali tagozatos képzések, az Országos Szakmai Jegyzékben 55-tel kezdődik a számuk. Kétféle módon is el lehet végezni ezeket, mert felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyaránt indíthatnak ilyeneket. Különbség

a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

  • A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. – Magas, 50-60%-os, a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb.

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár). Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha

például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok

számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik.

A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel

lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.

Diploma mellé is érdemes OKJ végzettséget szerezni

  • Sokan még felsőoktatási tanulmányaik mellett is választanak szakképzést, hogy az elméleti ismereteiket piacképes gyakorlati tudással egészítsék ki – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó, a Számalk Szakközépiskola igazgatója. – Az érettségivel rendelkezők számára is nagyon hasznosak ezek a képzések, hiszen két év alatt olyan tudásra tehetnek szert, amellyel valóban munkát tudnak vállalni. Intézményünkben a legkedveltebb képzés a légiutas-kísérő, az alkalmazott grafikus, a mozgóképi animációkészítő, az internetes alkalmazásfejlesztő és a pedagógiai asszisztens képzés.

Ennél a képzési formánál is elmondható, hogy a fiatal tanulói jogviszonyban marad, jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra. A nappali tagozatos képzések az OKJ végzettséggel még nem rendelkezők számára ingyenesek, de a plusz szolgáltatásokért itt is kérhetnek szolgáltatási díjat vagy alapítványi hozzájárulást, amely ezeknél a képzéseknél sem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

FSZ képzést vagy emelt szintű szakképzést válasszunk?

  • A hozzánk jelentkezőnek sosem képzési formát ajánlunk, mindig azt kérdezzük, mi az, ami érdekli, mivel szeretne foglalkozni, és az alapján ajánlunk neki iskolánk harmincöt képzése közül – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó. – Aki tovább is szeretne tanulni, annak a választott szakjához kapcsolódóan keresünk OKJ szakképzést, nem is a szint a lényeges, sokkal inkább az, hogy a fiatal hol szeretne elhelyezkedni, mit szeretne csinálni, ehhez adunk tanácsot diáknak is, szülőnek is, és ajánlunk a 6 felsőfokú, 7 középfokú és 22 emelt szintű képzésünk közül a diák számára a lehető legmegfelelőbbet. Érdemes minél hamarabb végiggondolni a lehetőségeket, mert idén a változások miatt a tavalyinál is nagyobb túljelentkezésre számítanak a középiskolák. Ha nagyon sok a pályázó, akkor a jelentkezési sorrend és az érettségi eredménye alapján rangsorolunk a felvételnél. Sok szülő csak szeptemberben szembesül azzal, hogy addig halogatták a döntést, hogy végül a gyermekük nem került be egyetlen középiskolába sem, és megszűnt a tanulói jogviszonya, ami azzal jár, hogy nem jogosult ellátásokra. Természetesen az is nagyon fontos egy fiatal esetében, hogy ha nem került be az áhított felsőoktatási szakjára, és érettségivel nem talál állást, akkor ne csak szükségmegoldás szülessen, hanem egy jó iskolában, színvonalas képzésben vegyen részt, tanuljon idegen nyelvet, ami előnyös a jövője szempontjából.

Bár mind a felsőfokú, mind az emelt szintű szakképzésekre elvileg augusztus végéig lehet jelentkezni, azért azok, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba, ne várjanak a döntéssel az utolsó pillanatig. Amíg ugyanis tavaly FSZ képzésre a felsőoktatási intézmények 10 000 hallgatót vehettek fel, idén már csak 3500-at, így akik ott lemaradtak, valószínűleg idén szakközépiskolai képzést fognak keresni. A következő napokban nagy rohamra számítanak a középiskolák, de még van néhány napod, hogy ne maradj le az idei tandíjmentes továbbtanulási lehetőségekről.

Ki ellenőrzi majd a hallgatói szerződés betartását?

A hallgatóknak maguknak kell majd jelezni, ha ledolgozták a hallgatói szerződésben rögzített éveket, akik nem teljesítik a feltételeket, azokat az adóhatóság fogja megkeresni.

Az oktatási államtitkárság közlése szerint, ha valaki ledolgozta a képzési idejének kétszeresét Magyarországon, az köteles lesz 30 napon belül jelezni ezt az adóhatóságnál, adatokkal alátámasztva. Aki nem teljesíti a feltételeket, azt várhatóan ugyancsak az adóhatóság keresi majd meg.

A hallgatói szerződések nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos szabályokat rögzítő kormányrendeletről még a nyár folyamán születik döntés. A tervezet szerint a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnéséről vagy a képzés lezárásáról az adatokat eljuttatja az Oktatási Hivatalhoz, amely aztán tájékoztatja a hallgatót, valamint az adóhatóságot a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételekről.

Az Oktatási Hivatal átadja az adóhatóságnak a törvényben rögzített szabályok szerint nyilvántartott adatokat is. A hallgatói jogviszony ideje alatt az Oktatási Hivatal, lejárta vagy megszűnése után az adóhatóság foglalkozik majd az üggyel.

femina.hu

Támogatás hátrányos helyzetű főiskolásoknak

Nyolcvanmillió forint áll rendelkezésre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatására – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szerdán az MTI-vel.

Az államtitkárság kifejtette: az Útravaló ösztöndíjprogram átfogó céljai között szerepel a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának és diplomaszerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása. Az ösztöndíjprogram keretében induló Út a felsőoktatásba alprogram célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, a felsőfokú végzettség megszerzésének elősegítése ösztöndíj- és önköltség-támogatás biztosításával. Az alprogram pályázati kiírása várhatóan még augusztusban megjelenik, és szeptembertől lehet pályázni. Kérelmet nyújthatnak be a Magyarország területén működő felsőoktatási intézményekbe alap-, mester- vagy osztatlan képzésre 2012-ben felvételt nyerő, magyar állampolgárságú hallgatók, ha az adott szintű végzettséggel még nem rendelkeznek, vagy azonos szintű más képzésben nem vesznek részt. Ösztöndíj-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali tagozatra magyar állami ösztöndíjas, magyar állami részösztöndíjas vagy önköltséges képzésbe nyer felvételt és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az ösztöndíj-támogatás mértéke havonta 20 ezer forint vissza nem térítendő támogatás. Önköltség-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali, esti vagy levelező tagozatra az önköltséges, illetve magyar állami részösztöndíjas felsőoktatási képzésbe nyer felvételt és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők ezzel a lehetőséggel szintén élhetnek. Önköltség-támogatás keretében az önköltséges képzésben részt vevő hallgató a képzési önköltség maximum 90 százalékát is megkaphatja, a támogatás felső határa 300 ezer forint. A magyar állami részösztöndíjban részesülő hallgató legfeljebb 150 ezer forint támogatási összegre számíthat. Felhívták a figyelmet arra: a második félévtől a támogatásokra pályázó hallgatók csak megfelelő számú kreditpont elérése esetén részesülnek támogatásban. A pótfelvételizők közül csak az pályázhat, aki az általános felsőoktatási felvételi eljárásban is beadta jelentkezését felsőoktatási intézménybe, és a felvételi eljárás során igazolta hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét. Nem pályázhat az a hallgató, akinek más program fedezi önköltsége megtérítését. Az államtitkárság kitért arra, hogy egy hallgató egyszerre csak az egyik komponensre pályázhat. Nem pályázhatnak azok a hallgatók sem, akik roma szakkollégium tagjai, mivel ők más módon kapnak támogatást tanulmányaikhoz. Tekintettel arra, hogy a legrosszabb továbbtanulási esélyű tanulók körében magas a cigány származásúak aránya, ha a jelentkezők 

száma megengedi, a támogatottak legalább 50 százalékáig roma származású tanulókat kell bevonni a pályázatba – áll a közleményben.
MTI

A részképzések és a külföldi szakmai gyakorlat népszerű

Sok szó esik manapság azokról, akik diplomával a zsebükben – a jobb élet reményében – külföldre költöznek, de keveset beszélünk azokról, akik azért mennek világot látni, hogy az évek alatt szerzett tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Pedig ők is egyre többen vannak.

Hazánkban az évente honosított diplomák száma az elmúlt tíz évben nem emelkedett, de az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint az elmúlt öt évben megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása. Az egyetemisták azonban nemcsak szemináriumokon vitatkozhatnak, vagy előadásokat hallgathatnak az országhatáron kívül: egyre több a lehetőségük ugyanis arra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek külföldön.

  • A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik. Bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő – mondta el dr. Mészáros Gábor, az OH Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője.
    A statisztikák azt mutatják, hogy egyelőre népszerűbbek a rövidtávra szóló külföldi lehetőségek, a mesterfokozatnál is gyakoribb az egy-két szemeszterre szóló tanulmányi ösztöndíj, vagy a más országban teljesített szakmai gyakorlat. A külföldi résztanulmányok beszámítása azonban a honosítással ellentétben már nem az OH hatásköre, hanem a felsőoktatási intézmények joga és feladata.

Cikkünk az edupress.hu anyaga nyomán készült

Bevételt jelentenek a külföldi diákok

Külföldi egyetemisták közel nyolcmilliárd kanadai dollárral gyarapították a kanadai gazdaságot 2010-ben – derült ki egy friss tanulmányból.

A Kanadában legalább fél évet eltöltő mintegy 218 ezer egyetemista több mint 6,9 milliárd kanadai dollárt költött el tandíjra, szállásra és egyéb személyes szükségletekre.

A diákok 37 százaléka két ázsiai országból érkezett: 56 900 Kínából, 24 600 pedig Dél-Koreából. A nyelvtanulás céljából rövidebb időt eltöltő fiatalok további mintegy 788 millió dollárral gazdagították Kanadát.

Az Ed Fast oktatási miniszter részére készített tanulmány szerzői kiemelték, hogy a külföldi hallgatók legalább kétszer – bizonyos esetekben pedig több mint hatszor – nagyobb összegű tandíjat fizetnek, mint kanadai társaik. Az oktatás piacán tapasztalható nemzetközi versenyre való tekintettel jó lenne felülvizsgálni ezt a rendszert – vélik a szakértők, utalva arra, hogy például Ausztrália és Új-Zéland több kategóriában megszüntette a külföldiekre vonatkozó emelt tandíjat.

A kanadai helikopterek repülőgépek és űreszközök exportja 6,9 milliárd kanadai dollárt hozott a konyhára, azaz a külföldi diákok nagyobb összeggel járultak hozzá a kanadai gazdasághoz.

A jelentést abból az alkalomból tették közzé, hogy Ed Fast ellátogatott a vancouveri Brit Columbia Egyetemre, ahol a külföldi hallgatók oktatásának gazdasági jelentőségéről tartott előadást.

A külföldi hallgatók kétharmada két tartományban – Ontario és Brit Columbia – tanul, a rangsorban Québec a harmadik.

Inforadio.hu

Ezt kell vállalnod, ha támogatott képzésre vettek fel

Megjelent a hallgatói szerződés mintája, amelyet a 2012 szeptemberében induló állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzésekre felvett hallgatóknak kell aláírniuk ahhoz, hogy igénybe vehessék a támogatást.

Ha állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas képzésre vettek fel, az első lépés, hogy alá kell írnod az állami ösztöndíjszerződést. Ha ezt nem teszed meg a beiratkozásig, akkor önköltséges formában kezdheted meg a tanulmányaidat.

A részösztöndíjat akkor ajánlják fel, ha műszaki, természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi képzési területen, vagy az agrárképzési terület agrárműszaki képzési ágában vettek fel önköltséges képzésre.

Állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal maximum 12 félévet támogatnak.

Az állam vállalja, hogy az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyod megszűnéséig fizeti a képzési költséget, és törekszik arra, hogy ha befejezted a képzést, akkor állást biztosít neked.

Tőled azt várják, hogy legkésőbb a képzési idő másfélszeresén belül végezz, és a diplomád átvétele után 20 éven belül a képzési idő kétszeresének megfelelő ideig Magyarországon dolgozz, vagyis „társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt” létesíts, vagy „magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet” folytass. Ez azt jelenti, hogy ha három év alatt szerzel diplomát, akkor az azt követő húsz évben összesen hat évig kell itthon dolgoznod.

Ha nem fejezed be a képzést a megadott határidőn belül, akkor vissza kell térítened a képzési költség felét. Ez az idő hosszabb lehet, ha külföldi felsőoktatási intézménybe nyersz ösztöndíjat, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben tanulsz. Ha halmozottan hátrányos helyzetű vagy, akkor nem kell visszafizetned a költségeket akkor sem, ha nem végzel a képzési idő másfélszerese alatt.

Ha nem dolgozol Magyarországon elég ideig, akkor a teljes összeget kell visszatérítened, megemelt kamattal. Ha szomszédos országban élsz, akkor ott is ledolgozhatod a képzési idő kétszeresét. Nem vonatkozik rád a szabályozás, ha hitéleti képzésben veszel részt. A hazai munkaviszonyba kétszeres időnek számítják az önkéntes katonai szolgálatot.

Ha a főiskolai éveid alatt önköltséges formára váltasz, akkor csak az állami finanszírozású idő dupláját kell Magyarországon ledolgoznod. Ha párhuzamosan több szakot végzel, akkor a kötelező idő is többszörös lesz. Ha egymás után több diplomát szerzel, akkor az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani a kötelező éveket.

A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint az az időszak, amely alatt álláskereső vagy, vagyis „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra” vagy jogosult. Mentesülsz a hallgatói szerződésben foglalt kötelezettségek alól, ha három gyermeket szülsz.

A szerződés teljes szövegét itt találod:

http://www.oh.gov.hu/hallgatoi

Mihez kezdhet az, akit nem vettek fel főiskolára?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után sokan gondolkodnak ezekben a napokban azon, mihez is kezdjenek, hiszen az általuk választott szakra nem sikerült bejutni. A Magyar Oktatási Tájékoztató (www.mot.hu) összeállításából a diákok és szüleik megtudhatják, milyen tandíjmentes képzések közül lehet még választani, és melyiknek milyen előnyei vannak.

FSZ képzés – idén utoljára a szakközépiskolákban

Az egyik lehetőség a felsőfokú szakképzés (FSZ). Ezek két éves, nappali tagozatos képzések, az Országos Szakmai Jegyzékben 55-tel kezdődik a számuk. Kétféle módon is el lehet végezni ezeket, mert felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyaránt indíthatnak ilyeneket. Különbség

a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

  • A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. – Magas, 50-60%-os, a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb.

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár). Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha

például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok

számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik.

A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel

lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.

Diploma mellé is érdemes OKJ végzettséget szerezni

  • Sokan még felsőoktatási tanulmányaik mellett is választanak szakképzést, hogy az elméleti ismereteiket piacképes gyakorlati tudással egészítsék ki – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó, a Számalk Szakközépiskola igazgatója. – Az érettségivel rendelkezők számára is nagyon hasznosak ezek a képzések, hiszen két év alatt olyan tudásra tehetnek szert, amellyel valóban munkát tudnak vállalni. Intézményünkben a legkedveltebb képzés a légiutas-kísérő, az alkalmazott grafikus, a mozgóképi animációkészítő, az internetes alkalmazásfejlesztő és a pedagógiai asszisztens képzés.

Ennél a képzési formánál is elmondható, hogy a fiatal tanulói jogviszonyban marad, jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra. A nappali tagozatos képzések az OKJ végzettséggel még nem rendelkezők számára ingyenesek, de

a plusz szolgáltatásokért itt is kérhetnek szolgáltatási díjat vagy alapítványi hozzájárulást, amely ezeknél a képzéseknél sem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

FSZ képzést vagy emelt szintű szakképzést válasszunk?

  • A hozzánk jelentkezőnek sosem képzési formát ajánlunk, mindig azt kérdezzük, mi az, ami érdekli, mivel szeretne foglalkozni, és az alapján ajánlunk neki iskolánk harmincöt képzése közül – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó. – Aki tovább is szeretne tanulni, annak a választott szakjához kapcsolódóan keresünk OKJ szakképzést, nem is a szint a lényeges, sokkal inkább az, hogy a fiatal hol szeretne elhelyezkedni, mit szeretne csinálni, ehhez adunk tanácsot diáknak is, szülőnek is, és ajánlunk a 6 felsőfokú, 7 középfokú és 22 emelt szintű képzésünk közül a diák számára a lehető legmegfelelőbbet. Érdemes minél hamarabb végiggondolni a lehetőségeket, mert idén a változások miatt a tavalyinál is nagyobb túljelentkezésre számítanak a középiskolák. Ha nagyon sok a pályázó, akkor a jelentkezési sorrend és az érettségi eredménye alapján rangsorolunk a felvételnél. Sok szülő csak szeptemberben szembesül azzal, hogy addig halogatták a döntést, hogy végül a gyermekük nem került be egyetlen középiskolába sem, és megszűnt a tanulói jogviszonya, ami azzal jár, hogy nem jogosult ellátásokra. Természetesen az is nagyon fontos egy fiatal esetében, hogy ha nem került be az áhított felsőoktatási szakjára, és érettségivel nem talál állást, akkor ne csak szükségmegoldás szülessen, hanem egy jó iskolában, színvonalas képzésben vegyen részt, tanuljon idegen nyelvet, ami előnyös a jövője szempontjából.

Bár mind a felsőfokú, mind az emelt szintű szakképzésekre elvileg augusztus végéig lehet jelentkezni, azért azok, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba, ne várjanak a döntéssel az utolsó pillanatig. Amíg ugyanis tavaly FSZ képzésre a felsőoktatási intézmények 10 000 hallgatót vehettek fel, idén már
csak 3500-at, így akik ott lemaradtak, valószínűleg idén szakközépiskolai képzést fognak keresni. A következő hetekben nagy rohamra számítanak a középiskolák, akik még a pótfelvételi eljárás ponthatárhirdetését, augusztus 29-ét várják a döntéssel, azok könnyen lemaradhatnak az idei tandíjmentes továbbtanulási lehetőségekről.

A szülők szerint törvénytelen a diplomák visszatartása

Hiába kitűnő a záróvizsgájuk, hiába írtak jeles szakdolgozatot, nem kapnak diplomát azok a hallgatók, akik az oklevél kiadásához nem tudnak bemutatni valamilyen nyelvvizsga papírt. Ez ellen tiltakozik a szülők érdekvédelmi szervezete.

Évek óta megalázó módon történik a diplomaosztás, amikor a hallgatók egy része a kézfogás mellett csak egy igazolást kap. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csak a záróvizsga eredményes letételét tanúsítja.

Az MSZOE álláspontja szerint a felsőoktatási intézményekben a hallgatók által 3-6 éves rendkívüli szellem és fizikai erőfeszítéssel, anyagi és erkölcsi áldozatokkal megszerzett diploma kiadását nem lehet nyelvvizsga bizonyítvány bemutatásához kötni.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga leértékelése

Miért kell a jövedelem nélküli hallgatóknak pénzért nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, ha felsőoktatási tanulmányaik sikeres befejezése után kézhez akarják kapni diplomájukat? A középiskolákban kötelező az idegen nyelv érettségi vizsga, ezért el kell fogadni bemeneti és kimeneti követelményként az idegen nyelvből tett sikeres érettségi vizsgát.

A Nemzeti alaptanterv szerint: „Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.” Heti két-három nyelvórával és tanévenként 36 héttel számolva, kilenc tanévév alatt a tanulók számára 648-972 nyelvórát finanszíroz az állam.

A sikeresen letett kötelező idegen nyelv érettségi vizsga egyértelműen bizonyítja, hogy a tanulók egyéni nyelvtudásának szintje megfelel az előírt követelményeknek, és az adófizetők pénze nem veszett kárba.

Javasoljuk, hogy a szülők pénztárcáját megterhelő különböző nyelvvizsgák helyett a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el bemeneti követelményként a kötelező idegen nyelv érettségi tárgyból tett vizsga eredményét tartalmazó érettségi bizonyítványt.

Az oklevél kiadásának feltételeként nyelvvizsga meglétét csak akkor lehet előírni kimeneti követelményként, ha a felsőoktatási intézmény felkészíti a hallgatót a megfelelő általános nyelvvizsgára és/vagy idegen nyelvi szaknyelvi vizsgára és félévenként 3-5 kreditet biztosít hozzá.

MSZOE

Két egyetem közös járműipari kutatásai

A győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem kétéves járműipari, energetikai és környezeti kutatásokat célzó alapkutatási projektje zárult le július 13-án, mely együttműködést az Európai Unió és az állam 3 milliárd 19 millió forinttal támogatott – számolt be a kisalfold.hu. A zárórendezvényen a projekt eredményeként megvalósuló Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást nyolc intézmény és az ipar meghatározó szereplői írták alá.

A “Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projekt keretében megvalósuló alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munkatársai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt.

A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.
A projekt kezdetén a két vidéki egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A program eredményeként ez a cél is megvalósult: nyolc intézmény és az ipar több szereplője írta alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást: a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozás, többek között az Audi, a General Motors, a Mercedes-Benz, illetve ezek mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is jelezte csatlakozási szándékát.

Diák- és vállalkozásfejlesztési központ ősztől a Józsefvárosban

Diák- és vállalkozásfejlesztési központ nyílik októberben a főváros VIII. kerületében. A Horánszky utcai létesítmény szabadidős színtérként és vállalkozói inkubátorházként is működik.

A Horánszky utca 13. alatti székház után H13 névre keresztelt projekt két alappillérre épül: egyrészt a kerületben naponta megforduló mintegy 20 ezer diák kulturális, szellemi és szabadidős központja lesz, másrészt a körzetben már működő vagy újonnan alakuló kisvállalkozásokat segíti. Az intézmény egyetemekkel, főiskolákkal, kormányzati és civil szervezetekkel is együttműködne.

A Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Becskei-Kovács Barbara szerint a központ az ifjúsági programokon túl helyszínt, tanácsadást, infrastruktúrát nyújt a fiatal vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. Az inkubációs programban mintegy negyven munkaállomást alakítanak ki, amelyek a fiatal pályakezdők kedvezményes feltételekkel 1+1 évig használhatnak, ezen túl pedig szakmai tanácsokat is kapnak.

Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy olyan partnerekkel is tárgyalásokat folytatnak, akik akár kezdő tőkéhez is segíthetik a kisvállalkozásokat. A H13 programjaiért felelős ügyvezető kiemelt fontosságúnak nevezte a művészeti irányvonalat is, s jelezte, hogy a központban kortárs galériát hoznak létre, és egy belső színház kialakítását is tervezik. “A házban egy diákcserével foglalkozó információs központ és egy nagyterem is helyet kap, továbbá a H13 információs irodájában megismerhetik a fiatalok a negyedben zajló fejlesztési folyamatokat és a városrész kulturális, történelmi értékeit.”

A projekt része a kerületi önkormányzat mintegy kétmilliárd forintos városfejlesztési programjának, amelyhez 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az Európai Unió.

MTI

A hallgatói szerződéseknél az alapelvekből nem akarnak engedni

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása; ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meglesz a jogilag elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engednek- mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek.

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása, a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől (a felsőoktatási költségvetésből) finanszírozzák az iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

Lesz megoldás az ösztöndíjszerződésre

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta:

  • Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja – emelte ki Hoffmann.

Nem csökken a felsőoktatás támogatása

A vészharangok kongatására nincs szükség – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak. Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat – jelentette ki.

Új rendszerek

Az államtitkár kiemelte: két új rendszer, a tanfelügyelet és a tantárgygondozás is elkezdődik 2013 őszétől az iskolák és a pedagógusok munkájának segítésére. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartja, “sok évtizedes adósságot kiegyenlítve elkészült a pedagógus életpálya-modell, és az ország nehéz helyzete ellenére a kormány előteremtette a bevezetéshez szükséges több tíz milliárd forintos összeget.

Mti

Nem csak spórolást vár az EU az oktatásban

Csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, dolgozzanak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatáshoz való hozzáféréséről, és körvonalazzák, mit tesznek majd annak érdekében, hogy a hallgatók száma ne essen vissza – ezek az oktatási feladatok is szerepelnek abban a dokumentumban, amely tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért.

A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum szerint a kormánynak tervet kell készítenie, amelyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény és a keretszámok csökentése miatt a felvételizők és a végzettek száma ne csökkenjen.

Képzettebbek a magyarok, de nehezebben tudnak elhelyezkedni

A diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, amiben a válság is szerepet játszott, de a folyamat okai korábban kezdődött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.

A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.

A népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).

Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.

A felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.

A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya.

A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.

Az OECD-tagországok között készített kompetencia-felmérések (PISA) szerint Magyarországon az egyik legerősebb a tanulók teljesítményében a szülői háttér hatása. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a korai iskolaelhagyók – olyan 18-24 éves fiatalok, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és nem vesznek részt semmilyen képzésben – aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt tíz évben 2,6 százalékponttal javult.

Mti