Ne unalmas előadásokra számíts, a tudományos módszereket és eredményeket mindenki számára érthető és élvezhető formában, interaktív módon, játékos formában mutatják be az érdeklődőknek. Ajánlható például pályaválasztás előtt álló fiataloknak, akik vonzódnak valamelyik tudományos területhez, hiszen itt megismerhetik, mivel is foglalkozhat, aki ezek közül választ.

A program részeként az Ericsson Magyarország Kft., Kutatás-fejlesztési Központjában, a Budapest, Irinyi József u. 4-20. szám alatt, szeptember 28-án 16 órától bemutatkozik az a három fiatal is, akik sikeresen szerepeltek a 21. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen.

Saját fejlesztésű és maga által elkészített különleges hangszóróval nyerte el a Szlovák Szabadalmi Hivatal elismerését egy 19 éves magyar diák, Papp Gergely az EU Fiatal Tudósok Versenyén. A két másik munka, a számítógépes hibaüzenetek mélylélektanát vizsgáló üzenetkezelő rendszer, amely Ludmány Balázs fejlesztése, és Hollós Ádám új elven működő, maga által kifejlesztett optikai szeizmográfja is megnézhető.

A résztvevők kipróbálhatnak még hallássérülteknek kifejlesztett játékkonzolt, egy légzésvezérelt számítástechnikai egeret, de akár egy kerékpáros balesetvédelmi ruhát is.
Ha szívesen lennél te is kutató,itt találsz lehetőségeket.

Mi a különbség a Diákhitel két fajtája között? A Diákhitel 1 havonta maximum 50 000 forint lehet, de ezt bármire felhasználhatod. A diákhitel 2-nek nincs felső határa, de csak a részösztöndíjas vagy önköltséges képzés díjára fordíthatod.

Az [origo] tudósítójának azt mondták, hogy egy gólyafilm forgatásáról érkezett meg kicsit késve az órára, karateruhában volt, egy lézerkard és egy jól láthatóan játék pisztoly volt nála. A diák beült az előadóba, kitette maga elé a fegyvereket, és hallgatta a dialízisszintézisről szóló előadást.

Hogy egyszerűen gyenge volt valakinek az idegrendszere és azért hívott rendőrt, vagy a fiút akarták megviccelni, csak túllőttek a célon, az egyelőre nem derült ki. Mindenesetre a gólyaavatások idején senki se hívjon azonnal rendőrt, ha Jedit vagy marslakót lát. Sőt, Drakula is csak viccel…

• Szeretnénk elérni például, hogy a piac szereplői is átvállalhassák utólagosan a hallgatóktól a diákhitel visszafizetését – mint ahogy az állam teszi majd ezt a közszolgálatban elhelyezkedők esetében –, s a cégek mindehhez adókedvezményt kapjanak.

Ugyancsak adókedvezménnyel ösztönöznénk azokat a vállalatokat, alapítványokat, amelyek ösztöndíjak felkínálásával szállnak be az ágazat, a hallgatók támogatásába. Javasoljuk továbbá, hogy a Diákhitel 2 igénylésének lehetőségét nyissák meg a már felsőoktatásban tanuló önköltséges hallgatók előtt is, s ne csak felmenő rendszerben vezessék be az új, kötött felhasználású konstrukciót – mondta a Magyar Nemzetnek Mezey Barna, a testület elnöke.

Hozzátette: a minőség javítását szolgálná, ha a döntéshozók változtatnának a tanulmányi ösztöndíj szabályain is. A rektorok szerint komoly húzóerő lenne, ha ezt a lehetőséget kiterjesztenék az önköltséget fizető hallgatók körére is. Az ösztöndíjra fordítandó keretet nem kellene növelni, viszont valóban a legkiválóbban teljesítő hallgatók juthatnának hozzá.

(forrás: Magyar Nemzet)

Az Ab július elején minősítette alkotmányellenesnek, és semmisítette meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kabinetnek arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.

Az Ab-nél – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának megkeresése után – akkor is az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését.

Az Országgyűlés azonban néhány nappal később, július 12-én módosította a felsőoktatásról szóló jogszabályt, törvénybe foglalva ezzel a hallgatói szerződés szabályait. Az elfogadott törvénymódosításban a szabályozás a megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos volt, annyi változás azonban történt, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosították.

Vagyis immár a felsőoktatási törvény rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő ideig köteles Magyarországon dolgozni, és ha ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie – magyarázza Szabó Máté, aki az újabb Ab-indítványban a korábbi tartalmi alkotmányossági aggályait fenntartotta, és ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel.

Továbbra is problémának tartja, hogy a két szerződő fél, a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, “a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége pedig csak abban a – vélhetően igen szűk – körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzete miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására”.

Az ombudsman álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó törvényi szintű szabályok aránytalanul korlátozzák a hallgatók több alapvető jogát. A szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben továbbra is pusztán csak “törekszik” arra, hogy megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni – fejtette ki Szabó Máté, aki kitér arra is, hogy a foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül a személyek szabad munkavállalására vonatkozó, kötelező erejű európai uniós jog.

forrás: mti

Augusztus 10-én este nyolcig tart nyitva az Educatio ügyfélszolgálata, pénteken éjfélig küldheted el a jelentkezésedet.

Az ügyfélszolgálaton (Budapest, XII. Maros u. 19-21.) este nyolcig, telefonon és emailben (06-1-477-3131 és info@felvi.hu) pedig este tízig teheted fel a kérdéseiteket.

A pótfelvételin csak akkor vehetsz részt, ha idén egyáltalán nem jelentkeztél felsőoktatási intézménybe, vagy a rendes felvételi eljárásban nem kerültél be egy szakra sem.
A pótfelvételi keretében elektronikus és hagyományos úton is lehet jelentkezni, nyomtatott felvételi lapot az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a kiválasztott egyetemen, főiskolán kérhetsz.

Mezey Barna a lap csütörtöki számában közölt interjúban – annak kapcsán, hogy a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideinél 23 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna a felsőoktatásra – azt mondta: a helyzet katasztrofális, és attól tart, néhány intézmény rövid időn belül csődbe is juthat. Hozzátette: a kis főiskolák már csekélyebb elvonásokba is belepusztulnak.

Az MRK elnöke szerint teljesen abszurd abban gondolkodni, hogy a gyakorlóiskolákat szakmailag függetlenítsék az egyetemektől, még akkor is, ha a jelenlegi feltételek mellett csak rendkívüli nehézségek árán tudják őket fenntartani. A minőségi működtetés minimális feltételének tartja, hogy a dupla normatívát továbbra is megkapják.

A hallgatói szerződésekről kifejtette: az ösztöndíjszerződés kétoldalú megállapodás, amelynek aláírásáról mindkét félnek joga van dönteni. Kérdés azonban, hogy jogilag rendben van-e a hallgatók (és a munkaerő) szabad mozgásának korlátozása.

Fotó: Máté Róbert

Az államnak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeket kötelessége finanszírozni, és mi az, amit át kell engedni a fizetőképes társadalomnak. Ahol viszont nem lesz állami támogatás, ott ösztöndíjrendszereket kell létrehozni, tehetségmentő utakat létesíteni, hogy a hátrányos helyzetűek se szoruljanak ki a felsőoktatásból.

A jogász- és közgazdászképzés Mezey Barna szerint támogatás nélkül is megáll a lábán, ezeket diákhitellel is megéri választani, hiszen elég stabilak az elhelyezkedési esélyek.

Magyar Nemzet

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
MTI