A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban címmel Budapesten rendezett konferencia tartott előadást Kolosi Tamás, ott mondta, hogy az oktatási rendszert, a képzést nem szabad a napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben nyújt.

A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, nem arra, hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki – mondta a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.

A végzettség státuszt is jelent

Kolosi Tamás kifejtette, sokan vannak értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen – fűzte hozzá.

Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a “kormányzat bizonyos körei” törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítettek bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.

Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, “teljesen ellentétesen a világban az elmúlt harminc-negyven évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával” – mondta Kolosi Tamás.

Hozzátette: a szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.

A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent – mondta Kolosi Tamás.

Véleményük szerint a munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel – mondta.

Magasabb végzettség – jobb elhelyezkedés

Magyarországon azt lehet látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy “fölösleges egyfajta túlképzés” a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza – tette hozzá.

A keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállalkozói szövetségeknél tapasztalnak.

MTI

• Szeretnénk elérni például, hogy a piac szereplői is átvállalhassák utólagosan a hallgatóktól a diákhitel visszafizetését – mint ahogy az állam teszi majd ezt a közszolgálatban elhelyezkedők esetében –, s a cégek mindehhez adókedvezményt kapjanak.

Ugyancsak adókedvezménnyel ösztönöznénk azokat a vállalatokat, alapítványokat, amelyek ösztöndíjak felkínálásával szállnak be az ágazat, a hallgatók támogatásába. Javasoljuk továbbá, hogy a Diákhitel 2 igénylésének lehetőségét nyissák meg a már felsőoktatásban tanuló önköltséges hallgatók előtt is, s ne csak felmenő rendszerben vezessék be az új, kötött felhasználású konstrukciót – mondta a Magyar Nemzetnek Mezey Barna, a testület elnöke.

Hozzátette: a minőség javítását szolgálná, ha a döntéshozók változtatnának a tanulmányi ösztöndíj szabályain is. A rektorok szerint komoly húzóerő lenne, ha ezt a lehetőséget kiterjesztenék az önköltséget fizető hallgatók körére is. Az ösztöndíjra fordítandó keretet nem kellene növelni, viszont valóban a legkiválóbban teljesítő hallgatók juthatnának hozzá.

(forrás: Magyar Nemzet)

A “Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projekt keretében megvalósuló alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munkatársai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt.

A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.
A projekt kezdetén a két vidéki egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A program eredményeként ez a cél is megvalósult: nyolc intézmény és az ipar több szereplője írta alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást: a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozás, többek között az Audi, a General Motors, a Mercedes-Benz, illetve ezek mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is jelezte csatlakozási szándékát.

A Horánszky utca 13. alatti székház után H13 névre keresztelt projekt két alappillérre épül: egyrészt a kerületben naponta megforduló mintegy 20 ezer diák kulturális, szellemi és szabadidős központja lesz, másrészt a körzetben már működő vagy újonnan alakuló kisvállalkozásokat segíti. Az intézmény egyetemekkel, főiskolákkal, kormányzati és civil szervezetekkel is együttműködne.

A Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Becskei-Kovács Barbara szerint a központ az ifjúsági programokon túl helyszínt, tanácsadást, infrastruktúrát nyújt a fiatal vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. Az inkubációs programban mintegy negyven munkaállomást alakítanak ki, amelyek a fiatal pályakezdők kedvezményes feltételekkel 1+1 évig használhatnak, ezen túl pedig szakmai tanácsokat is kapnak.

Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy olyan partnerekkel is tárgyalásokat folytatnak, akik akár kezdő tőkéhez is segíthetik a kisvállalkozásokat. A H13 programjaiért felelős ügyvezető kiemelt fontosságúnak nevezte a művészeti irányvonalat is, s jelezte, hogy a központban kortárs galériát hoznak létre, és egy belső színház kialakítását is tervezik. “A házban egy diákcserével foglalkozó információs központ és egy nagyterem is helyet kap, továbbá a H13 információs irodájában megismerhetik a fiatalok a negyedben zajló fejlesztési folyamatokat és a városrész kulturális, történelmi értékeit.”

A projekt része a kerületi önkormányzat mintegy kétmilliárd forintos városfejlesztési programjának, amelyhez 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az Európai Unió.

MTI

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása, a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől (a felsőoktatási költségvetésből) finanszírozzák az iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

Lesz megoldás az ösztöndíjszerződésre

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta:

• Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja – emelte ki Hoffmann.

Nem csökken a felsőoktatás támogatása

A vészharangok kongatására nincs szükség – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak. Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat – jelentette ki.

Új rendszerek

Az államtitkár kiemelte: két új rendszer, a tanfelügyelet és a tantárgygondozás is elkezdődik 2013 őszétől az iskolák és a pedagógusok munkájának segítésére. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartja, “sok évtizedes adósságot kiegyenlítve elkészült a pedagógus életpálya-modell, és az ország nehéz helyzete ellenére a kormány előteremtette a bevezetéshez szükséges több tíz milliárd forintos összeget.

Mti

Mezey Barna a lap csütörtöki számában közölt interjúban – annak kapcsán, hogy a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideinél 23 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna a felsőoktatásra – azt mondta: a helyzet katasztrofális, és attól tart, néhány intézmény rövid időn belül csődbe is juthat. Hozzátette: a kis főiskolák már csekélyebb elvonásokba is belepusztulnak.

Az MRK elnöke szerint teljesen abszurd abban gondolkodni, hogy a gyakorlóiskolákat szakmailag függetlenítsék az egyetemektől, még akkor is, ha a jelenlegi feltételek mellett csak rendkívüli nehézségek árán tudják őket fenntartani. A minőségi működtetés minimális feltételének tartja, hogy a dupla normatívát továbbra is megkapják.

A hallgatói szerződésekről kifejtette: az ösztöndíjszerződés kétoldalú megállapodás, amelynek aláírásáról mindkét félnek joga van dönteni. Kérdés azonban, hogy jogilag rendben van-e a hallgatók (és a munkaerő) szabad mozgásának korlátozása.

Fotó: Máté Róbert

Az államnak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeket kötelessége finanszírozni, és mi az, amit át kell engedni a fizetőképes társadalomnak. Ahol viszont nem lesz állami támogatás, ott ösztöndíjrendszereket kell létrehozni, tehetségmentő utakat létesíteni, hogy a hátrányos helyzetűek se szoruljanak ki a felsőoktatásból.

A jogász- és közgazdászképzés Mezey Barna szerint támogatás nélkül is megáll a lábán, ezeket diákhitellel is megéri választani, hiszen elég stabilak az elhelyezkedési esélyek.

Magyar Nemzet

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
MTI

A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum szerint a kormánynak tervet kell készítenie, amelyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény és a keretszámok csökentése miatt a felvételizők és a végzettek száma ne csökkenjen.

A menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány – derül ki az eduline birtokába jutott felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából.

Az oktatási portál cikke szerint az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszer (NESZ) – így neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot az eduline birtokába jutott tervezet szerint, amelynek több változata is azzal számol, hogy a következő egy-két évben német mintára szervezik majd át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznak létre.

• A tárca azt vizsgálja, lehetséges-e a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat (például a lakhatás, az étkezés, a sportolási lehetőségek) a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb módon megszervezni – közölte a portállal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya, ahol arra a kérdésre nem tudtak válaszolni, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer. Tájékoztatásuk szerint egyelőre a “megvalósíthatósági vizsgálat” folyik. Azt azonban hozzátették, hogy a versenyképes felsőoktatás “fontos összetevői” a versenyképes hallgatói szolgáltatások, “ez pedig a fenntartó állam felelőssége is” – írta az eduline.

MSZP: a Fidesz gazdasági hasznot húzna az iskolai menzák államosításából

Az MSZP szerint a Fidesz-kormány “újabb gaztettet” hajtana végre az iskolai étkezők és a gyermekétkeztetés egy részének államosításával, abból ugyanis a szocialisták szerint a kormánypárthoz közeli vállalkozások húznának hasznot.

Török Zsolt a szocialisták szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, az eddigi sajtóhírekből kiindulva arra számítanak, hogy a kabinet az államosítás után magánkézbe adja a menzák üzemeltetését, vagyis - mint fogalmazott - a kormány eddigi közbeszerzési gyakorlatát ismerve a jövőben a "Simicska Zrt.-k és a Nyerges Kft.-k" által feltálalt menü kerül az iskolai étkezőkbe.

Megjegyezte, ezen annak tudatában sem csodálkoznának, hogy a Közgép Zrt. eddig alapvetően építési feladatokat látott el, mivel azt látják, a Fidesz minden közbeszerzést úgy intéz, hogy formailag törvényesek, mégis a kormánypárthoz közel álló cégek kerülnek ki győztesként.     Az ellenzéki politikus a sajtóértesülésként nyilvánosságra került kormányzati tervek hatását érzékeltetve elmondta, lehet, hogy most csak egy kis adag hús jut a gyerekeknek az iskolákban, az államosítás után azonban várhatóan ennyi sem marad, a "nagy szelet rántott hús pedig a Fidesz Zrt. hatalmas tányérjába kerül".     Az MSZP szóvivője emellett arra is emlékeztetett, hogy a kormány a közelmúltban úgy szigorította a gyermekétkeztetés szabályait, hogy azáltal harmincezer gyermek került ki a rendszerből. Török Zsolt hangsúlyozta, a kabinet ezen lépése is az alacsonyabb jövedelmű családokat sújta, ahogy a kormány egész családtámogatási rendszere, amely csak a társadalom legjobb módban élő 10-15 százalékának kedvez.

MTI

akik tartalmi és méréstechnikai szempontból egyaránt megvizsgálták az írásbeli érettségi vizsga feladatait.

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület tudásméréssel foglalkozó szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból górcső alá vették az idei középszintű magyar érettségi feladatait. A szerezhető pontszám csaknem felét adó szövegértési feladatok egyetlen, hosszabb szöveg elemzésére épültek. Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszélt nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt.

Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, azonban a szöveg több bekezdés esetében semmilyen objektív fogódzót nem nyújtott az időbeliség megállapítására. A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak: a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Tetézte a gondot, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerint sorrendezett lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott” és így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az a társa viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja.

A Nyelvtudásért Egyesület nem kíván állást foglalni a sajtóban és az interneten legnagyobb

visszhangot kiváltó harmadik feladat kérdésében, hogy az adott kontextusban a „lenni vagy nem lenni” idézet szövegforrásaként a diáknak Kosztolányit vagy Shakespeare-t illik-e asszociálnia (a hivatalos megoldókulcs az előbbire, a kérdésben nyilatkozó magyartanárok többsége az utóbbira szavazott). A tudásmérésben jártas szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az érettségi feladatsor feldolgozását a tesztelési gyakorlatban kötelező minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor az adatok elemzése után a nyilvánvalóan problémás harmadik feladatot éppúgy ki kellett volna zárni az értékelésből, mint a teljes első feladatot. Hasonlóan kellett volna eljárni az érettségi 5. és 10. feladatának több – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is jogosan kifogásolt – kétértelmű kérdésével is.
- A nyelvtudásmérésben szokásos elemző és utólagos korrekciós eljárások szakszerű alkalmazása esetén nem hitvitán múlna több tízezer középiskolás érettségi jegye és ezzel felvételi pontszáma. A tudásmérési szakértelem és a minőségbiztosítási eljárások pedig rendelkezésre állnak a több mint egy évtizede működő nyelvvizsga központokban és az Oktatási Hivatalban egyaránt – tette hozzá a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.