A személyi jövedelemadó törvény hatálya a magánszemélyre (ide értve a magánszemély egyéni vállalkozót is), a magánszemély jövedelmére és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. E törvény alapján tesznek eleget a magánszemélyek a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének.   Önadózás (adóbevallás): A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót – az adóévben megszerzett összes bevétele alapján – adóévenként megállapítja, bevallja és megfizeti.   Adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás Ha a magánszemély az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett (egy) munkáltatójától szerzett bevételt, bevallást helyettesítő, azzal egyenértékű nyilatkozatot tehet munkáltatójának, mely alapján a munkáltató megállapítja és bevallja jövedelmét, valamint az azt terhelő adót, azt be is fizeti, ill. az adókülönbözetet visszatéríti. (Ebben az esetben nem kell adóbevallást kitöltenie.)   Adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítása A magánszemély erre irányuló nyilatkozata, adatszolgáltatása alapján kérheti az állami adóhatóságtól, hogy jövedelmét és az azt terhelő adót állapítsa meg. Erre csak akkor van lehetőség, ha a magánszemély kizárólag munkáltató(k)tól, kifizető(k)től szerzett bevételt, vagyis a jövedelem megállapításához nincs szükség a magánszemély közreműködéséhez. Természetesen ez is egyenértékű a bevallással.   Bevétel, jövedelem Bevételnek minősül a magánszemély által az adóévben – bármilyen címen és formában – mástól megszerzett vagyoni érték (pl. készpénz, értékpapír, ingó, ingatlan). Jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben – bármilyen formában és címen – megszerzett bevétel egésze, vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada. A jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az adómentes bevételeket.   A fizetendő adó meghatározása A magánszemélynek legelőször az összevont adóalapját kell megállapítania, amely egyenlő az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek összegével. Önálló tevékenységből származó jövedelem pl. az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de általában fogalmazva mindaz, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem körébe. Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, a társas vállalkozás (pl. kft., bt.) magánszemély tagjának személyes közreműködése, a segítő családtag tevékenysége. A munkaviszonyból származó jövedelem legáltalánosabb formája a bér [a bruttó bér levonásmentes, a nettó bér a munkabérnek a munkabért - csak jogszabály alapján - terhelő levonások (pl. szja, tb.-járulék, munkavállalói járulék) teljesítése után fennmaradó összege], de bérnek minősül – adózási szempontból – a táppénz, a munkanélküliek járadéka és az álláskeresést ösztönző juttatás, a végkielégítés stb. is. Az összevont adóalap meghatározása után ki kell számítani az adótábla (a jövedelemsávok és a százalékos adókulcs) segítségével a számított adót, amely az összevont adóalap adója. A munkavállalók számított adóját adójóváírás csökkenti. Az így kapott összeg még mindig nem azonos az adóév végén befizetendő adóval, ugyanis ebből a számított adóból le kell vonni az adót csökkentő tételeket, vagyis az adókedvezményeket.   Az adókedvezmények érvényesítésével kapjuk meg az adott adóévi adófizetési kötelezettséget, amely még mindig nem azonos a befizetendő adóval, mivel ebből le kell vonni a kifizetők által év közben levont adóelőleg összegét. Ha az így kapott összeg a nulla és száz forint között van, akkor nincs fizetendő adó és nincs visszajáró adó sem. Ha több adóelőleget fizetett az adózó év közben, mint az éves adófizetési kötelezettsége, akkor a különbözet visszajár. Ha kevesebb volt a levont adóelőleg, akkor adóbefizetési kötelezettség keletkezik. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást. A magánszemély a befizetett adójának 1%-áról a bevalláshoz csatolt két nyilatkozatban rendelkezhet meghatározott kedvezményezettek (pl. alapítványok, egyházak) javára. Ha az adózó nem készít bevallást, hanem a munkáltatója készít elszámolást, ezeket a nyilatkozatokat az adózó lezárt borítékban átadhatja munkáltatójának továbbításra.   dr. Szabó Mariann Forrás: www.taninfo.hu

OKJ-szám: 61 344 01Betölthető foglalkozás: Revizor FEOR 2518 Képzési idő: Legfeljebb 1500 óra Csak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: felsőfokú végzettségA gazdasági szervezetek működését, a gazdálkodást befolyásoló külső és belső jogszabályok betartását, a bevételek és kiadások könyvelését ellenőrzi. Tevékenységét a gazdálkodó szervezet belső ellenőrzési egységeinél, az APEH megyei igazgatóságain, az adófelügyelőségeken végzi.Feladatai:* a jóváhagyott ellenőrzési terv alapján az ellenőrzés lefolytatása, a vagyonnal való jogszerű gazdálkodás vizsgálata * a mérleg, az eredmény-, illetve a vagyonkimutatás valódiságának, a könyvvezetési kötelezettség, a számviteli bizonylati renddel kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzése, vizsgálata * az állami költségvetés terhére, illetve javára történő bevallás, valamint az adórendszerre vonatkozó jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése * az általános forgalmi adó, a társasági adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egyéb adók bevallásának, kiszámításának, a befizetés teljesülésének ellenőrzése * az ellenőri jelentés, illetve a vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése, a hiányosságok feltárása, a jegyzőkönyv ügyvezetés elé terjesztése Jellemző munkakörök:* Adófelügyelő * Adórevizor * Belső ellenőr * Főrevizor * Társadalombiztosítási ellenőr, revizor Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2512 Adószakértő, szaktanácsadó2514 Könyvvizsgáló, könyvszakértőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. (Az egyetemi és főiskolai képzettség szintje sok esetben eltér egymástól, de az ilyen képzettségi szintet feltételező foglalkozások döntő többségénél nehéz szétválasztani ezeket a szinteket.) Tehát nem lehet megmondani, hogy az adott foglalkozás egyetemi vagy csak főiskolai szintet igényel. Vannak kivételek: pl. a „2212 Szakorvos”. Ezt a foglalkozást csak egyetemi végzettségű személy folytathatja.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam:

Az ellenőrzési és felügyeleti szervezetekről, illetve működésükről szóló jogszabályok és más jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges legmagasabb ellenőrzési szakmai képzettség, amely biztosítja, hogy az okleveles pénzügyi revizor bármely ellenőrzési szakterületen önállóan vagy vezetőként végezze munkáját.   Az okleveles pénzügyi revizor alkalmas:   – bármely pénzügyi ellenőrzési szakterületen az önálló munkavégzésre,   – ellenőrzési team szakmai vezetésére,   – ellenőrzési szervezeti egység szakmai irányítására,   – ellenőrzési munkafolyamatok tervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására,   – korszerű ellenőrzési módszerek segítségével ellenőrzésre.   Az okleveles pénzügyi revizor felelős:   – az általa aláírt szakmai megállapítások, következtetések pontosságáért és a javaslatok szakszerűségéért.    

Az okleveles adószakértő jogosult adótanácsadó szervezetek irányítására, vezetésére, igazságügyi adószakértői tevékenység végzésére, adóhatósági szervezetek magasabb vezetői tevékenységének végzésére.   Az okleveles adószakértő alkalmas   – a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,   – nemzetközi adózással – ezen belül az Európai Unió adózásával – kapcsolatos tanácsadásra, nemzetközi adótervezésre.   – a kötelezettségek, és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,   – az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,   – egy vállalkozás költségvetési kapcsolatainak optimalizálására, adóterv készítésére   – az adószakértői ellenőrzés megszervezésére, és szakszerű végzésére,   – az adótanácsadó szervezetek munkájának irányítására, vezetésére,   – szakértői, igazságügyi szakértői tevékenység végzésére.    

OKJ-szám: 61 344 03Betölthető foglalkozás: Adószakértő, szaktanácsadó FEOR 2512 Képzési idő: Legfeljebb 1000 óra Csak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: felsőfokú végzettségElágazások** Adóellenőrzési szakértő* Forgalmiadó-szakértő* Jövedelemadó-szakértő* Nemzetköziadó-szakértő* Tanácsokat ad adó- és adó jellegű ügyekben, szakértőként képviseletet lát el az adóhatóság és a bíróság előtt. Adószakértői tevékenységet csak olyan személy folytathat, aki erre jogosító engedéllyel rendelkezik. Az adószakértői engedély meglétét az Adószakértői Igazolvány tanúsítja.Feladatai:* minden adóval, adó jellegű kötelezettséggel, illetékekkel, továbbá adó-visszatérítési igénnyel kapcsolatos tanácsadás * adó-, adó jellegű kötelezettségek teljesítésében és jogok érvényesítésében való közreműködés, valamint az adóhatóság és bíróság előtti képviselet ellátása Jellemző munkakörök:* Adóellenőr * Adótanácsadó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2514 Könyvvizsgáló, könyvszakértő2518 RevizorMinimális képzettségi (képesítési) feltétel: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. (Az egyetemi és főiskolai képzettség szintje sok esetben eltér egymástól, de az ilyen képzettségi szintet feltételező foglalkozások döntő többségénél nehéz szétválasztani ezeket a szinteket.) Tehát nem lehet megmondani, hogy az adott foglalkozás egyetemi vagy csak főiskolai szintet igényel. Vannak kivételek: pl. a „2212 Szakorvos”. Ezt a foglalkozást csak egyetemi végzettségű személy folytathatja.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam:

Az okleveles adószakértő jogosult adótanácsadó szervezetek irányítására, vezetésére, igazságügyi adószakértői tevékenység végzésére, adóhatósági szervezetek magasabb vezetői tevékenységének végzésére.   Az okleveles adószakértő alkalmas   – a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,   – nemzetközi adózással – ezen belül az Európai Unió adózásával – kapcsolatos tanácsadásra, nemzetközi adótervezésre.   – a kötelezettségek, és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,   – az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,   – egy vállalkozás költségvetési kapcsolatainak optimalizálására, adóterv készítésére   – az adószakértői ellenőrzés megszervezésére, és szakszerű végzésére,   – az adótanácsadó szervezetek munkájának irányítására, vezetésére,   – szakértői, igazságügyi szakértői tevékenység végzésére.  

 A központi adók :[személyi jövedelemadó (szja), társasági adó, osztalékadó, általános forgalmi adó (áfa), egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivetése és beszedése az állami adóhatóság feladata.  Általános forgalmi adót (áfát) kell fizetni minden belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (pl. villamos energia, gáz-, hőellátás) után annak a természetes személynek (magánszemélynek), jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak, akik gazdasági tevékenységet folytatnak (a munkaviszony nem tartozik ebbe a körbe), és ennek során valamilyen terméket vagy szolgáltatást értékesítenek. Az általános jellemző tehát azt jelenti, hogy mindenki, aki terméket vagy szolgáltatást értékesít, fizeti ezt az adót, mégpedig minden termék és szolgáltatás vonatkozásában.  Az áfa attól forgalmi adó, hogy az áru forgalomba hozatalát, annak értékesítését adóztatják meg. Így az élelmiszer-áruházakban, a műszaki és ruházati üzletekben szinte minden egyes vásárlást meghatározott százalékú forgalmi adó terhel. Ez azt jelenti, hogy áfát mindenki fizet, az értékesítési lánc minden egyes fázisában fizetni kell (ha ugyanis valaki áfás számla nélkül vásárol – mint továbbértékesítő -, akkor a beszerzését terhelő áfát nem tudja levonni az általa értékesített áru után felszámított adóból), de végső soron a fogyasztók, a végső fogyasztók adója, mivel ő már nem tudja tovább és kire hárítani. Az áfát ebből kifolyólag közvetett adónak is nevezik, hiszen azt a végső fogyasztó (a vevő) fizeti meg a vásárolt (vagy igénybevett) áru (szolgáltatás) fogyasztói árában. Az adó alanya azonban nem a fogyasztó (nem ő kerül az adóhatósággal jogviszonyba), hanem az, aki a beszerzett árut (szolgáltatást) értékesíti (nyújtja).  Az általános forgalmi adó mértéke általában 25%, de a törvény által meghatározott esetekben 15% (pl. tejipari termékek, folyóirat, a filmgyártás, gáz-, hő- és vízellátás), ill. 5% (pl. könyv) vagy adómentes is lehet (pl. postai szolgáltatás, lakóingatlanok értékesítése.  A fogyasztási adó :Meghatározott, végső fogyasztást szolgáló termékek lakossági felhasználása (belföldi értékesítés, importálás) után felmerülő befizetési kötelezettség. Az áfához hasonlóan ez is közvetett adó. A mértékét a termék ára után százalékosan határozzák meg. Fogyasztási adóval terhelt termékek pl. az üzemanyag, a cigaretta, a sör, az egyéb szeszes italok, személygépkocsi stb. A fogyasztási adó megfizetése végső soron szintén a fogyasztóra hárul és ezáltal – általában – növeli a fogyasztási cikkek árát.   A helyi adók:az Országgyűlés által meghatározott törvényi keretek között valamely önkormányzat veti ki és szedi be. A helyi adók közé soroljuk a gépjárműadót, az iparűzési adót, a kommunális adókat, a telekadót, az építményadót és az idegenforgalmi adót.  Az adók egy része ún. közvetlen adó – ezt közvetlenül az adóalanyra vetik ki, ő viseli (pl. személyi jövedelemadó), míg a közvetett adót javakra és szolgáltatásokra vetnek ki (nem közvetlenül az emberre), és így csak közvetve terhelik a magánszemélyeket (pl. általános forgalmi adó, fogyasztási adó).  Vállalkozásokat terhelő központi adók Jövedelmük után társasági adót kell fizetni a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (vagyis vállalkozói tevékenységet) folytató szervezeteknek, így a gazdasági társaságoknak (pl. részvénytársaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak, betéti társaságnak) a szövetkezeteknek, ügyvédi irodáknak, valamint az alapítványoknak, közalapítványoknak, köztestületeknek, egyházaknak stb., ha vállalkozási tevékenységet is folytatnak. Mértéke 2004-ben a pozitív adóalap 16%-a.  Az osztalékadó alanyai elsősorban a belföldi és külföldi jogszabályok alapján létrehozott jogi személyek (pl. a gazdasági társaságok, szövetkezetek), a jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégek (közkereseti társaság, betéti társaság). Az osztalék nem más, mint a tag, a tulajdonos (pl. részvényes) részesedése az adózott eredményből. A kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20% osztalékadót fizet. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) az – egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót (vagy a vállalkozói átalányadót), továbbá az általános forgalmi adót – társas vállalkozások esetében (pl. közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság) a társasági adóval, az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeket váltja ki.  Az eva bevezetésének célja, hogy az ezt választó adóalanyok nyilvántartási kötelezettsége egyszerűsödjön, adóterhük csökkenjen. Az eva alapja az adóalany által megszerzett bevétel, mértéke a pozitív adóalap 15%-a. dr. Szabó MariannForrás:www.taninfo.hu  

Az érintett megbízottakra, illetőleg vállalkozókra a törvény kötelezettségeket írt elő, melyek a következők: belső szabályzat készítése, az ügyfél azonosítása, a pénzmosásra utaló adat, tény bejelentési kötelezettsége, alkalmazottak kioktatatási kötelezettsége, iratmegőrzési kötelezettség.A törvény hatálybalépését követően elkészített pénzmosási szabályzathoz a Könyvvizsgálói Kamara és a Pénzügyminisztérium segítséget nyújtott, azt az érintetteknek az ORFK-hoz továbbítaniuk is kellett. Ezzel azonban nem fejeződött be a pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladat. Erre is folyamatosan gondot kell fordítani, még abban az esetben is, ha azóta egyetlen pénzmosásra utaló adat vagy tény nem került bejelentésre. Az érintetteknek folyamatosan kell az ügyfeleiket azonosítani, ebben a tekintetben azonban más szabályok vonatkoznak a magán-, illetve a jogi személyekre. Az azonosításról készült iratokat 10 évig, tartós üzleti kapcsolat esetében pedig annak megszűnésétől számított 10 évig szükséges megőrizni. Az új dolgozóknak a rendelkezésükre kell bocsátani a pénzmosási szabályzatot, annak mellékleteivel együtt. Az oktatásról és a szabályzat átvételéről az időpont feltüntetésével név szerinti nyilvántartást szükséges vezetni, aminek az alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell. A pénzmosásra  vonatkozó ismereteket három évente továbbképzés keretében szükséges felfrissíteni. Ugyancsak közölni kell az érintett dolgozókkal, ha a PM-ORFK új elkövetési magatartásokat tesz közzé. Ezekről a felfrissítő továbbképzésekről szintén készítsünk írásos feljegyzést. Kerekes Anikó Menedzsment Fórum Az ORFK kontrollál Azokat az intézkedéseket, amelyeket a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására tenni kell, az ORFK ellenőrzi. Ennek során be kell mutatni az ügyfél azonosításának elvégzését, valamint az oktatásra vonatkozó bizonyítékokat.  Ilyen kontrollra főleg mérlegképes könyvelők számíthatnak.  A könyvelői és adótanácsadói tevékenységeket nemcsak megbízási, hanem főként vállalkozási jogviszony alapján látják el, emiatt a cégek minden alkalmazottját már munkába álláskor ki kell képezni a teendőkről. Ennek az a célja, hogy az újonnan érkezett munkatársak megismerjék és alkalmazni tudják a pénzmosást lehetővé tevő szokatlan tranzakciókat és körülményeket, illetve hogy megtanulják felismerni azokat. http://www.mfor.hu/cikk.php?article=25660

Az adózás a legnépszerűtlenebb intézmények egyike, ugyanakkor a legfőbb állampolgári kötelezettségünk is. Az Alkotmány 70/I. §-a szerint &quot Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni&quot . Ahhoz, hogy az állam feladatait el tudja látni, az államháztartásnak, az állami költségvetésnek pénzre van szüksége. A pénz legfőbb forrása az állam által beszedett adó. A kormány kiadásainak legfőbb fedezetét ez adja.  Az adó olyan általános és rendszeres pénzfizetési kötelezettség, amelyet jogszabály ír elő, kötelező jelleggel, meghatározott mértékben, az államháztartás javára, s amelyért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár.  Adófizetési kötelezettséget csak jogszabály írhat elő, sőt az adóalanyokat általánosan érintő adót csak törvényi szabályozással lehet bevezetni, módosítani vagy megszüntetni. Az egyik legfontosabb adójogi elv, hogy a jogszabály visszamenőleges hatállyal (a jogszabály kihirdetését megelőző időre) nem állapíthat meg adófizetési kötelezettséget. Az adó megállapítása, beszedése, behajtása, ellenőrzése és nyilvántartása az adóhatóságok (az Adó- és Pénzügy Ellenőrzési Hivatal (APEH) Központi Hivatala és területi szervei mint állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága és szervei mint vámhatóság, az önkormányzat jegyzője mint önkormányzati adóhatóság) és az Illetékhivatal feladata.  A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 1997. január 1-jétől adóazonosító jelet kötelesek használni minden olyan esetben, amikor jövedelemadó-köteles bevételt szereznek vagy költségvetési támogatást igényelnek. Éppen ezért az adóazonosító jelet közölni kell minden olyan szervezettel, amelytől a magánszemély jövedelmet szerez, vagy amely adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki. Az adóazonosító jelről kiállított hatósági igazolvány az adóigazolvány.  A jogi személyek, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok azonosítására az adószám szolgál. Az adójogszabályok útvesztőiben nem könnyű eligazodni. Ha mégis szükségessé válik, akkor ez legalább az alapfogalmak ismeretét feltételezi. dr. Szabó MariannForrás: www.taninfo.hu