Ösztöndíj, gyakorlatias tudás, könnyű munkába állás

Az Edutus Főiskola (volt MÜTF) mindig is intenzíven ápolta a kapcsolatokat
a gazdasági élet szereplőivel, egyedülálló gyakorlatias képzést biztosítva ezzel.

Most a Pegazus Program keretében még szorosabbra fűzik ezeket a kapcsolatokat
tehetséges hallgatóik érdekében. A bekapcsolódott vállalkozások már a képzés folyamán
kiválasztják az ő „Pegazusukat” és ösztöndíjjal is támogatják.

A hallgatók az együttműködés során már a főiskolai évek alatt
olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre
tesznek szert, amely a diplomázás után elősegíti, biztosítja az elhelyezkedést, óriási
előnyt biztosítva ezzel.

Ledolgozható tandíj programjuk pedig lehetőséget biztosít, hogy ne kelljen hitelből tanulnod, és már a főiskolai évek alatt munkatapasztalatot szerezz egy cégnél.

Nézd meg részletesen! >

Felsőoktatási felvételi 2013 – határidő, pontszámítás, felsőoktatási szakképzés

Még egy hónapig lehet gondolkodni a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban. A hozzánk érkező kérdések szerint sokakban nagy a bizonytalanság, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a felvételivel kapcsolatban. Meddig kell jelentkezni? Hogyan számolják a pontokat? Miért jár plusz pont? Mennyiben különbözik a pontszámítás, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkezel? Megtudhatod:

Meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezési lapokat idén március 1-jéig kell postára adni vagy elektronikus úton feltölteni a felvi.hu rendszerébe.

Hogyan kell számolni a pontokat?

A felvételin maximum 500 pontot lehet gyűjteni. 400 pontot a tanulmányi és érettségi eredményekkel, 100 többletpontot pedig nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel vagy sporteredménnyel.

Legalább 240 pontot el kell érned, ez alatt nem juthatsz be a felsőoktatásba sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses helyre. Ebbe plusz pontként csak az emelt szintű érettségiért kapható többletpont számít bele, más nem.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet kiszámolni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával – kérés nélkül azt a megoldást választják, amely számodra előnyösebb.

A tanulmányi eredményekkel 200 pont szerezhető. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból kell számolni.  A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományi tantárgy utolsó két év végi jegyeit kell összeadni, majd megszorozni kettővel.

A tanulmányi pontok másik fele az érettségin szerzett jegyekből jön össze. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) tantárgy és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

A másik lehetőségnél, az érettségi pontszámnál is maximum 200 pontot lehet szerezni, és azt duplázzák. Ilyenkor a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolnak. Ha az általad választott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik.

Miért jár többletpont?

Maximum100 többletpontot kaphatsz emelt szintű érettségiért, tantárgyanként 50 pont jár. legalább 45 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy megkapd az 50 pontot. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek a választott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Többletpont jár az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményért is. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök  Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, de csak akkor, ha az kötelező vagy választható a képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30.

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak pontot. És azt is jó tudni, hogy két középfokú nyelvvizsgáért is csak 40 pontot kaphatsz, nem 2×28-at.

Ha sajátos nevelési igényű vagy, és igazolod, hogy ezért nem tudsz komplex nyelvvizsgát szerezni,  akkor a szóbeliért vagy írásbeliért is megkapod a 28, illetve a 40 pontot.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is.

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphatsz, ha a képzési terület intézményei erről közösen megállapodtak, ezt ellenőrizd a felvételi tájékoztatóban.

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztél, 30 többletpont jár, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpont. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér.

 Mennyiben más a felsőoktatási szakképzés pontszáma?

A felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak.

Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni – ha nem, akkor a két legjobb eredményből számolják a pontszámot.

Az így összesített pontokhoz hozzá kell adni a többletpontokat, de itt nem számítanak az OKJ szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért és Országos Művészeti Tanulmányi versenyen elért helyezésért járó pontok.

A középiskolások többsége nem tudja, mit akar – így látták az Educatio kiállításon is

- Azzal a középiskolások többsége tisztában van, milyen területtel nem akar foglalkozni a jövőben, azt viszont meglepően kevesen tudják, hogy milyen szakon, illetve mit tanulnának a felsőoktatásba belépve – mondta az Educatio Kiállítás kapcsán a karriertanácsadó.

A sikerhez tanulás kell
Mindenki Steve Jobs akar lenni, legalábbis ez derült ki az EDUTUS Főiskola standján végzett karriertesztből, ahol a leendő hallgatók egy pályaorientációs teszt keretében választottak karrier-életutat, személyiség jegyeket.

A fiatalok általában a csillogó, sztárszakmákat választják, azzal azonban nincsenek tisztában, hogy milyen hosszú és kemény út és tanulás vezet el idáig. A diákok többsége az alapján választ képzést, melynek elvégzésével úgy véli, biztos az elhelyezkedése, valamint magas fizetést fog kapni. A bizonytalan fiatalokat könnyen befolyásolják a családi hagyományok is.

Ez sok esetben azonban nem egyezik az egyéni vágyakkal, ezért a lemorzsolódás és a pályaelhagyás esélye is magasabb az átlagosnál – derült ki az Edutus Főiskola standjánál, ahol Lőrincz Orsolya látta el karriertanácsokkal a leendő hallgatókat. A tanácsadó pszichológus szerint mindennek az alapja az önismeret és a tudatosság: a személyes tulajdonságok, készségek és az egyéni értékrend határozza meg az életpályát.

Jó kiindulási alap lehet a tanuló beállítottsága – reál, vagy humán –, hogy milyen tantárgyak érdeklik, miben ért el sikereket, milyen tevékenység közben érzi jól magát, illetve, fontos, hogy az adott felsőoktatási intézmény által képviselt értékrend mennyire illeszkedik az egyéni értékekhez. Ez a munkaerő-piacra kilépve, az álláskeresésnél is elengedhetetlen szempont később. „Ha valaki például nem szereti a szénsavas üdítőitalokat, az marketingesként nem képviselhet hitelesen egy ilyen termékeket gyártó céget” – emelte ki Lőrincz Orsolya, aki egyúttal felhívta a figyelmet a főiskolai, vagy egyetemi évek alatt megszerzett szakmai tapasztalat fontosságára.

Mi kell a munkaerőpiacon?

- A legtöbben azt kérdezik, mit várnak a munkaadók a pályakezdőktől. A diploma és a nyelvvizsga az alap. Emellé elengedhetetlen a munkatapasztalat, akár önkéntesség vagy szakmai gyakorlat formájában. Tetszik, nem tetszik, a pályakezdőktől is várnak 1-2 év munkatapasztalatot.” A tanácsadó pszichológus szerint tehát csak annak érdemes elkezdenie az adott képzést, aki tudja, mit akar, és jól utánajárt a lehetőségeinek. Különös hangsúlyt fektet a fiatalok pályaorientációjára a kiállításon is megjelent Edutus Főiskola, ezért január 26-án Edutus Internetes Klub (EIK) címmel középiskolások számára indít ingyenes kurzust, melynek keretein belül Készíts egy nap alatt saját portált vagy blogot címmel tart előadásokat. Az úttörőnek számító kezdeményezés célja, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék az új információs technológiák működését.

A legtöbben érdeklődtek az Educatio kiállításon, valamint megismerni a felsőoktatási intézmények és szakképzések széles palettáját. Hozzájuk képest kevesebben vannak azok, akik konkrét elképzelésekkel rendelkeznek, és csupán azért látogattak ki az oktatási kiállításra, hogy a nyílt napokat megelőzően közvetlen benyomást, tapasztalatot szerezzenek a felvételikor megjelölni kívánt intézményekről.

Az Edupress által megkérdezett középiskolások nagy része azzal sincs tisztában, milyen területen szeretne továbbtanulni, azzal pedig végképp nincs, hogy mely intézményben.

- Azt már tudom, hogy pénzüggyel szeretnék foglalkozni, de intézményt még nem választottam magamnak, ezért látogattam ki – mondta az érettségi előtt álló Kovács Anita. Ladáné Dauda Györgyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem standjánál hozzátette: „a 11. osztályosok nagy része puhatolózni jött a kiállításra, nekik még szinte semmilyen elképzelésük sincs a továbbtanulást illetően. Ezzel ellentétben a 12-esek már célzottan, konkrét kérdésekkel keresik fel az intézményeket.

Életúttervezést akár már általános iskolás korban kell elkezdeni

A legjobb 30 brit egyetemet képviseli a Milestone tanácsadó, mentor vállalkozás, mely idén is megjelent az Educatio kiállításon. Az egyik kiállító, Müller Mary, a Vérteslovas vezetőjének fia a két évvel ezelőtti rendezvényen figyelt fel a vállalkozás fiatal munkatársaira. Éves díj fejében segítették hétről-hétre abban, hogy sikeresen pályázzon valamely intézmény televíziós-filmes képzésére.

- A tervezés nem 18 évesen, hanem már jóval korábban elkezdődött. A fiam korai 10-es éveiben kiderült már, hogy mivel szeretne foglalkozni, szülőként pedig támogattam, hogy ebben ki is próbálhassa magát. Természetesen voltak B-terveink, itthon is jelöltünk meg intézményeket, de a leginkább arra koncentráltunk, hogy a brit rendszert megismerjük. A Milestone feladatokat küldött, ellenőrzött, segített bármiben.

Az ottani felsőoktatás előnyeként említette még, hogy a hallgatóknak tanulmányaik idején nem, csak azt követően kell fizetniük a képzésért, és akkor is abban az esetben, ha egy bizonyos szintet meghalad a fizetésük. Nem változtat pedig ezen az, hogy az illető külföldön, vagy itthon helyezkedik el.

Mosogatni Londonban, vagy felszolgálni Párizsban?

A hallgatók 90 százaléka már a képzés időtartama alatt állásajánlatot kap, a diploma megszerzése után pedig azonnal elhelyezkedik a bécsi technikusi intézmény, UAS Technikum Wien elnevezésű felsőoktatási intézményben.

- Nagyon elégedettek vagyunk a magyar hallgatóinkkal, szívesen fogadjuk őket – hangzott a standon. A diákoknak félévente 420 eurót kell fizetniük tanulmányaikért cserébe, a gyors elhelyezkedés reményében, és az osztrák keresetekhez képest pedig ez egyáltalán nem magas. Míg az osztrák tanulmányok esetében a közelség segít a pályázásban megakadtaknak, segítséget az amerikai továbbtanulási szándékot dédelgetőknek a Fulbright Education USA ad. „Nem adott intézményt ajánlunk, hanem megmutatjuk a választási lehetőségeket. 4000 amerikai felsőoktatási intézményt képviselünk, és adunk tanácsot a magyaroknak, miként teljesítsék a magyarországitól igen eltérő feltételeket” – mondta el a Fulbright munkatársa. Míg sokan célok, elképzelések nélkül érkeztek az Educatio kiállításra, ugyanezt az USA-ban továbbtanulók nem engedhetik meg.

- A felkészülés minimum egyéves időszakot foglal magában, a pályázóknak az USA-ban is elismert nyelvi teszten kell megfelelniük, önéletrajzot kell írniuk, illetve a készségeket mérő szakmai teszten is jól kell teljesíteniük. Általában azt javasoljuk, hogy a számtalan egyetem közül 4-5-öt válasszanak ki.

A Fulbright segítségével megismerhetik a követelmények, tanácsot adnak, ha valaki akadályokba ütközik. Felhívják a figyelmet: október-februárban kell jelentkezni a következő évi képzésekre, így a tervezésnek a felvételt megelőző minimum egy évvel előtte el kell kezdődnie.

- Mióta több változásra lehet számítania felsőoktatásban, jelentősen megnövekedett az érdeklődés az amerikai továbbtanulás iránt, éppen a hosszas jelentkezés miatt ennek hatása a jelentkezők és felvettek számában még nem mutatkozott meg. Jelenleg egyébként 700 magyar diák tanul Amerikában.

Pécsi doktoranduszok kiállítása Pécsen

Színes, izgalmas anyag gyűlt össze a doktorandusz hallgatók munkáiból

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kara Doktori Iskolájának műhelymunkájába enged bepillantást egy pénteken nyíló kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Az m21 Galéria látogatói március 6-ig nézhetik meg a doktori iskola  képzőművészeti gyűjteményében őrzött festmények, szobrok, installációk mellett intermediális munkák válogatott darabjait. A Műhely című tárlattal egyszerre ünneplik a több mint két évtizede működő doktori iskola eredményeit, és hívják fel a figyelmet a jogelőd képzőművészeti mesteriskola örökségére.

A kiállítás érzékeltetni kívánja, hogy Pécs művészeti hagyományai, haladó kulturális élete, a tudományegyetemi háttér meghatározó alapot biztosít a művészképzésnek. Az önálló művészegyéniségekké váló, tehetséges fiataloknak inspiráló környezetet jelent a Zsolnay negyed, ahol műhelyeikben a legváltozatosabb anyagokkal, technikákkal adnak formát gondolataiknak, kísérleteznek saját alkotói útjuk kibontakozásához.

A mesteriskola alapjait 1991-ben olyan neves művészek dolgozták ki, mint Keserü Ilona, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Schrammel Imre. A doktori programok témavezetőinek köre később az itt végzett neves képzőművészekkel bővült, a mesteriskolában, majd később a doktori iskolában pedig számos, mára elismert művész folytatott tanulmányokat.

Az iskola képzőművészeti gyűjteménye ezzel együtt folyamatosan bővült: a kiválasztott műveknél tetten érhető a változatos technikák alkalmazása, valamint a tanulmányok során való kísérletező-kutatói attitűd. Az olaj-, akril- és temperafestészeten, valamint a kő-, fém- és faszobrászaton túl van példa az anyagok progresszív kombinációjára és számos, új médium művészi alkalmazására is.

MTI

 

Mégis lesznek állami helyek a vitatott tizenhat szakon

Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni – erről állapodott meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Balog Zoltán a mintegy két és fél órás egyeztetés után elmondta: engedtek a hallgatók kérésének, és azt, hogy hányan tanulhatnak majd állami formában ezeken a szakokon, ponthatárral határozzák meg. Ezeket a ponthatárokat január 21-én hozzák nyilvánosságra. A miniszter előzetesen azt mondta: annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek.

Ha az érettségi miatt esetleg mégis nagyon alacsony számú hallgató kerülne csak be ezekre a képzésekre, a miniszter azt ígérte, törekszik rá, hogy a 240 pont feletti eredményt elértek arányában – 10-20 százalékban – mégis helyet kapjanak a diákok.

Arról, hogy van-e elegendő kapacitás a felsőoktatási intézményekben, azt mondta: a kapacitásokat az egyetemeket határozzák meg, de erről is lehet tájékozódni a felvételi eljárás során. Aki ebbe belefér, és eléri a 240 pontot, az természetesen be fog jutni – mondta Balog Zoltán, aki kitért arra is: a jövőre nézve ragaszkodnak ahhoz, hogy vannak olyan szakok, ahol nem kell, hogy állami ösztöndíjas helyek legyenek. Kiemelte: középtávon át kell tekinteni a képzési kínálatot, hogy világos legyen, mely szakokat tart az állam támogatandónak.

Részmegállapodást írnak alá a HÖOK-al hétfőn, amelynek szövegében is megegyeztek, majd elindul a felsőoktatási kerekasztal, és a hét folyamán a finanszírozás témájában tárgyalóasztalhoz ülnek a rektori konferenciával is.

A miniszter kiemelte: számukra továbbra is az a legfontosabb, hogy a felsőoktatásban a minőség és a versenyképesség kerüljön előtérbe. Ez az a két szempont, amelyeknél az egyén és az ország érdeke találkozik – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a kormány szerdai ülésén döntött arról a 10 milliárd forintról, amely a kiváló- és a kutatóegyetemeknek jár. A források elosztási elveiről jövő héten adnak tájékoztatást. Elmondta: a szerdai kormányülésen egyetlen vitapont volt, hogy ezt egyetemeknek juttassák vagy karoknak. Azt szeretnék, ha ezeket a forrásokat célzott programokra használnák fel, és ilyen szerződéseket is fognak előkészíteni. A 10 milliárd forint 50 százaléka három kiválóegyetemnek jut, a részletekről azonban a rektorokat szeretné először tájékoztatni. A finanszírozás alapja továbbra is a képzési költség lesz – mutatott rá.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy a kormány elfogadta javaslataikat, és minden szakon lesz már 2013-ban állami ösztöndíjas férőhely. Jelezte: a továbbiakban a részleteken dolgoznak.

Hangsúlyozta: egyelőre részmegállapodás született, és számos kérdésben még egyeztetniük kell, ami várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az egyeztetés előtt tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal, és az egyeztetés a jövőben is folyamatos lesz – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszul elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hallgatói szerződést hogyan lehet átalakítani. Konkrétumokat egyelőre még nem tudott mondani, jelezte, hogy tárgyalási pozíciójukat befolyásolja az uniós pilot-eljárás is. Mint mondta, a tavasszal kezdődő átfogó egyeztetési sorozatnak külön pontja lesz a felvételi eljárás rendje.

A miniszter hozzátette: azt vállalták, hogy ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést. Azt szeretnék ugyanakkor, ha lenne egy konkrét írásos szövegjavaslata a hallgatóknak, és akkor tudnák, miről is beszélnek.

MTI

 

Újságírónak vagy fotósnak készülsz? – jelentkezz gyakornoknak

Érdekel az újságírás? Szeretnél a médiában dolgozni? Szeretnéd megismerni a hivatásod gyakorlati fortélyait? Jól jönne a munkatapasztalat az álláskereséshez? Pályaváltáson gondolkodsz és szeretnéd magad kipróbálni? Akkor számodra éppen megfelelő lesz gyakorlatorientált, ingyenes gyakornoki programunk!

A Növekvő Hold Alapítvány – a Babafalva.hu kismama portál és a MiNők.hu női karriermagazin kiadója – 3 alkalommal indít újságírói és sajtófotós gyakornoki programot 2013. februártól egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve pálya(újra)kezdőknek.

A Babafalva.hu családot tervezőknek, várandós és kisgyermekes anyáknak szóló ismeretterjesztő, információs portál. A témák széles választéka megtalálható itt: a terhességen, szülésen, csecsemőgondozáson, gyermeknevelésen túl foglalkozunk a családi élettel, pénzügyekkel, egészséggel, életmóddal, otthonteremtéssel, divattal.

A MiNők.hu női karrier magazin kifejezetten női foglalkoztatási, karrier témákra, a munka és család egyensúlyára koncentrál, kiemelt figyelmet fordít az információ átadásra, sikeres női példák, inspiráló történetek bemutatására, valamint gyakorlatias, támogató írások megjelentetésére.

Ha jelentkeznél a gyakornoki programra, olvasd el a részletes ismertetőt és jelentkezz!

Pozitív irányba haladnak a tárgyalások, mondja a Hallgatói Hálózat

A Hallgatói Hálózat (HaHa) szerint pozitív irányba haladnak a tárgyalások a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között – mondta Tóth Fruzsina Márta a szervezet képviseletében egy sajtótájékoztatón.

Szerinte ez a diákság fellépésének, az érdekeikért való kiállásnak köszönhető. A diákság bizonytalanságban tartását ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják – mondta, hozzátéve: ezért született meg január 7-i ultimátumuk is, amelyben követelik, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott férőhely a 2011-es keretszámoknak megfelelően.

Füzessi Károly, a HaHa másik tagja azt mondta, a hallgatói szerződéssel kapcsolatban fenntartják, hogy nem a feltételek megváltoztatására van szükség, hanem annak eltörlését követelik. A kötelezően itthon töltendő idő csökkentésére irányuló tárgyalások számukra nem jelentenek megoldást – jelentette ki.

Fatér Ambrus – szintén a HaHa képviseletében – hozzátette: továbbra is a civil hangot fogják képviselni, továbbra is mozgósítani fognak, és terveznek demonstrációkat is.

Máté András az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a felsőoktatás helyzetét minden érintett bevonásával kell rendezni, és ebbe a munkaadói szervezetek is beletartoznak. Kifogásolta, hogy a kormányzat a felsőoktatási intézmények működési költségeinek nominálisan mintegy harmadát elvonta, az összes támogatást mintegy 180 milliárdról 120 milliárdra csökkentette. A nagy tudományegyetemeknek vagy fizetésképtelenséggel kell szembenézniük, vagy azzal, hogy az oktatói karuk 25-30 százalékát elbocsátják. Ezen változtatni kell azonnal – jelentette ki.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: arra fókuszálnak, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz, hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely, ne legyenek tandíjas szakok. Javaslatukat a tárca megfontolja, egyelőre visszajelzés nem érkezett – mondta. Kitért arra, hogy ha sikerül erre a kérdésre pontot tenni, a következő téma a hallgatói szerződés ügye lesz.

(Az mti anyaga alapján)

Felsőoktatási kerekasztal alakul

Felsőoktatási kerekasztal alakul – erről született döntés Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki budapesti egyeztetésén.

Balog Zoltán azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatók képviselőit, a gazdasági élet szereplőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait.

Ismét tárgyalnak arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. A miniszter szerint olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Bíznak abban, ha ezekben a szakokban meg tudnak állapodni, a HÖOK is elhiszi, hogy nincs tandíj, és a keretszámokat eltörölték – jegyezte meg.

Abban is egyetértés volt, hogy a rektorokra a szenátus tegyen majd javaslatot a szakminiszternek és az államfőnek a jövőben is.

A hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak tárgyalni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák azt.

A rektori konferencia képviselőivel január 31-ig áttekintik a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy milyen többletforrásokat milyen formában kaphatnak majd. A teljes összeg várhatóan 24-25 milliárd forint lehet. A tervek szerint erről szintén január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek.

Balog Zoltán elmondta, a tárgyalások során ma jobban értik egymást, mint az előző év kicsit zűrzavaros időszakában, a hallgatók és az egyetemek, oktatók képviselőivel szeretnék megoldani a felsőoktatás ügyét. A felsőoktatás nehéz helyzetben van, komoly átalakításra van szükség – erősítette meg.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük a pénteki egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban – jegyezte meg.

A miniszter arra a kérdésre, hogy más hallgatói szervezetekkel kezdeményeznek-e tárgyalásokat, azt mondta: a hallgatóknak egy, hivatalosan megválasztott, törvények által garantált, jogszerű képviselőjük van, és velük tárgyalnak. Azt, hogy ezen kívül vannak civil szervezetek, amelyek értékes javaslatokat tesznek és akciókat folytatnak, tudomásul veszik. Fontos ugyanakkor, hogy a dolog komolyságát megőrizzék azzal, hogy azok tárgyaljanak egymással, akiknek erre mandátumuk van – fogalmazott.

Balog Zoltán hozzátette, a hallgatók mandátumot a hallgatói önkormányzatoknak adtak, nekik nemcsak törvényben garantált lehetőségük, hanem kötelességük is, hogy képviseljék a hallgatókat.

Nagy Dávid megjegyezte: arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet.

A HÖOK elnöke további felvetésre elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak.

Balog Zoltán újabb kérdésre kitért arra: a többletforrásokat olyan konkrét ügyekben ígérték meg, amelyeket előzőleg meg kell tárgyalni. Példaként említette, hogy az egyetemek adóssága hogyan keletkezett, azt miképpen tudják kiváltani, hogyan lehet a PPP-konstrukciókban vállalt kötelezettségeket feloldani.

Az egyetemeken múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre a számokkal, konstrukciókkal, javaslataikkal. Kitért arra is, hogy a kormány jövő heti ülésén dönt arról a 10 milliárdos többletforrásról, amelyet a kiválósági program keretében kapnak majd a felsőoktatási intézmények. Az intézmények január végére abban a helyzetben lesznek, hogy költségvetést tudnak készíteni erre az évre – jegyezte meg.

Az egyeztetések jövő csütörtökön folytatódnak.

MTI

Ne csak a munkaerőpiaci igények alakítsák az oktatást

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke úgy gondolja, nem szabad az oktatást kizárólag munkaerő-piaci igényeknek alávetni. Szerinte az adatok nem azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni, túlképzés van a legtöbb területen.

A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban címmel Budapesten rendezett konferencia tartott előadást Kolosi Tamás, ott mondta, hogy az oktatási rendszert, a képzést nem szabad a napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben nyújt.

A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, nem arra, hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki – mondta a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.

A végzettség státuszt is jelent

Kolosi Tamás kifejtette, sokan vannak értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen – fűzte hozzá.

Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a “kormányzat bizonyos körei” törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítettek bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.

Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, “teljesen ellentétesen a világban az elmúlt harminc-negyven évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával” – mondta Kolosi Tamás.

Hozzátette: a szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.

A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent – mondta Kolosi Tamás.

Véleményük szerint a munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel – mondta.

Magasabb végzettség – jobb elhelyezkedés

Magyarországon azt lehet látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy “fölösleges egyfajta túlképzés” a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza – tette hozzá.

A keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállalkozói szövetségeknél tapasztalnak.

MTI

Nyílt nap az ELTE Társadalomtudományi Karán

ELTE TTKAz ELTE Társadalomtudományi Kara tart nyílt napot november 9-én az alapszakok iránt érdeklődőknek. A nyílt napon bemutatkoznak a karok alapszakjai, amelyek a társadalomtudományok széles spektrumát lefedik.

Részt vehetsz az alapszakok (alkalmazott közgazdaságtan, nemzetközi tanulmányok, szociális munka, szociológia, társadalmi tanulmányok) mintaóráin, amelyek egy- egy érdekes társadalmi problémát mutatnak be 20 percben a szakhoz kapcsolódóan. Ezen valódi egyetemi előadásokat is lehet látogatni.

Napközben ki lehet próbálni a Szociopoly-t, az ELTE saját fejlesztésű szociális társasjátékát, amelyben modellezve megnézheted, hogyan lehetséges vagy lehetséges-e egyáltalán megélni munkanélküli segélyből és gyermeknevelési támogatásból.

A délután második felében a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan lesznek előadások. Kulturális antropológia témájában arról lesz szó, hogyan lehet a tudomány segítségével megismerni a különböző társadalmak kultúráit, hogyan kerülhetünk közelebb egymáshoz illetve más kultúrákhoz. A második előadás a görögök hagyományos Zorba táncán keresztül mutatja meg, hogy miért és hogyan került a görög társadalom válságba, hogyan gondolkoznak a görögök a válság kezeléséről illetve arról, hogy mi lesz a válság után.

Helyszín: ELTE Lágymányosi Kampusz (1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A)
Időpont: 2012. november 9. 11 órától
A programról részletesen itt olvashatsz

Keresztféléves képzések az Edutus Főiskolán

edutusHa nem sikerült a felvételid, vagy egyszerűen most kaptál kedvet a tanuláshoz, semmi baj. Most jelentkezhetsz az Edutus Főiskola alap- vagy mesterképzéseire budapesti és tatabányai képzési helyszínnel. Olyan végzettséget szerezhetsz, amellyel könnyen el tudsz helyezkedni.

Jelentkezz keresztféléves

alapképzésre

  • gazdálkodás és menedzsment
  • kereskedelem és marketing
  • nemzetközi gazdálkodás
  • turizmus-vendéglátás
  • mechatronikai mérnöki

mesterképzésre

  • marketing szakra

A felvételi részleteiről itt olvashatsz bővebben.

Nyílt napok a keresztféléves képzésekről

keresztfélévTájékozódhattok a keresztféléves felvételikről néhány felsőoktatási intézmény nyílt napján is a következő hetekben.
Összeszedtünk néhány lehetőséget:

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán október 30-án 17.30-tól,

A Gábor Dénes Főiskolán október 30-án és november 6-án 17 órától,

A Szent István Egyetemen november 5-én 14 órától,

A Kaposvári Egyetemen november 6-án 10 órától,

A Dunaújvárosi Főiskolán november 8-án 13 órától tartanak tájékoztatókat.

A keresztféléves képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni, az eljárás díja 9000 forint, ezért három helyet lehet megjelölni.

Tovább lehet jelentkezni ösztöndíjra

Bursa HungaricaMeghosszabbították a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjak pályázati benyújtásának határidejét, november 23-ig pályázhatsz. Havi 5-6000 forintot nyerhetsz így.

A Bursa Hungarica ösztöndíjnak két típusa van, az A-t két tanulmányi félévre kérheted, ha felsőoktatásban tanulsz, és hátrányos helyzetű vagy. A B-t hat tanulmányi félévre kaphatod, de azok pályázhatnak, akik jelenleg középiskolások, de felsőoktatási intézménybe jelentkeznek.

Az A-t már a következő tanulmányi félévben kezdik folyósítani, a B-t majd jövő ősszel, amikor a fiatal bizonyítani tudja, hogy meg is kezdte tanulmányait a felsőoktatásban.

A támogatást megkaphatod, ha alap- vagy mesterszakos, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben veszel részt, vagy bármelyikre szeretnél felvételizni.

A pályázatról további információ és a szükséges adatlapok itt érhetők el

Kifizetik a magyarországi Tempus ösztöndíjakat

Az Európai Bizottság által már átutalt előlegek fedezetet biztosítanak az Erasmus program következő hónapokban esedékes kifizetéseire, ezért a magyarországi ösztöndíjak nincsenek veszélyben – közölte a Tempus Közalapítvány az MTI-vel.

A legnagyobb felsőoktatási mobilitási programot koordináló szervezet közleményében arra a nyilatkozatra reagált, hogy több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, mert az év vége előtt egy tucat projekt felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Az alapítvány tájékoztatása szerint az Erasmus – és ezzel együtt az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulás elnevezésű – program pénzügyi keretei nem változtak Magyarországon. Hozzátették: a hatályos szerződés szerint az idén kiemelkedő mértékű, 11,78 millió euró (mintegy 3,4 milliárd forint) támogatás felhasználására van lehetőség.

Veszélyben az Erasmus program?

Erasmus programÚgy tűnik, veszélybe került az Erasmus, az az ösztöndíjprogram, amelynek köszönhetően a főiskolások, egyetemisták – közöttük magyar fiatalok is – külföldi egyetemeken tanulhattak.

Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos szerint több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, ezért az Európai Bizottság október 23-án költségvetés-átcsoportosítási javaslatot terjeszt elő.

Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatában Lewandowski felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak a külföldi egyetemeken való képzést lehetővé tevő Erasmus program, hanem kutatási programok, a szociális alap, a regionális fejlesztési alap, a humanitárius segélyalap és az élelmiszersegély-alap is pénzhiánnyal küzd.

A nyilatkozatban az áll, hogy az Európai Parlamentet és a (tagállami kormányokat képviselő) tanácsot tájékoztatták arról, hogy három hónappal az év vége előtt egy tucat program felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Az EU-biztos elmondta, hogy a számításokkal még nem végeztek, egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy összességében több milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy a program folytatódjon.

Az Erasmus esetében a diákok 70 százaléka megkapta az idei pénzét. A fennmaradó 30 százalék jelentős részét a forrás elapadása nem érinti, mert számos nemzeti ügynökségnek, amelyek az ösztöndíjakat tényleges kiosztják, még van elég pénze.

A magyarországi kifizetésekkel sincs gond,ahogy a Tempus Közalapítvány anyagában olvasható.

Te is részt vettél Erasmus ösztöndíjjal külföldi képzésben? Neked milyen tapasztalataid vannak? Szerinted hasznos a program?

MTI

Ki ellenőrzi majd a hallgatói szerződés betartását?

A hallgatóknak maguknak kell majd jelezni, ha ledolgozták a hallgatói szerződésben rögzített éveket, akik nem teljesítik a feltételeket, azokat az adóhatóság fogja megkeresni.

Az oktatási államtitkárság közlése szerint, ha valaki ledolgozta a képzési idejének kétszeresét Magyarországon, az köteles lesz 30 napon belül jelezni ezt az adóhatóságnál, adatokkal alátámasztva. Aki nem teljesíti a feltételeket, azt várhatóan ugyancsak az adóhatóság keresi majd meg.

A hallgatói szerződések nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos szabályokat rögzítő kormányrendeletről még a nyár folyamán születik döntés. A tervezet szerint a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnéséről vagy a képzés lezárásáról az adatokat eljuttatja az Oktatási Hivatalhoz, amely aztán tájékoztatja a hallgatót, valamint az adóhatóságot a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételekről.

Az Oktatási Hivatal átadja az adóhatóságnak a törvényben rögzített szabályok szerint nyilvántartott adatokat is. A hallgatói jogviszony ideje alatt az Oktatási Hivatal, lejárta vagy megszűnése után az adóhatóság foglalkozik majd az üggyel.

femina.hu

Új hallgatói központot kaphatnak a pécsi medikusok

A pécsi Általános Orvostudományi Kart indulásakor még Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemnek hívták. A kar működésének 90 éves évfordulója alkalmából köztéri szobrot szeretnének emelni a királyné emlékére. Az ÁOK dékánja, Németh Péter a kar december 13-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyógyszerészeti és a fogorvos-tudományi szakok végre önálló karokká alakuljanak. Emellett új hallgatói központ építését is tervezik, amelyben könyvtár, könyvesbolt és kávézó is működne, olvasható az egyetem honlapján.   A PTE honlapjáért ide klikkelj: http://www.pte.hu     MOT

Támogatás hátrányos helyzetű főiskolásoknak

Nyolcvanmillió forint áll rendelkezésre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatására – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szerdán az MTI-vel.

Az államtitkárság kifejtette: az Útravaló ösztöndíjprogram átfogó céljai között szerepel a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának és diplomaszerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása. Az ösztöndíjprogram keretében induló Út a felsőoktatásba alprogram célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, a felsőfokú végzettség megszerzésének elősegítése ösztöndíj- és önköltség-támogatás biztosításával. Az alprogram pályázati kiírása várhatóan még augusztusban megjelenik, és szeptembertől lehet pályázni. Kérelmet nyújthatnak be a Magyarország területén működő felsőoktatási intézményekbe alap-, mester- vagy osztatlan képzésre 2012-ben felvételt nyerő, magyar állampolgárságú hallgatók, ha az adott szintű végzettséggel még nem rendelkeznek, vagy azonos szintű más képzésben nem vesznek részt. Ösztöndíj-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali tagozatra magyar állami ösztöndíjas, magyar állami részösztöndíjas vagy önköltséges képzésbe nyer felvételt és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az ösztöndíj-támogatás mértéke havonta 20 ezer forint vissza nem térítendő támogatás. Önköltség-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali, esti vagy levelező tagozatra az önköltséges, illetve magyar állami részösztöndíjas felsőoktatási képzésbe nyer felvételt és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők ezzel a lehetőséggel szintén élhetnek. Önköltség-támogatás keretében az önköltséges képzésben részt vevő hallgató a képzési önköltség maximum 90 százalékát is megkaphatja, a támogatás felső határa 300 ezer forint. A magyar állami részösztöndíjban részesülő hallgató legfeljebb 150 ezer forint támogatási összegre számíthat. Felhívták a figyelmet arra: a második félévtől a támogatásokra pályázó hallgatók csak megfelelő számú kreditpont elérése esetén részesülnek támogatásban. A pótfelvételizők közül csak az pályázhat, aki az általános felsőoktatási felvételi eljárásban is beadta jelentkezését felsőoktatási intézménybe, és a felvételi eljárás során igazolta hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét. Nem pályázhat az a hallgató, akinek más program fedezi önköltsége megtérítését. Az államtitkárság kitért arra, hogy egy hallgató egyszerre csak az egyik komponensre pályázhat. Nem pályázhatnak azok a hallgatók sem, akik roma szakkollégium tagjai, mivel ők más módon kapnak támogatást tanulmányaikhoz. Tekintettel arra, hogy a legrosszabb továbbtanulási esélyű tanulók körében magas a cigány származásúak aránya, ha a jelentkezők 

száma megengedi, a támogatottak legalább 50 százalékáig roma származású tanulókat kell bevonni a pályázatba – áll a közleményben.
MTI

A részképzések és a külföldi szakmai gyakorlat népszerű

Sok szó esik manapság azokról, akik diplomával a zsebükben – a jobb élet reményében – külföldre költöznek, de keveset beszélünk azokról, akik azért mennek világot látni, hogy az évek alatt szerzett tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Pedig ők is egyre többen vannak.

Hazánkban az évente honosított diplomák száma az elmúlt tíz évben nem emelkedett, de az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint az elmúlt öt évben megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása. Az egyetemisták azonban nemcsak szemináriumokon vitatkozhatnak, vagy előadásokat hallgathatnak az országhatáron kívül: egyre több a lehetőségük ugyanis arra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek külföldön.

  • A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik. Bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő – mondta el dr. Mészáros Gábor, az OH Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője.
    A statisztikák azt mutatják, hogy egyelőre népszerűbbek a rövidtávra szóló külföldi lehetőségek, a mesterfokozatnál is gyakoribb az egy-két szemeszterre szóló tanulmányi ösztöndíj, vagy a más országban teljesített szakmai gyakorlat. A külföldi résztanulmányok beszámítása azonban a honosítással ellentétben már nem az OH hatásköre, hanem a felsőoktatási intézmények joga és feladata.

Cikkünk az edupress.hu anyaga nyomán készült

A szülők szerint törvénytelen a diplomák visszatartása

Hiába kitűnő a záróvizsgájuk, hiába írtak jeles szakdolgozatot, nem kapnak diplomát azok a hallgatók, akik az oklevél kiadásához nem tudnak bemutatni valamilyen nyelvvizsga papírt. Ez ellen tiltakozik a szülők érdekvédelmi szervezete.

Évek óta megalázó módon történik a diplomaosztás, amikor a hallgatók egy része a kézfogás mellett csak egy igazolást kap. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csak a záróvizsga eredményes letételét tanúsítja.

Az MSZOE álláspontja szerint a felsőoktatási intézményekben a hallgatók által 3-6 éves rendkívüli szellem és fizikai erőfeszítéssel, anyagi és erkölcsi áldozatokkal megszerzett diploma kiadását nem lehet nyelvvizsga bizonyítvány bemutatásához kötni.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga leértékelése

Miért kell a jövedelem nélküli hallgatóknak pénzért nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, ha felsőoktatási tanulmányaik sikeres befejezése után kézhez akarják kapni diplomájukat? A középiskolákban kötelező az idegen nyelv érettségi vizsga, ezért el kell fogadni bemeneti és kimeneti követelményként az idegen nyelvből tett sikeres érettségi vizsgát.

A Nemzeti alaptanterv szerint: „Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.” Heti két-három nyelvórával és tanévenként 36 héttel számolva, kilenc tanévév alatt a tanulók számára 648-972 nyelvórát finanszíroz az állam.

A sikeresen letett kötelező idegen nyelv érettségi vizsga egyértelműen bizonyítja, hogy a tanulók egyéni nyelvtudásának szintje megfelel az előírt követelményeknek, és az adófizetők pénze nem veszett kárba.

Javasoljuk, hogy a szülők pénztárcáját megterhelő különböző nyelvvizsgák helyett a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el bemeneti követelményként a kötelező idegen nyelv érettségi tárgyból tett vizsga eredményét tartalmazó érettségi bizonyítványt.

Az oklevél kiadásának feltételeként nyelvvizsga meglétét csak akkor lehet előírni kimeneti követelményként, ha a felsőoktatási intézmény felkészíti a hallgatót a megfelelő általános nyelvvizsgára és/vagy idegen nyelvi szaknyelvi vizsgára és félévenként 3-5 kreditet biztosít hozzá.

MSZOE

Két egyetem közös járműipari kutatásai

A győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem kétéves járműipari, energetikai és környezeti kutatásokat célzó alapkutatási projektje zárult le július 13-án, mely együttműködést az Európai Unió és az állam 3 milliárd 19 millió forinttal támogatott – számolt be a kisalfold.hu. A zárórendezvényen a projekt eredményeként megvalósuló Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást nyolc intézmény és az ipar meghatározó szereplői írták alá.

A “Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projekt keretében megvalósuló alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munkatársai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt.

A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.
A projekt kezdetén a két vidéki egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A program eredményeként ez a cél is megvalósult: nyolc intézmény és az ipar több szereplője írta alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást: a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozás, többek között az Audi, a General Motors, a Mercedes-Benz, illetve ezek mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is jelezte csatlakozási szándékát.

A hallgatói szerződéseknél az alapelvekből nem akarnak engedni

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása; ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meglesz a jogilag elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engednek- mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek.

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása, a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől (a felsőoktatási költségvetésből) finanszírozzák az iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

Lesz megoldás az ösztöndíjszerződésre

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta:

  • Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja – emelte ki Hoffmann.

Nem csökken a felsőoktatás támogatása

A vészharangok kongatására nincs szükség – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak. Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat – jelentette ki.

Új rendszerek

Az államtitkár kiemelte: két új rendszer, a tanfelügyelet és a tantárgygondozás is elkezdődik 2013 őszétől az iskolák és a pedagógusok munkájának segítésére. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartja, “sok évtizedes adósságot kiegyenlítve elkészült a pedagógus életpálya-modell, és az ország nehéz helyzete ellenére a kormány előteremtette a bevezetéshez szükséges több tíz milliárd forintos összeget.

Mti