- Néhány éve többekkel együtt azon dolgozunk, hogy a sakk úgynevezett választható tárgy legyen az általános iskolákban – mondja Polgár Judit. – Hivatalos bejelentést még nem tudok tenni, jelenleg egy minisztériumi visszajelzésre várunk, de ha minden jól megy, mindez 2013 szeptemberétől meg is valósulhat.

A sakkozó egy saját anyagon is dolgozik, amelyben arra világít rá, hogy a sakk egy olyan általános képességfejlesztő, amelynek segítségével szórakoztatóbban lehet tanítani más tárgyakat is, méghozzá úgy, hogy bizonyítottam javulnak a diákok eredményei.

A kezdeményezésnek nem az a célja, hogy profi sakkozókat neveljenek, hanem az, hogy a gyerekek, miközben használják az agyukat, elsajátítsanak egy logikai és kritikai gondolkodásmódot. Egyszerű feladatok segítségével ugyanis fejleszthető az előre gondolkodás képessége, ami sokszor nem jellemző a gyerekekre.

• Megkérhetjük például őket, hogy a lehető legkevesebb lépéssel jussanak el a tábla egyik pontjáról a másikra. Ebben az esetben nem elég csak a soron következő lépésre gondolni, meg kell tervezni az útvonalat- hoz egy példát Judit. – Az, hogy a sakkban hatféle figura van, amelyek hat különböző módon léphetnek, végtelen komplexitást ad a játéknak, és alaposan próbára teszi az agyat. Ahogy a gyerekek egyre jobban megismerik a játékot, fejlődik a logikájuk, a taktikai érzékük, és nem utolsósorban megtanulják az ellenfél iránti tiszteletet. Ráadásul lesz egy kapocs, amely egész életük során összeköti őket a többi sakkozni tudó emberrel, vagyis jó időtöltésként bármikor, bárhol le tudnak játszani egy partit.

A sakkozó tapasztalatai szerint a játék nagyon leköti a gyerekeket. Azért is hasznos, mert úgy tanulják meg a sakk által, hogy vannak határok és szabályok, hogy közben nem érzik korlátozva magukat.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

A szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza, valamint az iskolakezdés időpontjával kapcsolatosan nem biztosítja a szülő kinyilvánított akaratának figyelembevételét a köznevelésről szóló törvény.

Szabó Máté hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve. Az ombudsman indítványát már pénteken ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Szabó Máté azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit. Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba. A vasárnapi közleményben utalnak arra is, hogy az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért - mint írták - csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra: indokolt lehet megvizsgálni, hogy "a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek". Az oktatási államtitkárság még pénteken, a PSZ bejelentésére válaszul egyebek mellett azt közölte, szakmailag tévesnek tartják az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályokat. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze - írták. 

Mti