Villanyszerelőnek tanulhat, aki elvégezte a tizedik osztályt, és megfelel az egészségügyi elvárásoknak.
A villanyszerelő szakma megszerzése előtt a tanulónak szakmai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, amely vizsgálatot az iskolaorvos, vagy amennyiben nincs, a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végez el. A vizsgálatokhoz a következő szakmai irányelveket veszi figyelembe a vizsgálatot végző orvos – olvasható a villanyszaklap.hu-n.
- A villanyszerelő munka jellege és körülményei: hajlott, álló, guggoló testhelyzetben, épületen belül, a szabadban, változó munkahelyen, gyakran létrán végzett, közepesen nehéz fizikai munka.Pszichikai követelmények: gyors, ítélő- és cselekvőképesség, logikai készség, alkalmazkodóképesség a változó munkahelyekhez.
A képzés egyébként nem vesz el sok időt az életünkből: 30 hét alatt 280 órán kell részt venni. Ez általában heti két nap elfoglaltságot jelent. Amennyiben felnőttképzés keretein belül vágunk bele, nem árt tudni, hogy mindez 250 ezer forintot kóstál.
Alkalmazott vagy vállalkozó?
Mint általános villanyszerelő, többnyire az építőiparban helyezkedhetünk el, egyes épületek villamoshálózatát kell kiépíteni. Persze máshol is akad munkalehetőség: üzemekben, irodákban végezhetünk karbantartási munkákat, de nyújthatunk lakossági szolgáltatást is. Utóbbi annyit tesz, hogy ha valakinél elmegy az áram, akkor az kihív egy villanyszerelőt, aki orvosolja a problémát.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez csak a magánkézben lévő helyekre vonatkozik, ha például az utcában megy el az áram, akkor az a területi áramszolgáltató felelőssége. (Például az ELMŰ.) Egyébként egy ilyen területi áramszolgáltató alkalmazásban is dolgozhatunk villanyszerelőként. A föntebb leírtakból fakad, hogy alkalmazottként és egyéni vállalkozóként is dolgozhatunk.
- Alkalmazottként ez általában úgy működik, hogy hivatalosan bejelentve a minimálbért kapja a villanyszerelő és ehhez jön még a többi, zsebbe. Ez az összeg megállapodás kérdése, de ez is el szokta érni a minimálbér összegét – mondja János, aki harminc éve dolgozik villanyszerelőként. – Az ELMŰ-nél 150 ezer bruttót kapnak – teszi hozzá.
Nem veszélytelen
- Elektromos árammal kell dolgozni, ez önmagában nem veszélytelen, továbbá nehézséget okozhat az is, hogy ha föl kell mászni valahová – sorolja János a veszélyeket – hóban, fagyban, sárban, ha esik, ha fúj, csinálni kell. – Az improvizáció és a gyors problémamegoldó készség jól jön ennél a szakmánál. A jó villanyszerelő tapasztalt, hibakeresésben jártas. Például ha valami meghibásodott, akkor egy jó szakember gyorsan rájön a probléma okára. Nem árt a logikus gondolkodás, mert gyakran lépnek föl előre nem látott problémák.
- Nagyon fontos, hogy az elektromosságra vonatkozó elmélettel tisztában legyen egy villanyszerelő – mondja. Továbbá az is lényeges, hogy a vonatkozó szabványokat ismerje, és pontos villanyszerelési anyagismerettel rendelkezzen. A villanyszerelésre vonatkozó szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület adja ki. Ezek változnak néhanapján, most például nem kötelező minden esetben betartani ezeket. El lehet térni tőlük, viszont arra figyelni kell, hogy a műszaki elvárásoknak meg kell felelni. A szabványban megadottaknál lehet jobb egy elektronos hálózat, rosszabb viszont nem.
- Ez egy piacképes szakma lenne, ha lenne rá fizetőképes kereslet. Rengeteg elavult, felújítandó hálózat van – véli a szakember. Az építőipar az utóbbi időben hírhedté vált a körbetartozásoktól. – Ez sajnos nem csak a villanyszerelői szakmánál van így. Vállalkozói szinten vagy kifizetnek, vagy nem – mondja János. – Ennek az a trükkje, hogy a szerződést megkötik, határidővel meg kötbérrel, de a munkaterületet nem biztosítják. Például nincs kész a fal, ahová beraknád a vezetéket. Ezek után kötbért kell fizetned, hiszen nem végezted el határidőre a munkát. Ez minél hosszabban nyúlik, annál többet kell fizetni. Tíz építkezésből kilenc ilyen. Így egy pillanat alatt padlóra tudnak küldeni kisvállalkozókat.
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló
Ez egy olyan szakmai tanfolyam, melynek előfeltétele a villanyszerelői előképzettség, vagy a középfokú, esetleg felsőfokú erősáramú villamos végzettség. Az előírt gyakorlat három év. Az egészségügyi alkalmasságot illetően ugyanazok a feltelek érvényesek, mint a villanyszerelő esetében. A képzés ideje nem hosszú, mindössze negyven óra, a díja pedig 70 ezer forint körül van. Egyébiránt ahol villanyszerelőket képeznek, ott szinte biztos, hogy találunk ilyen továbbképzést is. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálónak a villamos berendezéseknek biztonságos kiépítése és utána az időszakos ellenőrzése a feladata. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy a közvetett áramütés elleni védelmet kell biztosítani. Ezekre szintén különböző szabványok és rendeletek vonatkoznak. Mindezt műszeres mérésekkel szokták ellenőrizni, időszakonként. (3-6 év, annak függvényében, hogy mit ír elő a szabály.)
- Ezt a munkát elektromos feszültség alatt kell elvégezni, ezért nem veszélytelen. Ráadásul nagy a felelősség: ha valami nem működik rendesen, az balesetet okozhat. Ilyenkor a felelősség a felülvizsgálót terheli – mondja János. – Egyéni vállalkozóként jobban megéri ezt csinálni, mert nincsen főnökünk, aki előlünk zsebelné be a hasznot. A munkadíjat a mérőpontok száma szokta meghatározni. Ehhez hozzájön még a kiszállási díj. Szabadáras, tehát megegyezés alapján kapom érte a pénzt. Például nemrég csináltam egy kazánház mérését. Ez egy két órás munka volt, 15 ezer forintot kaptam érte. Plusz kétezer forint borravalót – magyarázza. A mérési eredményekről azonosítható jegyzőkönyvet kell készíteni, ez tartalmazza a minősítéseket is. (Vagyis, hogy az általunk felülvizsgált hálózat jól működik vagy nem.)
Erősáramú berendezések felülvizsgálója
Ez a képzés is előképzettséget igényel, a tanfolyamra jelentkezés feltétele villanyszerelő, erősáramú villamos középfokú, vagy felsőfokú végzettség. Gyakorlatilag ugyanazok a feltételek érvényesülnek itt is, mint a fentebb tárgyalt érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálónál. Negyven órás képzés, három év gyakorlat az előírt szakmai végzettség megszerzését követően és 70 ezer forintos tandíj. – Az áram két, nemkívánatos dolgot okozhat: tüzet és áramütést. Ezért fontos a baleset és a tűz elleni védelem – mondja János.
A felülvizsgálónak meg kell határoznia, hogy összhangban vannak-e egymással a hálózat kiépítése során felhasznált anyagok, szabványok, biztosítók, vezetékek. Ez komplexebb, átfogóbb dolog, mint az érintésvédelem. Egyáltalán nem mindegy, hogy a csatlakozó földelt-e, milyen vezetékek csatlakoznak hozzá, az milyen áramerősségre van biztosítva és nem utolsó sorban azzal sem árt tisztában lenni, hogy milyen készülék lesz csatlakoztatva a hálózathoz.
Figyelembe kell venni a tűzveszélyességi osztályokat is. (A teljesség igénye nélkül ez lehet poros, vizes, nedves, stb.) Ezekre mind-mind külön szabvány vonatkozik, és ezeknek, mint összefüggő rendszernek kell összhangban lennie. – Ez szerteágazó tapasztalatot, szaktudást, szakismeretet és szabványismeretet igénylő munka” – summázza János. Majd hozzáteszi: ennek szerves része az érintésvédelem és a villámvédelem is. Annyi a különbség, hogy nem kell külön jegyzőkönyvet és méréseket szentelni az érintésvédelemnek, de például szigetelés ellenállást mérni kell, annak is vannak műszeres mozzanatai.
Természetesen a gyakorlati munka után jegyzőkönyvbe kell itt is foglalni mindent. (Jegyzőkönyvet csak a felülvizsgáló csinálhat, mindezt a legújabb szabványok szerint.) Villámvédelmi felülvizsgáló Ennek a képzésnek az esetében ugyanazok a játékszabályok érvényesek, mint a fentebb tárgyalt két esetben. Az unásig emlegetett szabványok szabályoznak itt is mindent. Az épületeket tűzveszélyesség, magasság és funkció szerint osztályozzák. Ezek szerint a besorolások szerint kell létesíteni a villámhárítót, amikor ez készen van, akkor megy a felülvizsgáló és ellenőrzi.
Fontos, hogy a felülvizsgálónak sem a kivitelezés, sem a javítás nem tartozik a feladatai közé. – A villámhárítót oda kell elhelyezni, ahol a feltételezett becsapódási pont lesz. A cél az, hogy a villámhárító elvezesse a kisülésből keletkező áramot a föld felé – mondja a villanyszerelő. – Tévhit, hogy a villámhárító azért van valahol, hogy oda ne csapjon a villám. Pont az ellenkezője a cél: a villám a hárítóba csapjon, és ne okozzon kárt az épületben. Ebben az esetben is időszakos vizsgálatokra van szükség, hogy mechanikailag rendben van-e a villámhárító szerkezet. (3-6-9 évente kell a vizsgálatot megismételni, osztálytól függően.) Létezik belső villámvédelem is: ez a villamos hálózatra bejövő villám-áramot semlegesíti.
Egy ilyen kiépítése nem olcsó mulatság, 5-600 ezer forint körül van átlagosan. Ahol például tele van a hely informatikai eszközökkel, oda kötelező belső villámvédelemről gondoskodni. Műszeres vizsgálat itt is van, a földeléseket kell megmérni és erről is jegyzőkönyv készül.
Villamoshálózat és alállomás üzemeltető
Ez a szakág egészen más, mint az eddig tárgyaltak. Annyi egyezés van, hogy itt is árammal kell dolgozni, és az előképzettség tekintetében is hasonló elvárások vannak, mint a fentebb taglalt szakágaknál. A villamos elosztó hálózatokon, az adott ellenőrzési helyen található villamos készülékek és berendezések, az előírásoknak mindenben megfelelő szabványossági felülvizsgálatát végzik az ilyen képzettséggel rendelkező emberek. Figyelni kell az elosztó hálózatok terhelését, ezen kívül a nagyteljesítményű berendezések javítása, karbantartása tartozik a feladatok közé. Az, hogy az emberekhez eljusson az áram, az a területi áramszolgáltató feladata. (pl.: ELMŰ) Éppen ezért csak alkalmazotti státuszban tudunk elhelyezkedni.
TG
SzN