– A gyártási technológiának megfelelően, a műszaki előírásokat betartva a tervek alapján vasbeton és műkőelemeket, illetve szerkezeteket készít, a beépítés helyszínén, valamint üzemben és előregyártva.   – A munkafolyamatban szükséges műveletekhez kiválasztja, használja a szükséges kézi és gépi eszközöket, segédanyagokat, védőeszközöket, szükség szerint elvégzi karbantartásukat.   – Egyszerűbb elemek gyártásához elkészíti a sablonokat (fából, műkőből, gipszből), az armatúrát.   – Kialakítja a terv szerinti felületet

  VASBETON- ÉS MŰKŐKÉSZÍTŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5220 04   2. Szakképesítés megnevezése: Vasbeton- és műkőkészítő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8144 Betonelemterméket gyártó gépkezelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7636 Épületszobrász, kőfaragó   7611 Kőműves     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – A gyártási technológiának megfelelően, a műszaki előírásokat betartva a tervek alapján vasbeton és műkőelemeket, illetve szerkezeteket készít, a beépítés helyszínén, valamint üzemben és előregyártva.   – A munkafolyamatban szükséges műveletekhez kiválasztja, használja a szükséges kézi és gépi eszközöket, segédanyagokat, védőeszközöket, szükség szerint elvégzi karbantartásukat.   – Egyszerűbb elemek gyártásához elkészíti a sablonokat (fából, műkőből, gipszből), az armatúrát.   – Kialakítja a terv szerinti felületet.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozók balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata).   – Munkahelyi balesetnél a sérült számára szükséges elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, munkahelyi vezetők és segélynyújtó szervezetek értesítése.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások betartása.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások (nyílt láng használata, dohányzási tilalom) betartása.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – Szerkezetek készítéséhez használt anyagok, adalékszerek és a keletkezett hulladék tárolására vonatkozó előírások betartása.   – A levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó előírások ismerete és megtartása a munkafolyamatok során.     2. Anyagok, szerszámok, eszközök, gépek használata a munkafolyamatban   2.1. Anyagok   Vasbeton készítéséhez:   – Betonacél egyengetésének eszközei.   – Zsaluzatok, sablonok.   – Melegen és hidegen hengerelt acélgyártmányok, betonacélok.   – Adalékanyagok (homokos kavics, osztályozott anyagok stb.).   – Kötőanyagok.   – Adalékszerek.   Műkő készítéséhez:   – Sablonok, formák, minták anyagai.   – Adalékanyagok (kőzuzalékok, őrlemények).   – Kötőanyagok.   – Színezőanyagok.   2.2. Kéziszerszámok   Vasalások, armatúrák készítéséhez:   – Betonacél egyengetésének eszközei.   – Betonacél vágásának eszközei.   – Betonacél hajlításának eszközei.   – Az összeerősítés, kötözés eszközei.   A beton és műkő keverésének, a keverék szállításának, bedolgozásának eszközei:   – Friss keverék készítésének eszközei.   – A keverék szállításához használatos eszközök.   A bedolgozás (csömöszölés, döngölés) eszközei.   A műkő felületének megmunkálására használatos eszközök:   – Csiszoláshoz alkalmazható eszközök (száraz és vizes csiszoláshoz).   – Szemcsézéshez, véséshez, durva- és finom kőszerű megmunkáláshoz (hegyeseléshez, rovátkoláshoz, bordázáshoz) használatos eszközök.   Gépek:   – Betonacél egyengetéséhez, vágásához, hajlításához, hegesztéséhez.   – Beton és műkő keverésének, szállításának, tömörítésének gépei.   – Műkő felületének csiszolására, rovátkolására, vágására alkalmas gépek (szárazon, vizesen).     3. Mennyiségek, méretek meghatározásához szakmai számítások végzése   – Felületek meghatározása (területszámítás).   – Térfogatszámítás:     = adalékanyag mennyiségének kiméréséhez,     = kötőanyag mennyiségének meghatározása (keverési arány alapján).   – Keverési víz mennyiségének meghatározása (víz–cement tényező alapján).   – Elemek, szerkezetek és keverékek súlyának számítása.   – Lépcsőméretek értelmezése, meghatározása.   – Acélbetétek mennyiségének (darabszámának) és méreteinek meghatározása.   – Színezőanyagok, adalékszerek százalékos adagolásának meghatározása.     4. Műszaki dokumentációk felhasználása, olvasása   – A vetületi ábrázolás szabályainak ismerete, felismerése.   – Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás ismerete.   – Szabadkézi rajz, vázlat szerkezetekről, szerkezeti elemekről.   – Méretek megadásának szabályai, értelmezése:     = méretvonalak, kótázások felismerése,     = magassági méretek olvasása,     = szerkezetjelölések alkalmazása, olvasása,     = vonalfajták értelmezése.   – Méretarányok alkalmazása, értelmezése.   – A gyártáshoz, kivitelezéshez szükséges tervrajzok kiválasztása.   – Egyszerűbb vasbeton és műkőelemek méretarányos részletrajzának elkészítése.     5. Munkafolyamatok előkészítése   – Alapinformációk tanulmányozása.   – Munkafolyamatok műveletekre bontása, műveleti sorrend meghatározása.   – A megfelelő anyagok kiválasztása, mennyiségi meghatározása.   – A munkahely (terület) előkészítése.   – A szükséges szerszámok, segédeszközök, védőfelszerelések kiválasztása, ellenőrzése, karbantartása.     6. Egyszerű vasbeton és műkőelemek készítése általános előregyártási technológiával   6.1. Sablonok, formák alkalmazása, használata, gipszhúzások készítése, minták felhasználása:   – Különböző sablonok (keret, zárt, öntő), formák kezelése, előkészítése, szerelése.   – Egyszerű sablonok, formák készítése.   – Egyszerű gipszhúzások (egyenes, íves) készítése.   – Minta felhasználása sablon, forma készítéséhez.   6.2. Betonacél vasalat, armatúra készítése:   – Tervrajzok olvasása (méretek, ada

VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7862 042. A szakképesítés megnevezése: Vas- és műszaki kereskedő3. Hozzárendelt FEOR szám: 51114. Képzés maximális időtartamaSzakképzési évfolyamok száma: 2Óraszám: –5. Elmélet aránya: 40%6. Gyakorlat aránya: 60% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A vas- és műszaki kereskedő szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelniSzakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga:A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet. III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–5111 Kereskedő5112 Eladó2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA vas- és műszaki kereskedő munkáját szaküzletekben/áruházak vas- és műszaki osztályán vagy szakáruházban végzi. A vas- és műszaki kereskedő szakképesítés feladatai:– Piaci ismereteinek (szegmensének, versenytársai kínálatának, termelői kínálatnak) birtokában meghatározza a beszerzendő áru mennyiségét, választékát, kiválasztja a legkedvezőbb beszerzési forrásokat, tárgyal, szerződést köt, átveszi az árut mennyiségileg és minőségileg, valamint kiegyenlíti az áruk ellenértékét.– A beérkezett árukat készletre veszi, gondoskodik az áru jellegének megfelelő árutárolásról, fogyasztói árat kalkulál, gazdálkodik a készlettel, közreműködik a leltározás folyamatában.– Az értékesítési munka során feltölti az eladóteret, lefolytatja az akvizíciós beszélgetést magyar és idegen nyelven, elszámolja az áru ellenértékét, szükség szerint intézi a fogyasztói reklamációkat.– Használja az üzlet politikájának megfelelő marketing kommunikációs eszközöket: bolti reklámtevékenységet folytat, megszervezi/közreműködik a bolti akciókban, ápolja a külső és belső PR kapcsolatokat, kialakítja/kialakíttatja a szegmensnek és a profilnak megfelelő arculatot.– Biztosítja/közreműködik a bolt működésében, melynek során szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatokat lát el, betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat, higiéniai előírásokat, betartja/betartatja a pénzkezelési szabályokat, érvényesíti a fogyasztói érdekvédelmet.– A munkájával kapcsolatban ügyviteli feladatokat lát el, áruforgalmi és pénzforgalmi bizonylatokat vezet, üzleti leveket ír, eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének, miközben alkalmazza a kereskedelmi, számítástechnikai programokat.– Vállalkozóként megalapítja és működteti vállalkozását, szükség szerint megszűnteti azt a piaci viszonyokat figyelembe véve választja meg vállalkozási formáját, választ telephelyet, beszerzi a szükséges engedélyeket, meghatározza a legoptimálisabb értékesítési formát, biztosítja a forrásokat a vállalkozásához, valamint a személyi és tárgyi feltételeket.– Megtervezi az üzlet politikáját, és folyamatosan elemzi gazdálkodásának eredményességét, közreműködik üzleti tervének elkészítésében.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–51 7862 02 Drogériai kereskedő33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő33 7862 02 Kultúrcikk-kereskedő52 5286 01 Látszerész és fotocikk-kereskedő33 7862 03 Ruházati kereskedő52 7862 04 Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.31 7862 01 ABC-eladó52 7882 01 Antikváriumi szakeladó52 7882 03 Könyvesbolti eladó31 7862 07 Töltőállomás-kezelő, eladó31 7862 03 Hús- és hentesáru-eladó31 7862 05 Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó51 3435 02 Logisztikai ügyintéző32 7862 01 Kereskedő-vállalkozó IV. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A szakember az áruforgalom területén képes legyenA beszerzés során:– a meglévő készlet felmérésére,– rendszerezni az áru főcsoportokat különböző szempontok alapján,– dönteni a beszerzendő termékek köréről (alapanyag, kiviteli eljárások, formatervezés, méretezés, szolgáltatási funkciók és egyéb minőség jellemzők, szabványok) a piaci viszonyokat, az áru fizikai és erkölcsi kopását, raktározási lehetőségeket, pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve,– feltérképezni a potenciális beszállítókat,– árajánlatot kérni,– értelmezni a beszerzéssel kapcsolatos rövid idegen nyelvű szöveget,– a vállalkozás üzletpolitikájának megfelelően értékelni a beérkezett ajánlatokat,– szükségszerűen tárgyalni (a szállítási kondíciókról) az üzleti etikai szabályok betartásával és dönteni a legkedvezőbb beszerzési forrásról,– a beszerzéséhez kapcsolódó szerződés megtervezésére számítógépes szövegszerkesztő program, CD jogtár iratminta-tárának segítségével,– dönteni az érvényben lévő szerződések alapján a megrendelés módjáról, ütemezéséről,– átvenni az árut a szállítási bizonylat alapján/anélkül mennyiségileg és minőségileg az érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve,– az áruátvételhez szükséges mérőeszközök, mérőműszerek használatára,– a beszállítóval/szállítóval szemben jogos reklamációkat intézni,– az áru ellenértékét a szerződésben foglaltak szerint kiegyenlíteni,Készletezés, raktározás során:– megállapítani az átvett áruk fogyasztói árát a vállalkozás üzletpolitikájának és a keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően, és beárazni a terméket,– az árut nyilvántartásba venni számítógépes program segítségével,– kiválasztani az áru jellegének megfelelően a raktározás módját, betartva a raktározási munkához kapcsolódó aktuális jogszabályokat,– az adott árucsoport árumozgatásához szükséges szakképesítéshez nem kötött anyagmozgató gépek, berendezések kezelésére,– értelmezni a csomagolások, használati-, kezelési útmutatók idegen nyelvű feliratait, illetve a csomagolásokon lévő jelöléseket,– gazdálkodni a készlettel a készletek alakulásának elemzése után dönteni visszáruzásról, selejtezésről, leárazásról,– lebonyolítani a leltározást, és kiszámítani a leltáreredményt.Értékesítés során:– feltölteni az eladó teret az áru jellegének, a vállalkozás arculatának megfelelően, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével,– a vevő szükségleteinek feltérképezése után árut ajánlani és annak használatát, kezelését bemutatni, fontosabb paramétereit ismertetni, a termék szükségletkielégítő hasznát hangsúlyozni,– árat helyesen közölni,– érvelni a vásárló ellenvetéseivel szemben,– tájékoztatni a vevőt az áruhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokról, illetve fogyasztóvédelmi érdekérvényesítésről (pl. jótállás),– az áru és szolgáltatás ellenértékét leszámlázni számítógép alapú pénztárgépen vagy számla/nyugta tömb segítségével, pénzt, pénz-helyettesítőt átvenni, vagy kártyaleolvasó gép segítségével kártyával fizettetni, valamint a pénzkezelés szabályait betartani,– az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően az árut becsomagolni és a hozzá tartozó kísérő okmányokat szabályszerű kiállítás után átadni,– fogyasztói reklamációkat intézni, a szükséges dokumentációkat kiállítani és megtenni a hatályos jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket,– vevőszolgálati tevékenységet ellátni eladás előtt, közben és után,– értelmezni a csomagolásokon lévő jelöléseket,– kommunikálni az üzleti etikett szabályait betartva az értékesítés munkafolyamatában magyar és legalább egy idegen nyelven.2. A szakember a vállalkozás marketing tevékenysége területén legyen képes– körülhatárolni a vállalkozás szegmensét,– a vállalkozás érdekében folyamatosan piackutatást végezni,– meghatározni a fogyasztói magatartását meghatározó alapvető tényezőket (szükséglet, jövedelmi viszonyok),– kialakítani a vállalkozásához kapcsolódó arculatot, reklámeszközöket, akciókat, PR tevékenységeket, sales promotion eszközöket,– a bolthoz kapcsolódó alapvető dekorációs anyagok elkészítésére (árcédulák, figyelemfelkeltő feliratok elkészítése).3. A szakember a bolt működésének biztosítása során képes legyen– munkaszervezési, irányítási, ellenőrzési feladatokat ellátni, megszervezni munkafolyamatokat, megnevezni felelősöket,– a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat előírásait megismerni,– megismerni, betartatni és betartani a munka-, tűzvédelmi- és környezetvédelmi szabályokat, illetve higiéniai előírásokat, szükség esetén intézkedéseket megtenni,– a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeit ismerni,– javaslatot tenni a baleseti kockázatok megszüntetésére, illetve csökkentésére,– betartani és betartatni a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, (árupénztár és házipénztár kezelésére vonatkozó szabályokat),– megismerni és érvényesíteni a bolt működési rendjéhez kapcsolódó szabályokat, beszerezni és a boltban megfelelő helyre elhelyezni az ezekhez szükséges dokumentációkat, nyomtatványokat.4. A szakember ügyviteli feladatok ellátása során képes legyen– vezetni a bolt működéséhez szorosan kapcsolódó (áruforgalmi, pénzforgalmi, munkaügyi) nyilvántartásokat/nyomtatványokat számítógépes programok segítségével/manuálisan,– eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségének,– üzleti levelet a levél fajtának megfelelően megszerkeszteni és a megfelelő módon továbbküldeni.5. A szakember a vállalkozás alapítása/működtetése/megszüntetése során képes legyen– a vállalkozás környezetének, a kereskedelem helyének és szerepének megítélésére,– vállalkozói ötleteket gyűjteni, szelektálni,– a vállalkozási formák megítélésére és a vállalkozási formák közül választani,– dönteni a vállalkozás megszüntetéséről,– felmérni a saját forrásait, tájékozódni az idegen források bevonásának lehetőségéről,– kiválasztani a lehetőségeit és a piaci viszonyokat figyelembe véve a telephelyet, beszerezni a működéshez szükséges engedélyeket,– kiválasztani a legmegfelelőbb értékesítési módot,– biztosítani a személyi feltételeket, megállapítani a szükséges munkaköröket, kiválasztani az alkalmazottakat, béralkut folytatni és munkaszerződést kötni,– eligazodni a Munka Törvénykönyve, a munkáltatót és munkavállalót érintő alapvető szabályaiban, társadalombiztosítási szabályokban és egyéb, a munkavédelemmel és munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályokban.– tájékozódni a képzési és továbbképzési lehetőségek között, szükség szerint önmagát, illetve munkatársait beiskolázni,– biztosítani a profilnak és az értékesítési formának megfelelő berendezési és felszerelési tárgyakat,– figyelemmel kísérni és biztosítani a berendezési tárgyak, eszközök működőképességét, és szükség szerinti fejlesztését,– választani a profil és a lehetőségek függvényében az áru- és vagyonvédelmi berendezéseket.6. A szakember gazdálkodás területén képes legyen– folyamatosan figyelemmel kísérni árbevétel és költség alakulását, eredményét, a társasági adó alapjának ismeretében az adó összegét kiszámítani,– figyelni és elemezni a készletgazdálkodáshoz alapvetően kapcsolódó mutatókat,– leltáreredményt számítani,– a mutatók alakulásának időbeli vizsgálatára, tervszámok kialakítására, a tervteljesítés elemzésére,– a vállalkozás árpolitikájának megfelelően árat képezni, az ÁFA kulcsoknak megfelelő adókat kiszámítani,– pénztárost elszámoltatni,– élőmunka hatékonyságot vizsgálni alapvető mutatók segítségével.– munkabért számolni,– a kiszámított adatokból egyszerűbb következtéseket levonni. V. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételeiA szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.Az írásbeli vizsga– Áruforgalomhoz, marketinghez, vállalkozások alapításához, működtetéséhez, megszűntetéséhez, alapvető jogszabályokhoz/fogyasztóvédelemhez kapcsolódó kompetenciára épülő elméleti kérdések.– A bolti gazdálkodásra vonatkozó számítási feladatok, egyszerű elemzések.Az írásbeli vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartamaÁruforgalmi, marketing, árukezelési, árurendszerezési feladatokra, valamint munka-, tűz és környezetvédelmi szabályokra, bolti adminisztrációs feladatokra és pénztárgépkezelésre vonatkozó kompetenciákra épül.A gyakorlati vizsga időtartama: átlagosan 30 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama„A” tételsor:– áruforgalommal,– a szakképesítéshez szorosan kapcsolódó alapvető jogi és marketing alkalmazásokkal,– vállalkozások alapításával, működtetésével, megszűntetésével, a vállalkozások tárgyi és személyi feltételeivel kapcsolatos kompetencia alapú tételek.„B” tételsor:– árurendszerezéssel,– árukezeléssel,– áruvédelemmel,– fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kompetenciaalapú tételek.„C” tételsor:– idegen nyelven, elsősorban az értékesítéshez kapcsolódó szituáción alapuló üzleti kommunikáció valamint,– idegen nyelvű rövid szövegek (pl.: szórólapokon, katalógusokban, prospektusokban megjelenő szövegek, használati kezelési útmutatókban, csomagolásokon), fordítása, értelmezése.A szóbeli vizsga időtartama: 10-10-10 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények alapján összeállított feladatlapot kell megoldani. A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszközként számológép használható. A feladatsor 40%-a kompetencia alapú elméletet, 60%-a pedig a munkakörhöz szorosan kapcsolódó és a IV.6. pontban megjelölt alapvető számításokat, elemzéseket tartalmaz.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a IV. fejezetben a IV.1–IV.5. pontokban szereplő szakképesítés szakmai követelményei figyelembevételével összeállított feladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki, és a vizsgaszervező intézmény vezetőjének javaslatára a vizsgabizottság elnöke a területi Gazdasági Kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a IV. fejezetben a IV.1, IV.2., IV.3., IV.5. pontokban megfogalmazott szakképesítés szakmai követelmények figyelembevételével összeállított „A”, „B” és „C” központi tételsor alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.Az „A” tételsor a IV.1., IV.2., IV.3., IV.5. pontokban megfogalmazott, áruforgalommal, vállalkozással, marketing tevékenységgel, alapvető jogszabályokkal kapcsolatos, a szakképesítés szakmai követelményeihez igazodó kompetenciaalapú, elméleti jellegű kérdéseket tartalmaz.A „B” tételsor a IV.1, IV.2., IV.3. pontokban megfogalmazott, áru rendszerezéséhez, csomagolásához, raktározásához, szállításához és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó kompetenciaalapú, elméleti jellegű kérdéseket tartalmaz.A „C” feladatsor a IV.1, IV.2., IV.3. pontokban megfogalmazott, idegen nyelvre épülő szituációra, a rövid, elsősorban szórólapokon, katalógusokban, prospektusokban megjelenő rövid szövegek, valamint használati kezeléshez, illetve csomagoláson levő információkhoz kapcsolódó szövegek fordításából, értelmezéséből áll.4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételeiAz írásbeli vizsgarész alól felmentés adható, ha a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülő egyéb kereskedő szakképesítéssel rendelkezik, és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben feltüntetett szakképesítés szakmai követelményei alapján letett vizsgája eredményességét.A szóbeli vizsgarészen felmentés adható az „A” tételsor vizsgája alól, amennyiben a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épü
ő kereskedő szakképesítéssel rendelkezik és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben feltüntetett, a tételsorhoz kapcsolódó szakképesítés szakmai követelményei alapján letett vizsgája eredményességét.Nem kell idegen nyelvből vizsgáznia annak, aki alapfokú szakmai nyelvvizsgával vagy egyéb, államilag elismert, legalább „A” típusú (szóbeli) szakirányú nyelvvizsgával rendelkezik.A „B” tételsor és a gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjaiA vonatkozó rendelet szerint kell eljárni.  

A vas- és fémipari termékek előállításának folyamata felosztható a gyártás tervezésének, a gyártás előkészítésének és a gyártás végrehajtásának részfolyamataira. E rendszeren belül a gyártáselőkészítés célja a gyártás feltételeinek a megteremtése. A vas- és fémipari előkészítő – a gyártási folyamat részeként – a gyártáshoz szükséges anyagi eszközöknek a biztosítását végzi, a gyártási programban és a műszaki dokumentációkban előírtak szerint. A vas- és fémipari előkészítő tevékenységi köre – A vállalati ügyviteli szabályzatban és a műszaki alapdokumentációkban előírt alapadatok (bizonylatok, gyártási program, anyagnorma, megrendelés, anyagutalványok, esetenként művelettervek, műveleti utasítások, gyártmányrajzok) felhasználásával intézi az anyagvételezést. – Szervezi az anyagszállítást, szükség szerint az átmeneti raktározást, esetenként a technológiai előkészítést (darabolást, felülettisztítást). – A vételezett, illetve előkészített anyagokat eljuttatja a gyártás helyére (gyártásba viszi), vagy szervezi a gyártásba vitelt, majd a gyártás befejeztével elvégzi az anyagelszámolást. – Vételezi a gyártóeszközöket és a segédanyagokat. A tevékenység tartalma e feladatcsoportosítást elvileg megtartva eltérő lehet új gyártmány előkészítése, illetve a már gyártott termék ismételt gyártásbavitele, valamint egyedi és sorozatgyártás esetén.

  VAS- ÉS FÉMIPARI ELŐKÉSZÍTŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5239 03   2. Szakképesítés megnevezése: Vas- és fémipari előkészítő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7490 Egyéb vas- és fémipari foglalkozások     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7490 Fémtömegcikkgyártó   7423 Fémforgácsoló     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A vas- és fémipari termékek előállításának folyamata felosztható a gyártás tervezésének, a gyártás előkészítésének és a gyártás végrehajtásának részfolyamataira. E rendszeren belül a gyártáselőkészítés célja a gyártás feltételeinek a megteremtése.   A vas- és fémipari előkészítő – a gyártási folyamat részeként – a gyártáshoz szükséges anyagi eszközöknek a biztosítását végzi, a gyártási programban és a műszaki dokumentációkban előírtak szerint.   A vas- és fémipari előkészítő tevékenységi köre   – A vállalati ügyviteli szabályzatban és a műszaki alapdokumentációkban előírt alapadatok (bizonylatok, gyártási program, anyagnorma, megrendelés, anyagutalványok, esetenként művelettervek, műveleti utasítások, gyártmányrajzok) felhasználásával intézi az anyagvételezést.   – Szervezi az anyagszállítást, szükség szerint az átmeneti raktározást, esetenként a technológiai előkészítést (darabolást, felülettisztítást).   – A vételezett, illetve előkészített anyagokat eljuttatja a gyártás helyére (gyártásba viszi), vagy szervezi a gyártásba vitelt, majd a gyártás befejeztével elvégzi az anyagelszámolást.   – Vételezi a gyártóeszközöket és a segédanyagokat.   A tevékenység tartalma e feladatcsoportosítást elvileg megtartva eltérő lehet új gyártmány előkészítése, illetve a már gyártott termék ismételt gyártásbavitele, valamint egyedi és sorozatgyártás esetén.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, biztonságtechnikai (munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi) előírások ismerete, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó magatartási szabályok ismerete, betartása.   – A munkába lépés, munkakezdés, munkavégzés személyi feltételeinek megismerése.   – A munkahelyre vonatkozó általános biztonságtechnikai előírások megismerése, betartása.   – A munkavégzéshez kapcsolódó technológiák speciális biztonságtechnikai előírásainak ismerete, betartása.     2. A munkafolyamat tervezésének és szervezésének feladatai   – A gyártási program tanulmányozása, a feladat áttekintése.   – A feladat ismeretében az anyagellátás feltételeinek (raktári készlet, minőség, választék) ellenőrzése.   – A gyártási program alapján a szükséges ügyviteli és műszaki dokumentációk előkészítése.   – A szükséges előkészítő és kiegészítő (kooperációs) tevékenység felmérése, összehangolása.   – Anyagmozgatás, szállítás előkészítése, szervezése.     3. Metrológiai feladatok, mérések és mérőeszközök használata   – SI mértékegyésgrendszer alkalmazása.   – Hosszméretek mérése.   – Tömegmérések végzése, ellenőrzése.   – Idomszerek használata.   – Keménységmérések.     4. A tevékenységhez kapcsolódó ismeretek, feladatok   4.1. Anyagok célszerű megválasztása   4.2. A tevékenység összehangolása a kapcsolódó gyártástechnológiákkal   – forgácsoló technológiák,   – képlékenyalakító technológiák,   – öntőtechnológiák,   – előkészítő technológiák     gyártóeszközellátása.   4.3. Gyártóberendezések, gyártóeszközök biztosítása   – A tevékenység egyik fontos eleme, feladata a gyártóberendezésekhez (a gyártáshoz) szükséges gyártóeszközök – szerszámok, készülékek – biztosítása, vagyis eljuttatása a gyártás helyére.   4.4. Műszaki dokumentációk használata, kezelése   – Feladat a műszaki rajzok, a műveletterv, műveleti utasítások használata.   4.5. A tevékenység összehangolása a minőségbiztosítással.   4.6. Ügyviteli feladatok ellátása.     5. Üzemgazdasági feladatok ellátása   – Üzemgazdasági számítások, elemzések.   – Készletgazdálkodás.   – Gazdaságosság – jövedelmezőség     = anyaggazdálkodás,     = raktárgazdálkodás.     6. Termeléstervezési és termelésirányítási feladatok ellátása   – Szervezési módszerek alkalmazása, a szervezés szakaszai.   – Az anyag- és készülékellátás szervezése.   – Az anyagmozgatás rendszerének tervezése és szervezése.   – A biztonságtechnikai feladatok ellátásának tervezése és szervezése.     7. Az előkészítő tevékenység   – A gyártási program, valamint a szükséges műszaki és ügyviteli dokumentációk szerint a termékelőállításhoz szükséges   – alap- és segédanyagok,   – gyártóeszközök (szerszámok és készülékek), és   – munkaidomszerek biztosítása.   – A gyártott termék minősítésének elvégeztetése.   – Csomagolás (késztermék esetén), raktározás és elszámolás.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, biztonságtechnikai (munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi) előírások ismerete, betartása   – A munkahelyre vonatkozó magatartási szabályok (munkarend, munkaidő-beosztás, munkaköri leírásban foglalt egyéb követelmények) ismerete, betartása.   – A munkahelyre és a munkavégzésre vonatkozó általános biztonságtechnikai előírások. Ismerni kell     = a munkahelyi közlekedés szabályait,     = a munkahelyek kialakítására, megvilágítására, a közlekedő (és menekülési) útvonalak kijelölésére vonatkozó szabályokat,     = az üzemi balesetek bejelentésére, kivizsgálására vonatkozó előírásokat,     = az elsősegélynyújtás teendőit különböző baleseteknél (csonttörés, égési sérülés, áramütés stb.),     = az elektromos áram baleseti veszélyforrásait és a megelőzés műszaki módjait,     = az általános tűzvédelmi előírásokat,     = a tűzoltó készülékek használatát és az elhelyezésükre vonatkozó előírásokat,     = a környezetvédelem általános szabályait.   – A tevékenységgel összefüggő speciális biztonságtechnikai ismeretek, követelmények     = anyagmozgatás (rakodás, szállítás),     = az előkészítés (darabolás, felülettisztítás),     = az olajos hulladékok,     = savak, lúgok, szerves anyagok, mérgező anyagok,     = gázpalackok kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó biztonságtechnikai szabályokat,     = a forgó, mozgó gépelemek, a forgácsoló és sajtológépek munkavédelmi berendezéseinek használatát.     2. A munkafolyamat tervezésének és szervezésének feladatai   – A gyártási program ismeretében a feladat áttekintése, részfeladatokra bontása és a tevékenység sorrendjének meghatározása.   – A feladathoz szükséges anyagok és eszközök készleteinek ellenőrzése (alapanyag, szabványos kereskedelmi anyagok, készülékek, szerszámok, idomszerek), és ha szükséges, intézkedések kezdeményezése (helyettesítés, pótbeszerzés, készülék vagy szerszám legyártatása).   – A szükséges műszaki és ügyviteli dokumentációk előkészítése, tanulmányozása, mint az anyagvételezési és elszámolási utalványok, gyártmányrajz, műveletterv, műveleti utasítások.   – A feladat ellátásához szükséges előkészítő és kiegészítő tevékenységek (hőkezelés, tisztítás, pácolás, galvanizálás, anyagmozgatás, szállítás) felmérése, összehangolása és szervezése.     3. Metrológiai feladatok, mérések és mérőeszközök használata   – Metrológiai alapfogalmak ismerete.   – SI mértékegységrendszer ismerete, alkalmazása, alap és kiegészítő egységei, származtatott egységek és prefixumok.   – Hosszmérés eszközei. Hosszmérés tolómérővel, mikrométerrel és mérőórával.   – Idomszerek típusai és használata.   – Szakítóvizsgálat elve. A szilárdsági és képlékenységi jellemzők ismerete és felhasználása.   – A fémiparban alkalmazott keménységmérések (Brinell-, Vickers- és Rockwell-féle módszerek) és alkalmazási területeik.     4. A tevékenységhez kapcsolódó ismeretek, feladatok   4.1. Anyagok célszerű megválasztása   A tevékenység szakszerű ellátásához ismerni kell az előkészítendő, illetve a feldolgozásra kerülő anyagokat, az anyagok szabványos minőségi jellemzőit, technológiai megítélésükre szolgáló alapvető vizsgáló módszereket. Ezek a következők:   – A fémek és a fémötvözetek általános és technológiai tulajdonságai.  

OKJ-szám: 31 521 27Betölthető foglalkozás: Hengerész FEOR 7414Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Gépi kovács (középszintű, 8. évfolyam után)- Hengerész (középszintű, 8. évfolyam után)Hideg vagy meleg állapotban az acélt vagy más fémeket különböző szelvényű hosszú rudakká, leme-zekké, csövekké nyújtja.Feladatai:* öntecsből vagy bugából féltermékek készítése a hengersorok ellátására * különböző szelvényű és méretű profiltermékek kialakítása többszöri áthengerléssel(szúrással) durva-, közép- és finomhengersorokon * a hengerlést megelőző előlyukasztás után előhengerelt anyagból vagy öntecsből csövek előállítása * az alapanyag felhevítése, az anyag hengerlési tulajdonságainak javítása * a felhevített anyag továbbítása a megmunkálás helyszínére (gurítás) * a hengerek közti távolság beállítása, a hengerlési sebesség és nyomás szabályozása * a hengerműhöz tartozó berendezések irányítása, a hengerlési irányok meghatározása * az emelőasztal működtetése, az egyes fokozatok közti szintkülönbségek áthidalása (asztalemelés) * hideg állapotban a hengerelt anyagok fizikai tulajdonságainak javítása vagy további alakítási műveletek végrehajtása Jellemző munkakörök:* Acélblokk- és bugahengerész * Acéllemezgyártó * Alumíniumanyag-kivezető * Alumíniumdrót-húzó * Csőhengerész * Csőhúzó, -vonó * Drótfonatkészítő * Edző * Előhengerész * Hengersori kormányos * Hideghengerész * Hidegsori lemez- és szalaghengerész * Hossz- és spirálvarratúcső-hegesztő * Hőkezelő * Huzalhúzó (dróthúzó) * Hűtőpadkormányos * Kohászati végtelenítő * Melegsori lemez- és szalaghengerész * Radiátorcső-gyártó * Rúd-, idom-, huzalhengerész * Varratmentescső-hengerész * Véghegyező Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7411 Kohászatianyag-előkészítő8191 Kohászati gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

A készruhákat egyedi vagy sorozatgyártásban előállító vagy szolgáltató varrodákban, munkamódszer-átadó közvetlen irányításával, technológiai részműveleteket végez, – a technológiai műveleteket bemutatás, betanítás után készíti el, – a munkavégzés során alkalmazott varró-, vasaló- és ragasztóberendezéseket kezeli, – az alap- és kellékanyagokat tulajdonságaik figyelembevételével munkálja meg, – sorozatgyártás esetén a kiszabott alkatrészek ragasztását, varrását, vasalását, adjusztálását közvetlen irányítással végzi, – egyedi termékelőállítás esetén a kiszabott alkatrészeket átjelöli, a próbához előkészíti, a próba után leigazított darabot varrja, vasalja, – a munkavégzés során folyamatosan alkalmazza a készítésre és a késztermékre vonatkozó minőségi előírásokat, – szükség esetén a készruhát méretre igazítja, szakszerűen javítja, felújítja, átalakítja, a kopott alkatrészeket lecseréli, – ruhajavító tevékenységét önálló vállalkozásban is végezheti, – munkáját a vállalkozáshoz kapcsolódó munkajogi rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartásával végzi.

  VARRÓMUNKÁS       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5276 03   2. Szakképesítés megnevezése: Varrómunkás       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7329 Egyéb ruházati és szőrmeipari foglalkozások     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7321 Szabó, varrónő, modellkészítő     3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése:   – készruhákat egyedi vagy sorozatgyártásban előállító vagy szolgáltató varrodákban, munkamódszer-átadó közvetlen irányításával, technológiai részműveleteket végez,   – a technológiai műveleteket bemutatás, betanítás után készíti el,   – a munkavégzés során alkalmazott varró-, vasaló- és ragasztóberendezéseket kezeli,   – az alap- és kellékanyagokat tulajdonságaik figyelembevételével munkálja meg,   – sorozatgyártás esetén a kiszabott alkatrészek ragasztását, varrását, vasalását, adjusztálását közvetlen irányítással végzi,   – egyedi termékelőállítás esetén a kiszabott alkatrészeket átjelöli, a próbához előkészíti, a próba után leigazított darabot varrja, vasalja,   – a munkavégzés során folyamatosan alkalmazza a készítésre és a késztermékre vonatkozó minőségi előírásokat,   – szükség esetén a készruhát méretre igazítja, szakszerűen javítja, felújítja, átalakítja, a kopott alkatrészeket lecseréli,   – ruhajavító tevékenységét önálló vállalkozásban is végezheti,   – munkáját a vállalkozáshoz kapcsolódó munkajogi rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartásával végzi.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Általános feladatok     1.1. Munkajogi ismeretek   – A munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos tudnivalók ismerete.   – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre, próbaidőre, szabadságra vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkáltató és munkavállaló jogainak ismerete a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.   – A kollektív szerződés és az egyéni munkaszerződés tartalmának ismerete a Munka Törvénykönyve és példák alapján.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, szakszervezetek szerepének, tevékenységének ismerete, segítségük igénybevétele az egyéni problémák megoldásában. A vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatok értelmezése a Munka Törvénykönyve alapján.   – A dolgozóknak bérfizetéskor adott bizonylatokon szereplő összegek értelmezése.   – Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően. Adókedvezmények, adócsökkentő tételek fajtáinak ismerete, elszámolásuk. Adózási mulasztások jogkövetkezményeinek ismerete.     1.2. Kommunikáció (álláskeresési technikák)   – Az álláskeresés elméleti és gyakorlati szabályainak ismerete.   – Önéletrajz, pályázat készítése.   – A munkaszerződés fajtáinak, tartalmának ismerete.   – A köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáinak ismerete és alkalmazása a munkahelyen és a magánéletben.   – A kommunikáció formáinak ismerete, alkalmazása a felettesekkel és munkatársakkal kapcsolatban.   – A szaknévsor, a telefonkönyv, a telefonkártya, az üzenetrögzítő gyakorlati alkalmazása. Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően.   – Az illemtan, az etikett főbb szabályainak ismerete és alkalmazása gyakorlati helyzetekben.     1.3. Munka- és környezetvédelem   – A környezet- és munkavédelem definícióinak ismerete.   – A környezetorientált értékrendszer, a környezeti etika elfogadása, alkalmazása a gyakorlatban.   – Az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezők ismerete.   – A környezetszennyezés következményeinek és egészségkárosító hatásának felismerése, megakadályozása a ruhaipari szakterületen.   – A munkahelyekre és a tevékenységre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása.   – A ruhaipari munkahelyek kialakításának ismerete, a munkavédelmi és ergonómiai követelmények betartása.   – Helyes anyagtárolás és a közlekedési utak biztosítása.   – A munkaterületre vonatkozó baleset-elhárítási szabályok ismerete és betartása.   – A gépek üzembe helyezésére, kezelésére, karbantartására vonatkozó műszaki és magatartási követelmények betartása, alkalmazása, az érvényes szabványok ismerete.   – Egyéni védőeszközök hatásának ismerete, használata.   – Munkahelyi baleset bejelentésével, a sérült ellátásával kapcsolatos feladatok ismerete, alkalmazása. Közreműködés a baleset kivizsgálása során.     1.4. Egészséges életmód   – Az egészséges életmód tartalma, összefüggéseinek ismerete.   – A korszerű táplálkozás alapelveinek alkalmazása, az állóképesség fenntartása, fokozása a mindennapi életben.   – A rendszeres testmozgás, a sportolás jelentősége és gyakorlása a munkában és a mindennapi életben.   – A káros élvezeti szerek (alkohol, cigaretta, kábítószer) hatásának és következményeinek ismerete.   – Az egészséges szexuális élet kérdéseinek ismerete, a családtervezés szükségességének megértetése, a fogamzásgátlás lehetőségeinek ismerete, alkalmazása.   – A terhesség felismerése és a megfelelő viselkedési válaszreakció kialakítása.   – A nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezés.   – A lelki egészség megóvására való törekvés.   – Felkészülés az egészséges életstratégiára.     2. Szakmai feladatok     2.1. A ruházati alap- és kellékanyagok eredetének, tulajdonságainak, feldolgozásának ismerete   – A textilipari szálasanyagok eredetének, fajtáinak, viselési tulajdonságainak, alkalmazási területeinek ismerete.   – A ruházati textíliák tulajdonságait befolyásoló fonás, szövés, kötés és a leggyakrabban előforduló kikészítő műveletek ismerete.   – A különböző szövet és kelmeféleségek ismerete, különös tekintettel a viselési tulajdonságokra, feldolgozhatóságra és kezelhetőségre, összedolgozhatóságra.   – Kellékek fajtáinak és főbb jellemzőinek ismerete.     2.2. A ruhakészítés és a ruhaipari gyártás folyamatának ismerete   – Egyedi ruhakészítés folyamatának ismerete.   – Ruhaipari gyártás folyamatának ismerete.     2.3. Ruhaipari szabászati ismeretek   – A női és férfiruházat típusainak és formaváltozatainak ismerete.   – Méretvétel szabályainak és a mérettáblázatok felépítésének ismerete.   – Szabásminta-ismeret.   – Különböző méretű szabásminták kimásolása divatlapok mellékleteiből, szabásminta-csomagokból.   – Az alapszabásmintákon végezhető egyszerűbb mellvarrás-áthelyezések és méretre igazítások ismerete, kivitelezése.   – Szabásminták gazdaságos elhelyezése a szövetfelületen. A felfektetési és terítékrajzok készítési elvének ismerete.   – A szabás elvének ismerete egyedi és sorozatgyártás esetén.     2.4. Ruhaipari technológiai alapismeretek     2.4.1. Ragasztástechnológiai alapfogalmak ismerete és gyakorlati alkalmazása.   2.4.2. Varrástechnológiai alapfogalmak ismerete. Kézi és gépi öltések, varrástípusok ismerete és gyakorlati alkalmazása.   2.4.3. Vasalástechnológiai alapfogalmak ismerete és gyakorlati alkalmazása.   2.4.4. Ábrázolási módok ismerete.   2.4.5. Műszaki dokumentáció ismerete.     2.5. Ragasztás, varrás, vasalás gyakorlati kivitelezése   2.5.1. Alkatrészkészítési technológiák és gyakorlati kivitelezésük   – Bőségráncok fajtáinak, alkalmazásának és készítésének ismerete és kivitelezése a gyakorlatban.   – Lépéshasítékok és hajtások fajtáinak, alkalmazásának és készítésének ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Övek, övpántok fajtáinak, alkalmazásának és készítésének ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Húzózárak bevarrásának ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Gallérkészítési és felvarrási módok ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Nyakköreldolgozási módok ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Elejék, elejeszélek kidolgozásának ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Zsebek készítésének ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Hátakészítési módok ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Az oldalak, a vállak összeállításának és a vállrészek kidolgozásának ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Ujjakészítések, ujjabevarrások és hónaljkörök elrendezésének ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – A bélelések fajtáinak ismerete és gyakorlati kivitelezése.   – Aljafelhajtások eldolgozásának ismerete és gyakorlati kivitelezése.   2.5.2. Ruházati cikkek készítésének technológiai megoldásai   – Az aktuális divatnak megfelelő egyszerű ruhák készítése, kész szabásminták alapján (ajánlott ruhadarabok: szoknya, blúz vagy ing, ruha, női vagy férfi nadrág, béleletlen kiskabát).   – A kiszabott alkatrészek technológiai sorrendben történő összeállítása és kivitelezése (előkészítő, összeállító, befejező műveletek).   2.5.3. Ruhajavító szolgáltatások   – Elszakadt varrások összevarrása, kikopott részek javítása.   – Húzózárcsere.   – Aljafelhajtások leengedése vagy ruhadarabok rövidítése.   – Ruhadarabok méretre igazítása, bővítése, szűkítése vagy kitoldása.     2.6. A ruhakészítés során használatos eszközök és gépek ismerete, alkalmazása   – A szabás és varrás kézi eszközeinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.   – A varrógépek általános felépítésének, az öltésképző eszközök feladatának ismerete, a varrógépek működtetése, kezelése.   – Speciális varrási műveletek gépeinek ismerete, működtetése.   – A ragasztás, vasalás és gőzölés berendezéseinek ismerete, működtetése.   – Eszközök és gépek tisztítása és rendellenes működésük felismerése.   – A varró-javító műhely berendezésének összeállítása.     III/2. Követelmények     1. Általános feladatok követelményszintje     1.1. Munkajogi ismeretek   – Tudja felsorolni és meghatározni a munkaviszony létesítésének, megszűnési formáinak, a munkáltató és munkavállaló jogainak és kötelezettségeinek előírásait a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.   – Ismerje, és munkavállalóként tartsa be a munkaköri leírásra, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre, próbaidőre, szabadságra vonatkozó szabályozásokat.   – Ismerje a kollektív és az egyéni munkaszerződés tartalmát, és tudjon az alkalmazásukra gyakorlati példákat felsorolni.   – Legyen képes a szakmai és érdekképviseleti szervezetek feladatainak, tevékenységi területeinek meghatározására.   – Ismerje és tudja értelmezni a bérezési módok fajtáit, a havi nettó bér, valamint a személyi jövedelemadó-előleg fogalmát.   – Tudjon személyi jövedelemadó-bevallást készíteni, a mindenkori adózási jogszabályok figyelembevételével.     1.2. Kommunikáció (álláskeresési technikák/   – Ismerje az álláskereséssel kapcsolatos elméleti tudnivalókat, a munkaszerződés tartalmát.   – Tudjon önéletrajzot és pályázatot írni.   – Tudja alkalmazni a kulturált viselkedési formákat, és bemutatni kommunikációs képességét szituációs helyzetgyakorlattal (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás, szavak nélküli kommunikációs jelzések).   – Tudja használni az üzletvezetéshez szükséges kommunikációs eszközöket (szaknévsor, telefonkönyv, telefonkártya, üzenetrögzítő, telefax).     1.3. Munka- és környezetvédelem     Tudja ismertetni:   – a környezetvédelem jelentőségét, feladatait,   – a környezetszennyezés formáit, következményeit,   – a technológiai folyamat során felhasznált alapanyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat.     Tudja ismertetni és alkalmazni:   – a ruhaipari munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat, a baleset-elhárítás szabályait, az egyéni védőeszközöket,  

  Valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3440 01   2. A szakképesítés megnevezése: Valutapénztáros és valuta-ügyintéző       II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ——————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   ——————–   4219 Egyéb pénztárosok, pénzkezelők   2529 Egyéb gazdasági foglalkozások   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   3633 Pénzintézeti pénz- és értékjegy-értékesítő ügyintéző   3639 Egyéb pénzintézeti ügyintézők   4211 Postai és banki pénztáros     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A valutapénztáros és valuta-ügyintéző a fennálló eljárásoknak, jogszabályoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően elvégzi a valutaváltással kapcsolatos feladatokat, ezen belül:   – elkészíti a valutaváltással kapcsolatos bizonylatokat, rögzíti a tranzakciókat,   – gondoskodik a rábízott pénzkészletek biztonságos kezeléséről,   – vezeti a pénztárnaplót,   – a tranzakciók során ellenőrzi az átvett vagy kifizetett valuták forgalomképességét és valódiságát,   – gondoskodik az árfolyam közzétételéről,   – a hitelintézet megbízott ügynökeként elszámolást készít a hitelintézet részére, továbbá statisztikai adatokat szolgáltat a jegybank számára,   – azonosítja az ügyfelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,   – használja az alkalmazott formanyomtatványokat,   – naprakész információkkal rendelkezik a forgalomban lévő és a forgalomból már kivont valutákról,   – magas színvonalon kiszolgálja és tájékoztatja ügyfeleit.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ——————–   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ——————–   52 3440 01 Banki ügyintéző/Banki, befektetési termékértékesítő       III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. Ügyintézői feladatok ellátása     A szakember legyen képes:   – a szükséges bizonylatokat megfelelő adattartalommal kitölteni,   – a csekkek forgalomképességét, beválthatóságát ellenőrizni,   – az összeghatárokkal összhangban lévő ügyfélazonosítási feladatokat elvégezni,   – a vételi, eladási és konverziós műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni,   – előírásszerűen kezelni az ügyfelek valutaváltással kapcsolatos panaszait,   – a személyazonosítást elvégezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,   – árfolyamot közzétenni,   – fizetőeszközt eladni, fizetőeszköz konverziót végrehajtani.     2. Bankjegy-vizsgálat     A szakember legyen képes:   – a különböző valutákat felismerni,   – a különböző valuták és a forint érvényességét ellenőrizni,   – a különböző valuták és a forint forgalomképességét és valódiságát ellenőrizni,   – a forgalomképesség és valódiság ellenőrzésére szolgáló segédeszközöket kezelni,   – bankjegypapírt és biztonsági elemeit ellenőrizni,   – bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemeit ellenőrizni,   – a bankjegyeken lévő biztonsági elemeket ellenőrizni,   – a bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközöket használni,   – a valódi és hamis bankjegyeket felismerni a gyakorlatban.       IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI     1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei   A szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az ,,V. Egyéb tudnivalók” című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.   A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, amely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.     2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.     Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama   Ügyintézői ismeretek   A vizsga időtartama: 60 perc     A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama   Bankjegy-vizsgálat   A vizsga időtartama: 20 perc     Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli tantárgy követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.     3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével   Az írásbeli vizsga tartalma   Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott feladatok alapján kell az ügyintézői ismeretek tantárgyból – feleletválasztós tesztvizsga keretében – teljesíteni.   A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg.     Ügyintézői ismeretek   – Alapfogalmak (A devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény meghatározásai: fizetőeszköz, valuta, deviza, konvertibilis pénznem, devizabelföldi, devizakülföldi)   – Pénzváltás fogalma, a pénzváltási tevékenység ügynöki rendszerben   – Árfolyam, árfolyamjegyzés   – Valuták, csekkek megvásárlása     A gyakorlati vizsga tartalma   A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott feladatok alapján kell a bankjegy-vizsgálat tantárgyból teljesíteni.   Bankjegy-vizsgálat   – Általános bankjegy-ismeretek (bankjegypapír és biztonsági elemei, bankjegyek nyomtatása során alkalmazott eljárások, bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemei)   – A bankjegyeken lévő biztonsági elemek ellenőrzésének lehetséges módszerei   – A bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközök és használatuk   – A valódi és hamis bankjegyek felismerése a gyakorlatban     4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.     5. A szakmai vizsga értékelése   A szakmai elméleti vizsga értékelése   A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt az írásbeli vizsgarész követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.     A szakmai gyakorlati vizsga értékelése   A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati vizsga követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.     A szakmai vizsga értékelése   A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégségesre értékelte a vizsgabizottság.   Az egyes tantárgyak vizsgái az első vizsga megkezdésétől számítva 1 éven belül ismételhetőek, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.       V. EGYÉB TUDNIVALÓK     1. A szakképzés megkezdésének feltételei   Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.     2. A képzés tantárgyai   A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:      

– Régen a szakközépiskolákban folyt a tanítás, aztán a rendszerváltással egy időben főiskolai keretek között is elindították a diplomás ápolói szakot, tíz évvel ezelőtt pedig Pécsett, majd Budapesten is megkezdődött az egyetemi okleveles ápolóképzés – mondja Kiss Enikő, az általános ápolói ismeretek tanára

Jelenleg a különféle tanfolyamokon történő oktatások tananyagai, főbb vonalakban, nem különböznek ezektől, másrészt pedig, képzési formától és jellegtől függően bizonyos könnyítéseket tartalmaznak.

A legfontosabb minden esetben az, hogy az, aki ebben a hivatásban szeretné magát kipróbálni, megfelelő jártasságot kell hogy szerezzen az általános ápolói tevékenységekkel kapcsolatos tantárgyakban, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.

Széles körű tudás

Az általános ápolói oklevél megszerzése kitartást kívánó feladat, mivel a  képzés célja sokirányú és elég alaposnak mondható. Először is szükséges hozzá egy érettségi és egy adag hivatástudat, az utóbbi nélkül ugyanis nem megy a dolog.

A jövendő ápoló kezdeti legfontosabb feladatai közé tartozik  az alaptudományok és az egészségügyhöz köthető társadalomtudományok elsajátítása. Ezek mellett egy speciális, teljes idejű szakmai gyakorlati képzésben kell részt vennie, ami magában foglalja  a 3 éves vagy 4600 órás elméleti oktatást. Ez utóbbi a következő területekre terjed ki: Általános orvostan és szakorvosi tantárgyak, általános sebészet és szaksebészet, gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, terhes- és csecsemőgondozás. Mindezek mellett a jövendő ápolónak tisztában kell lennie a lelki egészségvédelem és pszichiátria alapfogalmaival, hiszen a későbbi gyakorlat során elsősorban ő az, aki vigasztalást tud nyújtani minden téren a beteg embereknek. Külön speciális tantárgyakként oktatják még az idősgondozást, vagyis a geriátriát, illetve a házi betegápolással kapcsolatos tudnivalókat. Az egészhez pedig hozzátartozik még az egészségügyben kötelező etikai szabályzat, valamint az ápolói tevékenység általános elveinek megfelelő ismerete.

Elhelyezkedés – pályaelhagyások

-  Munkám során természetesen vigaszt is kell nyújtanom – mondja László Katalin, aki több mint nyolc esztendeje dolgozik ezen a pályán. A tevékenységünk sohasem monoton, bár az is igaz, nem megfelelő hozzáállással el lehet benne fásulni, mivel rengeteg beteg, szenvedő emberrel találkozunk. A fő probléma persze a fizetés, és azt hiszem leginkább emiatt nálunk az egyik legmagasabb a pályaelhagyók száma.” Valójában a kezdő  ápoló fizetése hivatalosan alig éri el a bruttó 95-100 ezer forintot. Persze van lehetőség a magán betegápolásra is, valamelyik magánintézetben vagy otthonápolási szolgálatnál. Csakhogy a magánintézmények árai a legtöbb ember számára nem igazán megfizethetőek, így mellékkeresetként az esetek többségében marad az otthonápolás, amivel kiegészíthető ez az igen alacsony fizetés.

A napi munkába nem lehet beleunni

- A munka változatos – folytatja László Katalin – hogy erről is beszéljünk végre, és ne csak a problémákról. Egyszemélyben mentőangyalnak és jó pszichológusnak kell lenni, mindenképpen szükséges megtalálni a megfelelő hangot a betegekkel és a hozzátartozóikkal. A mi feladatunk a vizsgálatra való felkészítés, a szak és mellékápolások sorrendjének meghatározása, a gyógyszerelés és az asszisztálás is. Mindez természetesen rengeteg dokumentációval is együtt jár, és elsősorban a mi munkánk része az egészségnevelésre való felkészítés illetve a rehabilitáció. Én mindezt két műszakban teszem, napi több mint nyolc órában, amelyet mi le is dolgozunk mert általában rengeteg a tennivaló. Felkészültünk, hogy az ápolási célokat a kezelés során minden esetben képesek legyünk meghatározni.

Fontos, hogy ezek a célok teljes mértékben reálisak legyenek, mivel ezek  fogják meghatározni, hogy milyen beavatkozásokat kell választanunk. Az ápolás céljainak a prevencióra és a rehabilitációra is ki kell terjedniük. A meghatározás időpontja és a célok elérésének időpontja közötti időszakot vizsgálva az ápolási célok lehetnek - rövid távúak, ami egy-három napot jelent, középtávúak, három nap és egy hónapon belül, illetve  hosszú távúak, az egy hónapon túlmenő időtartamú esetek.

Nyugat-Európában keresettek

-  Szerencsésnek tarthatom magam, mivel megvan az anyagi hátterem, és én hivatástudatból űzhetem majd ezt a szép foglalkozást – mondja Szegő Éva, aki jelenleg még tanul. – Ha a körülményeim nem volnának biztosítva, és esetleg még albérletet is kéne fizetnem, azt hiszem azt már nem tudnám csinálni. Azért az se búsuljon, aki úgy érzi hogy hiába végzi el az általános ápolói képzést: Nyugat Európában ugyanis igen keresettek vagyunk, és nem kell mondanom, a fizetések sokszorosai az itthoniaknak. Reméljük, lassan itthon is változik a helyzet, és az ápolók megkapják az anyagi megbecsülést is.

PG

  VÁLLALKOZÁSSZERVEZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3435 06   2. Szakképesítés megnevezése: Vállalkozásszervező   3. Szakképesítés szintje: középfokú       II. A Szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3616 Tervkészítő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása     A vállalkozásszervező:   – Közreműködik új vállalkozások alapításának előkészítésében és lebonyolításában.   – Közreműködik meglévő vállalkozások átalakításának előkészítésében és megoldásában.   – Közreműködik vállalkozások átalakításának (megszüntetésének) előkészítésében és lebonyolításában.   – Közreműködik az adott vállalkozás piaci helyzetének feltárásában, a vállalkozás piaci pozíciójának elemzésében, a piaci pozíció kedvező változtatásához szükséges új ötletek, elképzelések kialakításában, érvényre juttatásában.  

OKJ-szám: 52 344 05Betölthető foglalkozás: Egyéb gazdasági ügyintézők FEOR 3619Képzési idő: 1,5 év (felnőttképzésben legfeljebb 1500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ide tartoznak a 360-361-es alcsoportból a máshová nem sorolható gazdasági ügyintézők.Jellemző munkakörök:* Gazdálkodásszervező * Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője * Üzleti ügyintéző * Vállalkozási ügyintéző * Vállalkozásszervező Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3432 03   2. A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási ügyintéző       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   3605 Pénzügyi ügyintéző   3606 Számviteli ügyintéző   4111 Könyvelő (analitikus)   4112 Bérelszámoló   4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások   4121 Anyagnyilvántartó   4122 Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó   4193 Irodai adminisztrátor, írnok     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A vállalkozási ügyintéző irányítás mellett – 1-2 éves gyakorlat után pedig önállóan – alkalmas a kis- és középvállalkozásoknál – ideértve az egyéni vállalkozásokat is – a következő feladatok ellátására:   – pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése,   – a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja,   – a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése,   – részvétel a vállalkozás adózási, társadalombiztosítási, nyilvántartási feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   —————————-   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   —————————-   52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintéző   52 3438 01 Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző   52 3438 02 Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása   A vállalkozási ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Feladatai:   a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- &e

A szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya. Ismerje a bányászatban a szállítással, anyagmozgatással, munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A fenntartási munkák mellett tudjon vágatot hajtani, feltárási és elővájári munkákat végezni, illetve tudjon dolgozni a fejtésen. Tudja kezelni a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését, portalanítását és egyéb járulékos tevékenységeket végző gépeket, bányászati berendezéseket. Legyenek ismeretei az aknamélyítésről. Ismerje a közlekedési és magatartási szabályokat normál- és veszélyhelyzetben. Tudja használni a bányabeli önmentőkészülékeket.  

  VÁJÁR (MÉLYMŰVELŐ)     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5211 04   2. Szakképesítés megnevezése: Vájár (mélyművelő)     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár, segédvájár   7119 Egyéb szilárdásvány-kitermelő foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya. Ismerje a bányászatban a szállítással, anyagmozgatással, munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A fenntartási munkák mellett tudjon vágatot hajtani, feltárási és elővájári munkákat végezni, illetve tudjon dolgozni a fejtésen. Tudja kezelni a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését, portalanítását és egyéb járulékos tevékenységeket végző gépeket, bányászati berendezéseket. Legyenek ismeretei az aknamélyítésről. Ismerje a közlekedési és magatartási szabályokat normál- és veszélyhelyzetben. Tudja használni a bányabeli önmentőkészülékeket.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek   – A munkavállalással kapcsolatos tudnivalók ismerete.   – Egy tervezett vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételei.   – A legfontosabb adó-, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási jogszabályok ismerete.   – A munkahelyre vonatkozó általános és sajátos szabályozások ismerete és betartása.   – A kollektív szerződés elemeinek ismerete.   – Közreműködés a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában.   – A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek és a munkafolyamatok ismeretében saját és beosztottjai munkájának szervezése.   – Szervezési ismeretek:     = a munkafeladat ellátásához szükséges alapvető üzemszervezés,     = anyag- és szerszámszükséglet felmérése,     = várható időigények megállapítása,     = egyidejűleg végezhető munkák összehangolása,     = kötelezően egymás után végzendő munkák meghatározása,     = fő- és mellékmunkák ütemezése, holt idők (üzemzavar) kihasználása.     2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása     = a tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezése,     = a tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó) használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása.   – A munkahelyen tartózkodás és annak elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása.   – Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – Tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A villamos jellegű biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek alkalmazása. A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése.   – Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása.   – A bányamentés feladatainak ismerete, a bányamentő készülékek alkotórészeinek ismerete, a menekülő készülékek és a vonatkozó szabályzatok alkalmazása.   – A bányatörvénynek a szakma gyakorlásával kapcsolatos vázlatos ismerete.   – A bányaveszélyek ismerete.   – Baleset esetén követendő eljárás, jelentési kötelezettség.   – Szellőztetés, klimatizálás, porelhárítás elméletének ismerete.   – Munkaruha, védőruha, védőfelszerelés ismerete.     3. Műszaki dokumentációk használata   – Műszaki ábrázolás alapvető ismerete.   – A munkahelyi naplók szerepének ismerete.   – A BTE és RTE ismerete.   – Műveleti, kezelési és karbantartási utasítások ismerete.   – Szolgálati és kezelési utasítások ismerete.   – A szakma gyakorlásához szükséges táblázatok kezelése.   – Javítási, üzembe helyezési utasítások használata.   – Mérési, hibafelvételi jegyzőkönyv ismerete, használata.   – Gépkönyvek használata.   – Darabjegyzék, anyagszükséglet összeállítása, kiértékelése.   – A szakma gyakorlatában előforduló adatszolgáltatás elektronikus adatfeldolgozáshoz.     4. Vájár gyakorlat téma anyagai   – A vájármunka története, a helyi bányavidék, helyi bányaüzem.   – A bányaüzemek külszíni létesítményei.   – Biztosítóanyagok tárolása, bányászati kéziszerszámok.   – Fa megmunkálása, biztosítás részei, összeállítása.   – Felszerelés leszállás előtt, egyéni védőfelszerelések.   – Bányaterek ismerete, járás, közlekedés bányatérségekben.   – Nagyobb körültekintést igénylő bányafenntartási tevékenység bányatérségekben, szintes és dőlésben hajtott vágatokban.   – Vágatok újranyitása (átépítés, biztosítás megerősítése).   – Vágathajtás feltáró és elővájási jelleggel szintesen és dőlésben hagyományos, valamint korszerű biztosítással.   – Ereszke, sikló, feltörés, gurító hajtás.   – Jövesztés kézzel: csákány, fejtőkalapács használata.   – Jövesztés robbantással: robbanóanyagok, robbantószerek.   – Fúrólyuk telepítés: betörő-, bővítő- és koszorúlyukak.   – Jövesztés géppel: jövesztő és jövesztő-rakodó gépek típusai.   – Rakodás: kézzel, rakodógéppel, rakodógépek típusai (pl. PML-5, CAVO).   – Szállítás: kézi csillézés, véges és vég nélküli kötélszállítás, láncosvonszoló, gumiszalag.   – Biztosítás fával: ideiglenes biztosítás, trapézácsolat, fejtési ácsolat, keretácsolat, poligom, tartóácsolat.   – Biztosítás csúszóíves szerkezettel: (TH) kőszelvényű, kapuíves, ZE- és ZTE-szelvényű vájatokban.   – Biztosítás falazattal: tégla, idomkő.   – Lőttbetonos biztosítás.   – Kőzetcsavarozás.   – Fejtési munkák szintes és dőlésben telepített, keskeny és széleshomlokú fejtésekben:     = jövesztés kézi és gépi eszközökkel (robbantással, feszítő hatású eljárással, jövesztőgépekkel),     = biztosítás hagyományosan fával, egyedi fémbiztosító szerkezetekkel, keret és pajzsberendezésekkel,     = komplex fejtési jövesztő-, rakodó-, szállító- és biztosítóberendezéseknél végzendő munkafolyamatok,     = részvétel fejtés előkészítés és felhagyás munkálataiban,     = tömedékelés kézzel és géppel, omlasztás,     = különleges fejtési tevékenységek.     5. Fémipari alapképzés, bányabeli gépi berendezések   Fémipari alapképzés:   – anyagismereti alapfogalmak, gépszerkezeti anyagok,   – mérő- és ellenőrző eszközök, a mértékegységek, mérési eljárások,   – előrajzolás (felület-előkészítés, rajzmunka, eszközei),   – kalapács használata egyengetés,. nyújtás, hajlítás műveletei,   – a vágás (vésés), fűrészelés, nyírás, lyukasztás eszközei, kivitele,   – reszelés módjai, eszközei fúrás, köszörülés műveletei,   – menetvágás eszközei, módjai,   – szegecsfajták, szegecselés eszközei, szegecselés hidegen, melegen,   – a nem oldható kötések: forrasztás, hegesztés és kovácsolás eszközei, kivitelezése,   – gépelemek, szerkezeti egységek szerelése, javítása, karbantartása.   Gépek kezelése, szerelése, karbantartása:   – csillék, csillepályák (vasút, függősínpálya), kialakítása, javítása, folyamatos szállítóberendezések: gumihevederes, láncosvonszoló, csúzdák, kötélpályák szerelése, üzemeltetése, karbantartása,   – fejtőkalapácsok, fúrógépek, berendezések szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szellőztetőgépek típusai, telepítésük, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szivattyúk típusai, beépítésük, szerelése, kezelése, karbantartása,   – légmotorok, vitlák, csavarozógépek, emelőszerkezetek kezelése, karbantartása,   – feszítőberendezések, csillefogók beépítése, szerelése, karbantartása,   – folyamatos szállítóberendezések: hevederes, láncosvonszoló, kezelése, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi kisgépek kezelése, karbantartása,   – munkahelyi rakodó- és szállítógépek, berendezések szerelése, karbantartása, kezelése,   – vezeték és kábelmunkák vájár szinten,   – energiaellátás (csővezetékek) és szellőztető gépek, berendezések kezelése, karbantartása,   – közreműködés kapcsolókkal és jelző berendezéseknél végzendő munkában,   – vágathajtó gépek (jövesztő-rakodó) karbantartása, telepítése, kezelése,   – egyedi fém biztosítóberendezések kezelése, karbantartása, szerelése,   – hidraulikus rendszer szerelése, ellenőrzése,   – gépesített biztosítóberendezések szerelése, karbantartása, kezelésük,   – fejtési jövesztőberendezés szerelése, karbantartása, kezelésük,   – komplex fejtési jövesztő-biztosító berendezés működtetése,   – kenési feladatok ellátása, tömítettség ellenőrzése, tömítetlenség elhárítása,   – gépészeti feladatokban történő aktív közreműködés, a bányaterület igényei szerint.     III/2. Követelmények     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása   Ismerje:   – a munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat,   – a vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,   – a gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmakat,  

OKJ-szám: 31 544 04Betölthető foglalkozás: Vájár, segédvájár FEOR 7113Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságFeladata a föld mélyében lévő, szilárd halmazállapotú ásványi anyagok kitermelése.Feladatai:* az ásványi anyagok fellazítása fejtőkalapáccsal vagy nagy teljesítményű gépi berendezésekkel (jövesztés) * a kitermelt ásványi anyagok szállítószalagra rakása vagy csillékbe töltése * a szállítóberendezések működtetése, új vasútvonalak lefektetése * a vágat hajtása, faácsolat készítése vagy a munkaterület fémgyűrűkkel történő rögzítése beomlás ellen, támfák, mennyezetgerendák cseréje és beépítése, valamint a biztosító támfalak rendszeres ellenőrzése és karbantartása * a már nem használt bányajáratok beomlasztása vagy feltöltése * a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését és portalanítását végző bányászati berendezések (szivattyúk, szellőzőberendezések stb.) kezelése * a bányatűz, a gázkitörések, a kőzetomlás és az ionizáló sugárzás elkerülése érdekében a biztonsági előírások betartása Jellemző munkakörök:* Aknavájár, -segédvájár * Anyagmentővájár * Ácsolóvájár * Bányaács * Bányakőműves * Bányamentővájár * Elővájár * Fabeadóvájár * Falazóvájár * Fejtésivájár * Földalatti talpfúró * Frontmestervájár * Gátolóvájár * Nyesőmester Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7112 Robbantómester7114 Csillés8211 Szilárdásvány-kitermelő gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

OKJ-szám: 51 541 01Betölthető foglalkozás: Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó FEOR 7211Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Juhminősítő* Sertésminősítő* SzarvasmarhaminősítőÁtveszi, levágja és bontja az állatokat, előállítja és feldolgozza a tőkehúst.Feladatai:* az állat elkábítása ütéssel vagy árammal és a hátsó lábak rögzítése * az elkábult állat felfüggesztése és leszúrása vagy a nyaki erek átvágása * a marha vagy juh bőrének lefejtése, a sertés perzselése, forrázása és kopasztása * a test felhasítása, a belső részek eltávolítása, az emberi fogyasztásra alkalmas részek mosása, különválasztása, aprítása és feldolgozása * a hús füstöléssel vagy pácolással való tartósítása * az áru feldarabolása, a vásárló kívánságának megfelelő adagok levágása, a friss vagy fagyasztott borda, lábszárhús, hátszín vagy más részek fűrésszel történő felvágása, a csontok eltávolítása, a hús felszeletelése és megdarálása, az áru lemérése, csomagolása Jellemző munkakörök:* Állatbontó * Állatkábító * Állatszúró * Baromfibontó * Baromfi-daraboló * Baromfikopasztó * Böllér * Disznósajtkészítő * Elővágó * Félsertés-letisztító * Halhentes * Haltisztító * Hús- és szalonnasózó, -pácoló * Húsfüstölő * Íntalanító * Libamelltöltő * Májosztályozó * Tojásfeldolgozó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8111 Élelmiszergyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.    

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

OKJ-szám: 54 625 01Betölthető foglalkozás: Erdő- és természetvédelmi technikus FEOR 3125Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság és szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Vadász, vadtenyésztő (középszintű, 8. évfolyam után)Az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel összefüggő szakmai és műszaki feladatok gyakorlati megvalósítását végzi.Feladatai:* a megadott specifikációk szerint az erdőgazdálkodási tervekhez költségbecslések készítése, az erőforrás felhasználásának tervezése * erdészeti üzemek létesítésének, telepítésének, működtetésének, karbantartásának irányítása, műszaki ellenőrzése, az előírásoknak megfelelő teljesítmény biztosítása * az éves üzemtervnek megfelelően az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása, az erdészeti szak-, betanított és segédmunkások irányítása, a normák kialakítása, a teljesítményszint meghatározása * talajminták vétele, minőségi vizsgálatok végzése * környezet-, illetve természetvédelmi szempontok érvényesítése Jellemző munkakörök:* Erdészeti környezetvédő szaktechnikus * Erdésztechnikus * Erdőművelési technikus * Természetvédelmi technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2126 Erdő- és természetvédelmi mérnök6211 Erdész, segéderdészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A vadgazdálkodási technikus munkája sajátos ágazati tevékenység, amelynek főbb területei:   1. A vadgazdálkodás termelési technológiájának megfelelő munkafeladatok középszintű tervezése, előkészítése, levezetése, vezénylése, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése (vadtakarmány-gazdálkodás készletezése, szaporítás, vadvédelem, tenyésztés, állománynevelés, állományszabályozás, állományhasznosítás, feldolgozás, értékesítés).   2. Integrált és intenzív természet- és környezetvédelem az ágazati, valamint szakhatósági keretek között.   3. A mindenkori vadászati, vadgazdálkodási törvények betartása és betartatása, vagyonvédelem.   4. Vadászati szolgáltatás – vadászvendég fogadás, kísérés, vendéglátás, vadásztatás és vadászturizmus szervezése, preparálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás.   5. Vadbiológiai természetvédelmi és környezetvédelmi kutatási, fejlesztési tevékenység – megfigyelés, felmérés, adatszolgáltatás, új módszerek és technológiák kipróbálása, bevezetése és alkalmazása.  

VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 5 3129 16 63 10   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadgazdálkodási technikus   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – középiskolai végzettség,   – orvosi egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    3129    Egyéb technikusok (Vadgazdálkodás technikus)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5115    Felvásárló, átvevőhely-kezelő    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások    5129    Egyéb vendéglátóipari foglalkozások    5353    Kártevőirtó    5364    Természetvédelmi őr    6137    Kisállattenyésztő    6139    Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások    6221    Vadász    6222    Vadtenyésztő, -gondozó    6229  

A tevékenység jellemzően fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folytatható, fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.  

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   09 2 7490 03 90 05   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadászpuskaműves   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – szakmunkás képesítés az alábbi szakmák valamelyikében:   lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló, kovács, mechanikai műszerész, vagy ipari szakközépiskolai végzettség, vagy fémipari technikusi képzettség,   – betöltött 18. életév nappali képzés esetén, vagy   – betöltött 20. életév és kétéves szakmai gyakorlat.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    7490    Egyéb vas- és fémipari foglalkozások  

A vadászati jog tulajdonosával, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással összefüggő, jellemzően fizikai munka, egyszerű szervezési, irányítói tevékenység. A munkavégzés szabad területen, illetve tenyésztő-telepen történik.  

VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 2 6229 06 20 03   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadász, vadtenyésztő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga.   Tanfolyamos felkészülés esetén:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga,   – betöltött 18. életév,   – 2 év szakmai gyakorlat, illetve vadgazdasági alkalmazás.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6229    Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások (Vadász, vadtenyésztő)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)  

  ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 49 3629 09 1 0 08   2. Szakképesítés megnevezése: Üzleti ügyintéző   3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző       II. A tevékenység tartalma     Az üzleti ügyintéző tevékenységi körében bel- és külkereskedelmi ügyletek (üzletek) lebonyolításával foglalkozik. Fő feladata, hogy az üzletkötő (az üzletember) által megkötött ügyletek realizálásában aktívan közreműködjék. Ennek keretében és érdekében:   – gondoskodik az ügylet tárgyát képező áru vagy szolgáltatás behozatalához, kiviteléhez vagy belföldi forgalmazásához szükséges engedélyek, igazolások, bizonyítványok, tanúsítványok és más okmányok beszerzéséről, szabályszerű és pontos elkészítéséről, kitöltéséről,   – ellátja az áru vagy a szolgáltatás ellenértékének szerződés szerinti határidőre és módon történő kiegyenlítésével kapcsolatban a feladatkörébe tartozó ügyintézést,   – intézi az áru szállítmányozásával és fuvarozásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó szállítmánybiztosítási ügyeket,   – folyamatosan figyelemmel kíséri az említett munkafolyamatokat, ellenőrzi, elemzi és értékeli azok gazdaságosságát és hatékonyságát,   – elvégzi a tevékenységével összefüggő adminisztrációt, pontosan és naprakészen vezeti a feladatkörébe utalt nyilvántartásokat,   – folyamatos kapcsolatot tart az egyes hatóságokkal és intézményekkel, valamint az üzleti partnerekkel.       III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei     1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások*     a) Személyiségvonások, tulajdonságok   Kívánatos, hogy az üzleti ügyintéző személyiségét a nagyfokú   – pontosság,   – megbízhatóság,   – felelősségtudat,   – fejlett szociabilitás, nagy önuralom és türelem, figyelmesség, tapintat, udvariasság,   – szorgalom és kitartás,   – dinamizmus, valamint   – az egész tevékenységét, magatartását átható igényesség (általános szakmai, esztétikai) jellemezze.   b) Általános műveltség   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék legalább középiskolai (szakközépiskolai vagy gimnáziumi) érettségi bizonyítvánnyal. A tőle elvárt általános műveltségállomány minimuma a közismereti tárgyakból tett középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.   ____   * A szakmai ismeretek elsajátításához és a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen olyan általános alap- és kiegészítő ismeretek, jártasságok és készségek, valamint személyiségvonások, tulajdonságok, amelyek a szakmai vizsgán – közvetlen módon – nem kerülnek számonkérésre.     2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek**     a) Közgazdasági ismeretek   Az üzleti ügyintéző műveltségállományának része a gazdasági-közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó szakember felismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon, a makro- és a mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, értse az ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell továbbá a piacgazdaság működésének szabályait, főbb szereplőit és a döntéseiket befolyásoló tényezőket, a gazdaságpolitika eszközrendszerét és az egyes eszközök alkalmazásának lehetőségeit.   Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitika lényegi vonásait illetően és legyen véleménye a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiben is.   b) Jogi ismeretek   Rendelkezzék általános tájékozottsággal a mindennapi életben leggyakrabban felmerülhető jogi problémákról és azok célszerű, illetve lehetséges rendezési módjairól. Ismerje az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az állampolgárok között létrejövő legjellemzőbb jogviszonyok tartalmát és azok főbb formai-eljárási vonatkozásait.   Rendelkezzék jártassággal a kereskedelmi szakmai tevékenységre vonatkozó jogi szabályok ismeretében, nagy biztonsággal tudja eldönteni: mely jogi kérdések, problémák tartoznak a kereskedő és melyek a jogi szakember kompetenciájába.   c) Vállalkozási alapismeretek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék olyan vállalkozási, vállalatgazdálkodási, statisztikai, tervezési, számviteli és pszichológiai ismeretekkel, amelyek birtokában a vállalkozásban szakszerűen közreműködhet.   d) Irodai, levelezési ismeretek   Az üzleti ügyintéző legyen képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával).   Ismerje és legyen képes gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs berendezéseket. Függetlenül attól, hogy a vonatkozó tudásanyagot milyen iskolatípusban vagy fokozatban, esetleg iskolarendszeren kívüli szakképzésben sajátítja el.   Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni a Word 5.5., a Works vagy ezek fejlettebb változatai szerint.   e) Kommunikációs készségek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék fejlett kommunikációs készségekkel, azaz   – írásban és szóban egyaránt érthető, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fejezze ki magát,   – az alkalmazásképes tudás szintjén ismerje a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó illem-etikett-protokoll szabályokat,   – tudja célszerűen és kulturáltan használni a telekommunikációs eszközöket, berendezéseket (telefon, telex, telefax),   – külső megjelenését a rendezettség, ápoltság és az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködési kultúra jellemezze.   ____   ** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlen vagy közvetett módon számonkérésre kerülnek.     3. Szakmai ismeretek***     a) Idegennyelv-ismeret   Ismerjen legalább egy idegen nyelvet az alapfokú külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga szintjén.   b) Kereskedelmi szakmai ismeretek   ——————————–   Témakör, * Ismeri, ** Alkalmazza   ——————————–   1. A kereskedelem szerepe a gazdaságban   1.1. Kereskedelem a gazdálkodás körfolyamatában, a kereskedelmi forgalmat befolyásoló tényezők *   1.2. A bel- és külkereskedelem feladata, szervezete és sajátos jellemzőik * 1.3. Áruk és szolgáltatások a kereskedelemben (azok hasznossága, minőségi jellemzői, a minőség tanúsítása és védelme, felelősség a minőségért, szabványok) *   1.4. A kereskedelmi munka termelékenysége és hatékonysága, a személyi tényezők *   1.5. A kereskedelmi hálózat egységei, a technikai tényezők *   1.6. A kereskedéshez szükséges pénzeszközök (tőke, hitel és kamatai) *   1.7. Az áruforgalom folyamata: beszerzés-készletezés-értékesítés *   1.8. Az áruforgalom mint közgazdasági, jogi, pénzügyi, fizikai és adminisztratív folyamat *   1.9. Az áruforgalmi mérlegsor, készlethatékonysági számítások, az értékesítés idő és összetételbeli vizsgálata (viszonyszámok, indexek, megoszlás) **   2. Marketing   2.1. Marketing alapfogalmak *   2.2. Marketingeszközök *   2.3. Marketing információs rendszer *   2.4. Marketingmenedzsment *   3. Áruk adásvétele belföldön **   3.1. Árubeszerzés: beszerzési döntések meghatározói, beszerzési források, üzleti tárgyalások és szerződések, az áru átvétele, a beszerzési munka tervezése és értékelése **   3.2. Készletezés: raktározás-tárolás, készletek összetétele, készletfajták, minőség és választék, készlethatékonyság **   3.3. Értékesítés: értékesítési módok, árubemutatás, értékesítési akciók, reklámeszközök **   4. A külkereskedelmi ügyletek és azok lebonyolítása   4.1. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai **   4.2. A külkereskedelmi ügylet folyamatai **   4.2.1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése: ajánlatadás-kérés, alku, szokások, jogi előírások, a Bécsi Egyezmény szerepe az ügyletelőkészítésben **   4.2.2. A külkereskedelmi ügylet megkötése: szerződések és azok tartalmi, formai kellékei **   4.2.3. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben **   4.2.4. A szerződések teljesítése, a hibás teljesítés következményei **   4.3. A koncentrált piacok fajtái, működése *   5. A biztosítás szerepe a kereskedelemben   5.1. A biztosítás szerepe a belkereskedelemben **   5.2. Nemzetközi biztosítási ismeretek, termékfelelőssége biztosítás, exporthitel-biztosítás, építési és szerelési biztosítás, tőkebefektetési biztosítás **   5.3. A szállítmánybiztosítás formái, szokványai és szabályai. A szállítmánybiztosítási károk rendezése **   6. Az áruk csomagolása (fogyasztói-gyűjtői-szállítói csomagolás, áruvédelem raktározás és szállítás során) **   7. Az áruk fuvarozása   7.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői: fuvarozó, fuvaroztató, szállítmányozó **   7.2. Fuvarozási módok és fuvareszközök: fuvarozási mód és útvonal megválasztása, logisztikai szemlélet **   7.2.1. Vasúti árufuvarozás **   7.2.2. A közúti, a légi és a folyami fuvarozás **   7.2.3. A tengeri árufuvarozás sajátosságai és fajtái **   8. Vámok   8.1. A vámok szerepe a gazdaságban: a vám mint a kereskedelempolitika eszköze *   8.2. Vám alapfogalmak: vámáru, vámút, vámfizetésre kötelezett, vámszabadterület, konszignációs raktár… **   8.3. Nemzetközi egyezmények, szerződések: GATT, EFTA, CEFTA, magyar–finn megállapodás stb. *   8.4. Vámtípusok, vámtarifák **   8.5. Vámeljárások, vámkezelés **   9. Pénzügyi műveletek a kereskedelemben   9.1. Bankok, monetáris és bankrendszer, nemzetközi pénzügyi intézmények, bankügyletek *   9.2. A pénzforgalom és annak eszközei: bankátutalás, csekk, váltó, hitelkártya, elektronikus fizetések **   9.3. Valuták és devizák, árfolyam, árfolyam-politika, devizagazdálkodás, devizapiac, devizapiaci ügyletek **   9.4. Fizetési módok (előrefizetés, okmányos meghitelezés, okmányos beszedvény, nyitvaszállítás, hitelnyújtás) fogalma, résztvevői, folyamatai, kockázatai **   9.5. A hitelek szerepe a kereskedelem finanszírozásában **   10. Gazdálkodási ismeretek   10.1. Az árrés szerepe a kereskedelemben: az árrés tartalma, árréshatékonyság számítása, árindexek **   10.2. Az ár és a hozzá fűződő szolgáltatások kapcsolata, a bel- és külkereskedelmi árképzés sajátosságai **   10.3. Költséggazdálkodás: költségek összetétele, költségelemzés és tervezés, a költségek mutatói **   10.4. A nyereség keletkezése, a kereskedelmi haszon fogalma és értelmezése. Nyereségelemzés és tervezés, az áruk nyereségtartalma, a nyereség mutatói **   ____   *** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlenül számonkérésre kerülnek.         IV. A szakmai vizsga     1. A vizsgára jelentkezhet, aki   – középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,   – igazolni tudja, hogy a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte.     2. A szakmai vizsga részei   – írásbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó komplex vizsgafeladatot old meg a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből, továbbá a választott idegen nyelvből – összesen 180 perc időtartamban,   – gyakorlati vizsga szakmai, irodatechnikai és üzleti levelezési ismeretekből (szakmai feladat számítógépes szöveg és táblázat szerkesztése),   – szóbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó – az általa húzott – komplex szóbeli kérdést fejti ki a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből. Ugyancsak a szóbeli vizsga keretében ad számot a vizsgázó a választott idegen nyelvi felkészültségéről az alábbiak szerint:     = beszélgetés általános témáról,     = a külföldi partnerrel való szóbeli kommunikáció egyszerű szituációban (üdvözlés, fogadás, szállásbiztosítás, pénzváltás, programszervezés, telefonkapcsolat stb.),     = egyszerű idegen nyelvű fordulatok fordítása magyarra.     3. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai   A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.   Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelölt, aki az írásbeli vizsgán elégtelen teljesítményt nyújtott idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.]   A gyakorlati vizsgán való sikertelen részvétel nem akadálya a szóbeli vizsga letételének, azonban bizonyítvány a vizsgázó számára csak akkor állítható ki, ha a gyakorlati javítóvizsgán megfelelt.   A szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből (1) elégtelen érdemjegyet kapott. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.] A sikertelen tantárgyi vizsgarész külön is megismételhető. A szakmai elméleti vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a jelölt az utolsó eredményes vizsgáját letette.       * * *      

OKJ-szám: 54 521 05Betölthető foglalkozás: Gépésztechnikus FEOR 3117Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Élelmiszeripari gépésztechnikus* Vegyipari gépésztechnikusRész-szakképesítések- Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó (középszintű, 10. évfolyam után)Gépek, berendezések beszerelését, működtetését és karbantartását végzi, részt vesz ezek megtervezésében.Feladatai:* gépek, mechanikai berendezések és mechanikai alkatrészek gyártásának, felhasználásának, karbantartásának és javításának műszaki ellenőrzése * a gépek felújításának, javításának, karbantartásának szervezése, irányítása * a rendelkezésre álló berendezések elhelyezésének és rendszerbe illesztésének irányítása, az új berendezések üzembe helyezése és a gépek termék- vagy műszakváltást megelőző beállítása * az üzemzavarok, minőségi problémák megszüntetése és kivizsgálása * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása, a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása és a gyártási feltételek folyamatos fenntartása * a mechanikai szerkezetek, kalorikus és áramlástechnikai gépek és berendezések, valamint az ezekkel kapcsolatos technológiai folyamatok tervezésében részfeladatok ellátása, a gyártás és beszerelés költségeinek, anyag- és munkaerő-szükségletének előzetes becslése * az új termékek gyártásának figyelemmel kísérése és a kezdeti problémák (típushibák, technológiai és dokumentációs hiányosságok stb.) jelzése, kiküszöbölésének előmozdítása Jellemző munkakörök:* Acél- és könnyűfém-szerkezeti technikus * Általános gépésztechnikus * Energia-átviteli technikus * Gépgyártás-technológiai technikus * Gépipari automatizálási technikus * Gépkenési technikus * Hőerő-gépészeti technikus * Műszerész gépésztechnikus * Szellőztetési technikus Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2117 GépészmérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

OKJ-szám: 54 211 17Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Üvegfestő, ólmozottüveg készítő (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 15   2. A szakképesítés megnevezése: üvegműves       II. A szakképesítés munkaterülete   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   3729 egyéb művészeti foglalkozások   7524 üveggyártó     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.   Üvegtárgyakat tervez és készít. Olyan vizuális, rajzi, plasztikai és szakmai alapképzettséggel rendelkezik, ami alkalmassá teszi az üvegipari gyártmány-előkészítésben és gyártmányfejlesztésben való részvételre.   Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves gyári és autonóm üvegművesség területén és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.   Képes korszerű, funkcionális és dísztárgyakat, prototípusokat és sorozatokat megtervezni és ezeket kiviteleztetni, felület megmunkálásokat elvégezni.   A tárgytervezés mellett autonóm művek létrehozására is képes.   Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ————————-   A szakképesítéssel   rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ————————-   31 5292 12 üvegfestő és ólomüvegező       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:     1. Általános vizuális alapismeretek   1.1. Rajz-festés   A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:   – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,   – a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,   – tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,   – bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.   A jelölt ismerje:   – a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,   – a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,   – az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)   A jelölt legyen képes:   – arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,   – mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,   – drapériák és különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,   – az épített külső és belső környezet ábrázolására,   – a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,   – emlékezet utáni ábrázolásra.   Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.   1.2. Rajz-mintázás   A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:   – geometriai testeket,   – csendéletet,   – enteriőrt,   – külső tereket, utcákat, tájképet,   – természeti formákat,   – emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),   – állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),   – drapériát,   – portrét,   – emberi alakot drapériával,   – aktot,   – emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,   – pillanatszerű mozgásokat (kroki).   Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.   Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.   Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.   Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.   A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:   – érem, plakett,   &n

  1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12            (54 8402 02)           (52 8402 02)   2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)   A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   C) Újságíró (középfokú)   D) Újságíró (felsőfokú)   E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2616 újságíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2617 rádióműsor-, televízió-műsor-szerkesztő   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési hírszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási hírszervezet vezetője   2614 kulturális szervező   2615 könyv- és lapkiadó szerkesztője   2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások (sajtóreferatúrák médiafigyelői, szemlézői, szóvivők)     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.     A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.   A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.   Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.   Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.   Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.   Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.     B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.   Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.   Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.   Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.   Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).   A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).   Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti objektív tájékoztatás megvalósulását.   Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).   Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.   Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.     C)–D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)   Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.   Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.   Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőr   zéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.   Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.   Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.   Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team”-ek) munkájában.     E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)   A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.   Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:     1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)–E)]   Ezek olyan sza

Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása: – ivó- és étkezési edények, – asztali terítés kiegészítő eszközei, – világítási eszközök üvegbúrái, – hutakész háztartási tároló üvegek, – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények, – díszműáruk, – új termékek prototípusának elkészítése, – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.

  ÜVEGFÚVÓ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 13   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegfúvó     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üvegfúvó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Golyófúvó   7524 Üvegműves   7524 Üvegolvasztó   3192 Minőségi ellenőr     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása:   – ivó- és étkezési edények,   – asztali terítés kiegészítő eszközei,   – világítási eszközök üvegbúrái,   – hutakész háztartási tároló üvegek,   – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények,   – díszműáruk,   – új termékek prototípusának elkészítése,   – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, valamint különböző hivatalos szervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele közösségi és egyéni problémák esetén.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagmozgatás és tárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (egyéni és kollektív védőeszközök, védőfelszerelések használata).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.   – A baleset kivizsgálásában közreműködés (jegyzőkönyv elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatása).   – A tűzvédelmi osztályok ismerete, a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete.   – A munkahely tűzriadó tervének ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A munkahely működését biztosító energiahordozók (gáz, oxigén, sűrített levegő, vákuum, vízhálózat, villanyáram) vezetékeinek megkülönböztetése szabványos jel&oum