Nagy felelősség, szép eredmények – a felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló

-          Meg kell különböztetnünk az egészségügy területén, az utóbbi húsz  esztendőben létrejött intézményes oktatási formákat – mondja Kiss Enikő, az általános ápolói ismeretek tanára. Régen a szakközépiskolákban folyt a tanítás, aztán. a rendszerváltással egy időben főiskolai keretek között is elindították a diplomás ápolói szakot,  tíz évvel ezelőtt pedig Pécsett, majd Budapesten is megkezdődött az egyetemi okleveles ápolóképzés.

Jelenleg a különféle tanfolyamokon történő oktatások tananyagai, főbb vonalakban, nem különböznek ezektől, másrészt pedig, képzési formától és jellegtől függően bizonyos könnyítéseket tartalmaznak. A legfontosabb minden esetben az, hogy az, aki ebben a hivatásban szeretné magát kipróbálni, megfelelő jártasságot kell hogy szerezzen az általános ápolói tevékenységekkel kapcsolatos tantárgyakban, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.

Széles körű tudás

Az általános ápolói oklevél megszerzése kitartást kívánó feladat, mivel a  képzés célja sokirányú és elég alaposnak mondható. Először is szükséges hozzá egy érettségi és egy adag hivatástudat, az utóbbi nélkül ugyanis nem megy a dolog. A jövendő ápoló kezdeti legfontosabb feladatai közé tartozik  az alaptudományok és az egészségügyhöz köthető társadalomtudományok elsajátítása. Ezek mellett egy speciális, teljes idejű szakmai gyakorlati képzésben kell részt vennie, ami magában foglalja  a 3 éves vagy 4600 órás elméleti oktatást.

Ez utóbbi a következő területekre terjed ki: Általános orvostan és szakorvosi tantárgyak, általános sebészet és szaksebészet, gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, terhes- és csecsemőgondozás. Mindezek mellett a jövendő ápolónak tisztában kell lennie a lelki egészségvédelem és pszichiátria alapfogalmaival, hiszen a későbbi gyakorlat során elsősorban ő az, aki vigasztalást tud nyújtani minden téren a beteg embereknek. Külön speciális tantárgyakként oktatják még az idősgondozást, vagyis a geriátriát, illetve a házi betegápolással kapcsolatos tudnivalókat. Az egészhez pedig hozzátartozik még az egészségügyben kötelező etikai szabályzat, valamint az ápolói tevékenység általános elveinek megfelelő ismerete.

Elhelyezkedés – pályaelhagyások

-          Munkám során természetesen vigaszt is kell nyújtanom – mondja László Katalin, aki több mint nyolc esztendeje dolgozik ezen a pályán. A tevékenységünk sohasem monoton, bár az is igaz, nem megfelelő hozzáállással el lehet benne fásulni, mivel rengeteg beteg, szenvedő emberrel találkozunk.

A fő probléma persze a fizetés, és azt hiszem leginkább emiatt nálunk az egyik legmagasabb a pályaelhagyók száma.” Valójában a kezdő  ápoló fizetése hivatalosan alig éri el a bruttó 95-100 ezer forintot. Persze van lehetőség a magán betegápolásra is, valamelyik magánintézetben vagy otthonápolási szolgálatnál. Csakhogy a magánintézmények árai a legtöbb ember számára nem igazán megfizethetőek, így mellékkeresetként az esetek többségében marad az otthonápolás, amivel kiegészíthető ez az igen alacsony fizetés.

A napi munkába nem lehet beleunni

-  Maga a munka változatos – folytatja László Katalin – hogy erről is beszéljünk végre, és ne csak a problémákról. Egy személyben mentőangyalnak és jó pszichológusnak kell lenni, mindenképpen szükséges megtalálni a megfelelő hangot a betegekkel és a hozzátartozóikkal. A mi feladatunk a vizsgálatra való felkészítés, a szak és mellékápolások sorrendjének meghatározása, a gyógyszerelés és az asszisztálás is. Mindez természetesen rengeteg dokumentációval is együtt jár, és elsősorban a mi munkánk része az egészségnevelésre való felkészítés illetve a rehabilitáció.

Én mindezt két műszakban teszem, napi több mint nyolc órában, amelyet mi le is dolgozunk mert általában rengeteg a tennivaló. Felkészültünk, hogy az ápolási célokat a kezelés során minden esetben képesek legyünk meghatározni. Fontos, hogy ezek a célok teljes mértékben reálisak legyenek, mivel ezek  fogják meghatározni, hogy milyen beavatkozásokat kell választanunk. Az ápolás céljainak a prevencióra és a rehabilitációra is ki kell terjedniük. A meghatározás időpontja és a célok elérésének időpontja közötti időszakot vizsgálva az ápolási célok lehetnek - rövid távúak, ami egy-három napot jelent, középtávúak, három nap és egy hónapon belül, illetve  hosszú távúak, az egy hónapon túlmenő időtartamú esetek.

Nyugat-Európában keresettek

- Számomra ez sosem volt kérdés – mondja Szegő Éva, aki jelenleg még tanul. Hogy őszinte legyek, szerencsésnek tarthatom magam, mivel megvan az anyagi hátterem, és én hivatástudatból űzhetem majd ezt a szép foglalkozást. Ha a körülményeim nem volnának biztosítva, és esetleg még albérletet is kéne fizetnem, azt hiszem azt már nem tudnám csinálni. Azért az se búsuljon, aki úgy érzi hogy hiába végzi el az általános ápolói képzést: Nyugat Európában ugyanis igen keresettek vagyunk, és nem kell mondanom, a fizetések sokszorosai az itthoniaknak.

Felelősségteljes és izgalmas feladatok

Kicsit talán baljósan hangzik az a fogalom hogy aneszteziológus, aki valami olyan helyiségben dolgozik, ahol nem tanácsos óvatlanul tartózkodni, hiszen munkája során al­ta­tó­ és léle­gez­te­tő ké­szü­lé­ke­k veszik körül, a polcokon körben meg ismeretlen eredetű fiolák rejtenek különleges narkotikumokat.

-  A helyzet természetesen nem ilyen félelmetes – mondja Orosz Borbála – aneszteziológiai szakápoló. Az altatóorvosok, munkájuk következtében az egészségügy egyik legjobban felkészült és leghumánusabb társasága, mi, szakápolók, pedig segítünk nekik, hogy felelősségteljes munkájukat a legjobban végezzék.”

Aki felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szeretne lenni,  az általános ápolói képzés megszerzése után, egy-másfél éves tanfolyamon tanulhatja meg a szakma fogásait. A többi pedig élesben folytatott gyakorlati képzés, ahol valóban minden pillanatnak szinte életbevágóan fontos szerepe van.  A jövendő szakember munkája során részt vesz a betegek megfigyelésében és úgynevezett monitorizálást végez, ami olyan mint a röntgenezés, csakhogy itt a beteg légzésfigyeléséről van szó elsősorban. Természetesen neki kell ellenőriznie a gyógyszerek meglétét az  ál­ta­lá­nos ér­zés­te­le­ní­tés­hez, leleteket  értékel és válogat, és tisztában van az orvosi narkózishoz szükséges folyamatok és eszközök minden tudnivalóival, amely nem csekély ismeretanyagot feltételez.

- A mi feladatunk elég speciális és felelősséggel teli, talán ettől olyan izgalmas – mondja Orosz Borbála. A munka közben valóban mély betekintést nyerhetünk az emberi szervezet működésébe és fenntartó erőinek világába, a sokszor sokkos, eszméletlen állapotú betegek esetében, akik műtét után szinte valóban egy új életre ébrednek.

PG

Vizsgázni is tudni kell

Ismerd meg a típusokat! Először is nem árt tisztázni: nem ugyanaz beszélni egy nyelvet, és levizsgázni belőle. Nem a te készülékedben van a hiba, ha a Szigeten remekül megérteted magad a hollandokkal, de már másodszor buksz meg a nyelvvizsgán. Lehet persze sopánkodni, hogy rossz a rendszer, de jobban jársz, ha inkább kiismered, és legyűröd. Ezért aztán először is nézd át alaposan, hogy melyik nyelvvizsga mire helyezi a hangsúlyt, melyik teszt felelne meg neked legjobban, és arra a típusra készülj.Valóban nyelvvizsgára készítenek?Ha egy nyelviskola vagy egy nyelvtanár azt hirdeti magáról, hogy nyelvvizsga-felkészítőt tart, akkor először is kérdezd meg, hogy melyikre készít fel. Ha erre nem kapsz egyenes választ, akkor azonnal fordulj sarkon, és keress másik helyet. A nyelvvizsgára ugyanis nem úgy kell készülni, hogy haladunk egy nyelvkönyv szerint, hanem speciálisan azokat a feladatokat kell gyakorolni, amely a nyelvvizsgán várható. Ha egy tanár nincs tisztában azzal, hogy milyen feladatok vannak az adott vizsgán, akkor csak rabolja az idődet.Tesz, teszt, tesztA legtöbb nyelvvizsgaközpont kiadja a korábbi évek tesztjeit, érdemes azokat gyakorolni. E sorok írója például a Rigó utcai központ tesztjeit gyakorolta, és bizony találkozott ismerős példamondatokkal a vizsgán… Azért is hasznos, ha kidolgozod a feladatokat, mert mindig vannak olyan sablonmondatok, amelyekért pontokat kaphatsz, bármilyen témát kapsz is. Tudod, milyen sok helyzetben felhasználható a „kép felső sarkában”, a „háttérben” vagy éppen a „legkedvesebb időtöltésem” kifejezés?

Nádbútorkészítő, bútornádazó

– Trópusi nád felhasználásával tárgyak készítése.   – A trópusi nád és egyéb szálas anyagok megmunkálása.   – A műveletekhez a hagyományos fonásmintakincs megismerése.   – Nádból fonott lakberendezési tárgyak, bútorok, garnitúrák készítése.   – A fenti anyagokból készült meghibásodott tárgyak javítása.   – Új bútorelemek, térelválasztók, öltözőfalak, burkolatok kézi nádazása, nádszövetezése.   – Az anyag, a forma, a stílus egységét ötvözve a praktikummal a használhatósággal alkotó tervezés.   – Régi bútorok restaurálás értékű újranádazása, javítása.  

Vizsgadíjak

ARMA:   Szóbeli Írásbeli Komplex Alapfok 3 400,– Ft 5 300,– Ft 8 700,– Ft Középfok 5 800,– Ft 6 900,– Ft 12 700,– Ft Felsőfok 7 400,– Ft 8 500,– Ft 15 900,– Ft   BME: A 2005. július 1-től érvényes vizsgadíjak   ÁLTALÁNOS NYELVVIZSGA   Alapfok Középfok Felsőfok A (szóbeli) 4 000 Ft 5 500 Ft 8 000 Ft B (írásbeli) 5 500 Ft 9 000 Ft 11 500 Ft C (komplex) 9 500 Ft 14 500 Ft 19 500 Ft   SZAKNYELVI NYELVVIZSGA Alapfok Középfok Felsőfok A (szóbeli) 5 000 Ft 8 500Ft 11 000 Ft B (írásbeli) 8 000 Ft 10 000 Ft 13 000 Ft C (komplex) 13 000 Ft 19 000 Ft 24 000 Ft    KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA Alapfok Középfok Felsőfok 3 300 Ft 5 400 Ft 6 900 Ft   ELJÁRÁSI DÍJAK KÓDTÖRÉS 500 Ft IGAZOLÁS 1500 Ft HALASZTÁS RÉSZVIZSGA ESETÉN A vagy B típus 1500 Ft HALASZTÁS KOMPLEX VIZSGA ESETÉN C típus 3000 Ft FELÜLVIZSGÁLATI DÍJ 1500 Ft KÉSEDELMI PÓTDÍJ RÉSZVIZSGÁNKÉNT 1500 Ft   Alliance Française:   Jelentkezni az általunk biztosított jelentkezési lap kitöltésével illetve a vizsgadíj befizetésével (22500 Ft, gimnazistáknak és AF tagoknak 20700Ft, AF bankszámla szám: 10800014-90000005-01884731 Alliance Française&quot Szegedi Francia Kulturális Egyesület, név és vizsgatípus feltüntetésével) és annak igazolásával valamint két felbélyegzett válaszborítékkal lehet. A jelentkezéshez szükséges lapot és csekket postán is lehet kérni, felbélyegzett válaszborítékot csatolni kell. Az a jelentkező, aki a vizsgadíj befizetése után nem kíván nyelvvizsgázni, írásban (levélben vagy faxon) kérheti ezt – a beíratkozási határidőig, ebben az esetben a vizsgadíj 80%-át visszatérítjük – a beíratkozási határidő után a vizsga halasztható, amelynek érvényessége 6 hónap. A halasztási kérelem feltétele a vizsgadíj további 20%-ának befizetése. ECL: A vizsgadíj összegét a Titkárság euróban, az Országos ECL Nyelvvizsga Központ a nemzeti valutában állapítja meg. (80 euro / 19.000.-Ft) ESOL: Az árak a 2005. decemberi állapotot tükrözik!   Alapárak Késedelmi díjjal PET HUF26,000 HUF31,000 FCE HUF35,000 HUF40,000 CAE HUF36,000 HUF41,000 CPE HUF38,000 HUF43,000 BEC Preliminary HUF26,000 HUF31,000 BEC Vantage HUF35,000 HUF40,000 BEC Higher HUF36,000 HUF41,000 CELS Preliminary Reading/Writing/Listening: HUF 10,500 Speaking:HUF 11,500   CELS Vantage Reading/Writing/Listening: HUF 10,500 Speaking:HUF 11,500    CELS Higher  Reading/Writing/Listening: HUF 10,500 Speaking:HUF 11,500   A vizsgadíjak vizsgaidőszakonként változhatnak. Euro:B1- alapszint:Vizsgadíj 12,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft B2- középszint: Vizsgadíj 15,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft C1- felsőszint: Vizsgadíj 18,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft EuroPro:B1- alapszint: Vizsgadíj 14,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft B2- középszint:  Vizsgadíj 18,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft C1C2- felsőszint: Vizsgadíj 21,500 Ft Különeljárási díj 3,000 Ft Gazdasági: Alapfok 5 400 Ft csak szóbeli

Művelődési házak Budapesten és vidéken

Művelődési házak Budapesten: Almássy téri Szabadidőközpont  Ferecvárosi Művelődési Központ  Fonó Budai Zeneház   Gazdagréti Közösségi Ház  József Attila Művelődési Központ  Kamaraerdei Ifjusági Park  Kispesti Munkásotthon   Napház Khamorro  Óbudai Művelődési Központ  Őrmezei Közösségi Ház  Petőfi Csarnok   Postás Művelődési Központ   Rózsa Művelődési Ház     Vidéki művelődési házak: József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház-BajaSzent László Általános Művelődési KözpontCeglédi Kossuth Művelődési KözpontBelvárosi Közösségi Ház-DebrecenDebreceni Művelődési KözpontJózsef Attila Művelődési Központ-DunakesziMunkásművelődési Központ Közhasznú Társaság-DunaújvárosSzepes Gyula Művelődési Központ-ÉrdFéja Géza Közösségi Ház-Esztergom Megyei művelődési központok: Megyei Művelődési Központ EgerBabits Mihály Művelődési Ház – Szekszárd  Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ – Pécs   Budapesti Művelődési Központ – Budapest  Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ – Debrecen  Megyei Művelődési és Ifjusági Központ – Zalaegerszeg   Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet – Salgótarján Pécsi Kulturális Központ – Pécs    

Vízvezeték és központifűtés-szerelő

A vízvezeték- és központifűtés-szerelő: olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szerez, amelynek segítségével ismeretei, jártasságai, készségei felhasználásával– alkalmas arra, hogy gyakorlati munkáját elméletileg megalapozottan, önállóan szervezze, végezze és ellenőrizze,– a vizsga után képes munkakörét önállóan, szakszerűen ellátni, és képes a szakma fejlődését, változásait nyomon követni,– vízvezeték és központi fűtés kivitelezési munkáit tervek alapján, a szabványok, előírások, munka- és tűzvédelmi ismeretek birtokában végzi.– Ezért ismerje a vízellátás témakörében:= az ivóvíz tulajdonságait, tisztítását,= a vízellátó rendszereket, azok működését, kialakítását,= a nyomóhálózat részeit, csatlakozásukat, szerelésük módját,= a berendezési tárgyakat, azok szerelését,= a melegvízellátás módjait, berendezéseit.– Fűtéstechnikában ismerje:= a fűtési rendszereket, azok működését jellemzőit,= a hőtermelőket, azok működését, szerelését, előírásait,= a fűtési csőhálózat kialakítását, szerelését,= a kiegészítő berendezéseket, a fűtési körök elemeit, szerelési előírásait,= a hőhasznosítás módjait (hőcserélők típusait),= a tüzeléstechnika alapjait, kémények kialakítását,= a szabályozás automatizálás rendszereit.= valamennyi felsorolt témakör rajzaiban el tudjon igazodni, a tervek alapján a szerelési tevékenységet elvégezze, a munkát ellenőrizze.– Csatornázás témakörben ismerje:= a csatornázási rendszereket, azok elemeit, berendezési tárgyait, a szennyvízkezelést,= a rendszerek szerelését, kivitelezését tervek, szerelési vázlatok alapján el tudja készíteni.– Vízellátási, csatornázási, fűtési munkáknál ismerje a felhasználható anyagokat, azok tulajdonságait, jellemzőit, segédanyagokat, azok alkalmazását, megmunkálhatóságát.– Szakmai munkáját, amely a szellemi tevékenység elemeit is tartalmazza, nagyfokú önállósággal végzi, ellenőrzi. Ennek érdekében képes:= az egyértelmű rajzolvasásra,= a rendelkezésre álló gépek, szerszámok, kéziszerszámok kezelésére és folyamatos működtetésére,= az elkészítendő technológiákat kapcsolni tudja az építőmesteri és befejező szakipari technológiákkal,= helyes szerszám megválasztására, segédeszközök használatára, készítésére, szerszámok karbantartására,= a technológiai előírások betartására,= minőségi munkavégzésre, az elkészült munka ellenőrzésére,= környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartására és betartatására.

Műtössegéd

A szakképzett műtőssegéd kórházak, általános és speciális műtőiben, valamint központi műtőegységeiben a következő feladatokat végzi:   — előkészíti a műtétek során használatos technikai berendezéseket, és ellenőrzi azok működőképességét,   — előkészíti a műtétekhez szükséges technikai eszközöket, és irányítással működteti azokat,   — elhelyezi a műtőteremben     = a műtéti kiírásnak megfelelően a műtétekhez szükséges steril alaptálcákat, kiegészítő műszereket, szetteket, asepta dobozba csomagolt textíliákat, kötszereket, varróanyagokat,     = érzéstelenítő szereket, infúziós oldatokat,     = egyszerhasználatos anyagokat, ellenőrzi azok felhasználhatóságát,   — előkészíti a beteg műtéti területét, ha szükséges szőrteleníti azt, a gipszkötést eltávolítja,   — a beteget műtőbe, illetve műtét után az osztályra vagy az intenzív betegellátó osztályra szállítja,   — szakszerűen fekteti a beteget különböző típusú műtétekhez,   — beöltözteti az operáló team tagjait,   — a műtétben résztvevő műtős szakasszisztensnek beadja a steril anyagokat és eszközöket,   — a műtét folyamán a team tagjainak utasításait végrehajtja,   — a műtét ideje alatt a műtőteremben tartózkodik, azt csak a műtősnő tudtával hagyhatja el,   — fertőtleníti a műszereket, és elvégzi a műtő helyiségeinek fertőtlenítő takarítását,   — a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kezeli a szennyest, szemetet és a veszélyes hulladékot,   — kezeli a szövettani anyagokat, és továbbítja azokat szövettani, illetve bakterológiai vizsgálat elvégzésére.      

Vízügyi technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 853 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műtéti asszisztens – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 723 01Betölthető foglalkozás: Szakasszisztens (orvosi) FEOR 3232 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra) Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Boncmester* MűtűtechnikusRáépülések*** Endoszkópos szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)* Műtéti szakasszisztens (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Gipszmester (középszintű, 10. évfolyam után)- Műtőssegéd (középszintű, 10. évfolyam után)Az orvos utasításai alapján önállóan vagy a szakorvossal közösen elvégzi a diagnózis megállapításához és a betegségek kezeléséhez szükséges teendőket.Feladatai:* a betegek tájékoztatása és felkészítése a vizsgálatokhoz és kezelésekhez * a vizsgálathoz és kezeléshez szükséges eszközök és anyagok előkészítése * asszisztálás az orvosnak a vizsgálatnál és kezelésnél, a hatáskörébe tartozó vizsgálatok és kezelések önálló elvégzése * asszisztálás az orvosnak a különböző műtéti beavatkozások előtt álló betegek érzéstelenítésében és altatásában * a műtő előkészítésének irányítása, asszisztálás az orvosnak a műtét közben * hallásvizsgáló berendezésekkel hallásvizsgálatok végzése, a beteg megtanítása a hallókészülékek használatára, kezelésére, karbantartására * elektromos berendezésekkel a szív és az agy működésének rögzítése, megfigyelése * természetes gyógyforrások alkalmazása * gyógykezelés és a test anatómiai szerkezetét bemutató felvételek készítése céljából ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések kezelése * laboratóriumokban vizsgálati anyagok levétele, előkészítése, vizsgálata, feldolgozása * a betegnyilvántartás, az előjegyzési napló, a terápiás adminisztráció vezetése * a gyógyászati eszközök és anyagok utánpótlása, a meghibásodott berendezések javíttatása * egészségnevelés és tanácsadás Jellemző munkakörök:* Aneszteziológiai szakasszisztens * Audiológiai szakasszisztens * Citológiai szakasszisztens * EEG-asszisztens * EKG-asszisztens * Elektrofiziológiai szakasszisztens * Elektronmikroszkópos szakasszisztens * Endoszkópos szakasszisztens * Fizioterápiás asszisztens * Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens * Hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens * Izotópasszisztens * Képi diagnosztikai asszisztens * Klinikai laboratóriumi asszisztens * Laboratóriumi asszisztens * Légzésfunkciós asszisztens * Mikrobiológiai laboratóriumi asszisztens * Műtős szakasszisztens * Pulmonológus-allergológus asszisztens * Radiofarmakológiai szakasszisztens * Röntgenasszisztens * Röntgen-műtős szakasszisztens * Szemészeti szakasszisztens * Szövettani laboratóriumi asszisztens Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3231 Általános asszisztens3233 Fogászati asszisztensMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műtárgyvédelmi munkatárs – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 211 12Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő* Múzeumi preparátor* Műtárgyvédelmi asszisztensRáépülések*** Restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével) (emelt szintű, érettségivel)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vízműkezelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 853 06Betölthető foglalkozás: Kútműgépkezelő FEOR 8231Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Rész-szakképesítések- Hidroforkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Vízgépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)Kezeli és felügyeli a települések, ipartelepek ivóvíz-, illetve iparivíz-ellátását szolgáló gépi berendezéseket.Feladatai:* a közegészségügyi előírások és a kezelési utasítás betartása * a vízellátás egy jól körülhatárolt részfeladatának (szivattyútelepek, tisztítóberendezések működtetése stb.) elvégzése * a gondjaira bízott gépek, berendezések ápolása, karbantartása (kenőanyagpótlás, szivárgó tömítések cseréje, légtelenítések elvégzése stb.) üzemanyag-ellátása és a kisebb hibák elhárítása * a víz kitermelése és tisztítása a felhasználás módjától (ipari vagy ivóvíz) függően * a megtisztított víz összegyűjtése és eljuttatása a fogyasztókhoz * a víz minőségének ellenőrzése, minta vétele és továbbítása a laboratóriumba * a fogyasztásmérő műszerek állásának és a tárolók vízszintjének feljegyzése Jellemző munkakörök:* Vízderítő-kezelő * Vízműgépházi gép kezelője * Vízműklórozó berendezés kezelője * Vízműmangántalanító kezelője * Vízműszivattyú-kezelő * Vízműszűrőház kezelője * Víztisztítótelep kezelője Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8224 Vízturbinagépész, -kezelő8232 Csatornaüzemi gépkezelő8233 Vízszivattyúgép-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műtárgyvédelmi asszisztens

A műtárgyvédelmi asszisztens, egyetemi/felsőfokú végzettséggel rendelkező műtárgyvédelmi szakember/restaurátor irányítása mellett, a kulturális örökség megőrzése és megóvása területén fejti ki tevékenységét. Munkájába beletartozik: az ásatásokon való leletmentés, a tárgy anyagi és állapotmeghatározása, a szerves anyagú tárgyak szükséges fertőtlenítése, a kerámia-, üveg-, fém-, fa-, papír-, textil-, bőr- és csonttárgyak tisztítása, megerősítése, töredékeinek összeragasztása, a tárgy stabilitását szolgáló, elfogadott konzerválási eljárások kivitelezése, a műtárgyak megfelelő csomagolása és szállítása, raktározása, kiállításban való elhelyezése a megelőző konzerválás alapelvei és ajánlásai szerint, valamint a legelemibb műtárgy-konzerválási eljárások alkalmazása.   Felelős a konzerválásra átvett műtárgy által hordozott kultúrtörténeti információk és készítéstechnikai jellemzők megtartásáért, a tárgy fizikai és kémiai állapotáért, stabilitásának növeléséért. Felelős továbbá az illetékes muzeológussal együtt a gyűjteményi raktárak fertőtlenítéséért. Rendszeresen méri a műtárgykörnyezet klíma- és fényviszonyait, és kezeli azokat a készülékeket és berendezéseket, amelyek egy raktár vagy egy kiállítótér klímáját és fényviszonyait szabályozzák.   Munkája során betartja a műtárgyvédelem etikai szabályait, a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat, a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelem szabályait.  

Vízműkezelő

– A vízműkezelő szakmunkás a szakismeretének megfelelő, alábbiakban felsorolt tevékenységeket az adott közüzem belső szervezeti szabályzatának megfelelő irányítással önállóan, felelőssége tudatában végzi.   – Vízkitermelő, illetve vízkivételi létesítmények, tisztítóművek, szűrőberendezések és ezek kiszolgáló berendezéseinek kezelése, karbantartása.   – Fertőtlenítés elvégzése, biztonsági szabályok és védőfelszerelések alkalmazása.   – A víz útjának nyomon követése a kitermeléstől a fogyasztóig.   – Víztárolókkal kapcsolatos feladatok, a tartalék szerepe a vízellátásban, a víz mennyiségének és minőségének megóvása a tárolás alatt.   – A csőhálózat üzemeltetése, karbantartása.   – A vízellátáshoz szükséges és elégséges nyomás biztosítása.   – Ivóvízellátási haváriák elhárítása.   – Az átemelő gépházak és a közbenső tárolók ellátott terület topográfiai adottságaihoz illeszkedő rendszerének ismerete.   – Összetett vízellátó rendszer egységeinek összehangolt üzemeltetése.   – Kisfeszültségű villamos energia elosztó hálózat üzemeltetési és biztonsági szabályainak ismerete.   – Alapfokú számítógépes műveletek végzése.   – A víziközmű nyilvántartásának ismerete.    

Műszakicikk-kereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 51 341 01Betölthető foglalkozás: Kereskedő FEOR 5111 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyamaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Kisgép- és műszakicikk-kölcsönző (középszintű, 10. évfolyam után)Különféle árucikkeket pl. élelmiszereket, ruházati és elektronikai cikkeket, háztartási felszereléseket, bútorokat vásárol a termelőktől és ad el a fogyasztóknak vagy viszonteladóknak.Feladatai:* piaci ismeretek alapján a beszerzendő áru fajtájának és mennyiségének meghatározása * a beszerzési lehetőségek felkutatása, tárgyalás a termelővel, illetve annak képviselőjével a vásárlás feltételeiről * az áru átvétele, tárolása * a vásárlók kiszolgálása * készpénz, csekkek kezelése * nyilvántartás vezetése a beszerzésekről és az eladásokról * a kisegítő személyzet munkájának felügyelete Jellemző munkakörök:* Autóalkatrész-kereskedő * Autóápolásicikk-kereskedő * Autókereskedő * Bútorkereskedő * Drogériai kereskedő * Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő * Használtcikk-kereskedő * Háztartásifelszerelés-kereskedő * Híradástechnikai- és elektronikaicikk-kereskedő * Kereskedő-boltvezető * Könyvkereskedő * Látszerész és fotócikk-kereskedő * Ruházati kereskedő * Tüzelő- és építőanyag-kereskedő * Vas- és műszaki kereskedő * Vegyeskereskedő * Virágkereskedő * Zöldség-, gyümölcskereskedő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5112 Eladó5113 Piaci, utcai, vásári árus5115 Felvásárló, átvevőhely-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vízkútfúró – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 852 20Betölthető foglalkozás: Kútfúrógép-kezelő FEOR 8325Képzési idő: Legfeljebb 500 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelállítja és működteti a közepes és nagy mélységű (néhány száz méter) kutak létesítésére alkalmas fúróberendezéseket és a berendezések gépegységeit.Feladatai:* a fúróberendezés helyszínre szállítása, összeszerelése és a berendezés részegységeinek (emelőmű, öblítőszivattyú stb.) üzembe helyezése * a fúróárbóc felállítása, a gondjaira bízott berendezések kezelése, karbantartása és a használatuk során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a fúrófej, a súlyosbítók, a központosítók és a fúrócsövek csatlakoztatása, a fúrószár összeállítása * a fúrólyuk mélyítéséhez szükséges öblítőfolyadék elkészítése és keringetése zárt körben (iszap-tartály, fúrócső, fúrófej, gyűrűstér) * a fúrócső lemélyítése, az öblítőszivattyú kezelése, a kőzetek aprítását végző fúrószerszámok felforrósodásának és a furat beomlásának megakadályozása * az elkészített furatszakasz biztosítása, a béléscsőrakat beépítése, a fúrószerszámhoz újabb fúrószárak hozzáerősítése és a fúrás folytatása az előírt talpmélységig * a végleges talpmélység elérése után a termelő (szűrőcső) bélésrakat beépítése, a próbaszivattyúzás elvégzése, a kút biztonságos lezárása, az iszapgödör betemetése * a fúróberendezés szétszerelése és elhelyezése a szállítóeszközökön Jellemző munkakör:* Kútfúrási gépkezelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7111 Mélyfúró7121 Olajbányász7645 Vízépítési foglalkozásúMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Műszaki üzletszervező technikus

A műszaki üzletszervező technikus fő feladata a műszaki-technikai területekhez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezetek (magánvállalkozások, állami cégek, költségvetési intézmények) gazdasági stratégiájának kialakításában való részvétel működésük szervezése, irányítása, átalakítása.     Tevékenységének részét képezik az alábbi szakmunkaterületek is:   – kisvállalkozások létrehozásában, illetve nagyobb vállalkozások részegységeinek kiépítésében és vezetésében való részvétel,   – ipari termelőegységek piackutatási, piac- és eladás-szervezési feladatainak megoldásában való közreműködés,   – egy kisvállalkozás vagy egy nagyvállalati részleg szervezési és vezetés-módszertani feladatainak megoldásában, munkaköri ellátásában való részvétel,   – kis vagy közepes nagyságú gazdálkodó szervezetek gazdasági adminisztrációjának részben vagy egészben történő lebonyolításában való közreműködés, megfelelő gyakorlat után irányítása és szervezése,   – kis vagy közepes nagyságú termelőegységek irányítási, vezetési feladatainak ellátásában való részvétel,   – gazdálkodó szervezetek informatikai szakfeladatainak ellátásában, üzleti informatikai hálózatok szervezésében, működtetésében való közreműködés,   – a gazdálkodó szervezetek munkaerő-szervezési feladatainak ellátása, munkaerő-piaci igényeinek realizálása,   – üzletkötői tevékenység megszervezése, koordinálása és végzése,   – PR-, reklám- és személyzeti feladatokban való szükség szerinti közreműködés.    

Vízkútfúró

– Hatósági, szakhatósági engedélyek és kiviteli tervdokumentáció előírásai alapján ivó-, öntöző-, ipari, továbbá hévízfeltáráshoz kapcsolódó egészségügyi, fürdési célokat szolgáló víz biztosítása 0–2500 m mélységközben kijelölt vízadó rétegekre mélyített kutakból. – Meghibásodott kutak javítása, felújítása. – Felhagyott kutak megszüntetése, eltömése. – Rétegvíz megfigyelő kutak létesítése

Műszaki termékminősítő – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 520 01Betölthető foglalkozás: Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr FEOR 3192 Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságMunkavédelmi szempontból ellenőrzi a munkahelyeket, a felhasznált vagy értékesített termékeket és biztosítja a gyártmányokra vonatkozó minőségi szabványok és előírások betartását.Feladatai:* tanácsadás a munkaadók és a dolgozók képviselői számára a munkavédelmet és a munkahelyi környezetet érintő törvényekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban * a munkahelyek ellenőrzése annak érdekében, hogy a munkahelyi környezet, a gépek, berendezések felszereltsége és állapota megfeleljen a hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és jogszabályoknak * tényfeltáró beszélgetések, valamint a munkafolyamatokra vonatkozó baleseti statisztika elemzése és a munkák megfigyelése alapján a biztonsági és balesetvédelmi szabályok betartásának és a védőeszközök használatának ellenőrzése * a kész- és félkész termékek ellenőrzése, a gyártási specifikációk és termékszabványok teljesítése érdekében * a legyártott termékekből a minőség megállapítása céljából minta vétele és vizsgálatokra való előkészítése, a kiválasztott minta fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságainak meghatározása laboratóriumi eszközökkel, a vizsgálatok eredményéről feljegyzések készítése és ezek alapján mérési jegyzőkönyv készítése * a minőségi problémák kiküszöbölési módozatainak meghatározása, a javíthatatlan termékek leselejtezése Jellemző munkakörök:* Építési, épületgépészeti műszaki ellenőr * Építési műszaki ellenőr * Folyam- és mederkotrási ellenőr * Forgalmi műszaki ellenőr * Gyártásközi műszaki ellenőr * Idegen áru műszaki átvevője * Késztermékellenőr * Közúti műszaki ellenőr * Műszer-hitelesítő, műszaki bemérő * Postai műszaki biztos * Termékhibajelző * Végátvevő, végellenőr * Villamossági műszaki ellenőr Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3193 Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboránsMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Műszaki számítástechnikai technikus

A műszaki számítástechnikai technikus   – összeszerel egyedi számítógépes munkaállomásokat a feladathoz illeszkedő konfiguráció szerint,   – számítógépek és perifériák működőképességét vizsgálja, hibabehatárolást és javítást végez,   – számítógép-hálózatok munkaállomásait és vezérgépét telepíti, a hálózat hardverkiépítését irányítja, operációs rendszert installál,   – számítógép-hálózatokban tesztelést, hibakeresést és hibajavítást végez,   – számítógép-rendszerek és -hálózatok hardver- és szoftverfelügyeletét – a rendszergazda feladatait látja el,   – analóg és digitális áramköröket és berendezéseket helyez üzembe, üzemelteti, karbantartja és javítja,   – szabályozási és vezérlési feladatokat ellátó rendszereket állít össze, telepít, üzemeltet,   – ipari fizikai folyamatok és elektronikus berendezések jellemzőinek mérési elveit kidolgozza, mérőrendszereket állít össze, telepít, mérési eredményeket értékel.    

Vízépítő technikus – OKJ képzés

OKJ-szám: 54 521 06Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Vízépítési búvár (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Víziközmű-építő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műszaki rajzoló (a szakirány megjelölésével)

– Ábrázolja és kivitelezi gépészeti tervezési és gyártási dokumentációk rajzait méretezett szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a szerszámok és készülékek rajzait méretezett szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a méretezett építészeti, épületgépészeti rajzokat szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a hidraulikus és pneumatikus rendszerek rajzait szabadkézi vázlatok alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a villamos kapcsolási rajzokat szabadkézi vázlat alapján   – Ábrázolja és kivitelezi a technológiai rajzokat   – Megadott méretek alapján mérethálózatot felépít   – Szabványosan elkészíti géprendszerek kinematikai rajzait   – Gépelemeket dokumentál, összeállítási rajzokon szabványosan ábrázol   – Önállóan megrajzolja egyszerű alkatrészek felvételi vázlatát   – Önállóan megszerkeszt egyszerű alkatrészrajzokat   – Megrajzolja, megszerkeszti egyszerű munkadarabok térbeli formáját   – A rajzdokumentációk rajzolását előkészíti, kivitelezi és szakszerűen tárolja   – Kezeli a szakterület szabványkészletét   – Betűket, szöveget rajzol és szerkeszt   – Szakszerűen kezeli és karbantartja a rajzeszközöket és rajzgépet   – Ceruzával és tussal rajzokat szerkeszt   – Kiviteli rajzokat készít CAD rendszerben számítógépen    

Víz és szennyvíztechnológus technikus

Jelentős vízforgalommal rendelkező (kommunális, ipari, mezőgazdasági) szolgáltató és termelő üzemek, víz- és csatornaművek víz- és szennyvíztisztító (kezelő) üzemegységeinek, telepeinek üzemeltetése, illetve ellenőrzése. – Felszíni és felszín alatti ember által forgalmazott víz (ivó- és ipari víz, fürdővíz, használati melegvíz) kezelése, tisztítása, szolgáltatása. – Települési és ipari szennyvíz, használt víz tisztítására, kezelésére, felhasználására és elhelyezésére kialakított művek, berendezések üzemeltetése, ellenőrzése. – Víz- és szennyvízminták vétele, előkészítése, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata helyszínen és laboratóriumban. – A környezeti elemek vizsgálata során alkalmazott analitikai eljárások végzése, a mérési adatok elsődleges feldolgozása. – Ember által forgalmazott víz vagy szennyvíz mérése, az adatok naplózása, időszakos értékelése mennyiségi és minőségi követelmények szerint. –

Műszaki informatikai mérnökasszisztens

A műszaki informatikai mérnökasszisztens mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa   – mérnöki irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezését, üzemeltetését, tesztelését, karbantartását és korlátozott mértékben javítását,   – részt vesz műszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében, diagnosztizálásában, javításában, illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában segítséget nyújt a mérnöknek, illetve a döntéshozónak,   – a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,   – gondoskodik arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,   – a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működtetésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.    

Víz- és szennyvíztechnológus – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 853 02Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra) Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Szennyvíztechnológus* VíztechnológusIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 341 03Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások FEOR 5119 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzéseEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Építőanyag-kereskedő* Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő* Járműalkatrész-kereskedő* Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedőRész-szakképesítések- Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Gépészeti anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Járműalkatrész-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Telepi építőanyag-eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Villamossági anyag- és alkatrészeladó (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Víz és környezetgazdálkodási technikus

KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5842 01   1.2. Szakképesítés megnevezése: Környezet- és vízgazdálkodási technikus   II. A szakképesítés munkaterülete   2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Környezet- és vízgazdálkodási technikus   2.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás:    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Vízügyi technikus   2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Vízrajzi mérőtechnikusi feladatok ellátása.   – Területi vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok – beosztottként – megoldása.   – Környezetbarát vízkárelhárítási létesítési munkák technikusi feladatai.   – Csatornázási rendszerek üzemeltetése.   – Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése.   – Vízellátási hálózat és műtárgyainak üzemeltetése.  

Műsorvezető, játékvezető, konferanszié

A műsorvezető, játékvezető, konferanszié szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.   Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.   Munkáját a műsorkészítők rendjéhez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.   Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki képes feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködni, szerepelni.   A műsorvezető, játékvezető, konferanszié képes a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorok, előadások előkészítésére.   Képes a munkavégzéshez szükséges, személyéhez kapcsolódó alapvető szervezési, jogi és gazdasági feladatok ellátására.    

Virágkötő-berendező

VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 03 90 08   2. A szakképesítés megnevezése:   Virágkötő-berendező   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető),   – egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Virágkötő-berendező)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:   3. A képesítés célja:   A virágkötészeti, virágkereskedelmi kirakatrendezői, dekoratőri-berendezői, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   Az ábrázolási ismeretekkel is rendelkező szakképesített virágkötő-berendező képes a dísznövénytermelő, virágkötő üzemben, virágárusító standon, pavilonban, virágüzletben, virágszalonban virágkötészeti tevékenység végzésére, külső és belső terek, kirakatok, színpadok virágokkal, növényekkel való díszítésére, virágbolti eladó, virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházi előadó munkakör betöltésére, ilyen munkakörök irányítására, vezetői tevékenység végzésére.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,   – a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, koszorúk, kosarak, vázák, virágtálak, kompozíciók, falidíszek készítése élő virágok, növények, szárazvirág kötészeti anyagok, selyemvirágok, növények, kellékek felhasználásával, és azok csomagolása.   – húsvéti, adventi, karácsonyi, Valentin napi és más, jeles ünnephez kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése,   – esküvői, kegyeleti és egyéb alkalmi virágdíszek, díszítmények készítése élő növényekből, növényi részekből, szárazvirág-kötészeti anyagokból, különféle kellékek felhasználásával,   – külső és belső terek, kirakatok, színpadok virág- és növénydíszítése, növényösszeültetések készítése,   – virágkereskedelmi tevékenység végzése, annak középszintű irányítása,   – önálló vállalkozói tevékenység folytatása, alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok végzése,   – a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,   – valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.   2. Elméleti követelmények   Ismeret szintjén tudja:   – a virágkötészeti tevékenység múltját és a mai virágkötészet irányzatait,   – a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a virágkötészeti tevékenysége során találkozhat,   – a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiai ismereteket (szaporítás, ültetés, kezelés, gondozás, ápolás, kár- és kórképek, élettani betegségek felismerése, valamint az ellenük való védekezés),   – a termesztő berendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,   – az ábrázoló geometriai alapfogalmakat, úgymint   – a térelemek meghatározása, kölcsönös helyzete,   – szabályos testek szerkesztése,   – a térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,   – az axonometria és fajtái,   – a perspektivikus kép keletkezése,   – a virágkötő-berendező szempontjából fontos, az építész, a belsőépítész, a lakberendező, a dekoratőr által felhasznált anyagok és tárgyak fontos sajátosságait,   – a világítástechnikai alapismereteket,   – a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,   – a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,   – a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,   – a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,   – a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,   – az álláskereső technikákat.   Megértés szintjén tudja:   – a színtan alapjait (színkör, színkontraszt és fajtái) és ezek összhangját,   – a virágkötészet esztétikai alapjait, különös tekintettel a díszítő kellékek és selyemvirágok alkalmazására,   – a közösségi termek, irodák, üzletek, lakások funkcióit, azok jellemző berendezéseit, a virágkötészeti termékek felhasználási lehetőségeit,   – az installációk tervezését, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket,   – az egyedi virágkötészeti alkotások felhasználásának területeit,   – a növények részeit és azok élettani funkcióit,   – a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,   – a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,   – az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozás adózási előírásait,   – a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,   – az üzleti terv készítésének menetét,   – az üzleti tárgyalás technikáját,   – a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,   – a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,   – a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,   – a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,   – a kereskedelmi, előadói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,   – a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,   – a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,   – a termék- (márka) menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,   – a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,   – a szolgáltatási etikát,   – a reklám fogalmát és alkalmazását.   Alkalmazás szintjén tudja:   – a faj, fajta fogalmát,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan),   – a virágkötészeti alaptörvényeket, az arányosság, az aranymetszés törvényszerűségét,   – a stílusok, irányzatok jellemzőit,   – a csokrok, koszorúk, virágtálak, vázák készítésének szabályait,   – a növényösszeültetések készítésének elvi alapjait,   – virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban forgalmazott növények, növényi részek előkészítésének, tisztításának, kezelésének, a tartósságuk megőrzésének módjait, okait, szabályait,   – a tevékenység végzése során felhasználható ipari anyagok sajátosságait,   – modellek, makettek, tervrajzok készítését,   – a virágüzlet berendezésének szabályait,   – a kirakatrendezés, teremrendezés szabályait,   – a vevőkkel, megrendelőkkel való foglalkozás, a kiszolgálás szabályait,   – a tevékenysége során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,   – a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a virágkötő-berendező környezetében előforduló esetekre,   – a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,   – a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,   – az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,   – a leltározás folyamatát, követelményeit.   3. Gyakorlati követelmények:   Ismeret szintjén tudja:   – a vásárlókkal, megrendelőkkel foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,   – a készítményekhez szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani, idő- és árkalkulációt végezni,   – a készítményt értékelni, a hibákat felismerni,   – a készítményt térben elhelyezni, a teret díszíteni,   – a stílusokat felismerni, stílusjegyeket alkalmazni,   – dekorációs modelleket, maketteket, tervrajzokat készíteni,   – a látványtervezést.   Jártasság szintjén tudja:   – a különböző csokortípusokat és megkötésük technikáját,   – a különböző koszorú típusokat és megkötésük technikáját,   – az alkalmi díszítések készítésének technikáját (esküvői díszek, évfordulók, ünnepek virágdíszei),   – a szárazvirág és selyemnövény kompozíciók készítésének technikáját,   – a cserepes dísznövények gondozási, ápolási munkáit a virágüzletben,   – a növények, vágott virágok, vágott zöldek kezelését, a tartósság megőrzésének módjait,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használatos eszközök, szerszámok, alap-, segéd- és díszítőanyagok alkalmazási módjait,   – a kiültetési, illetve virágkötészeti, virágkereskedelmi célra alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári dísznövények felsorolását, jellemzését,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben jelentősséggel bíró évelő dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – a vágott virágot, lombot és termést adó fontosabb díszfák, díszcserjék, szárított virágok, növényi részek alkalmazási lehetőségeit,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban használt vágott virágok, cserepes dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – installációt tervezni, egyszerűbb installációkat elkészíteni,   – a florárium, epifitafa és egyéb összeültetések technikáját.   Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:   – csokrot (kézben kötött csokor, sírcsokor, menyasszonyi csokor) kötni,   – tűzött virágtálakat készíteni,   – ajándékdíszítést, csokor- és növénycsomagolást, díszcsomagolást készíteni,   – ruha és hajdíszeket összeállítani,   – növényösszeültetéseket készíteni,   – kegyeleti koszorút kötni,   – húsvéti, adventi, karácsonyi virágkötészeti összeállításokat (aranzsmanokat) készíteni,   – vázakompozíció(ka)t készíteni,   – szárazvirágból falidíszt, faliképet és kompozíciót készíteni,   – selyemvirágból kompozíció(ka)t készíteni,   – kosárdíszítést készíteni vágott virágból,   – girlando(ka)t készíteni.   Alkotó alkalmazás szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartásával:   – a virágkötészetben leggyakrabban használatos eszközöket, anyagokat, berendezéseket,   – a növények, növényi részek, vágott virágok, kellékek előkészítését a virágkötészeti munkákhoz.   4. Személyi követelmények   A szakma gyakorlásához szükséges   – az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,   – fejlett esztétikai érzék,   – rajzkészség,   – kézügyesség,   – kifogástalan személyi higiénia,   – fejlett kreativitás, alkotókészség,   – lehetőleg egy idegennyelv tudása.   IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   1. A szakmai vizsga részei   1.1. Írásbeli vizsga   1.2. Gyakorlati vizsga   1.3. Szóbeli vizsga   A gyakorlati vizsga nem nyilvános, de a gyakorlati vizsga munkái szakmai kiállításon bemutathatók.   A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.  

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozású FEOR 5119Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Virágbolti eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Virágdekoratőr (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkereskedő (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkötő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műholdas és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész

A műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész munkaterülete:   – Földi és műholdas műsorokat vevő antennák szakszerű telepítése, műszeres beállítása.   – Kisközösségi antennarendszerek tervezése, telepítése, a központ műszeres beállítása, szintezése, a hálózat szakszerű kiépítése, a rendszer műszeres végellenőrzése.   – Nagyközösségi antennarendszerek telepítése, a központ beüzemelése, a hálózat kiépítése tervdokumentáció alapján, a rendszer műszeres beállítása, végellenőrzése.   – Kábeltelevíziós fejállomások üzemeltetése, karbantartása.   – Antennarendszerek hibáinak megállapítása, műszaki dokumentációk alapján kijavítása, karbantartása.   – A javított egységek biztonságtechnikai ellenőrzése.   – Az antennarendszereknél felmerülő bejelentési, engedélyeztetési, üzemeltetési, kötelezettségek ismerete.    

Vincellér

VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 01 90 07   2. A szakképesítés megnevezése:   Vincellér   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető), addig alapfokú iskolai végzettség,   – egészségügyi alkalmasság.   (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia).   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Vincellér)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő)    6115    Szőlőtermesztő    6140    Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda)    7222    Bor-, pezsgőgyártó    8112    Italgyártó gépkezelő   3. A képesítés célja:   Kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban folytatott szőlőtermesztési, borászati, borkereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére, azok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített vincellér képes a szőlészeti-borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – A szőlőnövény (szőlőfajták) és környezeti igényeinek ismerete.   – A szőlő szaporítása.   – Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési elj&a

Műemléki helyreállító és restaurátor

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.   2. A munkaterület jellemzése     A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.     A műemléki védelem alatt álló   – épületek, építmények kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással való kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján való tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

Villanyszerelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 33 522 04Betölthető foglalkozás: Villanyszerelő FEOR 7624Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után)* Érintésvédelmi szabványossági villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után)* FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után)Rész-szakképesítések- Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva)Lakóházakban, ipari és gazdasági létesítményekben szereli vagy javítja az áramellátáshoz szükséges vezetékrendszert és a villamos hálózatba beköti a különböző fogyasztókat (villamos gépek, villanybojlerek, szerszámgépek, világítástechnikai eszközök stb.).Feladatai:* a tervrajzok és huzalozási rajzok áttanulmányozása * a védőcsövek falba süllyesztése vagy falra erősítése, az elosztódobozok, a kapcsolók, a biztosítékok, a kapcsolószekrények és a világítástechnikai szerelvények felszerelése, a falban tett kár kijavítása * a vezetőhuzalok lemérése és behúzása a védőcsőbe * a megfelelő vezetővégek csupaszolása és összesodrása * a fogyasztók bekötése és a bekötés helyességének ellenőrzése * a védőföldelések kialakítása és a földelési ellenállás rendszeres ellenőrzése * a villamosvezeték-rendszer meghibásodása esetén a hibahely behatárolása (zárlatos, szakadt vagy összeégett vezetékszakaszok, meghibásodott szerelvények, zárlatos fogyasztó, kiégett világítótestek stb.) és javítása Jellemző munkakörök:* Épületvilágítás-szerelő * Épületvillany-szerelő * Érintésvédelmi ellenőr * Karbantartó villanyszerelő * Villámvédelmi szerelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7445 Villamossági szerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Műemléki helyreállító

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik elsajátítják a műemlékvédelemben alkalmazott szerkezetek megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos speciális ismereteket, és ellátják a speciális feladatokat.     2. A munkaterület jellemzése   A kutató-, feltáró munka segítése, szemrevételezéses módszerekkel a károk felmérése, közreműködés a mintavételben, állagvédelmi, javító és helyreállító munkák elvégzése, hagyományos technológiák ismerete, alkalmazása.   A műemléki védelem alatt álló   – kőből, téglából, vályogból stb. épített, falazott, öntött épületszerkezetek (falak, födémek, lépcsők, korlátok, mellvédek, párkányok, burkolatok stb.) kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása, állékonyságának biztosítása   – faszerkezetek (tetőszékek, lépcsők, nyílászárók, falburkolatok, egyéb beépített faszerkezetek) helyreállítása, pótlása, kiegészítése, cseréje, megóvása, konzerválása, kártevők és egyéb károk elleni védelmet biztosító kezelése (felületmegóvási, -merítési, -impregnálási eljárásokkal), az anyag és szerkezet konzerválása, állékonyságának biztosítása   – kőből készült építészeti szerkezetek, tagozatok, kőszobrászati munkák és kőfelületek hagyományos megmunkálása, mintavétel, formakészítési technikák alkalmazása, mintázással történő kiegészítés megtervezése és elkészítése, tisztítások, felületkezelések és konzerválások, kőpótlások elvégzése   – fémből készült épületszerkezetek, szerkezeti elemek kutató-, feltáró munkára épülő dokumentáció alapján történő tisztítása, konzerválása védőréteggel való ellátása kiegészítése vagy megerősítése, pótlása, cseréje, helyreállítása.    

Villanyszerelő

A villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.

Műemléki fenntartó technikus

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik a képzés során elsajátítják a védelem alatt álló műemlékek vagy az örökség részét képező egyéb épületek, építmények, épületcsoportok, települések vagy településközpontok felújításához, konzerválásához szükséges ismereteket, és műemlékvédelmi szakember irányítása mellett felhasználják a történeti, kutatások, feltárások eredményeit és a vizsgálatokra épülő felújítási dokumentációt. – a kutatás, feltárás, állapotrögzítés,   – közreműködés a helyreállítás megtervezésében,   – a helyreállítás irányítása, munkaterületek biztosítása,   – műszaki ellenőrzés,   – gazdasági adminisztráció,   – szakmai dokumentumok készítése.  

Villanyszerelő

VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5216 032. A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő3. Hozzárendelt FEOR szám: 76244. Képzés maximális időtartama:Szakképzési évfolyamok száma: 3Óraszám: –5. Elmélet aránya: 30%6. Gyakorlat aránya: 70% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A villanyszerelő szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga: 1. (a 12. évfolyamon a 3. lezárt félév végén) III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–7624 Villanyszerelő2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–33 5222 02 Bányavillamossági szerelő33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 08 Villamosgép- és berendezéskezelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 10 Villamosmű-kezelő34 5251 01 Sújtólég- és robbanásbiztosvillamos-berendezés-kezelő51 5222 01 Felvonószerelő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus52 5422 03 Villamosgép és -berendezési technikus IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények1. A munkafolyamat előkészítéseA szakember legyen képes– átvenni a munkaterületet,– tanulmányozni és értelmezni a munka műszaki dokumentációját,– szükség szerint javaslatot tenni a terv módosítására,– felmérni és munkafázisokra bontani a szerelési munkát,– felmérni a munkaterület és a munkafolyamat veszélyeit,– meghatározni a munka anyagszükségletét,– meghatározni a munka szerszám- és eszközszükségletét,– meghatározni a munkához szükséges szerelői létszámot,– meghatározni a munkavédelmi eszközszükségletet,– ellenőrizni az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságát, gondoskodni azok szakszerű tárolásáról,– folyamatosan egyeztetni a munkaterületen dolgozó más szakmák képviselőivel,– betartani és betartatni a környezetvédelmi előírásokat.2. Épületvillamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– elosztóberendezést szerelni,– fogyasztásmérő helyet kialakítani,– vezetékhálózatot kiépíteni,– beltéri világítási berendezést szerelni,– kültéri világítási berendezést szerelni,– villamos szerelvényeket elhelyezni és szerelni,– fogyasztói berendezések részére csatlakozóhelyeket kialakítani,– épületinformatikai és épületautomatikai hálózatot kiépíteni,– villámhárító berendezést szerelni,– épületvillamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.3. Ipari villamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– kapcsolóberendezést szerelni,– ipari elosztóberendezést szerelni,– ipari energiaelosztó hálózatot szerelni,– vezérlő- és szabályozóberendezést szerelni,– ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.4. Villamos gép, készülék szereléseA szakember legyen képes– váltakozó áramú forgógépet szerelni,– egyenáramú forgógépet szerelni,– transzformátort szerelni,– villamos gépet, készüléket javítani, karbantartani, kezelését betanítani.5. Villamos légvezeték- és kábelhálózat építéseA szakember legyen képes– légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet elhelyezni,– légvezetéket szerelni,– légvezetéki kötést készíteni,– kábelt fektetni tartószerkezetre,– kábelt fektetni talajba,– kábelkötést készíteni,– vízzáró, tűzterjedést gátló kábelátvezetést készíteni,– légvezeték- és kábelhálózatot javítani, karbantartani.6. Munkafolyamatba épített ellenőrzések és mérések végzéseA szakember legyen képes– a munka megkezdése előtt a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munkafolyamatban a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munka átadásához szükséges méréseket és ellenőrzéseket elvégezni,– villamos berendezés érintésvédelmi rendszerén szerelői ellenőrzést végezni,– üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni,– hibameghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végezni.7. Szakmai és egyéb szabályok, követelmények szerinti munkavégzésA szakember legyen képes– munkájában az érintésvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a tűzvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a munkavégzés helyszínére vonatkozó különleges szabályokat alkalmazni,– munkája során a munkavédelmi szabályokat betartani.8. Munkafolyamat dokumentációjának elkészítéseA szakember legyen képes– építési naplót vezetni,– a munkavégzéshez meghatározott nyilvántartásokat vezetni,– az ellenőrző méréseket és vizsgálatokat dokumentálni,– elkészíteni a munka szerelői dokumentációját,– elszámoláshoz felmérni az elvégzett munkát. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei– A szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése.– Amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.A szintvizsgaSzintvizsgát az iskolai rendszerű képzés keretében kell szervezni, ha a szintvizsga megszervezésének és lebonyolításának anyagi és technikai feltételeit a vizsgaszervező biztosítani tudja.A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik.A szintvizsga megszervezéséről a vizsgaszervező az elméleti képzést végző iskolával tanévenként, a tanév rendjének meghatározásával egyidőben dönt.A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a gyakorlati képzés szakmai követelményein alapuló gyakorlati vizsgafeladatokat kell a tanulónak megoldania.A szintvizsga témakörei:Fogyasztásmérő hely elkészítéseTöbbszintes épület lépcsőházi világításának megvalósításaRaktár villamos berendezéseinek bővítése (fénycsöves, izzólámpás, dugaszolóaljzat áramkörrel)Őrlőberendezés automatikus indítókapcsolásaSzellőző berendezés vezérlőkapcsolásának elkészítéseVillamos forgó berendezésének forgásirány váltásának elkészítése helyi- és távvezérlésselA szintvizsga tantárgya és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 perc2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartamaKomplex szakmai ismeretekA vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartamaKomplex szakismeretekA vizsga időtartama tantárgyanként: max. 10 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett írásbeli vizsgatantárgyból témakörönként egy-egy feladatsort kell megoldania a vizsgázónak. A témakörök feladatsorai a IV. fejezet 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag bocsátja ki, melyet a vizsgázó a vizsgán kap meg. Segédeszközként csak nem programozható zsebszámológép használható.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett gyakorlati vizsgatantárgyból, témakörönként egy-egy gyakorlati feladatot kell megoldania a vizsgázónak. A feladatok a IV. fejezet 1., 2., 3. és 6. pontjaiban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény három változatban állítja össze, melyből a vizsgát megelőzően a vizsgabizottság elnöke, a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben választ.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett szóbeli vizsgatantárgyból, négy tételre válaszolva számol be tudásáról a vizsgázó. A központilag összeállított tételek egyenként a IV. fejezet 1. és 8., 2. és 5., 3. és 4., illetve a 7. pontban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeiA vizsgázó a szakmai vizsgán azokból a vizsgarészekből, illetve a szóbeli vizsgán azokból a komplex szakismeret részekből kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül eredményesen vizsgázott.5. A szakmai vizsga értékeléseA szakmai elméleti vizsga értékeléseAz írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kibocsátott értékelési útmutató szerint, a feladatsorokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően) egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladatsor megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia. Ha valamelyik feladatsor megoldásának minősítése nem éri el az elégségest, az írásbeli vizsga minősítése elégtelen.A szóbeli vizsga eredményét témakörönként külön-külön, a tételekre adott válaszokat értékelő érdemjegyek alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.A szóbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi tételre adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia.A vizsgabizottság a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kerekítve állapítja meg. A vizsgabizottság, a munkáját segítő szaktanárok javaslata alapján, ettől a kerekítési szabálytól eltérhet.A szakmai gyakorlati vizsga értékeléseA gyakorlati vizsga eredményét a feladatok megoldására kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen osztályzattal kell megállapítani.A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladat megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell elérnie. Ha valamelyik témakör feladat megoldásának érdemjegye nem éri el az elégségest, a gyakorlati vizsga osztályzata elégtelen.A szakmai vizsga értékeléseEredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges osztályzatot kapott. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a vizsgázó szakmai elméletből vagy szakmai gyakorlatból kapott osztályzata elégtelen.A sikertelen szakmai vizsga sikertelen része megismételhető a pótlóvizsga és a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint.  

Műemléki díszítő (a szakirány megjelölésével)

Műemléki védelem alatt álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a hagyományos és új díszítőtechnológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése a képzés keretében. Rekonstrukciós és helyreállítási munkák során feladatát szakmai önállósággal, eredeti műérték helyreállítása esetén restaurátori irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladatai:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételek) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

Villámvédelem felülvizsgálója

A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére. – A végezhető tevékenységek: = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata, = a földelések kialakításának vizsgálata, = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása, = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, = földelési ellenállások mérése.

Műemléki díszítő

Műemléki védelem alatt álló mű   emlék vagy műemlék jellegű épületek helyreállításánál közreműködő, a speciális régi és új díszítő hagyományos technológiákat ismerő és alkalmazó, igényes szakemberek képzése, a régi szakmák, fogások, elfelejtett anyagok, szerszámok, műveletek életre keltése tudatos képzés keretében.     2. A munkaterület jellemzése     Feladatát ,,rekonstrukciós és helyreállítási feladatokban” szakmai önállósággal, eredeti műérték esetén restaurátori helyreállításakor irányítás, illetve ellenőrzés mellett látja el. A díszítő festő, aranyozó, műmárvány, stukkó, terazzo, valamint ornamentális mozaik, szekkó, sgraffito, beépített faszerkezet, asztalos jellegű szerkezetek, burkolatok, borítások, fém és fémlemez, díszműbádogos munkák felújítási és rekonstruálási munkák során feladata:   – vizsgálati szemrevételezési módszerek előkészítése, végrehajtása,   – az ideiglenes állagmegóvás elvégzése,   – feltárási, tisztítási, mintavételi, állapotrögzítési munkáinak elvégzése, a rekonstrukciós feladatok rajzi, fényképes (video-, digitális felvételes) előkészítése,   – a műemléki tevékenységnél szükséges vizsgálatok, a szakterületek jellemző konzerváló, restauráló kiegészítő, rekonstruáló technológiáinak alkalmazása,   – a helyreállítás végrehajtása, továbbá annak részletes és folyamatos dokumentálása.    

Villámvédelem felülvizsgálója

  VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLÓJA       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villámvédelem felülvizsgálója       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése     A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére.   – A végezhető tevékenységek:     = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata,     = a földelések kialakításának vizsgálata,     = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása,     = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata,     = földelési ellenállások mérése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán   – Számon kérhető ismeretek a szakmai elmélet területén:     = mérési módszerek ismerete,     = szerkezeti anyagok ismerete,     = a villámcsapás élettani és egyéb hatásai, mentés, elsősegélynyújtás.   – Számon kérhető ismeretek a szakmai gyakorlat területén:     = objektumok villámvédelmi csoportosítása,     = a felfogók és levezetők működése,     = a földelések működése, fokozatai, a talajok fajlagos ellenállása,     = közös villámvédelem létesítése,     = villámvédelem szükséges fokozatának meghatározása,     = szükséges fokozat műszaki megvalósítása,     = a villámhárító alkatrészek anyaga,     = a belső villámvédelem elvei,     = különleges építmények villámvédelme,     = jelentés és mérési jegyzőkönyv elkészítése.   – Számon kérhető készségek az irányított mérési gyakorlat alapján:     = készség a metrológiailag szakszerű mérések, szerkesztések lefolytatásához,     = jártasság a szerkezeti anyagok meghatározásában,     = felelősség a minősítés megadásában.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga (a vizsga tárgyai):   – 4/1980. BM rendelet (OTSZ) vonatkozó előírásai,   – MSZ 172/1. szabvány vonatkozó előírásainak ismerete,   – MSZ 4851/1. és MSZ 4851/2. szabványok ismerete,   – MSZ 274/1–4. szabványok ismerete,   – villámvédelmi vizsgálatok,   – szükséges mérési eljárások ismerete.   Szóbeli vizsga:   – szóbeli vizsgára kötelezett minden olyan hallgató, akinek az írásbeli dolgozata végeredménye egy adott értékelési tartományba esik, illetve az írásbeli dolgozatnál kiadott fakultatív feladatot nem vagy hibásan oldotta meg.     3.3. Pótvizsgák:   – a sikertelen vizsgát tett hallgatók – tehát azok akiknek az írásbeli dolgozata nem ért el egy meghatározott pontszámot, vagy akiknek a szóbeli vizsgáját nem fogadták el – pótvizsgára jelentkezhetnek a korábbi változatlan vizsgaszabályok szerint.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint],   – előzetes szakképesítés: erősáramú villamosipari szakképesítés.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a vizsgára bocsátás elengedhetetlen előfeltétele     = tanfolyam keretében történő felkészülés,     = a tanfolyam keretében, annak szerves részét képező szerkesztési, mérési gyakorlatokon való rendszeres részvétel,     = mérési gyakorlatról felmentést kaphat az a hallgató, aki érintésvédelmi vizsgabizonyítvánnyal már rendelkezik,     = egyéni felkészülés esetén mérési és szerkesztési gyakorlat igazolása.       * * *      

Műemlékfenntartó technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129 Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasságIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Villamosműviolajállomás-gépész

  Villamosműviolajállomás-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 07   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosműviolajállomás-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   – A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   9229 Villamosművi olajállomás kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az olajállomások szerepe és súlya a villamosenergia-termelés rendszerében,   – a feladatuk ellátásához szükséges matematikai, mechanikai, áramlástani, villamos, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a tüzelőolajok tulajdonságai,   – a tüzelőolajok tárolásának és tüzelésre történő előkészítésének követelménye,   – az olajállomás gépészeti berendezéseinek szerkezeti kialakítása,   – a munkaterületen előforduló mérések.   Jártasságok:   – az olajállomás berendezéseinek üzemeltetése,   – az előírt üzemállapotok létrehozása,   – a kezelőszervek, távvezérlések, automatikák és védelmek kezelése,   – az üzemzavarok felismerése, az okok meghatározása,   – a mérések értékelése,   – az alapvető elsősegélynyújtási teendők.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a berendezések üzemállapotának változtatása,   – az előforduló üzemzavarok elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések.   Szóbeli vizsga:   – áramlástan,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 19. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 éves olajállomási gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek meg kell felelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi olajállomás gépész vizsgára bocsátható az, aki   – egészségileg alkalmas,   – betöltötte a 19. életévét,   – alapfokú iskolai végzettsége van,   – a villamosművi olajállomás gépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy   – magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát önálló képzéssel elsajátította.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Műbútorasztalos

– Elkészíti vagy helyreállítja a műbútornak minősülő berendezések tárgyait. (A műbútor értékes fából, kiváló vagy művészi munkával készített bútor.)   – Rajz alapján vagy javítást, felújítást igénylő tárgyon, szemrevételezés alapján megállapítja a technológiai sorrendet, kiválasztja a felhasználásra kerülő alap-, illetve segédanyagokat.   – A rendelkezésre álló gépek, eszközök segítségével elkészíti a szükséges alkatrészeket.   – A különböző alkatrészeket megfelelő szerkezetben összeállítja, továbbá felületkezeli, illetve ragasztja a bútor elemeit vagy egészét, kiküszöböli a hibákat vagy pótol, az eredeti állapotnak megfelelően.   – Ellátja a bútor használóját a szükséges kezelési, tisztítási információkkal.   – Együttműködik a csatlakozó szakmák képviselőivel.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     – A munkatárgyak előállításához, javításához szükséges technológiai folyamatok műveleteinek elvégzése kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal, gépekkel.   – Technológiai folyamatok:     = anyagok megmunkálása,     = szerkezeti kötések készítése,     = szerkezeti elemek összeszerelése,     = felületelőkészítés, felületkezelés,     = szerelvények felszerelése.   – A különböző műveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása, balesetmentes, biztonságos beállítása, használata, karbantartása, tárolása, szerszámok élezése.   – A műveletek végzéséhez szükséges gépek, berendezések előkészítése, beállítása, kezelése.   – A méret és minőség ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges ellenőrző, mérőeszközök kiválasztása, használata.   – A munkatárgy elkészítéséhez a műveleti sorrend megállapítása, a munka megszervezése, a munkahely előkészítése.   – Alapanyagok, segédanyagok kiválasztása, előkészítése, felhasználása, tárolása. Anyagvizsgálatok elvégzése.   – Műszaki dokumentációk értelmezése, felhasználása.   – Munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartása.   – Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása. Tűzvédelmi ismeretek betartása.    

Villamosműviolajállomás gépész

– A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.  

Villamosművigőzturbina-gépész

  Villamosművigőzturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 06   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigőzturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenység összegzése   A villamosművi gőzturbinagépész feladata az erőművi gőzturbinák üzemeltetése. Önállóan tudják a gőzturbinák és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességet felismerni, kiváltó okait behatárolni és lehetőség szerint elhárítani   Képesek a rájuk bízott berendezéseket a leggazdaságosabban üzemeltetni úgy, hogy azok mindig a változó körülmények engedte legjobb hatásfokkal működjenek.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Gőzturbina kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hőerőművek szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai villamos és kémiai alapismeretek,   – a gazdaságos és növekményarányos terheléselosztás gazdasági alapfogalmai,   – a gőz mint munkaközeg, legfontosabb tulajdonságai, a víz tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a gőzgépek működésének elméleti alapjai,   – a szivattyúk (örvénygépek és térfogatkiszorítós gépek) működési elve és kezelési ismeretei,   – a szivattyúk (kondenz, tápvíz stb.) szerkezeti felépítésük, üzemeltetési előírásaik,   – gáztalanítók feladata, működési elve, üzemközbeni ellenőrzése, szerkezeti kialakításai,   – a turbina felépítése, működése, részei, turbinaszerkezetek, gőz áramlása,   – az energiaátalakítás folyamata a gőzturbinákban.   – gőzturbinák szabályozása, fajtái,   – nyomásszabályozó, túlfordulatelleni védőberendezések,   – gőzturbinák segédberendezései,   – a hűtővíz, a visszahűtés berendezései,   – az olajrendszer, kenési rendszer,   – a turbina üzeme, indítás, folyamatos üzem, üzemellenőrzés, leállítás,   – gőz- és hőfogyasztás, teherelosztás,   – hőerőművek elvi felépítése, nagyság szerinti felosztása,   – hőerőművek főbb szerkezeti egységei.   Jártasságok:   – különböző gőzturbinák működésének alapelveiben, a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a gőzturbinák kenési, hűtési és szabályozási megoldásainak ismerete, céltudatos működtetése,   – a gőzturbinák segédberendezéseinél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a gőzturbinák üzemeltetési problémái, azok megszüntetése.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a gőzturbinák indítása, üzemeltetése és leállítása,   – a gőzturbinákhoz tartozó segédberendezések kezelése,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése és önálló elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – közgazdasági, munkajogi ismeretek,   – hőtani, áramlástani szilárdságtani ismeretek,   – vízkezelési és vegyészeti ismeretek,   – villamos gépek,   – irányítástechnika,   – turbinaismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki alapismeretek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Szóbeli vizsga:   – műszaki alapismertek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt gyakorlati feladat elvégzése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – szakmunkás képesítés lakatos, vagy rokon szakmában és 1 év erőművi gyakorlat,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Gőzturbinagépészi vizsgára bocsátható az, aki   – technikusi, üzemmérnöki, mérnöki oklevéllel rendelkezik, vagy   – a villamosművi gőzturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Műanyag-feldolgozó – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 521 02Betölthető foglalkozás: Műanyag-feldolgozó FEOR 8136 Képzési idő: 1 év (felnőttképzésben legfeljebb 1200 óra)Tanulható iskolai rendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Egyéb műanyagtermék gyártó (középszintű, 8. évfolyam után)- Fröccsöntőgép-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Hőre keményedő műanyagok feldolgozója (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyag hegesztő, hőformázó (középszintű, 8. évfolyam után)- Műanyagextruder-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő.Feladatai:* lakk készítése műgyantából, lágyítók, higító anyagok és színezők hozzáadásával * a polisztirol- és polietilén-termékeknél keletkező hulladék bedarálása és ismételt felhasználása * por alakú vagy szemcsés műanyaghoz hőre keményedő műgyanta és a termék tulajdonságait a kívánt irányban befolyásoló töltőanyagok (faliszt, cellulóz, kőzetliszt, textilvagdalék, színezőanyagok stb.) adagolása * a keverékből különféle idomdarabok sajtolása * hőre lágyuló, darabos vagy szemcsés állapotú műgyantákból fröccsöntéssel és extrudálással csövek, szalagok, lemezek, fóliák, flakonok, csomagolóanyagok és egyéb műanyag termékek készítése * vázanyagok (papír, textília, üvegszálból készült szövet, nemez, furnérlemez stb.) és műanyag alapú ragasztók felhasználásával nagy szilárdságú rétegelt műanyagok gyártása Jellemző munkakörök:* Bakelitpréselő * Briemgép-kezelő * Excenterprésgép-kezelő * Fóliahegesztő * Függönykészítő (műanyag csíkokból) * Gumioldat-készítő * Hungarocell-daráló * Műanyagalapanyag-feltöltő * Műanyagcsákozó gép kezelője * Műanyagcső-húzó, extrudergép-kezelő * Műanyag-duplírozó (présgépen) * Műanyagfeltáró (belső keverőn) * Műanyagflakon-festő * Műanyagkábelszalag-vágó * Műanyag-kalanderező, -lemeznyújtó * Műanyagkeverék-készítő * Műanyagnadrág-patentozó * Műanyag-perforáló, -hullámosító * Műanyagsajtológép-kezelő * Műanyagsorjázó (gépi) * Műanyagszórófej- és -kupak-összeállító * Műanyagtégely-, műanyagdoboz-készítő * Nikecell-formasajtoló, -gépbeállító * Szatyorkészítő * Vákuumformázó gép kezelője Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7514 Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javítóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamosművigázturbina-gépész

    Villamosművigázturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 05   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigázturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8229 Villamosművi blokkgépész       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – gázturbinák szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, villamos, kémiai, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a gazdaságos üzemeltetés alapfogalmai,   – a kezelt berendezés szerkezeti elemei,   – a villamosművekben alkalmazott gázturbinák típusai,   – a gázturbinák működésének elméleti alapjai,   – a gázturbinák működési elve, felépítése, nagyság szerinti felosztása.   Jártasságok:   – a különböző gázturbinák működtetése,   – a szerkezeti egységek szerepe,   – a beépített védelmi berendezések feladata,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési és szabályozási rendszere,   – a gázturbináknál alkalmazott különböző hajtások működése,   – az automatikák rendszere és feladata,   – a gázturbinák tüzelőanyag-rendszere.     Készségek:   – a gázturbina indítása, üzemeltetése, hibaelhárítása és leállítása,   – az üzemelés során előforduló rendellenességek kellő időben történő felismerése,   – a meghibásodás okának pontos feltárása és elhárítása,   – a technológiailag kapcsolt üzemrészek szakembereivel való együttműködés,   – a munkavédelmi, a tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – gázturbinák és segédberendezésük,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki hőtan,   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret.   Szóbeli vizsga:   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 19. életév,   – egészségi alkalmasság,   – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség,   – legalább 1 éves gázturbina üzemi gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Villamosművi gázturbinagépész vizsgára az bocsátható az, aki:   – a villamosművi gázturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította.       * * *      

Műanyagfeldolgozó

– Kezeli és felügyeli a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Elvégzi a műanyag-feldolgozó gépek beállítását, egyszerű karbantartási feladatokat végrehajt.   – Műanyag alapanyagokat és segédanyagokat feldolgozásra előkészít.   – Műanyag alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek raktározását elvégzi.   – Közreműködik az alapanyagok, segédanyagok, félkész és késztermékek szállításában.   – Műanyag félkész termékek készremunkálását, kikészítését elvégzi.   – A műanyag-feldolgozó gépeken a szerszámokat cseréli, beállítja, tisztítja.   – Kézi, félautomata előkészítő és feldolgozó gépek technológiában megadott paramétereit beállítja, azokat ellenőrzi.   – Műanyag termékek csomagolását elvégzi.   – Végrehajtja a műanyag segédanyagok, alapanyagok, félkész és késztermékek üzemi és laboratóriumi ellenőrzését.   – Műanyag bevonatokhoz felület-előkészítő munkákat végez.   – Elhárítja a műanyag-feldolgozó gépek, berendezések működése közben bekövetkező egyszerűbb hibákat.   – A műanyag-feldolgozás előkészítő, feldolgozó és kikészítő berendezéseinek szakszerű indítási és leállási műveleteit elvégzi.   – Közreműködik a műanyag-feldolgozás során alkalmazott gépek, berendezések karbantartási ütemtervének kialakításában.   – Alapanyagokkal látja el a műanyag-feldolgozó gépeket.   – Kezeli a műanyag-feldolgozás során keletkező hulladékokat és veszélyes anyagokat.   – Ellátja a termeléssel kapcsolatos információs (adatrögzítési) feladatokat.  

Villamosművi vízelőkészítő gépész

A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.  

Múzeumok

Múzeumpedagógiai programajánlat Múzeumok honlapja Múzeománia Magyar Néprajzi Múzeum Magyar Mezőgazdasági Múzeum Magyar Természettudományi Múzeum Műcsarnok Közlekedési Múzeum Vasúttörténeti Park Dobó István Vármúzeum Eger Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Kecskemét) Nagyvázsony Szabadtéri Néprajzi Múzeum Százhalombattai &quot Matrica&quot Múzeum és Régészeti Park Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrei Tömegközlekedési Múzeum Szombathely Savaria Légió Tihanyi Babamúzeum Göcseji Falumúzeumalaegerszeg Hajózástörténati Múzeum  Zebegény Zengővárkony Tojásmúzeum

Villamosművi vízelőkészítő gépész

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő

A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatárs a muzeális intézményekben őrzött műtárgyak kezelését, a műtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának megelőzési munkáit, a műtárgyraktárak tárgyi feltételeinek kialakítását és megőrzését a raktárak klimatikus (hő-, pára- és fény-) viszonyainak, tűz- és kártevők elleni védelmének, vagyonbiztonságának és rendezettségének folyamatos ellenőrzését végzi.   Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tesz a gyűjtemények vezetőinek a károsodást megelőző intézkedések megtételére.   A raktárakban őrzött műtárgyak állapotának folyamatos ellenőrzése alapján intézkedik a károsodott műtárgy elkülönítéséről, javaslatot tesz a restaurátori feladatok elvégeztetésére.   A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatában foglaltak szerint közreműködik a gyűjteményraktárakban őrzött műtárgyak nyilvántartásba vételének előkészítésében. Gondoskodik a műtárgyak múzeumon belüli, illetve múzeumon kívüli mozgatásával kapcsolatos kezelési eljárások betartásáról, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.   Szabályosan és folyamatosan gondozza (vezeti) a műtárgynyilvántartásban előírt nyomtatványokat.   Gondoskodik a raktárak tisztán tartásáról, a rendszeres takarításról és fertőtlenítésről.   Rendszeresen ellenőrzi a raktári biztonsági berendezések működését, szükség esetén intézkedik a biztonságot veszélyeztető működési hibák haladéktalan elhárításáról.   Folyamatosan ellenőrzi a műtárgyvédelmet szolgáló technikai berendezéseket (hőmérők, páramérők stb.), feljegyzi adataikat és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról.   Veszélyeztetés esetén gondoskodik a műtárgy védelméről.  

Villamosművi vezetőgépész

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Munkaviszony szünetelése

Munkaviszony szünetelése: a szünetelés időtartama alatt a munkavállalót nem terheli munkavégzési, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség, annak ellenére, hogy a munkaviszony továbbra is fennáll. Szünetel a munkaviszony a keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a szülési szabadság, a 14 éven aluli gyermek otthoni gondozása vagy ápolása, a fizetés nélküli szabadság, a sor-, tartalékos katonai, valamint polgári szolgálat, a külföldön nemzetközi szervezetnél vagy – államközi egyezmény végrehajtásaként – idegen állami, illetve egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka, ösztöndíjas külföldi tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, a munkáltató (vagy hozzájárulásával más szerv) által képzésre küldés miatti munkából távollét, a letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés időtartama (ha a munkaviszony nem szünt meg), a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató által engedélyezett munkavégzés alóli mentesség időtartama alatt. A szünetelés időtartamára rendes szabadság nem jár, az alábbi kivételekkel: a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára a szülési szabadság tartamára a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára a tartalékos katonai szolgálat idejére, és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.     Forrás:Origo honlapja

Villamosművi kezelő (a tevékenység és a technológia megjelö)

A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása. Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.

Munkaviszony létesítése,a munkaviszony alanyai

MunkaviszonyA munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles meghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl végezhető el!). a munkáltató utasításait (a törvényben meghatározott kivételekkel) végrehajtani, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást. A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat, a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony. Ilyen különösen a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A vezető állású munkavállaló munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. További munkaviszony: főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. További munkaviszony a másodállás és a mellékfoglalkozás. Amásodállású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos vagy részben azonos időtartamra esik. Másodállás csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon. A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában csak főállású munkaidején kívül láthatja el munkafeladatait. A vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt nem létesíthet. MunkavállalóA munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkaviszonyt létesíthet az előzőektől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt. A tanköteles fiatal munkavállaló (a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét) művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható, azonban ehhez be kell szerezni a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal engedélyét. Munkáltató Az a munkaszervezet, amely a munkavállalót foglalkoztatja. Munkáltató lehet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az egyéni vállalkozó (mezőgazdasági őstermelő, ügyvéd, ügyvédi iroda, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda,) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.    Forrás:Origo honlapja

Villamosművi kezelő

  * * *     Villamosművi kezelő (a technológia és a tevékenység megjelölésével)       VILLAMOSMŰVI ALGÉPKEZELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 06   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépkezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása.   Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető:     Ismeretek:   – az erőmű szerepe és súlya az energiarendszerben   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, hőtani és kémiai alapismeretek,   – villamos működtetésű gépek alapismeretei,   – víz- és vegyi alapismeretek,   – áramlási alapismeretek (közlekedő edények),   – csővezetékek, szállítóvezetékek megismerése a szállított közegek függvényében,   – szivattyúk fajtái, felépítése, alkalmazási területeik,   – a turbina főbb szerkezeti elemei,   – az algépkezelő tevékenysége a gépek üzembe helyezése, folyamatos üzemeltetése, leállítása és üzemzavarok esetében,   – erőművi körfolyamatok blokk- és gyűjtősínes rendszerben.     Jártasságok:   – a segédberendezések szerepe, helye a hőerőművek rendszerében,   – a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési rendszerének ismerete és annak kezelése,   – villamos hajtású gépek indítási, leállítási feltételeinek ismerete,   – az erőműben alkalmazott szivattyú típusok,   – az algépek által kiszolgált csővezetékek kapcsolása,   – az algépész hatáskörében alkalmazott automatikák, irányítástechnikák ismerete.     Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a segédberendezések (algépek) indítása, üzemeltetése, leállítása és az üzemzavarok elhárítása,   – a technológiához közvetlen kapcsolódó üzemrészekkel a folyamatos kapcsolattartás, együttműködés,   – a berendezések legjobb hatásfokú, a változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a különböző rendellenességek, üzemzavarok elhárítása és az önálló cselekvőkészség,   – a nyomástartó edények biztonságtechnikája.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó, általános elméleti ismeretek,   – alapozó szakmai elméleti ismeretek,   – gőzturbinák és segédberendezések, kezelésük gyakorlása,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – átfogó üzemi ismeretek és gyakorlatok.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapismeretek,   – algépek és segédberendezései.   Szóbeli vizsga:   – algépek és segédberendezései,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeret.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 18. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 év szakmai gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésnek feltételei   A villamosművi algépkezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas, és   – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi szállítóüzem-gépész szakképesítő oktatásban részt vett.    

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Jogellenes a munkaviszony megszüntetése, ha az valamilyen munkaügyi jogszabály rendelkezésébe ütközik (például nem indokolták a felmondást, vagy annak indoka valótlan volt, felmondási védelem alatt álló munkavállalónak mondanak fel stb.). Ha a munkáltató szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt, köteles a munkavállalót olyan helyzetbe hozni, mintha a munkaviszonya nem szűnt volna meg. Jogellenes megszüntetés esetén a munkavállaló a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresettel élhet a munkaügyi bíróságon. Amennyiben a bíróság a jogellenességet megállapítja, kérelemre kötelezi a munkáltatót a munkavállaló eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatására. Ezen túlmenően kötelezi az elmaradt munkabér (egyéb járandóságai), a megszüntetéssel felmerült kár, valamint – ha munkaviszony nem rendes felmondással szűnt meg – a felmentési időre járó átlagkereset és végkielégítés megtérítésére. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. Munkavállalói kérelem hiányában vagy a munkáltató kifejezett kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ilyenkor azonban a munkáltató legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére köteles. A munkaviszony ilyenkor az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A munkavállaló köteles a reá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetét megfizetnia munkáltatónak, ha: -A határozott idő lejárta vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott idő eltelte előtt kilép, -A munkaviszonyát felmondás, rendkívüli felmondás vagy közös megegyezés nélkül szünteti meg, vagy -A  felmondási idő eltelte előtt kilép, annak ellenére, hogy a munkavégzés alól nem mentesítették. Határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató csak a határozott időből hátralévő időre járó átlagkeresetre tarthat igényt. A fentieken túl a munkáltató kártérítést is követelhet. Forrás Origo honlapja

Villamosművi kalorikus gépész

A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése. Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját. Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja. Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján. Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.  

Munkavégzés szabályai

  1. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (2) A munkáltató köteles – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (3) A munkáltató köteles a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. (4) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. A munkavégzés szabályait tartalmazó fejezet elsőként a munkáltató kötelezettségeit rögzíti. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztatni, továbbá az abban meghatározott munkabért megfizetni. Ezért lényeges, hogy a munkaszerződésben a kötelező tartalmi elemek, a munkakör, a munkavégzés helye, a személyi alapbér pontosan kerüljön meghatározásra. Mindezek mellett lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót viszonylag rövid, átmeneti időre a munkaszerződésben megjelölt munkakörtől, munkahelytől eltérően foglalkoztassa. Például a munkáltató Munka tv. új szabályai szerint utasítással átirányíthatja (Munka tv. 83/A. §), kiküldheti (Munka tv. 105. §), kirendelheti (Munka tv. 106. §) a munkavállalóját. A munkáltató irányító, fölérendelt pozíciójából eredően azonban a munkavállaló nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe. A munkáltatónak kötelezettsége a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartása, külön is hangsúlyozva az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítását. Ez utóbbival összefüggésben felhívjuk a figyelmet pl. a Munka tv. 85. §-ban rögzített, a terhes nő, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartására. A munkavállaló pedig köteles munkára képes állapotban, megfelelő egészségi (szellemi, fizikai) állapotban megjelenni. Ennek meglétét a munkáltató jogosult és a munkavédelmi szabályok értelmében köteles is ellenőrizni. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 60. §-a szerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavállalók munkavégzésének szakmai irányítása, a munkafolyamatokkal összefüggő tájékoztatás megadása, továbbá rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók betartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban történő munkavégzési kötelezettségéből eredően a munkaidőben nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban. A munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult, illetve köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentességre, illetve az alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket. A munkavállaló munkára képes állapotával kapcsolatos Legfelsőbb Bíróság MK 122. számú állásfoglalása. E szerint, ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának vagy a reá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. Az ilyen vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a munkabérének a megvonása is az eltiltás időtartamára. A munkáltató köteles az általa végzett vizsgálat eredményéről a munkavállalót írásban tájékoztatni. Ha a munkavállaló az eredményt nem fogadja el, a bizonyítás a munkáltatót terheli. Előfordulhat, hogy a munkáltató, illetve megbízottja visszaél az ellenőrzési jogával, azaz jogát rendeltetésellenesen gyakorolja [Munka tv. 4. §-ának (2) bekezdése]. Például azért végzi a vizsgálatot, hogy meggyőződjék róla a munkavállaló alkoholtól befolyásolt, illetve attól mentes állapotban van-e, hanem például személyes bosszúból hosszabb időn át, esetleg naponta többször, alaptalanul ismétli a vizsgálatot. Ilyenkor a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést, valamint akkor is, ha a munkáltató arra nem jogosult munkavállalója rendelte el a vizsgálatot. A vizsgálat elvégzésében való közreműködést kellő alap nélkül megtagadó munkavállalót a további munkavégzéstől el is lehet tiltani, és részére az eltiltás idejére munkabér nem jár az 1993. évi XCIII. tv. 54. §-ának b) pontjára, 60. §-ára, és a Munka tv. 151. §-ára tekintettel. Ha viszont a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol vizsgálatot kérhet [16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet]. A munkavállaló fő kötelezettsége a munkaidőben történő rendelkezésre állás, valamint a személyes munkavégzés. E két követelmény vizsgálata, illetve teljesülése sokszor segíthet annak eldöntésében, hogy a felek között valójában milyen jogviszony, munkaviszony, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony jött-e létre. A munkavállaló kötelezettségei közé tartozik továbbá a munkáltató által kijelölt képzésben való részvétel. Feltétele, hogy a munkáltató fizesse meg a képzés költségeit és a képzéssel kapcsolatban kiesett munkaidőre a munkabért. A Munka tv. 103. § (2) bekezdésének 2001. július 1-től hatályos módosítása összefügg a Munka tv. új 117. §-ával. A 103. § új (2) bekezdése ugyanis csak azt írja elő, hogy a munkavállaló köteles a munkaköréhez kötődő előkészítő és befejező munkákat is elvégezni. A korábbi szabályok azt is rögzítették, hogy ezt törvényes munkaidőn belül kellett teljesítenie, illetve ha ez nem volt munkaidőn belül megoldható, akkor a túlmunkára vonatkozó szabályok szerinti díjazás illette meg a munkavállalót. Az új Munka tv. 117. §-a csak arról rendelkezik, hogy a munkaidőbe be kell számítani a munkavégzéshez kötődő előkészítő és befejező munkák időtartamát. A fentieken túl a munkavállalót un. általános titoktartási kötelezettség is terheli. Az üzemi, üzleti titok, illetve az alapvető fontosságú információk körét mindig az adott munkáltató viszonylatában lehet behatárolni, melyet általában a munkáltató meg is tesz. A munkavállaló kötelezettségszegése a legsúlyosabb esetben (pl. bizalmas információk rendszeres kiszivárogtatása a konkurens cégnek) akár a rendkívüli felmondás alapjául is szolgálhat. Kiemeljük, hogy hasonló kötelezettséget tartalmaz a Munka tv. 3. § (3) bekezdése, amikor kimondja a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető magatartást tilalmát. BH2001. 141. A munkáltató egészségkárosodásért fennálló felelőssége nem csak a külső (látható), hanem a belső sérülésért is fennáll. A jogszabály ugyanis e tekintetben nem tartalmaz eltérő rendelkezést [Mt. 102. § (2) bek., (3) bek. b) pont., 174. § (1) és (5) bek.]. BH2000. 34. A törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a leltárhiányért fennálló felelősséget kollektív szerződés szabályozhassa. Ez a felelősség azonban nem a megőrzési felelősség speciális esete, hanem önálló felelősségi alakzat [Mt. 170. §, 169. § (1) és (2) bek., 102. § (3) bek.]. BH1998. 98. Ha a munkavállaló a rendkívüli felmondását a munkáltató jelentős mértékű szándékos vagy súlyos gondatlansággal elkövetett kötelezettségszegésére alapítja, ez azonban a per során nem bizonyosodik be, nem tarthat igényt a jogszerű rendkívüli felmondás esetére meghatározott átlagkeresetre és végkielégítésre [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek. a) pont, 100. §, 102. § (1)-(2) bek.]. BH1997. 462. Rendkívüli felmondás megtámadása esetén a bíróság csak a felmondás jogszerűségét bírálhatja el, és nem alkalmazhat a törvény által egyébként megengedett más joghátrányt [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek., 102. § (3) bek., 109. § (1) bek.]. BH1994. 167. A szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyára is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének azt a szabályát, amely szerint a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, és a dolgozó részére a munkáltató működési körében felmerült okból kieső munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott mértékű térítés jár [1992. évi I. tv. 65. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi XXII. törvény 102. §]. BH1994. 55. A munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni. Ha a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló munkavállaló az eredeti munkakörébe tartozó munka végzését megtagadja és utóbb megszünteti a munkáltatóval fennálló jogviszonyát, sem munkabérre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt [1967. évi II. tv. 33. §, 34. § (1) bek.]. BH1992. 731. Ha a GYES-en levő dolgozó munkaköre időközben megszűnt, és a munkáltató – munkaviszonyának felmondása helyett más, a képzettségének megfelelő munkakörökben történő foglalkoztatására tesz ajánlatot, azt azonban a munkavállaló nem fogadja el, a saját hibájából nem végez munkát, ezért munkabérre sem tarthat igényt (1967. évi II. törvény 33. §). 103. § (1) A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni MK 5. szám Változó munkahelyre, illetőleg telephelyre alkalmazott munkavállaló a munkáltató másik munkahelyére történő átirányítás szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy

Villamosművi kalorikus gépész

  VILLAMOSMŰVI KALORIKUS GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 07   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi kalorikus gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése.   Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját.   Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja.   Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján.   Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a kazán, mint hőtermelő berendezés feladata az erőművi energiaátalakítás folyamatában,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, mechanikai, vegyészeti és vízkémiai alapismeretek,   – a kazán gazdaságos üzemeltetésének feltételei, a gazdaságosságot befolyásoló tényezők,   – a kazán- és segédberendezéseinek szerkezeti anyagai, azok tulajdonságai,   – a hőenergetika alapismeretei, ezen belül a vízgőztermelés folyamata, fázisai,   – a legfontosabb áramlástechnikai alapismeretek,   – a vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra,   – a kazánok felépítése, szerkezeti elemei, fűtőfelületei,   – a kazánok segédberendezéseinek felépítése, működése,   – a tüzelőanyagok fajtái, tulajdonságai,   – kazánok működés és nagyság szerinti csoportosítása.   Jártasságok:   – a tüzeléstechnikai ismeretek,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei (felfűtés, lehűtés, víztelenítés),   – a kazánhoz tartozó biztonsági berendezések (szelepek, vízállásmutatók) működtetése,   – a kazán tüzelőberendezéseinek és égéstermék-eltávolító berendezéseinek ismerete,   – a kazán tartórendszere és a hőtágulásával kapcsolatos ismeretek   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a kazánok biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos üzemeltetése, indítása, leállítása, terhelésváltoztatása,   – az üzemeltetett kazánok legjobb hatásfokú, a hőfogyasztókhoz vagy a gőzturbinák gőznyeléséhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a változó minőségű tüzelőanyag gazdaságos és biztonságos felhasználása,   – a kazán és segédberendezései rendellenes működésének kellő időben történő felismerése, a meghibásodások gyors és pontos diagnosztizálása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetikai ismeretek, vízgőztermelés,   – áramlástechnika, áramlástechnikai gépek elméleti alapjai,   – szilárdságtan és anyagismeret,   – vízkémiai és korrózióvédelmi ismeretek,   – kazánok mérő, szabályozó, vezérlő és védelmi rendszere,   – villamos ismeretek,   – kazánok szerkezete, felépítése, típusai,   – tüzelőanyagok, tüzeléstechnika,   – kazánok üzemeltetése,   – kazánok segédberendezései,   – kazánok biztonságtechnikája,   – üzemeltetési gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből.   Szóbeli vizsga:   – a képzés során feldolgozott témakörökből.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeretekből.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei   A villamosművi kalorikus gépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – 20. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában és 2 év erőművi gyakorlat, vagy   – középiskolai végzettség és 1 év erőművi gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi kalorikus gépész vizsgára bocsátható az, aki a 20. életévét betöltötte, egészségileg alkalmas és   – szakirányú középiskolai végzettséggel, technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi kalorikus gépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Munkavédelmi technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 862 01Betölthető foglalkozás: Munkavédelmi és balesetelhárítási foglalkozású FEOR 3152 Képzési idő: Legfeljebb 300 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiFejleszti és bevezeti az életet, a vagyont, a munkahelyi morált és hatékonyságot veszélyeztető körülmények kiküszöbölésére irányuló biztonsági előírásokat és eszközöket, kivizsgálja az üzemi baleseteket és felderíti a veszélyforrásokat.Feladatai:* a Munkavédelmi Szabályzat elkészítése, illetve részvétel az elkészítésében * az időszakos munkavédelmi szemlék, a kötelező biztonságtechnikai vizsgálatok megszervezése és megtartása, az észlelt hibák esetén a szükséges intézkedés meghatározása, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás kezdeményezése * baleset okainak kivizsgálása, a baleset megismétlődésének elkerülésére teendő intézkedések meghatározása és végrehajtatása * munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások, szabályok és rendelkezések oktatása, dolgozók vizsgáztatása * munkaterületek ellenőrzése, mérések végzése, a határérték-túllépések megelőzése * egészségügyi programok tervezése és koordinálása, a dolgozók megfelelő szociális ellátásának biztosítása Jellemző munkakörök:* Baleset-elhárítási megbízott * Balesetvédelmi és üzembiztonsági megbízott * Biztonsági megbízott * Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló * Munkavédelmi előadó * Munkavédelmi felügyelő * Munkavédelmi megbízott Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású3521 Tűzrendész3523 ÜzemrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamosművi gázturbina gépész

A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.

Munkavédelmi szaktechnikus

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. sz. mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel való kapcsolattartás.   A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörének lényeges eleme, továbbá a szakmai tanácsadás irányítása.     A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:     a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

Villamosművi blokkgépész

A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás. A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása. A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése.  

Munkavédelmi menedzser

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó – munkavédelmi szakképesítéséhez kötött – munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.   A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek.   A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő.     A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:   a) Kötelezően ellátandó feladatok   a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:     – veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,     – ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,     – egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,     – súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,     – a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.   b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok     – közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,     – munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,     – elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,     – munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,     – munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,     – közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,     – közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.   c) Főbb együttműködési feladatok   Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés     – a munkáltatói menedzsmenttel,     – a szakhatóságokkal,     – a külső munkáltatókkal,     – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel,     – a munkavédelmi érdekképviselettel.   d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai     – közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,     – munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,     – a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása,     – egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,     – termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,     – szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,     – szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,     – közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.    

Villamosművi blokkgépész

  VILLAMOSMŰVI BLOKKGÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 05   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi blokkgépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi blokkgépész feladata bármilyen paraméterekkel rendelkező kazán- és turbinaegység és segédberendezéseinek üzemben tartása, a blokkegység indítása, leállítása meleg vagy hideg tartalékban tartás.   A rábízott blokkegységnél az esetleges rendellenességek, üzemzavarok felismerése, a hibaok behatárolása és azok önálló elhárítása, a blokkhoz beosztott segédszemélyzet munkájának szakmai összehangolása és irányítása.   A rájuk bízott blokkegységnek az OVT által igényelt menetrend szerinti üzemeltetése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Villamosművi kalorikus gépész   8222 Villamosművi vízturbinagépész       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hőerőmű szerepe, súlya az együttműködő villamos energia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, műszaki rajz, villamos, vegyészeti, vízkémiai alapismeretek,   – a tüzelőanyagok tulajdonságai, tüzeléstechnikai ismeretek,   – a hőenergetika alapösszefüggései, hőkörfolyamat keretében a hőenergia mechanikai munkává alakítása,   – a legfontosabb áramlástechnikai összefüggések,   – a legfontosabb légtechnikai gépek és vízgépek működése és elméleti alapjai,   – a tüzelőanyag és égéstermék transzporttal kapcsolatos fogalmak, azok berendezései,   – a hőenergia-termelő berendezések (kazánok) és azok tüzelő- és biztonsági berendezései,   – a hőenergiát mechanikai munkává alakító berendezések (turbinák) felépítése, működése, biztonsági berendezései,   – a kondenzációs és hűtőrendszerek,   – a hőcserélők elméleti alapjai, fajtái, működési elvük,   – a hőerőmű elvi és gyakorlati felépítése, működése,   – a gazdaságos és nyereséget hozó üzemeltetés gazdasági alapfogalmai,   – a hőerőművek nagyságrendje, helye és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – az erőművekre vonatkozó kibocsátások előírásai.   Jártasságok:   – valamennyi, a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezés kezelése,   – a fő- és segédberendezés rendellenességeinek, üzemzavarainak felismerése, az esetleges hibák alapvető diagnosztizálása,   – az irányítástechnikai, méréstechnikai, szabályozástechnikai ismeretek,   – a működtetett blokk irányítástechnikai színvonalának megfelelő alapvető számítástechnikai ismeretek,   – vízkémiai és korróziós ismeretek.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a blokkhoz tartozó fő- és segédberendezések üzemének összehangolása, a blokk biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő indítása, leállítása és üzemeltetése,   – a rájuk bízott blokknak a villamosenergia-rendszer által elvárt igények szerinti optimális üzemeltetése.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetika, áramlástechnikai ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – blokk segédberendezései,   – villamosművek,   – blokk vegyészeti ellenőrzése,   – környezetvédelmi ismeretek,   – tűzvédelem,   – blokk berendezés ismeret,   – blokk üzemvitele,   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből.   Szóbeli vizsga:   – a képzés során feldolgozott témakörökből,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírásokból.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeretekből.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A villamosművi blokkgépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – 20. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet:   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában, a villamosművi kazán- és turbinagépész vizsga sikeres letétele, továbbá legalább 5 év erőművi gyakorlat, vagy   – középfokú végzettség és legalább 3 év erőművi gyakorlat, továbbá sikeres kazán- és turbinagépész vizsga, vagy   – felsőfokú gépész vagy villamos végzettség és legalább 1 év erőművi gyakorlat és sikeres kazán- és turbinagépész vizsga.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi blokkgépész vizsgára bocsátható az, aki   – szakirányú középiskolai , technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyénileg elsajátította, vagy   – a villamosművi blokkgépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de munkakört önállóan ellátni, csak az előírt életkor betöltése után lehet.   Szakmai és biztonsági ismeretekből az erőmű által előírt gyakorisággal (de legalább háromévenként) az ismeretek szinten tartásáról vizsgán kötelező számot adni, amit ismeretfelújító tanfolyamnak célszerű megelőzni.       * * *    

Munkaszerződés (minta 2 )

Munkaszerződés amely létrejött egyrészről …………………….(munkáltató elnevezése) …………………….(munkáltató székhelye) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató) másrészről: …………………….(név, leánykori név) …………………….(lakcím) …………………….(szül. hely, idő) …………………….(anyja neve) …………………….(személyiigazolvány- száma, adóazonosító jele) …………………….(TAJ-száma) …………………….(magánnyugdíjpénztár neve, címe, bankszámlaszáma) mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között az alábbi feltételekkel: 1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen munkaszerződéssel határozatlan időre szóló munkaviszonyt létesítenek. (Felek megállapodnak abban, hogy jelen munkaszerződéssel …….. napjáig tartó határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.) A Munkavállaló kötelezettséget vállal a munkaszerződés szerinti munkavégzésre. A Munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés szerint foglalkoztatni. A munkába lépés napja: ………….. 2. A Munkavállaló munkaköre:………. A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltató a munkakörébe tartozó feladatokat részletesen ismertette, a munkaköri leírást a jelen munkaszerződés aláírásával egyidejűleg a Munkavállaló részére átadta. 3. A Munkáltató munkavégzésének helye:…………………… 4. A Munkavállaló személyi alapbére bruttó …….. Ft/hó. Teljesítménybér alkalmazása esetén a teljesítménykövetelmények a következők: …………….. (Mivel a teljesítménykövetelmények teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik, a munkavállaló garantált bére: …………. Ft/óra vagy Ft/hó.) 5. Felek megállapodnak abban, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) ……….. munkakörű, illetve beosztású vezető munkavállaló (szerv) gyakorolja, illetve teljesíti. 6. A Munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a Munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. 7. A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltató a rá irányadó munkaidő-beosztást, munkarendet ismertette (illetve a belső munkaügyi szabályzatát átadta). A Munkavállaló a tájékoztatást (szabályzatban foglaltakat) tudomásul vette. 8. A Felek a munkaviszony létesítésekor …….. nap/hónap próbaidőt kötnek ki. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 9. A jelen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve (illetve a kollektív szerződés) és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályok rendelkezései irányadók. (Munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával elismeri, hogy a munkáltató belső szabályzatát megismerte, a belső szabályzatot a Munkáltató a részére átadta.) Kelt:………., 200.. ……… hónap … nap ……………………….        ………………………………….. munkavállaló                 munkáltató (cégszerű aláírás) Megjegyzések (Mt. alapján) Munkavállaló: Munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Az iskolai szünet ideje alatt a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is létesíthet munkaviszonyt a törvényes képviselőjének hozzájárulásával. Ilyenkor a hozzájárulás megadásáról érdemes a munkaszerződés végére záradékot vezetni, amelyet a törvényes képviselő aláír. 1. ponthoz: A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napja eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanap, ezért az erre vonatkozó részt csak akkor kell kitölteni, ha a felek a törvényben foglaltakhoz képest más időpontot akarnak meghatározni. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni (pl. a jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő X. Y. helyettesítésére). A határozott időtartam – újabb munkaviszony létesítését is ideértve – az öt évet nem haladhatja meg. 2-3. ponthoz A munkaszerződésben minden esetben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A munkaköri leírást a munkavállaló részére át kell adni. A munkavégzés helye lehet állandó vagy változó. Állandó munkahely esetén a konkrét helyet (pontos cím) vagy az esetleges módosításokat elkerülendő pl. a munkáltató mindenkori székhelyét kell megjelölni. Változó munkahely esetén a változó jellegre kell utalni. Ilyenkor a munkavállaló utasítás alapján a munkáltató bármely telephelyén köteles munkát végezni, lehetőség van azonban ebben az esetben is korlátozásokra (pl. a munkavégzés helye változó, de a munkavállaló csak a munkáltató székhelye szerinti településen lévő telephelyeken köteles munkát végezni.) 4. ponthoz A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A személyi alapbért mindig időbérben kell megadni (Ft/hó, Ft/óra). Teljesítménybérezés esetén a teljesítménykövetelmények mellett időbéres személyi alapbért is meg kell jelölni (pl. teljesítménybér …. Ft/db, személyi alapbér 30 000 Ft/hó) A személyi alapbér, illetve teljesítménybér nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménykövetelményt ezért úgy kell megállapítani, hogy annak százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén járó munkabér a minimálbért elérje. Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező (pl. jutalékos rendszerben foglalkoztatottak esetén). 5. ponthoz A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. 7. ponthoz A munkaidő napi nyolc óra. A munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb vagy – a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörben – hosszabb, de napi tizenkét órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthat. A munkaidő Mt. szerinti napi munkaidőtartamának alapulvételével, heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meghatározható. 8. ponthoz A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 9. ponthoz A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza. Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de – bizonyos kivételekkel – jogszabállyal ellentétes nem lehet. A munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmán a fent meghatározottakat kell érteni. A munkáltató a belső szabályzatában egyoldalúan állapíthatja meg a mérlegelési jogkörébe tartozó szabályokat (pl. munkavégzés rendje, munka megszervezése, munkahelyre bevihető dolgok, prémiumfizetés, összeférhetetlenség). Ahhoz azonban, hogy a belső szabályzat a munkavállalóra nézve kötelező legyen, meg kell ismertetni vele a munkaviszony létesítésekor, illetve azt követően, és erről a tényről a munkavállalót írásban nyilatkoztatni kell.   Forrás:Origo honlapja

Villamosművi algépész

A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése. Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb. A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért.

Munkaszerződés (minta 1)

MUNKASZERZŐDÉS (határozatlan időtartamra, néhány lehetséges szerződési tartalommal, időbér alkalmazásával) amely létrejött egyrészről a ………………………………………………… (a munkáltató megnevezése), ……………………………………………(székhely), …………………………………….(a cégjegyzéket vezető bíróság, és a cégjegyzék száma, vagy ha a jogszabály más nyilvántartási formát ír elő, a nyilvántartást vezető szerv, és a bejegyzés száma), mint munkáltató, másrészről ………………………………………..(név), ………………………………………….. (leánykori név), …………………………………………………. (lakcím) ………………………………..(születési hely, idő), ………………………………………………..(anyja neve), ……………………………….(TAJ szám), ………………………………. (adóazonosító szám), mint munkavállaló között, az alábbi feltételekkel: 1. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2002. ………… hó …. napjától kezdődően, határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja, a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 2. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkaköre: …………………………………. A munkáltató és a munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőzően ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató a szerződés megkötésével egyidejűleg átadja a munkavállaló számára a munkaköri leírását. 3. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: …………………………… Ft. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállalót a személyi alapbéren felül az alábbi munkabér illeti meg: ………………………………………………………….. ………………………………………………………….. ………………………………………………………….. [Ilyenek lehetnek különösen: olyan bérpótlék, amely a munkavállalót nem az Munka tv. alapján illeti meg: pl. idegennyelv-tudási pótlék a forgalom, vagy bevétel után járó jutalék, mely esetben szabályozni célszerű az értékelés és a kifizetés időpontját, illetve azt a keretet, amely terhére a kifizetés történik 13. havi jutalom... Ha a munkavállalót a személyi alapbéren felül járó munkabér, nem a felek megállapodása, hanem a jogszabály, illetve a kollektív szerződés rendelkezése alapján illeti meg, és a felek a munkaszerződésben a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól nem kívánnak eltérni, vagy további juttatásban nem kívánnak megállapodni, a munkabér egyéb elemeiről nem kell a munkaszerződésben rendelkezni. Ilyen esetben a 2001. évi XVI. tv.-nyel módosított Munka tv. 76. § (7)-(8) bekezdés alapján, a 76/B. § (1) bekezdésében meghatározott módon, a munkabér egyéb elemeiről a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatást kell adnia a munkavállaló számára, és a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is át kell adnia a munkavállalónak.] 4. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkavégzésének helye: . A felek a szerződésben megállapodhatnak állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésben is. A törvény értelmében a munkavégzés helye állandó akkor is, ha a munkavállaló a munkáját a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzi. A telephelyen kívüli munkavégzés tipikus esete például a díjbeszedői, gépjárművezetői munkakör ellátása, vagy a javítási, szerelési szolgáltatás során történő rendszeres helyszíni munkavégzés, illetve a munkaviszony keretében ellátott ügynöki tevékenység. A telephelyen kívüli munkavégzés esetén a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahol a munkavállaló az utasítást kapja, amelyhez a munkavállaló szervezeti szempontból tartozik. Változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének a munkáltató azon telephelyét kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. A munkahelyi beosztást a munkáltató – utasítással – bármikor megváltoztathatja. A változó munkahelyen történő munkavégzés tipikus esete például, ha a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató az eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállalót – a munkaszerződésben rögzített megállapodás alapján – időszakonként más-más boltba osztja be. Változó munkavégzési helyben való megállapodás esetén a munkavállalót tájékoztatni kell első munkavégzési helyéről. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely juttatás, vagy jogosultság megállapítását a munkavégzés helyéhez köti, változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. A hatályos beosztás szerinti munkavégzés helyét kell figyelembe venni például a kiküldetési, vagy a munkába járással felmerülő költségtérítés megállapítása esetén.&quot A módosított szabályok szerint a munkaszerződést nem kell módosítani, ha a munkavállaló munkavégzési helye a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt módosul. Ha azonban ez a változtatás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, így különösen a munkavégzés feltételeire, az utazás időtartamára, illetve költségére tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár, a munkavégzés helyének megváltoztatásához munkaszerződés módosításra van szükség. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés módosításhoz nem járul hozzá és emiatt a munkáltató nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetheti.] 5. A felek kijelentik, hogy a munkáltató a munkavállalóra irányadó munkarendet, és a munkába lépés napjától alkalmazandó munkaidő-beosztást a munkavállalóval ismertette. [A 2001. évi XVI. tv-nyel módosított Munka tv. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, a munkaidő-keretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása hiányában - a munkáltató állapítja meg. Ha tehát a munkáltatónál érvényes szabályoktól a felek a munkaszerződésben nem kívánnak eltérni, a munkaszerződésben legfeljebb arról célszerű rendelkezni, hogy a munkavállalóval ismertetésre került, hogy mikor és hogyan kell a munkáját végeznie. A munkarendről a Munka tv. 76. § (7) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a felek a munkaszerződésben megállapodnak a munkavállalóra irányadó munkarendről, a munkaidő-keretről, vagy a napi munkaidő beosztásának szabályairól, ezeket a rendelkezéseket később a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja, a változtatás bevezetéséhez az szükséges, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a munkaszerződést. A Munka tv. 117/B. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Ilyen esetben a munkavállalót a napi 8 óránál rövidebb munkavégzésért illeti meg a teljes munkaidőre megállapított munkabér, amelynek összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A teljes munkaidő mértéke - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló - készenléti jellegű munkakört lát el, vagy - a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. Ez utóbbi esetben tulajdonosnak kell tekinteni a gazdasági társaság tagját, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. A munkaviszony akkor minősül részmunkaidejűnek, ha a felek azt a teljes munkaidőnek csak egy részére kívánják létrehozni, mert pl. egy a főállás melletti, további munkaviszonyról van szó. A részmunkaidőben történő megállapodás esetén a munkavállalónak legalább a munkaidővel arányos munkabért kell megkapnia. Ha a felek a munkaszerződésben a napi 8 óránál rövidebb, vagy hosszabb munkaidőben kívánnak megállapodni, vagy a munkaviszonyt részmunkaidőre kívánják létrehozni, a munkaidő mértékéről itt kell rendelkezniük. Például : &quot A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló teljes munkaideje - a munkavállaló által ellátott munkakör készenléti jellegére tekintettel - napi 12 óra.&quot &quot A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat részmunkaidőben, napi ... óra tartamban látja el. A munkarendet a munkáltató a munkavállalóval ismertette.&quot ] 6. A Munka tv. 81.§ által adott felhatalmazással élve, a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkajogviszony kezdetétől számított …… nap/hónap próbaidőnek minősül, mely időtartam alatt a felek bármelyike, azonnali hatállyal, írásbeli jognyilatkozattal, a megszüntetés okának érdemi indokolása nélkül, egyoldalúan jogosult a munkaviszonyt megszüntetni. 7. A Munka tv. 96.§ (3) bekezdése által adott felhatalmazással élve, a felek megállapodnak abban, hogy a munkaviszony alatt az alábbi magatartások tanúsítása ad okot a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására: [Megjegyzendő, hogy a rendkívüli felmondásra okot adó körülmények felsorolása a bírói gyakorlat alapján nem tekintendő taxatívnak. A felek a szerződésben fel nem sorolt olyan esetekben is élhetnek a rendkívüli felmondás jogával, amelyek megfelelnek a Munka tv. 96.§ (1) bekezdésben szabályozottaknak.] A munkáltató részéről rendkívüli felmondásra, a Munka tv. 96.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, különösen a következő okok szolgálnak alapul: …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………….. [Pl. ittasság igazolatlan mulasztás, a betegszabadság körében orvosi igazolás nélkül igénybe vehető 3 napon túlmenően bűncselekmény elkövetése a munkáltató, illetve más munkavállaló sérelmére a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése utasítás végrehajtásának jogszerűtlen megtagadása...] A munkáltató részéről rendkívüli felmondásra, a Munka tv. 96.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, különösen a következő okok szolgálnak alapul: …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………….. [A Munka tv. 96.§ (1) bekezdés b) pontja alapján olyan esetekben lehet a rendkívüli felmondást gyakorolni, amikor a munkavállaló magatartása nem volt vétkes, mégis lehetetlenné vált a munkaviszony fenntartása. Ilyen ok lehet a munkavállaló olyan alkalmatlansága, vagy a szakmai követelményeknek meg nem felelő munkavégzése, mely nem függ össze vétkes kötelezettségszegéssel.] A munkavállaló részéről rendkívüli felmondásra, a Munka tv. 96.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, különösen a következő okok szolgálnak alapul: ………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………. [A munkáltató részéről különösen a munkabér meg nem fizetése, a foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása, vagy a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó lényeges kötelezettségek szándékos, vagy súlyos gondatlansággal történő, lényeges megszegése adhat alapot az a/ pontra alapított rendkívüli felmondásra]) A munkavállaló részéről rendkívüli felmondására, a Munka tv. 96.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, különösen a következő okok szolgálnak alapul: ………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………. [A Munka tv. 96.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli felmondás olyan esetekben gyakorolható, amikor a munkáltató nem tanúsít a munkaviszony tekintetében vétkes kötelezettségszegő magatartást, a munkaviszony fenntartása mégis lehetetlenné válik. Az eddig kialakult bírói gyakorlat alapul vételével nehéz erre az esetre példát hozni, de álláspontunk szerint ilyen ok lehet a munkabér meg nem fizetése, vagy a foglalkoztatási kötelezettség nem teljesítése, ha abban a munkáltatót vétkesség nem terheli. Például, ha a munkáltató tulajdonában lévő munkavégzési eszközökre végrehajtási eljárást folytatnak le, vagy azokat zár alá veszik, és emiatt a munkaviszony fenntartása a munkavállaló számára lehetetlenné válik...] 8. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató rendes felmondása esetére – a jelen pontban szabályozott kivételekkel – a munkavállalót a reá irányadó, a Munka tv. 92.§ (2) bekezdésében szabályozott felmondási időn felül, további ……… napi/havi felmondási idő illeti meg. A munkáltatói rendes felmondás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén – ha vele szemben a Munka tv. 95.§ (2) bekezdésében szabályozott kizáró okok nem állnak fenn – a munkavállalót a Munka tv. 95.§ (4) bekezdés alapján a reá irányadó mértéken felül további végkielégítés illeti meg, a következők szerint: a munkáltatónál munkaviszonyban töltött egy év esetén: ….. havi, két év esetén: ….. havi, ….. átlagkereset. Nem illeti meg a munkavállalót a fentiekben szabályozott, felemelt mértékű felmondási idő és végkielégítés, ha a munkáltatói rendes felmondására – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – a munkavállaló képességével, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból kerül sor. [A munkáltatói rendes felmondás esetére felmondási idő és a végkielégítés mértéke a munkaszerződésben felemelhető. A szabályozás más megfogalmazással is történhet. A mintában szereplő példa csak a munkáltató működésével összefüggő ok és a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága esetére emeli fel a juttatások mértékét.] 9. A munkáltató és a munkavállaló a Munka tv. 167.§ (2) és (3) bekezdés által adott felhatalmazással élve, a kártérítési felelősség mértékét a munkavállaló másfél havi átlagkeresete erejéig emeli fel, a munkavállaló által ellátott munkakörre tekintettel, arra az esetre, ha a kárt a munkavállaló a munkaköréből fakadó kötelezettségeinek gondatlan megszegésével okozza. [A rendelkezés kapcsán megjegyzendő, hogy ha a kollektív szerződés - élve a törvény által adott felhatalmazással - az adott munkakör tekintetében a felelősség mértékét 6 havi átlagkereset erejéig emeli fel, a munkavállaló a munkaszerződés alapján csak a szerződésben rögzített másfél havi átlagkereset erejéig felel, mivel a Munka tv. 76.§ (4) bekezdés alapján a munkaszerződés a kollektív szerződéstől érvényesen akkor térhet el, ha a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályt állapít meg, és a Munka tv. 82.§ (2) bekezdés alapján a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A szabály kapcsán megjegyzendő még, hogy a kártérítési felelősség mértéke nem minden munkavállalóval szemben, generálisan, minden feltétel nélkül emelhető fel a munkaszerződésekkel, hanem csak a törvényben meghatározott körülményekre tekintettel: a károkozás, illetve a károkozó körülményeire így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel. A mintában a munkavállaló által ellátott munkakörre tekintettel került sor a felelősség mértékének felemelésére. Elképzelhető azonban más megoldás is, például: &quot ... a munkavállaló gondatlan károkozásért másfél havi átlagkereset erejéig felel, ha a munkáltatónál a károkozó magatartás tanúsítását megelőzően, ..... éven belül, már egy alkalommal okozott kárt vétkesen...&quot ] 10. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállalót a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült alábbi költségtérítések illetik meg: …………………………………………..
………….. ……………………………………………………….. [Itt a jogszabályokban meghatározott költségtérítéseken felüli, a kollektív szerződésben nem szabályozott költségeket lehet rögzíteni. Például ilyen költség lehet, ha a munkáltató a munkavállalónak arra tekintettel, hogy munkavégzése során a helységen belül több vonalon utaznia kell, megtéríti tömegközlekedési bérlet árát. Alkalmazható a következő rendelkezés is: &quot A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavégzéshez a munkavállaló jogosult saját gépkocsijának használatára, mely használattal felmerülő költségeket (havonta legfeljebb ...... km erejéig) a munkáltató a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott feltételekkel téríti meg a munkavállaló számára.&quot A költségtérítések megállapítása körében a következőre kell felhívni a figyelmet: a személyi jövedelemadóról szóló mindenkor hatályos jogszabály rendelkezik arról, hogy a munkáltató által fizetett költségtérítés adóköteles jövedelemnek minősül-e. A jövedelemnek minősülő juttatás után társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni.] 11. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállalót a munkabéren felül az alábbi juttatások illetik meg: ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… [Ilyen juttatások lehetnek például: étkezési hozzájárulás kedvezményes beszerzés természetbeni juttatás munkaruha, vagy formaruha juttatás lakásbérleti hozzájárulás szolgálati lakás juttatás... Ha ezeket a juttatásokat a kollektív szerződés szabályozza, a munkaszerződésben nem kell felsorolni. Ha a juttatások a munkaszerződésben felsorolásra kerültek, ezek biztosítására munkáltató akkor is köteles, ha a kollektív szerződés a munkaviszony tartama alatt megszüntetésre kerül. E juttatások tekintetében is ajánlatos a személyi jövedelemadóról szóló mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek a figyelembevétele, hiszen az e szabályokban meghatározott mérték feletti juttatás adóköteles jövedelemnek minősül, és az után társadalombiztosítási járulékot is fizetni kell.] 12. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlására a ……………………………………. munkakörű (beosztású) vezető jogosult, de az utasítási és az ellenőrzési jog gyakorlása a ………………………………. munkakörű (beosztású) vezetőt is megilleti. 13. A munkavállaló kijelenti, hogy a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató tájékoztatta a Munka Törvénykönyv 76. § (7) bekezdésében felsorolt feltételekről. [A 2001. évi XVI. tv-nyel módosított Munka tv. 76. § (7) bekezdése alapján a munkavállalót a szerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni kell a munkába lépés napjáról, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, valamint az irányadó munkarendről, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól, a felmondási idő megállapításnak szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik vagy sem. E kérdésekről a munkaszerződés megkötését követő harminc napon belül írásos tájékoztatást is kell adni. A Munka tv. 76/A. § (1) bekezdés alapján a külföldön történő munkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége tágabb körű. Ilyen esetben a munkáltató - a fenti tájékoztatáson túlmenően - a kiutazást megelőzően köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a külföldi munkavégzés tartamáról, a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás illetve egyéb juttatás pénzneméről, valamint a hazatérésre irányadó szabályokról A törvényben felsorolt szabályokról szóló tájékoztatás során a munkáltatónak nem kell a munkavállalóval ismertetnie az alkalmazásra kerülő részletes rendelkezéseket, ha azokról jogszabály vagy a kollektív szerződés rendelkezik. A munkavállalóra irányadó munkarendre, a munkabér egyéb elemeire, a bérfizetés napjára, a rendes szabadság mértékének számítási módjára és kiadásának szabályaira, a munkáltatói és a munkavállalói rendes felmondás esetén irányadó felmondási idő megállapításának szabályaira, valamint a külföldön történő munkavégzéssel kapcsolatos pénzbeli és természetbeni juttatásokra, illetve a díjazás és egyéb juttatás pénznemére vonatkozó tájékoztatás a munkaviszonyra vonatkozó szabályra történő hivatkozással is megadható. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó feltételekben bekövetkezett változásokról legkésőbb a változás hatályba lépését követő harminc napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót.] 14. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a kollektív szerződés, és az egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak. Kelt: …………………, 20….. …………………. hó … nap ……………………………………………… ……………………………………………… munkáltató munkavállalóForrás:www.jobpark.hu

Villamosművi algépész

  VILLAMOSMŰVI ALGÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 05 9 8229 02 2 2 25   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Villamosművi algépész     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi algépész feladata a turbina segédberendezéseinek üzemeltetése, és a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése.   Leálláskor, illetve üzembe helyezéskor biztosítja a helyes technológiai sorrendet, üzemelteti a tápszivattyút, vízturbinát stb.   A berendezések működésének folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzéseinek végrehajtásával eleget tesz naplózási kötelezettségének, felel a rögzített adatok valódiságáért, munkaterületén felelős az üzemi rend és tisztaság folyamatos magas szinten tartásáért.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az erőművi energiaátalakítás folyamata, ezen belül a kazán és turbina szerepe, továbbá a turbinához tartozó segédberendezések, valamint tápházi berendezések funkciója,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, vízkémiai ismeretek,   – a hőenergetika és áramlástechnika legfontosabb ismeretei,   – a hőátadás elve, a hőcserélők működése, fajtái,   – csővezetékek felfűtése, lehűtése, víztelenítése,   – vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra,   – redukáló állomások működésének elvi és gyakorlati ismeretei,   – a kondenzáció és a hűtőrendszerek elvi és gyakorlati ismeretei,   – szivattyúk mennyiségi szabályozásának lehetőségei, a fordulatszám-szabályozás fajtái,   – légritkító berendezések elvi működése (vízsugár, gőzsugár-, légszivattyúk).   Jártasságok:   – a turbinafelfűtés, indítás, fel- és leterhelés, leállítás során a turbina segédberendezéseinek és tápházi berendezéseknek a működése,   – a turbinák kenő- és szabályozó olajrendszerének megoldásai, az olajtárolók és hűtők működése,   – a csővezetékek kiszolgálása, üzembe helyezése, felfűtése, lehűtése,   – a tápszivattyúk, kondenzszivattyúk, hűtővízszivattyúk működése, típusai,   – a különböző közeggel működő (víz–víz, víz–gőz, stb.) hőcserélők elvi felépítése, működése,   – tartályok szerkezeti felépítése, szerelvényeinek ismerete, működése,   – tolózárak, szelepek, visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek és egyéb armatúrák felépítése, működése.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a blokkindítási, -leállítási és üzemeltetési folyamatban a turbina segédberendezések és tápházi berendezések üzemeltetése,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel szoros együttműködés,   – a rájuk bízott berendezések működésének optimum szerinti összehangolása,   – a rendellenes működések kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése, és kellő időben történő elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetikai és áramlástechnikai ismeretek,   – mérési, irányítástechnikai és szabályozástechnikai alapok,   – villamosságtani alapok,   – vízkémiai és kenéstechnikai alapismeretek,   – vízgépek és légtechnikai gépek működése, felépítése,   – hőcserélők fajtái, működésük,   – csővezetékek, tartályok, szerelvények, armatúrák,   – a turbina és segédberendezéseinek szerepe a villamosenergia-termelés folyamatában,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A villamosművi algépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet:   – alapfokú iskolai végzettség és 2 év erőművi gyakorlat,   – szakmunkás képesítés vasipari vagy rokon szakmában és 1 év gyakorlat,   – középfokú végzettség és 6 hónap erőművi gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi algépész vizsgára bocsátható az, aki egészségileg alkalmas, a 18. életévét betöltötte és   – szakirányú középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik, továbbá a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi algépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor

A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor/megszűnésekor az alábbi tartalmú igazolást köteles kiadni a munkavállalónak.Az igazolás tartalmazza: -Munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap), -A munkavállaló TAJ-számát, -A munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát  -A munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve   ennek jogosultságát  -A munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát. A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás nem terheli. Szintén a munkaviszony megszűnésekor kell kiadni az adóelőleg, illetve a tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás megfizetéséről szóló, valamint a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolást is. Működési bizonyítvány A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni, amely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, valamint – a munkavállaló kérésére – a munkájának az értékelését. Forrás:Origo honlapja

Villamosmű-kezelő

A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése. Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani.

Munkaidő, munkarend, munkáltatói utasítások

Munkáltatói utasítások követéseA munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles a munkáját ellátni. Jogosult az utasítás teljesítését megtagadni, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek végrehajtása kárt idézhet elő és amellyel a munkavállaló számolhat, köteles erre az utasítást adó munkáltató figyelmét felhívni, az utasítás teljesítése ilyenkor azonban kötelező. Meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása miatt kieső időre távolléti díj jár. MunkaidőAa munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével) Napi munkaidő Az egy napra eső vagy 24 órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő Heti munkaidőAz egy naptári hétre eső, vagy 168 órás megszakítás néküli időszakba tartozó munkaidő Teljes munkaidőA teljes munkaidő napi 8 óra, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidő legfeljebb napi 12 órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. Tulajdonosnak minősül a gazdasági társaság tagja is, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik. MunkaidőkeretA munkaidő a napi munkaidő tartamának alapulvételével legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható. Ettől eltérően a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 4 havi, illetve 18 heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig legfeljebb 6 havi, illetve 26 heti keretben is meghatározható. A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalók tekintetében kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat. Amennyiben a munkáltató munkaidő-keretet alkalmaz, annak kezdő és befejező időpontját írásban kell közölnie a munkavállalóval. Ebből a szempontból írásbelinek minősül az a tájékoztatás, amit a munkáltatónál helyben szokásos módon közzétesznek (például a faliújságra kifüggesztik…stb). Munkaidőkeret alkalmazásánál a munkaidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát, vagy az erre az időszakra eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Munkaidő-kedvezményA  Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szerint a nőket, szakszervezeti vezetőket, az üzemi tanács tagjait, a tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkavállalókat, valamint az édesapákat munkaidő-kedvezmény illeti meg. A szülési szabadságról visszatérő nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a 9. hónap végéig egyszer egy óra munkaidő-kedvezmény jár. A gyermekét mesterségesen tápláló anyát és az örökbe fogadó anyát is megilleti a kedvezmény. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye a szakszervezeti tagok létszámától függ, havi egy-két óra. Erre az időre a tisztségviselőknek távolléti díj jár. Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény illeti meg az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalókat. A munkaidő-kedvezmény alapján részt vehetnek a kötelező iskolai foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton, valamint vizsgánként 4 nap szabadidőt, a szakdolgozat elkészítéséhez pedig tíz nap szabadidőt köteles biztosítani számukra a munkáltató. A 2002. december 1-jén, illetve ezt követően született gyermekre tekintettel öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat, amelyet a gyermek két hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetnek igénybe, a munkáltató köteles azt kiadni. A kedvezményre nemcsak a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti, hanem az örökbe fogadó apa is jogosult. Az édesapák erre az időre távolléti díjat kapnak, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Az édesapa a munkaidő-kedvezmény igénylésekor köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ezzel egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apának minősül és ezt a jogát nem szüneteltetik, nem szüntették meg.A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a fenti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata. A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente – június 30-áig, illetve november 30-áig – benyújtja a székhelye szerinti Területi Államháztartási Hivatalhoz, amely 15 napon belül gondoskodik az összeg átutalásáról. MunkarendA munkarend határozza meg munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése napi 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve évente kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Ilyen munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Munkaidő-beosztásA munkaidő beosztható mindenkire egyenlően, de alkalmazható egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő, valamint éjszakai munka is. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A munkaidő-beosztást (kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában) legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A beosztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a munkavállaló napi munkaideje a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, illetve heti munkaideje a 72 órát ne haladja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe be kell számítani az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a 8 órát egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál (ilyen munkaidőbeosztást csak munkaidőkeret alkalmazásánál lehet meghatározni) a nőkre terhességük megállapításától a gyermek 1 éves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra a gyermekük 1 éves koráig egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásukkal alkalmazható, éjszaki munkára pedig egyáltalán nem oszthatók be a rendszeresen éjszakai munkát végző munkavállaló egészségügyi alkalmasságát rendszeres orvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, és amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az éjszakai munkavégzés veszélyezteti az egészségi állapotát vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll összefüggésben, nappali munkavégzésre kell beosztani. Mentesség a munkavégzési kötelezettség alól: mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól arra az időre, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (például amíg kötelező orvosi vizsgálaton, sorozáson vesz részt, katonai szolgálatot teljesít, bírósági tárgyalásra tanúként idézik, szavazáson vesz részt stb.) közeli hozzátartozója temetésével kapcsolatban intézkedik, legfeljebb két munkanapon át keresőképtelen betegség vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni jogszabályi előírás alapján nem kell munkát végeznie, illetve a munkavégzés alól felmentették (például pihenőnapon, munkaidőkedvezmény alapján stb.) a munkáltató engedélyezi, valamilyen a munkaidőn kívül el nem végezhető tevékenység miatt jogszerű sztrájkban vesz részt. Forrás: Origo honlapja

Villamosmű-kezelő

  VILLAMOSMŰ-KEZELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 10   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosmű-kezelő       szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8221 Villamosüzemi és -állomási gépész és gépkezelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése   A villamosmű-kezelő feladata a villamosművek villamos berendezéseinek szakszerű kezelése.   Önállóan tudják az adott telephely villamosművi villamos berendezéseit és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességeket felismerni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a szakma elektrotechnikai alapjai,   – az alkalmazott gépek, készülékek, berendezések teljes körének jellemzői,   – az általános munkavédelmi, balesetmegelőzési és tűzrendészeti előírások.   Jártasságok:   – a villamosművi berendezések legfontosabb funkcióinak, működéseinek elméleti alapjai,   – a legfontosabb gépek, készülékek, berendezések jellemzői, feladata, működése,   – a normál üzemi és üzemzavari állapotok, főfolyamatok lényege, üzemszerű lefolyása, az eltérő üzemállapotok, működések, események előre meghatározható köre és minősítése.   Készségek:   – a gépek, készülékek és berendezések kezelése, felügyelete,   – a balesetmegelőzési előírások, a villamos balesetek jellemzői, az elsősegélynyújtás módja és a helyes magatartás szabályai balesetek bekövetkezése esetén.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – villamosművek,   – villamosművek automatikái,   – szakrajz,   – biztonságtechnika,   – informatika,   – nagyfeszültségű kapcsolási gyakorlat,   – automatikák szerelése és üzembe helyezése gyakorlat,   – üzemlátogatás.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – villamosművek automatikái.   Szóbeli vizsga:   – villamosművek,   – villamosművek automatikái,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – nagyfeszültségű kapcsolások,   – automatikák szerelése és üzembe helyezése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint],   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – megfelelő előképzettség.   Az előképzettség lehet:   – villamosgép és berendezés kezelő képesítés,   – önálló hálózatkezelő képesítés,   – szakmunkás képesítés villamosipari szakmákban, 2 év gyakorlati idő önálló villamoshálózat kezelő vagy önálló villamosgép és berendezés kezelő munkakörben,   – erősáramú technikusi vagy felsőfokú végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei     Villamosmű-kezelő vizsgára bocsátható az, aki   – a 18 életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki képesítéssel rendelkezik, és a tanfolyam elméleti anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosmű-kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.      

Munkaerőpiaci ügyintéző

A munkaerőpiaci ügyintéző elsősorban a munkaerőpiaci szervezetnél, és egy ilyen jellegű feladatokat ellátó intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél   – foglalkoztatáspolitikai,   – munkaerő-gazdálkodási, közvetítési,   – emberi erőforrás-gazdálkodási,   – jogi,   – államigazgatási eljárási,   – társadalombiztosítási,   – informatikai,   – ügyviteli   ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el.

Villamosmérnök asszisztens

  Villamosmérnök-asszisztens (a szakirány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5423 01     2. A szakképesítés megnevezése: Villamosmérnök-asszisztens (a szakirány megjelölésével)   Szakirányok:   – Folyamatirányítási szakirány   – Automatizálási szakirány   – Kommunikációs szakirány   – Villamos-energetikai szakirány   – Műszertechnikai szakirány   – Számítástechnikai szakirány   – Világítástechnikai szakirány   – Stúdiótechnikai szakirány    

Munkaerőpiaci szervező, elemző – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 345 03Betölthető foglalkozás: Munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások FEOR 3320 Képzési idő: 0,5 év (felnőttképzésben legfeljebb 600 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző (középszintű, érettségivel)Tájékoztatja a munkaügyi kirendeltségeket felkereső ügyfeleket jogaikról és kötelezettségeikről, a kirendeltség szolgáltatásairól, az állás- és képzési lehetőségekről. Személyzeti tanácsadó cégeknél munkaerő-kiválasztást végez a megrendelő vállalat számára.Feladatai:* a munkát kereső adatainak felvétele, számára munkalehetőség keresése * az ügyfelek tájékoztatása a munkalehetőségekről, az ajánlott munkakörben végzendő tevékenységek jellegéről, a munkakörülményekről, a munkakör betöltésének feltételeiről, valamint a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és a törvények által biztosított lehetőségekről * a munkanélküli-ellátásra való jogosultság megállapítása * munkaközvetítés, a közvetített állásajánlatok figyelemmel kísérése, a visszahozott állásajánlatok ellenőrzése, az állásajánlatok számítógépes rögzítése * az álláskínálat növelése és a sikeres közvetítés érdekében kapcsolattartás a munkáltatókkal * az ügyfelek adatainak rendszeres karbantartása, számítógépes nyilvántartás vezetése, a munkanélküli-járadék feladása, a betegbiztosítási kártyák rendszerezése és nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Hatósági ügyintéző * Munkaerő-piaci ügyintéző * Munkaközvetítési (fő)előadó * Munkaközvetítő * Személyzeti tanácsadó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2331 Munkavállalási tanácsadó2332 Pályaválasztási tanácsadóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Villamoshálózat-szerelő, -üzemeltető – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 522 04Betölthető foglalkozás: Villamossági szerelő FEOR7445Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Villamos-távvezeték építő, szerelő, karbantartó (középszintű, 8. évfolyam után)Szereli, javítja és ellenőrzi a villamos energia előállítására, elosztására és felhasználására szolgáló erősáramú berendezéseket (transzformátorok, villamos forgógépek, villamos kapcsolóberendezések, távvezetékek, kábelhálózatok, fázisjavító eszközök stb.).Feladatai:* a villamos energia továbbítására és elosztására szolgáló távvezeték- vagy kábelhálózat kiépítése * a hálózat működtetéséhez szükséges elosztószekrények, transzformátorok, kapcsolóberendezések, védelmi automatikák, fázisjavító eszközök, mérőváltók, feszültség-, áram- és fogyasztásmérő műszerek felszerelése és javítása * a túlterhelés vagy az elöregedett szigetelés miatt leégett transzformátorok, villamos forgógépek (egyenáramú kommutátoros gépek, szinkrongépek, aszinkrongépek stb.) felújítása * műszaki rajzok alapján villamos berendezések tekercselésének elkészítése és a tekercselések bekötése * a villamos gépek és a hálózat közé teljesítményelektronikai eszközöket (egyenirányító hidak, inverterek, fordulatszám-szabályozó automatikák stb.) beépítése * a targoncák, szükségáramforrások működtetéséhez használt akkumulátorok karbantartása * transzformátorok, villamos forgógépek, világítástechnikai eszközök és képcsövek előállítása Jellemző munkakörök:* Akkumulátor- és szárazelem-szerelő * Akkumulátorkészítő * Akkumulátortöltő, -javító * Armatúratekercselő * Áramszolgáltatói hálózatszerelő * Bandázsoló * Bányaelektro-lakatos * Bányakábel- és tömlővezeték-szerelő * Bányavillamossági szerelő * Elektromoshűtőgép-szerelő * Elektroncső-, képcső- és fényforrásszerelő * Háztartásigép-szerelő * Ipari villamoskészülék-szerelő * Izzószál-tekercselő * Jelfogó-tekercselő * Jelzőberendezés- és tartozékszerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültség alatt munkát végző szerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültségű kábel szerelője * Kis-, közép- és nagyfeszültségű villamos hálózat szerelője * Önálló hálózatkezelő * Szabadvezetéki villanyszerelő * Szárazelem-szerelő * Tekercskötöző * Tekercselő * Tekercsszigetelő * Transzformátortekercselő * Világítótest-szerelő * Villamosgép-, motor- és -készülék-szerelő * Villamosgép-tekercselő * Villamoshálózati távvezeték- és kábelszerelő * Villamosművi (erőművi állomási) villamos kapcsolóberendezés szerelője * Villamosművi fogyasztásmérő-javító, -szabályozó * Villamosművi szekunderszerelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7624 Villanyszerelő8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Munkaerőpiaci instruktor

A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz:   – a képzés tananyagtartalmának megtervezésében,   – a tananyaghordozók elkészítésében,   – a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében.   A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.  

Villamoshálózat-szerelő

  * * *       VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       NAGYFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a villamoshálózat szerepe és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai és mechanikai alapismeretek,   – a hálózatszerelés különböző munkafázisai, azok sorrendje,   – az egyes munkafázisokban felhasznált főanyagok,   – a munkafázisok technológiája, az alkalmazott szerszámok és gépek,   – a szereléshez szükséges rajzdokumentáció, a rajzok olvasása,   – a szerelés közben szükséges vizsgálatok.   Jártasságok:   – a hálózatszerelési munkák előkészítése,   – a szükséges szerszámok és munkaeszközök megválasztása,   – a szerelési munkafázisoknál alkalmazott segédszerkezetek elkészítése illetve elkészíttetése,   – a szerelés főanyagainak szállítása,   – az esetleges hibák felismerése és javíthatóságuk megítélése,   – az elsősegélynyújtás ismeretei.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – az egyes munkagépek kezelése,   – a szerszámok, felszerelések használata,   – a hálózatszerelés gyakorlati fogásai.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – gyakorlati szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek.     3.2. A szakmai vizsga részei   Szóbeli vizsga:   – alapozó általános ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt vizsgafeladat végrehajtása.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő képzésben az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége van.   Az előképzettség lehet:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában,   – középiskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – középiskolai, technikusi, mérnöki vagy okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy   – a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *       KIS- ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a létesítendő 0,4–35 kV-os távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 0,4–35 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az oszlopokra, szerelvényekre ható erők meghatározása, igénybevételük vizsgálata,   – a szereléseknél felhasználásra kerülő szerelvények jellemzői, alkalmazásuk módja,   – a nyomvonalrajz olvasása, értelmezése, rajzjelei,   – az oszlopok legfontosabb tulajdonságai, jellemzői, alkalmazásuk módja,   – oszlopállítási módok és minőségi követelmények,   – a különböző feszültségszintű hálózatok súlya, szerepe a villamosenergia-rendszerekben,   – alkalmazott vezető anyagtípusok felépítése, szerkezete,   – a hálózatok főbb szerkezeti egységei,   – a munkafolyamatok részelemei, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségi követelmények,   – a munkabiztonság technikai követelményei,   – a közép/kisfeszültségű transzformátorállomások típusai,   – kisfeszültségű hálózaton alkalmazott elosztószekrény típusok, azok alkalmazási feltételei,   – közvilágítási hálózatok tartószerkezetei, a közvilágítási lámpatestek,   – a megépített hálózaton elvégzendő ellenőrzések,   – hálózatbontási technológiák,   – feszültség közelében végzett munkák esetén az előírt megközelítési távolság,   – villamos áram élettani hatásai, baleseteknél a jelentési kötelezettség,   – az érintésvédelmi módok,   – a munkagépek közelében történő munkavégzés előírásai.   Jártasságok:   – az oszlopalap készítésre vonatkozó minőségi követelmények és a munkabiztonsági ismeretek,   – a technológiai folyamat elvégzése,   – a tartószerkezet-állítás folyamata,   – a vezetékszerelés különböző munkafázisainak elvégzése,   – a transzformátorállomások és közvilágítási hálózatok létesítési folyamata,   – az elvégzendő ellenőrzések területe,   – a hálózatbontás technológiája a műszaki átadás-átvétel minőségi követelményei,   – a nullázás lényegének és feltételeinek ismerete, valamint a különböző gépeknél és szerszámoknál előírt érintésvédelem.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a műszaki mentés és elsősegélynyújtás,   – a feszültség közelében végzett munkákra vonatkozó előírások,   – a feszültségmentesítés és munkaterület átadás-átvételének feladatai,   – az áramkörből történő kiszabadítás,   – oszlopszerelés munkafázisai,   – kis- és középfeszültségű hálózatokon alkalmazott szerelvények összeszerelése,   – a vezető kötések és a vezetők bekötése szigetelőkre.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – mechanikai ismeretek,   – szakrajz,   – technológiai ismeretek,   – biztonságtechnika,   – szerelési gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő tanfolyamon az vehet részt, aki   – egészségileg alkalmas,   – a 18. életévét betöltötte,   – megfelelő előképzettsége és villamosipari gyakorlata van.   Az előképzettség és gyakorlati idő lehet   – villanyszerelő szakmunkás képesítés és 1 év villamoshálózat-szerelői gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható az, aki   – a kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   A tanfolyami részvételnél az életkor betöltése alól felmentés nem adható.    

Munkaelemző – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 345 03Betölthető foglalkozás: Időelemző, anyagnorma-készítő FEOR 3155 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiAz elkészült gyártástechnológiai sorrendhez meghatározza a szükséges időt és anyagmennyiséget.Feladatai:* a gyártáshoz szükséges anyagszükséglet meghatározása, műszaki, statisztikai becslése és elemzése * a munkafolyamatok időtervének elkészítése és annak lebontása az egyes részegységekre és műveletekre, majd az időnorma meghatározása * az elméletileg számított anyagszükséglet és időnorma ellenőrzése * elemi mozdulatok tanulmányozása, munkanap-felvételi eljárások alkalmazásával, időmérlegek készítése * a technikai és technológiai eszközök, anyagok, energiák felhasználásának vizsgálata és elemzése, a veszteségek megszüntetése, illetve a tartalékok hasznosítása Jellemző munkakörök:* Időutalványozó, teljesítménymérő * Munkaelemző * Műveletioperáció-tervező * Művelettervező * NC-technológus * Normaalap-készítő * Normaellenőr * Normakarbantartó Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamoshálózat szerelő

A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése. Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.

Munkaelemző

– Munkafolyamatok elemzése, folyamatsorrendek kialakítása.   – A technológiai folyamatok számára a műveletek tervszerű és nem tervszerű (járulékos) időinek megállapítása, elemzése.   – Az utalványozott (norma) idők önálló meghatározása és az indokolt változtatások (pl. technológia váltáskor) kezdeményezése, végrehajtása.   – Tervidő katalógusok készítése, illetve ezek szükség szerinti felülvizsgálata és módosítása.   – Munkakialakítást javító intézkedések kezdeményezése és szakmai irányítás melletti végrehajtása.    

Villamosgép és készülékszerelő

  Villamosgép- és készülékszerelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5222 03   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és készülékszerelő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek   7624 Villanyszerelő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket.   – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.   – A munkahelytől távol végzett munkára vonatkozó előírások betartása.     2. Elektrotechnikai ismeretek   – Egyenáramú hálózatok.   – Villamos erőtér.   – A mágneses tér.   – Az elektromágneses indukció.   – Váltakozó áramú körök.   – Félvezetők alapjai.     3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – A műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkatrészek, anyagok mennyiségének meghatározása és felvételezése.   – A szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása.   – A munkafeladatok elvégzése.   – Jegyzőkönyv készítése.     4. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok készítése, alkalmazása.   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Villamos, pneumatikus rajzok készítése, alkalmazása.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     5. Villamos gépek, készülékek mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.     6. Transzformátorok készítése, üzemeltetése, javítása   – Kistranszformátorok méretezése készítése.   – Transzformátorok üzemállapotainak vizsgálata méréssel.   – A teljesítmény és feszültség igénynek megfelelő szabványos transzformátor kiválasztása, alkalmazása.   – Terhelés függvényében a kapcsolási mód meghatározása, elkötés a kapcsolási csoportnak megfelelően.   – Transzformátorok párhuzamos üzemeltetése.   – Transzformátorok üzemvitele.   – Száraz és olajtranszformátorok szerelése, hibakeresése, javítása.     7. Aszinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Motorok telepítése, illesztése a hajtott berendezéshez.   – Az aszinkrongép üzemállapotainak vizsgálata méréssel, jelleggörbéinek felvétele.   – Az aszinkronmotor üzemeltetése     = kalickás motorok indítása,     = csúszógyűrűs motorok indítása,     = egyfázisú motorok indítása.   – Egy- és háromfázisú motorok forgásirányváltása.   – Fordulatszám-szabályozás.   – Az aszinkrongépek fékezése különböző módszerekkel.   – Hibakeresés, javítás.     8. Egyenáramú gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Az egyenáramú gépek fő- és segédpólus tekercseinek, keféinek, kompenzáló tekercselésének elkötése, a gerjesztési irányok ellenőrzése.   – A kommutáció ellenőrzése, kefék beállítása.   – A gerjesztési mód megválasztása az egyenáramú gépeknél.   – Az egyenáramú gépek üzemeltetése     = generátorok feszültségszabályozása, polaritásváltás,     = motorok indítása,     = fordulatszám-szabályozás,     = forgásirányváltás,     = fékezés.   – Üzemállapotok vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     9. Szinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egyedül járó szinkrongenerátor üzemeltetése, frekvencia, feszültség szabályozása.   – Szinkrongépek párhuzamos kapcsolása, szinkronozás, meddő és hatásos teljesítmény szabályozása.   – Szinkronmotor indítása különböző módszerekkel.   – Szinkronmotor üzemeltetése, fázisjavítás.   – Szinkrongépek üzemállapotának vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     10. Különleges gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egy- és háromfázisú kommutátoros gépek alkalmazása, üzemeltetése, javítása.   – Törpe motorok alkalmazása, üzemeltetése, javítása.     11. Villamos forgógépek szerelése   – Álló- és forgórészek tekercselése.   – Forgógépek összeszerelése.   – Mechanikus és villamos hibák megállapítása, javítása.   – Ékszíjhajtás készítése.   – Tengelykapcsoló szerelése.     12. Villamos készülékek szerelése, javítása, üzemeltetése   – Hőszükséglet, fűtőteljesítmény, fűtőellenállás számítása.   – Ellenállásfűtő-berendezések szerelése, javítása.   – Motoros háztartási készülékek szerelése, javítása.   – Helyiségek, világításának tervezése, szerelése.     13. Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése   – Kapcsolókészülékek kiválasztása katalógusból, kapcsolók szerelése, javítása.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek zárlatvédelmének létesítése.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek túlterhelés védelmének létesítése.   – Kisfeszültségű villamos hálózatok túláram és zárlatvédelme.     14. Villamos berendezések létesítése   – Kisfeszültségű villamos elosztóhálózat építése dokumentáció alapján.   – Villamos berendezések létesítése     = anyagigény meghatározása,     = elosztók szerelése, telepítése,     = elosztóhálózat építése,     = EPH létesítése,     = információs hálózat építése.   – Érintésvédelem létesítése.   – Szerelői ellenőrzés, az érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése méréssel.   – Beüzemelés, átadás.     15. Irányítástechnikai berendezések létesítése, üzemeltetése   – Elektromechanikus vezérlések tervezése, építése, működésének ellenőrzése.   – Motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirányváltó, fordulatszám-változtató) építése, telepítése, beüzemelése.   – Elektromechanikus vezérlések hibakeresése, javítása.     16. A villamosiparban alkalmazott vezető- szigetelő- és szerkezeti anyagok   – Villamos gépek és készülékek aktív anyagai.   – Szigetelőanyagok jellemzői, alkalmazása, gyártása.   – Szerkezeti anyagok jellemzői, kiválasztásuk.     17. Villamos gépek és készülékek egyszerűbb alkatrészeinek készítése, pótlása   – Lemezmunkák készítése.   – Gépi forgácsolás: esztergálás, fúrás, gyalulás, marás   – Kézi forgácsolás.   – Oldható és oldhatatlan kötések készítése.     18. Gazdasági, vezetési, szervezési ismeretek   – Munkaviszonnyal, illetve annak létesítésével kapcsolatos jogok és kötelességek.   – Vállalati és vállalkozási formák és jellemzőik.   – Gazdasági alapismeretek.   – A kommunikáció formáinak alkalmazása.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetv&eacu

Munkabér

MunkabérA munkavállalót munkaviszonya alapján az elvégzett munkáért munkabér illeti meg, amelyet a munkáltató a hazai törvényes pénznemben köteles kifizetni. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, munkabérként a munkaszerződésben megállapított személyi alapbért kell fizetni. A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával is megállapítható. A személyi alapbért mindig időbérben kell meghatározni. Munkabérnek minősül minden, a munkavállalónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetetten adott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározásakor tilos indokolatlan megkülönböztetést tenni a munkavállalók között. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az ne eredményezhessen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között. Természetbeni munkabérA pénzben meghatározott munkabér 20%-áig olyan természetbeni munkabért is meg lehet állapítani, olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez hozzájárul. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. TeljesítménybérA teljesítménybér a munka eredményétől függően járó bér. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket a munkáltató állapítja meg. Ezeket alkalmazásuk előtt írásban, az érintett munkavállalók tudomására kell hozni. Ha a követelmény teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy annak 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállaló részére járó munkabér összege legalább a minimálbért elérje. Mozgó bérTeljesítménybérezés alkalmazásakor a garantált béren felül járó – a teljesítménykövetelményektől függő – bér. Garantált bérAz a bér, amely teljesítménybérezés esetén akkor is megilleti a munkavállalót, ha a teljesítménykövetelményeket nem teljesítette. Garantált bért akkor kell alkalmazni, ha a teljesítménykövetelmények teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik (pl. strandbüfé, kereskedelmi jutalék). MinimálbérA kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a minimálbér jár. A minimálbér összege 2002-ben havibér alkalmazáskor 50 00 forint/hó, időbér alkalmazásakor 288 forint/óra. BérpótlékBérpótlékot akkor állapítanak meg, ha a munkavállaló a különleges helyen, illetve munkakörülmények között vagy az általában szokásostól eltérő időben végzi a munkáját, és személyi alapbére megállapításánál ezt a körülményt nem vették figyelembe. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. Bérpótléknak minősül a kötelezően alkalmazandó műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért, valamint a készenléti szolgálatban végzett munkáért járó bérpótlék. Éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos bérpótlék, a délutáni műszakban végzett munka után 15 százalékos műszakpótlék, az éjszakai műszakban végzett munkáért 30 százalékos műszakpótlék, a megszakítás nélküli munkarendben a délutáni műszak után további 5, az éjszakai munka után további 10 százalék műszakpótlék, a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munkáért 50 százalékos bérpótlék, a pihenőnapon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék a készenlét ideje alatt a személyi alapbér 25 százaléka illeti meg a munkavállalót. ÁllásidőAz az időszak, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, vagy a munkáltató – gazdaságilag indokolt esetben – átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót. Ilyen időszak lehet például, amikor egy vállalatnak átmenetileg kevesebb megrendelése van, vagy egy hiba javításának ideje. A kiesett munkaidőre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Távolléti díjAmennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de annak mértékét nem határozza meg, vagy a munkabérnek távolléti díjra kiegészítését rendeli el, a munkavállalónak a távollét idejére érvényes személyi alapbére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Távolléti díj jár az alábbi esetekben: az állampolgári kötelezettség teljesítése (szavazás, hatósági, bírósági idézésre tanúként megjelenés, sorozás és katonai nyilvántartásba vétel) miatt mulasztott munkaidőre, amennyiben a munkavállaló ezeknek a kötelezettségeknek munkaidőn kívül nem tehet eleget, a munkavállaló közeli hozzátartozója halála esetén legalább két munkanapra, a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradásnál 4 órára a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, a munkaszüneti nap és a szabadság időtartamára, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára az utasítás jogszerű megtagadása esetén munkával nem töltött időre. Átlagkereset: átlagkeresetként az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető negyedév(ek), ennek hiányában az utolsó hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg fizetendő. Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. IdőbérA munkában töltött idő tartamától függően járó munkadíjazás, amely havibérként és órabérként állapítható meg. Személyi alapbérA munkabér a kötelezően időbérben megállapítandó alapbérből áll, amelyhez meghatározott feltételek teljesülése mellett bérpótlék, prémium, illetve külön juttatás kapcsolódik. A személyi alapbér összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.   Levonás a munkabérből, munkabér kifizetése Munkabér védelme: a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át, s azzal szemben vagy egyébként a munkáltató is csak akkor élhet beszámítással, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály megengedi. Levonás a munkabérből: a munkavállalót megillető munkabérből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A munkabérelőleg – kivételként – korlátozás nélkül levonható a munkabérből. Ha a munkáltató a jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján megállapított összeg levonását nem teljesíti, a levonni elmulasztott összeg erejéig készfizető kezesként felel. A levonás, amelynek alapja a nettó munkabér, főszabályként a munkabér 33%-áig terjedhet, kivételesen (például gyermektartásdíj) azonban a munkabér 50%-át is le lehet vonni. Szintén 50%-ig terjedhet a levonás, ha több jogcímen terheli tartozás a munkabért. A munkavállalóval szemben fennálló több követelést az alábbi sorrendben kell levonni: gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság, a bírósági és szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés, adó-, illeték- és egyéb köztartozás, az adóst terhelő egyéb tartozás. Munkabér kifizetése: a munkabért havonta egyszer kell elszámolni és – ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell kifizetni. Amennyiben a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell teljesíteni. Előleget azonban – legalább havonta – ilyenkor is fizetni kell. Amennyiben a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért a megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. A munkáltató legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. Munkaviszony megszűnésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkabért és az egyéb járandóságokat, kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonyát jogszabálynak nem megfelelő módon szüntette meg, vagy az elszámolás alapja akkor még nem volt megállapítható. Ebben az esetben a munkáltató költségén a munkavállaló által megadott címre kell a munkabért elküldeni. A munkabért magyar törvényes pénznemben kell fizetni, ez nem zárja ki – a részben vagy egészben – bankszámlára történő átutalást. Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszatérítése: ha a munkáltató a jogalap nélkül fizetett ki munkabért a munkavállalónak elszámolta, csak írásbeli felszólítással követelheti vissza. A felszólítást a kifizetéstől számított 60 napon belül kell a munkavállalóhoz eljuttatni. Az általános elévülési időn belül (3 év) lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.   Forrás: Origo honlapja

Villamosgép és készülék -szerelő

– Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt. – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli. – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében. – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket. – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.

Multimédia-alkalmazás fejlesztő – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 213 04Betölthető foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások FEOR 3139 Képzési idő: Legfeljebb 1400 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Desinger* E-játék fejlesztő* E-learning tananyagfejlesztő* Multimédiafejlesztő* TartalommenedzserIde tartoznak a 313-as alcsoportból a máshová nem sorolható számítástechnikai foglalkozású dolgozók.Jellemző munkakör:* Számítástechnikai szoftverüzemeltető Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Villamosgép és berndezék -kezelő

A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.    

Multimédia fejlesztő

A multimédia-fejlesztő az írott szöveget, hangot, álló és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert hoz létre. Ezt a rendelkezésére bocsátott, vagy általa elkészített leírás – forgatókönyv – alapján a számára átadott, vagy általa elkészített digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver, valamint szoftver eszközök segítségével, munkacsoportban végzi. Képes az adott szakterület szakértőjéből, a látványtervezőből és médiaszakemberből álló munkacsoport vezetésére.  

Villamosgép és berendezéskezelő

Villamosgép- és berendezéskezelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 08   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és berendezéskezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – alapvető gazdasági ismeretek,   – villamossági ismeretek,   – erőmű gépészeti üzem,   – műszerek általános tulajdonságai,   – biztonsági előírások rendszere.   Jártasságok:   – villamos szakrajzok olvasása,   – villamosgépek felépítése és működése,   – kisfeszültségű villamos berendezések felépítése és működése,   – meghatározott villamos mérések,   – villamosgépek mérési, vezérlési és szabályozási elvei,   – villamos üzemviteli munkák veszélyforrásai.   Készségek:   – villamosgépek kezelése,   – kisfeszültségű villamos berendezések kezelése,   – munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – gazdasági ismeretek,   – villamosságtan,   – szakrajz,   – erőművek gépészeti üzeme,   – villamosgépek,   – kisfeszültségű villamos berendezés,   – villamos mérések,   – villamosgépek mérése, kezelése, szabályozása,   – biztonságtechnika,   – környezetvédelmi ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – szakmai tárgyakból készített tesztkérdések.   Szóbeli vizsga:   – szakmai tételek.   Gyakorlati tételek:   – biztonságtechnikai tételek.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – betöltött 18. életév,   – villanyszerelő szakmunkás képesítés,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint].     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosgép és berendezés kezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú középiskolai technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – villanyszerelő szakmunkás és a villamosgép és berendezés kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

Mozihősök nyomdokain – a magánnyomozó

  • Hosszú, közel fél évszázados lappangási időszak után, a kilencvenes években indult be megint ez a szakma – mondja Kiss Bertalan oktató. – Azóta viszonylag hamar elszaporodtak az efféle tevékenységeket űző irodák. A magánnyomozó manapság inkább a jogi szabályok eszközeivel felvértezett, viszonylag kötetlen munkát folytató ember, aki többek között, elsősorban adatgyűjtéssel, esetenként követéssel és megfigyeléssel foglalkozik. Sokan általában a hivatásos nyomozói pálya után, vagy annak elhagyásával kezdenek hozzá ehhez a tevékenységhez. Ettől függetlenül bárki jelentkezhet a képzésre, aki büntetlen előéletű, érettségivel és megfelelő orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik. Lényeg, hogy érdekeljék az emberek ügyes-bajos dolgai, legyen benne kellő spiritusz, és jó helyzetfelismerő képesség. Tanfolyamaink viszonylag rövid idő, 360 óra alatt elvégezhetőek, de szükséges hozzá később az alapos szakmai gyakorlat, tapasztaltabb kollégák segítségével. A tantárgyak közé tartozik az alkotmányjog és a közigazgatási jog megfelelő ismerete, ezeken belül a polgári, szabálysértési és a büntetőjog, a kriminalisztika és a pszichológia. Növendékeinknek tudniuk kell tájékozódni a személyes és közérdekű adatok begyűjtéseinek módjai felől, és természetesen ismerniük kell a magánnyomozáshoz kapcsolódó tevékenységek törvényes hátterét, hiszen csak így lehet legális és eredményes munkát folytatni. Azt már nem is mondom, hogy ökölharcok helyett ma már sokkal fontosabb a számítógépes feldolgozás technikája, amelyet egy magánnyomozónak szintén jól kell művelnie.   Az amatőrök hamar kihullanak – Ezen a pályán legfontosabb az önállóság, a problémamegoldó képesség – vallja Bedő István, aki hosszú évek óta elkötelezettje ennek a hivatásnak. – Csak azok tudnak talpon maradni, akik beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Egy-egy sikeres akció növelheti az ember ázsióját és a címét továbbadják, viszont aki amatőr módon áll hozzá a feladataihoz, az hamar kihullik innét. Nagyon hasznos, ha van valakinek megfelelő szakmai múltja, és ezt a szaktudást bizony bele kell kalkulálnia a kért árakba is, akárcsak az egy-egy vállalkozásba fektetett tőkét. Hogy ezt mire értem? Az egyetlen cél az, hogy a megbízó elégedett legyen a végzett munkával, legyen az egy féltékeny házastárs általi megbízás követésre, információgyűjtés, cégkutatás, dokumentumok beszerzése. Mindezekhez pedig idő kell, utánajárás, és belekalkulált, illetve nem várt költségek. Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy mi csak adatgyűjtők, információbeszerzők, események dokumentálói vagyunk, akik hol magányosan, hol egy összeszokott csapattal végezzük a dolgunkat, a további eljárásokban való résztvétel nem a mi feladatunk.   Féltékeny házastársak, titokzatos ügyfelek – Maga a munka rendkívül változatos, mindig az adott helynek és körülménynek megfelelő. Sok a hűtlen házastársak közötti ügy, jelentés a másik fél viselt dolgairól, a vagyonosodási nyomozások, ez inkább jogi kutakodást jelent, a céges megrendelők általában ügyfeleik előéletére, anyagi helyzetére kíváncsiak. Ebből következik, hogy nincs állandó napirend, a tevékenység inkább az éppen folyamatban lévő ügy természete szerint zajlik, az előzetesen felvázolt tervek alapján. Az előnyünk az a hivatalos, állami szervekkel szemben, hogy sokkal rugalmasabbak vagyunk, bennünket nem köt le a túlterheltség veszélye, általában egyetlen üggyel foglalkozunk teljes gőzzel. Itt minden a saját ügyességünkön múlik, a szabadidő, az ügyfelekkel való kommunikáció, az, hogy kapunk-e újabb megrendelést és kitől. Ebből fakad az elhelyezkedés kérdése is, nem árt, ha van valamilyen ismerős, segítő a szakmában, és szintén hasznos dolog, ha az ember beleszagolt már valamennyire a hivatásosak munkájába. Tudok hamar tönkremenő magánnyomozói vállalkozásokról és olyanokról is, akik igen komoly összegeket keresnek. Meglehetősen bizonytalan, de azért szép és izgalmas pálya ez.” A vér nem válik vízzé – Talán nem is kell magyaráznom, hogy miért választottam ezt a pályát – meséli Berkes Roland, aki jelenleg egy OKJ – képzés hallgatója. – Mindig is imádtam a bűnügyi regényeket, filmeket, és a családomban is akadtak a hivatásos nyomozói kötelékben dolgozó emberek. Szóval, a vér nem válik vízzé. Mindenképpen szeretném kipróbálni magamat ezen a területen, aztán hogy csak néhány év lesz, vagy esetleg nyugdíjas koromban is diszkréten ott virít majd a névjegyemen, hogy „mny” – azt nem tudom, de bízom benne, hogy így alakul…”   PV

Villamosgép és berendezés technikus

  VILLAMOSGÉP ÉS -BERENDEZÉSI TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5422 03   2. Szakképesítés megnevezése: Villamosgép és -berendezési technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3118 Erősáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   3141 Műszaki programozó   3142 Diszpécser, műszaki koordinátor   3151 Energiagazdálkodó   3153 Gyártóeszköz gazdálkodó   3154 Üzemfenntartási előadó   3155 Időelemző, anyagnorma készítő   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7445 Villamossági szerelő   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések fejlesztésében és gyártásában. Részt vesz a prototípus elkészítésében, és mérésekkel ellenőrzi az előzetes mérnöki számítások helyességét.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben irányítja vagy tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáráramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Irányítja a gépek, berendezések telepítését, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő és szabályozó berendezés javításában.   – A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, engedélyezi a gépek, berendezések üzembe helyezését.   – Alkalmas elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján segédtervezői, szerkesztői, beruházási és művezetői feladatok ellátására. Képes tevékenysége során műszaki rajzokat, nyomtatott áramköri terveket, dokumentációkat, PLC vezérlésű programokat, méréseket, jegyzőkönyveket számítástechnika támogatásával elkészíteni.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – Az érintésvédelmi rendszerek ismerete, ellenőrzése.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.     2. Műszaki rajzok, dokumentációk készítése és értelmezése   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Műszaki rajzok készítése, értelmezése.   – Erősáramú áramútterves és elektronikai rajzok készítése, értelmezése.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     3. Villamos gépek, készülékek és elektronikus áramkörök mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.   – Analóg áramkörök vizsgálata.