A részképzések és a külföldi szakmai gyakorlat népszerű

Sok szó esik manapság azokról, akik diplomával a zsebükben – a jobb élet reményében – külföldre költöznek, de keveset beszélünk azokról, akik azért mennek világot látni, hogy az évek alatt szerzett tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Pedig ők is egyre többen vannak.

Hazánkban az évente honosított diplomák száma az elmúlt tíz évben nem emelkedett, de az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint az elmúlt öt évben megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása. Az egyetemisták azonban nemcsak szemináriumokon vitatkozhatnak, vagy előadásokat hallgathatnak az országhatáron kívül: egyre több a lehetőségük ugyanis arra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek külföldön.

  • A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik. Bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő – mondta el dr. Mészáros Gábor, az OH Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője.
    A statisztikák azt mutatják, hogy egyelőre népszerűbbek a rövidtávra szóló külföldi lehetőségek, a mesterfokozatnál is gyakoribb az egy-két szemeszterre szóló tanulmányi ösztöndíj, vagy a más országban teljesített szakmai gyakorlat. A külföldi résztanulmányok beszámítása azonban a honosítással ellentétben már nem az OH hatásköre, hanem a felsőoktatási intézmények joga és feladata.

Cikkünk az edupress.hu anyaga nyomán készült

Mit kell tanítani? – közvélemény-kutatás

Nyilvánosságra hozták a NAT-ról szóló, eddig titkosnak mondott ezerfős közvélemény-kutatás eredményeit, amelyre Hoffmann Rózsa már többször hivatkozott. Az oktatási államtitkárság július 27-én az origo.hu számára eljuttatta a dokumentumot.

A felmérésben nem szerepel az a kérdés, hogy az emberek támogatják-e a NAT-ot – olvasható az origo.hu-n. A kutatók például azt kérdezték az emberektől, hogy “a fontosabb tantárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen-e megtanulni”. Ezzel a megkérdezettek 96 százaléka értett egyet. Emellett rákérdeztek, hogy tanulniuk kell-e a fiataloknak a János vitézről és az 1848/49-es forradalomról. Ezzel a megkérdezettek 74 százaléka teljesen, 21 százaléka inkább egyetértett.

A további kérdések arra vonatkoznak, fontosnak tartják-e az emberek az erkölcsi, illetve a környezettudatos és testi-lelki nevelést, valamint kellenek-e a pénzügyi alapismeretek. A megkérdezettek 80-90 százaléka egyetértett ezekkel.

A hazafias nevelés oktatásával 51 százalék értett teljesen egyet, és további 31 százalék inkább egyetértett. A “tudatos médiafogyasztás” oktatására is rákérdeztek a kutatók, itt a válaszok alapján a legnagyobb megosztottság: csupán 38 százalék értett teljesen egyet ennek szükségességével, 28 inkább egyetértett, 29 százalék viszont ellenezte ezt.

A felmérésben emellett megkérdezik azt is, hogy a hasznos ismeretek oktatása vagy a felnőtt életre való nevelés az iskola feladata, a válaszadók 83 százaléka szerint mindkettő.

Szakmunkásképzés az Audinál

Százhúsz frissen végzett szakmunkás kezdett dolgozni a napokban az Audi Hungaria Motor Kft.-ben Győrött. A sikeres gyakorlati éveket követően az új járműgyár különböző területeire, a motor- és járműgyártásra, illetve a szerszámgyárba nyertek felvételt.

A fiatalok duális szakképzés keretében sajátították el a szükséges ismereteket. Ebben a képzési struktúrában a vállalat 2001 óta együttműködik a győri szakiskolákkal.

Az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése az iskolákban és a vállalat gyártóterületein, illetve az oktatóközpontban rotációban folyik. A tanulók az Audi oktatóközpontjában 13 különböző fémipari és elektronikai szakmát sajátíthatnak el moduláris szakképzés keretében.

Mti

Tűzvédelmi főelőadó

    A TŰZVÉDELMI FŐELŐADÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8915 01   2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi főelőadó       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————-   5369 Egyéb védelmi szolgáltatások     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, munkavállalóként és vállalkozóként egyaránt – tűzvédelmi szempontból akár a legveszélyesebb létesítményekben is – a tevékenység rendszerszemléletű tűzvédelmi biztonságának önálló, szakszerű elemzése és értékelése, a szükséges, illetve igényelt védelmi koncepció kialakítása, továbbá a tűzvédelmi rendszer működtetése, irányítása.   A munkaterület ellátása jelenti továbbá a különböző biztonsági területekkel való konstruktív együttműködést, a kötelező tűzvédelmi szabályok alkalmazását, érvényesítését, a tűzvédelemre vonatkozó helyi szabályzatok elkészítését és naprakészen tartását, a munkavállalók tűzvédelmi oktatását és felvilágosítását, segédanyagok készítését, a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat. A tűzvédelmi főelőadó tevékenyen közreműködik a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában, a különösen veszélyes üzem tűzvédelmi szervezetének irányításában.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés   ———————–   A munkakör, foglalkozás   OKJ azonosító száma megnevezése   ———————–   52 8915 02 Tűzvédelmi előadó       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybevevő szerv tűzvédelmi tevékenységének szabályozása, tervezése, szervezése, irányítása, az alárendelt szerveknél működő tűzvédelmi szakemberek tevékenységének irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az együttműködő védelmi munkatársakkal és a tűzoltósággal történő kapcsolattartás. A gazdálkodó szerv tűzvédelmi, biztonsági viszonyainak elemzése és értékelése tűzvédelmi ügyekben történő képviselete, a tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A tűzvédelmi vállalkozó tevékenységének értékelése.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes felismerni:   – a tűzvédelmi rendszer elemeit és hiányosságait, valamint a rendszer sajátosságait,   – a szakértői tevékenység szerepét és szabályait a tűzvédelemben   legyen képes értelmezni:   – a tűzvédelmi rendszer és más védelmi rendszerek kapcsolatát és együttműködési lehetőségeit,   – a tűzvédelmi belső ellenőrzés szerepét, követelményeit, módszereit,   – a tűzvédelmi rendszerrel kapcsolatos információkat,   – a tűzvédelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb polgári jogi ismereteket,   – a védelmi igazgatás rendszerét és a munkahelyi védelmi szervezetek feladatait, működését   legyen képes alkalmazni:   – a tűzvédelmi tervfejezet, dokumentáció, műszaki leírás tartalmi követelményeit,   – az építmények létesítési tűzvédelmére vonatkozó méretezési szabályokat,   – a tűzvédelmi szakvizsgáztatásra való felkészítés elveit, a szakvizsgáztatás rendszerét,   – a szakértői tevékenység szabályait a tűzvédelemben.     2. A létesítményi tűzoltóság működésének szervezése, felkészítése és működésük ellenőrzése, a dolgozók tűzvédelmi oktatása, továbbképzése és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás megszervezése és végzése.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes eligazodni:   – a tűzoltás és műszaki mentés szabályozási elvei között és feladatrendszerében   legyen tájékozott a tűzvédelmi szakértés feladatrendszerében   legyen képes kiválasztani:   – az általa igényelhető műszaki mentések gépeit,   – az általa igényelt tűzoltáshoz szükséges gépeket, berendezéseket   legyen képes elvégezni:   – a tűzoltásban résztvevő helyi erők, eszközök mértékének számításait.       IV. A szakképesítésre történő jelentkezés vizsgakövetelményei     1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:   – a tűzvédelmi előadó (OKJ azonosító száma: 52 8915 02), illetve tűzvédelmi előadó I. (OKJ azonosító száma: 53 8915 01) végzettség.     2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:   – a szakké

Bevételt jelentenek a külföldi diákok

Külföldi egyetemisták közel nyolcmilliárd kanadai dollárral gyarapították a kanadai gazdaságot 2010-ben – derült ki egy friss tanulmányból.

A Kanadában legalább fél évet eltöltő mintegy 218 ezer egyetemista több mint 6,9 milliárd kanadai dollárt költött el tandíjra, szállásra és egyéb személyes szükségletekre.

A diákok 37 százaléka két ázsiai országból érkezett: 56 900 Kínából, 24 600 pedig Dél-Koreából. A nyelvtanulás céljából rövidebb időt eltöltő fiatalok további mintegy 788 millió dollárral gazdagították Kanadát.

Az Ed Fast oktatási miniszter részére készített tanulmány szerzői kiemelték, hogy a külföldi hallgatók legalább kétszer – bizonyos esetekben pedig több mint hatszor – nagyobb összegű tandíjat fizetnek, mint kanadai társaik. Az oktatás piacán tapasztalható nemzetközi versenyre való tekintettel jó lenne felülvizsgálni ezt a rendszert – vélik a szakértők, utalva arra, hogy például Ausztrália és Új-Zéland több kategóriában megszüntette a külföldiekre vonatkozó emelt tandíjat.

A kanadai helikopterek repülőgépek és űreszközök exportja 6,9 milliárd kanadai dollárt hozott a konyhára, azaz a külföldi diákok nagyobb összeggel járultak hozzá a kanadai gazdasághoz.

A jelentést abból az alkalomból tették közzé, hogy Ed Fast ellátogatott a vancouveri Brit Columbia Egyetemre, ahol a külföldi hallgatók oktatásának gazdasági jelentőségéről tartott előadást.

A külföldi hallgatók kétharmada két tartományban – Ontario és Brit Columbia – tanul, a rangsorban Québec a harmadik.

Inforadio.hu

A köznevelési törvény nemzetközi szerződést is sért

A szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza, valamint az iskolakezdés időpontjával kapcsolatosan nem biztosítja a szülő kinyilvánított akaratának figyelembevételét a köznevelésről szóló törvény.

Szabó Máté hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve. Az ombudsman indítványát már pénteken ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Szabó Máté azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit. Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba. A vasárnapi közleményben utalnak arra is, hogy az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért - mint írták - csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra: indokolt lehet megvizsgálni, hogy "a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek". Az oktatási államtitkárság még pénteken, a PSZ bejelentésére válaszul egyebek mellett azt közölte, szakmailag tévesnek tartják az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályokat. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze - írták. 

Mti

Tűzvédelmi előadó – OKJ leírás

OKJ-szám: 52 861 07Betölthető foglalkozás: Tűzrendész FEOR 3521Képzési idő: Legfeljebb 350 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések*** Tűzvédelmi főelőadó (emelt szintű, érettségivel)Tűzrendészeti szempontból felülvizsgálja a munkahely épületeit, berendezéseit elkészíti a tűzrendészeti szabályzatokat és utasításokat, ellenőrzi betartásukat, beszerzi a tűzveszélyes tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket, valamint irányítja a munkahelyi tűzvédelmi szervezetet.Feladatai:* tűzrendészeti előírások betartásának ellenőrzése, tűzvédelmi eszközök használhatóságának biztosítása, tűzjelző készülékek ellenőrzése * tűzriadóterv, mentési rend megtervezése * tűzvédelmi oktatás szervezése és irányítása * munkahelyi tűzoltó szervezet létrehozása, felügyelete, irányítása Jellemző munkakör:* Tűzvédelmi előadó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5362 TűzoltóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Ezt kell vállalnod, ha támogatott képzésre vettek fel

Megjelent a hallgatói szerződés mintája, amelyet a 2012 szeptemberében induló állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzésekre felvett hallgatóknak kell aláírniuk ahhoz, hogy igénybe vehessék a támogatást.

Ha állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas képzésre vettek fel, az első lépés, hogy alá kell írnod az állami ösztöndíjszerződést. Ha ezt nem teszed meg a beiratkozásig, akkor önköltséges formában kezdheted meg a tanulmányaidat.

A részösztöndíjat akkor ajánlják fel, ha műszaki, természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi képzési területen, vagy az agrárképzési terület agrárműszaki képzési ágában vettek fel önköltséges képzésre.

Állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal maximum 12 félévet támogatnak.

Az állam vállalja, hogy az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyod megszűnéséig fizeti a képzési költséget, és törekszik arra, hogy ha befejezted a képzést, akkor állást biztosít neked.

Tőled azt várják, hogy legkésőbb a képzési idő másfélszeresén belül végezz, és a diplomád átvétele után 20 éven belül a képzési idő kétszeresének megfelelő ideig Magyarországon dolgozz, vagyis „társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt” létesíts, vagy „magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet” folytass. Ez azt jelenti, hogy ha három év alatt szerzel diplomát, akkor az azt követő húsz évben összesen hat évig kell itthon dolgoznod.

Ha nem fejezed be a képzést a megadott határidőn belül, akkor vissza kell térítened a képzési költség felét. Ez az idő hosszabb lehet, ha külföldi felsőoktatási intézménybe nyersz ösztöndíjat, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben tanulsz. Ha halmozottan hátrányos helyzetű vagy, akkor nem kell visszafizetned a költségeket akkor sem, ha nem végzel a képzési idő másfélszerese alatt.

Ha nem dolgozol Magyarországon elég ideig, akkor a teljes összeget kell visszatérítened, megemelt kamattal. Ha szomszédos országban élsz, akkor ott is ledolgozhatod a képzési idő kétszeresét. Nem vonatkozik rád a szabályozás, ha hitéleti képzésben veszel részt. A hazai munkaviszonyba kétszeres időnek számítják az önkéntes katonai szolgálatot.

Ha a főiskolai éveid alatt önköltséges formára váltasz, akkor csak az állami finanszírozású idő dupláját kell Magyarországon ledolgoznod. Ha párhuzamosan több szakot végzel, akkor a kötelező idő is többszörös lesz. Ha egymás után több diplomát szerzel, akkor az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani a kötelező éveket.

A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint az az időszak, amely alatt álláskereső vagy, vagyis „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra” vagy jogosult. Mentesülsz a hallgatói szerződésben foglalt kötelezettségek alól, ha három gyermeket szülsz.

A szerződés teljes szövegét itt találod:

http://www.oh.gov.hu/hallgatoi

Tűzvédelmi előadó

    A TŰZVÉDELMI ELŐADÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8915 02   2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi előadó       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————-   5369 Egyéb védelmi szolgáltatások     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, építmények és létesítmények biztonságos működtetésének megszervezése, jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi feladatok önálló ellátása.   A tűzvédelmi előadó kiemelt gazdálkodó szervezeteknél beosztott munkatárs, aki a kötelező tűzvédelmi szabályokat érvényre juttatja, a helyi tűzvédelmi szabályokat elkészíti, naprakészen tartja, szervezi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, ellátja a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat, közreműködi a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés   ———————–   A munkakör, foglalkozás   OKJ azonosító száma megnevezése   ———————–   54 8915 01 Tűzvédelmi főelőadó       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybevevő szerv tűzvédelmi viszonyainak szabályozása, szervezése, irányítása, tűzvédelmi ügyekben történő képviselete. A tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A gazdálkodó szerv más védelmi feladatait ellátó munkatársaival és a tűzoltósággal történő együttműködés.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes ismertetni:   – a veszélyes anyag fogalmát, csoportosítását, hatásait és azonosító jelöléseit,  

Pótfelvételi – augusztus 10-ig jelentkezhetsz

Elkezdődött a pótfelvételi időszaka. Az egyetemek és főiskolák csak önköltséges helyeket hirdetnek meg. A jelentkezési határidő augusztus 10., a ponthatárokat augusztus 29-én hirdetik ki.

A pótfelvételin csak akkor vehetsz részt, ha idén egyáltalán nem jelentkeztél felsőoktatási intézménybe, vagy a rendes felvételi eljárásban nem kerültél be egy szakra sem.
A pótfelvételi keretében elektronikus és hagyományos úton is lehet jelentkezni, nyomtatott felvételi lapot az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a kiválasztott egyetemen, főiskolán kérhetsz.

Mihez kezdhet az, akit nem vettek fel főiskolára?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után sokan gondolkodnak ezekben a napokban azon, mihez is kezdjenek, hiszen az általuk választott szakra nem sikerült bejutni. A Magyar Oktatási Tájékoztató (www.mot.hu) összeállításából a diákok és szüleik megtudhatják, milyen tandíjmentes képzések közül lehet még választani, és melyiknek milyen előnyei vannak.

FSZ képzés – idén utoljára a szakközépiskolákban

Az egyik lehetőség a felsőfokú szakképzés (FSZ). Ezek két éves, nappali tagozatos képzések, az Országos Szakmai Jegyzékben 55-tel kezdődik a számuk. Kétféle módon is el lehet végezni ezeket, mert felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyaránt indíthatnak ilyeneket. Különbség

a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

  • A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. – Magas, 50-60%-os, a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb.

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár). Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha

például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok

számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik.

A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel

lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.

Diploma mellé is érdemes OKJ végzettséget szerezni

  • Sokan még felsőoktatási tanulmányaik mellett is választanak szakképzést, hogy az elméleti ismereteiket piacképes gyakorlati tudással egészítsék ki – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó, a Számalk Szakközépiskola igazgatója. – Az érettségivel rendelkezők számára is nagyon hasznosak ezek a képzések, hiszen két év alatt olyan tudásra tehetnek szert, amellyel valóban munkát tudnak vállalni. Intézményünkben a legkedveltebb képzés a légiutas-kísérő, az alkalmazott grafikus, a mozgóképi animációkészítő, az internetes alkalmazásfejlesztő és a pedagógiai asszisztens képzés.

Ennél a képzési formánál is elmondható, hogy a fiatal tanulói jogviszonyban marad, jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra. A nappali tagozatos képzések az OKJ végzettséggel még nem rendelkezők számára ingyenesek, de

a plusz szolgáltatásokért itt is kérhetnek szolgáltatási díjat vagy alapítványi hozzájárulást, amely ezeknél a képzéseknél sem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

FSZ képzést vagy emelt szintű szakképzést válasszunk?

  • A hozzánk jelentkezőnek sosem képzési formát ajánlunk, mindig azt kérdezzük, mi az, ami érdekli, mivel szeretne foglalkozni, és az alapján ajánlunk neki iskolánk harmincöt képzése közül – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó. – Aki tovább is szeretne tanulni, annak a választott szakjához kapcsolódóan keresünk OKJ szakképzést, nem is a szint a lényeges, sokkal inkább az, hogy a fiatal hol szeretne elhelyezkedni, mit szeretne csinálni, ehhez adunk tanácsot diáknak is, szülőnek is, és ajánlunk a 6 felsőfokú, 7 középfokú és 22 emelt szintű képzésünk közül a diák számára a lehető legmegfelelőbbet. Érdemes minél hamarabb végiggondolni a lehetőségeket, mert idén a változások miatt a tavalyinál is nagyobb túljelentkezésre számítanak a középiskolák. Ha nagyon sok a pályázó, akkor a jelentkezési sorrend és az érettségi eredménye alapján rangsorolunk a felvételnél. Sok szülő csak szeptemberben szembesül azzal, hogy addig halogatták a döntést, hogy végül a gyermekük nem került be egyetlen középiskolába sem, és megszűnt a tanulói jogviszonya, ami azzal jár, hogy nem jogosult ellátásokra. Természetesen az is nagyon fontos egy fiatal esetében, hogy ha nem került be az áhított felsőoktatási szakjára, és érettségivel nem talál állást, akkor ne csak szükségmegoldás szülessen, hanem egy jó iskolában, színvonalas képzésben vegyen részt, tanuljon idegen nyelvet, ami előnyös a jövője szempontjából.

Bár mind a felsőfokú, mind az emelt szintű szakképzésekre elvileg augusztus végéig lehet jelentkezni, azért azok, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba, ne várjanak a döntéssel az utolsó pillanatig. Amíg ugyanis tavaly FSZ képzésre a felsőoktatási intézmények 10 000 hallgatót vehettek fel, idén már
csak 3500-at, így akik ott lemaradtak, valószínűleg idén szakközépiskolai képzést fognak keresni. A következő hetekben nagy rohamra számítanak a középiskolák, akik még a pótfelvételi eljárás ponthatárhirdetését, augusztus 29-ét várják a döntéssel, azok könnyen lemaradhatnak az idei tandíjmentes továbbtanulási lehetőségekről.

Tűzoltó – OKJ leírás

OKJ-szám: 51 861 01Betölthető foglalkozás: Tűzoltó FEOR 5362Képzési idő: Legfeljebb 650 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Tűzoltó technikus (emelt szintű, érettségivel)Beosztásától függően tűzmegelőzési és tűzoltási, valamint műszaki mentési szakterületen teljesít szolgálatot, feladatát hivatásos állományú jogviszony keretében látja el.Feladatai:* gazdálkodóegységeknél, intézményeknél a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése és intézkedés vagy javaslattétel a hiányosságok megszüntetéséről * új építmények, létesítmények, technológiák tűzvédelmi szakvéleményezése, a tűzesetek keletkezésének, körülményeinek vizsgálata * tűz- és káresetek alkalmával a gépjárműfecskendő vezetése, a gépkocsi felszereléseinek kezelése, személyek, anyagi javak mentése, tűz terjedésének megakadályozása, tűz oltása, a beavatkozáshoz szükséges eszközök kezelése * közreműködés katasztrófahelyzetekben az ár- és belvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károk felszámolásában * műszaki mentés végzése a közúti, vízi és légi baleseteknél * részvétel elméleti képzéseken és gyakorlatokon * a tűzoltólaktanya, a járművek és a műszaki eszközök gondozása és karbantartása * a tűzesetek megelőzése érdekében propagandatevékenység végzése és képzések tartása Jellemző munkakörök:* Beosztott tűzoltó * Szerparancsnok * Tűzmegelőzési előadó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3521 TűzrendészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Tűzoltó

A TŰZOLTÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 32 8915 01

2. A szakképesítés megnevezése: Tűzoltó       II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————-   5362 Tűzoltó

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A tűzoltó a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságoknál készenléti szolgálatot lát el, ügyeleti tevékenységet végez, rajkötelékben tűzoltási és műszaki mentési feladatokat hajt végre, valamint közreműködik katasztrófaveszélyek elhárításában és a katasztrófaesemények felszámolásában.

A tűzoltási feladatokon belül végzi a veszélyeztetett emberek és anyagi javak mentését, a tüzek oltását, és a kapcsolódó közvetlen veszélyek elhárítását. Tűz- és robbanásveszélyt jelentő helyzetekben közreműködik a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Műszaki baleseteknél, kár- és katasztrófaeseményeknél az élet- és a műszaki mentés feladatainak végzése mellett részt vesz a károk és a következmények felszámolásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés   ———————–   A munkakör, foglalkozás   OKJ azonosító száma megnevezése   ———————–   53 8915 02 Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A tűzoltói tevékenység etikai normáinak, fegyelmi, öltözködési, alaki szabályainak alkalmazása, a készenléti szolgálatellátás területén a laktanyában végrehajtandó tűzoltói tevékenység feladatainak ellátása.

E tevékenység végrehajtásához:   ismerje:   – a tűzoltóság múltját és jelenét,   – a szakma gyakorlását megalapozó, valamint a hivatásos vagy önkéntes alapon,   – tűzoltói tevékenységet ellátókra vonatkozó jogszabályokat,   – a tűzoltó magatartására vonatkozó előírásokat   legyen képes értelmezni:   – a szolgálati és a tűzvédelmi jogszabályokat   legyen képes ellátni:   – a napi beosztásához szükséges feladatokat.

2. A tűzoltási tevékenység munkafázisainak, a riasztás, a vonulás, a tűzoltás, az élet- és anyagmentés, az utómunkálatok és a tűzoltást követő feladatok ellátása. A tűzoltósport elemeinek végrehajtása, a fizikai állapot megőrzése.

E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes felismerni:

– a veszélyhelyzeteket kiváltó fizikai és kémiai okokat,   veszélyes anyagokat,

– tudjon következtetéseket levonni az ilyen alapokon nyugvó jelenségekből,

– a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet megalapozó természettudományos alapismereteket,

– a tűzvédelem feladatrendszerét, az alapvető tűzvédelmi jogszabályokat, megelőzési szabályokat,

– a szakma gyakorlása során előforduló baleseti okokat és az egészségre káros hatásokat,

– a tűzvizsgálathoz szükséges helyszíni nyomokat, jelenségeket   legyen képes kiválasztani és értelmezni:

– a tűzoltásra, műszaki mentésre vonatkozó jogszabályokat, a tűzoltási

– mentési tevékenység menetét, a tűzoltásban, műszaki mentésben résztvevők jogait, kötelességeit,   – a lakosságot, a gazdaságot érintő káresemények, katasztrófák elhárításának alapelveit, feladatait   legyen képes gyorsan és biztonságosan végrehajtani:   – mindazon egyéni tűzoltói feladatokat, amelyek biztosítják a tűzoltórajok szervezett működését, a beavatkozások, a mentések szakszerűségét,

– az alkalmazandó tűzoltó taktikai ismereteket, azok alapelveit,

– a szerelési szabályzat előírásait, a szerelési feladatokat,

– a tűzoltói tevékenység során jelentkező hosszan tartó és különleges helyzetekben történő szakfeladatokat,   – a tűzoltósport elemeit,

– a sérültek szakszerű emelését, mozgatását   legyen képes betartani:

– a munka- és egészségvédelmi, valamint a balesetelhárítási előírásokat,

– a katasztrófavédelmi és a tűzoltói tevékenység során felmerülő környezetvédelmi követelményeket   legyen képes elviselni a fokozottan veszélyes környezetben a fizikai, pszichikai terheléseket.

3. A tűzoltó műszaki szakfelszerelések és védőeszközök készenléti állapotának fenntartása.     E tevékenység végrehajtásához:   legyen képes felismerni:

– a munkavédelmi szabályok betartásának fontosságát saját és társai védelmében, tudja azokat a beavatkozások során alkalmazni,

– a különféle tűzoltó felszerelések és berendezések működésének fizikai törvényszerűségeit, működési elvét, kezelésének, karbantartásának szabályait   legyen képes szakszerűen önállóan kezelni, karbantartani és ellenőrizni:

– a különféle egyéni és csoportos védőeszközöket,

– a tűzoltóságnál rendszeresített kisgépeket,

– a gépjárműfecskendők málházási rendjének megfelelően a tűzoltó gépjárművön elhelyezett felszereléseket és azok állapotát,

– az alkalmazott hírközlő berendezéseket.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:

– a jelentkező rendelkezzen érettségi bizonyítvánnyal, vagy egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel,

– a jelentkező legyen a tűzoltóság tagja.

2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése.

– A gyakorlati felkészítés ütemtervében meghatározott feladatok igazolt teljesítése.

– A kisgépkezelői vizsga eredményes teljesítése.

– A képzésen való kötelező részvétel.

3. A szakmai vizsga részei   a) Írásbeli vizsga

A belügyminiszter által jóváhagyott szakmai feladatcsoportokat (tantárgyakat) felölelő ismeretanyag ellenőrzése írásos tesztlap formájában

Tantárgyak:   Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretek.

Tűzoltó műszaki ismeretek.

Időtartam: 90 perc.   b) Gyakorlati vizsga   A szakmai vizsgát szervező intézmény által meghatározott feladat végrehajtása az alábbi feladatcsoportok követelményeinek figyelembevételével.   Tantárgyak:   Szerelési és mentési gyakorlatok.   Tűzoltó műszaki ismeretek.

c) Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amelyet az alábbi feladatcsoportok (tantárgyak) követelményei alapján összeállított 1-1 kérdés szerint kell megválaszolni.   Tantárgyak:   Tűzoltási és mentési ismeretek.

Tűzoltó műszaki ismeretek.   Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetők be.

4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Ismeret szintjén tudják a képzésben résztvevők:     Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:

– a tűzoltóság történetét,

– a tűzoltóság szervezetét, irányítását és feladatait,

– az elismerések formáit, adományozásuk rendjét,

– a fegyelmi eljárás rendjét, a fenyítések fokozatait, fegyelmi jogköröket,

– a kártérítési felelősség szabályait,

– a katasztrófavédelmi szervek és az önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos feladatait,

– a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,

– a katasztrófa fogalmát, típusait, csoportosítását,

– a hazánkban előforduló katasztrófaeseményeket,

– a hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatait,

– a mezőgazdaság területén előforduló tüzek körét, taktikai jellemzőit,

– az épületkárok csoportosítását, jellemzését,

– a vízből, jégről mentés feladatait,

– a minősített időszakok fogalmát, jellemzőit,

– a tűz elleni védelem fogalmát,

– a tűzmegelőzés fogalmát, célját,

– a tűzvizsgálat fogalmát, célját,

– a tűzveszély kockázat jelét, megnevezését és jellemzőit,

– a tűzveszély kockázatát csökkentő szabályok jellemzőit,

– a személyek biztonságát szolgáló szabályok jellemzőit,

– a vagyon védelmét biztosító szabályok jellemzőit,

– a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzőit.

Műszaki ismeretekből:

– a szívóoldali felszerelések csoportosítását, a felszívásos, a túlnyomásos és a mélyszívóval történő táplálás szerint,

– a szívóoldali felszerelések feladatát, felépítését, műszaki jellemzőit, alkalmazásuk lehetőségeit,

– a nyomóoldalhoz tartozó felszerelések körét és műszaki jellemzőit,   – a nyomótömlők csoportosítását, méretét, műszaki jellemzőit,

– az osztók fajtáit, felépítését, feladatait,

– a vízsugárszivattyúk típusait és műszaki sajátosságaikat,

– a habfejlesztés módjait, felszereléseit és berendezéseit, valamint a habsugárcsövek fajtáit, felépítését,

– a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos alapfogalmakat,

– a tűzoltó készülékek csoportosítását oltóanyag szerint, hajtóanyag és annak elhelyezési módjai szerint, alkalmazott típusuk és súlyuk szerint,

– a tűzoltó kötelek feladatait és kialakításuk sajátosságait,

– a négyrészes fém dugólétrák, a kétrészes fém kihúzós létrák, valamint a horoglétra méreteit, részeit, jellemző adatait,

– a kéziszerszámok és eszközök fajtáit, kialakítását, műszaki jellemzőit és a felhasználás lehetőségeit,

– a belső égésű motorok csoportosítását és szerkezeti részeit,

– a gépjárművek erőátviteli rendszerének felépítését és feladatukat,

– a benzin üzemű motorok üzemanyag ellátó rendszerének felépítését és feladatait,

– a Diesel-motorok üzemanyag ellátó rendszerének felépítését és feladatait,

– a szivattyúk fogalmát és csoportosítását,

– az örvényszivattyúk szerkezeti felépítését és az egyes szerkezeti részek funkcióit,

– a légtelenítő szivattyúk feladatát és csoportosítását, működési jellegzetességeit,

– a védőeszközök csoportosítását és a csoportokon belüli egyes védőeszköz fajtákat,

– a fejvédő, lábvédő, arcvédő és kézvédő eszközök kialakítását és jellemzőit,

– a bevetési és a hővédő ruhák, felépítését, tartozékait, műszaki jellemzőit,

– a vegyi anyagok elleni védőruhák jellemzőit,

– az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések: kesztyűk, védőkötény, szemüveg, fülvédő stb. alkalmazott típusait,

– a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását, főbb típusait, kezelőszerveit,

– a hírforgalmazás szabályait, a rádióállomás kezelőjének általános kötelmeit,

– a rádióforgalmi adatokat,

– hírközpontokban elhelyezett berendezések főbb műszaki jellemzőit,

– a kismotorfecskendők, az átemelő szivattyúk és a zagyszivattyúk egyes típusainak műszaki jellemzőit,

– gépjárműfecskendők egyes típusainak főbb műszaki jellemzőit,

– a kisgép kategóriába tartozó motorfűrész, a forgótárcsás vágóberendezés (roncsvágó) és a hidraulikus vágó- és feszítő berendezések szerkezeti felépítését és a fő paramétereiket.

b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:     Szerelési és mentési gyakorlatokból:

– a Szerelési Szabályzat általános előírásait, a gépjárműfecskendőn málházott felszereléseket, a málházás rendjét,

– a tűzoltóval szemben támasztott fizikai-erőnléti követelmények szükségességét.     Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:

– az általános és szolgálati jogokat és kötelezettségeket,

– a hivatásos állomány szolgálati viszonyának szabályozását,

– a szolgálati rend és fegyelem általános szabályait,

– a tűzoltóság szolgálati tagozódását,

– a tűzoltó laktanya napirendjét,

– az egyenruha viselésének szabályait,

– a parancsok, utasítások adásának és végrehajtásának feltételeit,

– a jelentkezés, jelentés, tiszteletadás és a körletrend szabályait,

– az alaki követelményrendszert,

– az égés fajtáit, azok értelmezését, jellemzés&eacut

Tűzihorganyzó

    ÖNTŐIPARI MINTAKÉSZÍTŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5232 06   2. Szakképesítés megnevezése: Öntőipari mintakészítő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7415 Öntödei foglalkozású     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3116 Öntészeti technikus   7415 Öntő   7415 Öntödei gépkezelő   7342 Asztalos   7422 Szerszámkészítő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Különböző vas-, acél- és színesfémöntvények előállításánál szükséges fa-, fém-, műanyag minták készítése, összeállítása, karbantartása és javítása.     III. A szakképzés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyen működő szakmai és érdekképviseletek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések, használata stb).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó-szolgálat értesítése.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülék elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások ismerete, és a készülékek alkalmazása.   – A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A segédanyagok, hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása.   – Az elhasznált segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérülteknek az áramkörből való kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A levegőszennyezés csökkentése.     2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – Az elvégezhető munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkalmazandó technológia megállapítása, a gépek, berendezések kiválasztása.   – A hozaganyagok és segédanyagok, szerszámok kiválasztása, illetve előkészítése.   – A munkahely előkészítése.   – A munkafeladatok elvégzése.   – A munkaeredmények ellenőrzése a munkafeladatok jellegének megfelelően.   – Költségek becslése.     3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok szabványnak megfelelő készítése     = öntvényrajzok, műhelyrajzok készítése, olvasása,     = összeépítési rajz, szabásvázlat, műveleti utasítások készítése, olvasása.   – Egyszerű alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzai, axonometrikus ábrázolása.   – Az alkatrész- és összeállítási rajzok olvasása és készítése.   – Műszaki dokumentációk, utasítások felhasználása.     4. Mérés, ellenőrzés   – Hosszúságok mérése.   – Szögek mérése, ellenőrzése.   – Fizikai és elektromos mennyiségek mérése.     5. Kézi forgácsolás és alakítás   – Famegmunkálás kéziszerszámokkal és gépekkel.   – Fémmegmunkálás kéziszerszámokkal és gépekkel.   – Műanyag-megmunkálás.   – Felületbevonások.   – Javítások.     6. Hőkezelés   – A munkadarabok hőkezelése.     7. Forrasztás, lángvágás, hegesztés   – A lemezek és profilok kötése keményforrasztással.   – Lángvágás.   – Lemezek és profilok kötése hegesztéssel.     = munkadarab előkészítése, hozaganyag és segédanyag kiválasztása,     = hegesztő berendezések üzembe helyezése,     = kötés létrehozása:     – gázhegesztéssel,     – kézi ívhegesztéssel.   – Hegesztés a felrakó és javító technológiában.     8. Az előforduló selejtek és azok okainak felmérése, a selejtokok megszüntetése   – Méréshibák.   – Figyelmetlenség.   – Technológiai fegyelem megsértéséből eredő hibák.   – Munkafogások helytelen megválasztásából eredő hibák.   – Hibás alkatrészek javítása.     9. Karbantartás   – Berendezések működésének ellenőrzése, felülvizsgálata.   – Berendezések biztonságának ellenőrzése.   – Karbantartás.   – Korrózió elleni védelem.     10. Számítástechnikai alapismeretek.     11. Minőségbiztosítás   – A mintakészítés minőségbiztosítási rendszerének működtetése.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelemi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkaszerződés fontos részeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése.   – A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.   – A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.   – A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai, és azok végrehajtása.   – A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülék kezelése.   – A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások ismerete, alkalmazásuk.   – Az elektromos áram élettani hatásának ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályai.   – A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.     2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Információk begyűjtése. A munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése a szóban és írásban közölt adatok szerint, valamint a munkafolyamat megvalósításának biztosítása.   – A munkafolyamat végrehajtásához szükséges alapanyag, segédanyag, hozaganyag igény meghatározása a dokumentációkból, műszaki rajzokból.   – A technológia, a berendezések, szerszámok, mérőeszközök készülékek kialakítása és előkészítése a munkafeladatnak megfelelően.   – A munkahely előkészítése a munkafeladatok figyelembevételével.   – A munkaeredmények ellenőrzése és kiértékelése, költségeinek becslése.     3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Az összeállítási, a csoport- és az alkatrészrajzok olvasása és felhasználása, vázlatok elkészítése.   – Öntvényrajzok készítése, olvasása.   – Összeépítési rajz, szabásvázlat, műveleti utasítások készítése, olvasása.   – Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása.     4. Mérés, ellenőrzés   – Hosszúság mérése.   – Szögek ellenőrzése.   – A felületi minőség megítélése a felület feladatától függően.   – Munkadarabok alakhűségének ellenőrzése.   – A sz

Tüzelő és építőanyagkereskedő II.

Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7862 02   2. A szakképesítés megnevezése: Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 5111   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 40%   10. Gyakorlat aránya: 60%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    5111    Kereskedő   2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1324    Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetője   3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A tüzelő- és építőanyag-kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz- és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A kereskedő – korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával – biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak az igények szerinti mennyiségben, minőségben, választékban történő kielégítését.   Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a tüzelő- és építőanyag-telepek (TÜZÉP telepek) színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.   Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e a tüzelő- és építőanyag kereskedelmi munka önálló végzésére, koordinálására, a kis- és közepes méretű vállalkozás(ok) önálló működtetésére, tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben egyaránt,   – kialakult-e benne a kereskedelemben elengedhetetlen marketingszemlélet és az ésszerű, jövedelmező gazdálkodásra való törekvés,   – ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, főként a bel- és külkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat,   – elsajátította-e a hatékonyságot fokozó tevékenységformák kialakításához, megszilárdításához szükséges ismereteket.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje:   – a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,   – a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,   – a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat és közgazdasági szabályozókat,   – az alapvető gazdasági műveletek körét, fogalmát, bizonylatait, azok elszámolási módját,   – a forgalmazott áruk tulajdonságait, választékát, felhasználási területüket, beszerzési forrásait, a velük szemben támasztott minőségi követelményeket, a leggyakrabban előforduló minőségi hibák jellemzőit,   – esetlegesen az árukon, illetve a csomagoló/burkoló anyagokon található jelzéseket, tudja értelmezni azokat.   3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:   – a tüzelő- és építőanyag-telepeken (TÜZÉP-telepeken) értékesítésre kerülő áruk kezelésére, tárolására, raktározására, telepi elhelyezésük módjára – különös tekintettel az állagmegőrzés speciális szempontjaira – vonatkozó előírásokat,   – a telep működtetéséhez szükséges szállító, rakodó és egyéb gépek, gépi berendezések működési jellemzőit, feltételeit, beszerzési forrásait, karbantartási lehetőségeit,   – a piac megismerésének és befolyásolásának módszereit és marketing technikáit,   – a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai jegyeit.   3.3. A vizsgázó legyen képes:   – a beszerzés, készletezés, értékesítés és azok szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a kereskedelmi munka személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó ismeretek alkalmazására,   – a vállalkozók fogyasztói érdekvédelmi feladatainak ellátására,   – a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására,   – a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,   – a vonatkozó jogszabályok ismereteinek fejlesztésére, megértésére és alkalmazására,   – az áruk rendszerének áttekintésére, az új áruk értékelésére, a minőség alapján az áru piacképességének megállapítására,   – a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások és azok gyakorlati vonatkozásainak betartására és betartatására.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.   A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeret,   – üzleti-ügyviteli ismeret.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,   – a piac- és pénzpolitika összefüggéseit,   – a hitelnyújtás korszerű formáit,   – a pénzügyi rendszer összetevőit, ezen belül a kereskedelmi bankok bővülő feladatait,   – a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,   – a hosszú távú befektetések döntéseit megalapozó gazdasági számításokat,   – a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),   – a készletgazdálkodással,   = munkaerő- és bérgazdálkodással,   = eszközhatékonysággal,   = jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,   – az értékpapírok szerepét és jellemző formáját (részvény, kötvény, váltó, záloglevél, részjegy),   – üzleti terv készítését.   A vizsgázó legyen képes:   – a szükséges bizonylatok szakszerű kezelésére, különös tekintettel a szigorú elszámolás alá vont nyomtatványok esetében,   – tartalmi és formai követelmények előírásai alapján a bizonylatok – mint adathordozók – kitöltésére,   – a kereskedelemben használatos mértékegységek gyors és pontos átváltására, velük kapcsolatos műveletek végzésére,   – a gazdasági, szakmai számítások területéről,   = a statisztikai mutatókkal (viszonyszámok, középértékek),   = készletgazdálkodással,   = a munkaerő- és bérgazdálkodással,   = az eszközhatékonysággal,   = a jövedelmezőséggel,   = az árképzéssel   kapcsolatos műveletek elvégzésére.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsgatételek megkövetelik a különböző tantárgyakban szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.   A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek,   – kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,   – marketing és menedzsment technikák,   – szakmai áruismeret.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a korszerű közgazdasági alapfogalmakat,   – jogrendszerünk alapjait, a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő fontosabb jogszabályokat (kereskedelmi-munkajog),   – gazdasági verseny, fogyasztói érdekvédelem vonatkozó jogszabályait,   – kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb tételes és eljárásjogi szabályokat,   = szerződések és árak fajtái,   = szerződéskötés lényege, módosítása, alanyai, szerződésszegés típusai,   – bizonylatok használatát és kapcsolódó jogi szabályozókat,   – különböző vállalkozási lehetőségek, formák indításával kapcsolatos feltételeket,   – számviteli, bizonylati rend előírásait,   – az egyéni vállalkozók elszámolásaihoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeket,   – gazdasági környezet hatását a tüzelő- és építőanyag-telepek (TÜZÉP) kereskedelmére,   – a társasági törvény adta új szervezeti formákat,   – az új üzemelési formák alkalmazásának lehetőségeit,   – a szabványok, minőség, minőségvédelem előírásait,   – az értékesítésre kerülő áruk fajtáit, jellemzőit, felhasználási területüket, szállítással, tárolással kapcsolatos speciális előírásokat.   A vizsgázó legyen képes:   – a vezetői munka szerves részét képező feladatok végzésére, az ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelmények ismeretében,   – a tüzelő- és építőanyag-telepeken (TÜZÉP-telepeken) folyó tevékenységek hatékony ellátására, úgymint,   = a telep beszerzési feladatai,   = az áru fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok,   = fuvarozási és raktározási tevékenységek,   = az áru átvételével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok,   = a tevékenységhez kapcsolódó marketing- és reklámfeladatok,   = üzemelési és gazdálkodási feladatok,   = a telep adminisztrációs, pénz- és értékkezelési, leltározási, nyilvántartási, külső- és belső ellenőrzési feladatai,   – az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírások ismeretében a saját ügyviteli rend önálló kialakítására,   – munkájukat segítő számítógép-programok alkalmazására,   – a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,   – a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,   – a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,   – a telepen található gépi berendezések szakszerű használatára,   – a kereskedelmi munkához szükséges bizonylatok kezelésére és felhasználására.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   – A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.   Marketing és menedzsment technikák.   Üzleti-ügyviteli ismeretek.   Szakmai áruismeret.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *      

Közepesnél jobban teljesítettek az érettségizők

Az idei érettségi vizsgák eredményeinek összesítése után kiderült: az országos átlag 3,62. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a magyar nyelv és irodalom érettségik átlaga 3,48, a történelemé 3,56, a matematikáé 2,99.

A középszintű vizsgáknál az érettségizők 17 százaléka negyven és ötven százalék között teljesített, emelt szinten több mint húsz százalékuk hetven és nyolcvan százalék közötti vizsgát tett.

Az érettségi megszerzése a jövőben nehezebb lesz, az őszi érettségi időszakban már húsz helyett 25 százalékot kell elérni ahhoz, hogy valaki kettest kapjon.

Átkeresztelnek több iskolát?

Az országos központ, amely a jövőben iskolák fenntartását látja el, illetve annak járási szervei a jövőben önállóan dönthetnek az oktatási intézmények nevéről is.

A Népszava értesülései szerint már több helyen jelezték az iskoláknak, hogy a jövőben nem tarthatják meg jelenlegi nevüket. Elsősorban a “korszerűtlen személyekről” vagy éppen “országosan érdektelen” helyi hírességekről elnevezett intézmények számíthatnak arra, hogy a központ dönt az iskola új nevéről. Főként a Nemzeti alaptantervbe (Nat) újonnan bekerült írók lehetnek majd “népszerűek”, Wass Albert, Nyirő József például.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke a Népszava kérdésére elmondta, a rendszer valóban lehetővé teszi az iskolák átnevezését, de ilyen szándékot hivatalosan eddig senki nem jelzett.

Ugyanakkor úgy vélte, a civil összefogás, a figyelemfelhívás, a lakosság tiltakozása megelőzheti az ilyen tervek felvetését, végrehajtását. Vállalhatatlan személyekről ugyanis hiba, bűn lenne oktatási intézményt elnevezni – utalt Mendrey a Nat-ra. Emlékeztetett: nemrég a miskolci Földes Ferenc Gimnázium esetében is a helyi összefogás akadályozta meg az átnevezést.

Népszava

Tüzelő és építőanyagkereskedő I.

A tüzelő- és építőanyag kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.  

A szülők szerint törvénytelen a diplomák visszatartása

Hiába kitűnő a záróvizsgájuk, hiába írtak jeles szakdolgozatot, nem kapnak diplomát azok a hallgatók, akik az oklevél kiadásához nem tudnak bemutatni valamilyen nyelvvizsga papírt. Ez ellen tiltakozik a szülők érdekvédelmi szervezete.

Évek óta megalázó módon történik a diplomaosztás, amikor a hallgatók egy része a kézfogás mellett csak egy igazolást kap. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csak a záróvizsga eredményes letételét tanúsítja.

Az MSZOE álláspontja szerint a felsőoktatási intézményekben a hallgatók által 3-6 éves rendkívüli szellem és fizikai erőfeszítéssel, anyagi és erkölcsi áldozatokkal megszerzett diploma kiadását nem lehet nyelvvizsga bizonyítvány bemutatásához kötni.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga leértékelése

Miért kell a jövedelem nélküli hallgatóknak pénzért nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, ha felsőoktatási tanulmányaik sikeres befejezése után kézhez akarják kapni diplomájukat? A középiskolákban kötelező az idegen nyelv érettségi vizsga, ezért el kell fogadni bemeneti és kimeneti követelményként az idegen nyelvből tett sikeres érettségi vizsgát.

A Nemzeti alaptanterv szerint: „Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.” Heti két-három nyelvórával és tanévenként 36 héttel számolva, kilenc tanévév alatt a tanulók számára 648-972 nyelvórát finanszíroz az állam.

A sikeresen letett kötelező idegen nyelv érettségi vizsga egyértelműen bizonyítja, hogy a tanulók egyéni nyelvtudásának szintje megfelel az előírt követelményeknek, és az adófizetők pénze nem veszett kárba.

Javasoljuk, hogy a szülők pénztárcáját megterhelő különböző nyelvvizsgák helyett a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el bemeneti követelményként a kötelező idegen nyelv érettségi tárgyból tett vizsga eredményét tartalmazó érettségi bizonyítványt.

Az oklevél kiadásának feltételeként nyelvvizsga meglétét csak akkor lehet előírni kimeneti követelményként, ha a felsőoktatási intézmény felkészíti a hallgatót a megfelelő általános nyelvvizsgára és/vagy idegen nyelvi szaknyelvi vizsgára és félévenként 3-5 kreditet biztosít hozzá.

MSZOE

Tüzelő és építőanyagkereskedő

A tüzelő- és építőanyag-kereskedő legfontosabb feladata – a fogyasztói igények figyelembevételével – folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.   Munkája során:   – irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag-telep (TÜZÉP-telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,   – figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,   – megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,   – elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,   – meghatározza a tüzelő- és építőanyag-telepi (TÜZÉP-telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,   – kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,   – irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz- és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,   – biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,   – meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.  

Iskolakezdési támogatás: csak utalványban

A HR Portálon jelenleg a második legnézettebb írás az iskolakezdési támogatás szabályainak megváltozásáról szóló hír. Nem véletlenül, hiszen sokakat érint ez az évek óta népszerű juttatási forma változása. A HR Portál utánajárt, milyen következményei lehetnek a törvénymódosításnak.

A Magyar Közlönyben július 6-án jelent meg az a törvénymódosítás, mely átírja az iskolakezdési támogatás szabályozását. Szerencsére a módosítás majd 2013. január 1-jétől lép hatályba, így az idei iskolakezdést még nem érinti.

Az iskolakezdési támogatás a gyermekek beiskolázásához nyújt segítséget a szülők számára, amely jelenleg a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül használható fel például tankönyv, taneszköz, ruházat levásárlására.

Két fontos változásra kell felkészülni az iskolakezdési támogatással kapcsolatban jövő

A munkáltató gyermekenként és szülőnként 27 900 Ft értékben adhat iskolakezdési támogatást. A támogatást mindkét szülő megkaphatja a tanköteles korú gyermeke után, így egy-egy diák iskolakezdését akár 55 800 forinttal is segíthetik a cégek

évtől. Egyrészt bővül a felhasználási időszak, hiszen nemcsak október végéig lehet majd költeni az utalványokkal, hanem az év végéig. Fata László cafeteria szakértő a HR Portálnak elmondta, ezt a változást üdvözölték a munkáltatók és a munkavállalók is, hiszen így több idejük van azt elkölteni.

Jövőre csak utalvány adható

A másik az, hogy míg idén kétféle módon lehet adni az iskolakezdési támogatást: utalvány formájában, vagy pedig a munkáltató nevére kiállított számlák elszámolásával, addig 2013. január elsejétől csak az elsőre nyílik lehetőség. – Vagyis jövő évtől kizárólag (papíralapú vagy elektronikus) utalvány formájában adható ez a juttatás. A törvénymódosítás indoklása az, hogy kevesen vették igénybe a számlák elszámolásának lehetőségét. A nagyobb cégek eddig is jellemzően utalványban adták ki a támogatást. Ez a kisebb településeken és kisebb cégeknek okoz majd kellemetlenséget, mert inkább ők éltek ezzel a lehetőséggel – mondta Fata László.

A szakember hozzátette, ez a változás még a szülők pénztárcáját érintheti érzékenyen. Az ugyanis, hogy az iskolában kiadott tankönyvekről szóló számlát jövőre már nem lehet elszámolni, tulajdonképpen azt jelenti, hogy az iskolakezdési támogatásból jövőre nem lehet a tankönyveket megvásárolni. – Hiszen az iskolákban nem megoldott az utalvány elfogadása – magyarázza Fata László.

Ez vár tehát a szülőkre, ha 2013 őszig nem történik változás, például az, hogy utalvány-elfogadóhelyekké válnának az iskolák, vagy az, hogy könyvesboltok kezelnék a tankönyvosztást.

A szülők valószínűleg tiltakozni fognak

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete már 2008-ban több problémára felhívta a figyelmet. A kistelepüléseken élő szülők kifogásolták, hogy több kilométer távolságra van olyan kiemelt üzlet, ahol beválthatják az iskolakezdési utalványt, mert a helyi vállalkozók nem kötöttek szerződést az utalványt kibocsátó cégekkel, a számukra magas kezelési díjak miatt. Szintén nehezményezték, hogy hiába szeretné a szülők többsége tankönyvvásárlásra fordítani a munkáltatójától kapott iskolakezdési támogatást, ha “az iskolák nem fogadják el az utalványt, ezért sokszor szükségtelen dolgokra kénytelenek felhasználni a támogatás összegét”. Az egyesület már akkor kérte az illetékesektől, hogy tegyék lehetővé az iskolákban az utalványok elfogadását. “Ne kényszerítsék a szülőket, hogy saját zsebükből fizessék ki a tankönyvcsomag árát, amikor munkáltatójuk jelentős összeggel járul hozzá iskolakezdési kiadásaikhoz.” Az MSZOE akkor felkérte a szakminisztérium illetékeseit, hogy intézkedjenek arról, hogy az iskolák legyenek kötelesek elfogadni a különböző cégek iskolakezdési támogatáshoz kiadott utalványait.

Tüdőgyulladás-Pneumonia

A tüdő fertőzéses eredetű megbetegedése. Leggyakoribb kórokozók a baktériumok, melyek a légutakon keresztül érik el a tüdő szövetét. Tünetek: láz, köhögés, mellkasi fájdalom, levertség, nehézlégzés, fulladás. Nemritkán tünetszegényen zajlik. Diagnózis: Az orvos a mellkas kopogtatásával és fonendoszkóppal történő hallgatózással jellegzetes eltéréseket talál. A mellkas röntgen vizsgálata mutatja a gyulladásos területet. A vérkép laboratóriumi vizsgálata a fertőzésre jellemző magasabb fehérvérsejtszámot, gyorsult vörösvértestsüllyedést  ( Westergreen-We ) igazolhat. A köpetből, vagy a láz alatt vett vérmintából ( hemokultúra ) kitenyészthető a kórokozó. Amennyiben sikerül kitenyészteni a baktériumot, az is meghatározható, hogy melyik gyógyszer alkalmas a kórókozó elpusztítására. A hatásos gyógyszert a baktériumtelepekhez juttatva, azok elpusztulnak. Kezelés: Antibiotikumok, köptetők-nyákoldók, lázcsillapítás, ágynyugalom. Antibiotikumok: A baktériumok szaporódását gátló, vagy azokat elpusztító gyógyszerek. Tabletta, injekció, vagy intravénás infúzió formájában alkalmazzák. A diagnózis felállításakor általában az orvos következtetni tud a legvalószínűbb kórokozóra és a várhatón hatékony antibiotikumra. A tenyésztési eredmények megérkezéséig ezt alkalmazza. Fiatal, jó általános állapotú betegek és enyhe tünetek esetén a tüdőgyulladás otthon kezelhető. Idős, vagy rossz általános állapotú betegek, súlyos tünetek esetén kórházi kezelés mellett dönthet az orvos. 

Diák- és vállalkozásfejlesztési központ ősztől a Józsefvárosban

Diák- és vállalkozásfejlesztési központ nyílik októberben a főváros VIII. kerületében. A Horánszky utcai létesítmény szabadidős színtérként és vállalkozói inkubátorházként is működik.

A Horánszky utca 13. alatti székház után H13 névre keresztelt projekt két alappillérre épül: egyrészt a kerületben naponta megforduló mintegy 20 ezer diák kulturális, szellemi és szabadidős központja lesz, másrészt a körzetben már működő vagy újonnan alakuló kisvállalkozásokat segíti. Az intézmény egyetemekkel, főiskolákkal, kormányzati és civil szervezetekkel is együttműködne.

A Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Becskei-Kovács Barbara szerint a központ az ifjúsági programokon túl helyszínt, tanácsadást, infrastruktúrát nyújt a fiatal vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. Az inkubációs programban mintegy negyven munkaállomást alakítanak ki, amelyek a fiatal pályakezdők kedvezményes feltételekkel 1+1 évig használhatnak, ezen túl pedig szakmai tanácsokat is kapnak.

Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy olyan partnerekkel is tárgyalásokat folytatnak, akik akár kezdő tőkéhez is segíthetik a kisvállalkozásokat. A H13 programjaiért felelős ügyvezető kiemelt fontosságúnak nevezte a művészeti irányvonalat is, s jelezte, hogy a központban kortárs galériát hoznak létre, és egy belső színház kialakítását is tervezik. “A házban egy diákcserével foglalkozó információs központ és egy nagyterem is helyet kap, továbbá a H13 információs irodájában megismerhetik a fiatalok a negyedben zajló fejlesztési folyamatokat és a városrész kulturális, történelmi értékeit.”

A projekt része a kerületi önkormányzat mintegy kétmilliárd forintos városfejlesztési programjának, amelyhez 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az Európai Unió.

MTI

Két egyetem közös járműipari kutatásai

A győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem kétéves járműipari, energetikai és környezeti kutatásokat célzó alapkutatási projektje zárult le július 13-án, mely együttműködést az Európai Unió és az állam 3 milliárd 19 millió forinttal támogatott – számolt be a kisalfold.hu. A zárórendezvényen a projekt eredményeként megvalósuló Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást nyolc intézmény és az ipar meghatározó szereplői írták alá.

A “Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projekt keretében megvalósuló alapkutatási projektben a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem munkatársai környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére fektettek nagy hangsúlyt.

A projektben 260 oktató és csaknem 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen szereztek fokozatot a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményeit 12 tudományos könyvben, illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban publikálták, valamint beépítették azokat az oktatásba. A projektnek köszönhetően a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.
A projekt kezdetén a két vidéki egyetem kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint létrehoznak egy országos járműipari együttműködési hálózatot a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A program eredményeként ez a cél is megvalósult: nyolc intézmény és az ipar több szereplője írta alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást: a győri és a veszprémi egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. A megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari nagyvállalat, valamint kis- és középvállalkozás, többek között az Audi, a General Motors, a Mercedes-Benz, illetve ezek mellett a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is jelezte csatlakozási szándékát.

Túl sok problémám van, átcsapnak a fejem felett

A problémák valóban megoldhatatlanok.

Megoldássá váró feladattá kell tenni őket. Ne a problémát nézzük, hanem koncentráljunk arra: „Hogy tudom megoldani?”

Először is azonosítsuk be, fogalmazzuk meg nagyon pontosan, hogy mi a probléma!

Dolgozzunk ki megoldási ötleteket!

Aztán valósítsuk meg őket!

Nézzük meg, hogy nem vagyunk-e véletlenül a probléma része! A személyeket mindig le kell választani a problémáról.

Más embereket nem tudunk megváltoztatni. Ne a személyt, a problémát kezeljük!

Szoloviné Bucsi Mariann tréner

www.soliann.hu

A hallgatói szerződéseknél az alapelvekből nem akarnak engedni

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása; ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meglesz a jogilag elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engednek- mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek.

Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása, a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől (a felsőoktatási költségvetésből) finanszírozzák az iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

Lesz megoldás az ösztöndíjszerződésre

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta:

  • Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja – emelte ki Hoffmann.

Nem csökken a felsőoktatás támogatása

A vészharangok kongatására nincs szükség – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak. Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat – jelentette ki.

Új rendszerek

Az államtitkár kiemelte: két új rendszer, a tanfelügyelet és a tantárgygondozás is elkezdődik 2013 őszétől az iskolák és a pedagógusok munkájának segítésére. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartja, “sok évtizedes adósságot kiegyenlítve elkészült a pedagógus életpálya-modell, és az ország nehéz helyzete ellenére a kormány előteremtette a bevezetéshez szükséges több tíz milliárd forintos összeget.

Mti

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

Vizsga bemutatása:

angol általános, egynyelvű (The European Language Certificates, 2000.05.08.)

német általános, egynyelvű (The European Language Certificates, 2003.05.26.)

Az Európai Nyelvvizsga Bizonyítvány a frankfurti székhelyű WBT Weiterbildungs-Testsysteme GmbH kizárólagos fejlesztése.A WBT-t 1998-ban a Német Népfőiskolák Egyesülete alapította.

Az Európa szerte található 3000 vizsgahely közül 49 Magyarországon működik.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat már tíz éve foglalkozik TELC típusú nyelvvizsgákkal és nyelvtanfolyamokkal.Vizsgázni angol, német, olasz és francia nyelvekből lehet az angol nyelvvizsga 2001 óta, a német nyelvvizsga 2003 tavasza óta államilag akkreditált, így érettségihez, felvételihez, diplomakiadáshoz és munkavállaláshoz egyaránt felhasználható.

A hatályos magyar törvények értelmében az akkreditált nyelvvizsgák és tanfolyamok tárgyi adómentességet élveznek. Ezen kívül az Európai Nyelvvizsga Bizonyítvány az Európai Unió 14 országában és 8 közép-európai országban elfogadott nemzetközi nyelvvizsga, melyet továbbtanuláshoz és munkavállaláshoz egyaránt elfogadnak.

Mind a nyelvtanfolyam, mind a nyelvvizsga a praktikus és a kreatív tudást helyezi előtérbe a passzív lexikális tudással szemben.

A tanfolyami anyagok és a vizsgakérdések is szorosan a mindennapi életszituációkhoz kötődnek, biztosítva ezzel az elsajátított tudás hasznosságát és felhasználhatóságát

A tanárok és vizsgáztatók rendszeres, magas színvonalú, a frankfurti központ által szervezett továbbképzéseken vesznek rész.

Szintbesorolás:Középfok Nemzetközi Magyar államilag elismert

90-100% 1 Középfokú, C típusú

80-90% 2 Középfokú, C típusú

70-80% 3 Alapfokú, C típusú

60-70% 4 Alapfokú, C típusú

Felsőfok Nemzetközi Magyar államilag elismert

90-100% A Felsőfokú, C típusú 80-90% A Felsőfokú, C típusú

70-80% B Középfokú, C típusú

60-70% C Középfokú, C típusú

A vizsga részei: A nyelvvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, C típusú (komplex) bizonyítványt ad.

A vizsgát korlátlan alkalommal meg lehet ismételni. Írásbeli vagy szóbeli részvizsga ismételhető egy naptári év végéig, ebben az esetben az új eredményeket vesszük figyelembe visszavonhatatlanul.

Minden ismétlésnél a teljes vizsgadíj fizetendő.

A középfokú egynyelvű vizsga tartalma: Írásbeli:

1. olvasott szöveg értése (max. pontszám: 75)

2. nyelvtani teszt (max. pontszám: 30) időtartam: 90 perc

3. hallott szöveg értése (magnóról) (max. pontszám: 75) – időtartam 30 perc

4. levélírás (irányított fogalmazás) (max. pontszám: 45) – időtartam: 30 perc

Írásbeli részvizsga összes elérhető pontszáma: 225

Szóbeli: A szóbeli vizsga párbeszédes formában zajlik két vizsgázó között

1. kapcsolatfelvétel (max. pontszám: 15)

2. téma alapú beszélgetés képek alapján (max. pontszám: 30)

3. szituációs gyakorlat (max. pontszám: 30) időtartam: kb. 15 perc

Szóbeli részvizsga összes elérhető pontszáma: 75

Kétnyelvűsítés:

1. fordítás angolról magyarra (max. pontszám: 17)

2. fordítás magyarról angolra (max. pontszám: 15)

időtartam: 120 perc

A felsőfokú vizsga tartalma:

Írásbeli:1. levélírás (max. pontszám: 72) – időtartam: 60 perc

2. nyelvtani teszt:

-60 db C-teszt(max. pontszám: 24)

-10 db Cloze-teszt (max. pontszám: 6)

időtartam: 30 perc3. hallás utáni szöveg értése vagy olvasás utáni szöveg értése (max. pontszám: 30)

- időtartam 30 perc

Írásbeli részvizsga összes elérhető pontszáma: 132

Szóbeli:1. csoportos vizsga: egy megadott témával kapcsolatos párbeszéd és egyéni vélemények kifejtése

- időtartam: 15 perc

2. egyéni vizsga

a., szimulált telefonbeszélgetés vagy memorizáló feladat (szerepjáték) (időtartam: 5 perc) b., beszélgetés adott témáról (időtartam: 5 perc)

Szóbeli részvizsga összes elérhető pontszáma: 44

Kétnyelvűsítés: 1. fordítás angolról magyarra (max. pontszám: 17)

2. fordítás magyarról angolra (max. pontszám: 17)

időtartam: 120 perc

Akkreditált vizsgaközpont neve: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat(akkreditált nyelvvizsga hely, az akkreditáció dátuma: 2000.05.08.)

Cím: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16.Telefon: (1) 483-2540 Fax: (1) 483-2549 Web cím: http://www.telc.hu »E-mail: telc@telc.hu »

Forrás: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szerkesztette: Turai Tímea

Tudod, milyen szakmát válassz?

1. A legtöbben a tűzoltókban bíznak meg. Ez nem is lehet véletlen, hiszen ők azok, akik gondolkodás nélkül kockára teszik az életüket másokért.

- Egy nagy méhkas minden körlet – mondja Kézdi Sándor tűzoltó, aki több mint öt esztendeje űzi ezt a szép és veszélyes foglalkozást. Elsődleges munkánk az oltás és a mentés, de közúti balesetekhez is kivonulunk, vagy segédkezünk az árvízi mentéseknél. És persze akkor is minket hívnak ha a macska nem mer lejönni a fáról… Nyolc, tizenkettő, huszonnégy órás szolgálatokban telik az életünk.

2. A tűzoltókat a postások követik a népszerűségi listán. Érdekes módon Magyarországon sokkal inkább megbíznak a postásokban, mint más országokban.

3. A legtöbb ember szeretettel és hálával gondol egykori tanítóira, tanáraira, így talán nem meglepő, hogy a pedagógusok állnak a harmadik helyen.

4. A negyedik helyet az orvosok foglalják el, a fehér köpeny még ma is bizalmat ébreszt az emberekben.

A rafináltak vannak a végén

Úgy tűnik, nem túl sokan hisznek az ügyvédeknek, ők a lista tizenegyedik helyéig jutottak csupán.

Bár a reklámszakemberek mindent el tudnak adni nekünk, mégsem bízunk bennük túlságosan, ugyanis a listán ők a 18. helyre szorultak.

A lista végén a politikusok kullognak, úgyhogy ha megbecsülésre vágysz, ne jelöltesd magad képviselőnek. Persze, ha a hatalom vonz, akkor nyugodtan, de az már egy másik lista…

(A GfK Csoport felmérése alapján)

Trinity nyelvvizsga

Nyelvvizsga bemutatása:angol általános, egynyelvű (Trinity College London ESOL & GESE, 2001.09.24.)

A nyelvvizsga felépítése/követelményrendszere:

Alapfok: A vizsga menete:

1. Prezentáció az előkészített témából – SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ ÉS VÁZLAT BEMUTATÁSA KÖTELEZŐ!

2. Beszélgetés /10 perc/ Akkreditált alapfok:  Szint Téma Nyelvi ismeretek

A vizsgázó legyen képes

- nyaralás, sport

- hobby- foglalkozás

- boltok

- étkezés

- hétvégi tevékenységek

- szezonális tevékenységek

- egyszerű múlt

- szabályos és rendhagyó igék

- tervek a jövőben

- módhatározó szók- gyakoriságok kifejező szavak

- melléknevek összehasonlítása (felsőfok, középfok)

- kötőszó használata

- múltra irányuló kifejezések

- beszélgetni múltbeli eseményekről

- beszélgetni terveiről, jövőbeli szándékokról

- egyszerű összehasonlításokra- szeretet és ellenszenv kifejezésére

- helyi és nemzeti ünnepek, szokások

- közlekedés (autó, kerékpár)

- különleges alkalmak (pl. születésnap)

- szórakozás (mozi, tv, klubok)

- zene

- a közelmúlt személyes eseményei

- befejezett jelen (for, since, ever, never)

- mellék-mondatok összekapcsolása (because)

- jövő idő

- mennyiségek kifejezése

- jövőre, múltra irányuló kifejezések

- beszélni a jövőről (informálás és jóslás)

- előnyben részesítést kifejezni

- okokkal indokolni

- események idejének megállapítására

- utazás

- pénz

- divat

- a társadalmi együttélés szabályai

- egészség

- bevásárlás

- első feltételes mód (if, when)

- folyamatos jelen jövő időre vonatkozóan

- folyamatos múlt

- segédigék pl.: must, have to, need to, may, might, could

- célhatározás (szándék kifejezése)

- további, jövőre vonatkozó kifejezések

- vélemények és hatások kifejezésére

- kötelezettség és szükségesség kifejezésére

- bizonyosság és bizonytalanság kifejezésére

- oktatás, iskolarendszer

- nemzeti szokások

- falusi és városi élet

- fiatalok életstílusa

- gyerekkori tapasztalatok

- környezetszennyezés, újrahasznosítás

- második feltételes mód

- egyszerű szenvedő szerkezet

- vonatkozói mellékmondat

- tanácsadás, javaslattétel (should, ought to, could, you’d better)

- bizonyosság és bizonytalanság kifejezése (may, might, I’m not sure)

- kötőszavak (though, in case)

- egyetértés/egyet nem értés

- érdeklődés kifejezése

- töltelékszavak (Well, um)

- tanácsadásra- javaslattevésre- múltbeli szokások bemutatására

- lehetőségek és bizonytalanságok kifejezésére

- további információk kihangsúlyozására, valamint ötletek és vélemények kiterjesztésére- egyetértés és egyet nem értés kifejezésére

A vizsga menete:

1. Prezentáció és beszélgetés az előre előkészített témából – SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ BEMUTATÁSA KÖTELEZŐ!

2. Beszélgetés

3. Kérdezz- felelek/a vizsgáztató által felvázolt szituáció alapján a vizsgázó feladata a beszélgetés irányítása/ /15 perc/

Középfok:A vizsga menete:

1. Prezentáció és beszélgetés az előre előkészített témából – SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ BEMUTATÁSA KÖTELEZŐ!

2. Beszélgetés3. Kérdezz- felelek/a vizsgáztató által felvázolt szituáció alapján a vizsgázó feladata a beszélgetés irányítása/ /15 perc/ Akkreditált középfok Szint Téma Nyelvi ismeretek A vizsgázó legyen képes

- társadalom

- életszínvonal

- személyes értékek, ideálok

- a munka világa- a természetfeletti világ

- nemzeti környezeti problémák

- közszereplők

- harmadik feltételes mód

- befejezett folyamatos jelen

- befejezett múlt

- függő beszéd és igéi

- összekötő kifejezések (even though, in spite of, unless)

- kohéziós eszközök (so to continue, for example, in other words)

- kifejezések a beszélgetés fenntartására (And then? And what about you?)

- érzelmek kifejezésére

- lehetetlenség kifejezésére

- mások beszélgetéséről tudósítani

- rábeszélésre és elbátortalanításra 9

- álmok és rémálmok

- bűnözés és büntetés

- technológia

- szokások, szenvedélyek

- globális környezeti témák

- forma-tervezés

- szenvedő szerkezet bonyolultabb formái

- should/must/might/could + present perfect- wish, hope használata megfelelő igékkel

- kohéziós eszközök visszautalásokhoz

- töltelékszavak bizonytalanság kifejezésére- megszokott kifejezések, beszédfordulatok

- elvont fogalmak kifejezésére

- sajnálat, kívánság és remények kifejezésére

- feltételezésekre

- magyarázó körülírásra

- választási lehetőségek értékelésére

- feltételezésre

- múltbeli tevékenységek ill.eseménysorozatok értékelésére

- családi szerepek

- iskolai tanmenet

- fiatalok viselkedési kultúrája

- internethasználat

- tervezők termékei

- márkák

- nemzetközi események

- esélyegyenlőség

- társadalmi problémák

- bolygónk jövője

- tudományos eredmények

- stressz-kezelés

- iskolakerülés

- 6. szint és az alatti szerkezetek biztos használata

- 7-9. szint elvárásai még összetettebb formában

- módosítószavak (basically, quite, certainly)

- megerősítő kifejezések (absolutely, completely, totally)

- próbálkozás kifejezései (I may be wrong..)

- nyomatékosító, összegző kifejezések (firstly, finally)

- folyamatos befejezett múlt

- must have + 3. alak

- érvelésre- álláspont megvédésére

- hitvallás kifejezésére

- információk, öteletek és érvek összegzésére- következtetésre

Vizsga menete:

1. Prezentáció az előre előkészített témából – SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ BEMUTATÁSA KÖTELEZŐ!

2. Beszélgetés a prezentáció témájáról

3.Kérdezz- felelek /a vizsgáztató által felvázolt szituáció alapján a vizsgázó feladata a beszélgetés irányítása/

4. Hallás utáni megértés a vizsgáztató által feltett kérdésekre válaszadás

5. Beszélgetés /25 perc/

Felsőfok:

A vizsga menete:

1. Prezentáció az előre előkészített témából – SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ BEMUTATÁSA KÖTELEZŐ!

2. Beszélgetés a prezentáció témájáról

3. Kérdezz- felelek /a vizsgáztató által felvázolt szituáció alapján a vizsgázó feladata a beszélgetés irányítása/

4. Hallás utáni megértés a vizsgáztató által feltett kérdésekre válaszadás

5. Beszélgetés/25 perc/

Akkreditált felsőfok Szint

Téma

Nyelvi ismeretek A vizsgázó legyen képes

- függetlenség

- ambíció

- sztereotípiák

- példaképek, szerepek

- versengés

- fiatalok jogai

- média

- hirdetések

- életstílusok

- művészetek

- egyéni jogok

- gazdaság

- 6. szint és az alatti szerkezetek teljes használata

- 7-9. szint elvárásai még összetettebb formában, (kombinációk, ellentétek kifejezése)

- árnyaltabb kifejezések megfontoltság, pontatlanság, véleménynyilvánítás kapcsán- feltételes mód variációi

- összetett határozói kifejezések

- összetett mondatszerkezetek

- érvek és vélemények kétségbe vonására

- javaslatok finomítására- érvelés igazolására

- következtetésekre

- figyelmeztetésre, érvelésre és véleménnyilvánításra

- különböző álláspontok értékelésére

- feltételek kifejezésére 12

- bármely eddigi téma

- bármely eddigi nyelvtani követelmény

- kijelentésekre

- tagadásra

- empátia és szimpátia kifejezésére

- ellentmondásra

- burkoltan célzásra

- megerősítésre

A szóbeli vizsga minden szintjén elvárás, hogy a vizsgázó interaktív módon vegyen részt a vizsgán, azaz ne csak válaszoljon a kérdésekre, hanem vissza is kérdezzen!

SZÓTÁR HASZNÁLATA SEM SZÓBELI,SEM ÍRÁSBELI VIZSGÁN NEM MEGENGEDETT!

Írásbeli vizsga felépítése:

1. hiányzó szavak beírása /10 összefüggő mondat, mindegyik mondatból egy szó hiányzik/

2. olvasott szöveg értése /2-3 bekezdésnyi szöveg alapján kell 10 kérdésre válaszolni/

3. nyelvtani teszt /közép- és felsőfokon 10 mondatba kell beírni a megadott igét a helyes igeidőben, alapfokon szinonímaszavak gyűjtése/

4. hibajavítás /10 összefüggő mondat mindegyikében 1-1 felesleges szót kell megtalálni/

5. irányított fogalmazás /2 megadott téma közül kell az egyikről írni, alapfokon kb. 150, közép- és felsőfokon kb. 250 szót/

A szóbeli vizsga előzetes eredménye 1 – 4 napon belül megtudható, az írásbeli vizsgát Londonban javítják, ezért az írásbeli vizsga, illetve a szóbeli vizsga hivatalos eredménye a vizsgát követő 8-10 héten belül érkezik meg és kerül közzétételre a www.trinity-nyelvvizsga.hu oldalon.

Az államilag elismert bizonyítványok a vizsgához képest kb. 12-14 hétre készülnek el. Vizsgaszintek:

Magyar szintek: -TRINITY Szóbeli: Grade 1 Időtartam: 5-7 perc

TRINITY Írásbeli: -Időtartam: -Közös EU léptékre épülő szintrendszer:  A1 Első lépések Breakthrough

Magyar szintek -TRINITY Szóbeli: Grade 2

Időtartam: 5-7 percTRINITY

Írásbeli: -Időtartam: -Közös EU léptékre épülő szintrendszer: A1 Első lépések Breakthrough

Magyar szintek: -TRINITY Szóbeli: Grade 3

Időtartam: 5-7 percTRINITY

Írásbeli: -Időtartam:-Közös EU léptékre épülő szintrendszer:  A2 Lendület Waystage Magyar szintek: Alapfok

TRINITY Szóbeli: Grade 4Időtartam: 10 percTRINITY Írásbeli: -Időtartam: -Közös EU léptékreépülő szintrendszer:   B1 Ugrás Threshold Magyar szintek: AlapfokTRINITY Szóbeli: Grade 5Időtartam: 10 perc TRINITY Írásbeli: Grade 5 Időtartam: 120 perc Közös EU léptékreépülő szintrendszer: B1 Ugrás Threshold Magyar szintek: AlapfokTRINITY Szóbeli: Grade 6Időtartam: 10 percTRINITY Írásbeli: – Időtartam: -Közös EU léptékreépülő szintrendszer: B1 Ugrás Threshold Magyar szintek: AlapfokTRINITY Szóbeli: Grade 7  Időtartam:  15 perc  TRINITY Írásbeli: -Időtartam: -Közös EU léptékreépülő szintrendszer: B1 Ugrás Threshold Magyar szintek: KözépfokTRINITY Szóbeli: Grade 8  Időtartam: 15 perc TRINITY Írásbeli: Grade 8Időtartam:  180 perc Közös EU léptékreépülő szintrendszer: B2 Szárnyalás Vantage  Magyar szintek: Középfok TRINITY Szóbeli: Grade 9 Időtartam: 15 percTRINITY Írásbeli: – Időtartam: -Közös EU léptékreépülő szintrendszer: B2 Szárnyalás Vantage  Magyar szintek: Középfok TRINITY Szóbeli: Grade 10Időtartam: 25 perc   TRINITY Írásbeli: – Időtartam: – Közös EU léptékreépülő szintrendszer: C1 Csúcsközelben Effectiveness Magyar szintek: Felsőfok TRINITY Szóbeli: Grade 11 Időtartam: 25 percTRINITY Írásbeli:  Grade 11 Időtartam: 180 percKözös EU léptékreépülő szintrendszer:  C2 Csúcs Mastery Magyar szintek: Felsőfok TRINITY Szóbeli: Grade 12 Időtartam: 25 percTRINITY Írásbeli: – Időtartam: -Közös EU léptékreépülő szintrendszer: C2 Csúcs MasteryVizsgatippek

Szóbeli vizsga:

• A választott téma ne legyen túl tág

!• Mozogjunk otthonosan a választott témában!

• Legyünk tisztában a vizsga felépítésével, követelményeivel!

• Ne betanult szöveggel készüljünk!

• Gondolkodjunk angolul!

• Törekedjünk világos előadásmódra!

• Ügyeljünk az előadás felépítettségére!

• Fotók, illusztrációk esetén ne hozzunk többet ötnél! Hozhatunk tárgyakat, készíthetünk posztert!

• Hagyjunk időt magunknak a felkészülésre!

• A feltett kérdésekre tömören válaszoljunk!Kérdezzünk meg a vizsgáztató véleményét, álláspontját az adott témával kapcsolatban!Írásbeli vizsga:

• Ismerjük meg jól a feladattípusokat!

• Oldjunk meg minden feladatot!

• Használjuk ki a rendelkezésre álló időt!

• A feladatok utasításait pontosan kövessük!

• Ügyeljünk a részletekre!

• Ne lépjük túl az esszé kért terjedelmét!

• Készítsünk piszkozatot, vázlatot!

• Ügyeljünk a helyesírásra és az olvashatóságra!

• Jelöljük egyértelműen a végleges válaszokat!

Akkreditált vizsgaközpont neve: Coventry House Nyelviskola(akkreditált nyelvvizsga központ, az akkreditáció dátuma: 2001.09.24.) Cím: 6000 Kecskemét, Budai utca 1.Telefon: (76) 505-308 Fax: (76) 505-416 Web cím: http://www.coventry-house.hu »E-mail: info@coventry-house.hu »

Forrás: Coventry House Nyelviskola Szerkesztette: Turai Tímea

Elfogadták az iskolakerülés elleni törvényt

Megszavazta a parlament csütörtökön azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról.

Pintér Sándor indítványát - amely a rendőrségi törvényt módosította - 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, rögzítve a rendőrség feladatai között, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének fenntartásában. A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. Módosult a köznevelési törvény is: szintén 2013. január 1-jétől a tanuló iskolájának megállapítása, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az iskolával és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából a köznevelés információs rendszeréből továbbítható a rendőrségnek egyebek mellett a diák neve, neme, születési helye és ideje, lakcíme, állampolgársága, diákigazolványának száma, tanulói jogviszonyának adatai, valamint iskolájának neve, címe. 

MTI

Változik a tankönyvpiaci rend, miniszter dönthet a tankönyvi elismerésről

A tankönyvpiac rendjének módosításáról határozott a parlament csütörtökön, lehetővé téve, hogy a szakminiszter döntsön kiadványok felvételéről a tankönyvjegyzékbe. Az iskolák, ha vannak a jegyzékben a miniszter által támogatott tankönyvek, csak azok közül választhatnak majd.

A 246 kormánypárti igen szavazattal elfogadott változtatások szerint az oktatásért felelős tárcavezető (jelenleg az emberierőforrás-miniszter) nyilvános pályázati eljárást szervezhet a közismereti tankönyvek megírására és elkészítésére. Az előterjesztő képviselők - a fideszes Hoppál Péter és a KDNP-s Michl József - ezt azzal indokolták, hogy az új, 2013. szeptember 1-jén az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán, majd tanévenként felmenő rendszerben életbe lépő kerettantervi szabályozás miatt új tankönyvek lesznek szükségesek. A jogszabály alapján tankönyvként azok a kiadványok hozhatók forgalomba, amelyeket a miniszteri rendeletben meghatározott eljárással tankönyvvé nyilvánították (ez a kormányrendeletben kijelölt központi hivatal feladata), és felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe, illetve amelyeket a miniszter kiválasztott. A szabályozás értelmében a kiválasztott tankönyvek jegyzékbe való felvételéről ugyanis közvetlenül a miniszter dönt. Ha a jegyzékben szerepelnek olyan kiadványok, amelyeket a miniszter támogat, az iskolák már csak ezek közül választhatnak a tankönyvrendeléskor. A tankönyvvé nyilvánítást egyébként a könyv szerzője, kiadója, illetve közismereti tankönyveknél a miniszter is kérheti, és az nem tagadható meg, ha a kiadvány megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek. A szakképzési tankönyvekről a szakképesítésért felelős miniszter dönt, de ezt a jogát az általa felügyelt államigazgatási szervre, illetve a már említett központi hivatalra átruházhatja. A kormánypárti politikusok indoklásukban megjegyezték, hogy 2003-ig az oktatási miniszter döntött a tankönyvvé nyilvánításról egy minisztériumon belüli hivatal javaslata alapján, vagyis a szakmai ellenőrző szerep kiterjesztése nem példa nélküli. A módosítás azt is rögzíti, hogy a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak való eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételár beszedése állami feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. lát el. A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanulók legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb - azaz az iskolai terjesztési - áron jussanak hozzá a tankönyvekhez. A szabályozás szerint el kell utasítani a felvételt tankönyvjegyzékbe, ha a kiadó az iskolai terjesztési árat az előző évihez képest aránytalanul meg akarja növelni. A módosítások többsége szeptember 1-jén lép életbe. 

MTI

Készülnek a köznevelési törvényhez tartozó rendeletek

A tervezett tempóban készülnek a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásához szükséges rendeletek, ellentétben a szakszervezetek állításaival – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága az MTI-vel.

Mint írták, “a szakszervezetek érthetetlen módon azon versengenek, hogy ki tud minden alapot nélkülöző kijelentésekkel nagyobb bizonytalanságot és félelmet kelteni a pedagógusok körében”. Nem létező késedelemről, többletkiadásokról, káoszról és pedagóguselbocsátásokról beszélnek azok az “érdekvédők”, akik asszisztáltak a szocialista-liberális kormányok ámokfutásához – fogalmaztak.

Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, az önkormányzatok a jövőben is abban lesznek érdekeltek, hogy a településen élő gyermekek a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak, ezért “tisztességből, emberségből, a szakma iránti becsületből ideje lenne a félelemkeltő hecckampányt befejezni”.

Rámutattak: a köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy az osztály- és csoportszámok, illetve az intézmény egyéb feladatai, speciális jellege alapján hány pedagógusra van szükség. Hangsúlyozták: bár az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógus kell a jövőben, a helyzetet az Emmi oktatásért felelős államtitkársága a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja megoldani, nem pedig elbocsátásokkal.

Felhívták a figyelmet arra: az elmúlt két esztendőben a kormány olyan intézkedések sorát fogadta el, amelyek hosszú távon biztosítják az iskolákban a nyugodt munka feltételeit. A pedagógus-életpályamodell elfogadásával évtizedes adósságot pótoltak, mert “az új szabályozás visszaadja a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét”.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását. Ezt részben a fenntartóváltással magyarázta, mert – mint mondta – a járásokhoz kerülő iskolák esetén a tankerületek a kisebb tanulói létszámmal működő intézményeiket átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják majd. A PSZ elnöke szerint az elbocsátást támasztja alá a kötelező óraszám emelése, továbbá a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár is.

MTI

PSZ: a jövő év első felében elbocsátások az oktatásban

A jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását – jelentette ki Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Galló Istvánné ezt részben a fenntartóváltással magyarázta. Mint mondta, a járásokhoz kerülő iskolák esetén a tankerületek arra fognak törekedni, hogy 100 százalékos kihasználtsággal működtessék az intézményeiket, így a kisebb tanulói létszámmal működőket átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják majd.

A PSZ elnöke szerint az elbocsátást támasztja alá a kötelező óraszám emelése, továbbá a csak 16 éves korig tartó tankötelezettség is. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: egy, a témában készült minisztériumi szakanyag is 4.900 álláshely megszűnésével számol.

Galló Istvánné hangsúlyozta: a 10-15 ezres adat nem csupán a PSZ számítása, hanem külső gazdasági szakemberek is ezt támasztják alá.     Az elnök a köznevelési törvényt is bírálta, emlékeztetve arra, hogy korábban azt kérték a kormányzattól, halasszák el egy évvel a jogszabály hatálybalépését. Szerinte a "technikailag rossz" köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek hiánya még nagyobb káoszt okoz, mint amekkorát szakszervezetük előre vetített. Azt mondta: önmagában az, hogy még a hatálybalépés előtt több tíz módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz, igazolja: nem lehet sikertörténetről beszélni, bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt állítja.       A fenntartóváltással kapcsolatban kifejtette: nem ismertek a háttérszámítások és az sem, milyen költségekkel jár a tankerületek kialakítása. Hangsúlyozta: vannak intézménytípusok, például a kollégiumok, amelyek esetében a fenntartóváltást támogatni tudják, de nem valamennyit. Kifogásolta, hogy lehetőséget sem kaptak ezzel kapcsolatos véleményük kifejtésére.     Galló Istvánné "óriási ellentmondásnak" minősítette, hogy Hoffmann Rózsa korábban azzal érvelt: a teljes államosítás biztosítja majd az azonos színvonalú közoktatást, ugyanakkor néhány napja úgy nyilatkozott: szeretné, ha minél több önkormányzat tartaná meg az intézményét.

Véleménye szerint az önkormányzatok nem tudnak felelős döntést hozni, mert nem látják az anyagi kondícióikat, ugyanakkor az intézmény dolgaiba még akkor sem szólhatnak bele, ha fenntartók maradnak. Utalva a tankönyvekről szóló törvényre, hozzátette: az intézmények a szakmai önállóságukat is elvesztik. Mi lesz akkor, ha az önkormányzatok nagy többsége úgy dönt, nem vállalja az oktatási intézmények üzemeltetését? - tette fel a kérdést. "Be fog dőlni a költségvetés", mert a finanszírozásra az állami költségvetésben nincs fedezet - mondta.     Hoffmann Rózsa június végén jelentette be, hogy az iskolák állami fenntartását a nyáron létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd, amely a tervek szerint Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter nevét viseli. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek.

Galló Istvánné a tankerületekkel összefüggésben arról is beszélt, hogy nem tisztázott, ki dönthet  a pedagógusok alkalmazásáról, egyáltalán milyen munkajogi szabályozás alapján kell végezni a munkájukat. Kérdésként vetette fel, hogy mi lesz a többcélú intézményekkel, a kistérségi társulásokkal, a szakképző intézményekkel és a nevelési tanácsadókkal.     Álláspontja szerint az intézményeknél okiratokat kell átírni, az alapító okirat mellett a házirendeket, szervezeti és működési szabályzatokat, továbbá a házirendet is. A bizonyos évfolyamokon bevezetendő mindennapos sport miatt a pedagógiai programot is módosítani kell, amelyet a fenntartónak kell jóváhagynia, garanciát vállalva a személyi és tárgyi feltételekre.

A PSZ elnöke bejelentette azt is: a köznevelési törvény szerintük bizonytalanságot eredményező módosítása miatt Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Közölte azt is, hogy Balog Zoltán minisztertől időpontot kért egyeztetésre.

MTI

Traffic

  1. car – car/automobile- truck/lorry- driver licence- green card- registration paper- number/license plate- driver- co driver- to drive- to start a motor- to start up the motor- ignition key (to put in)- seatbelt/safety belt- headlight- hood/engine bonnet- tyre- spare tyre- wheel- brake- parking brake/handbrake- to brake- overtake- speed (regulately)/regulation speed- traffic offence- to draw up/to stop- freeway/highway- main-road- side road- toll- rasting palce 2. transport/vehicle – bus- tram- train- plane- railway station- airport- conductor- fare dodger- ride/journey/trip- to take/to last- departure (to depart)- arrival (to arrive)- time table- ticket- passenger- stowaway- to get in/on- to get off- to change for- stop/station/stage- platform/rail- gates- comparment 3. traffic sign/traffic offence – to give way- one way street- stopping restiction- traffic light- to run down/over- to crash into- accident- rescue service- hit-and-run- radar (speed) trap- to witdraw the driver licence- drunkenness behind the wheel- to drive witout the safety belt- to pay punishment- traffic cop 4. to give information – to get lost- to take the wrong way- to ask for- to turn into- straight on/ahead (to keep)- along the road- to pass by- on the corner/round the corner- crossing- zebra crossing- sidewalk/pavement- to cross the street- walker- biker Készítette:Turai Tímea

“A helyzet katasztrofális” – kirúgások jönnek a felsőoktatásban

A felsőoktatás tartalékai mára elfogytak, “eljutottunk a legutolsó tartalékokhoz: az elbocsátásokhoz” – nyilatkozta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) új elnöke a Magyar Nemzetnek.

Mezey Barna a lap csütörtöki számában közölt interjúban – annak kapcsán, hogy a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideinél 23 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna a felsőoktatásra – azt mondta: a helyzet katasztrofális, és attól tart, néhány intézmény rövid időn belül csődbe is juthat. Hozzátette: a kis főiskolák már csekélyebb elvonásokba is belepusztulnak.

Az MRK elnöke szerint teljesen abszurd abban gondolkodni, hogy a gyakorlóiskolákat szakmailag függetlenítsék az egyetemektől, még akkor is, ha a jelenlegi feltételek mellett csak rendkívüli nehézségek árán tudják őket fenntartani. A minőségi működtetés minimális feltételének tartja, hogy a dupla normatívát továbbra is megkapják.

A hallgatói szerződésekről kifejtette: az ösztöndíjszerződés kétoldalú megállapodás, amelynek aláírásáról mindkét félnek joga van dönteni. Kérdés azonban, hogy jogilag rendben van-e a hallgatók (és a munkaerő) szabad mozgásának korlátozása.

Fotó: Máté Róbert

Az államnak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeket kötelessége finanszírozni, és mi az, amit át kell engedni a fizetőképes társadalomnak. Ahol viszont nem lesz állami támogatás, ott ösztöndíjrendszereket kell létrehozni, tehetségmentő utakat létesíteni, hogy a hátrányos helyzetűek se szoruljanak ki a felsőoktatásból.

A jogász- és közgazdászképzés Mezey Barna szerint támogatás nélkül is megáll a lábán, ezeket diákhitellel is megéri választani, hiszen elég stabilak az elhelyezkedési esélyek.

Magyar Nemzet

Szárnyakat ad a diákoknak a magyar módszer

A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában most megjelent könyv segítségével még többen ismerkedhetnek meg a “hejőkeresztúri modellel”, amelynek segítségével csaknem kétezer hátrányos helyzetű hazai diák esetében csökkent az agresszió és a hiányzások száma, erősödött a szülőkkel való együttműködés és jobbak lettek az eredmények.

A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában most megjelent “Több mint csoportmunka” című könyv a program elméleti hátterét és gyakorlati szempontjait egyaránt bemutatja. A Komplex Instrukciós Program egy amerikai minta alapján, hazai pedagógusok által adaptált oktatási módszer, amely az elmúlt években bebizonyította, hogy képes csökkenteni a tanulók közötti különbségeket, így hatékonyan alkalmazható olyan közegben, ahol sok a hátrányos helyzetű diák. Ma már több ezer tanuló eredményeiből látszik, hogy a “hejőkeresztúri modell” hatékony segítséget nyújt a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában.

“A módszert alkalmazó iskolánál kimutatható, hogy csökkent az agresszió és a hiányzások száma, erősödött a szülőkkel való együttműködés, valamint javultak a tanulói kompetenciák” – mondta el Kovácsné dr. Nagy Emese, a könyv szerzője, a Borsod megyei IV. Béla Körzeti Általános Iskola igazgatója, aki a hazai viszonyokhoz igazítva először alkalmazta a módszert.

A tanórai programok közé illesztett instrukciós órákon a gyerekek először megtanulnak kommunikálni és így olyan szókincsük, érvelési gyakorlatuk lesz, amellyel önbizalmat szereznek, s bármikor, bármilyen közegben képesek megszólalni. A nagyobb nyilvánosság elérése érdekében Kovácsné dr. Nagy Emese úgy döntött, hogy könyvben foglalja össze a program elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A szerző a könyvet egyetemi jegyzetnek és módszertani segédeszköznek ajánlja gyakorló pedagógusok számára.
(www.edupress.hu)

MSZOE: igazságtalan az iskoláztatási támogatás rendszere

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint igazságtalan az iskoláztatási támogatás rendszere, mivel a tanulóknak csak 20 éves korukig jár az iskoláztatási támogatás, ugyanakkor a szakképző iskolákba járó tanulók 20 éves korukig nem tudják befejezni tanulmányaikat.

A szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kifejtette: a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján évente mintegy hétezer tanulóval szemben lépnek fel a gyámügyi hatóságok, mert 50 óránál, (vagyis 10 napnál) többet hiányzott az iskolából igazolatlanul. A családi pótlék elvonása több százmillió forint költségvetési megtakarítást eredményezhet ezután, de az MSZOE véleménye szerint értékelhető pedagógiai és gyermekvédelmi célja nincs. Emlékeztettek arra, hogy a jogszabály értelmében a tanuló egy tanévben 50 órát hiányozhat az iskolából igazolatlanul, 200 órát igazoltan, azaz összesen 250 órát lehet távol az iskolából következmények nélkül. Mennyivel tud kevesebbet a tanuló, ha egy órával többet mulaszt? - tették fel a kérdést, azt javasolva, hogy a családi pótlék megvonásával kapcsolatos eljárásban enyhítő körülményként vegyék figyelembe a "vádlott" tanulók tanulmányi eredményét. Az MSZOE véleménye szerint sérti a szülő szabadságjogát, ha az iskolai rendszabályok behatárolják, hány nap iskolai hiányzást igazolhat gyermekének. Sok iskola szelektíven alkalmazza az egymásnak ellentmondó, amúgy is zűrzavaros törvényeket. Az egyik tanulótól elfogadják a szülői, orvosi vagy más igazolást, a másiktól nem, az egyik tanulónak az igazgató vagy pedagógus igazolja a mulasztását, a másiknak nem - írták. Szülői panaszként említették, több iskolában hanyagul kezelik a mulasztásokat, fegyelmezési céllal utólag írnak be igazolatlan órát a naplóba a "nagyobb igazságérzettel rendelkező tanulóknak". Az igazolatlan hiányzások hiteles adminisztrálása érdekében javasolták az iskolai mulasztási napló bevezetését, amelynek naprakészen meg kell egyeznie az ellenőrző könyv beírásaival. 

MTI

Törzskönyvező szaktechnikus

A tenyésztési feladatok tenyészetben, állattenyésztő telepen:- az üzem tenyésztési programjának kitűzése és megvalósítása,- párosítási tervek készítése,- tenyészállatok szelekciója,- az állatok szaporítása,- tenyészállat-gazdálkodás,- a szaporodásbiológiai problémák figyelemmel kísérése,- szakszerű és gazdaságos takarmánygazdálkodás figyelemmel kísérése,- a tenyészállatok azonosítása és megjelölése,- tenyésztési és termelési nyilvántartások gyűjtése és feldolgozása,- törzskönyvezés, a hivatalos törzskönyvi munkák kiegészítése.Tenyésztő szervezeteknél (egyesület, szövetség, illetve tenyésztő vállalkozás):- az üzemek látogatása adatgyűjtés céljából,- állatmegjelölési és termékmintavételi munkák szakszerű végzése,- az üzemek termelési és tenyésztési adatainak felvétele, feldolgozása és értékelése,- törzskönyv vezetése.Törzskönyvvezetés és teljesítményvizsgálat nélkül nincs tenyésztés. Tenyészállat export feltétele a hiteles származási lap. Ezen feladatok ellátása széles állattenyésztési szakmai műveltséget és kiegészítő speciális ismereteket igényel, amellyel a törzskönyvező szaktechhnikusnak rendelkeznie szükséges az alapképzettsége megszerzésével, valamint speciális fakultációkkal és azokból tett szakvizsgákkal.- Származási igazolások kiállítása.- Tenyésztési dokumentumok készítése.- Külön fakultáció felvétel és vizsga letétele esetén teljesítményvizsgálat végzése.Termelés ellenőrző szervezeteknél és teljesítményvizsgáló állomásoknál külön vizsga letétele esetén.- Adatfelvételezés, mintavétel.- Teljesítményvizsgálati adatkiértékelés a vonatkozó &quot Tenyésztési Kódex&quot alapján.

Megjelent az új OKJ

Megjelent az Országos Képzési Jegyzékről, valamint módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet (150/2012.). A teljes jegyzék két táblázatban (szakképesítések és szakképesítés-ráépülések, illetve rész-szakképesítések) megtalálható a Magyar Közlöny 2012/88. számában. A hivatkozott közlöny július 6-án jelent meg és innen letölthető: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12088.pdf

Nem csak spórolást vár az EU az oktatásban

Csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, dolgozzanak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatáshoz való hozzáféréséről, és körvonalazzák, mit tesznek majd annak érdekében, hogy a hallgatók száma ne essen vissza – ezek az oktatási feladatok is szerepelnek abban a dokumentumban, amely tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért.

A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum szerint a kormánynak tervet kell készítenie, amelyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény és a keretszámok csökentése miatt a felvételizők és a végzettek száma ne csökkenjen.

Hatékonyabban működtetné a menzákat és kollégiumokat az NFM

Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltatóegységek – az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva – a magyar állam tulajdonában vannak – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.

A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van – fejtették ki.

Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
MTI

Törzskönyvező szaktechnikus

A törzskönyvező szaktechnikus a szakmai alapképzettség mellett képes fő- vagy kiegészítő tevékenységként szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi törzskönyvezésére és a tenyésztési teljesítményvizsgálatok szakszerű elvégzésére.   A törzskönyvező szaktechnikus ismerje a munkájával kapcsolatos biológiai-genetikai, termelési és technikai hátteret. Legyen készsége az állatok külső és belső tulajdonságainak, összefügéseinek felismerésében, a termelési, tenyésztési adatok gyűjtésében, feldolgozásában és felhasználásában. Ismerje az országos tenyésztési célokat, az üzemekben, farmergazdaságokban folyó tenyésztési tevékenységet, tenyésztési módszereket és termelési folyamatokat.  

A szakmunkásképzést támogatja ezentúl a Demján-alapítvány

Több mint 2,2 milliárd forinttal támogattak csaknem 12 ezer rászoruló főiskolai hallgatót hat év alatt a Demján Sándor Alapítvány által elindított Comenius-program keretében – hangzott el a projektet záró szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Demján Sándor értékelése szerint a program sikeres volt, és valóban azok kapták a juttatásokat, akik megérdemelték. Kitért arra, hogy jelenleg az oktatást fenyegető legnagyobb veszély az oktatók elvándorlása. Mint mondta, ő a szakegyetemek híve, és nem tartja helyesnek, hogy több kinevezetett egyetemi tanár van Magyarországon, mint Németországban. Szólt arról is, hogy szükség van művészre, tanárra, a humánszférára, de nem szabad, hogy a társadalmi arányok felboruljanak. Jelezte: a jövőben az anyagi javakat a minőségi szakmunkásképzésre kívánja koncentrálni. Ács Tamás kuratóriumi elnök felidézte, hogy 2006 októberében hirdették meg az eredetileg öt évre szóló felsőoktatási támogatási programot. Ezt később a nagy érdeklődésre való tekintettel, az intézmények kérésére egy évvel meghosszabbították. Kiemelte: az alapító szándéka az volt, hogy a felsőfokú műszaki és gazdaságtudományi képzésben részt vevő hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányaikat családi támogatás, anyagi eszközök hiányában ne kényszerüljenek abbahagyni vagy felfüggeszteni. Az első évben 7 felsőoktatási intézmény 2100 hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló nappali tagozatos hallgatója kapott pályázati úton támogatást, 10 hónapon keresztül havonta 20 ezer, összesen 420 millió forint összegben. 2007-től további két egyetemet vontak be, így a 9 felsőoktatási intézmény 2300 hallgatója 460 millió forint összegben kapott ösztöndíjat. Az alapítvány 2009 és 2012 között 103 hallgatóval kötött külföldi ösztöndíjszerződést, mintegy 90 millió forint értékben. A támogatott intézmények közül a Debreceni Egyetem 465 hallgatója 80 millió forint, a Pannon Egyetem 674 hallgatója 140 millió forint, a Semmelweis Egyetem 756 hallgatója 160 millió forint, a Szent István Egyetem 200 hallgatója 40 millió forint, a Budapesti Gazdasági Főiskola 493 hallgatója 100 millió forint, a Nyíregyházi Főiskola 870 hallgatója 180 millió forintos támogatásban részesült. 

MTI

A menzákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot.

A menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány – derül ki az eduline birtokába jutott felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából.

Az oktatási portál cikke szerint az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszer (NESZ) – így neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot az eduline birtokába jutott tervezet szerint, amelynek több változata is azzal számol, hogy a következő egy-két évben német mintára szervezik majd át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznak létre.

  • A tárca azt vizsgálja, lehetséges-e a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat (például a lakhatás, az étkezés, a sportolási lehetőségek) a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb módon megszervezni – közölte a portállal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya, ahol arra a kérdésre nem tudtak válaszolni, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer. Tájékoztatásuk szerint egyelőre a “megvalósíthatósági vizsgálat” folyik. Azt azonban hozzátették, hogy a versenyképes felsőoktatás “fontos összetevői” a versenyképes hallgatói szolgáltatások, “ez pedig a fenntartó állam felelőssége is” – írta az eduline.

MSZP: a Fidesz gazdasági hasznot húzna az iskolai menzák államosításából

Az MSZP szerint a Fidesz-kormány “újabb gaztettet” hajtana végre az iskolai étkezők és a gyermekétkeztetés egy részének államosításával, abból ugyanis a szocialisták szerint a kormánypárthoz közeli vállalkozások húznának hasznot.

Török Zsolt a szocialisták szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta, az eddigi sajtóhírekből kiindulva arra számítanak, hogy a kabinet az államosítás után magánkézbe adja a menzák üzemeltetését, vagyis - mint fogalmazott - a kormány eddigi közbeszerzési gyakorlatát ismerve a jövőben a "Simicska Zrt.-k és a Nyerges Kft.-k" által feltálalt menü kerül az iskolai étkezőkbe.

Megjegyezte, ezen annak tudatában sem csodálkoznának, hogy a Közgép Zrt. eddig alapvetően építési feladatokat látott el, mivel azt látják, a Fidesz minden közbeszerzést úgy intéz, hogy formailag törvényesek, mégis a kormánypárthoz közel álló cégek kerülnek ki győztesként.     Az ellenzéki politikus a sajtóértesülésként nyilvánosságra került kormányzati tervek hatását érzékeltetve elmondta, lehet, hogy most csak egy kis adag hús jut a gyerekeknek az iskolákban, az államosítás után azonban várhatóan ennyi sem marad, a "nagy szelet rántott hús pedig a Fidesz Zrt. hatalmas tányérjába kerül".     Az MSZP szóvivője emellett arra is emlékeztetett, hogy a kormány a közelmúltban úgy szigorította a gyermekétkeztetés szabályait, hogy azáltal harmincezer gyermek került ki a rendszerből. Török Zsolt hangsúlyozta, a kabinet ezen lépése is az alacsonyabb jövedelmű családokat sújta, ahogy a kormány egész családtámogatási rendszere, amely csak a társadalom legjobb módban élő 10-15 százalékának kedvez.

MTI

Történelem tételek 4

$kep1$Zikkurat ( toronytemplom) Úr városábanFogalomtár: az első civilizáció-sumerok / városállamok Mezopotámia déli részén/Mezopotámia-folyómenti kultúra-öntözéses gazdálkodásA Tigris és Eufrátesz folyók által határolt terület=folyóközTemplomgazdaság= a termelés szervezeti kereteA templomgazdaságok olyan nagybirtokok voltak, amelyek az állam, vagy a templom tulajdonát képezték.                Sumerok: „rejtélyes nép”, eredetük homályos, ma is vitatkozik a tudomány arról, honnan érkeztek e földre, s kik voltak a rokonaik.Jelentős városállamok /Kr.4.évezred/ Úr, Uruk, Lagas, Kis, NippurEnszi: papi előljáró, a gazdaság szervezését irányítottákÉkírás: háromszög alakú pálcikával a puha agyagba rótták a jeleketVallás: istenhármasság, Ég-Föld-ÓceánZikkurat=toronytemplom, a királyok sírhelyeTudományok: a matematika és a csillagászat, ismerték a hatos számrendszert, alkalmazták, a kört 360 fokra osztották, szoroztak,osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották, minden hatodik évben egy kiegészítő hónappal egyeztették a hold- és a napév eltérését.Akkádok: Mezopotámia északi területén élő nép Sarrukín /Kr.e. 2300 körül/ Sumer elfoglalásával egyesítette Mezopotámia nagyrészét. A meghódított városokat hivatalnokok irányították, leromboltatta a városfalakat, és központi hadsereget szervezett. Az akkádok nem pusztították el a sumer kultúrát, hanem teljes mértékben azonosultak azzal. Átvették a gazdasági, társadalmi rendszerüket, irodalmukat, írásukat. A két műveltség összeolvadásából megszületett a mezopotámiai kultúra. Mezopotámia történetét ettől kezdve az akkádok, gutik, amoriták, asszírok, kassuk /népek/ írják egészen a médek és perzsák megjelenéséig. A következő évszázadokban ismét a sumerok kerekedtek felül, és elfoglalták Akkádot. Megerősítették a központi hatalmat, felújították a csatornákat, nagy építkezésekbe kezdtek. Kr.e. 2000 körül nomád amarru törzsek szivárogtak be a birodalomba, amely részeire esett szét. Urt elpusztították, a sumer nép és nyelv végül eltűnt.Kr.e. a XVIII.századra több város emelkedett ki, amelyek közül a legfontosabb Babilon volt /Bab-ili=Isten kapuja/ Babilon az Eufrátesz partján helyezkedett el. Itt épült az ókor egyik legcsodálatosabb építménye, a hétemeletes toronytemplom, a Biblia bábeli tornya. A kor kiemelkedő uralkodója volt a Hammurapi, akinek a nevéhez fűződik a kb. 2 m magas, gránitoszlopra vésett törvénygyűjtemény. A törvényeket  a TALIO-elv hatja át, amely a „szemet szemért, fogat fogért” tételt jelenti. Az írásos emléket a király jogászai válogatták össze a kor eseteiből, kb. 300 törvényt alkottak. Ezzel a törvénygyűjteménnyel képet kapunk a kor társadalmi- és tulajdonviszonyairól. /Ma a Louvre-ban, Párizsban található./ Hammurapi magát a tökéletes uralkodókhoz sorolja, hiszen igazságot és jogot hozott a népnek, hogy a javukat szolgálja.Marduk főistennek ajánlja a törvényeket, amelyekből kirajzolódik az Óbabiloni Birodalom társadalmi felépítése. A palotának /király/ és a templomnak / papság/ vezető szerepe volt, amelyet az előkelők védelmében  gyakorolt. A népesség zömét a közrendű szabadok alkották, akik a kereskedelemmel, kézművességgel és a földműveléssel foglalkoztak.  A szabadokat a félszabadok követték, majd következtek a rabszolgák /a félszabadoknak lehetett tulajdonuk, a rabszolgákat „beszélő szerszámnak” tekintették. A társadalomban egyaránt megtalálható volt tehát a rabszolgaság, és az adósrabszolgaság. A társadalmi különbségeket jól mutatják  a büntetési tételek, amelyek  szigorúak voltak, és többségükben halált szabtak ki. A kor erkölcsi értékeire utalnak azok a törvények, amelyek a házasságtöréssel, a gyermeki engedetlenséggel,  ill. a szülői bántalmazással foglalkoztak. Hammurapi törvényei nem térnek ki  az államra, a közigazgatásra, hanem csak a tulajdon védelmére.Kr.e. 1600 körül a Folyóköz sorsa beteljesedett. A hettiták törtek be a területre  lovas harci szekereikkel, és egy új fém, a vas birtokában döntő győzelmet arattak a mezopotámiai népeken. Később a kassuk nomád törzsei szerezték meg Babilont, de ez a korszak már a hanyatlás kora volt az egyre szikesebb, sivárabb tájon.AsszíriaAz asszírok több mezopotámiai nép összeolvadásából származtak, területük a Tigris középső folyása mentén feküdt. Jelentős városaik: Assur, Ninive. Itt a hegyek, dombok közt már nem folytathattak öntözéses gazdálkodást, hanem a legeltető állattenyésztés volt a jellemző. A hegyek fában és fémekben /ólom/  gazdagok voltak, és a gyapjúval együtt  Asszíria fontos kiviteli cikkeit képezték. Az állam az állandó hódításokra rendezkedett be, ezt a társadalom katonai jellegű szerkezete is mutatta. Az állam élén a nagyhatalmú király állt, aki a harci szekerekkel és vasfegyverekkel a katonai vezető rétegre támaszkodott.Az asszír parasztság  lovas és gyalogos katonaként a  hadjáratokban vett részt. Ütőképességüket a vasfegyverekkel felszerelt, edzett katonatömegeknek köszönhették.  A harcokban jelentős szerepet kaptak az ostromgépek . Mivel a parasztság zöme katonáskodott, gondoskodni kellett munkaerőről, akik a földeket művelték. Ezért a zsákmányszerző háborúk egyik célja az emberek elhurcolása /deportálása/ lett: családokat telepítettek át a meghódított területekről Asszíriába. A deportált népek nem rabszolgaként dolgoztak, hanem  helyzetük inkább a közrendű szabadokéra emlékeztetett. A kegyetlen bánásmóddal és a hatalmas telepítésekkel megkeverték a térség lakosságát. Egész népeket tüntettek el, amellyel kettős célt akartak elérni: biztosítani a munkaerőt és fékentartani a meghódítottakat.Meghódították Mezopotámiát, Föníciát, Palesztinát, majd Egyiptomot.  A sok kegyetlenség ellen sorozatos felkelések robbantak ki, amely Kr.e. a VII. században egy Irán felől érkező lovas, nomád nép, a médek támadásával együtt a birodalom összeroppanásához vezettek. Kr.e.612-ben a médek Ninivét a földig rombolták, Egyiptom elszakadt és Babilon is fellázadt. Az asszír birodalom helyén az Újbabiloni Birodalom  jött létre. 

Történelem tételek 3

$kep1$Fogalomtár: demokrácia= néphatalom, népuralomAreioszpagosz: az arisztokrácia gyűlése az Árész-dombonBulé: ötszázak tanácsa / 10kerület küldött 50-50 képviselőt/Osztrakiszmosz: cserépszavazás /Kleiszthenész vezette be, aki zsarnokságra tört, s a szabad  athéni polgárok veszélyesnek ítélték, száműzték 10 évre Athénból, de vagyonát nem vették el!Ekklészia : népgyűlés, a dem. Színtere, itt szavaztak. Hogy a szavazatok érvényesek legyenek legalább 6000 szabadnak részt kellett vennie.Heliaia: esküdtbíróság , sorsolással választotta a tagjait a népgyűlés, 6000 fő felváltva.Sztratégoszok és arkhónok: a népgyűlés választotta őket, a legfőbb tisztségviselők Athénban, 10 ill. 9 fő. /hadvezérek és főtisztviselők/ A katonai vezetők, a sztratégoszok az athéni állam tényleges vezetői voltak. 1 évre választották őket, de a hivatali idő lejárta után ismét meg  lehetett választani  személyüket./ Agóra: piactérObolosz: ezüstpénzAz athéni demokrácia fénykora és bukása a Kr.e. V.században történt. Periklész /nevének jelentése:”igen híres”/ sztratégoszi működése alatt jött létre az ókor legfejlettebb államformája, a demokrácia. A demokrácia kialakulását megelőzte a görög-perzsa háború, amely 5 szakaszban zajlott, és a görögség győzelmével végződött. Ebben a győzelemben döntő szerepe volt Athénnak. A demokrácia  lényege, hogy a szegényebbeknek is beleszólási jogot biztosított az állami életbe, ill. elősegítette az abban való gyakorlati részvételt. Ha politizáltak, nem tudtak termelni, s ez jövedelem kiesést eredményezett. Ezért, hogy a kiesett jövedelmet pótolja, Periklész napidíjat vezetett be, amelynek összege 2-3 obolosz volt./ Athénban naponta 1-2 oboloszból meg lehetett élni. / Periklész az ötszázak tanácsában és az esküdtbíróságokon végzett munkáért, majd később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat fizetett. A napidíjat az athéni állammal fizettette ki. Ugyanakkor pontosan meghatározták, hogy ki tekinthető athéni polgárnak, elzárva ezzel az utat a polgárjog bővítésétől. Az athéni államnak nem okozott nagy megterhelést a napidíjak rendszere. A polgárok nem fizettek adót, de az idegenek, bevándorlók /metoikoszok/ és a rabszolgák igen. Jelentős volt a kereskedelemből, a kikötői forgalomból, a bírságokból és a laurióni ezüstbányákból befolyó jövedelem. Komoly bevételt jelentett Athénnak a szövetségesek hozzájárulása, amelyet a háború befejezésével sem szüntettek be, hanem emeltek, s így ez adóvá vált. A poliszban virágzott a gazdaság. A mezőgazdaság is fejlődött: szőlőt, olajbogyót, gyümölcsöket, zöldségféléket termesztettek. Virágzott az ipar is: a kerámia-, fémipar, a hajóépítés, a nagy építkezések / a háború után/  nagy lendületet vettek. Az utóbbi az építészetet is külön iparággá tette. Egyes iparágak szakosodtak /pl. a fémiparban/, sok helyen családi keretekben folyt a termelés. A legjobban fejlődő ágazat a kereskedelem volt. Egyrészt lebonyolította Athén növekvő behozatalát és kivitelét, másrészt Athén tengeri fölényét bizonyítandó, jelentős bevételei származtak a közvetítő kereskedelemből.Thuküdidész görög történetíró  így jellemezte Athén politikai berendezkedését/Periklész beszéde alapján/:  „ Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat. A neve pedig, mivel nem a kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van,szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket.”A rabszolgamunka előretörésével a rabszolgáknak lehetőségük volt arra, hogy megváltsák magukat. Megvalósult a viszonylagos vagyoni egyensúly,  hiszen Periklész intézkedései a vagyonosokra többletkiadásokat rótt, a szegényeket pedig napidíjjal támogatta. Az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosította az athéni polgárok egyenlőségét.Athént csodálatosan szép várossá alakult. A lenyűgöző remekművek óriási összegeket emésztettek fel, amelyeket Athén a szövetségesek adóiból fedezett. A görög-perzsa háborúban  létrejött déloszi szövetség, már nem  védelmi szervezet volt, hanem a szövetségesek Athén adófizetőivé váltak. Athén nem engedett senkit kiválni a szövetségből, ha kellett, fegyverrel kényszerítette őket maradásra. A másik feszítő ellentét Athén és a többi polisz között kialakult versengés volt, új területekért, új piacokért. Ebben a  versengésben Athénra veszélyt Korinthosz jelentett. Mivel Athén kereskedelmi versenytársainak és Spártának egybeestek az érdekei, Kr. e. 431-ben kirobbant a peloponnészoszi háború. Egyik fél sem tudta megtörni a másik ellenállását, mikoris Athénban /a déloszi szövetség menekültjei miatt keletkezett túlzsúfoltság/ kitört a pestis. Kr.e.429-ben Periklész is áldozatul esett a pestisnek. A háborúban kimerült ellenfelek békét kötöttek, nem sokáig. Szícilia megszerzéséért ismét fellángoltak a harcok, amelynek következtében Athén elvesztette hadereje javát. A kegyelemdöfést az adta meg, hogy Spárta az ősellenséghez, a perzsákhoz fordult. Eladta a perzsáknak az kis-ázsiai ión városokat, s ezen a pénzen egy ütőképes tengeri erőt szereltek fel. A meggyengült Athén a Helleszpontosznál /ma Dardanellák/ tengeren is megverték. Kr.e. 404-ben békét kötöttek, felbomlott Athén szövetségi rendszere,  leszerelték a flottáját, lerombolták a városfalakat. Athén többet nem tudott beleszólni jelentős mértékben a görög történelembe.

Nyelvtudásért Egyesület: rosszul mért az idei magyar érettségi

Az idei középszintű írásbeli magyar érettségi szövegértési feladatsora a középiskolás tudás hiteles mérésére alkalmatlan volt. A feladatlap nem a szövegértés, hanem sokszor a logikai kapcsolatok alapján várta a megoldásokat. A feladatok megfogalmazása, valamint a megoldókulcs több helyütt pontatlan és hiányos volt. Utóbbi merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére nem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg – ezt állapították meg a Nyelvtudásért Egyesület szakértői,

akik tartalmi és méréstechnikai szempontból egyaránt megvizsgálták az írásbeli érettségi vizsga feladatait.

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület tudásméréssel foglalkozó szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból górcső alá vették az idei középszintű magyar érettségi feladatait. A szerezhető pontszám csaknem felét adó szövegértési feladatok egyetlen, hosszabb szöveg elemzésére épültek. Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszélt nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt.

Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, azonban a szöveg több bekezdés esetében semmilyen objektív fogódzót nem nyújtott az időbeliség megállapítására. A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak: a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Tetézte a gondot, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerint sorrendezett lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott” és így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az a társa viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja.

A Nyelvtudásért Egyesület nem kíván állást foglalni a sajtóban és az interneten legnagyobb

visszhangot kiváltó harmadik feladat kérdésében, hogy az adott kontextusban a „lenni vagy nem lenni” idézet szövegforrásaként a diáknak Kosztolányit vagy Shakespeare-t illik-e asszociálnia (a hivatalos megoldókulcs az előbbire, a kérdésben nyilatkozó magyartanárok többsége az utóbbira szavazott). A tudásmérésben jártas szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az érettségi feladatsor feldolgozását a tesztelési gyakorlatban kötelező minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor az adatok elemzése után a nyilvánvalóan problémás harmadik feladatot éppúgy ki kellett volna zárni az értékelésből, mint a teljes első feladatot. Hasonlóan kellett volna eljárni az érettségi 5. és 10. feladatának több – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is jogosan kifogásolt – kétértelmű kérdésével is.
- A nyelvtudásmérésben szokásos elemző és utólagos korrekciós eljárások szakszerű alkalmazása esetén nem hitvitán múlna több tízezer középiskolás érettségi jegye és ezzel felvételi pontszáma. A tudásmérési szakértelem és a minőségbiztosítási eljárások pedig rendelkezésre állnak a több mint egy évtizede működő nyelvvizsga központokban és az Oktatási Hivatalban egyaránt – tette hozzá a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Történelem tételek 2

Fogalmak, melyeket ismerned kell:dór /népcsoport/ Helóta: fogoly, leigázott akháj, állami rabszolga Akháj: őslakos Apella: spártai népgyűlés Hoplita: nehézfegyverzetű gyalogos katona Taigetosz” kitevő” szikla Krüpteia: rejtőzködés Ephorosz: felügyelő Geruszia: a vének tanácsa Perioikosz: „körüllakó”     Spártát a dórok alapították, leigázva az itt élő akhájokat. Az akhájok alávetett helyzete sokban hasonlított a Keleten megismert közrendű szabadokéhoz. A spártai polgárok egyenlő nagyságú földbirtokkal rendelkeztek. A földeket a leigázott akhájok /helóták/ művelték, akiket nem lehetett eladni. Az egyenlőséget nemcsak a földbirtok azonos nagysága, hanem a vaspénz bevezetése is szolgálta,így a belső kereskedelemből senki nem tudott előnyre szert tenni a többi polgárral szemben. Megakadályozták a vagyoni különbségek kialakulását, amelynek az volt a magyarázata, hogy a leigázó dórok saját létszámuknál tízszer több akhájt tartottak szolgaságban. Ezeknek a féken tartására meg kellett őrizni a polisz belső egységét. A spártai állam fő feladatai : a hadsereg kiképzése, területszerzés, a háborúskodás – voltak. Ebben a társadalomban a teljes jogú polgárok legfőbb és szinte az egyetlen tevékenysége a harc volt, tehát a kétkezi munkának nem volt nagy becsülete. A korlátozott joggal rendelkező perioikoszok kézműveskedtek / a hadsereg számára/, a helóták pedig, a mezőgazdaságban dolgoztak, földet műveltek. Mindent alárendeltek a katonáskodásnak, hiszen Spárta katonaállam volt. Csak a szabadnak született férfiak lehettek a hadsereg tagjai, a „körüllakók” abban az esetben katonáskodtak /könnyűgyalogosként/, ha a poliszt nagy veszély fenyegette. Ők alkották a segédhadakat. A helóták álltak a társadalom legalján, az állam tulajdonát képezték, nem lehetett őket eladni, nem rendelkeztek semmilyen politikai joggal, bármely spártai megölhette, megszégyeníthette őket. Mégis sokban különböztek az ókori rabszolgáktól, hiszen maguk is gazdálkodtak, a termésüknek csak a felét kellett beszolgáltatniuk, családokban élhettek, és ingóságaikat örökíthették. Vagyis nem rabszolgák voltak, hanem meghódított őslakók. Hasonló rétegeket látunk pl. Krétán. A spártai államforma az arisztokratikus királyság volt. A királyokat az előkelő dór családokból választották, de szerepkörük jóval korlátozottab volt, mint Keleten. Háborúkban hadvezérek, békében a vallási szertartások irányítói voltak. A 2 királyból és a 28 vénből /30 fő/ állt a vének tanácsa /geruszia/. A véneket a 60. életévüket elért polgárok közül választották, akik életük végéig a tanács tagjai maradtak. A Vének Tanácsa tehetett javaslatot a népgyűlésnek /apella/, hogy miről tárgyaljon. A népgyűlésnek nem volt akkor jogköre, mint Athénban. Gyakorlatilag csak igennel vagy nemmel szavazhatott az eléje terjesztett kérdésekről. Az apella és a geruszia mellett még választottak öt felügyelőt /ephorosz/, akik az állam életének tényleges irányítói voltak. E tisztséget a 30.életévüket betöltött polgárok látták el, egy évre. Feladatuk volt a bíráskodás, a rendőri felügyelet, a tisztviselők ellenőrzése, a külpolitika stb. Tehát az egyes állampolgárok beleszólási lehetősége az állam ügyeibe nem volt egyenlő. A tekintély és az életkor alapján választották ki a vezetőiket, s a népgyűlés jogköre korlátozott volt. Kr.e. 550 körül Spárta létrehozta a peloponnészoszi szövetséget /városszövetség/, amely Spárta hatalmi súlyát biztosította a Peloponnészoszon, és védte az arisztokratikus államberendezkedést. A spártai nevelés A spártai nevelés lényege az volt, hogy az egészséges fiúkból jó katona legyen, az egészséges lányok pedig, egészséges utódokat szüljenek. A gyermek megszületése után az ephoroszok megvizsgálták a csecsemő életképességét, és ha nem találták megfelelőnek, kitették a Taigetoszra, hogy elpusztuljon. A fiúk 7 éves korukig a családban nevelkedtek, utána átvette a további nevelésüket-kiképzésüket az állam. A lányok a családban maradtak, sportolással és alapvető ismeretek elsajátításával készültek fel az anyaságra. A fiúkat hétéves koruktól katonai fegyelemben nevelték, amely a nehéz, sőt kegyetlen életkörülmények elviselésére készítette fel őket. Nemcsak az igénytelen életmódhoz, hanem az ellenséggel való könyörtelen leszámoláshoz is hozzászoktatták az ifjakat. Közösségekben éltek, keveset kaptak enni, sanyarú körülmények között „edződtek”, télen-nyáron a csupaszt földön aludtak . A serdülő és ifjú spártaiakkal gyilkoltatták le /beavatási szertartás/ az értelmesebb és erősebb helótákat. Ez volt a krüpteia /rejtőzködés/, nappal elrejtőztek, éjjel előjöttek és gyilkoltak. Ennek az volt a célja, hogy hozzászokjanak a vérhez, a harchoz, s egyben a helóták lehetséges lázadásáit is megelőzzék. 20 éves koruktól a hadsereg tagjai lettek, s amikor az első harcba elindultak kaptak egy pajzsot az édesanyjuktól:”ezzel vagy ezen”, mondattal, amely figyelmeztetés volt a hősies magatartásra. Az a spártai, aki a hátába kapta a nyílvesszőt v. a dárdát,- tehát gyáván viselkedett -, szégyent hozott az egész családjára. 30 éves korukig a közösségben éltek, családjuktól külön, minden „puhaságot” tiltottak a felügyelők, sőt rendszeresen ellenőrizték, hogyan élnek, mit esznek, figyelték életmódjukat. 30évesen megnősültek, családot alapítottak, de 60éves korukig katonakötelesek maradtak. A hellászi történelem legbátrabb és legedzettebb katonái voltak, számtalanszor adták a hazáért való önfeláldozás szép példáit. /görög-perzsa háború/ A leírtakból kirajzolódó kegyetlenség, érzéketlenség, a nem kívánt gyerekektől való megszabadulás nemcsak Spártára volt jellemző. Más poliszokban is hasonló szertartásokkal avatták az ifjakat férfivá. Athénban például az utca sarokra tették ki a a nem kívánt gyereket, akit bárki elvihetett és saját belátása szerint bánhatott vele. Plutarkhosz /történetíró/ leírása alapján:”… a gyermeknevelést ügyesen és gondosan intézték, hogy pólyázás nélkül a csecsemő tagjai és egész teste szabadon maradjon: hogy minden ételt válogatás nélkül, szívesen fogyasszanak, ne ijedezzenek a sötétben, ne féljenek egyedül, ne is tudják, hogy mi az a makrancoskodás és pityergés… mihelyt betöltötték hetedik évüket, magához vette és csoportokba osztotta, és hozzászoktatta őket, hogy mindenkire nézve kötelező fegyelem alatt, közösen nevelkedjenek, együtt játsszanak és foglalatoskodjanak … Rajonként és csoportonként együtt aludtak azon az almon, amelyet maguk gyűjtöttek, úgy, hogy az Eurótász mentén termő sás hegyét puszta kézzel, kés nélkül tördelték le.”

Másféle drogprevencióra lenne szükség

Hosszú ideje probléma hazánkban, hogy az iskolai drogprevencióra nem fordítanak kellő figyelmet az oktatási intézmények – a tájékoztató előadásokat sokszor kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, és nem foglalkoznak a droghasználatot kiváltó okokkal. A felvilágosító előadás pedig gyakran az ellenkező hatást éri el és kedvet csinál a kábítószerek kipróbálásához. Nerada Mátyás addiktológiai tanácsadó szerint a probléma egyik gyökere, hogy már két éve nincs kidolgozott drogstratégia Magyarországon.

Prevenciós előadás: kötelezően teljesítendő feladat

Nerada Mátyás szerint Magyarországon hosszú ideje probléma: az iskolák kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, így pedig nem lehet segíteni a gyerekeken. Az addiktológiai tanácsadó elmondta, hogy célszerű összehangolni a drogprevenciós előadást az intézmény elveivel. Sok esetben külön meg kell győzni a pedagógusokat, hogy ne jöjjenek be az órára, mert az gátolja, hogy a diákok jobban megnyíljanak.
Sok esetben probléma, hogy az intézményekben tömegrendezvényt akarnak a drogprevenciós előadásból csinálni, máshol pedig kötelezővé teszik, ami szintén nem jó módszer. “Nagyon nehéz megértetni az iskolákkal, hogy ez érzékeny, intim terület, nem azért megyünk oda, hogy utána megmondjuk, kivel van baj” – hangsúlyozta. Nerada Mátyás szerint a szülők bevonása a droprevenciós programba a munka egyik legnehezebb része. Ennek oka, hogy ők okozzák a legtöbb olyan problémát, amely a droghasználat kialakulásához vezethet és ők a legpasszívabbak a kivezető út megtalálásában. “Inkább homokba dugják fejüket, nem foglalkoznak a problémával, akkor kapnak csak észbe, amikor már késő” – tette hozzá.

Az iskolai drogprevenció kedvet adhat a kipróbálásra

Az iskolai drogprevenciós előadások során mindig felmerül a függőség fogalma, továbbá, hogy milyen szerek vannak a piacon, Nerada Mátyás azonban azt vallja, hogy nem szabad ebbe az irányba tovább vinni a beszélgetést. “Egy harmincfős osztályban biztos akad olyan, aki már anyagozik, vannak, akik próbálták már, emellett pedig olyanok, akik alapesetben nem keresnék a lehetőséget, de ha olyan információk birtokába kerülnek, amelyek felkelthetik az érdeklődésüket, akkor kedvet kapnak a kipróbálásra” – fejtette ki az addiktológiai tanácsadó.

A valós kérdésekre kell választ adni

A függők élettörténetében nagyon masszív családi és önértékelési problémák vannak jelen, gyakori, hogy az anyagozó fiatalok 14-15 éves korban, a felnőtté váláshoz vezető úton tévednek el, mert nem kaptak választ fontos kérdésekre. Ezekkel a kiváltó okokkal és problémákkal érdemes foglalkozni az iskolai drogprevenció során. Át kell segíteni a fiatalokat a nehézségeken, választ adni valós kérdéseikre, megismertetni velük olyan küzdési stratégiákat, amelyek mentén drogok nélkül túlélhetik a nehéz helyzeteket” – hangsúlyozta. Nerada Mátyás már húsz éve foglalkozik szerhasználó fiatalokkal, tapasztalatai szerint nagy részük nem rendelkezik azokkal a megoldó készletekkel, stratégiákkal, amik a felnőtté váláshoz fontosak lennének. “Az ilyen típusú hiányosságokra egyfajta reakcióként jelentek meg a különböző drogok. Tehát az iskolai drogprevenció során nem konkrétan a drogokkal kell foglalkozni, hanem a kábítószer fogyasztást kiváltó okokkal” – tette hozzá.

A kialakult helyzetet nehezíti, hogy már két éve nincs drogstratégia hazánkban. Folyamatban van ugyan ennek kidolgozása, de a legutóbbi tervezetet sem fogadták el, így az ősszel ismét a parlament elé kerül. “Amíg nincs drogstratégia a pályázatok sem működnek hatékonyan, így az iskoláknak sincs pénzük arra, hogy hosszú távon “befektessenek” a drogprevencióba. A dizájner drogokkal pedig megint kicsit újra kell tanulni a szakmát. Ugyanakkor, a lehetőségekhez képest most is működnek a bentlakásos intézmények, a tűcsere programok elketyegnek, tehát nem maradnak ellátatlanul a szenvedélybetegek, vagy információk nélkül a fiatalok – csupán arról van szó, hogy lehetne jóval hatékonyabban is csinálni” – magyarázta.
(www.edupress.hu)

Hallgatói szerződések: a kormány ragaszkodik az eredeti elképzeléshez

Egy nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát szabályozó kormányrendeletet., az oktatási bizottság benyújtotta a parlamentnek a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát.

A felsőoktatási törvény javasolt kiegészítésében gyakorlatilag ugyanaz szerepel, mint az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletben.

Ha a Parlament megszavazza, és életbe lép a törvény, akkor a következő tanévtől azoknak a hallgatóknak kell hallgatói szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal tanulnak. A szerződés a hallgató és az állam között jön létre.

Eszerint az állam vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában. A hallgató pedig vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma legfeljebb 12 lehet.

Ha tehát valaki például 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Ebbe az időbe nem csak a vállalatoknál eltöltött munkaviszony számít bele, hanem az is, ha valaki vállalkozóként dolgozik.

Történelem tételek 1

Egyiptom, a Nílus ajándéka  Kr. E. 3. évezredben /2900./  Aha Ménész /”Harcos mén”/  Felső-Egyiptom uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot és egy egységes birodalmat teremtett. / érdekesség: Alsó-Egyiptom északon található, Felső-Egyiptom, délen, mivel a Nílus Szudánban ered, és a Földközi-tengerbe ömlik. Ezt a Nílus deltájának hívjuk. Az egyiptomi birodalomban az életet a Nílus jelentette, ezért nevezik: a Nílus ajándékának. A Nílus áradásai és a folyamatos öntözés Egyiptomban nem tette tönkre a talajt, mivel a két nagy ágból egyesülő folyam növényi hordalékot ill. a  hegyekből tápanyagokban dús iszapot hozott magával. Ezért nevezzük folyómenti kultúrának ill. öntözéses  gazdálkodáson alapuló  kultúrának .Ebben a korszakban bontakoztak ki az egyiptomi  művészet,a vallás és írás jellemző vonásai.  Az írások közül a legfontosabbak a hieroglif-jelek /hieroglif=szent vésés/, amelyekkel szövegeket örökítettek meg . Két egyszerű változatát is ismerjük, a hieratikus és a demotikus írást. / a hieratikus írásjelek-papi ,a szent vésések egyszerűbb változatai, így írtak a főpapok, a demotikus-népi írásjelek az előbbinek gyorsírásszerű változata. 1822-ben egy francia történész fejtette meg a hieroglifák titkát, ezt hívjuk rosettei /rozetti/ kőnek, amely manapság a British Múzeumban látható.  Az egyiptomi történelmet 3 nagy korszakra oszthatjuk: Óbirodalom,- Középbirodalom-, és Új-Birodalom.                                                                                             Az egyesült országban fáraók uralkodtak, akiknek hatalma korlátlan volt. Istenként tisztelték őket, szinte az egész ország a tulajdonuk volt, s mindenki az ő kegyüktől függött. A fáraó /jelentése: „nagy ház”/ a papságra és a hivatalnokokra /írnokok/  támaszkodott,  s a termelőmunkát a közrendű szabadok végezték. /pl. kereskedők, iparosok, földművesek/, a  nagyszámú rabszolgahad is ezt a rendszert szolgálta.  Az állam nemcsak az öntözőrendszereket-csatornákat tartotta fenn, hanem az egész gazdasági élet irányítása a kezében volt.  Az uralkodók rendkívűli hatalma tette lehetővé az  Óbirodalom első századaiban a piramisok megszületését, amelyek az ókori építészet legnagyobb alkotásai /a Gizai-piramisok: Kheopsz, Khefrén, Menkauré/.  A halál utáni élet jelentős szerepet játszott az ókori egyiptomiak vallási képzeteiben. Így jutott fontos szerep az  emberi testnek. Ezért igyekeztek megóvni az enyészettől a halál után is. Kialakult a mumifikálás. A mumifikálással együtt  az egyiptomi mitológiába is betekintést nyerhetünk. Az Amon-papság hatalma jellemezte a kort, hiszen a fáraót  a Napisten /RÉ/ leszármazottjának tartották. Ozirisz-Ízisz-Hórusz hármassága /férj-feleség-gyerek/ figyelhető meg, de szinte minden városnak volt istene, akiket szent állatuk fejével ábrázoltak. /pl. a mumifikálás istenének sakál feje volt – Anubisz, Hóruszt sólyom-fejjel ábrázolták stb./ Az Új-Birodalom az egyiptomi nagyhatalom kora. Komoly és eredményes háborukkal elfoglalták Palesztínát és Mezopotámiát. A kor legnagyobb uralkodója, II.Ramszesz – kr.e. XIII.sz., alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését. A sikeres hódításokat a vas megjelenésének köszönhették. Harci szekerekkel és vasfegyverekkel hadifoglyok ezreit ejtették el, amely a rabszolgatartás terjedéséhez vezetett.Az egyiptomi társadalom úgy épült fel, mint egy piramis. A legtetején állt a fáraó, utána következett a katonai-papi-nemesi réteg, majd a hivatalnokok-írnokok, nagyszámú közrendű szabadok, és legalul a rabszolgák. /házi rabszolgaság/ A gazdaság területén is fellendülés következett be, rátértek az ekés földművelésre, az öntözésben elterjed egy gémeskútszerű  vízemelő szerkezet, a saduf. Új állatfajták hódítottak, mint például a gyapjat adó juh, és a később szinte az ország jelképévé váló teve. A ló tenyésztését is megtanulták, de ebben a korban a lovat még csak a harci szekerek elé fogták. A termelés gazdagságát a „fekete föld” biztosította, hiszen a Nílus évente többször kiáradt, és a termékeny iszapon többször arathattak. Ezekről szólnak a papírusztekercsek /rostanyagú nád/ és a pergamenek /állati bőrök/, amelyek speciális kikészítéssel váltak alkalmassá a szövegek leírására. Kr.e. a XIII.sz. végétől a megjelentek a „ tengeri népek”, amelyek rázúdultak a gazdag országra. Ezután Egyiptom megszűnt nagyhatalom lenni. A későbbi történelmi korokban /Ókori Görögország, Római Birodalom/, mint egy tartományt képezett a nagy múltú ország.Javasolt: térképhasználat, források

Változtatni kell a hallgatói szerződéseken

Nem léphet életbe a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet, módosítani kell a felsőoktatási törvényt is, így döntött az Alkotmánybíróság. A testület a megsemmisítéskor formai okokra hivatkozik, de az indoklásban jelezte, hogy a szabályozás közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Ezért valószínű, hogy a törvény megalkotásakor valamennyire módosítani fognak az eredeti elképzeléseken.

Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Nftv. kifogásolt szabályai felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, így a kormányrendelet nem lép hatályba.

Mindezek ellenére hallgatói szerződés valószínűleg lesz majd, de hogy pontosan milyen feltételekkel, azt egyelőre nem lehet tudni.

A kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére úgy reagált, hogy tiszteletben tartja azt, és nem rendeletben, hanem törvényben szabályozza a hallgatói szerződés tartalmát – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.

A közleményben kiemelték: ennek megfelelően módosul majd - az eredeti célokat követve, és az Ab határozatát figyelembe véve - a felsőoktatásról szóló törvény.

Felidézték, hogy a kormány januárban fogadta el a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet, amely az ösztöndíjban, illetve részösztöndíjban részesülő hallgatókkal megkötendő szerződés részletes szabályait tartalmazta. A hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak - írták.
Arra egyelőre nem tértek ki a közlemények, hogy a törvény megfogalmazásánál mennyire veszik majd figyelembe az alapvető jogok biztosának  észrevételeit,   aki szerint   aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei.  Különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél.

Töltőállomáskezelő-eladó

A töltőállomás kezelő és eladó alapvető feladata a folyékony és gázüzemű gépjárművek, munkagépek működéséhez szükséges üzem- és kenőanyagok, továbbá a kutak mellett működő üzletekben/shopokban forgalmazott árucsoportok értékesítése, a kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátása, a vásárlók – igények szerinti – kulturált kiszolgálása, a kiadásra kerülő éghető anyagok és veszélyes hulladékok szakszerű kezelése és tárolása, azok mennyiségi és minőségi megóvása, valamint a kapcsolódó áruforgalmi feladatok ellátása   – folyamatosan ellenőrzi a töltőállomás épületeinek, szabadtéri berendezéseinek, gépeinek műszaki állapotát és üzemképességét   – elvégzi az üzemanyag kimérését szolgáló berendezésekre (kútoszlop stb.) előírt biztonságtechnikai és higiéniai munkálatokat   – elhelyezi készültségi helyükre a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésére szolgáló tűzoltó felszereléseket, végrehajtja az előírt tűz- és vagyonvédelmi óvintézkedéseket   – elvégzi az üzemanyagtöltő állomások zavartalan áruforgalmához szükséges műszaki feladatokat (kútoszlop feszültség alá helyezése stb.), a vonatkozó tűz-, vagyon-, környezet-, baleset- és érintésvédelmi előírások betartása mellett   – gondoskodik a folyamatos áruutánpótlásról, az üzemanyagok – szükség szerinti – feltöltéséről   – elvégzi a töltőállomás területére beérkező tartályos gépjármű szállítótartályából történő lefejtés technológiai munkáit (áttárolási jegy ellenőrzése, mintavétel az áru minőségének, tisztaságának stb. megállapítása céljából stb.)   – az eladói munka szakmai és etikai normáinak megtartásával kulturáltan kiszolgálja a vásárlókat a töltőállomás kezelési előírásainak szakszerű betartása mellett   – ajánlja a gépjárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szolgáltatásokat (légnyomásmérés, savszintmérés, autóápolási feladatok stb.)   – ellátja az üzem- és kenőanyagok, valamint a töltőállomások által forgalmazott egyéb árucsoportok tárolásával és kezelésével kapcsolatos sajátos feladatokat, a minőségvédelmi követelmények betartása mellett.  

Együttműködik az ELTE, a Pázmány és a Semmelweis

Stratégiai megállapodást kötött Nagyszombati Felsőoktatási és Kutatási Szövetség néven az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem június 29-én.

A Nagyszombati Felsőoktatási és Kutatási Szövetség az 1635. május 12-én Nagyszombatban megalapított hajdani Pázmány Péter Tudományegyetem, mint közös múlt előtt tisztelegve jött létre, a megállapodást az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem kötötte. A dokumentumot ünnepélyes keretek között, Dr. Mezey Barna az ELTE rektora, Dr. Szuromi Szabolcs a PPKE rektora és Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem rektora látta el kézjegyével.

A Szövetség létrehozói kinyilvánították, hogy oktatási és kutatási együttműködéseik bővítésekor kiemelt partnerként kezelik egymás intézményeit, rendszeres intézményes koordinációt folytatnak a hazai és nemzetközi felsőoktatásban betöltött kiemelkedő tevékenységük fenntartása és fejlesztése érdekében, valamint mindennek elősegítésére egy ELTE-PPKE-SE Nemzetközi Universitas Fórumot hoznak létre.

Mindhárom fél kihangsúlyozta, hogy az oktatási és kutatási kooperáció ezen új típusa egyedülálló és előremutató kezdeményezés, nemcsak Magyarországon, hanem a régión belül is. Kifejezték az irányú meggyőződésüket, hogy a már most széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel, és magas oktatási és kutatási szinttel rendelkező intézményeik, ezen szövetség révén, éppen az interdiszciplináris és multidiszciplináris kutatások és képzések világviszonylatban történő uralkodóvá válásával, korszerűbb alapra tudják helyezni tevékenységüket.

A két állami és egy egyházi felsőoktatási intézmény az ilyen jellegű szövetségben – azaz nem a hagyományos beolvasztás módszerében – látja a magyar felsőoktatás kiemelkedő intézményeinek versenyképes megjeleníthetőségét és aktívabb bekapcsolódását a nemzetközi tudományos világ vérkeringésébe.

Edupress

Nem kérnek a szülők és a tanárok a szigorból

Tiltakozik a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) és a Szülői Hálózat (SZH) a “közveszélyes iskolakerülésre” vonatkozó törvényjavaslat ellen, a szervezetek az indítványt “gyermekellenesnek” tartják.

A két szervezet úgy véli, a "közveszélyes iskolakerülés" címen elhíresült törvénytervezet mind erkölcsileg, mind jogilag, mind emberileg elfogadhatatlan, pedagógiai, gyermekvédelmi és szülői szempontból pedig nonszensz.

A közleményben HAT és a SZH erélyesen tiltakozik ellene, és határozottan követeli, hogy a kérdést vegyék le a napirendről - közölték.

Véleményük szerint a rendőrség bevetése az iskolán kívül tartózkodó gyermekek ellenőrzésére alapvető emberi és személyiségi jogot sért.

Közleményükben úgy fogalmaztak: a szülők kikérik maguknak, a pedagógusok pedig szakmai és emberi jogi alapon elfogadhatatlannak tartják, hogy adott esetben a 4. óra után, tehát dél körül a haza vagy különórára igyekvő gyermeket feltartóztathassa bárki, és félelemben tartsa.

Erős kétségeik vannak afelől, hogy a javaslattevők felmérték, milyen következményekkel járhat ez a hatósági magatartás a gyermekekre nézve, hogy már gyermekkorukban szembesülnek "a hatóság packázásával' - olvasható a dokumentumban, amelyben a szervezetek azt írták, nem kriminalizálhatják a gyermekeket.

- A magyar jog is kimondja, hogy a gyermek személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvodának, az iskolának, illetve a kollégiumnak tiszteletben kell tartania - emlékeztettek.

Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrségről szóló törvény módosításában azt javasolta, hogy az igazgatóhoz kísérhetné a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról.

A parlamentnek benyújtott indítvány szerint a rendelkezés úgy szólna: ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, orvos vagy a szülő állíthat ki.

A belügyminiszter ezzel összefüggésben módosítaná a köznevelési törvényt is, rögzítve abban, hogy a tanuló iskolájának megállapítása, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az iskolával és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából a köznevelés információs rendszeréből továbbítható a rendőrségnek egyebek mellett a diák neve, neme, születési helye és ideje, lakcíme, állampolgársága, diákigazolványának száma, tanulói jogviszonyának adatai, valamint iskolájának neve, címe.

Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén arról beszélt: a rendőr nem alkalmazhatna kényszerítő eszközt az iskolakerülő gyerekekkel szemben, de testi erőt igen.

Az új szabályozás 2013. január 1-jén lépne hatályba.

MTI

Töltőállomás-kezelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 341 03Betölthető foglalkozás: Eladó FEOR 5112Képzési idő: Legfeljebb 360 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Gázcseretelep-kezelő (középszintű, 8. évfolyam után)Kereskedelmi vállalkozásokban kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat.Feladatai:* vásárlók köszöntése, fogadása, útbaigazítása * felvilágosítás, tanácsadás a vevőnek az áru kiválasztásához * vevők kiszolgálása * áru csomagolása * pultok feltöltése áruval, árazás, raktárakban szakosított rend kialakítása * közreműködés a leltározásban * áruátvétel, rakodás, raktározás * benzinkutaknál a gépjárművek üzemanyaggal való feltöltése, olajszint, a kerék légnyomásának ellenőrzése Jellemző munkakörök:* Antikváriumi szakeladó * Áruházi eladó * Dohányárudai eladó * Élelmiszerbolti eladó * Használtcikkbolti eladó * Híradástechnikai- és elektronikaicikk-eladó * Kertészeti-gazdabolti eladó * Könyvesbolti eladó * Kultúrcikkbolti eladó * Lakberendezésicikk-eladó * Nagykereskedelmi eladó * Ruházati bolti eladó * Töltőállomás-kezelő * Trafikos * Tüzép-, gáztelepi eladó * Vas-, műszaki-, műanyag-, üvegárubolti eladó * Vegyesbolti eladó * Vegyiáru-bolti eladó * Virágbolti eladó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:4212 Bolti pénztáros5111 Kereskedő5113 Piaci, utcai, vásári árusMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Kevesebb pénz a felsőoktatásra, átalakuló ösztöndíjrendszer

A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben 134 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar felsőoktatás az idei 157 milliárd forinttal szemben – jelentette ki a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár június utolsó napján Egerben, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tanévzáró plenáris ülésén.

A politikus elmondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról szóló új kormányrendelet egyeztetését július 2-án kezdik meg az MRK-val annak érdekében, hogy január 1-jével életbe léphessen a szabályozás.

Ennek alapelve, hogy a képzés támogatása egyfajta befektetés a diák tanulmányaiba, amelynek közhaszonként meg kell térülnie. A felsőoktatás finanszírozásának egyik pillérévé kell válnia a jövőben a fejlesztési támogatásnak, ennek elosztása megállapodás alapján történik majd – jegyezte meg Kis Norbert. Egyben elutasította az ezzel kapcsolatos olyan politikai vádakat, miszerint kézi vezérlésre állítanák át a felsőoktatást.

Arról is szólt, hogy szeptember 30-ig meg kell születnie a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására vonatkozó kormánydöntésnek, illetve elkezdődik a felsőoktatási szakképzési kormányrendelet előkészítése is.

Kis Norbert szerint szintén szükséges a tíz éve fennálló hallgatói juttatási rendszer átalakítása, ugyanis ma szinte alanyi jogon, minden második államilag támogatott hallgatónak jár az ösztöndíj. Ezzel szemben a kormányzatnak az a szándéka, hogy valóban a legkiválóbbak vehessék igénybe a juttatást. Mindez nem jelenti a jelenlegi normatíva csökkentését – fűzte hozzá.

Eduline

Képzettebbek a magyarok, de nehezebben tudnak elhelyezkedni

A diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, amiben a válság is szerepet játszott, de a folyamat okai korábban kezdődött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.

A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.

A népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).

Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.

A felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.

A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya.

A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.

Az OECD-tagországok között készített kompetencia-felmérések (PISA) szerint Magyarországon az egyik legerősebb a tanulók teljesítményében a szülői háttér hatása. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a korai iskolaelhagyók – olyan 18-24 éves fiatalok, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és nem vesznek részt semmilyen képzésben – aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt tíz évben 2,6 százalékponttal javult.

Mti

Többletpontra jogosuló kedvezményezettek 2008-ban

A többletpontok már 2007-től felváltották azokat a korábbi kedvezményeket, melyeket a hátrányos helyzetű jelentkezők, a közismereti tanárok és a gyesen, gyeden, lévők kaptak – adta hírül az Országos Felsőoktatási Információs Központ hivatalos honlapja, a felvi.hu. A kedvezményekre, illetve többletpontokra az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek, és azt igazolja is. A hátrányos helyzetű jelentkező minden intézmény esetében 25 többletpontra jogosult.További 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. A fogyatékossággal élők minden esetben 50 többletpontra jogosultak. Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, 50 többletpontra jogosult. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont. Világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár.Bővebb info: www.felvi.hu . Forrás: www.edupress.hu