Alapfok:Szóbeli témalista: Témakör Alpontok Az egyén tulajdonságai – külső megjelenés leírása- jellem, személyiség leírása Az egyén megjelenése – öltözködés(i) szokások Barátság, partneri kapcsolatok – barátság- diák- munkatársi kapcsolatok- partner-kapcsolatok Család – vizsgázó családja – családi munkamegosztás (háziasszony -háziférfi)- generációk együttélése (idősek helyzete) Lakás, lakókörnyezet – vizsgázó lakása/háza- lakberendezés, bútorok- háztartási munkák és gépek Ünnepek és ünnepnapok – privátszféra ünnepei (születésnap, névnap, karácsony, …) Olvasás – televízió, videó, mozi – olvasás (könyv, újság, könyvtár, internet)- tv, mozi, videó Művelődés – zene (hallgatás, hangverseny, opera, zenélés)- színház- múzeum, kiállítások Hobbik – bulik, bálok, búcsúk- háziállatok és díszállatok- szoba-növények, kertészkedés Tanulás, oktatás, iskolarendszer – vizsgázó iskolai múltja és jelene, végzettsége- nyelvtanulási tapasztalatai, idegen nyelvek szerepe Munka – vizsgázó és környezete foglalkozása- álláskeresés módjai Sport – vizsgázó sporttevékenysége, kedvenc sportjai Egészség – egészséges és egészségtelen táplálkozás, ételek – egészséges életmód jellemzői- hétköznapi betegségek, orvosnál, fogorvosnál Szolgáltatások – vendéglátóipari üzemegységek Vásárlás – napi bevásárlás, élelmiszerek- üzletközpontok – sarki kisbolt- piac -szupermarket – csomagküldõ szolgálatok – raktáráruházak, vásárlás az interneten Közlekedés – vizsgázó napi közlekedése- városi tömegközlekedés (taxi is)- helyközi közlekedés (repülő, hajó is)- egyedi közlekedés (autó, motor, kerékpár)- gyalogosan a városban Kül- és belföldi utazás megszervezése – szállás-lehetőségek, szállásfoglalás- jegyváltás, menetrend, kedvezmények- kereskedelmi szálláshelyek Időjárás, évszakok, környezetvédelem – időjárás, évszakok – háztáji környezetvédelem (szelektív szemétgyűjtés, otthoni energiatakarékosság) Telekommunikácó – postai szolgáltatások (távirat, csomagfeladás, pénzfeladás)- (mobil)telefon, fax- számítógép (e-mail, internet)- levelezünk még egyáltalán?, üdvözlőlapok Magyarország – vizsgázó lakóhelye- főbb turisztikai attrakciók A célnyelv országa(i) – Ezt a témakört az egyes nyelvekre értelemszerűen külön kell kidolgozni Elvárható ismeretszint alapfokon ami a legnépszerűbb tankönyvekben szerepel. Középfok:Szóbeli témalista: Témakör Alpontok Az egyén – külső megjelenés leírása- jellem, személyiség leírása - tipikus /ideális férfi és nő- divat, öltözködési szokások- szépségápolás Emberi kapcsolatok – barátság- diák- munkatársi kapcsolatok- partnerkapcsolatok Család – családmodellek (egy-sok gyerek, egyszülős család)- családi munkamegosztás (háziasszony – “háziférfi”)- generációk együttélése (idősek helyzete) Ember és társadalom – szociális ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás, munkanélküli segély)- társadalmi mozgalmak (civil szervezetek, szakszervezet, klubok, egyesületek)- közbiztonság, bűn, bűnüldözés- munkanélküliség Lakás – vizsgázó lakása/háza - lakberendezés, lakáskultúra- háztartási munkák és gépek- lakással kapcsolatos költségek, lakáskarbantartás- az ideális otthon Lakásviszonyok – vidéki, városi életforma- lakhatási viszonyok (tulajdon, bérlet, albérlet, kollégium) - lakás, családi ház - lakásszerzési lehetőségek Ünnepek és ünnepnapok – családi ünnepek (születésnap, névnap, évfordulók)- állami ünnepek- egyházi ünnepek- szokások Szabadidő – olvasás, televízió, videó, mozi – olvasás (könyv, újság, könyvtár, internet)- tv, mozi, videó- olvasás kontra tv- tv kontra mozi Szabadidő – művelődés, szórakozás – zene (hallgatás, hangverseny, opera, zenélés)- színház- múzeum, kiállítások Szabadidő – szórakozóhelyek- baráti összejövetelek- hobbik- a kikapcsolódás egyéb lehetőségei Oktatás, tanulás – iskolarendszer, iskolatípusok Magyarországon- iskolarendszer, iskolatípusok a célnyelv országában- iskolai élmények- felsőoktatás- a tanulás, továbbképzés más lehetőségei- diákcsere, diákmobilitás- felsőoktatás- a tanulás, továbbképzés más lehetőségei- diákcsere, diákmobilitás Idegen nyelvek, nyelvtanulás – az idegen nyelvek szerepe, szükségessége - nyelvtanulási lehetőségek - nyelvtanulási tapasztalatok Munka és egyén – munkaidő (részmunkaidő, alkalmi munkák, több műszak, álláshalmozás)- álláskeresés módjai - népszerű szakmák - külföldi munkavállalás (előnyök, hátrányok) – karrier és/vagy család Munka és társadalom – foglalkozások presztizse - munkanélküliség, ellátások- pályakezdők a munkaerőpiacon Sport – egészséges életmód – vizsgázó sporttevékenysége, kedvenc sportjai - tömegsport- versenysport - trendek: extrém sportok - sportolási lehetőségek Egészség – egészséges és egészségtelen táplálkozás, ételek - egészséges életmód jellemzői- egészségügyi ellátások Betegség – korunk leggyakoribb betegségei(rák, infarktus, keringési zavarok,AIDS) és megelőzése- szenvedélybetegségek (alkohol, drog, dohány)- stressz, pszichés eredetű betegségek - orvosi ellátás Szolgáltatások – vendéglátóipari egységek - pénzintézetek (fizetési módok, pénzügyi műveletek)- javíttatás, karbantartás – egyéb szolgáltatások - segélyszolgálatok (mentő, tűzoltóság, rendőrség, autóklub) Vásárlás – napi bevásárlás- tartós fogyasztási cikkek beszerzése - üzlettípusok (üzletközpontok, sarki kisbolt, piac, szupermarket, csomagküldő szolgálatok, raktáráruházak, vásárlás az interneten)- akciók, árleszállítások - a vizsgázó és korunk vásárlási szokásai Közlekedés – városi tömegközlekedés - helyközi közlekedés - egyedi közlekedés (autó, motor, bicikli)- tömegközlekedési problémák- egyéni közlekedési problémák Kül- és belföldi utazás – utazási előkészületek (szükséges utiokmányok, biztosítás, oltások)- preferált uticélok, vakációs tevékenységek- utazásfajták (nyaralás, hivatalos, üzleti, tanulmányút, konferenciák)- társasutazás: igen vagy nem- nyelvtudás és utazás Időjárás, évszakok, környezetvédelem – időjárás, évszakok- környezetvédelmi problémák és veszélyek (víz, levegő, talaj, zaj, ózonlyuk, globális felmelegedés) - környezetvédelem otthon (szelektív szemétgyűjtés, otthoni energiatakarékosság)- környezetvédelem a közlekedésben Telekommunikáció – telefon, mobiltelefon, fax - számítógép (e-mail, internet) - a számítógép szerepe az életünkben - levelezés Magyarország – vizsgázó lakóhelye - főbb turisztikai attrakciók- főbb kulturális attrakciók- Mo. és a világ – NATO és EU A célnyelv országa(i) – Ezt a témakört az egyes nyelvekre értelemszerűen külön kell kidolgozni vagy az országismereti tudást a fenti témaköröknél szervesen mérni. Felsőfok:Szóbeli témalista: Témakör Alpontok Az egyén – jellem, személyiség leírása- tipikus/ideális férfi és nő - divat, öltözködés, trendek- szépségápolás, kozmetikai sebészet Emberi kapcsolatok – barátság - diák- munkatársi kapcsolatok- partnerkapcsolatok- elmagányosodás Család – családmodellek (egy-sok gyerek, egyszülős család)- demográfiai trendek- válások okai - alternatív együttélési formák- családi munkamegosztás (háziasszony – “háziférfi”)- generációk együttélése (idősek helyzete) Ember és társadalom – szociális ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás, munkanélküli segély)- társadalmi mozgalmak (civil szervezetek, szakszervezet, klubok, egyesületek)- politikai berendezkedés (pártok, parlament, államforma, választások)- multikulturális társadalom (kisebbségek, külföldiek, vallási csoportok) Társadalmi problémák – privilegizált ill. hátrányos helyzetű társ. csoportok- értelmiség meghatározása, helyzete, szerepe- munkanélküliség- a társadalom elöregedése - konformisták és deviánsok- közbiztonság, bűn, bűnüldözés- migráció Lakás, lakóhely – lakberendezés, lakáskultúra- lakással kapcsolatos költségek, lakáskarbantartás - vidéki, városi életforma- az ideális otthon Lakásviszonyok – lakhatási viszonyok (tulajdon, bérlet, albérlet, kollégium)- lakásszerzési lehetőségek (építkezés, vétel, lakáshitelek, szociális lakások) - lakáshelyzet a mai Mo.-n Ünnepek és ünnepnapok – családi ünnepek (születésnap, névnap, évfordulók), szokások- állami ünnepek- egyházi ünnepek- ünnepnapok, hétköznapok Szabadidő – Olvasás, televízió, videó, mozi – olvasás (könyv, újság, könyvtár, internet) - olvasás kontra tv, mozi videó - tv kontra mozi Szabadidő – művelődés, szórakozás – zene (hallgatás, hangverseny, opera, zenélés)- színház- múzeum, kiállítások Szabadidő – nyilvános szórakozóhelyek - baráti összejövetelek, vendégség- hobbik- háziállatok és díszállatok- szobanövények, kertészkedés, barkácsolás- a kikapcsolódás egyéb lehetőségei Oktatás, tanulás – iskolarendszer, iskolatípusok Magyarországon - iskolarendszer, iskolatípusok a célnyelv országában- iskolai élmények - felsőoktatás- a tanulás, továbbképzés más lehetőségei- diákcsere, diákmobilitás- esélyegyenlőség az oktatásban, (tömeg- vagy elitképzés)- permanens tanulás – öröm vagy kényszer?- jogok és kötelességek az iskolában (autoritás – demokrácia) Idegen nyelvek, nyelvtanulás – az idegen nyelvek szerepe, szükségessége- nyelvtanulási lehetőségek- nyelvtanulási tapasztalatok- mesterséges ill. holt nyelvek ismerete Munka és egyén – munkaidő (részmunkaidő, alkalmi munkák, több műszak, álláshalmozás) - álláskeresés módjai- népszerű szakmák- külföldi munkavállalás (előnyök, hátrányok)- karrier és/vagy család Munka és társadalom – foglalkozások presztizse - munkanélküliség, ellátások- magán- és állami szféra a gazdaságban- pályakezdők a munkaerőpiacon- globalizáció Sport – egészséges életmód- vizsgázó sporttevékenysége, kedvenc sportjai- tömegsport- versenysport- trendek: extrém sportok - sportolási lehetőségek- az állam szerepe Egészség – egészséges és egészségtelen táplálkozás, ételek - egészséges életmód jellemzői- egészségügyi ellátások Betegség – korunk leggyakoribb betegségei(rák, infarktus, keringési zavarok,AIDS) és megelőzése-szenvedélybetegségek (alkohol, drog, dohány) - stressz, pszichés eredetű betegségek- fogyatékosok – integrálni vagy szegregálni- az állam szerepe a megelőzésben Szolgáltatások – vendéglátóipari egységek- pénzintézetek (fizetési módok, pénzügyi műveletek)- javíttatás, karbantartás- egyéb szolgáltatások Vásárlás – tartós fogyasztási cikkek beszerzése - üzlettípusok (üzletközpontok, sarki kisbolt, piac, szupermarket, csomagküldő szolgálatok, raktáráruházak, vásárlás az interneten)- akciók, árleszállítások- fogyasztói társadalom- reklámok szerepe- korunk vásárlási szokásai Közlekedés – városi tömegközlekedés - helyközi közlekedés - egyedi közlekedés (autó, motor, bicikli)- tömegközlekedési problémák- egyéni közlekedési problémák Kül- és belföldi utazás – utazási előkészületek (szükséges utiokmányok, biztosítás, oltások)- utazási trendek - preferált uticélok, vakációs tevékenységek- utazásfajták (nyaralás, hivatalos, üzleti, tanulmányút, konferenciák)- társasutazás: igen vagy nem- nyelvtudás és utazás- turizmus Magyarországon Időjárás, évszakok, környezetvédelem – jóléti társadalom és környezet - környezetvédelmi problémák és veszélyek (víz, levegő, talaj, zaj, ózonlyuk, globális felmelegedés)- az egyén ill. a társadalom felelőssége- környezetvédelem otthon (szelektív szemétgyűjtés, otthoni energiatakarékosság)- környezetvédelem a közlekedésben Telekommunikáció – telefon, mobiltelefon, fax- számítógép (e-mail, internet)- a számítógép szerepe az életünkben- levelezés Tudomány – tudományos fejlődés (biológiai kutatások, új gyógyszerek, géntechnológia) - atomenergia: igen vagy nem- alternatív energiaforrások Magyarország – vizsgázó lakóhelye- főbb turisztikai attrakciók - főbb kulturális attrakciók- Mo. és a világ – NATO és EU A célnyelv országa(i) – Ezt a témakört az egyes nyelvekre értelemszerűen külön kell kidolgozni. Elvárható ismeretszint felsőfokon nem csak
z, amit a magyar tömegkommunikációból meg lehet tudni, hanem valamennyire ismerni kell az adott ország sajtóját stb. is.Forrás:BME nyelvvizsgaközpontSzerkesztette:Turai Tímea
2011. szeptember hónap bejegyzései
Szóbeli témák az ITK nyelvvizsgához
ALAPFOK TALÁLKOZÁS (bemutatkozás, üdvözlés, búcsú) CSALÁD (a vizsgázó személyi adatai és családja) LAKÓHELY (a vizsgázó lakcíme, lakásának és környékének rövid bemutatása) MUNKA (a vizsgázó foglalkozása, munkája és munkaköre) TANULÁS (nyelvtanulás, az iskola, tantárgyak, tanárok bemutatása) UTAZÁS VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN (villamoson, autóbuszon, metrón jegyváltás, jegykezelés, járművek indulása, érkezése, útvonala) UTAZÁS TAXIVAL (taxirendelés, cím közlése, fizetés) UTAZÁS AUTÓN (parkolás, benzinvásárlás, autójavítás) UTAZÁS VONATTAL, REPÜLŐGÉPEN, TÁVOLSÁGI BUSSZAL (állomás, pályaudvar, jegyváltás, indulás, útvonal, érkezés, jegykezelés) KÜLFÖLDI UTAZÁS (utazási iroda, útlevél- és vámvizsgálat, pénzváltás) POSTA (levél- és táviratfeladás) TELEFON (felvilágosítás a telefon használatáról, telefonálás) SZÁLLODA (fizetővendég-szolgálat, kemping szállásrendelés, megérkezés, adatlap kitöltése, szolgáltatások igénybevétele, távozás) ÉTTEREM (helyfoglalás, rendelés, fontosabb ételek, italok, fizetés) VENDÉGSÉG (vendégek fogadása, bemutatás, kínálás, vendégségben udvarias viselkedés) BEVÁSÁRLÁS (vásárlás áruházban, üzletekben, a legfontosabb élelmiszerek, öltözködési és háztartási cikkek nevei) MOZIBAN, SZÍNHÁZBAN (műsor, jegyrendelés, jegyváltás) ORVOSNÁL (közérzet, gyakoribb betegségek) SPORT (milyen sportág érdekli, milyen sportot űz) IDŐ, IDŐJÁRÁS (napi időjárás, évszakok) KÖZÉPFOK 1. ÉN ÉS A CSALÁDOM bemutatkozás személyes információk a család, barátok, rokonok bemutatása saját maga és családtagjai foglalkozása. ezzel kapcsolatos tervek, elképzelések harmadik személy külső megjelenésének, belső tulajdonságainak, szokásainak leírása családi ünnepek, családi tradíciók 2. AZ OTTHON ÉS A SZŰKEBB KÖRNYEZET a ház vagy lakás leírása a környék és a környezet leírása a város v. település, ill. kerület bemutatása, ahol lakik otthonteremtés, lakáshelyzet az ideális lakóhely a lakásfenntartás kérdései (költségek) diákszálló, albérlet: házirend, lehetőségek és tiltások generációk együttélése munkák a házban és a ház körül 3. A MUNKA VILÁGA, NAPI TEVÉKENYSÉG szokásos napi tevékenység otthon és a munkahelyen munkahely, munkakör, további tervek pályaválasztás népszerű foglalkozások, kereseti lehetőségek munkahelyi körülmények: előmenetel, munkával kapcsolatos problémák munkahelyszerzés, munkanélküliség, szociális problémák 4. A TANULÁS VILÁGA a tanulással kapcsolatos napi tevékenység iskolájával, a tantárgyakkal, tanárokkal kapcsolatos információk iskolai hagyományok, iskolai élmények szervezett és önálló tanulás, egész életen át tartó tanulás iskolatípusok, vizsgák, értékelés, osztályzás 5. KAPCSOLATOK MÁS EMBEREKKEL: MAGÁNÉLET ÉS KÖZÉLET barátok, ismerősök, iskola- és munkatársak öltözködés, divat összejövetelek, egyesületi és klubélet, levelezés társasági élet civil szervezetek közbiztonság 6. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA a szabadidő eltöltése, szórakozási lehetőségek egyéni érdeklődés, hobbik színház, mozi, opera, koncert tévé (műsorfajták), újság, rádió olvasás: könyvtár, olvasmányok, kedvenc könyve 7. EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, SPORT testi és lelki egészség, egészséges életmód testápolás betegség megelőzése, a betegség kezelése, betegápolás orvosnál gyógyszerek, gyógymódok orvosi szolgáltatások, biztosítás dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás sport: sportolási lehetőségek, sportágak tömegsport és versenysport 8. VÁSÁRLÁS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK vásárlás, különösen élelmiszer, ruha és háztartási cikkek vásárlása vásárlási lehetőségek és tapasztalatok árak, a fizetés módjai különböző üzlettípusok vásárlási szokások, ajándékozás hirdetések, reklám szolgáltatások: posta, telefon, bank, Internet, rendőrség, diplomáciai képviselet, autójavítás, fodrász, tisztító, stb. a szolgáltatások leírása, ezzel kapcsolatos tapasztalatok 9. UTAZÁS utazási formák: üzleti út és turistaút, egyéni és szervezett utazás utazás autóval, vonattal, hajóval és repülővel, ezek használata üzleti út és nyaralás során szálláslehetőségek, kemping utazási irodai szolgáltatások utazási élmények a külföldi tartózkodással kapcsolatos tudnivalók 10. ÉTKEZÉS étkezési szokások étterem és más vendéglátó helyek egészséges étkezés egy-két étel elkészítése otthoni vendéglátás, meghívás a magyar konyha jellegzetességei 11. KÖZLEKEDÉS helyi és távolsági közlekedés leírása (megközelítési lehetőségek) közlekedési eszközök (tömegközlekedés, autó, kerékpár, egyéb) autótartás jogosítvány esélyegyenlőség a közlekedésben (idősek, kisgyerekkel közlekedők, gyerekek, mozgássérültek) közlekedési szabályok, közlekedési morál (autóvezetők és gyalogosok, járműveken utazók, motorosok, kerékpárosok) közlekedési gondok, közlekedésfejlesztés közlekedésbiztonság 12. KOMMUNIKÁCIÓ az idegen nyelvek szerepe és fontossága nyelvtanulási módszerek és lehetőségek a számítógép szerepe a mindennapokban Internet a számítógép előnyei és hátrányai tömegtájékoztatás és véleményformálás (tévé, rádió, sajtó) a kapcsolattartás egyéb eszközei (telefon, fax, mobil) 13. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK, A TERMÉSZET VILÁGA természeti környezetünk (növények, állatok) éghajlat a környezetünket fenyegető veszélyek mindennapi környezetvédelem (a környezet tisztasága, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, újrahasznosítás) időjárás: az évszakokra jellemző időjárás, aktuális időjárás 14. MAGYARORSZÁG Magyarország természeti értékei tájak, egy-egy város leírása, turisztikai nevezetességek alapvető földrajzi és történelmi ismeretek a főváros és/vagy szülővárosa legfontosabb nevezetességei hagyományos és nemzeti ünnepek szokások nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek más országokban kulturális értékeink Magyarország politikai berendezkedése (államforma, többpártrendszer, parlament, önkormányzatok) 15. A CÉLNYELV ORSZÁGA(I) ÉS AZ EU a célnyelvi ország(ok) főbb jellemzői (fekvés, nagyság, főváros, pénznem, államforma, parlament) a legismertebb földrajzi értékek (éghajlat, tájak, városok) és turisztikai nevezetességek néhány történelmi esemény ismertebb ünnepek, szokások a mindennapok kultúrája (étkezés, közlekedés, a társas érintkezés formái) kulturális értékek FELSŐFOK A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval -természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését. 1. EGYÉN ÉS CSALÁD1.1. Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái a gyermekszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei. Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)? Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma? Érdemes-e sok gyermeket vállalni? Miért kerül sok gyerek állami gondozásba? Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka? Mennyire lehet valaki független a házasságon belül? Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak? Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj/feleség? 1.2. Generációs különbségek. Az idősek problémái. Generációk együttélése: segítség vagy konfliktusforrás? A fiatalok lehetőségei az önálló életre. Adjanak-e tanácsot a szülők a fiatalok gondjaiban? Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket? Miért magányos sok idős ember? Mi a véleménye a nyugdíjrendszerről? Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről? Miért (nem) menne idősek otthonába élete utolsó szakaszában? 1.3. Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek. Szigorúan vagy engedékenyen neveljünk-e? A család vagy az iskola hatása erősebb a nevelésben? Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a fiatalokat? Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek? Hogyan és miért lesz valakiből fiatalkorú bűnöző? 2. LAKÓHELY, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET2.1. Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakáshiány, lakásépítés, ingatlanárak. Van-e lakáshiány és mik az okai? Mennyiben kielégítő megoldás az albérlet? Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén? 2.2. Korszerű lakás, ideális otthon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (elmagányosodás, slum-ök kialakulása). Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez? Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket? 2.3. A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális ellátottsága. Az önkormányzat tevékenysége a településért. Környezetszennyezés és mindennapi környezetvédelem a településen, ahol lakik (szemét és mérgező anyagok elhelyezése a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme). Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait? Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás, kulturális intézmények, stb.)? A környezetszennyezés milyen példáival találkozik lakóhelyén? Milyen intézkedéseket tervez az önkormányzat ezek megszüntetésére? Milyen civil kezdeményezéseket ismer, ill. látna szükségesnek a környezet kímélése érdekében? 2.4. A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk, egyéb). Megfelelőnek tartja-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni? Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni? 3. A MUNKA ÉS A TANULÁS VILÁGA3.1. Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra esélyegyenlőség pályamódosítás. Mely tudományterületek iránt érdeklődnek leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka? Mik a sikeres felvételi feltételei? Milyen célt szolgálnak a " fizetős" egyetemek és főiskolák? Miért módosítja manapság sok fiatal a pályáját? Milyen lehetőségek vannak külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra? Ismer-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség? 3.2. Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben. Igazságosnak tartja-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét? Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez? Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat? Ki csinál ma karriert Magyarországon? Milyen hatással van a munkanélküliség a vállalati munkára és a munkafegyelemre? Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát? Mi várható ezen a téren az esetleges EU-csatlakozástól? Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról? 3.3. Kisvállalkozások és multik Magyarországon. Adózás, árak és bérek. Szürke- és feketegazdaság. Milyen előnyei és hátrányai vannak a multik jelenlétének a magyar gazdaságban? Helyes-e, hogy a külföldi beruházásokat az állam különféle kedvezményekkel támogatja? Miért (nem) igazságos az adórendszer? Kik érdemelnének nagyobb adókedvezményt? Hogyan lehetne megadóztatni a láthatatlan jövedelmeket? 4. ÉTKEZÉS4.1. Egészséges és egészségtelen táplálkozás a helytelen táplálkozás következményei rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra árak és egészséges étrend. A magyar konyha, összehasonlítva más országok konyhájával viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön. Italfogyasztás, alkoholizmus, az alkoholizmus okai és következményei. Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni? Miért sikertelen gyakran a fogyókúra? Helyeselné-e a teljes alkoholtilalmat? Miért divatosak a szakácskönyvek? Mi a véleménye a vegetarianizmusról? 4.2. Éttermek, vendéglők, önkiszolgálás itthon és külföldön. Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlana külföldi barátainak? Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán? Miért (nem) kedveli ezeket? 5. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM5.1. Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem. Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet? Kedvezően hat-e a piac az árak és a kínálat alakulására? Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez? Érdemes-e külföldön vásárolni? 5.2. Pénzforgalom, bank, biztosító hitelek, befektetések, valutavásárlás. Miért nem érdemes az aluljáróban pénzt váltani? Milyen bankkölcsönökről tud (házépítés, áruvásárlás stb.) és milyen feltételekkel? 5.3. Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen. Miért (nem) jó a divatot követni? Milyen tényezők befolyásolják a divatot? Mi a véleménye a jelenlegi divatról? 6. EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, IDŐJÁRÁS6.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei. Betegség, orvosnál. Milyen a jó orvos? Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat? Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját? Meg kell-e mondani a betegnek az igazat? 6.2. Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer. Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben? Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas? Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni? 6.3. Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak. Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat? Milyen új betegségek jelentek meg? Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal? Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések? 6.4. A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések. Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás? Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a fiatalkorúak drogfogyasztása ellen? Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra? 6.5. A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport az egyén életében, sportolási lehetőségek. Miért szorítja ki az amatőr sportot a profizmus? Milyen sportágak népszerűek nálunk? Milyen új sportágakat ismer és hogy tetszenek ezek? 7. KÖZLEKEDÉS7.1. Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok között. Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok? Megfelelőnek tartja-e a bírságolások mértékét? Milyen változtatásokat javasolna egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében? 7.2. Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, ittas vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek. Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk? Miért veszélyesek a régi autók? Milyen sebességgel célszerű közlekedni az autópályán? Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok? 7.3. A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban. Metróépítés, hidak és autópályák tervei. Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére? Melyik autópálya megépítését tartja a legégetőbbnek? Hogyan reagálnak az autósok arra, ha drága a matrica? Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben? 7.4. Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek. Melyek az autóhasználat leküzdhetetlen korlátai? Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok? 8. SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ8.1. Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák műsorválasztéka, vételi lehetőségek. Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célorszá
(ok)ban. Miért nincsen közönsége a magyar filmeknek? Mi a különbség egy színházi előadás és annak televíziós közvetítése között? Mi a véleménye a " modern" színházi rendezésről? Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre? Milyen példákat és ellenpéldákat ismer arra, hogy a kultúra is áru? Mi a véleménye a tévéreklámokról? 8.2. Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnőttoktatás, korszerű műveltség. Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe. Miért nem tudják a művelődési házak betölteni a funkciójukat? Mi tartozik bele az " általános műveltség" fogalmába? Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség? Milyen nálunk a mozik látogatottsága? Mit gondolnak a külföldiek a cigányzenéről? 8.3. Kapcsolattartás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági szervezetek, klubok. Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon? Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést a drótposta (e-mail)? Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket? Milyen civil szervezetet ismer, amelynek szívesen tagja lenne? 9. UTAZÁS KÜLFÖLDRE ÉS A CÉLNYELV ORSZÁGÁBA9.1. A külföldi utakon szerzett tapasztalatok és élmények. Melyik külföldi útján volt olyan élménye, tapasztalata, amiből fontos tanulságot vont le a maga számára? Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért? Mit tudnak a külföldiek az utazási tapasztalatai szerint rólunk és országunkról? 9.2. Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb. Megismerte-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál? Milyen tapasztalatokat szerzett a célnyelv országa(i)ban az iskolákról? Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez? Könnyű velük a barátkozás? Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A tankönyvekből, nyelvkönyvekből, filmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről. 10. MAGYARORSZÁG10.1. Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Kelet-Közép-Európában. EU-felvételünk kérdései. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai. Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok? Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban? Milyen aggodalomra adhatnak okot a magyar munkavállalók az EU-ban? 10.2. A magyar nyelv eredete, fejlődése a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai. Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire? Hol beszélik a rokon nyelveket? Miért nem elég jó az iskolai nyelvoktatás hatásfoka? 10.3. A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: kettős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság. Milyen megújulást hozott Bartók és Kodály a zenében? Mit tud Kossuth Lajosról, Petőfi Sándorról, Széchenyi Istvánról stb.? Miért ment sok magyar tudós külföldre? Megjegyzés: A témához szükséges műveltségi, ill. tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de figyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.LATIN NYELV Alapfok A vizsgázótól alapvető tájékozottságot várnak el a következő témákban:A görög-római mitológia legismertebb alakjaiArómai hadászatÖltözködésCsaládLakóházNévadásIskola, műveltségSzórakozásProvinciákRóma városa Középfok Róma helyrajzaAz ezüstkor szerzőiA rómaiak szórakozásaiA római középületek, utakVergilius művei és az Aeneis cselekményének vázlataA római történetírásRómai privinciákA római városi lakóház fajtái, szerkezetükRóma királyai (nevük, legfontosabb intézkedéseik)Horatius élete és műveiRóma eredetmondáiA principátus és a császárság (Caesar és Augustus történelmi jelentősége, nevezetesebb utódaik)A római hadseregA köztársaságkori Róma tisztségviselői és államrendjeCiceró írói és politikai tevékenységeVallás és jóslás RómábanRómai színjátszás és drámairodalomOvidius élete és műveiA rómaiak MagyarországonRómai naptárIulius Caesar politikai tevékenysége és irodalmi műveiA római iskolaMetrika (legfontosabb verslábak, sorok, strófák)Képzőművészetek RómábanÓkori filozófiai áramlatok, Rómába is ható görög filozófusok Felsőfok A középfokon felsorolt témák magasabb szintű önálló kifejtése a követelmény. Ehhez ajánlott szakirodalom:Adamik Tamás: A római irodalom története I-IV. (Seneca, Pécs)Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)Forrás:ITK nyelvvizsgaközpontSzerkesztette:Turai Tímea
Szobafestő mázoló és tapétázó
A szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítéssel rendelkező szakember tevékenységét az építés-kivitelezésben, elsősorban a magasépítés munkaterületén végzi a kivitelezésre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján.Munkáját a cégvezetés, építésvezető, művezető irányítása mellett vagy önálló vállalkozóként végzi, felelős műszaki vezető felügyeletével.Irányítja a hozzá beosztott betanított és segédmunkás(oka)t. Kapcsolatot tart a szükséges mértékben a többi építőipari, szak- és szerelőipari szakmák képviselőivel, a tervezővel, építtetővel, beruházóval, műszaki ellenőrrel és a kereskedőkkel, szállítókkal.Munkaterülete kiterjed– az új épületek építése során külső és belső fa, vakolat, kő, fém, műanyag, gipszkarton, beton, fahelyettesítő anyag és egyéb felületek bevonatainak önálló készítésére munkahelyi vezető irányítása alatt, illetve kiviteli tervek alapján,– a régi, felújítás alatt lévő építmények külső és belső fa, fal, fém, műanyag, gipszkarton, beton, fahelyettesítő anyag és egyéb felületek régi bevonatainak eltávolítási, karbantartási és felújítási munkáira,– a műemlék jellegű épületek, építmények védett, meghibásodott külső és belső felületeinek, bevonatainak felújítására műemlékvédelmi szakember irányítása alatt.A szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítéssel rendelkező szakember munkakörében az alábbi feladatokat végzi– megvizsgálja az alapfelület tulajdonságait (nedvességtartalmát, szilárdságát, anyagszerkezetét, pH-értékét, felületi szennyeződését, felületi hőmérsékletét, régi bevonat anyagát és állapotát),– meghatározza a bevonat anyagát és az alkalmazható technológiát,– előkészíti a munkát műszakilag,– előkészíti a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, anyagokat és segédanyagokat,– a technológiának megfelelően javítja az alapfelületet (megkeveri a javító anyagokat, elhelyezi a sarokvédőt, a repedésgátló anyagokat, kisebb és nagyobb hiányosságokat pótol, kifugáz, glettel, pórust tömít és pórust telít, javít, csiszol, portalanít),– előkészíti az alapfelületet (a szennyeződéseket, régi bevonatokat eltávolítja kaparással, csiszolással, maratással, égetéssel, a felületet zsírtalanítja, alapozza, szilárdítja, szigeteli),– a technológiának és az adott körülményeknek megfelelően elkészíti az alapozó bevonatot (alapmeszel, mélyalapoz, szappanoz, timsóz, rozsdagátlóval alapoz, kellősít, felhordja a tapadóréteget),– elkészíti a közbenső bevonati réteget (előkészíti a bevonat anyagát, felületek közbenső festését, mázolását, közbenső javítását, beágyazza az üvegfátyol szövetet, felragasztja az üvegszövet tapétát),– kialakítja a végső (fedő) bevonatot (megkeveri az anyagot, előkészíti az anyagot, elkészíti a bevonatot, felragasztja vagy felhordja a bevonatot),– elvégzi a felület díszítőmunkáit (hengerez, vonalaz, sablonál, élénkít, durva- és színfröcskölést végez, masszamunkákat végez, elhelyezi a díszítőelemeket, márványutánzatot fest, faerezetet fest, patináz),– képzettségének megfelelően telepíti, üzembe helyezi, működteti és karbantartja a munkavégzéshez szükséges kisgépeket, szerszámokat, berendezéseket,– műszakilag dokumentálja a munkákat, a kapcsolódó költségvetéseket, felméréseket, számlákat, pályázatokat elkészíti,– a munkához kapcsolódó munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai jogszabályokat és előírásokat alkalmazza.A tevékenysége keretein belül a szobafestő, mázoló és tapétázó szakember– betartja a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és ergonómiai előírásokat,– munkavégzés közben alkalmazza a hagyományos és korszerű kisgépeket, szerszámokat,– kezeli, karbantartja a munkavégzés gépeit és szerszámait,– jelzi munkahelyi vezetőjének a tapasztalt rendellenességeket,– figyelembe veszi a minőségbiztosítás előírásait.A szobafestő-mázoló és tapétázó szakember feladatkörébe tartozó legfontosabb technológiák, felületképzések:– Belső falfelületen: fehér és színes mészfestés, enyves festés, műgyanta alapú festés, olaj- vagy zománcmázolás, márványutánzatú festés, sima és durva színfröcskölés, gipszstukkó festés, masszamunkák, patinázás, könnyű-, középnehéz- és nehéztapétázás, homlokzatfestés stb.).– Külső falfelületen: fehér és színes mészfestés, műgyantaalapú festés, szilikát kötőanyagú festés, betonlazúrozás, hidrofóbizálás, antigrafiti bevonat készítés.– Fafelületen: pácolás, natúrlakkozás, lazúrozás, egyszerű zsíros mázolás, igényes kivitelű mázolás, zománclakkozás, faerező festés stb.– Fémfelületen: rozsdagátló bevonatkészítés, egy- és kétkomponensű bevonatrendszerek, zománcfestés.
Szívinfarktus-Myocardialis infarctus
A szívinfarktus a szív izomzatát ellátó koszorúserek elzáródásának következménye. Az ér ellátási területén az izomzat elhal. Az érálzáródás általában a már meszes, beszűkült koszorúserekben jön létre. Tünetek: erős, nyomó jellegű mellkasi fájdalom, mely gyakran a nyakba, a karokba sugárzik ki. Légszomj, verítékezés, halálfélelem érzése kísérheti. Ritkábban nem típusos tünetekkel ( pl.:gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás ) vagy tünetmentesen zajlik. A diagnózis a panaszok, a jellegzetes EKG-eltérések és speciális laboratóriumi vizsgálatok leletein alapul. Az elhaló szívizomzatból felszabaduló molekulák ( CK-kreatinin kináz, GOT-g …. transzferáz, LDH:laktát dehidrogenáz, troponin ) szintje a vérben néhány óra alatt megemelkedik, ez az izomzat elhalásának bizonyítéka. A szív ultrahangvizsgálata ( echocardiographia ) igazolja, hogy az érintett területen a szív falának mozgása megváltozik. Az esetek egy részében sűrgős koszorúérfestésre ( coronarographia ) is sor kerül, melynek során kontrasztanyagot fecskendeznek az erekbe, amely kirajzolja a koszorúserek rendszerét. A gyors diagnózis és a kezelés mielőbbi megkezdése ÉLETMENTŐ lehet! Néhány órán belül lehetőség van a koszorúsereket elzáró vérrög gyógyszeres feloldására, ill. az elzáródott ér katéteres tágítására is, mellyel a még élő szívizomzat megmenthető. A később megkezdett kezelés során már csak a kialakult szívizomelhalás következményeinek kezelésére van lehetőség. A kezelést általában kardiológiai, vagy intenzív osztályon ill. részlegen végzik, szoros megfigyelés mellett. A néhány napos akut szakot követően a beteget az állapotnak megfelelelően fokozatosan mobilizálják. Az infarktus szövődményei: hirtelen halál, szívelégtelenség, ritmuszavarok, szívburokgyulladás stb. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a szívinfarktust? A betegség kockázatát növelő, befolyásolható tényezők a következők: elhízás, cukorbetegség, magas vérzsírszintek, dohányzás, mozgásszegény életmód. Ha Ön dohányzik: szokjon le a dohányzásról! Ha túlsúlyos: igyekezzen elérni a kívánatos testsúlyát! Ha keveset mozog: szánjon több időt a testmozgásra, hetente legalább három alkalommal legalább 30 perc mozgás lenne ideális. Ha elmúlt 40 éves, kérje meg háziorvosát, hogy ellenőrizze a vérnyomását és csináljon laboratóriumi szűrővizsgálatokat! A szűrővizsgálat eredményei alapján, az úgynevezett rizikótáblázatok segitségével megbecsülhető, hogy Önnek mekkora esélye van arra, hogy 10 éven belül valamilyen szív-, érrendszeri megbetegedése lesz. A rirzikófelmérés után beszélje meg háziorvosával a szükséges életmódbeli változtatásokat és a gyógyszeres kezelést! Van-e az infarktus bekövetkezésére figyelmeztető jel? lsd.: angina pectoris
Szívinfarktus
Szita-, tampon- és filmnyomó – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 213 01Betölthető foglalkozás: Nyomdaipari gépkezelő FEOR 8127Képzési idő: Legfeljebb 600 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola A nyomdaipari vállalkozásoknál felügyeli és kiszolgálja a nyomat készítését végző gépi berendezéseket.Feladatai:* a rábízott gépek, berendezések ápolása (olajozás, zsírzás, tisztítás stb.) és beállítása (nyomó- és festékezőmű beállítása, gyorssajtóknál lemezcsere, gumicsere stb.) * a gyártás során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a gyártási folyamat folyamatosságának biztosítása * a nyomtatáshoz szükséges színek kikeverése, a nyomóforma gépbe helyezése és a nyomtatványra, illetve a papírra jellemző gyártási paraméterek (példányszám, tekercsszélesség, nyomásszélesség, hengerkerület, papírvastagság stb.) beállítása * a rábízott berendezés működésének felügyelete, a szükséges beavatkozások (beszáradás megakadályozása, színadagolás korrigálása stb.) elvégzése Jellemző munkakörök:* Domborcímkenyomó gép kezelője * Fóliaragasztógép-kezelő * Magasnyomógép-kezelő * Mélynyomógép-kezelő * Papírstancológép-kezelő * Rotációsgép-kezelő * Síknyomógép-kezelő * Szitanyomógép-kezelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7351 Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő7352 Nyomdász7353 Magas-, mély-, síknyomó-előkészítő7354 KönyvkötőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Szita és tamponnyomó
A szitanyomást végző szakember egy sokoldalúan felhasználható nyomtatási technológiát alkalmaz, amellyel festéket, valamint a technikában különböző területeken használatos rétegeket egymás mellé vagy egymásra nyomtathat. A szitaszövet nyitott nyomóelemein keresztül egy rákel segítségével juttatja a festéket vagy a réteget képező anyagot a nyomathordozóra.
Őt hívja szitázónak a köznyelv
A szitanyomás technológiáját alkalmazzák a kézműves és a nagyipari termelésben tömeggyártásra egyaránt, kis méretektől kezdve a több méter nagyságú sík, hengeres és szabálytalan felületek nyomtatására. A szitanyomó nyomtathat papírra, textilre, kerámiára, különféle műanyagokra, fémekre. A nyomathordozó lehet meghatározott méretű ív, tekercs vagy különböző alakú tárgy. A szitanyomó szakember képes speciális formakészítő feladatokat is ellátni.
Mi az a tamponnyomás?
A tamponnyomtatást végző szakember egy közvetett mélynyomtatási eljárással dolgozik, melynél a festéket egy speciális szilikon tampon vagy egy szilikon gumihenger továbbítja a nyomóformáról a nyomathordozóra. A gyakorlatban alkalmazott acél és műanyagból készült mélynyomóformák alkalmassá teszik vonalas, árnyalatos eredeti, egy vagy többszínes nyomtatására. Alkalmazható a kézműves és a nagyipari termelésben tömeggyártásra egyaránt, kis méretű sík, hengeres és szabálytalan felületek nyomtatására. Nyomtathat a tamponnyomó papírra, textilre, kerámiára, különféle műanyagokra, fémekre, a csomagolástechnikában zárókupakok díszítésére is használják.
Hol alkalmaznak szitanyomó, tamponnyomó szakembert
Nyomdákban, szitanyomó üzemekben, ahol reklámcélú molinókat, pólókat, stb készítenek
Színpadtechnikus
A színpadtechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök: színpadfelügyelő, színpadmester. Legfőbb feladata: A színházak, művelődési központok, művelődési házak, szabadtéri színpadok és különféle színházi játszóhelyek színpadi munkájának összefogása és irányítása. Megszervezi a színpadi díszletek szállítását, és irányítja a színpadi díszletszerelést, előkészíti a színpadi próbákhoz a díszleteket, és beállítja a tervező instrukciói alapján. A próbák alatt a rendezői utasításoknak megfelelően irányítja a műszaki munkát. Előadások és rendezvények lebonyolítását műszaki oldalról, a művészeti kívánalmaknak megfelelően irányítja és ellenőrzi. Ügyel a színpadi rendre, a biztonságos munkavégzés feltételeit az adott lehetőségeken belül megteremti, és a munkavédelmi, valamint a tűzvédelmi előírásokat betartja és a színpadi műszaki dolgozókkal is betartatja. Irányítói munkáját a színház műszaki vezetőjének beosztottjaként látja el és az utasításait végrehajtatja. Tudatában van annak, hogy a színpad veszélyes üzem, ennek megfelelően, a legjobb szakmai tudása és felkészültsége mellett látja el felelősségteljes irányítói és szervezői feladatát.
Színlelt munkaszerződés
Napjainkban egyre fontosabbá válik annak megítélése, hogy a felek között létrejött szerződés színlelt szerződésnek minősül-e. Gyakorlati jelentősége nemcsak a munkajog területén áll fenn, hiszen például a felek az adásvételt leplezhetik ajándékozási szerződéssel. Társadalmi hatásukat tekintve a munkaviszonyt leplező szerződések mindenképpen hangsúlyosabbak, a munkáltatókat a foglalkoztatás viszonylag magas költségei és a munkavállalót védő rendelkezések, míg a munkavállalókat a kisebb jövedelem egyáltalán nem teszik érdekeltté abban, hogy egymással munkaviszonyt létesítsenek, ezért egyre gyakoribb, hogy a felek megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek egymással. A színlelt szerződések tipikus esete az úgynevezett kényszervállalkozás, amikor a foglalkoztató erőfölényével visszaélve munkaviszony helyett vállalkozási jogviszony létesítését kényszeríti ki, és ettől teszi függővé a foglalkoztatást. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg, a törvény azt a korlátot állítja fel, hogy az nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezik arról is, hogy a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. Ez a rendelkezés az eddigi bírósági gyakorlat törvényi szintű megerősítése, azaz nem a szerződés elnevezése számít, hanem a tartalma. A törvény példálózó jelleggel kiemeli, melyek ezek a körülmények: a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatok, a tényleges munkavégzés jellege, a munkáltató és a munkavállaló jogai, illetve kötelezettségei. Mindebből következik, hogy munkát nemcsak munkaviszonyban, munkaszerződés alapján lehet végezni, hanem megbízási vagy vállalkozási szerződéssel is. Mindkét esetnek vannak előnyei és hátrányai, amelyek együttes értékelése után lehet csak eldönteni, hogy az adott foglalkoztatási jogviszony kedvezőbb-e a feleknek. Előnyök és hátrányok Ha munkavégzésről van szó, a munkajogviszonyban történő foglalkoztatást tekintjük alapesetnek. A munkaviszonyt két fél létesíti egymással, akik azonban – szemben a polgári jogi jogviszonnyal – nem egyenrangúak, a munkavállaló alárendelt a munkáltatónak. A munkáltatót széleskörű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog illeti meg, meghatározza a munkarendet, a szabadság kiadását, beosztja a munkaidőt. A munkavállaló köteles rendelkezésre állni, a munkát a munkáltató által meghatározott helyen, személyesen elvégezni. Ezek a rendelkezések behatárolják a munkavállaló lehetőségeit. A megbízott és a vállalkozó csak az eredmény létrehozására köteles, betartva természetesen a megrendelő utasításait, amelyek azonban egyáltalán nem olyan széleskörűek, mint a munkaviszonyban. Alapvető jelentőségű a foglalkoztatásnál a munka ellenértéke. A munkavállalót a törvény alapján munkabér illeti meg, amely mindenképpen jár neki, és az nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A megbízottat és a vállalkozót csak a megfelelő eredmény létrehozása esetén illeti meg a díj, amelynek kifizetése akár hónapokig is elhúzódhat, míg a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Költségek A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jóval többe kerül a munkáltatónak, mint a megbízott vagy a vállalkozó. A bruttó munkabérből meghatározott levonásokkal kell számolni, mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. A munkáltató által fizetendő: a társadalombiztosítási járulék, amely nyugdíjbiztosítási járulékból (18 %) és egészségbiztosítási járulékból (11 %) áll, az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás, a 3 %-os munkaadói járulék, az egészségügyi hozzájárulás, amely 3450 forint (naptári naponként 115 forint), 2005. november 1-jétől havi 1950 forint (naptári naponként 65 forint), illetve az esetleges rehabilitációs hozzájárulás. A munkavállaló által fizetendő: a nyugdíjjárulék, amely a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 %, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 % és 8 % magán-nyugdíjpénztári tagdíj, 4 %-os egészségbiztosítási járulék, 1%-os munkavállalói járulék. Ezek a levonások sokkal költségesebbé teszik a munkajogviszonyt, amelyet a munkáltatók színlelt szerződéssel próbálnak kijátszani. A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkavállaló munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesítsen . A munkavállaló köteles ezt bejelenteni, megegyezéssel a munkáltató kifejezett hozzájárulása is kiköthető. Annak létesítését a munkáltató akkor tilthatja meg, ha az gazdasági érdekeit veszélyezteti. A további jogviszony lehet munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, illetve gazdasági társaság tagjaként történő személyes munkavégzés. A további jogviszony létesítése akkor minősül színlelt szerződésnek, ha azért létesítik, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó, a munkavállalót védő garanciális korlátokat kijátsszák. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben köteles megállapodni a munkakörben . A munkakörhöz tartoznak a járulékos feladatok is, például az előkészítő és befejező munkák. Ebből következően a munkavállaló feladatkörébe tartozó, vagy azonos jellegű feladatokra munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem létesíthető. Ugyanez a helyzet, ha a további munkavégzésre irányuló szerződéssel a felek akarata a munkaidő meghosszabbítására vagy a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátok kijátszására irányul, és polgári jogi szerződés esetén a tevékenység jellege a szerződéstípus szabad megválasztását nem indokolta. Például szolgálhat, hogy a munkavállaló napközben munkaviszonyban portás, éjszaka pedig egyéni vállalkozóként éjjeliőrként dolgozik ugyanazon a munkahelyen. A munkaviszonyt leplező szerződések jogkövetkezményei A munkaviszonyt leplező szerződéseket egyrészt a munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés keretében, másrészt az adóhatóság adóellenőrzés során vizsgálják. A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő jogosult a tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy között létrejött, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolat minősítésére . A minősítést a tényleges állapotnak megfelelően a tényállás alapján kell elvégezni. Ebből következik, hogy nem a szerződést minősítik, hanem a felek közötti jogviszonyt. Lényeges feltétel, hogy a munkaügyi felügyelő csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolatot vizsgálhatja és minősítheti. A már megszűnt foglalkoztatás (például megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony) utólagos megállapítására nincs mód. Ez nem vonatkozik a bíróság előtti eljárásra, amelyben természetesen lehetőség van az utólagos megállapításra is. Munkaviszonyt leplező színlelt szerződés esetén a munkaügyi felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Az adóhatóság utólagos adómegállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, valamint teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről . Nagy jelentőséggel bír, hogy az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. Munkaügyi bírság A megállapított jogsértések miatt – további jogkövetkezményként – munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet, hiszen a színlelt szerződés a munkavállalók garanciális jogait sérti. A munkaügyi bírság a foglalkoztatót sújtja, nem a munkavállalót, és alapesetben a legalább két főt érintő jogsértés esetén lehet kiszabni. A munkaügyi bírság mértéke: az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig terjed, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet (a felső határ hárommillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a 20 főt nem haladja meg). Moratórium 2006. június 30-ig a munkáltató mentesült a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség – beleértve a színlelt szerződések alapján jogosulatlanul gyakorolt ÁFA-levonási jog – tárgyában hozott határozat végrehajtása alól. Ezt a mentességet akkor élvezhette, ha a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazta, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a társadalombiztosítási törvény szerint biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba vette. 2006. július 1-jével a színlelt szerződésekre vonatkozó türelmi idő lejárt. Nem kell a munkáltatónak teljesítenie a fenti feltételeket a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-ig megszűnt, amennyiben erről 2006. július 31-éig értesíti az ellenőrzést végző adóhatóságot. Azok az adóalanyok, akik a moratórium időszaka alatt nem élnek a törvényi kedvezménnyel, és a színlelt szerződéseket nem alakították át, számíthatnak arra, hogy egy esetleges – az elévülési időn belül tartott – ellenőrzés során a színlelt szerződésekből adódó jogkövetkezményeket (adó és járulékhiány megállapítása, bírság kivetése) velük szemben érvényesítik. 1991. évi IV. törvény 1992. évi XXII. törvény 1996. évi LXXV. törvény 1997. évi LXXX. törvény 1998. évi LXVI. törvény 2003. évi LXXXVI. törvény 2003. évi XCI. törvény 2003. évi XCII. törvény Forrás:Magyarország.hu
Színháztechnikus, szcenikus – OKJ leírás
OKJ-szám: 54 521 04Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: Legfeljebb 3000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések- Hangosító (középszintű, érettségivel)- Színpadmester (középszintű, érettségivel)- Világítástechnikus (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
SzÍnházi műszaki vezető, szcenikus
A színházi műszaki vezető, szcenikus legfőbb feladata a színházak és kulturális intézmények műszaki ügyeinek intézése, a teljes műszaki személyzet és a gondnokság dolgozóinak irányítása, valamint a hozzá tartozó létesítmény vagy létesítmények biztonságos üzemeltetése. Irányítja és ellenőrzi a műhelyek, raktárak és a színpaddal kapcsolatos tárak munkáját. Felügyeli és segíti a munka- és tűzvédelemmel foglalkozó megbízottak munkáját. Tájelőadás, külföldi vendégjáték és rendezvények esetén a teljes műszaki tevékenységet megszervezi, a kapcsolódó tárak munkáit összehangolja és a lebonyolítás műszaki részét irányítja. Folyamatos kapcsolatot tart a létesítmény művészeti vezetésével, és a művészeti elvárásoknak megfelelően, ahhoz igazítva szervezi meg a műszaki munkákat. Részt vesz a tervelfogadásokon, irányítja a díszletgyártási műhelymunkát, a színpadra állításkor a díszletszerelést. Az előadások alatt műszaki ügyeletet biztosít. Gondoskodik a létesítmény technikai berendezéseinek, a színpadtechnika gépezeteinek rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról, felújításáról vagy kicseréléséről. Annak tudatában, hogy a színház veszélyes üzem és állandóan változó problémák sokasága merül fel, végzi felelősségteljes munkáját, és biztosítja estéről estére a színház, a kulturális intézmény biztonságos üzemeltetését. Összehangolja a rendező és a tervező elképzeléseit és azokat a színpadra alkalmazza.
Színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsőgépkezelő
A jelölt a színházi díszítő, zsinóros és alsógépezet-kezelő szakképesítés megszerzése után szakmai továbbképzéssel töltheti be a színpadtechnikus, illetve színházi műszaki vezetői munkakört. A szakképzést megszerző hallgató színházak, művelődési létesítmények, stúdiók és szabadtéri színpadok díszletezéssel kapcsolatos feladatait látja el. A színpadi gépeket és a színpadgépészeti rendszereket kezeli és üzemelteti. Szállítja és beállítja a díszleteket, bútorokat, kellékeket. Szakszerűen ellátja a szállítással és beállítással kapcsolatos anyagmozgatási, kötözési és rögzítési feladatokat. Az előadások alatt és közben rendezői utasítás alapján elvégzi a színpadkép-változásokat.
Színház a Pázmány Campusán
A következő előadás december 11-én lesz, ennek a címe Kiálts a szeretetért. A programsorozat január 15-én folytatódik, akkor Szép Ernő: Fiú, lány című darabját nézhetik meg az érdeklődők. Az előadásokra minden színházszeretőt várnak, jegyeket az egyetem jegyzetboltjában lehet vásárolni. További információ és jegyrendelés: pilisszinhaz@freemail.hu valamint www.btk.ppke.hu MOT – Korpa Melinda
Színész II. (segédszínész)
A segédszínész rendelkezik olyan színészi képességekkel, pszichikai adottságokkal, általános műveltséggel, beszéd- és mozgáskészséggel, melyek színpadon, filmen nagyobb terjedelmű és dramaturgiailag jelentős szerepek alakítására, önálló művészeti tevékenység folytatására alkalmassá teszik. Közreműködhet alkotó közösségek, művészeti együttesek előadásaiban és pódium műsorokban. Jogosult önálló műsort bemutatni, rádió-, film-, tv-szereplést, szinkronmunkát vállalni.
Színész II. – OKJ leírás
OKJ-szám: 52 212 02Betölthető foglalkozás: Segédszínész FEOR 3721Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasság Elágazások** Bábszínész* Színházi és filmszínész* Vers- és prózamondó előadóművészRáépülések*** Színész I. (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Bábkészítő (középszintű, 10. évfolyam után)Néhány szavas és néma szerepeket, kisebb szerepeket alakít színházi darabokban, mozifilmekben, reklámfilmekben, televíziós műsorokban vagy más szórakoztató produkciókban.Feladatai:* a szerepnek megfelelő mimika és mozgás kidolgozása, a szerep eljátszása, tömegjelenetekben való részvétel * esetleg a nem hivatásos statiszták betanítása Jellemző munkakör:* Gyakorlatos színész Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2631 Színész, előadóművész, bábművész3725 CirkuszművészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Színész I.
A színész olyan előadói, művészi tehetséggel, pszichikai adottságokkal, magas szintű műveltséggel, beszéd- és mozgáskészséggel, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember, aki művészeti tevékenység folytatására képes, igényes és önálló feladatokat old meg színpadon, filmen stb. színész munkakörben. Színészi képességei és technikai tudása a színdarabokban, filmekben, nagyobb terjedelmű, összetett, dramaturgiailag jelentős szerepek, főszerepek megformálására teszik alkalmassá. Közreműködhet alkotó közösségek, művészeti együttesek előadásaiban. Jogosult színházi és médiamunkában részt venni, pódiumműsort, önálló előadóestet szerkeszteni és bemutatni, rádió-, film-, tv-szereplést, szinkronmunkát vállalni. Átfogó színházi-művelődéstörténeti ismeretei alapján, a közművelődés terén jogosult amatőr színjátszó csoportok vezetésére. Szakképesítésével (színész I.) a művészeti oktatásban is részt vehet.
Színesfémkohász – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 521 26Betölthető foglalkozás: Vas- és színesfém-kohászati olvasztár FEOR 7412Képzési idő: Legfeljebb 1200 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasság Rész-szakképesítések- Aluminiumkohász (középszintű, 8. évfolyam után)- Timföldgyártó (középszintű, 8. évfolyam után)fémeket érceikből vagy hulladékfémből olvasztás útján előállítja, tisztítja, finomítja, ötvözi és öntésre előkészíti. Timföldből elektrolízis útján alumíniumot állít elő.Feladatai:* a fémek vagy érceik megolvasztására szolgáló kemencék feltöltésének, a nyersanyagok (az acélolvasztár esetében ez nyersvas és ócskavas), nemesítőanyagok, salakképző anyagok (acélgyártásnál mészkő) és adalékok berakásának felügyelete * a kemence hőfokának mérése, az olvadt fémből minta vétele és továbbítása a laboratóriumba * a vizsgálat eredményétől függően, pótlólag nemesítőanyagok adagolása * az olvadt fém színe alapján az olvadék hőmérsékletének becslése vagy pontos mérése pirométer alkalmazásával * a szükséges hőfok elérésekor a fém lecsapolása * a felügyelete alá tartozó gépkezelők tevékenységének irányítása * a timföld kohóba juttatása * az elektrolízis folyamatának felügyelete és a szükséges beavatkozások elvégzése * a folyamat során felhasznált timföld, illetve adalékanyagok pótlása * az elektrolitfürdő hőmérsékletének szabályozása * fémalumínium leszívása a cellából * a cellák feszültségének mérése és a mért értékek alapján a szükséges utánállítások meghatározása * a grafitból készült, a folyamat során folyamatosan fogyó anódtömbök utánállítása, a beállítás előtti és utáni voltmérőállások feljegyzése * az anódok magasságának, hőmérsékletének, a fémfürdő szintjének és az anódok bemerülési mélységének mérése * fürdő felszínén létrejött kéregből minta vétele, a minta továbbítása a laboratóriumba * az áthúzások megelőzése, az elektródok között előírt távolság ellenőrzése és a felrakódások eltávolítása * az elektrolitfürdő keverése a gázok eltávolítása céljából * az anódot károsító, kérgen áttörő lángok lefedése * a rosszul érintkező csatlakozások behatárolása céljából a katód vezetősín hőmérsékletének mérése Jellemző munkakörök:* Acélolvasztár * Alumíniumcsapoló * Alumíniumgyártásianód-kezelő * Alumíniumkád-kezelő * Alumíniumkohász * Alumíniumkohó-ellátó * Alumíniumolvasztár * Alumíniumolvasztó, ívfénykemence-kezelő * Alumíniumraffináló * Alumíniumsalak-égető * Bronzkemencés * Csapoló * Elektroacél-olvasztár * Elektromoskemence-csapoló * Fémolvasztár * Ferromangángyártó * Ferroszilícium-gyártó * Finomítókemencés * Forrasztár * Indukciós elektroacél-kemencés * Konverterolvasztár * Nagyolvasztói olvasztár * Öntecslehúzó, átadó * Öntödei olvasztár * Siemens-Martin acélművi olvasztár * Színesfémolvasztár Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7415 Öntödei foglalkozású8191 Kohászati gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam
Színesfém-feldolgozó – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 521 25Betölthető foglalkozás: Hengerész FEOR 7414Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasság Hideg vagy meleg állapotban az acélt vagy más fémeket különböző szelvényű hosszú rudakká, leme-zekké, csövekké nyújtja.Feladatai:* öntecsből vagy bugából féltermékek készítése a hengersorok ellátására * különböző szelvényű és méretű profiltermékek kialakítása többszöri áthengerléssel(szúrással) durva-, közép- és finomhengersorokon * a hengerlést megelőző előlyukasztás után előhengerelt anyagból vagy öntecsből csövek előállítása * az alapanyag felhevítése, az anyag hengerlési tulajdonságainak javítása * a felhevített anyag továbbítása a megmunkálás helyszínére (gurítás) * a hengerek közti távolság beállítása, a hengerlési sebesség és nyomás szabályozása * a hengerműhöz tartozó berendezések irányítása, a hengerlési irányok meghatározása * az emelőasztal működtetése, az egyes fokozatok közti szintkülönbségek áthidalása (asztalemelés) * hideg állapotban a hengerelt anyagok fizikai tulajdonságainak javítása vagy további alakítási műveletek végrehajtása Jellemző munkakörök:* Acélblokk- és bugahengerész * Acéllemezgyártó * Alumíniumanyag-kivezető * Alumíniumdrót-húzó * Csőhengerész * Csőhúzó, -vonó * Drótfonatkészítő * Edző * Előhengerész * Hengersori kormányos * Hideghengerész * Hidegsori lemez- és szalaghengerész * Hossz- és spirálvarratúcső-hegesztő * Hőkezelő * Huzalhúzó (dróthúzó) * Hűtőpadkormányos * Kohászati végtelenítő * Melegsori lemez- és szalaghengerész * Radiátorcső-gyártó * Rúd-, idom-, huzalhengerész * Varratmentescső-hengerész * Véghegyező Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7411 Kohászatianyag-előkészítő8191 Kohászati gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Szikvíz és szénsavasüdítő készítő
A szikvíz- és szénsavas üdítőital-készítő feladata: a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok különböző módokon történő előállítása. A szikvíz- és szénsavas üdítőital-készítő munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje. Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.
Szíjgyártó nyerges
A szíjgyártó és nyerges szakma termékeinek készítése a megfelelő anyagok kiválasztásától a részműveletek szakszerű végrehajtásán keresztül a késztermék (lovagló felszerelések szíjazat részei, idomító felszerelések, kocsizó és ügető hámok, lovagló és galopp nyergek, vadászati felszerelések, kutyafelszerelések, övek, tokok) elkészítéséig.
Szíjgyártó és nyerges – OKJ leírás
OKJ-szám: 31 542 02Betölthető foglalkozás: Szíjgyártó FEOR 7332Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Rész-szakképesítések- Bőrtárgykészítő (középszintű, 8. évfolyam után)- Szíjgyártó (iskolai végzettség nincs előírva)Készíti, karbantartja és javítja a fogatok vontatásához és a lovagláshoz szükséges eszközöket, kutyafelszereléseket, műszaki gépszíjakat, sportcikkeket, ruházati felszereléseket.Feladatai:* a szabásrajz elkészítése, a megfelelő minőségű bőrök, fémalkatrészek kiválogatása és az egyes darabok kiszabása * a kiszabott részek összevékonyítása, befestése és díszítése * az összevarrandó bőrök egymásra illesztése és rögzítése ragasztóval vagy tűző szegeléssel * az öltések helyének kilyukasztása, varrás előtt a munkadarab rögzítése és az egyes darabok összevarrása * lovaglónyergek készítése * a bőr és a nyereg felerősítéséhez szükséges heveder rögzítése a fa- és kovácsoltvas vázszerkezetre (kápára) varrószíjjal * az állatok irányítására szolgáló kantár és gyeplőszár elkészítése * kantárok, gyeplők, ostorok, nyergek díszítése bőrfonással, posztóval * a megkopott, felfeslett varrású darabok javítása, pótlása, a bőr olajozása és újrafestése Jellemző munkakörök:* Bőrgépszíj-készítő * Bőregalizáló * Bőresztergáló * Bőrfaragó * Bőrlabdavarró * Bőrlyukasztó, bőrfúró * Bőrnyújtó * Borzoló * Festő, fényező szíjgyártó * Kocsinyerges * Lószerszámkészítő * Modellező szíjgyártó * Ostorszíjkészítő * Óraszíjkészítő * Örvkészítő * Pickerkészítő * Szegecselő szíjgyártó * Szíjgyártó szabász Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7331 Tímár, bőrkikészítő7333 Bőrdíszműves, bőröndkészítő7336 Bőrruhakészítő, -javító8123 Bőrkikészítő és -feldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:
Szíjgyártó és nyerges
A szíjgyártó és nyerges szakma termékeinek készítése a megfelelő anyagok kiválasztásától a részműveletek szakszerű végrehajtásán keresztül a késztermék (lovagló felszerelések szíjazat részei, idomító felszerelések, kocsizó és ügető hámok, lovagló és galopp nyergek, vadászati felszerelések, kutyafelszerelések, övek, tokok) elkészítéséig.
Szíjgyártó
A szíjgyártó feladata: – lovagló felszerelések szíjazat részeinek elkészítése, – idomító felszerelések, kocsizó hámok készítése, – tokok, tarisznyák, tarsolyok, kutyafelszerelések készítése, – a meghibásodott tárgyak javítása. Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje. Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.
Szigorú szabályok a szünidei foglalkoztatásról
A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mivel a munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértésekért akár húszmillió forintos bírságot is kiróhat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség – figyelmeztet Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója. – Munkaviszonyt a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak, és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni.
Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor. A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését (pl. pincér, árufeltöltő), személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét – amely lehet állandó vagy változó, a munkavégzés ugyanis történhet több telephelyen is. A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, és figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.
Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatban szigorú szabályokat állapít meg – mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. – A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc. Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be. B.E.www.mot.hu
Szigorú és következetes iskolát?
Lányom most 8-kos tanulmánya leromlot olyan iskolát keresnék neki ahol segitik a tanulásban és egy jo szakmát is kap Az éretségi nem fontos de az iskola szigorú és következetes legyen Előre is köszönöm válaszukat Válasz: Sajnos csak kevés iskolát ismerek személyesen, a Magyar Oktatási Tájékoztató több ezer iskolából álló adatbázissal dolgozik, és mivel nem írta meg, hogy Budapesten, vagy vidéken keres iskolát, ezért elég nehéz lenne konkrét intézményt ajánlani… A pályaválasztás nagyon fontos dolog, hiszen többnyire egy életre szóló döntés. Nagyon fontos, hogy a gyermekének olyan foglalkozást válasszanak, amelyet gyermeke szívesen tanul, szívesen fektet bele időt és energiát. Bármilyen szigorú és következetes lehet egy iskola, ha nem olyan területen tanul a gyermeke, amely érdekli, amit szívesen végez majd munkájaként. Beszéljék át, mi az ami érdekli! Én abban tudok segíteni, ha egy bizonyos oktatási területen iskolát keresnek. Első lépésként tehát azt javasolom, hogy döntsék el, melyik elegyen az a terület, ahol iskolát keresnek (egészségügy, vendéglátás, műszaki, stb… területek). Beszéljék át gyermekével a létező szakmákat, és jegyezzenek föl többet is ezek közül, amelyek érdeklik őt, szívesen tanulná. Több kiadvány is foglalkozik a szakmák megismertetésével, érdemes könyvesboltokban beszerezni 1-2 ilyen kiadványt és gyermekével együtt elolvasni. Ha pályaválasztási szakembert keresnek, ő különböző felmérések (ügyességi, pszichológiai, stb. tesztek, beszélgetés) alapján szintén fog javasolni néhány szakmát. Pl. Fővárosi Pályaválasztási tanácsadó: http://www.fovpi.hu/fipt Állami Foglalkoztatási Szolgálat Pályaválasztási Tanácsadó szolgáltatása: http://www.epalya.hu/tanacsadas/palyatanacsadas.php Összevetném azokat a szakmákat, amelyeket együtt választottak, és amelyeket a tanácsadó javasolt, és az így kapott lehetőségek közül választanék. Az adatbázisunk szakközép és szakiskolái (oktatási területenként) itt találhatók (név, cím, elérhetőség): http://mot.hu/szakkozepiskolaszakiskola0 Remélem, tudtam segíteni!
Szexuális gondok nőknél kineziológus szemmel
Kíváncsi vagy mit jelent neked a szex? Utazz velem, elviszlek pár pillanatra magammal. Kérlek, tedd le a kezedből a tollat, engedd el az egeret, ha a főnököd nem örülne ennek, vedd fel a „a cégért élek halok, ő az elsőszülött gyermekem” arcodat és közben hunyd be a szemed egy pillanatra. Vegyél egy mély levegőt, de igazit, nem olyan pihegőset, ahogy Hartmann Ferenc mondaná, olyat, mint amikor kamaszkorodban bedobtak a fiúk a strandon a vízbe. Még egy mély levegő. És aztán gondolj a szexre. Mit érzel, ha rágondolsz? Nem, nem, ez gondolat volt, azt figyeld meg: mit érzel? Izgalmat, örömöt, vágyakozást, egységet, félelmet, undort, lenézést, stb.? Vagy azt, hogy már azt sem tudod mi is az, eszik vagy isszák….Aztán bekapcsol egy kép vagy film, amelyen egy férfi vagy akár nő van, szíved vagy vágyakozásodnak választottja jelenik meg. Most is figyelj az érzéseidre. Érezd az illatát, halld a legmelegebb, hívogató hangját, érezd az érintését, és nézz mélyen a szemébe, miközben a szexre gondolsz. És mielőtt tovább mennénk, nyisd ki megint a szemed és most már gondolkodjunk együtt Ha képes voltál képekben látni, érzéseket megélni, akkor te egy szerencsés nő vagy, aki bármikor átkapcsol egy másik hullámhosszra, egy olyan tevékenységre, amiben az érzelmek dominálnak, kikapcsolhatod az önkontrollt, feltételezve, hogy tudod, hol a helyzetednek megfelelő határ. Ha csak ültél és nem éreztél semmit, érdemes elgondolkodni azon, mi történik velem? Ha csak itt és most nem megy, de később, ha majd egyedül leszel, azt jelentheti, hogy neked sokkal több intimitásra és nyugalomra van szükséged ahhoz, hogy bele feledkezz magadba, az érzéseidbe. Abban az esetben, ha a bal agyfélteke átvette a hatalmat önmagad felett, akkor lehetséges, hogy te sehol nem tudod igazán elengedni magad, sem itt, sem most, és otthon sem, amikor a legjobban szeretnéd. Mehetünk egy kicsit mélyebbre? Nézzünk egy tesztet: Te melyikbe tartozol? Mennyire ismered önmagad? Most csak mi ketten vagyunk, őszintén válogathatsz, mennyire jellemzőek rád az alábbiak: – este a párod illatosra, megborotválkozva, mosolyogva vár az ágyban, de te még éppen egy fontos excel táblázatot kell elkészíts és még a mosógépet is meg kell várni, ki is kell teregetni, szólsz, hogy ne várjon rád, és még meg is koronázod az estét egy mondattal: láthatod mennyi dolgom van, míg neked csak azon jár az eszed – jön a randi, és tele vagy félelmekkel. Félsz megmutatni a tested, megmutatni azt, hogy vannak érzéseid, attól félsz, nem leszel szerethető többé. – Azért nem szexelek vele, mert mostanában…. olyan dolgokat kér tőlem, amire velem soha, én egy tisztességes nő vagyok! – Biztos vagyok benne, hogy az előzőt (vagy előzőeket) jobban szerette, mint engem, – Sokkal jobb, ha magamnak csinálom, vele csak úgy elvagyok, megteszem, amit kér, de nem érzek semmit, de nem veszi észre, meg tanultam színlelni – Nem szeretnék megint teherbe esni, ezért kerülöm az együttléteket – A szex kötelesség, tartozom ennyivel neki. Ezek után ugye nem csodálkozunk, hogy a szexre igazi iparágak épülnek. Annyira meg tanultunk viselkedni, hogy akkor is uralkodunk ösztöneinken, amikor nincs ennek semmiféle hasznos funkciója. Az ösztön ugyanolyan fontos dolog, mint az értelem. Aki felismeri, hogy mikor kell egyikre figyelni és mikor a másikra könnyebbé válik az élete, ezzen belül a szexualitás megélése is. Ez tulajdonképpen az itt és mostban való élés, hagyom, hogy megéljem azt, amiben vagyok. A másik fontos eszköz a kommunikáció. Sok gátja lehet annak, ha valaki nem tud beszélgetni arról, ami benne zajlik. Ha a békesség kedvéért nem beszélsz valamiről, olyan, mintha egy pohárba vizet csorgatnál és közben lefeded: előbb utóbb ledobja a fedőt magáról. Tulajdonképpen nem mondasz igazat, félrevezeted a párod, férjed. Ezért ne lepődj meg, ha nem érti a mártírok nyelvét. Az interneten is rengeteg technika van ezeknek a gondoknak a felgöngyölítésére és megoldására. Ezek közül egyik a kineziológia, amely egy alternatív és komplementer jellegű, pedagógiai és pszichológiai elemeket tartalmazó készség-, képesség-, személyiségfejlesztő prevenciós jellegű holisztikus módszer. A Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológia egy olyan fiatal ága ennek a módszernek, amely felhasználja az öröklési és valamilyen betegségre, állapotra való hajlamokkal kapcsolatos legújabb tudományos kutatások eredményeit. Így például egy szexuális gondokkal küszködő nő esetében speciális technikákkal feltérképezzük, hogy valóban az ő gondja ez a gond, vagy egy generációkon keresztül hozott mintát követ. Ha belegondolsz, ez nagyon logikus. Indulhatsz úgy az életnek, hogy a női ágon anya, nagymama rendszeresen negatív kliséket (pl. minden férfi AZT akarja, ne bízz egy férfiban sem, a férfiak nem hűségesek, a szex kötelesség, stb.) mond a férfiak életünkben való szerepéről, elég sok esélyed van arra, hogy a közhelyeknek megfelelően értékeled a saját férfikapcsolataidat. Van két gyors és hatékony eszközünk, a kor regresszió és az izomteszt, amely egyedülálló más technikákhoz képest. A terápia során a kliens és a kineziológus együttműködésének köszönhetően, az érzelmi stresszek feloldásával optimális energiaáramlást eredményezve, energetikai egyensúlyt hozunk létre a testben, amely aktivizálja az öngyógyító mechanizmust. Célom, hogy a neked megfelelő ütemben és módon más szemszögből is ismerkedj meg problémáiddal, a tapasztalataidat (a negatívakat is) pedig tanuld meg értékelni, hiszen ezek a te mankóid. A módszereket egyéni terápiában saját élményként megélheted vagy tanfolyamon megtanulható. Mit tehetsz magadért addig is? – Játssz szerepjátékot félelmeiddel, ülj velük szemben. Tedd ezt, amikor egyedül vagy otthon. Köszönd meg, hogy eddig megvédtek, de most más világ jön, nincs többé szükséged rájuk. – Ismerkedj önmagaddal, fedezd fel, hogy kerülöd-e az intim helyzeteket vagy kifejezetten keresed? Keresd és figyeld az érzéseidet! Ha úgy érzed nem megy egyedül, kérj szakembertől segítséget, néha sokkal kisebb a baj, mint amire számítasz. Valljuk be: a szexek szexe az, ahol mindkettő együtt van, olyan kozmikus együttlétet lehet megtapasztalni, ami semmi mással nem pótolható, nem hasonlítható. Addig is megosztom veletek egyik kedvenc viccem: Hogyan gondolkozik a tyúk, ha a kakas meg akarja kakasolni? „ Ha megállok, azt mondja kurva vagyok, ha elszaladok: lemaradok. Így futok még egy kőrt és megbotlok”.
Szeszipari szakmunkás
A szeszipari szakmunkás-tevékenység gyakorlása során előforduló munkaterületek és munkakörülmények: – szesz- és üdítőital-gyártás kis- és nagyüzemben, családi vállalkozásban, – termelésirányítás, – termékmenedzselés, – üzemi-technológiai feladatok ellátása, – palackozási tevékenység ellátása, – minőségbiztosítási feladatok ellátása, – élesztőgyártási, keményítőgyártási és ecetgyártási feladatok ellátása, – üzemeltetéssel kapcsolatos teendők ellátása. A termékek előállítása során előfordul hideg, meleg, száraz, nedves, zajos és veszélyes, valamint különös figyelmet igénylő munkaterület.
Szerv-és szövetátültetés
- évi CLIV. törvény az egészségügyről XI. Fejezet SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS 202. § E fejezet alkalmazásában a) szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve aa) a spermiumot és a petesejtet, ab) az embriót és a magzatot, ac) a vért és a véralkotórészt b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet – egészben történő eltávolítása esetén – a szervezet nem képes regenerálni c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából f) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése g) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. 203. § (1) Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni. (2) Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen célú felhasználás céljára reklámozni. (3) Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élőből vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni. -4 (5) A szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
Szerv, szövet eltávolítása halottból
- § (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. (2) A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. (3) Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. (4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. 212. § (1) A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. (2) A bizottság tagjai az egészségügyi intézmény vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. (3) A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz. (4) A bizottság jegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát. (5) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik. 213. § A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. 214. § Szerv- és szövetátültetés céljára – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §-ban foglalt keretek között – bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.
Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből
- § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. (2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra, a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt, b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint c) az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén. 205. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább c) regenerálódó szövetet. (2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 206. § (1) Szervet, illetve szövetet – az (5) bekezdés kivételével – csak cselekvőképes személy adományozhat. (2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens a) egyeneságbeli rokona, b) egyeneságbeli rokonának testvére, c) testvére, d) testvérének egyeneságbeli rokona. (3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. (4) A fogva tartott és a sorkatonai szolgálatot töltő személy csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szervdonor. (5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására – kizárólag a (2) bekezdés szerinti hozzátartozó testébe való átültetés céljából – kiskorú személy testéből is sor kerülhet. Ebben az esetben a törvényes képviselő beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehetőség szerint a kiskorú személyt is meghallgatja, és meggyőződik arról, hogy a kiskorú a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát. 207. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. (2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt – társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. E költségeket az állam viseli. 208. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas. 209. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi. (2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. (3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. (5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni. (6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni. 210. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott – ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.