1. A vonatkozó névmás nemben és számban mindig ahhoz a főnévhez igazodik, amire vonatkozik.  z.B. der Mann, der an der Ecke steht 2. A vonatkozó névmás esetét mindig az ige határozza meg, amely abban a mondatban helyezkedik el, amelyben a vonatkozó névmás található.   z.B. der Mann, dem ich „Guten Tag” sage 3. A birtokos névmás után névelő nem használható, ezért utána erős melléknévragozást kell használni.    z.B. der Mann, dessen alter Hund immer bellt 4. A vonatkozó névmás legtöbbször az után a főnév után áll, melyre vonatkozik.   z.B. Ich habe mit meinem Freund, der mir gefallen hat, einen Film gesehen.    ABER: Ich fange mit der Mathematik an, die ich immer noch nicht verstehe. 5. A vonatkozó névmás után mellékmondati (KATI/KATÁ) szórend következik. 6. A vonatkozó névmás gyakran áll elöljárószóval.    z.B. Mein Freund, in dessen schöner Wohnung ich derzeit wohne, ist jetzt in Berlin. 7. Vonatkozó mondatok „wo”-val és „wohin”-nal   z.B. Wir besuchten die Stadt, in der mein Onkel geboren ist.             Wir besuchten die Stadt, wo mein Onkel geboren ist.   z.B. Kennst du die Kleinstadt, in die wir gezogen sind?      Kennst du die Kleinstadt, wohin wir gezogen sind? 8. Vonatkozói mondatok „was, wer wen, wessen és wem”-mel- Ezeket a vonatkozó névmásokat akkor használjuk, ha általánosító értelemben az egész mondatra vonatkoztatjuk.   z.B. Wer zuletzt lacht, lacht am besten.- „Was”-szal vezetjük be a vonatkozói mondatot az „etwas, nichts, alles, einiges, vieles” határozatlan névmás után, illetve semleges nemű felsőfokú alakok után.   z.B. Das Schönste, was ich sah …             Alles, was du gesagt hast, erwies sich als Wahrheit. Összefoglaló táblázat Hímnem (Maskulinum) Nőnem (Femininum) Semleges nem (Neutrum) Többes szám (Plural) Alany eset (Nominativ) der die das die Tárgy eset (Akkusativ) den die das die Birtokos eset (Genitiv) dessen deren dessen deren Részes eset (Dativ) dem der dem denenKészítette:Turai Tímea

• anarbeiten an+D => dolgozni vmindenken an+A => gondolni vmire/vkireerinnern sich an+A => emlékezni vmiregewöhnen sich an+A => hozzászokni vmihezglauben an+A => hinni vmiben haben Spaß an+D => örömöt lelni vmibenleiden an+D => szenvedni vmilyen betegségbenliegen an+D => múlik vminrächen an+D => bosszút állni vkinschreiben an+A => írni vkineksterben an+D meghalni vmibenteilnehmen an+D => részt venni vminwenden sich an+A => fordulni vkihezzweifeln an+D => kételkedni vmiben – aufachten auf+A => vigyázni vkire/vmireankommen auf+A => függ vmitőlantworten auf+A => válaszolni vmirefreuen sich auf+A => örülni vminek (előre)hoffen auf+A => reménykedni vmibentrinken auf+A => inni vmireverzichten auf+A => lemondani vmirőlwarten auf+A => várni vmire/vkire – ausbestehen aus+D => állni vmibőlstammen aus+D => származni, eredni vhonnan – beihelfen bei+D => segíteni vmibenhindern bei+D => akadályozni vmiben – fürdanken für+A => megköszönni vmithalten für+A => tartani vminekinteressieren sich für+A => érdeklődni vmi irántkämpfen für+A => harcolni valamiért/valakiért – gegenkämpfen gegen+A => harcolni valami/valaki ellenimpfen gegen+A => beoltani vmi ellen – inverlieben sich in+A => beleszeretni vkibeirren sich in+D => tévedni vmiben – mitanfangen mit+D => elkezdeni vmitaufhören mit+D => befejezni/abbahagyni vmitbeginnen mit+D => elkezdeni vmitőlbeschäftigen sich mit+D => foglalkozni vmivelkämpfen mit+D=> harcolni vkivel/vmivelspielen mit+D => játszani vmivel/vkivelsprechen mit+D => beszélni vkiveltreffen sich mit+D => találkozni vkivelunterhalten sich mit+D => beszélgetni vkivel – nacherkundigen sich nach+D => érdeklődni vmi utánfragen nach+D => kérdezni vmit – umbitten um+A => kérni vmit kämpfen um+A => harcolni valamiértkümmern sich um+A => törödni vkiveles handelt sich um+A => szól vmirőlsorgen sich um+A => aggódni vmiért/vkiértsich bewerben um +A => megpályázni vmit (pl. állást) – unterleiden unter+D => szenvedni vmi miattverstehen unter+D => érteni vminverteilen unter+D => elosztani vkik között – überärgern sich über+A => bosszankodni vmi miattaufregen sich über+A => felizgatni magát vminberichten über+A => beszámolni vmirőlbeschweren sich über+A => panaszkodni vmi miattdiskutieren über+A => vitatkozni vminerzählen über+A => mesélni vmirőlfreuen sich über+A => örülni vminek (utólag)lachen über+A => nevetni vminnachdenken über+A => gondolkozni vminschreiben über+A => írni vmirőlsprechen über+A => beszélni vmiről/vkirőlunterhalten sich über+A => beszélgetni vmirőlwundern sich über+A => csodálkozni vmin – vonabhängen von+D => függ vmitőlhandeln von+D => szól vmirőlschreiben von+D => írni vmiről/vkirőlträumen von+D => álmodni vmirőlüberzeugen von+D => meggyőződni vmiről – vorAngst haben vor+D => félni vmitőlfürchten sich vor+D  => félni vmitőlwarnen vor+D=> figyelmeztetni – zueinladen zu+D => meghívni vmirepassen zu+D => illeni vmihezzwingen zu+D => kényszeríteni vmireKészítette:Turai Tímea

1. Verreisen – mit dem Flugzeug- mit dem Bus- mit dem Zug- mit dem Schiff- mit dem Auto- per Anhalter- mit dem Fahrrad 2. Ort und Art des Urlaubs – im Inland- in der Haupstadt- Städte besuchen- auf dem Lande- auf einem Badeort- auf einem Kurort- im Ausland- Urlaub am Meer- eine Fahrt ins Blaue- eine Kreuzfahrt machen 3. Reisevorbereitungen – Blumen gießen- Wasserhahn kontrollieren- Kühlschrank räumen- Gas und Heizung abstellen- Haustier in Pflege geben- Fenster schließen/zumachen- Hausmeister informieren- den Nachbarn bitten, den Briefkasten zu leeren- Post nachsenden lassen- Zeitungen abbestellen- Bücher in die Biblothek zurückbringen- Telefonnummern notieren- Telefonkarte besorgen- Reiseführer, Stadtplan und Landkarte kaufen- Hohle Zähne plombieren lassen- Reisepass, Ausweispapiere auf Gültigkeit prüfen- Visum beantragen- Fahrkarten besorgen/lösen- Flugticket buchen- Geld wechseln- Reisechecks besorgen- Versicherung abschließen- Notfall-Ausweis mitnehmen- Unterkunft buchen- Reiseapotheke zusammenstellen- sich impfen lassen- Ersatzschlüssel einstecken- Grüne Karte/Zulassungsschein auf Gültigkeit prüfen 4. Auf dem Flughafen – ein Flugticket buchen- sich beim Schalter anmelden- der Flug- an Bord gehen- der Flugbegleiter/die Stewardess- starten- landen 5. Mit Zug- die Bahn- der Bummelzug- der Bahnhof- hin und zurück- einfache Karte- der Gleis- der Bahnsteig- der ICE- erster/zweiter Klasse- der Raucher-/Nichtraucherabteil- der Schlafwagen- der Speisewagen 6. Tätigkeiten- Leute kennen lernen- Sehenswütdigkeiten besichtigen- Museen besuchen- in der Altstadt bummeln- viele Fotos/Dias/Filme machena. passiver Urlaub- sich ausruhen- faulenzen- in der Sonne liegen/sich sonnen/ein Sonnenbad nehmen- in der Sauna schwitzen- an der frischen Luft sein- am Strand spazierenb. aktiver Urlaub- angeln- Boot fahren- Rad fahren- reiten- Kanutour machen- klettern- wandern (in den Bergen)- schwimmen- tauchen- windsurfen Készítette:Turai Tímea

Vizsga bemutatása: angol gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2001.10.08.)angol mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2001.10.08.)francia gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2005.04.18.)francia mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2005.04.18.)német gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2001.10.08.)német mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (Zöld Út Szaknyelvi Vizsga, 2001.10.08.) Szaknyelvi jelleg: A SZIE szaknyelvi vizsgája általános szakmai és szűkebb szakmai részeket tartalmaz. A szaknyelv mélysége két szinten van jelen: a közös részekben (szövegértés, indirekt írás, hallgatás) egy ún. általános környezetgazdálkodási jellegű szaknyelv jelenik meg, a szakterület-specifikus részekben azonban szűkebb szaknyelvi szövegekkel, témákkal és kommunikációs helyzetekkel dolgoznak a vizsgázók. Az előbbi szintet az olvasott, az adott témában tájékozott laikusok is megértik, az utóbbi a különböző szakterületekkel foglalkozó hallgatók és szakemberek munkájával kapcsolatos. Hagyományosan eddig a szaknyelvi vizsgák középpontjában a szaknyelvi tudásra vonatkozó lexikai ismeretek, sőt gyakran szaktárgyi ismeretek álltak, ezért az ilyen vizsgák szakmai témakörök terminológiájának idegen nyelvű írásbeli vagy szóbeli számonkérésére szerveződtek. A Szent István Egyetem vizsgafejlesztő csoportja ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a szaknyelvi vizsga feladata nem az, hogy a szaktárgyi tudás idegen nyelven való tételes ismertetésének a képességét, illetve a szakterület terminológiájának kimerítő ismeretét vizsgálja, hanem az, hogy a szaknyelvi kommunikáció képességet mérje. Ez a képesség – a szaknyelvi kompetencia – a négy fő nyelvi készség segítségével valósul meg: olvasás, – és íráskészség, beszéd, – és hallásértés készsége. A különböző szakok és szakirányok számára közös feladatok használatát a következő tényezők teszik lehetővé:  A különböző szakmák gyakorlása során adódó nyelvi feladatok sokban hasonlóak (például megrendelő levél írása, árajánlat kérése, saját munkakör bemutatása, a vállalat/gazdaság ismertetése, jelentés írása, téma- vagy tárgybemutató szakmai tanácskozáson, stb.)  Bizonyos témák mindegyik szakmában fontos szerepet játszanak (környezetvédelem, gazdaságosság, munkavédelem)   A különböző szakmák általános szaknyelvi lexikája nagymértékben azonos, csak a szûkebb szakterminológia tér el.  A különböző szakmák legáltalánosabb problémái a laikus, de művelt, újságolvasó ember számára is érthetőek. Az általános nyelvvizsgához képest a szakmai nyelvvizsga nem több és nem kevesebb, hanem más, mivel más nyelvi rétegeken van a hangsúly. Nem arról van szó tehát, hogy a vizsgázónak tudnia kell mindazt, amit az általános nyelvvizsgán tudni kell, és ezen felül bizonyos számú szakszót és terminust. A Zöld Út szaknyelvi vizsga alapját azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek. Ezek az általános nyelvi vizsga által vizsgált helyzetektől részben eltérnek, részben átfedik azokat. Szaknyelvek és vizsgaszintek:   A SZIE Zöld Út vizsgarendszeren belül jelenleg két szaknyelven tehető vizsga:  Mezőgazdasági szaknyelv  Gazdálkodási menedzsment szaknyelv A vizsga nyelvei: angol, német és francia tervezett nyelv: orosz Vizsgaszintek: A vizsgák három szinten tehetők le: alap-, közép- és felsõfokú szinten. A vizsgák komplexek, tehát az írásbeli és a szóbeli rész sikeres teljesítése után kapható csak meg a bizonyítvány. A szóbeli vizsgánál a jelölt beszédkészsége és beszédértése, míg az írásbeli résznél az íráskészség és az olvasott szöveg értése kerül értékelésre mind a három szinten. Szótár középfokon csak a fordításnál, és felsőfokon csak az összefoglalásnál használható. Ha valamelyik részvizsga sikertelen – azaz az egyes vizsgafeladatok nem érik el a 40%-ot és összességében a 60%-ot -, azt csak a következő vizsgaidőszakban (de két éven belül) lehet megismételni. A SZIE szaknyelvi vizsgája szaknyelvhasználati szintjeinek leírása, az Európa Tanács ajánlásában szereplő nyelvi szintek alapján: SZIE Felsőfok Gyakorlott nyelvhasználó=A haladó szint felső sávja, amely eléri és átnyúlik a mester szintbe. C2+C1 Szélesebb szakterületén és az ahhoz kapcsolódó általános helyzetekben könnyedén meg tud érteni különböző típusú, hosszabb és igényesebb szövegeket, és a jelentésárnyalatokat is érzékeli. Választékosan, folyamatosan, összefüggően és spontán módon tudja magát kifejezni, anélkül, hogy keresnie kellene a kifejezéseket. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát pontosan használja. A nyelvet rugalmasan tudja használni tanulás, munkavégzés és az ahhoz kapcsolódó társalgás céljaira. Világos, jól szerkesztett szöveget tud alkotni összetettebb témákban is, alkalmazva a megfelelő szövegszerkesztési mintákat, összekötő elemeket és az adott műfaj sajátosságait. SZIE Középfok Önálló illetve gyakorlott nyelvhasználó=A teljes középszint és a haladó szint alsó sávja. C1+B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, szakterületéhez kapcsolódó szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai vagy általános munkahelyi társalgást is. Olyan szintű interakcióra képes, folyamatosan és spontán módon, hogy anyanyelvű beszédpartnere számára ez ne legyen megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni a szakterülete által meghatározott műfajokban, alkalmazva azok sajátosságait. Képes hatékonyan kifejteni véleményét valamilyen, különösen szakjellegű témáról úgy, hogy ki tudja fejteni a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. SZIE Alapfok Önálló nyelvhasználó alsó sávja=Küszöbszint. B1 Megérti a világos, standard szövegek főbb információit, amelyek ismert, szakmai vagy ahhoz kapcsolódó, általános témákról szólnak és amelyek gyakori beszédhelyzetekre jellemzőek. El tudja intézni a legtöbb, egyszerű, szakmai vagy általános nyelvhasználatot igénylő feladatot, pl. egy külföldi utazás során. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ismerős témában. Le tudja írni munkakörét, szakterületét, véleményét, terveit, ambícióit indoklással, és egyszerűbb eseményeket, okukkal együtt. Vizsgák időtartama Szintek Alapfok Középfok Felsőfok Írásbeli vizsga 100 perc 200 perc, (ebből 90 perc fordítás szótárral) 240 perc (ebből 90 perc tömörítés szótárral) Szóbeli vizsga 12 perc 15 perc + 18 perc magnóhallgatás 18 perc +20 perc magnóhallgatás Vizsgakövetelmények: Vizsgakövetelmények:   Alapfok:  Főbb információk megértése olyan szövegekben, amelyek szakmai vagy ahhoz kapcsolódó általános témákról szólnak, és amelyek gyakori szakmai kommunikációs helyzetekre jellemzőek.  Egyszerû, folyamatos szöveg alkotása ismerős témákban. Munkakör, szakterület leírása, saját tervek, vélemények, ambíció közlése indoklással.   Biztonságos nyelvhasználat egyszerű beszédhelyzetekben.  Önálló intézkedés egyszerű szakmai, vagy általános nyelvhasználatot igénylő helyzetekben. Középfok: Összetettebb, konkrét vagy elvont témájú, a vizsgázó szakterületéhez kapcsolódó szövegek gondolatmenetének megértése. A szakterületnek megfelelő szakmai vagy általános társalgás, melynek során a folyamatos és a spontán reagálás az anyanyelvi beszédpartner számára is könnyen megérthető. Hatékony véleménykifejtés, különösen szakmai témákról. Felsőfok: Hosszabb és igényesebb, a vizsgázó szélesebb szakterületére és az ahhoz kapcsolódó helyzetekre vonatkozó szövegek könnyű és gyors felfogása, a jelentésárnyalatok érzékelésével együtt. Választékos, folyamatos, összefüggő és spontán kifejezésmód. Rugalmas nyelvhasználat a szakterminológia és az általános nyelvhasználat terén is. Világos, jól szerkesztett szövegalkotás, alkalmazva a megfelelő kötőelemeket és a műfaj sajátosságait. Vizsgafeladatok: Vizsgafeladatok:   Alapfok Fő nyelvi készség Részkészség,funkció Szövegfajta,műfaj Szöveg hosszaszó Feladat,lehetséges feladattípusok Időperc Pont olvasott szöveg értése: 2 szöveg, 2-2 feladattal (összesen 4 feladat) globális értés, szelektív értés funkcionális, informatív, instruktív szakmai szövegek (pl. újságcikk, beszámoló, tankönyv, kézikönyv, használati útmutató) 700-800 információ kerestetés, alcímek vagy tartalmi összefoglalók szövegrészekhez párosítása, sorrendbe rakás, rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információ transzfer, táblázatba jegyzetelés 100 15   szelektív értés, globális értés          15 íráskészség írott műfaj létrehozása levél 100-120 direkt feladat: félhivatalos levél írása     15   kötőelemek ismerete, szövegalkotás szakmai újságcikk, tájékoztató 110-160 indirekt feladat: hiányzó kötőelemek visszapótlása megadott listából     5×2=10 beszédkészség szóbeli kommunikáció létrehozása egy adott szakmai helyzetben dialogikus beszéd     szakmai társalgás 12 30     monologikus beszéd     reália leírása (kép, prospektus, hirdetés stb.)             monologikus beszéd     egyszereplõs szituáció         beszédértés élőbeszédben feltett kérdések, válaszok és utasítások megértése         beszélgetés részeként     3×5=15 Középfok fő nyelvi készség részkészség,funkció szövegfajta,műfaj szöveg hosszaszó  feladat,lehetséges feladattípusok  időperc pont olvasott szöveg értése globális értés, szelektív értés funkcionális, informatív, instruktív szakmai szövegek (pl. cikk, beszámoló, tankönyv, kézikönyv, használati útmutató, szakirodalom, publicisztika) 900-1100 alcímek vagy tartalmi összefoglalók szövegrészekhez párosítása, sorrendbe rakás, rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információ transzfer, táblázatba jegyzetelés 200 10   szelektív értés, globális értés                 10 íráskészség írott műfaj létrehozása levél, jelentés 120-140  direkt feladat: félhivatalos levél, jelentés írása   15   kötőelemek ismerete, szövegalkotás szakmai újságcikk, tájékoztató  150-200 indirekt feladat: hiányzó kötőelemek önálló pótlása      5 közvetítési készség globális és részletes olvasás értés szótárral újságcikkek, informatív anyagok 180-250   magyarra fordítás     15 beszédkészség szóbeli kommunikáció létrehozása egy adott szakmai helyzetben dialogikus beszéd     szakmai társalgás 15  30×5/6=25   monologikus beszéd     reália (kép, prospektus, diagram stb.) leírása, értelmezése        dialogikus beszéd     kétszereplős szituáció   3×5=15 beszédértés élőbeszédben feltett kérdések, válaszok, instrukciók értése     beszélgetés részeként   3×5/3=5 hallott szöveg értése (gépi hang) globális értés, szelektív értés dialógus, ismertetés, hír, interjú, előadás 3,5-4 rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információ transzfer, táblázatba jegyzetelés, elhangzott információ beazonosítása (&quot kipipálás&quot ), hozzárendelés 18 15  Felsőfok fő nyelvi készség részkészség,funkció szövegfajta,műfaj  szöveg hosszaszó feladat,lehetséges feladattípusok időperc pont olvasott szöveg értése globális értés, szelektív értés funkcionális, informatív, instruktív szakmai szövegek (pl. cikk, jelentés, tankönyv, kézikönyv, szakirodalom, publicisztika, tanulmány) 1200-1400 alcímek vagy tartalmi összefoglalók szövegrészekhez párosítása, sorrendbe rakás, rövid válaszos kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós faladat, információs feladat, táblázatba jegyzetelés 250 12    szelektív értés, globális értés         13 íráskészség írott műfaj létrehozása levél, jelentés 160-180 direkt feladat: olvasói levél, jelentés, pályázat írása   15   kötőelemek ismerete, szövegalkotás szakmai újságcikk, tájékoztató 150-200 indirekt feladat: hiányzó kötőelemek önálló pótlása   5 közvetítési készség összefüggő szövegalkotás szótárral szakmai újságcikk 250-300 magyar szöveg tömörítése célnyelvre   15 beszédkészség szóbeli kommunikáció létrehozása egy adott szakmai helyzetben dialogikus beszéd   szakmai társalgás  20 30×5/6=25     monologikus beszéd   szakmai téma bemutatása (prezentáció*)         dialogikus beszéd   prezentációt követő vita, kérdések   3×5=15 beszédértés élőbeszédben feltett kérdések, válaszok, utasítások értése     beszélgetés részeként   3×5/3=5 hallott szöveg értése (gépi hang) globális értés, szelektív értés dialógus, ismertetés, hír, interjú, előadás 4,5-5 rövid választ igénylő kérdések, igaz-hamis feladat, feleletválasztós feladat, információ transzfer, táblázatba jegyzetelés, elhangzott információ beazonosítása (&quot kipipálás&quot ), hozzárendelés 20 15  *Prezentáció: A felsőfokú viz
ga időpontja elõtt 1 hónappal 3 saját összeállítású (forrás megjelöléssel) prezentációs téma rövid, vázlatpontos, idegen nyelvű írott összefoglalóját (összesen 1 oldalon) el kell küldeni e-mailen a megjelölt vizsgahelyre, amelyből a vizsgán sorsolással választják ki, hogy mely témát kell majd előadni a vizsgázónak. A vizsgázók részéről jogosan vetődik fel a kérdés, hogy nem nehezebb-e a szakmai nyelvvizsga, tehát nem nehezítjük-e a követelményeket a szaknyelvoktatás és a szakmai nyelvvizsga előtérbe helyezésével. A válasz egyértelműen nem. Mint fent már jeleztük, a szakmai vizsga szintjét és tartalmát tekintve nem több és nem kevesebb, mint az általános vizsga, hanem más. A szakmai kommunikáción van a hangsúly, nem a nyelvtanon. A vizsgázók rendelkeznek azokkal az általános szakmai ismeretekkel, amelyek a sikeres szakmai nyelvvizsgához szükségesek, míg az általános nyelvvizsgához szükséges általános kulturális háttérismeretekkel nem feltétlenül. Kommunikációs helyzetek: A szakmai vizsga alapvető kommunikációs helyzeteinek azokat a helyzeteket tekinthetjük, amelyekben a szakembereknek idegen nyelven kell kommunikálniuk szakmai témákról szóban és írásban. A szakmai kommunikáció során a kommunikáció céljai (a beszédszándékok) azonosak az általános kommunikáció céljaival: a szakember ugyanúgy, mint a nem-szakember tényeket közöl (elbeszél, leír), összehasonlít, érvel, meggyőzni próbál. Az egyes funkciók gyakorisága természetesen eltérő lehet, és a funkciók a szaknyelv egyes elemeihez kapcsolódnak. A nyelvtan szerepe: A SZIE nyelvvizsga nem hangsúlyozza túl a nyelvtan, illetve a nyelvi pontosság szerepét. A kommunikációs készséget tekinti elsődleges fontosságúnak, de nem hanyagolja el a nyelvi pontosság szerepét sem. A nyelvtani ismeretek mérése önálló feladatként nem szerepel a vizsgán, de egyes feladatok pontozásában szerepet játszik.   Akkreditált vizsgaközpont neve: Zöld Út Nyelvvizsgaközpont Cím: 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.Telefon: (28) 522-094 Fax: (28) 410-804 Web cím: http://ivk.szie.hu »E-mail: ivk@ivk.szie.hu » Forrás: Zöld Út Nyelvvizsgaközpont Szerkesztette: Turai Tímea