OKJ-szám: 31 853 06Betölthető foglalkozás: Kútműgépkezelő FEOR 8231Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Rész-szakképesítések- Hidroforkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)- Vízgépkezelő (középszintű, 8. évfolyam után)Kezeli és felügyeli a települések, ipartelepek ivóvíz-, illetve iparivíz-ellátását szolgáló gépi berendezéseket.Feladatai:* a közegészségügyi előírások és a kezelési utasítás betartása * a vízellátás egy jól körülhatárolt részfeladatának (szivattyútelepek, tisztítóberendezések működtetése stb.) elvégzése * a gondjaira bízott gépek, berendezések ápolása, karbantartása (kenőanyagpótlás, szivárgó tömítések cseréje, légtelenítések elvégzése stb.) üzemanyag-ellátása és a kisebb hibák elhárítása * a víz kitermelése és tisztítása a felhasználás módjától (ipari vagy ivóvíz) függően * a megtisztított víz összegyűjtése és eljuttatása a fogyasztókhoz * a víz minőségének ellenőrzése, minta vétele és továbbítása a laboratóriumba * a fogyasztásmérő műszerek állásának és a tárolók vízszintjének feljegyzése Jellemző munkakörök:* Vízderítő-kezelő * Vízműgépházi gép kezelője * Vízműklórozó berendezés kezelője * Vízműmangántalanító kezelője * Vízműszivattyú-kezelő * Vízműszűrőház kezelője * Víztisztítótelep kezelője Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8224 Vízturbinagépész, -kezelő8232 Csatornaüzemi gépkezelő8233 Vízszivattyúgép-kezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

– A vízműkezelő szakmunkás a szakismeretének megfelelő, alábbiakban felsorolt tevékenységeket az adott közüzem belső szervezeti szabályzatának megfelelő irányítással önállóan, felelőssége tudatában végzi.   – Vízkitermelő, illetve vízkivételi létesítmények, tisztítóművek, szűrőberendezések és ezek kiszolgáló berendezéseinek kezelése, karbantartása.   – Fertőtlenítés elvégzése, biztonsági szabályok és védőfelszerelések alkalmazása.   – A víz útjának nyomon követése a kitermeléstől a fogyasztóig.   – Víztárolókkal kapcsolatos feladatok, a tartalék szerepe a vízellátásban, a víz mennyiségének és minőségének megóvása a tárolás alatt.   – A csőhálózat üzemeltetése, karbantartása.   – A vízellátáshoz szükséges és elégséges nyomás biztosítása.   – Ivóvízellátási haváriák elhárítása.   – Az átemelő gépházak és a közbenső tárolók ellátott terület topográfiai adottságaihoz illeszkedő rendszerének ismerete.   – Összetett vízellátó rendszer egységeinek összehangolt üzemeltetése.   – Kisfeszültségű villamos energia elosztó hálózat üzemeltetési és biztonsági szabályainak ismerete.   – Alapfokú számítógépes műveletek végzése.   – A víziközmű nyilvántartásának ismerete.    

OKJ-szám: 31 852 20Betölthető foglalkozás: Kútfúrógép-kezelő FEOR 8325Képzési idő: Legfeljebb 500 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelállítja és működteti a közepes és nagy mélységű (néhány száz méter) kutak létesítésére alkalmas fúróberendezéseket és a berendezések gépegységeit.Feladatai:* a fúróberendezés helyszínre szállítása, összeszerelése és a berendezés részegységeinek (emelőmű, öblítőszivattyú stb.) üzembe helyezése * a fúróárbóc felállítása, a gondjaira bízott berendezések kezelése, karbantartása és a használatuk során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a fúrófej, a súlyosbítók, a központosítók és a fúrócsövek csatlakoztatása, a fúrószár összeállítása * a fúrólyuk mélyítéséhez szükséges öblítőfolyadék elkészítése és keringetése zárt körben (iszap-tartály, fúrócső, fúrófej, gyűrűstér) * a fúrócső lemélyítése, az öblítőszivattyú kezelése, a kőzetek aprítását végző fúrószerszámok felforrósodásának és a furat beomlásának megakadályozása * az elkészített furatszakasz biztosítása, a béléscsőrakat beépítése, a fúrószerszámhoz újabb fúrószárak hozzáerősítése és a fúrás folytatása az előírt talpmélységig * a végleges talpmélység elérése után a termelő (szűrőcső) bélésrakat beépítése, a próbaszivattyúzás elvégzése, a kút biztonságos lezárása, az iszapgödör betemetése * a fúróberendezés szétszerelése és elhelyezése a szállítóeszközökön Jellemző munkakör:* Kútfúrási gépkezelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7111 Mélyfúró7121 Olajbányász7645 Vízépítési foglalkozásúMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

– Hatósági, szakhatósági engedélyek és kiviteli tervdokumentáció előírásai alapján ivó-, öntöző-, ipari, továbbá hévízfeltáráshoz kapcsolódó egészségügyi, fürdési célokat szolgáló víz biztosítása 0–2500 m mélységközben kijelölt vízadó rétegekre mélyített kutakból. – Meghibásodott kutak javítása, felújítása. – Felhagyott kutak megszüntetése, eltömése. – Rétegvíz megfigyelő kutak létesítése

Vizuális nevelés az iskola falain kívüll

OKJ-szám: 54 521 06Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Vízépítési búvár (emelt szintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Víziközmű-építő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Jelentős vízforgalommal rendelkező (kommunális, ipari, mezőgazdasági) szolgáltató és termelő üzemek, víz- és csatornaművek víz- és szennyvíztisztító (kezelő) üzemegységeinek, telepeinek üzemeltetése, illetve ellenőrzése. – Felszíni és felszín alatti ember által forgalmazott víz (ivó- és ipari víz, fürdővíz, használati melegvíz) kezelése, tisztítása, szolgáltatása. – Települési és ipari szennyvíz, használt víz tisztítására, kezelésére, felhasználására és elhelyezésére kialakított művek, berendezések üzemeltetése, ellenőrzése. – Víz- és szennyvízminták vétele, előkészítése, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata helyszínen és laboratóriumban. – A környezeti elemek vizsgálata során alkalmazott analitikai eljárások végzése, a mérési adatok elsődleges feldolgozása. – Ember által forgalmazott víz vagy szennyvíz mérése, az adatok naplózása, időszakos értékelése mennyiségi és minőségi követelmények szerint. –

OKJ-szám: 52 853 02Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra) Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Szennyvíztechnológus* VíztechnológusIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5842 01   1.2. Szakképesítés megnevezése: Környezet- és vízgazdálkodási technikus   II. A szakképesítés munkaterülete   2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Környezet- és vízgazdálkodási technikus   2.2. A szakképesítéssel rokon munkakör, foglalkozás:    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    3129    Vízügyi technikus   2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Vízrajzi mérőtechnikusi feladatok ellátása.   – Területi vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok – beosztottként – megoldása.   – Környezetbarát vízkárelhárítási létesítési munkák technikusi feladatai.   – Csatornázási rendszerek üzemeltetése.   – Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése.   – Vízellátási hálózat és műtárgyainak üzemeltetése.  

VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 03 90 08   2. A szakképesítés megnevezése:   Virágkötő-berendező   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető),   – egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Virágkötő-berendező)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:   3. A képesítés célja:   A virágkötészeti, virágkereskedelmi kirakatrendezői, dekoratőri-berendezői, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   Az ábrázolási ismeretekkel is rendelkező szakképesített virágkötő-berendező képes a dísznövénytermelő, virágkötő üzemben, virágárusító standon, pavilonban, virágüzletben, virágszalonban virágkötészeti tevékenység végzésére, külső és belső terek, kirakatok, színpadok virágokkal, növényekkel való díszítésére, virágbolti eladó, virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházi előadó munkakör betöltésére, ilyen munkakörök irányítására, vezetői tevékenység végzésére.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,   – a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, koszorúk, kosarak, vázák, virágtálak, kompozíciók, falidíszek készítése élő virágok, növények, szárazvirág kötészeti anyagok, selyemvirágok, növények, kellékek felhasználásával, és azok csomagolása.   – húsvéti, adventi, karácsonyi, Valentin napi és más, jeles ünnephez kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése,   – esküvői, kegyeleti és egyéb alkalmi virágdíszek, díszítmények készítése élő növényekből, növényi részekből, szárazvirág-kötészeti anyagokból, különféle kellékek felhasználásával,   – külső és belső terek, kirakatok, színpadok virág- és növénydíszítése, növényösszeültetések készítése,   – virágkereskedelmi tevékenység végzése, annak középszintű irányítása,   – önálló vállalkozói tevékenység folytatása, alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok végzése,   – a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,   – valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.   2. Elméleti követelmények   Ismeret szintjén tudja:   – a virágkötészeti tevékenység múltját és a mai virágkötészet irányzatait,   – a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a virágkötészeti tevékenysége során találkozhat,   – a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiai ismereteket (szaporítás, ültetés, kezelés, gondozás, ápolás, kár- és kórképek, élettani betegségek felismerése, valamint az ellenük való védekezés),   – a termesztő berendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,   – az ábrázoló geometriai alapfogalmakat, úgymint   – a térelemek meghatározása, kölcsönös helyzete,   – szabályos testek szerkesztése,   – a térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,   – az axonometria és fajtái,   – a perspektivikus kép keletkezése,   – a virágkötő-berendező szempontjából fontos, az építész, a belsőépítész, a lakberendező, a dekoratőr által felhasznált anyagok és tárgyak fontos sajátosságait,   – a világítástechnikai alapismereteket,   – a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,   – a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,   – a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,   – a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,   – a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,   – az álláskereső technikákat.   Megértés szintjén tudja:   – a színtan alapjait (színkör, színkontraszt és fajtái) és ezek összhangját,   – a virágkötészet esztétikai alapjait, különös tekintettel a díszítő kellékek és selyemvirágok alkalmazására,   – a közösségi termek, irodák, üzletek, lakások funkcióit, azok jellemző berendezéseit, a virágkötészeti termékek felhasználási lehetőségeit,   – az installációk tervezését, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket,   – az egyedi virágkötészeti alkotások felhasználásának területeit,   – a növények részeit és azok élettani funkcióit,   – a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,   – a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,   – az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozás adózási előírásait,   – a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,   – az üzleti terv készítésének menetét,   – az üzleti tárgyalás technikáját,   – a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,   – a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,   – a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,   – a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,   – a kereskedelmi, előadói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,   – a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,   – a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,   – a termék- (márka) menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,   – a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,   – a szolgáltatási etikát,   – a reklám fogalmát és alkalmazását.   Alkalmazás szintjén tudja:   – a faj, fajta fogalmát,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan),   – a virágkötészeti alaptörvényeket, az arányosság, az aranymetszés törvényszerűségét,   – a stílusok, irányzatok jellemzőit,   – a csokrok, koszorúk, virágtálak, vázák készítésének szabályait,   – a növényösszeültetések készítésének elvi alapjait,   – virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban forgalmazott növények, növényi részek előkészítésének, tisztításának, kezelésének, a tartósságuk megőrzésének módjait, okait, szabályait,   – a tevékenység végzése során felhasználható ipari anyagok sajátosságait,   – modellek, makettek, tervrajzok készítését,   – a virágüzlet berendezésének szabályait,   – a kirakatrendezés, teremrendezés szabályait,   – a vevőkkel, megrendelőkkel való foglalkozás, a kiszolgálás szabályait,   – a tevékenysége során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,   – a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a virágkötő-berendező környezetében előforduló esetekre,   – a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,   – a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,   – az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,   – a leltározás folyamatát, követelményeit.   3. Gyakorlati követelmények:   Ismeret szintjén tudja:   – a vásárlókkal, megrendelőkkel foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,   – a készítményekhez szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani, idő- és árkalkulációt végezni,   – a készítményt értékelni, a hibákat felismerni,   – a készítményt térben elhelyezni, a teret díszíteni,   – a stílusokat felismerni, stílusjegyeket alkalmazni,   – dekorációs modelleket, maketteket, tervrajzokat készíteni,   – a látványtervezést.   Jártasság szintjén tudja:   – a különböző csokortípusokat és megkötésük technikáját,   – a különböző koszorú típusokat és megkötésük technikáját,   – az alkalmi díszítések készítésének technikáját (esküvői díszek, évfordulók, ünnepek virágdíszei),   – a szárazvirág és selyemnövény kompozíciók készítésének technikáját,   – a cserepes dísznövények gondozási, ápolási munkáit a virágüzletben,   – a növények, vágott virágok, vágott zöldek kezelését, a tartósság megőrzésének módjait,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben használatos eszközök, szerszámok, alap-, segéd- és díszítőanyagok alkalmazási módjait,   – a kiültetési, illetve virágkötészeti, virágkereskedelmi célra alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári dísznövények felsorolását, jellemzését,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben jelentősséggel bíró évelő dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – a vágott virágot, lombot és termést adó fontosabb díszfák, díszcserjék, szárított virágok, növényi részek alkalmazási lehetőségeit,   – a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban használt vágott virágok, cserepes dísznövények alkalmazási lehetőségeit,   – installációt tervezni, egyszerűbb installációkat elkészíteni,   – a florárium, epifitafa és egyéb összeültetések technikáját.   Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:   – csokrot (kézben kötött csokor, sírcsokor, menyasszonyi csokor) kötni,   – tűzött virágtálakat készíteni,   – ajándékdíszítést, csokor- és növénycsomagolást, díszcsomagolást készíteni,   – ruha és hajdíszeket összeállítani,   – növényösszeültetéseket készíteni,   – kegyeleti koszorút kötni,   – húsvéti, adventi, karácsonyi virágkötészeti összeállításokat (aranzsmanokat) készíteni,   – vázakompozíció(ka)t készíteni,   – szárazvirágból falidíszt, faliképet és kompozíciót készíteni,   – selyemvirágból kompozíció(ka)t készíteni,   – kosárdíszítést készíteni vágott virágból,   – girlando(ka)t készíteni.   Alkotó alkalmazás szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartásával:   – a virágkötészetben leggyakrabban használatos eszközöket, anyagokat, berendezéseket,   – a növények, növényi részek, vágott virágok, kellékek előkészítését a virágkötészeti munkákhoz.   4. Személyi követelmények   A szakma gyakorlásához szükséges   – az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,   – fejlett esztétikai érzék,   – rajzkészség,   – kézügyesség,   – kifogástalan személyi higiénia,   – fejlett kreativitás, alkotókészség,   – lehetőleg egy idegennyelv tudása.   IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   1. A szakmai vizsga részei   1.1. Írásbeli vizsga   1.2. Gyakorlati vizsga   1.3. Szóbeli vizsga   A gyakorlati vizsga nem nyilvános, de a gyakorlati vizsga munkái szakmai kiállításon bemutathatók.   A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.  

OKJ-szám: 33 215 01Betölthető foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozású FEOR 5119Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Virágbolti eladó (középszintű, 8. évfolyam után)- Virágdekoratőr (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkereskedő (középszintű, 10. évfolyam után)- Virágkötő (középszintű, 8. évfolyam után)Ide tartoznak az 511-es alcsoportból a máshová nem sorolható kereskedelmi foglalkozások.Jellemző munkakörök:* Bérmérlegelő * Koszorúkészítő * Koszorúkötő * Köböző * Mázsáló * Mázsamester * Mérlegelő * Mérlegkezelő * Mérlegmester * Térmester * Virágkötő Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   24 2 6129 01 90 07   2. A szakképesítés megnevezése:   Vincellér   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapfokú iskolai végzettség,   – alapvizsga (attól az időponttól, amikortól – jogszabály alapján – az alapvizsga legkorábban letehető), addig alapfokú iskolai végzettség,   – egészségügyi alkalmasság.   (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia).   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Vincellér)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő)    6115    Szőlőtermesztő    6140    Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda)    7222    Bor-, pezsgőgyártó    8112    Italgyártó gépkezelő   3. A képesítés célja:   Kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban folytatott szőlőtermesztési, borászati, borkereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére, azok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített vincellér képes a szőlészeti-borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására.   A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok   – A szőlőnövény (szőlőfajták) és környezeti igényeinek ismerete.   – A szőlő szaporítása.   – Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési elj&a

OKJ-szám: 33 522 04Betölthető foglalkozás: Villanyszerelő FEOR 7624Képzési idő: 3 év (felnőttképzésben legfeljebb 3000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után)* Érintésvédelmi szabványossági villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után)* FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után)Rész-szakképesítések- Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva)Lakóházakban, ipari és gazdasági létesítményekben szereli vagy javítja az áramellátáshoz szükséges vezetékrendszert és a villamos hálózatba beköti a különböző fogyasztókat (villamos gépek, villanybojlerek, szerszámgépek, világítástechnikai eszközök stb.).Feladatai:* a tervrajzok és huzalozási rajzok áttanulmányozása * a védőcsövek falba süllyesztése vagy falra erősítése, az elosztódobozok, a kapcsolók, a biztosítékok, a kapcsolószekrények és a világítástechnikai szerelvények felszerelése, a falban tett kár kijavítása * a vezetőhuzalok lemérése és behúzása a védőcsőbe * a megfelelő vezetővégek csupaszolása és összesodrása * a fogyasztók bekötése és a bekötés helyességének ellenőrzése * a védőföldelések kialakítása és a földelési ellenállás rendszeres ellenőrzése * a villamosvezeték-rendszer meghibásodása esetén a hibahely behatárolása (zárlatos, szakadt vagy összeégett vezetékszakaszok, meghibásodott szerelvények, zárlatos fogyasztó, kiégett világítótestek stb.) és javítása Jellemző munkakörök:* Épületvilágítás-szerelő * Épületvillany-szerelő * Érintésvédelmi ellenőr * Karbantartó villanyszerelő * Villámvédelmi szerelő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7445 Villamossági szerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

A villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.

VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5216 032. A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő3. Hozzárendelt FEOR szám: 76244. Képzés maximális időtartama:Szakképzési évfolyamok száma: 3Óraszám: –5. Elmélet aránya: 30%6. Gyakorlat aránya: 70% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség előírt gyakorlatIskolai előképzettség:A villanyszerelő szakképesítés– tizedik évfolyamra épülő, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.Szakmai előképzettség: –Előírt gyakorlat: –2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év4. Szintvizsga: 1. (a 12. évfolyamon a 3. lezárt félév végén) III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás———————–A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése———————–7624 Villanyszerelő2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA villanyszerelő– épületvillamos berendezést szerel= elosztóberendezést szerel, fogyasztásmérő helyet alakít ki,= erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel,= világítási berendezést és készüléket szerel,= villámhárító berendezést szerel,= épületvillamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– ipari villamos berendezést szerel= kapcsolóberendezést, elosztóberendezést szerel,= ipari energiaelosztó vezeték- és kábelhálózatot szerel,= vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel,= ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos gépet, berendezést szerel= egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel,= villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja,– villamos légvezeték- és kábelhálózatot szerel= légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és légvezetéket szerel,= kábelt fektet és szerel,– munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez, a megfelelő eszközök alkalmazásával,– munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések———————–A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése———————–33 5222 02 Bányavillamossági szerelő33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 08 Villamosgép- és berendezéskezelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 10 Villamosmű-kezelő34 5251 01 Sújtólég- és robbanásbiztosvillamos-berendezés-kezelő51 5222 01 Felvonószerelő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus52 5422 03 Villamosgép és -berendezési technikus IV. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények1. A munkafolyamat előkészítéseA szakember legyen képes– átvenni a munkaterületet,– tanulmányozni és értelmezni a munka műszaki dokumentációját,– szükség szerint javaslatot tenni a terv módosítására,– felmérni és munkafázisokra bontani a szerelési munkát,– felmérni a munkaterület és a munkafolyamat veszélyeit,– meghatározni a munka anyagszükségletét,– meghatározni a munka szerszám- és eszközszükségletét,– meghatározni a munkához szükséges szerelői létszámot,– meghatározni a munkavédelmi eszközszükségletet,– ellenőrizni az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságát, gondoskodni azok szakszerű tárolásáról,– folyamatosan egyeztetni a munkaterületen dolgozó más szakmák képviselőivel,– betartani és betartatni a környezetvédelmi előírásokat.2. Épületvillamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– elosztóberendezést szerelni,– fogyasztásmérő helyet kialakítani,– vezetékhálózatot kiépíteni,– beltéri világítási berendezést szerelni,– kültéri világítási berendezést szerelni,– villamos szerelvényeket elhelyezni és szerelni,– fogyasztói berendezések részére csatlakozóhelyeket kialakítani,– épületinformatikai és épületautomatikai hálózatot kiépíteni,– villámhárító berendezést szerelni,– épületvillamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.3. Ipari villamos berendezés szereléseA szakember legyen képes– kapcsolóberendezést szerelni,– ipari elosztóberendezést szerelni,– ipari energiaelosztó hálózatot szerelni,– vezérlő- és szabályozóberendezést szerelni,– ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani.4. Villamos gép, készülék szereléseA szakember legyen képes– váltakozó áramú forgógépet szerelni,– egyenáramú forgógépet szerelni,– transzformátort szerelni,– villamos gépet, készüléket javítani, karbantartani, kezelését betanítani.5. Villamos légvezeték- és kábelhálózat építéseA szakember legyen képes– légvezetéki oszlopot, tartószerkezetet elhelyezni,– légvezetéket szerelni,– légvezetéki kötést készíteni,– kábelt fektetni tartószerkezetre,– kábelt fektetni talajba,– kábelkötést készíteni,– vízzáró, tűzterjedést gátló kábelátvezetést készíteni,– légvezeték- és kábelhálózatot javítani, karbantartani.6. Munkafolyamatba épített ellenőrzések és mérések végzéseA szakember legyen képes– a munka megkezdése előtt a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munkafolyamatban a szükséges méréseket és vizsgálatokat elvégezni,– a munka átadásához szükséges méréseket és ellenőrzéseket elvégezni,– villamos berendezés érintésvédelmi rendszerén szerelői ellenőrzést végezni,– üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni,– hibameghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végezni.7. Szakmai és egyéb szabályok, követelmények szerinti munkavégzésA szakember legyen képes– munkájában az érintésvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a tűzvédelmi szabályokat alkalmazni,– munkájában a munkavégzés helyszínére vonatkozó különleges szabályokat alkalmazni,– munkája során a munkavédelmi szabályokat betartani.8. Munkafolyamat dokumentációjának elkészítéseA szakember legyen képes– építési naplót vezetni,– a munkavégzéshez meghatározott nyilvántartásokat vezetni,– az ellenőrző méréseket és vizsgálatokat dokumentálni,– elkészíteni a munka szerelői dokumentációját,– elszámoláshoz felmérni az elvégzett munkát. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei– A szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése.– Amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.A szintvizsgaSzintvizsgát az iskolai rendszerű képzés keretében kell szervezni, ha a szintvizsga megszervezésének és lebonyolításának anyagi és technikai feltételeit a vizsgaszervező biztosítani tudja.A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik.A szintvizsga megszervezéséről a vizsgaszervező az elméleti képzést végző iskolával tanévenként, a tanév rendjének meghatározásával egyidőben dönt.A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a gyakorlati képzés szakmai követelményein alapuló gyakorlati vizsgafeladatokat kell a tanulónak megoldania.A szintvizsga témakörei:Fogyasztásmérő hely elkészítéseTöbbszintes épület lépcsőházi világításának megvalósításaRaktár villamos berendezéseinek bővítése (fénycsöves, izzólámpás, dugaszolóaljzat áramkörrel)Őrlőberendezés automatikus indítókapcsolásaSzellőző berendezés vezérlőkapcsolásának elkészítéseVillamos forgó berendezésének forgásirány váltásának elkészítése helyi- és távvezérlésselA szintvizsga tantárgya és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 perc2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartamaKomplex szakmai ismeretekA vizsga időtartama: 180 percA gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartamaSzakmai gyakorlatokA vizsga időtartama: 300 percA szóbeli vizsga tantárgyai és időtartamaKomplex szakismeretekA vizsga időtartama tantárgyanként: max. 10 perc3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett írásbeli vizsgatantárgyból témakörönként egy-egy feladatsort kell megoldania a vizsgázónak. A témakörök feladatsorai a IV. fejezet 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag bocsátja ki, melyet a vizsgázó a vizsgán kap meg. Segédeszközként csak nem programozható zsebszámológép használható.A gyakorlati vizsga tartalmaA gyakorlati vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett gyakorlati vizsgatantárgyból, témakörönként egy-egy gyakorlati feladatot kell megoldania a vizsgázónak. A feladatok a IV. fejezet 1., 2., 3. és 6. pontjaiban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény három változatban állítja össze, melyből a vizsgát megelőzően a vizsgabizottság elnöke, a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben választ.A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a V. fejezet 2. pontjában feltüntetett szóbeli vizsgatantárgyból, négy tételre válaszolva számol be tudásáról a vizsgázó. A központilag összeállított tételek egyenként a IV. fejezet 1. és 8., 2. és 5., 3. és 4., illetve a 7. pontban felsorolt szakmai követelmények alapján kerülnek kidolgozásra.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeiA vizsgázó a szakmai vizsgán azokból a vizsgarészekből, illetve a szóbeli vizsgán azokból a komplex szakismeret részekből kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül eredményesen vizsgázott.5. A szakmai vizsga értékeléseA szakmai elméleti vizsga értékeléseAz írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kibocsátott értékelési útmutató szerint, a feladatsorokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően) egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladatsor megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia. Ha valamelyik feladatsor megoldásának minősítése nem éri el az elégségest, az írásbeli vizsga minősítése elégtelen.A szóbeli vizsga eredményét témakörönként külön-külön, a tételekre adott válaszokat értékelő érdemjegyek alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.A szóbeli vizsgán a vizsgázónak valamennyi tételre adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia.A vizsgabizottság a szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kerekítve állapítja meg. A vizsgabizottság, a munkáját segítő szaktanárok javaslata alapján, ettől a kerekítési szabálytól eltérhet.A szakmai gyakorlati vizsga értékeléseA gyakorlati vizsga eredményét a feladatok megoldására kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján (a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően), egyetlen osztályzattal kell megállapítani.A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak valamennyi feladat megoldására legalább elégséges érdemjegyet kell elérnie. Ha valamelyik témakör feladat megoldásának érdemjegye nem éri el az elégségest, a gyakorlati vizsga osztályzata elégtelen.A szakmai vizsga értékeléseEredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges osztályzatot kapott. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a vizsgázó szakmai elméletből vagy szakmai gyakorlatból kapott osztályzata elégtelen.A sikertelen szakmai vizsga sikertelen része megismételhető a pótlóvizsga és a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint.  

A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére. – A végezhető tevékenységek: = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata, = a földelések kialakításának vizsgálata, = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása, = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, = földelési ellenállások mérése.

  VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLÓJA       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villámvédelem felülvizsgálója       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése     A szakképesítés jogosít az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének 4/1980. BM rendelet (OTSZ) és az MSZ 274/4. szabvány szerint kötelezően előírt felülvizsgálata elvégzésére, illetve ennek alapján a teljes felelősséggel kiállítandó ,,minősítő nyilatkozat” megtételére.   – A végezhető tevékenységek:     = a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata,     = a földelések kialakításának vizsgálata,     = a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása,     = különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata,     = földelési ellenállások mérése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán   – Számon kérhető ismeretek a szakmai elmélet területén:     = mérési módszerek ismerete,     = szerkezeti anyagok ismerete,     = a villámcsapás élettani és egyéb hatásai, mentés, elsősegélynyújtás.   – Számon kérhető ismeretek a szakmai gyakorlat területén:     = objektumok villámvédelmi csoportosítása,     = a felfogók és levezetők működése,     = a földelések működése, fokozatai, a talajok fajlagos ellenállása,     = közös villámvédelem létesítése,     = villámvédelem szükséges fokozatának meghatározása,     = szükséges fokozat műszaki megvalósítása,     = a villámhárító alkatrészek anyaga,     = a belső villámvédelem elvei,     = különleges építmények villámvédelme,     = jelentés és mérési jegyzőkönyv elkészítése.   – Számon kérhető készségek az irányított mérési gyakorlat alapján:     = készség a metrológiailag szakszerű mérések, szerkesztések lefolytatásához,     = jártasság a szerkezeti anyagok meghatározásában,     = felelősség a minősítés megadásában.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga (a vizsga tárgyai):   – 4/1980. BM rendelet (OTSZ) vonatkozó előírásai,   – MSZ 172/1. szabvány vonatkozó előírásainak ismerete,   – MSZ 4851/1. és MSZ 4851/2. szabványok ismerete,   – MSZ 274/1–4. szabványok ismerete,   – villámvédelmi vizsgálatok,   – szükséges mérési eljárások ismerete.   Szóbeli vizsga:   – szóbeli vizsgára kötelezett minden olyan hallgató, akinek az írásbeli dolgozata végeredménye egy adott értékelési tartományba esik, illetve az írásbeli dolgozatnál kiadott fakultatív feladatot nem vagy hibásan oldotta meg.     3.3. Pótvizsgák:   – a sikertelen vizsgát tett hallgatók – tehát azok akiknek az írásbeli dolgozata nem ért el egy meghatározott pontszámot, vagy akiknek a szóbeli vizsgáját nem fogadták el – pótvizsgára jelentkezhetnek a korábbi változatlan vizsgaszabályok szerint.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint],   – előzetes szakképesítés: erősáramú villamosipari szakképesítés.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a vizsgára bocsátás elengedhetetlen előfeltétele     = tanfolyam keretében történő felkészülés,     = a tanfolyam keretében, annak szerves részét képező szerkesztési, mérési gyakorlatokon való rendszeres részvétel,     = mérési gyakorlatról felmentést kaphat az a hallgató, aki érintésvédelmi vizsgabizonyítvánnyal már rendelkezik,     = egyéni felkészülés esetén mérési és szerkesztési gyakorlat igazolása.       * * *      

  Villamosműviolajállomás-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 07   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosműviolajállomás-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   – A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   9229 Villamosművi olajállomás kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az olajállomások szerepe és súlya a villamosenergia-termelés rendszerében,   – a feladatuk ellátásához szükséges matematikai, mechanikai, áramlástani, villamos, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a tüzelőolajok tulajdonságai,   – a tüzelőolajok tárolásának és tüzelésre történő előkészítésének követelménye,   – az olajállomás gépészeti berendezéseinek szerkezeti kialakítása,   – a munkaterületen előforduló mérések.   Jártasságok:   – az olajállomás berendezéseinek üzemeltetése,   – az előírt üzemállapotok létrehozása,   – a kezelőszervek, távvezérlések, automatikák és védelmek kezelése,   – az üzemzavarok felismerése, az okok meghatározása,   – a mérések értékelése,   – az alapvető elsősegélynyújtási teendők.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a berendezések üzemállapotának változtatása,   – az előforduló üzemzavarok elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapozó szakmai ismeretek,   – olajállomási berendezések.   Szóbeli vizsga:   – áramlástan,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 19. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 éves olajállomási gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek meg kell felelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi olajállomás gépész vizsgára bocsátható az, aki   – egészségileg alkalmas,   – betöltötte a 19. életévét,   – alapfokú iskolai végzettsége van,   – a villamosművi olajállomás gépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy   – magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát önálló képzéssel elsajátította.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

– A villamosművi olajállomás gépész feladata a hőerőművek olajállomásának önálló kezelése, az irányítása alá tartozó olajállomás kezelő munkájának irányítása és ellenőrzése, a munkaterületén lévő berendezések biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a területen szükséges hatósági biztonsági előírások betartása és betartatása.  

  Villamosművigőzturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 06   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigőzturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenység összegzése   A villamosművi gőzturbinagépész feladata az erőművi gőzturbinák üzemeltetése. Önállóan tudják a gőzturbinák és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, a rendellenességet felismerni, kiváltó okait behatárolni és lehetőség szerint elhárítani   Képesek a rájuk bízott berendezéseket a leggazdaságosabban üzemeltetni úgy, hogy azok mindig a változó körülmények engedte legjobb hatásfokkal működjenek.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8222 Gőzturbina kezelő       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a hőerőművek szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai villamos és kémiai alapismeretek,   – a gazdaságos és növekményarányos terheléselosztás gazdasági alapfogalmai,   – a gőz mint munkaközeg, legfontosabb tulajdonságai, a víz tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a gőzgépek működésének elméleti alapjai,   – a szivattyúk (örvénygépek és térfogatkiszorítós gépek) működési elve és kezelési ismeretei,   – a szivattyúk (kondenz, tápvíz stb.) szerkezeti felépítésük, üzemeltetési előírásaik,   – gáztalanítók feladata, működési elve, üzemközbeni ellenőrzése, szerkezeti kialakításai,   – a turbina felépítése, működése, részei, turbinaszerkezetek, gőz áramlása,   – az energiaátalakítás folyamata a gőzturbinákban.   – gőzturbinák szabályozása, fajtái,   – nyomásszabályozó, túlfordulatelleni védőberendezések,   – gőzturbinák segédberendezései,   – a hűtővíz, a visszahűtés berendezései,   – az olajrendszer, kenési rendszer,   – a turbina üzeme, indítás, folyamatos üzem, üzemellenőrzés, leállítás,   – gőz- és hőfogyasztás, teherelosztás,   – hőerőművek elvi felépítése, nagyság szerinti felosztása,   – hőerőművek főbb szerkezeti egységei.   Jártasságok:   – különböző gőzturbinák működésének alapelveiben, a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a gőzturbinák kenési, hűtési és szabályozási megoldásainak ismerete, céltudatos működtetése,   – a gőzturbinák segédberendezéseinél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a gőzturbinák üzemeltetési problémái, azok megszüntetése.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a gőzturbinák indítása, üzemeltetése és leállítása,   – a gőzturbinákhoz tartozó segédberendezések kezelése,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítése és önálló elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – közgazdasági, munkajogi ismeretek,   – hőtani, áramlástani szilárdságtani ismeretek,   – vízkezelési és vegyészeti ismeretek,   – villamos gépek,   – irányítástechnika,   – turbinaismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki alapismeretek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Szóbeli vizsga:   – műszaki alapismertek,   – vízkezelési, vegyészeti ismeretek,   – mérés- és irányítástechnika,   – villamos gépek és berendezések,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai és tűzvédelmi ismeretek.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt gyakorlati feladat elvégzése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – betöltött 18. életév,   – egészségi alkalmasság,   – szakmunkás képesítés lakatos, vagy rokon szakmában és 1 év erőművi gyakorlat,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Gőzturbinagépészi vizsgára bocsátható az, aki   – technikusi, üzemmérnöki, mérnöki oklevéllel rendelkezik, vagy   – a villamosművi gőzturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

    Villamosművigázturbina-gépész       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 05   1.2. A szakképesítés megnevezése: Villamosművigázturbina-gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   8229 Villamosművi blokkgépész       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – gázturbinák szerepe és súlya az együttműködő villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, villamos, kémiai, hőtani és irányítástechnikai alapismeretek,   – a gazdaságos üzemeltetés alapfogalmai,   – a kezelt berendezés szerkezeti elemei,   – a villamosművekben alkalmazott gázturbinák típusai,   – a gázturbinák működésének elméleti alapjai,   – a gázturbinák működési elve, felépítése, nagyság szerinti felosztása.   Jártasságok:   – a különböző gázturbinák működtetése,   – a szerkezeti egységek szerepe,   – a beépített védelmi berendezések feladata,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési és szabályozási rendszere,   – a gázturbináknál alkalmazott különböző hajtások működése,   – az automatikák rendszere és feladata,   – a gázturbinák tüzelőanyag-rendszere.     Készségek:   – a gázturbina indítása, üzemeltetése, hibaelhárítása és leállítása,   – az üzemelés során előforduló rendellenességek kellő időben történő felismerése,   – a meghibásodás okának pontos feltárása és elhárítása,   – a technológiailag kapcsolt üzemrészek szakembereivel való együttműködés,   – a munkavédelmi, a tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – gázturbinák és segédberendezésük,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzrendészet, környezetvédelem),   – üzemi gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – műszaki hőtan,   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret.   Szóbeli vizsga:   – irányítástechnika,   – szakmai ismeret,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – saját munkaterületén lévő berendezések biztonságos és önálló kezelése.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 19. életév,   – egészségi alkalmasság,   – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség,   – legalább 1 éves gázturbina üzemi gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   Villamosművi gázturbinagépész vizsgára az bocsátható az, aki:   – a villamosművi gázturbinagépész szakképesítő oktatásban részt vett, vagy szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította.       * * *      

A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése. E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.  

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

A villamosművi vezetőgépész feladata az erőművek kazán- vagy turbinaüzemének közvetlen irányítása.

  VILLAMOSMŰVI VÍZELŐKÉSZÍTŐ GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 09   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi vízelőkészítő gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi vízelőkészítő gépész feladata a hőerőművek vízelőkészítőjének gépészeti, technológiai üzemeltetése.   E képzettséggel önállóan tudják üzemeltetni a különböző technológiai főberendezéseket és kezelni a hozzájuk tartozó segédberendezéseket, a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni és azokat elhárítani.     2.3. A szakképzéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     – –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a vízelőkészítés szerepe és súlya az erőmű egészében,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, kémiai, mechanikai, gépészeti, irányítástechnikai és villamos alapismeretek,   – a kezelt berendezést felépítő anyagok,   – a víz mint munkaközeg legfontosabb tulajdonságai,   – a felhasznált vegyi anyagok legfontosabb tulajdonságai,   – a legfontosabb áramlástani alapismeretek,   – a használt technológiák elméleti alapjai,   – az egyszerű szivattyúszerkezetek és kezelésük elméleti alapjai,   – a vízelőkészítés lehetséges elvi felépítése, a kiindulási minőség és az elvárt minőség szerinti felosztása,   – a vízelőkészítés főbb szerkezeti egységei,   – a vízelőkészítés fejlődésének története, felhasználási területei,   – a kapcsolódó szakmák alapvető jellegzetességei,   – az alkalmazott mérések elvi alapjai.     Jártasságok:   – különböző víztisztítási technológiák alapelvei,   – az egyes technológiák berendezéseinek felismerése,   – az egyes berendezések szabályozási megoldási ismerete, céltudatos működtetése,   – az egyes berendezéseknél alkalmazott villamos hajtások hidraulikus és pneumatikus berendezések céltudatos működtetése,   – a szivattyúzás legfontosabb ismeretei, a főbb szivattyútípusok kezelése,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei,   – a technológiák automatizáltsági fokának, a kezelési létszám és a szakképzettség összefüggései,   – az alkalmazott mérések műszereinek kezelése,   – az alkalmazott kémiai meghatározások módszerei.     Készségek:   – a vízelőkészítés főberendezéseinek kezelése,   – a kapcsolódó segédberendezések kezelése,   – vegyszerismeret,   – a rájuk bízott berendezések legjobb hatásfokú, változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a rendellenes működés kellő időben történő felismerése, a hibaokok felderítse és önálló elhárítása,   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a technológia szerint kapcsolódó üzemrészekkel való szoros együttműködés,   – üzemzavar, vészhelyzet felismerése és szakszerű elhárítása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem),   – szakmai gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei   Írásbeli vizsga:   – elvi alapismeretek,   – anyagok,   – technológiák.   Szóbeli vizsga:   – üzemeltetés és ellenőrzés.   Gyakorlati vizsga:   – gyakorlati számítások,   – meghatározások,   – kezelés.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:   – a 18. életév betöltése,   – egészségi alkalmasság,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi vízelőkészítő gépész vizsgára bocsátható, aki   – gépésztechnikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – a villamosművi vízelőkészítő gépész szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása. Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.

  * * *     Villamosművi kezelő (a technológia és a tevékenység megjelölésével)       VILLAMOSMŰVI ALGÉPKEZELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5252 06   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi algépkezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi algépkezelő feladata a villamosművi segédberendezések üzemeltetése, a villamosművi segédberendezések önálló kezelése, a rendellenességek felismerése, kiváltó okai behatárolása és azok elhárítása.   Képes a legjobb hatásfokkal üzemeltetni a szállítóberendezéseket a változó körülmények között.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető:     Ismeretek:   – az erőmű szerepe és súlya az energiarendszerben   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges fizikai, matematikai, mechanikai, hőtani és kémiai alapismeretek,   – villamos működtetésű gépek alapismeretei,   – víz- és vegyi alapismeretek,   – áramlási alapismeretek (közlekedő edények),   – csővezetékek, szállítóvezetékek megismerése a szállított közegek függvényében,   – szivattyúk fajtái, felépítése, alkalmazási területeik,   – a turbina főbb szerkezeti elemei,   – az algépkezelő tevékenysége a gépek üzembe helyezése, folyamatos üzemeltetése, leállítása és üzemzavarok esetében,   – erőművi körfolyamatok blokk- és gyűjtősínes rendszerben.     Jártasságok:   – a segédberendezések szerepe, helye a hőerőművek rendszerében,   – a gőzturbinák szerkezeti egységeinek felismerése,   – a fő- és segédberendezések kenési, hűtési rendszerének ismerete és annak kezelése,   – villamos hajtású gépek indítási, leállítási feltételeinek ismerete,   – az erőműben alkalmazott szivattyú típusok,   – az algépek által kiszolgált csővezetékek kapcsolása,   – az algépész hatáskörében alkalmazott automatikák, irányítástechnikák ismerete.     Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a segédberendezések (algépek) indítása, üzemeltetése, leállítása és az üzemzavarok elhárítása,   – a technológiához közvetlen kapcsolódó üzemrészekkel a folyamatos kapcsolattartás, együttműködés,   – a berendezések legjobb hatásfokú, a változó paraméterekhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a különböző rendellenességek, üzemzavarok elhárítása és az önálló cselekvőkészség,   – a nyomástartó edények biztonságtechnikája.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó, általános elméleti ismeretek,   – alapozó szakmai elméleti ismeretek,   – gőzturbinák és segédberendezések, kezelésük gyakorlása,   – biztonságtechnikai ismeretek,   – átfogó üzemi ismeretek és gyakorlatok.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – alapismeretek,   – algépek és segédberendezései.   Szóbeli vizsga:   – algépek és segédberendezései,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeret.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – 18. életév betöltése,   – nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és 1 év szakmai gyakorlat, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésnek feltételei   A villamosművi algépkezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas, és   – szakirányú technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi szállítóüzem-gépész szakképesítő oktatásban részt vett.    

A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése. Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját. Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja. Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján. Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.  

  VILLAMOSMŰVI KALORIKUS GÉPÉSZ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 07   1.2. Szakképesítés megnevezése: Villamosművi kalorikus gépész       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   8229 Egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosművi kalorikus gépész feladata a blokkhoz tartozó gőzkazán és segédberendezéseinek üzemeltetése, az üzemmenet folyamatos ellenőrzése.   Irányítja és ellenőrzi a kazán segédberendezés kezelőinek munkáját.   Üzembe helyezés előtt átvizsgálja a kazánt és segédberendezéseit, biztosítja a technológiai folyamatba való helyes bekapcsolási sorrendet, üzemen kívül helyezéskor a kezelési utasítás szerinti leállási programot végrehajtja.   Folyamatos ellenőrzést hajt végre személyesen, illetve a kezelők útján.   Az optimális üzemeltetés érdekében biztosítja az éghető veszteségek minimumát, a távozó füstgáz előírt paramétereit.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a kazán, mint hőtermelő berendezés feladata az erőművi energiaátalakítás folyamatában,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai, mechanikai, vegyészeti és vízkémiai alapismeretek,   – a kazán gazdaságos üzemeltetésének feltételei, a gazdaságosságot befolyásoló tényezők,   – a kazán- és segédberendezéseinek szerkezeti anyagai, azok tulajdonságai,   – a hőenergetika alapismeretei, ezen belül a vízgőztermelés folyamata, fázisai,   – a legfontosabb áramlástechnikai alapismeretek,   – a vízgépek és légtechnikai gépek működésének elméleti alapjai, különös tekintettel a szivattyúkra és ventilátorokra,   – a kazánok felépítése, szerkezeti elemei, fűtőfelületei,   – a kazánok segédberendezéseinek felépítése, működése,   – a tüzelőanyagok fajtái, tulajdonságai,   – kazánok működés és nagyság szerinti csoportosítása.   Jártasságok:   – a tüzeléstechnikai ismeretek,   – a csővezetékek kiszolgálásának ismeretei (felfűtés, lehűtés, víztelenítés),   – a kazánhoz tartozó biztonsági berendezések (szelepek, vízállásmutatók) működtetése,   – a kazán tüzelőberendezéseinek és égéstermék-eltávolító berendezéseinek ismerete,   – a kazán tartórendszere és a hőtágulásával kapcsolatos ismeretek   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a kazánok biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos üzemeltetése, indítása, leállítása, terhelésváltoztatása,   – az üzemeltetett kazánok legjobb hatásfokú, a hőfogyasztókhoz vagy a gőzturbinák gőznyeléséhez mindig optimálisan alkalmazkodó működtetése,   – a változó minőségű tüzelőanyag gazdaságos és biztonságos felhasználása,   – a kazán és segédberendezései rendellenes működésének kellő időben történő felismerése, a meghibásodások gyors és pontos diagnosztizálása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – hőenergetikai ismeretek, vízgőztermelés,   – áramlástechnika, áramlástechnikai gépek elméleti alapjai,   – szilárdságtan és anyagismeret,   – vízkémiai és korrózióvédelmi ismeretek,   – kazánok mérő, szabályozó, vezérlő és védelmi rendszere,   – villamos ismeretek,   – kazánok szerkezete, felépítése, típusai,   – tüzelőanyagok, tüzeléstechnika,   – kazánok üzemeltetése,   – kazánok segédberendezései,   – kazánok biztonságtechnikája,   – üzemeltetési gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – összefoglaló teszt az alapozó és szakmai tárgyakból, valamint hely- és berendezésismeretekből.   Szóbeli vizsga:   – a képzés során feldolgozott témakörökből.   Gyakorlati vizsga:   – hely- és berendezésismeretekből.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei   A villamosművi kalorikus gépész tanfolyamon az vehet részt, aki   – 20. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége és villamosművi gyakorlata van.   Az előképzettség és a gyakorlati idő lehet   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában és 2 év erőművi gyakorlat, vagy   – középiskolai végzettség és 1 év erőművi gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosművi kalorikus gépész vizsgára bocsátható az, aki a 20. életévét betöltötte, egészségileg alkalmas és   – szakirányú középiskolai végzettséggel, technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a villamosművi kalorikus gépész szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   Mind a tanfolyami részvételnél, mind a vizsgára bocsátásnál az életkor betöltése alól egyedi felmentés adható, de a munkakört önállóan ellátni csak az előírt életkor betöltése után lehet.       * * *      

A villamosművi gázturbinagépész feladata a villamosművi gázturbinák gépészeti üzemeltetése. Képes önállóan kezelni bármilyen teljesítményű gázturbina fő- és segédberendezéseit, felismerni és elhárítani az előforduló rendellenességeket, behatárolni azok kiváltó okait.