OKJ-szám: 31 522 04Betölthető foglalkozás: Villamossági szerelő FEOR7445Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Villamos-távvezeték építő, szerelő, karbantartó (középszintű, 8. évfolyam után)Szereli, javítja és ellenőrzi a villamos energia előállítására, elosztására és felhasználására szolgáló erősáramú berendezéseket (transzformátorok, villamos forgógépek, villamos kapcsolóberendezések, távvezetékek, kábelhálózatok, fázisjavító eszközök stb.).Feladatai:* a villamos energia továbbítására és elosztására szolgáló távvezeték- vagy kábelhálózat kiépítése * a hálózat működtetéséhez szükséges elosztószekrények, transzformátorok, kapcsolóberendezések, védelmi automatikák, fázisjavító eszközök, mérőváltók, feszültség-, áram- és fogyasztásmérő műszerek felszerelése és javítása * a túlterhelés vagy az elöregedett szigetelés miatt leégett transzformátorok, villamos forgógépek (egyenáramú kommutátoros gépek, szinkrongépek, aszinkrongépek stb.) felújítása * műszaki rajzok alapján villamos berendezések tekercselésének elkészítése és a tekercselések bekötése * a villamos gépek és a hálózat közé teljesítményelektronikai eszközöket (egyenirányító hidak, inverterek, fordulatszám-szabályozó automatikák stb.) beépítése * a targoncák, szükségáramforrások működtetéséhez használt akkumulátorok karbantartása * transzformátorok, villamos forgógépek, világítástechnikai eszközök és képcsövek előállítása Jellemző munkakörök:* Akkumulátor- és szárazelem-szerelő * Akkumulátorkészítő * Akkumulátortöltő, -javító * Armatúratekercselő * Áramszolgáltatói hálózatszerelő * Bandázsoló * Bányaelektro-lakatos * Bányakábel- és tömlővezeték-szerelő * Bányavillamossági szerelő * Elektromoshűtőgép-szerelő * Elektroncső-, képcső- és fényforrásszerelő * Háztartásigép-szerelő * Ipari villamoskészülék-szerelő * Izzószál-tekercselő * Jelfogó-tekercselő * Jelzőberendezés- és tartozékszerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültség alatt munkát végző szerelő * Kis-, közép- és nagyfeszültségű kábel szerelője * Kis-, közép- és nagyfeszültségű villamos hálózat szerelője * Önálló hálózatkezelő * Szabadvezetéki villanyszerelő * Szárazelem-szerelő * Tekercskötöző * Tekercselő * Tekercsszigetelő * Transzformátortekercselő * Világítótest-szerelő * Villamosgép-, motor- és -készülék-szerelő * Villamosgép-tekercselő * Villamoshálózati távvezeték- és kábelszerelő * Villamosművi (erőművi állomási) villamos kapcsolóberendezés szerelője * Villamosművi fogyasztásmérő-javító, -szabályozó * Villamosművi szekunderszerelő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7624 Villanyszerelő8193 Gyártósori összeszerelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

  * * *       VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       NAGYFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a villamoshálózat szerepe és súlya a villamosenergia-rendszerben,   – a szaktárgyak elsajátításához szükséges matematikai, fizikai és mechanikai alapismeretek,   – a hálózatszerelés különböző munkafázisai, azok sorrendje,   – az egyes munkafázisokban felhasznált főanyagok,   – a munkafázisok technológiája, az alkalmazott szerszámok és gépek,   – a szereléshez szükséges rajzdokumentáció, a rajzok olvasása,   – a szerelés közben szükséges vizsgálatok.   Jártasságok:   – a hálózatszerelési munkák előkészítése,   – a szükséges szerszámok és munkaeszközök megválasztása,   – a szerelési munkafázisoknál alkalmazott segédszerkezetek elkészítése illetve elkészíttetése,   – a szerelés főanyagainak szállítása,   – az esetleges hibák felismerése és javíthatóságuk megítélése,   – az elsősegélynyújtás ismeretei.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – az egyes munkagépek kezelése,   – a szerszámok, felszerelések használata,   – a hálózatszerelés gyakorlati fogásai.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – alapozó általános ismeretek,   – alapozó szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – gyakorlati szakmai ismeretek,   – biztonságtechnikai ismeretek.     3.2. A szakmai vizsga részei   Szóbeli vizsga:   – alapozó általános ismeretek,   – szakmai ismeretek,   – elméleti szakmai ismeretek,   – biztonságtechnika.   Gyakorlati vizsga:   – kijelölt vizsgafeladat végrehajtása.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő képzésben az vehet részt, aki   – a 18. életévét betöltötte,   – egészségileg alkalmas,   – megfelelő előképzettsége van.   Az előképzettség lehet:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmunkás képesítés lakatos vagy rokon szakmában,   – középiskolai végzettség.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – középiskolai, technikusi, mérnöki vagy okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy   – a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította, vagy   – a nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *       KIS- ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. Szakképesítés azonosító száma: 07 9 7445 02 3 1 13   1.2. Szakképesítés megnevezése: Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7445 Kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő     2.2. A munkakör leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a létesítendő 0,4–35 kV-os távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése.   Önállóan tudják végezni a 0,4–35 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére optimális beszabályozására.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – az oszlopokra, szerelvényekre ható erők meghatározása, igénybevételük vizsgálata,   – a szereléseknél felhasználásra kerülő szerelvények jellemzői, alkalmazásuk módja,   – a nyomvonalrajz olvasása, értelmezése, rajzjelei,   – az oszlopok legfontosabb tulajdonságai, jellemzői, alkalmazásuk módja,   – oszlopállítási módok és minőségi követelmények,   – a különböző feszültségszintű hálózatok súlya, szerepe a villamosenergia-rendszerekben,   – alkalmazott vezető anyagtípusok felépítése, szerkezete,   – a hálózatok főbb szerkezeti egységei,   – a munkafolyamatok részelemei, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségi követelmények,   – a munkabiztonság technikai követelményei,   – a közép/kisfeszültségű transzformátorállomások típusai,   – kisfeszültségű hálózaton alkalmazott elosztószekrény típusok, azok alkalmazási feltételei,   – közvilágítási hálózatok tartószerkezetei, a közvilágítási lámpatestek,   – a megépített hálózaton elvégzendő ellenőrzések,   – hálózatbontási technológiák,   – feszültség közelében végzett munkák esetén az előírt megközelítési távolság,   – villamos áram élettani hatásai, baleseteknél a jelentési kötelezettség,   – az érintésvédelmi módok,   – a munkagépek közelében történő munkavégzés előírásai.   Jártasságok:   – az oszlopalap készítésre vonatkozó minőségi követelmények és a munkabiztonsági ismeretek,   – a technológiai folyamat elvégzése,   – a tartószerkezet-állítás folyamata,   – a vezetékszerelés különböző munkafázisainak elvégzése,   – a transzformátorállomások és közvilágítási hálózatok létesítési folyamata,   – az elvégzendő ellenőrzések területe,   – a hálózatbontás technológiája a műszaki átadás-átvétel minőségi követelményei,   – a nullázás lényegének és feltételeinek ismerete, valamint a különböző gépeknél és szerszámoknál előírt érintésvédelem.   Készségek:   – a munkavédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi előírások alkalmazása,   – a műszaki mentés és elsősegélynyújtás,   – a feszültség közelében végzett munkákra vonatkozó előírások,   – a feszültségmentesítés és munkaterület átadás-átvételének feladatai,   – az áramkörből történő kiszabadítás,   – oszlopszerelés munkafázisai,   – kis- és középfeszültségű hálózatokon alkalmazott szerelvények összeszerelése,   – a vezető kötések és a vezetők bekötése szigetelőkre.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – mechanikai ismeretek,   – szakrajz,   – technológiai ismeretek,   – biztonságtechnika,   – szerelési gyakorlat.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei     A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő tanfolyamon az vehet részt, aki   – egészségileg alkalmas,   – a 18. életévét betöltötte,   – megfelelő előképzettsége és villamosipari gyakorlata van.   Az előképzettség és gyakorlati idő lehet   – villanyszerelő szakmunkás képesítés és 1 év villamoshálózat-szerelői gyakorlat.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő vizsgára bocsátható az, aki   – a kis- és középfeszültségű villamoshálózat-szerelő szakképesítő oktatásban részt vett.     4.3. Esetleges egyéb szempontok   A tanfolyami részvételnél az életkor betöltése alól felmentés nem adható.    

A nagyfeszültségű villamoshálózat-szerelő feladata a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek kivitelezési munkáinak elvégzése. Önállóan tudják végezni a 120 kV-os távvezetékek építésének gyakorlati megvalósítását, képesek a berendezések, szerelvények, vezetékek szakszerű beépítésére, optimális beszabályozására.

  Villamosgép- és készülékszerelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5222 03   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és készülékszerelő     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek   7624 Villanyszerelő     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket.   – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.   – A munkahelytől távol végzett munkára vonatkozó előírások betartása.     2. Elektrotechnikai ismeretek   – Egyenáramú hálózatok.   – Villamos erőtér.   – A mágneses tér.   – Az elektromágneses indukció.   – Váltakozó áramú körök.   – Félvezetők alapjai.     3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése, a munka eredményeinek ellenőrzése és értékelése   – Az alapinformációk tanulmányozása.   – A műveleti sorrend meghatározása.   – Az alkatrészek, anyagok mennyiségének meghatározása és felvételezése.   – A szerszámok, készülékek, eszközök kiválasztása.   – A munkafeladatok elvégzése.   – Jegyzőkönyv készítése.     4. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása   – Műszaki rajzok készítése, alkalmazása.   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Villamos, pneumatikus rajzok készítése, alkalmazása.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     5. Villamos gépek, készülékek mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.     6. Transzformátorok készítése, üzemeltetése, javítása   – Kistranszformátorok méretezése készítése.   – Transzformátorok üzemállapotainak vizsgálata méréssel.   – A teljesítmény és feszültség igénynek megfelelő szabványos transzformátor kiválasztása, alkalmazása.   – Terhelés függvényében a kapcsolási mód meghatározása, elkötés a kapcsolási csoportnak megfelelően.   – Transzformátorok párhuzamos üzemeltetése.   – Transzformátorok üzemvitele.   – Száraz és olajtranszformátorok szerelése, hibakeresése, javítása.     7. Aszinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Motorok telepítése, illesztése a hajtott berendezéshez.   – Az aszinkrongép üzemállapotainak vizsgálata méréssel, jelleggörbéinek felvétele.   – Az aszinkronmotor üzemeltetése     = kalickás motorok indítása,     = csúszógyűrűs motorok indítása,     = egyfázisú motorok indítása.   – Egy- és háromfázisú motorok forgásirányváltása.   – Fordulatszám-szabályozás.   – Az aszinkrongépek fékezése különböző módszerekkel.   – Hibakeresés, javítás.     8. Egyenáramú gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Az egyenáramú gépek fő- és segédpólus tekercseinek, keféinek, kompenzáló tekercselésének elkötése, a gerjesztési irányok ellenőrzése.   – A kommutáció ellenőrzése, kefék beállítása.   – A gerjesztési mód megválasztása az egyenáramú gépeknél.   – Az egyenáramú gépek üzemeltetése     = generátorok feszültségszabályozása, polaritásváltás,     = motorok indítása,     = fordulatszám-szabályozás,     = forgásirányváltás,     = fékezés.   – Üzemállapotok vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     9. Szinkrongépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egyedül járó szinkrongenerátor üzemeltetése, frekvencia, feszültség szabályozása.   – Szinkrongépek párhuzamos kapcsolása, szinkronozás, meddő és hatásos teljesítmény szabályozása.   – Szinkronmotor indítása különböző módszerekkel.   – Szinkronmotor üzemeltetése, fázisjavítás.   – Szinkrongépek üzemállapotának vizsgálata méréssel, jelleggörbék felvétele.   – Hibakeresés, javítás.     10. Különleges gépek alkalmazása, üzemeltetése   – Egy- és háromfázisú kommutátoros gépek alkalmazása, üzemeltetése, javítása.   – Törpe motorok alkalmazása, üzemeltetése, javítása.     11. Villamos forgógépek szerelése   – Álló- és forgórészek tekercselése.   – Forgógépek összeszerelése.   – Mechanikus és villamos hibák megállapítása, javítása.   – Ékszíjhajtás készítése.   – Tengelykapcsoló szerelése.     12. Villamos készülékek szerelése, javítása, üzemeltetése   – Hőszükséglet, fűtőteljesítmény, fűtőellenállás számítása.   – Ellenállásfűtő-berendezések szerelése, javítása.   – Motoros háztartási készülékek szerelése, javítása.   – Helyiségek, világításának tervezése, szerelése.     13. Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése   – Kapcsolókészülékek kiválasztása katalógusból, kapcsolók szerelése, javítása.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek zárlatvédelmének létesítése.   – Villamos gépek, villamos fogyasztó készülékek túlterhelés védelmének létesítése.   – Kisfeszültségű villamos hálózatok túláram és zárlatvédelme.     14. Villamos berendezések létesítése   – Kisfeszültségű villamos elosztóhálózat építése dokumentáció alapján.   – Villamos berendezések létesítése     = anyagigény meghatározása,     = elosztók szerelése, telepítése,     = elosztóhálózat építése,     = EPH létesítése,     = információs hálózat építése.   – Érintésvédelem létesítése.   – Szerelői ellenőrzés, az érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése méréssel.   – Beüzemelés, átadás.     15. Irányítástechnikai berendezések létesítése, üzemeltetése   – Elektromechanikus vezérlések tervezése, építése, működésének ellenőrzése.   – Motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirányváltó, fordulatszám-változtató) építése, telepítése, beüzemelése.   – Elektromechanikus vezérlések hibakeresése, javítása.     16. A villamosiparban alkalmazott vezető- szigetelő- és szerkezeti anyagok   – Villamos gépek és készülékek aktív anyagai.   – Szigetelőanyagok jellemzői, alkalmazása, gyártása.   – Szerkezeti anyagok jellemzői, kiválasztásuk.     17. Villamos gépek és készülékek egyszerűbb alkatrészeinek készítése, pótlása   – Lemezmunkák készítése.   – Gépi forgácsolás: esztergálás, fúrás, gyalulás, marás   – Kézi forgácsolás.   – Oldható és oldhatatlan kötések készítése.     18. Gazdasági, vezetési, szervezési ismeretek   – Munkaviszonnyal, illetve annak létesítésével kapcsolatos jogok és kötelességek.   – Vállalati és vállalkozási formák és jellemzőik.   – Gazdasági alapismeretek.   – A kommunikáció formáinak alkalmazása.     III/2. Követelmények     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetv&eacu

– Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt. – Közreműködik a villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések gyártásában. A meghibásodott villamos gépekben, készülékekben méréssel megállapítja a hibát, a hibát kijavítja, a villamos gépeket megtekercseli. – Ipari létesítményekben vagy más épületekben tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében. – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáraramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Telepíti a gépeket, berendezéseket, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. – Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő- és szabályozó berendezés javításában. A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, üzembe helyezi a gépeket, berendezéseket. – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.

A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.    

Villamosgép- és berendezéskezelő       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5222 08   2. A szakképesítés megnevezése: Villamosgép- és berendezéskezelő       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7445 Villamossági szerelő     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A villamosgép és berendezés kezelő feladata a villamosgépek és kisfeszültségű berendezések önálló kezelése bármilyen teljesítményű villamosműben.   Önállóan tudják a villamosgépeket és a hozzájuk tartozó segédberendezéseket kezelni, és a rendellenességeket felismerni, kiváltó okait behatárolni, és azokat elhárítani.   Önállóan ellátják a kisfeszültségű kapcsolóberendezések kezelését.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – alapvető gazdasági ismeretek,   – villamossági ismeretek,   – erőmű gépészeti üzem,   – műszerek általános tulajdonságai,   – biztonsági előírások rendszere.   Jártasságok:   – villamos szakrajzok olvasása,   – villamosgépek felépítése és működése,   – kisfeszültségű villamos berendezések felépítése és működése,   – meghatározott villamos mérések,   – villamosgépek mérési, vezérlési és szabályozási elvei,   – villamos üzemviteli munkák veszélyforrásai.   Készségek:   – villamosgépek kezelése,   – kisfeszültségű villamos berendezések kezelése,   – munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások alkalmazása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak:   – gazdasági ismeretek,   – villamosságtan,   – szakrajz,   – erőművek gépészeti üzeme,   – villamosgépek,   – kisfeszültségű villamos berendezés,   – villamos mérések,   – villamosgépek mérése, kezelése, szabályozása,   – biztonságtechnika,   – környezetvédelmi ismeretek,   – gyakorlat.     3.2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – szakmai tárgyakból készített tesztkérdések.   Szóbeli vizsga:   – szakmai tételek.   Gyakorlati tételek:   – biztonságtechnikai tételek.       IV. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – egészségi alkalmasság,   – betöltött 18. életév,   – villanyszerelő szakmunkás képesítés,   – tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint].     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei   A villamosgép és berendezés kezelő vizsgára bocsátható, aki   – egészségileg alkalmas,   – szakirányú középiskolai technikusi, mérnöki, okleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, és a tanfolyam anyagát egyéni képzéssel elsajátította,   – villanyszerelő szakmunkás és a villamosgép és berendezés kezelő szakképesítő oktatásban részt vett.       * * *      

  VILLAMOSGÉP ÉS -BERENDEZÉSI TECHNIKUS     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5422 03   2. Szakképesítés megnevezése: Villamosgép és -berendezési technikus     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3118 Erősáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus   3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások   3141 Műszaki programozó   3142 Diszpécser, műszaki koordinátor   3151 Energiagazdálkodó   3153 Gyártóeszköz gazdálkodó   3154 Üzemfenntartási előadó   3155 Időelemző, anyagnorma készítő   3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások   7443 Elektroműszerész   7445 Villamossági szerelő   7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett a villamos energia előállítására, továbbítására, elosztására és felhasználására szolgáló villamos berendezések létesítésében, karbantartásában, javításában és üzemeltetésében vesz részt.   – Közreműködik villamos készülékek, villamos forgógépek, transzformátorok és egyéb villamos berendezések fejlesztésében és gyártásában. Részt vesz a prototípus elkészítésében, és mérésekkel ellenőrzi az előzetes mérnöki számítások helyességét.   – Ipari létesítményekben vagy más épületekben irányítja vagy tevékenyen részt vesz a villanyszerelési munkák szabvány szerinti kivitelezésében.   – Dokumentáció alapján elkészíti az erősáráramú villamos gépek, berendezések vezérlését. Irányítja a gépek, berendezések telepítését, gépkönyv alapján beüzemeli a vezérlő, szabályozó berendezéseket. Meghibásodás esetén megkeresi a hibát, tevékenyen részt vesz a villamos gép, berendezés, vagy a vezérlő és szabályozó berendezés javításában.   – A szerelési munkák befejezésekor ellenőrzi a biztonsági és érintésvédelmi előírások betartását, engedélyezi a gépek, berendezések üzembe helyezését.   – Alkalmas elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján segédtervezői, szerkesztői, beruházási és művezetői feladatok ellátására. Képes tevékenysége során műszaki rajzokat, nyomtatott áramköri terveket, dokumentációkat, PLC vezérlésű programokat, méréseket, jegyzőkönyveket számítástechnika támogatásával elkészíteni.   – Megfelelő műszaki, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy – egyéni rátermettség alapján – önálló vagy társas vállalkozásokat vezessen, műszaki ügyintézői, kereskedői feladatokat lásson el.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó szabályok betartása.   – A balesetvédelem biztosítása.   – Védőeszközök, védőfelszerelések alkalmazása.   – Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése.   – Tűzvédelmi előírások betartása.   – Tűz- és robbanásveszély megelőzése.   – Az áramütéses balesetek megelőzése.   – Az áramütést szenvedett számára elsősegélynyújtás.   – Az érintésvédelmi rendszerek ismerete, ellenőrzése.   – A környezetvédelmi előírások betartása, hulladékok, veszélyes anyagok szakszerű kezelése és tárolása.     2. Műszaki rajzok, dokumentációk készítése és értelmezése   – Alkatrészekről szabadkézi rajz készítése.   – Műszaki rajzok készítése, értelmezése.   – Erősáramú áramútterves és elektronikai rajzok készítése, értelmezése.   – Műszaki dokumentációk készítése, felhasználása.     3. Villamos gépek, készülékek és elektronikus áramkörök mérése   – Műszerek, mérési eszközök kiválasztása.   – Villamos gépek, készülékek jellemzőinek (U, I, P, S, Q, W, n, M) mérése, eredmények kiértékelése.   – Mérési jegyzőkönyv készítése.   – Számítógéppel támogatott villamos gépi mérések végzése.   – Analóg áramkörök vizsgálata.  

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 34 7882 02   Szakképesítések köre: A  

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5499 04   Szakképesítések köre: A   2. A szakképesítés megnevezése: Világítástechnikus   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás       2. A munkaterület leírása   A világítástechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök: világosító, világítási felügyelő, fővilágosító és fényszabályozó kezelő.   A világítástechnikus legfőbb feladata a színházak, művelődési házak, művelődési központok, szabadtéri színpadok és a különféle színházi játszóhelyek, valamint kulturális rendezvények általános és szcenikai világításának szerelési, kezelési és működtetési feltételeinek megteremtése, a munkák irányítása, szervezése és az irányítói feladatok mellett aktív részvétel a feladatok ellátásában. További feladata a mesterséges világítás feltételeinek megteremtése, a fényvetők megvilágítás céljára történő beállítása, szerelése, működtetése, és az ezzel kapcsolatos munkák irányítása, összehangolás. A berendezések javításának és karbantartásának megszervezése, a biztonságos munkafeltételek megteremtése. Előadások, próbák és rendezvények világítási igényét biztosítja, a tűz- és munkavédelmi előírásokat betartja és a hozzá beosztottakkal is betartatja. A művészi igényeknek megfelelően irányítja a világosítók és villanyszerelők munkáját. Vezetői tevékenységét a színház műszaki vezetőjének vagy főmérnökének irányítása mellett, annak beosztottjaként látja el, és rendelkezéseit végrehajtja.   Annak ismeretében, hogy a színpad veszélyes üzem, látja el felelősségteljes vezetői feladatát, legjobb szakmai felkészültsége mellett, és ugyanezt megköveteli beosztottaitól is.     2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:     1. A jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:   A jelölt ismerje:   – a színház és színpad általános és szcenikai világítási rendszerét, annak biztonságos működtetését és kezelését,   – a próbák és előadások, valamint rendezvények világítási igényét,  

  Vezérlés- és szabályozástechnikai technikus       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5442 07   2. A szakképesítés megnevezése: Vezérlés- és szabályozástechnikai technikus       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3121 Gyengeáramú villamosipari technikus     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3117 Bányagépész technikus   7119 Bányagép- és berendezésszerelő I.   3139 Számítógép-kezelő   3139 Számítástechnikai szoftverüzemeltető  

Vetőmagtermesztő és -minősítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   32 6206 03   2. A szakképesítés megnevezése:   Vetőmagtermesztő és -minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   Valamennyi kertész és általános mezőgazdasági szakmunkás szakmai végzettség.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Vetőmagtermesztő és -minősítő   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6129    Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások    5112    Gazdabolti eladó    5113    Piaci, utcai, vásári árus, átvevő   3. A képesítés célja:   Növény és kertészeti árutermesztésben jártas munkásokkal   a) megismertetni a vetőmagtermesztés sajátosságait és speciális elméleti és gyakorlati követelményrendszerét,   b) elsajátíttatni a vetőmagvizsgálat és vetőmag-minősítés alapelveit.   Fenti ismeretek megszerzése és a továbbiakban előírt gyakorlati követelményként elvégzett munka után az alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.   4. A munkaterület jellemzése:   A szakképesített vetőmagtermesztő és -minősítő vállalkozhat vetőmag-szaporításra a szaporító terület elővetemény korlátozás és izolációs távolság figyelembevételével való kijelölésre a szaporítás szántóföldi ellenőrzésre való előkészítésére és a szakszerű betakarításra.   Vállalkozhat a technológiai előírások betartásával fajta és F1 vetőmag előállítására.   Elvégezheti saját nyersárujának előzetes értékbecslését, megállapíthatja a hulladék és idegenmag-tartalmat és előzetes csírázóképességi, illetve nedvességtartalmi vizsgálatot végezhet.   A szakképesítés vetőmagtermesztő és -minősítő – elsősorban a kapott és az adott fajtára vonatkozó termesztés-technológiai előírások szerint növénytermesztő jellegű zömében fizikai munkát végez.   A szakképesítés önmagában irányító és vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.   III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK   1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   – szaporító terület kijelölése (elővetemény korlátozás megállapítása – feljegyzések vagy táblatörzskönyv alapján, izoláció kimérése és bejárása),   – általános növénytermesztési alapműveletek:   talaj-előkészítés, vetés, tápanyag-utánpótlás, növényápolás, növényvédelem,   – speciális vetőmag-termesztési műveletek.   Frakcionált vetés, idegenelés, egészségi állapotra, illetve egyéb tulajdonságra való szelekció, speciális hibrid-előállítási munkák pl. címerezés vagy steril fertil egyedek megkülönböztetése, kivágása stb. szántóföldi ellenőrzésre való előkészítés,   – betakarítási művelet különös tekintettel a vetőmag minőségének megőrzésére és a termelés elkülönített kezelésére,   – szakszerű nyers vetőmag betárolás, illetve átadás,   – vetőmag-vizsgálati alapismeretek.   A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök szakszerű használata és karbantartása. Erő és munkagépek használata külön jogszabályban előírt jogosítvány birtokában.   Anyagok, növényvédő szer, műtrágya szakszerű kezelése.   Alapvető vizsgálatokhoz szükséges gépek, mérlegek, szárítószekrény használata.   A teljes munkafolyamat során a környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartása.   2. Elméleti követelmények   Ismeret szintjén tudja:   Speciális ismeretek:   – faj-, fajta fogalmát   – nemesített vetőmag fogalmát,   – nemesített vetőmag szaporítási lépcsőit,   – kereskedelmi vetőmag fogalmát,   – standard vetőmag fogalmát,   – vetőmag-előállítás alapelveit,   a) hagyományos fajtáknál,   b) hibrid növényeknél,   – izoláció fogalmát és célját,   – elővetemény korlátozás célját,   – vetőmag értékmérő tulajdonságait,   – súlypótlékos vetőmaghasználat célját és alkalmazását,   – egymenetes és frakcionált vetés közötti különbséget,   – idegenelés fogalmát, célját,   – egészségi állapotra és egyéb tulajdonságokra való szelekció célját,   – hibrid-előállításnál idegen és öntermékeny

  Veszélyesáru-/ADR ügyintéző       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben   szerepelő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5482 03   2. A szakképesítés megnevezése: Veszélyesáru-/ADR ügyintéző       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   9129 Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglakozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   3621 Szállítmányozási ügyintéző   3126 Környezetvédelmi szakelőadó   3154 Üzemfenntartási, üzembiztonsági foglalkozású   5359 Települési hulladék gyűjtő-szállító   3524 Polgári védelmi foglalkozások     3. A munkaterület rövid leírása   Azon termelő, feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltatói, szállítói ágazatok telephelyei, ahol a hatályos besorolások, jogszabályok szerinti veszélyes anyagok, gyártmányok, készítmények, áruk, hulladékok stb. előállítása, kezelése, csomagolása, tárolása, szállításra/fuvarozásra előkészítése és azok telephelyen kívüli szállítása, fuvarozása, feladása és fogadása rendszeresen vagy esetenként történik.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     Elsősorban az ADR, RID, ADN/ADNR, IMDG-kódex, ICAO–MU/IATA-VÁE előírásokból eredő feladatok végrehajtása, a kötelezettségek ellenőrzése. Különösen:   – a szállítási módozatok meghatározása,   – a veszélyes áruk szállításra való előkészítése,   – csomagolóeszközök, szállítóeszközök járművek kiválasztása, ellenőrzése,   – felszerelések kiválasztása, ellenőrzése,   – jelölések meghatározása,   – engedélyek beszerzése, jóváhagyási eljárások megszervezése,   – okmányok beszerzése, ellenőrzése,   – adatellenőrzés,   – a veszélyes áruk rakodásának ellenőrzése,   – nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése,   – oktatási feladatok megszervezése és/vagy ellátása,   – veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szakmai és jogi követelmények ismerete.     2. Követelmények   – A különböző veszélyes áruk lehetséges szállítási módjainak meghatározása a biztonság és gazdaságosság szempontjai szerint.   – Az alkalmas csomagolási módok meghatározása a vonatkozó szabályzatok alapján, a megfelelő csomagolóeszköz kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.   – A megfelelő szállítóeszköz és jármű kiválasztása a biztonság szempontjai és a vonatkozó szabályzatokban meghatározott követelmények szerint.   – Az alkalmas felszerelések kiválasztása a szállítási feladat ismeretében.   – A szállítási okmányok, kísérőokmányok kitöltésére, az adatok ellenőrzésére vonatkozó jártasság.   – A megfelelő jelölések meghatározása a vonatkozó szabályzatok és a szállítási feladat ismeretében.   – A rakodások megtervezése, a rakodásra vonatkozó tilalmi és elkülönítési szabályok ismeretében.   – Az átmeneti tárolás szállítással összefüggő kérdéseinek megoldása.   A követelmények elsajátításához ajánlott tanfolyami óraszám a szükséges gyakorlatokkal együtt: 80 óra.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok   – A veszélyes áruk nemzetközi szállításával (közúti, vasúti, vízi, légi) kapcsolatos tudnivalók.   – Szállítási módok.   – Csomagolóeszközök, feltételek.   – Felszerelések, eszközök.   – Küldeménydarabok, szállítóeszközök és járművek jelölése.   – Rakodási előírások.   – Okmányok.   – Szabályzatkezelés.   Használható segédeszközök: szabályzatok, katalógusok, jegyzet.     2. A szakmai vizsga részei     Írásbeli vizsga:   – teszt megoldása,   – az 1. pont feladatait felölelő komplex példamegoldás,   – különféle szállítási okmányok kitöltése.   Az írásbeli vizsga a gyakorlati vizsgának felel meg.     Szóbeli vizsga:   – a veszélyes áruk közúti, vasúti, légi, belvízi, valamint tengeri úton történő szállítására vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírások,   – szállítás előkészítése,   – ellenőrzési feladatok.       V. A szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     1. A szakképzésben való részvétel feltételei   a) A hallgatókra vonatkozóan:   – középiskolai érettségi,   – 2 év vállalati gyakorlat (ajánlatos a gyakorlat olyan munkahelyen, ahol veszélyes anyagok szállításával is foglalkoznak).   b) A képzőkre vonatkozóan:   – a tanfolyam (vizsga) indításának feltételei:     = legalább ADR (vagy RID) szabályzat, hallgatói példányszámban,     = érvényes IMDG-kódex, ICAO/IATA, RID (vagy ADR), ADN, ADNR szabályzatok megléte, minimum 1 példányban.     2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a szakképesítő tanfolyamon való részvétel.       * * *      

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 16     2. A szakképesítés megnevezése: vésnök (a tevékenység megjelölésével):  

OKJ-szám: 54 215 02Betölthető foglalkozás: Ékszerkészítő, ötvös, drágakőcsiszoló FEOR7522Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Vésnök (tevékenység megjelölésével)Ékszereket és dísztárgyakat készít nemes-, színes- és könnyűfémből, vágja és keretbe foglalja a drágaköveket, féldrágaköveket.Feladatai:* ékszerkészítés, dísztárgyak előállítása a felizzított fém hengerlésével, húzásával, kalapálásával, különböző szerszámokkal való megmunkálásával * drágakövek csiszolása, foglalatba helyezése * fémtárgyak díszítése véséssel * ékszerek átalakítása, javítása Jellemző munkakörök:* Arany- és ezüstvésnök * Bélyegklisé-készítő vésnök * Briliánscsiszoló * Domborcímkevésnök * Drágakővágó, -csiszoló * Dróthúzógyémánt-készítő * Ékszervésnök * Fémbélyegző-készítő * Fémdíszműves * Fémverő, kalapácsoló * Fémvésnök * Fényképvésnök * Gravírozó * Gumi- és műanyagvésnök * Gumibélyegző-készítő * Gyémántcsiszoló * Hangjegymetsző, hangjegyvésnök * Ipari drágakőcsiszoló * Kőcsiszoló (féldrágakő-) * Linóleumvésnök * Litográfiai kővésnök * Nyomdai vésnök * Nyomóhengervésnök * Ötvös, cizelláló * Pantográfvésnök * Reliefvésnök * Textilvésnök * Vésnök Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2624 Iparművész7424 Ipari nemesfém-megmunkálóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1832 04   Szakképesítések köre: B   2. A szakképesítés megnevezése: Vers- és prózamondó előadóművész   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások       2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A hivatásos vers- és prózamondó, valamint verséneklő előadóművész olyan előadóművészi tehetséggel, pszichikai adottságokkal, kifejezőkészséggel, általános műveltséggel, stílusismerettel és magas szintű beszédkultúrával rendelkező szakember, aki képes önálló művészeti tevékenység folytatására: irodalmi alkotások értő és értető, egyéni felfogású, hiteles művészi tolmácsolására.   Közreműködhet pódiumműsorokban, szerkeszthet és bemutathat önálló műsort illetve előadóestet, és jogosult speciális szakértelmét igénybevevő színház- és médiamunkában részt venni, rádió-, tv-, film-, szinkronszereplést vállalni.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:   Általános követelmények   A jelölt rendelkezzen:   – megfelelő pszichikai és fizikai adottságokkal,   – előadóművészi tehetséggel, beszéd-, és kifejezőkészséggel,   – egészséges orgánummal, helyes artikulációval, kultúrált beszéddel, (képzett énekhanggal).     1. Általános ismeretek     1.1. Magyar és világirodalom   Ismerje:   – a magyar és a világirodalom történetének főbb korszakait, jelentős alkotóit és tevékenységüket,   – a különböző irodalmi stíluskorszakok sajátosságait, jellemzőit,   – a főbb irodalomelméleti alapfogalmakat.   Rendelkezzen:   – alapvető könyvtárhasználati ismeretekkel,   – vers- és szövegelemzési készséggel.   Legyen képes ezeket beépíteni pódiumi gyakorlatába.     1.2. Művelődéstörténet   Ismerje:   – a művelődéstörténet főbb korszakait,   – az irodalmi művek kultúrtörténeti hátterét.   Legyen képes ezeket az ismereteket pódiumgyakorlatában hasznosítani.     2. Szakmai elmélet     2.1. Dráma- és színháztörténet   Ismerje:   – a színjáték eredetének, kialakulásának, fejlődésének folyamatát,   – az európai színjátszás vázlatos történetét a görögöktől a jelentős kortárs irányzatokig,   – a magyar színjátszás történetét a kezdetektől napjainkig.     2.2. A magyar pódiumművészet története   Ismerje:   – a pódiumművészet sajátosságait,   – a magyar pódium-(szavaló)művészet kialakulásának történetét,   – a magyar pódium-(szavaló)művészet főbb periódusait,   – a művészeti ág legfontosabb magyar képviselőinek tevékenységét, stílusjegyeit.   Legyen képes a színjátszás és a szavalóművészet azonosságainak és különbözőségeinek a felismerésére a színháztörténeti periódusokban.     2.3. Dramaturgiai alapismeretek   Ismerje:   – a dramaturgia és a műelemzés alapvető szempontjait és fogalmait.   Legyen képes művészi alkotómunkája folyamán megteremteni a szerzői és előadói szándék, a tartalom és a forma, az egész és a rész harmonikus szerkezeti egységét.     3. Szakmai gyakorlat     3.1. Pódiumgyakorlat   Ismerje:   – a pódium-előadására való felkészülés munkafolyamatait: anyaggyűjtéstől a bemutatóig,   – a pódiumi megszólaltatás dramaturgiai, művészi és technikai elemeit,   – az élőbeszéd, a felolvasás, a színpadi, a pódiumi és a mikrofonbeszéd különbségeit,   – a különböző műfajú és stílusú művek tolmácsolási módjait.   Legyen képes:   – személyiségének megfelelő munkamódszer, szövegtanulási technika kidolgozására,   – verses és prózai művek (énekelt versek) önálló értelmezésére és művészi interpretálására,   – rendezői instrukciók végrehajtására,   – többszereplős pódiumműsorban való összehangolt közreműködésre,   – egy 45 perces önálló előadóest megszerkesztésére és bemutatására.     3.2. Beszédkészség, beszédtechnika   Ismerje:   – a szöveg nélküli és szöveges légző- és hangadási gyakorlatokat,   – a hangterjedelem, hangerő bővítő és a hangszín változtató gyakorlatokat,   – az artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat,   – a mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, tempó/ritmus, szünet szabályait.   Legyen képes:   – a helyes légzéstechnika alkalmazására,   – a kiművelt, csengő középhang rezonanciadús megszólaltatására,   – a kifogástalan artikulációra,   – a beszédfolyamat váltásaira (magassági-, erősségi-, hangszín-, tempó/ritmus váltások),   – a szöveg értelmi tagolására, struktúrájának, hierarchiájának felismerésére,   – a művészi beszéd érzelmi kifejezési eszközeinek meggyőző használatára.   A verséneklő előadóművész rendelkezzen megfelelően képzett énekhanggal.     3.3. Repertoár   – 60, különböző műfajú, stílusú és hangvételű vers, prózai mű, illetve énekelt vers – magyar és külföldi klasszikus, illetve kortárs szerzők műveiből – egyéni felfogású, magas színvonalú előadásban,   – ezen felül legalább egy egyénileg szerkesztett tematikus, vagy egy-egy szerzőt bemutató önálló est.   Amennyiben a jelölt nem kíván önálló estet bemutatni, úgy 60 helyett legalább 80 irodalmi alkotás szerepeljen a repertoárján.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A vizsgára bocsátás feltételei   Szakmai alkalmasság:   – a pódiumszerepléshez szükséges pszichikai és fizikai adottságok,   – elsajátított beszédtechnikai alapok (helyes légzés, intonáció, artikuláció),   – a helyes hangsúlyozás és hanglejtés, a megfelelő tempó és ritmus biztos alkalmazása,   – kiművelt előadóművészi képességek.   Hároméves – megismételt vizsga esetén ötéves – dokumentumokkal igazolt szakmai gyakorlat – A versmondó műhelyekben, szavalóversenyeken, pódiumműsorokban, előadóesteken való közreműködést az oktató vagy a rendező referenciája, helyezést igazoló oklevél, plakát, műsorfüzet, szerződés, rendező szerv véleményezése, kritika igazolhatja.   A repertoár, illetve önálló est esetén azok forgatókönyveinek leadása a vizsga előtt egy hónappal.     2. A szakmai vizsga részei   A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.   A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.     2.1. Gyakorlati vizsga:   – a jelölt – a vizsgabizottság kijelölése és instrukciója alapján – a repertoárjából 6–10 különböző műfajú, stílusú és hangvételű verset, prózát, illetve énekelt verset ad elő, esetleg elemzi azokat,   – a helyszínen kapott ismeretlen verset vagy prózát művészi igénnyel felolvassa, értelmezi,   – a leadott önálló est félórás rövidített változatát bemutatja, ezt követően válaszol a vizsgabizottságnak az előadóesttel kapcsolatos szakmai kérdéseire (szerkesztés, dramaturgia, szövegértelmezés, előadói, esetleg színpadi megoldások).     2.2. Szóbeli vizsga:   A jelölt a MASZK Országos Színészegyesület által közzétett, a hivatásos szakmai szervezetekkel és a vizsgabizottság elnökével egyeztetett – az európai és a magyar színháztörténet korszakait átfogó, és a kiemelkedő magyar előadóművészek pályaképét ismertető – tételsorból húzott tételek alapján, komplex módon ad számot felkészültségéről.     3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével   A vizsga során a jelölt feleljen meg a III. pontban meghatározott szintek szerinti szakmai követelménynek.     4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele   A jelölt felmenthető az elméleti vizsga alól, ha valamely felsőfokú oktatási intézményben eredményes szigorlatot tett színház- és drámatörténet tárgyakból, és ezt leckekönyvvel igazolja.   A szakmai gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.     5. A szakmai vizsga értékelése   A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból legalább elégséges osztályzatot kapott.   Amennyiben a vizsgabizottság a jelölt gyakorlati teljesítményét elégtelennek ítéli, úgy a jelölt csak újabb két év szakmai gyakorlat után jelentkezhet az ismételt vizsgára.   A jelöltnek a gyakorlati vizsgát követő egy éven belül teljesítenie kell a szóbeli vizsga követelményeit is, különben gyakorlati vizsgája is érvényét veszti. Amennyiben a jelölt nem felel meg a szóbeli vizsgán, két hónap felkészülési idő után javítóvizsgát tehet.       V. Egyéb tudnivalók     A szakképzés megkezdésének feltételei:   Iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga       * * *      

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1832 04   Szakképesítések köre: B   2. A szakképesítés megnevezése: Vers- és prózamondó   Szakmacsoport: 4         II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások       2. A munkaterület rövid leírása:   A vers- és prózamondó olyan – a színjátszással rokon, de tőle mégis független – önálló művészeti tevékenység folytatására jogosító szakma, amelynek gyakorlója képes irodalmi alkotások önálló feldolgozására az előadandó műben foglalt érzés- és gondolattartalom értő és értető, egyéni felfogású, művészi tolmácsolására.   Jogosult pódiumműsorokban (irodalmi összeállítás, ünnepi rendezvény, gyermekműsor stb.) közreműködni, önálló műsort bemutatni, rádió-, tv-, szinkronszereplést vállalni, és iskolai oktatáson kívül versmondást tanítani.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések         III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. Általános ismeretek   1.1. Magyar és világirodalom   A jelölt ismerje:   – az irodalmi művek elemzésének főbb módjait, alapelveit,   – a magyar és a világirodalom történetének főbb korszakait, jelentős alkotóit és tevékenységüket,   – a különböző irodalmi stíluskorszakok sajátosságait, jellemzőit,   – a főbb irodalomelméleti alapfogalmakat,   – a szövegelemzés és szövegfonetika elméletét és módszereit.   Rendelkezzen:   – alapvető könyvtárhasználati ismeretekkel,   – verselemzési készséggel.   Legyen képes ezeket beépíteni pódiumi gyakorlatába.   Legyen képes a különböző irodalmi alkotások történelmi és társadalmi hátterének kimutatására, különböző művek összehasonlítására.     1.2. Művelődéstörténet   A jelölt ismerje:   – az őskori és a folyami kultúrákat,   – a görög és római,   – a középkor,   – a reneszánsz és humanizmus,   – a reformáció és ellenreformáció,   – a felvilágosodás,   – a klasszicizmus és   – az európai és magyar romantika korának kultúráját,   – a magyar reformkort,   – XIX. század II. felének kultúráját a századfordulóig,   – az európai avantgárd irányzatait és hatását a magyar művészeti életre,   – a két világháború közötti magyar művelődési életet, jellegzetességeit,  

OKJ-szám: 52 811 02Betölthető foglalkozás: Vendéglátó, vendéglős FEOR 5121Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRáépülések*** Vendéglátásszervező (középszintű, érettségivel)Rész-szakképesítések- Étkezdés (középszintű, 8. évfolyam után)- Vendéglátó eladó (középszintű, 8. évfolyam után)Megtervezi, megszervezi és irányítja a vendéglők, éttermek, kávéházak, panziók és kisebb hotelek működését.Feladatai:* a vendéglátóhely arculatának megtervezése, kialakítása * a megrendelendő áruk listájának összeállítása, az igénylések kiadása * munkabeosztás megszervezése, a személyzet munkájának ellenőrzése * részvétel a vendégek kiszolgálásában, az ételek, italok elkészítésében, a beszerzésben és raktározásban * a vendéglátóhely műsorainak megszervezése, reklámról való gondoskodás * kimutatás vezetése a bevételekről és kiadásokról Jellemző munkakörök:* Büfé-, bisztróvezető * Cukrászda-, fagylaltozóvezető * Eszpresszó-, kávézóvezető * Étkezdés * Kifőzdés * Kocsmáros * Söntés-, italboltvezető * Turistaszállás-vezető Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:5111 KereskedőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ II.   I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai   1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető II.   3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325   4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:   – alapfokú iskolai végzettség,   – szakmai előképzettség.   5. Előzetes szakmai gyakorlat: –   6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:   – a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.   7. Előírt gyakorlat: –   8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.   9. Elmélet aránya: 70%   10. Gyakorlat aránya: 30%   11. Évfolyamok száma: –   II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai   12. Szakmai alapképzés időtartama: –   13. Szintvizsga: –   III. A szakképesítés munkaterülete   1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás    A munkakör, foglalkozás    FEOR száma    megnevezése    1325    Vendéglátó tevékenységet folytató részegység (üzlet) vezetője   2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   A vendéglátó üzletvezető   – a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,   – kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,   – folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,   – elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,   – megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,   – biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,   – gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,   – teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.   IV. A szakképesítés szakmai követelményei   A vendéglátó üzletvezető a vendéglátó-ipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell   – a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,   – az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,   – az árképzési és áralkalmazási módszereket,   – az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.   V. A szakképesítés vizsgakövetelményei   1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.   2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó   – az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátóipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,   – képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.   3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás   3.1. A vizsgázó ismerje,   – a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,   – a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,   – a vendéglátó-ipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,   – a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,   – a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,   – az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,   – a felszolgálási és terítési módokat,   – az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,   – a korszerű táplálkozás követelményeit,   – az alapvető higiéniai előírásokat,   – az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,   – az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.   3.2. A vizsgázó legyen képes:   – a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,   – a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,   – a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,   – a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,   – a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,   – az ét- és itallap szerkesztésére,   – a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,   – a vendéglátó-ipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,   – a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,   – az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,   – az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,   – hatékony költséggazdálkodásra.   4. A szakmai vizsga részei:   – írásbeli vizsga,   – szóbeli vizsga.   4.1. Írásbeli vizsga   Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.   Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:   – vendéglátó gazdálkodási ismeretek.   4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:   – az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,   – a készletezési hatékonysági mutatókat,   – az alkalmazott árrésszintet,   – az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,   – a leltárkészlet értékét,   – a tervezett bérhányad mértékét,   – a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,   – a készlet-nyilvántartási átlagárat,   – az adó- és járulék kötelezettséget,   – a bruttó beszerzési és eladási árakat.   4.2. Szóbeli vizsga   A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.   A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:   – általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,   – vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,   – jogi ismeretek,   – élelmezési ismeretek,   – rendezvényszervezési ismeretek,   – üzleti-ügyviteli ismeretek,   – üzleti kommunikáció.   4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények   A vizsgázó ismerje:   – a piacgazdaság kialakulását és működését,   – a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,   – a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,   – a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok – vállalkozásokat is segítő – feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,   – a vállalkozási formákat és lehetőségeket,   – az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,   – a vendéglátás rövid történetét,   – a vendéglátó-ipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,   – az üzlettípusokat és azok jellemzőit,   – a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,   – az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,   – a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,   – a vendéglátó-ipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplálkozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,   – az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,   – a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,   – az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,   – az élelmiszerfertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,   – a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,   – az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,   – a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,   – a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,   – az ellenőrzések formáit, módszereit,   – a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,   – a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,   – a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,   – a közegészségügyi szabályokat,   – a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.   A vizsgázó legyen képes:   – a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,   – az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.   5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei   – A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.   6. A vizsga értékelése   – Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.   – A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.   – A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.   – A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni és szakképesítés nem adható ki.   VI. Ajánlott szakmai blokkok   Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.   Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.   Élelmezési ismeretek.   Jogi ismeretek.   Rendezvényszervezési ismeretek.   Marketing ismeretek.   Vezetési ismeretek.   Üzleti kommunikáció.   Ügyviteli ismeretek.   Irányított szakmai gyakorlat.   * * *