Vállalkozási szakügyintéző

  A Vállalkozási szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436 03   2. A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási szakügyintéző       II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ——————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   ——————–   1342 Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetője (vállalkozási szakügyintéző)     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A vállalkozási szakügyintéző mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa   – vezetői irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési, statisztikai, ügyviteli, ügyiratkezelési, analitikus nyilvántartások vezetési, munkaerő-gazdálkodási, társadalombiztosítási feladatokat,   – részt vesz a vállalkozási, adózási, társadalombiztosítási, üzleti tervkészítési, kötelező adatszolgáltatási feladatok ellátásában,   – a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,   – gondoskodik arról, hogy a pénzügyi-számviteliinformatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,   – a vállalatnál működő gazdálkodási alkalmazások összehangolt működésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ——————–   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   FEOR száma azonosító száma megnevezése   ——————–   3605 55 3436 01 Pénzügyi szakügyintéző   3606 55 3436 02 Számviteli szakügyintéző   3611 Általános titkár     52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintéző   3619 54 3435 02 Gazdálkodásszervező   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők   3619 52 3433 03 Üzleti ügyintéző   3619 52 3435 01 Európai üzleti asszisztens   3631 55 3441 01 Banki szakügyintéző   3622 52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző   2521 54 3434 03 Marketing- és reklámmenedzser   4111 Könyvelő (analitikus)   4112 Bérelszámoló   4193 Irodai adminisztrátor   3619 52 3432 03 Vállalkozási ügyintéző       III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI     A foglalkozások gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:       Gazdálkodási feladatok ellátása     1. Gazdálkodási feladatok ellátása     A szakember legyen képes:   – gazdálkodás alapfolyamatai, a mikro és makro környezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezők ismeretére,   – gazdálkodási folyamatok alapvető jellemzőinek önálló meghatározására,   – vállalkozási formák ismeretére, jellemzésére,  

Mézeskalácskészítő

A mézeskalács-készítő olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszert állítanak elő.   Ezért tevékenységével elő kell segítenie az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi és higiéniai követelmények, valamint a szabványelőírások betartását.  

Vájár (mélyművelő)

A szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya. Ismerje a bányászatban a szállítással, anyagmozgatással, munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A fenntartási munkák mellett tudjon vágatot hajtani, feltárási és elővájári munkákat végezni, illetve tudjon dolgozni a fejtésen. Tudja kezelni a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését, portalanítását és egyéb járulékos tevékenységeket végző gépeket, bányászati berendezéseket. Legyenek ismeretei az aknamélyítésről. Ismerje a közlekedési és magatartási szabályokat normál- és veszélyhelyzetben. Tudja használni a bányabeli önmentőkészülékeket.  

Mézes masszázs

$kep1$A mézes masszázs a folyékony arany gyógyító hatását hasznosítja a szervezet tisztítására, méregtelenítésére, a teljesítmény fokozására és az általános jó közérzet megteremtésére.A mézből B és C vitamin, valamint ásványi anyagok, kalcium, réz, vas, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink jutnak a bőrbe, ráadásul magába gyűjti bőrünkből a salakanyagokat. A méz hatására a sejtek hatékonyabban használják fel az oxigént.A mézes masszázsnál a masszőr felkeni a mézet a testre, majd rányomja a kezét a bőrre, és a tenyerével vákuumot képez, hogy fokozódjon a vérbőség, kitáguljanak a pórusok és a méz bejuthasson a bőrbe. Ahogy az anyag szárad, a paskoló mozdulatok enyhén húzó érzést kelthetnek, de cserébe hosszú ideig érezhetjük a méz jótékony hatását. Az erőteljes mozdulatok hatására távoznak a bőrből a salakanyagok, ezért a mézet letörli a masszőr, majd egy újabb adagot ken fel, amely nyugtat, táplál.A mézben rejlő jótékony anyagok hatására a bőr megfiatalodik, puhává, simává, feszessé válik és egészségessé teszi a kezelt bőrfelületet. Megerősíti a testkontúrokat, javítja a bőr rugalmasságát.A mézes masszázs különösen ajánlható dohányosoknak méregtelenítő kúraként, ízületi-reumatikus betegségek, nyak-, váll- és hátfájdalmak, migrén, visszatérő fertőzések vagy éppen depresszió esetén.Fontos, hogy mivel a kezelés natúr mézzel történik, ha valaki allergiás a mézre, akkor nála ez nem alkalmazható.

Vájár (mélyművelő)

  VÁJÁR (MÉLYMŰVELŐ)     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5211 04   2. Szakképesítés megnevezése: Vájár (mélyművelő)     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7113 Vájár, segédvájár   7119 Egyéb szilárdásvány-kitermelő foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya. Ismerje a bányászatban a szállítással, anyagmozgatással, munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A fenntartási munkák mellett tudjon vágatot hajtani, feltárási és elővájári munkákat végezni, illetve tudjon dolgozni a fejtésen. Tudja kezelni a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését, portalanítását és egyéb járulékos tevékenységeket végző gépeket, bányászati berendezéseket. Legyenek ismeretei az aknamélyítésről. Ismerje a közlekedési és magatartási szabályokat normál- és veszélyhelyzetben. Tudja használni a bányabeli önmentőkészülékeket.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek   – A munkavállalással kapcsolatos tudnivalók ismerete.   – Egy tervezett vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételei.   – A legfontosabb adó-, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási jogszabályok ismerete.   – A munkahelyre vonatkozó általános és sajátos szabályozások ismerete és betartása.   – A kollektív szerződés elemeinek ismerete.   – Közreműködés a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában.   – A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek és a munkafolyamatok ismeretében saját és beosztottjai munkájának szervezése.   – Szervezési ismeretek:     = a munkafeladat ellátásához szükséges alapvető üzemszervezés,     = anyag- és szerszámszükséglet felmérése,     = várható időigények megállapítása,     = egyidejűleg végezhető munkák összehangolása,     = kötelezően egymás után végzendő munkák meghatározása,     = fő- és mellékmunkák ütemezése, holt idők (üzemzavar) kihasználása.     2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása.   – A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása     = a tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezése,     = a tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó) használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása.   – A munkahelyen tartózkodás és annak elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása.   – Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata.   – Tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.   – A villamos jellegű biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek alkalmazása. A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése.   – Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában.   – A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.   – A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.   – A levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása.   – A bányamentés feladatainak ismerete, a bányamentő készülékek alkotórészeinek ismerete, a menekülő készülékek és a vonatkozó szabályzatok alkalmazása.   – A bányatörvénynek a szakma gyakorlásával kapcsolatos vázlatos ismerete.   – A bányaveszélyek ismerete.   – Baleset esetén követendő eljárás, jelentési kötelezettség.   – Szellőztetés, klimatizálás, porelhárítás elméletének ismerete.   – Munkaruha, védőruha, védőfelszerelés ismerete.     3. Műszaki dokumentációk használata   – Műszaki ábrázolás alapvető ismerete.   – A munkahelyi naplók szerepének ismerete.   – A BTE és RTE ismerete.   – Műveleti, kezelési és karbantartási utasítások ismerete.   – Szolgálati és kezelési utasítások ismerete.   – A szakma gyakorlásához szükséges táblázatok kezelése.   – Javítási, üzembe helyezési utasítások használata.   – Mérési, hibafelvételi jegyzőkönyv ismerete, használata.   – Gépkönyvek használata.   – Darabjegyzék, anyagszükséglet összeállítása, kiértékelése.   – A szakma gyakorlatában előforduló adatszolgáltatás elektronikus adatfeldolgozáshoz.     4. Vájár gyakorlat téma anyagai   – A vájármunka története, a helyi bányavidék, helyi bányaüzem.   – A bányaüzemek külszíni létesítményei.   – Biztosítóanyagok tárolása, bányászati kéziszerszámok.   – Fa megmunkálása, biztosítás részei, összeállítása.   – Felszerelés leszállás előtt, egyéni védőfelszerelések.   – Bányaterek ismerete, járás, közlekedés bányatérségekben.   – Nagyobb körültekintést igénylő bányafenntartási tevékenység bányatérségekben, szintes és dőlésben hajtott vágatokban.   – Vágatok újranyitása (átépítés, biztosítás megerősítése).   – Vágathajtás feltáró és elővájási jelleggel szintesen és dőlésben hagyományos, valamint korszerű biztosítással.   – Ereszke, sikló, feltörés, gurító hajtás.   – Jövesztés kézzel: csákány, fejtőkalapács használata.   – Jövesztés robbantással: robbanóanyagok, robbantószerek.   – Fúrólyuk telepítés: betörő-, bővítő- és koszorúlyukak.   – Jövesztés géppel: jövesztő és jövesztő-rakodó gépek típusai.   – Rakodás: kézzel, rakodógéppel, rakodógépek típusai (pl. PML-5, CAVO).   – Szállítás: kézi csillézés, véges és vég nélküli kötélszállítás, láncosvonszoló, gumiszalag.   – Biztosítás fával: ideiglenes biztosítás, trapézácsolat, fejtési ácsolat, keretácsolat, poligom, tartóácsolat.   – Biztosítás csúszóíves szerkezettel: (TH) kőszelvényű, kapuíves, ZE- és ZTE-szelvényű vájatokban.   – Biztosítás falazattal: tégla, idomkő.   – Lőttbetonos biztosítás.   – Kőzetcsavarozás.   – Fejtési munkák szintes és dőlésben telepített, keskeny és széleshomlokú fejtésekben:     = jövesztés kézi és gépi eszközökkel (robbantással, feszítő hatású eljárással, jövesztőgépekkel),     = biztosítás hagyományosan fával, egyedi fémbiztosító szerkezetekkel, keret és pajzsberendezésekkel,     = komplex fejtési jövesztő-, rakodó-, szállító- és biztosítóberendezéseknél végzendő munkafolyamatok,     = részvétel fejtés előkészítés és felhagyás munkálataiban,     = tömedékelés kézzel és géppel, omlasztás,     = különleges fejtési tevékenységek.     5. Fémipari alapképzés, bányabeli gépi berendezések   Fémipari alapképzés:   – anyagismereti alapfogalmak, gépszerkezeti anyagok,   – mérő- és ellenőrző eszközök, a mértékegységek, mérési eljárások,   – előrajzolás (felület-előkészítés, rajzmunka, eszközei),   – kalapács használata egyengetés,. nyújtás, hajlítás műveletei,   – a vágás (vésés), fűrészelés, nyírás, lyukasztás eszközei, kivitele,   – reszelés módjai, eszközei fúrás, köszörülés műveletei,   – menetvágás eszközei, módjai,   – szegecsfajták, szegecselés eszközei, szegecselés hidegen, melegen,   – a nem oldható kötések: forrasztás, hegesztés és kovácsolás eszközei, kivitelezése,   – gépelemek, szerkezeti egységek szerelése, javítása, karbantartása.   Gépek kezelése, szerelése, karbantartása:   – csillék, csillepályák (vasút, függősínpálya), kialakítása, javítása, folyamatos szállítóberendezések: gumihevederes, láncosvonszoló, csúzdák, kötélpályák szerelése, üzemeltetése, karbantartása,   – fejtőkalapácsok, fúrógépek, berendezések szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szellőztetőgépek típusai, telepítésük, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szivattyúk típusai, beépítésük, szerelése, kezelése, karbantartása,   – légmotorok, vitlák, csavarozógépek, emelőszerkezetek kezelése, karbantartása,   – feszítőberendezések, csillefogók beépítése, szerelése, karbantartása,   – folyamatos szállítóberendezések: hevederes, láncosvonszoló, kezelése, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi kisgépek kezelése, karbantartása,   – munkahelyi rakodó- és szállítógépek, berendezések szerelése, karbantartása, kezelése,   – vezeték és kábelmunkák vájár szinten,   – energiaellátás (csővezetékek) és szellőztető gépek, berendezések kezelése, karbantartása,   – közreműködés kapcsolókkal és jelző berendezéseknél végzendő munkában,   – vágathajtó gépek (jövesztő-rakodó) karbantartása, telepítése, kezelése,   – egyedi fém biztosítóberendezések kezelése, karbantartása, szerelése,   – hidraulikus rendszer szerelése, ellenőrzése,   – gépesített biztosítóberendezések szerelése, karbantartása, kezelésük,   – fejtési jövesztőberendezés szerelése, karbantartása, kezelésük,   – komplex fejtési jövesztő-biztosító berendezés működtetése,   – kenési feladatok ellátása, tömítettség ellenőrzése, tömítetlenség elhárítása,   – gépészeti feladatokban történő aktív közreműködés, a bányaterület igényei szerint.     III/2. Követelmények     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása   Ismerje:   – a munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat,   – a vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,   – a gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmakat,  

Mész- és cementtermékeket gyártó gép kezelője – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 543 05Betölthető foglalkozás: Mész-, cementtermékeket gyártó gépkezelő FEOR 8145 Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságFelügyeli és kiszolgálja a mész és cement előállítását végző automatikus gépi berendezéseket.Feladatai:* a gyártási technológia jól körülhatárolt részfeladatának (adagolás, őrlés, égetés, hűtés, osztályozás, csomagolás stb.) elvégzése * a rábízott gépek, berendezések ápolása * a gyártás során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása * a gyártási eljárás folyamatosságának biztosítása * a rábízott berendezés működésének felügyelete és a szükséges beavatkozások (megváltozott gyártási paraméterek, hőmérséklet visszaállítása stb.) elvégzése * a meszet előállító kemencék üzemeltetése,darabos mészkővel való ellátása adagoló gépek segítségével * a kemence oldalán elhelyezkedő nyíláson keresztül olaj, gáz vagy szénpor befúvatása * a darabos mész osztályozása és csomagolása * az agyag finom porrá őrlése és vízzel keverése * a masszát a kemencébe továbbító szivattyúk kezelése * klinker előállítása, lehűtése és finom porrá őrlése Jellemző munkakörök:* Azbesztcement-hollandikád kezelője * Azbesztcementlemez-gyártó gép kezelője * Cementgyári granulátorkezelő * Cementgyári hűtődob-, rostélykezelő * Cementgyári porkamrakezelő * Cementkominor-kezelő * Cerapumpa-, fullerkezelő * Gipsztörőgép-kezelő * Mészégetőkemence-töltő Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8144 Betonelemterméket gyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Vájár – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 544 04Betölthető foglalkozás: Vájár, segédvájár FEOR 7113Képzési idő: Legfeljebb 800 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskola Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságFeladata a föld mélyében lévő, szilárd halmazállapotú ásványi anyagok kitermelése.Feladatai:* az ásványi anyagok fellazítása fejtőkalapáccsal vagy nagy teljesítményű gépi berendezésekkel (jövesztés) * a kitermelt ásványi anyagok szállítószalagra rakása vagy csillékbe töltése * a szállítóberendezések működtetése, új vasútvonalak lefektetése * a vágat hajtása, faácsolat készítése vagy a munkaterület fémgyűrűkkel történő rögzítése beomlás ellen, támfák, mennyezetgerendák cseréje és beépítése, valamint a biztosító támfalak rendszeres ellenőrzése és karbantartása * a már nem használt bányajáratok beomlasztása vagy feltöltése * a bányatérségek víztelenítését, szellőztetését és portalanítását végző bányászati berendezések (szivattyúk, szellőzőberendezések stb.) kezelése * a bányatűz, a gázkitörések, a kőzetomlás és az ionizáló sugárzás elkerülése érdekében a biztonsági előírások betartása Jellemző munkakörök:* Aknavájár, -segédvájár * Anyagmentővájár * Ácsolóvájár * Bányaács * Bányakőműves * Bányamentővájár * Elővájár * Fabeadóvájár * Falazóvájár * Fejtésivájár * Földalatti talpfúró * Frontmestervájár * Gátolóvájár * Nyesőmester Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:7112 Robbantómester7114 Csillés8211 Szilárdásvány-kitermelő gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Mesék

Mesék/történetek angol nyelven: Grimm’s fairy tales Andrew Lang’s fairy books English fairy and other folk tales Myths from around the world Tales of wonder Aesop’s cube Introduction to folklore Mesék/történetek német nyelven:   Deutsche Märchen Märchen von Andersen Märchen von Wilhelm Hauff Märchen von Mörike Fabeln von Lessing 19. századi német történetek Mesék/történetek olasz nyelven: Cappuccetto rosso Pinocchio Favole e racconti Favole Grimm Favole Andersen Favole Esopo Favole La Fontaine Favole Fedro Favole Capuana Mesék/történetek spanyol nyelven:   El mundo del cuento Mesék/történetek francia nyelven:   Contes et légendes Fables/Comptines Les contes (Grimm/Andersen)   Szerkeszti: Turai Tímea

Vágóállat-minősítő – OKJ leírás

OKJ-szám: 51 541 01Betölthető foglalkozás: Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó FEOR 7211Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: középiskola utolsó évfolyama Egyéb feltétel: szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságElágazások** Juhminősítő* Sertésminősítő* SzarvasmarhaminősítőÁtveszi, levágja és bontja az állatokat, előállítja és feldolgozza a tőkehúst.Feladatai:* az állat elkábítása ütéssel vagy árammal és a hátsó lábak rögzítése * az elkábult állat felfüggesztése és leszúrása vagy a nyaki erek átvágása * a marha vagy juh bőrének lefejtése, a sertés perzselése, forrázása és kopasztása * a test felhasítása, a belső részek eltávolítása, az emberi fogyasztásra alkalmas részek mosása, különválasztása, aprítása és feldolgozása * a hús füstöléssel vagy pácolással való tartósítása * az áru feldarabolása, a vásárló kívánságának megfelelő adagok levágása, a friss vagy fagyasztott borda, lábszárhús, hátszín vagy más részek fűrésszel történő felvágása, a csontok eltávolítása, a hús felszeletelése és megdarálása, az áru lemérése, csomagolása Jellemző munkakörök:* Állatbontó * Állatkábító * Állatszúró * Baromfibontó * Baromfi-daraboló * Baromfikopasztó * Böllér * Disznósajtkészítő * Elővágó * Félsertés-letisztító * Halhentes * Haltisztító * Hús- és szalonnasózó, -pácoló * Húsfüstölő * Íntalanító * Libamelltöltő * Májosztályozó * Tojásfeldolgozó Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:8111 Élelmiszergyártó gépkezelőMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Mérnökasszisztens – OKJ leírás

OKJ-szám: 55 810 01Betölthető foglalkozás: Egyéb technikusok FEOR 3129Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiElágazások** Energetikai mérnökasszisztens* Épített környezetmérnök-asszisztens* Faipari terméktervező* Faipari termelésszervező* Gépipari mérnökasszisztens* Hálózati informatikus* Kohómérnök asszisztens* Könnyűipari mérnökasszisztens* Mechatronikai mérnökasszisztens* Műszaki informatikai mérnökasszisztens* Vegyész mérnökasszisztens* Vegyipari gépészmérnök-asszisztens* Villamosmérnök-aszisztensIde tartoznak a 311-312-es alcsoportból a máshová nem sorolható technikusok.Jellemző munkakörök:* Alkalmazástechnikus * Biztonságtechnikus * Gyógyszerésztechnikus * Karbantartó technikus * Oktatástechnikus * Robottechnikus * Szervező technikus * Szerviztechnikus * Tüzeléstechnikus * Üzemeltető technikus * Üzemtechnikus * Vízügyi technikus Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vágóállat minősítő (az állatfaj megjelölésével)

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése

Egyszerűen tájékozódhat a mérlegképes továbbképzésekről: csak regisztrálja magát és rendszeresen megküldjük Önnek a továbbképzések tájékoztatóját.   $urlap$   Időpont  helyszín  képzés  szervező cég 2007. november 21-22.  Budapest  MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK TOVÁBBKÉPZÉSE 2007 ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKIRÁNY  RODIN Management Service Kft.  2007. szeptember 12-13. államháztartási szak  Veszprém  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 5-6. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 12-13. államháztartási szak Veszprém  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 11-12. államháztartási szak  Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 18-19. államháztartási szak Székesfehérvár  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 25-26. államháztartási szak Szombathely  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007.szeptember 25-26. vállalkozási szak Szombathely  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. szeptember 27-28. vállalkozási szak  Győr  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007 október 3-4. vállalkozási szak  Szeged   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 3-4. államháztartási szak Tatabánya  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 9-10. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. államháztartási szak Kaposvár  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. vállalkozási szak Kaposvár   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 16-17. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 24-25. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. október 30-31. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 13-14. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 21-22. vállalkozási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 21-22. vállalkozási szak Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 22-23. vállalkozási szak Győr   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 27-28. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. november 28-29. államháztartási szak Szeged  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 5-6. államháztartási szak Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 12-13. államháztartási szak Budapest   Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2007. december 18-19. vállalkozási szak  Budapest  Regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése  Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.   2007.október.17-18. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult 2007.november.14-15. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult 2007.december.5-6. Budapest Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése Kompkonzult  

Vágóállat minősítő

A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.    

Mérlegképes könyvelő (a szakirány megjelölésével)

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.   A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.   A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:   – a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,   – az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.   A mérlegképes könyvelő alkalmas   – a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.   Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.   Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie – a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése figyelembevételével – annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.    

Vágóállat minősítő

  A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI       I. A szakképzés adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01   2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),   b) előírt egészségügyi alkalmasság.       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-   7211 Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)     2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek   —————-   A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás)   FEOR száma megnevezése   —————-     – –     3. A képesítés célja   Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés, címkézés, adminisztráció).     4. A munkaterület jellemzése   A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.       III. Szakmai követelmények     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:   a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),   b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,   c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),   d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása,   e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,   f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),   g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.     2. Elméleti követelmények     Szakmai elmélet     A) Törzsanyag     Az ismeret szintjén tudja:   a) a vágóállat anatómiai felépítését,   b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,   c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai előírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,   d) a minőségügyi rendszerek alapjait,   e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,   f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,   g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,   h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.     A megértés szintjén tudja:   a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,   b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni,   c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,   d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).     Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,   b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,   c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,   d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,   e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,   f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket.     B) Speciális szakmai anyag     Sertésminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,   b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP–PQM (hárommérleges eljárás)],   c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,   d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.     Szarvasmarhaminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,   – az osztálybasorolást, húsosság alapján,   – a zsírossági fok megállapítását,   – az életkor és ivar meghatározását,   b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,   c) a dokumentációs és információs rendszer müködését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     Juhminősítő   Az alkalmazás szintjén tudja:   a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,   – a carcas osztálybasorolást izmoltság alapján,   – az osztálybasorolást faggyúborítottság alapján,   – a carcas kategorizálást tömeg (súly) szerint,   – az osztálybasorolást hússzín alapján,   b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),   c) a dokumentációs és információs rendszer működését,   d) a jogszabályi előírások betartását.     3. Gyakorlati követelmények   A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való előkészítésének műveleteit.     A jártasság szintjén tudja:   a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,   b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,   c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.     A készség szintjén tudja:   a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,   b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,   c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,   d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,   e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,   f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.     4. Személyi követelmények   A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogkövető magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.       IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei     1. A szakmai vizsga részei:   a) írásbeli vizsga,   b) szóbeli vizsga,   c) gyakorlati vizsga.     1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:   a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,   b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit, valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,   c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítási, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.   Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).   Az írásbeli vizsgán a tantárgyak megoszlása:   – jogi és piacszabályozási ismeretek 15%   – minősítés, osztálybasorolás 60%   – munkavédelem, higiénia 10%   – állategészségügy, állatvédelem 5%   – eszközismeret 10%.     1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:   a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,   b) a minősítési rendszer főbb részeit,   c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,   d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,   e) a vágóállatok anatómiai felépítését,   f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.     A szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.     1.3. Gyakorlati vizsga   A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.   A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.   A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.   Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.     2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei   a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,   b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.   A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).   A vizsga alól felmentés nem adható.    

Mérlegképes könyvelő – OKJ leírás

OKJ-szám: 61 344 02Betölthető foglalkozás: Számviteli ügyintéző FEOR 3606Képzési idő: Legfeljebb 1500 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: felsőfokú Ráépülések*** Államháztartási mérlegképes könyvelő (felsőfokú, felsőfokú végzettséggel)* Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő (felsőfokú, felsőfokú végzettséggel)* Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő (felsőfokú végzettséggel)Ellátja, illetve intézi a gazdasági szervezet könyvelési, beszámolási, ellenőrzési és egyéb számviteli feladataival kapcsolatos teendőket.Feladatai:* főkönyvi és folyószámla-könyvelési tételek kontírozása, a könyvvezetés ellenőrzése, analitikus feladások készítése és ellenőrzése * számlalikvidációs feladatok ellátása * tervezési, közgazdasági, üzemgazdasági feladatok végzése, pénzügyi és banktechnikai feladatok ellátása, ügyviteli folyamatok szervezése * egyszerűsített mérleget készítő vállalkozások gazdasági irányítása, számviteli és pénzügyi rendszerének ellenőrzése, ügyviteli folyamatainak, belső-külső információinak szervezése, működtetése, éves beszámolójának összeállítása, elemzése, ellenőrzése * kettős könyvvitelt vezető vállalkozások és egyéb szervezetek számviteli, ügyviteli, információs rendszerének működtetése, folyamatos irányítása, éves beszámolójának elkészítése * költségvetési szervezetek költségvetésének és éves beszámolójának elkészítése, részvétel a költségvetési gazdálkodási folyamatok és feladatok irányításában Jellemző munkakörök:* Költségvetési számviteli ügyintéző * Könyvvizsgáló asszisztens * Pénzintézeti számviteli ügyintéző * Számviteli szakügyintéző Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:3604 Bér- és társadalombiztosítási ügyintéző3605 Pénzügyi ügyintéző4111 Könyvelő (analitikus)4112 BérelszámolóMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Ráépülések**Amikor az itt bemutatott szakmai végzettséget megszerezted, magasabb szinten ezeket a szakmákat tanulhatod. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor iratkozhatsz be a ráépüléseknél felsorolt szakmai képzések valamelyikére, ha előbb elvégezted a most bemutatott képzést.Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Vadgazdálkodási technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 625 01Betölthető foglalkozás: Erdő- és természetvédelmi technikus FEOR 3125Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság és szakmai alkalmasságRész-szakképesítések- Vadász, vadtenyésztő (középszintű, 8. évfolyam után)Az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel összefüggő szakmai és műszaki feladatok gyakorlati megvalósítását végzi.Feladatai:* a megadott specifikációk szerint az erdőgazdálkodási tervekhez költségbecslések készítése, az erőforrás felhasználásának tervezése * erdészeti üzemek létesítésének, telepítésének, működtetésének, karbantartásának irányítása, műszaki ellenőrzése, az előírásoknak megfelelő teljesítmény biztosítása * az éves üzemtervnek megfelelően az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása, az erdészeti szak-, betanított és segédmunkások irányítása, a normák kialakítása, a teljesítményszint meghatározása * talajminták vétele, minőségi vizsgálatok végzése * környezet-, illetve természetvédelmi szempontok érvényesítése Jellemző munkakörök:* Erdészeti környezetvédő szaktechnikus * Erdésztechnikus * Erdőművelési technikus * Természetvédelmi technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2126 Erdő- és természetvédelmi mérnök6211 Erdész, segéderdészMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Mérlegképes könyvelő

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.   A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.   A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:   – a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,   – az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.   A mérlegképes könyvelő alkalmas   – a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.   Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.   Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie – a számviteli törvény 151. §-ának (1)–(2) bekezdése figyelembevételével – annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.  

Vadgazdálkodási technikus

A vadgazdálkodási technikus munkája sajátos ágazati tevékenység, amelynek főbb területei:   1. A vadgazdálkodás termelési technológiájának megfelelő munkafeladatok középszintű tervezése, előkészítése, levezetése, vezénylése, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése (vadtakarmány-gazdálkodás készletezése, szaporítás, vadvédelem, tenyésztés, állománynevelés, állományszabályozás, állományhasznosítás, feldolgozás, értékesítés).   2. Integrált és intenzív természet- és környezetvédelem az ágazati, valamint szakhatósági keretek között.   3. A mindenkori vadászati, vadgazdálkodási törvények betartása és betartatása, vagyonvédelem.   4. Vadászati szolgáltatás – vadászvendég fogadás, kísérés, vendéglátás, vadásztatás és vadászturizmus szervezése, preparálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás.   5. Vadbiológiai természetvédelmi és környezetvédelmi kutatási, fejlesztési tevékenység – megfigyelés, felmérés, adatszolgáltatás, új módszerek és technológiák kipróbálása, bevezetése és alkalmazása.  

Mentőápoló – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 725 02Betölthető foglalkozás: Szakápoló FEOR 3212Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2400 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Betegszállító (középszintű, 10. évfolyam után)Ápolja és gondozza a kórházak, klinikák, szanatóriumok és egyéb egészségügyi, illetve gondozási feladatot ellátó intézmények különböző osztályain gyógykezelt betegeket mentőautóval kórházba, haza vagy kórházak között szállítja a betegeket, miközben szükség esetén életmentő feladatokat is ellát.Feladatai:* ápolási terv készítése a betegekről * asszisztálás az orvosnak a vizsgálatoknál és kezeléseknél, a hatáskörébe tartozó vizsgálatok és kezelések elvégzése (pl. hőmérséklet- és vérnyomásmérés, vérvétel, beöntés) * a betegek folyamatos megfigyelése, a tünetek és állapotváltozások rögzítése * gondoskodás a létfenntartáshoz és a gyógyuláshoz elengedhetetlen szükségletek kielégítéséről (pl. táplálkozás, ürítés, mozgás, tisztálkodás) * kapcsolattartás a betegek hozzátartozóival vagy a szociálisgondozó-hálózattal, a betegek és családtagjaik felkészítése az otthoni ápolási feladatokra * egészségügyi tanácsadás, egészségnevelés * betegek szállítása mentőautóval, életmentő feladatok ellátása Jellemző munkakörök:* Csecsemő- és gyermekápoló * Diabetológus szakápoló * Felnőttszakápoló * Foglalkozás-egészségügyi ápoló/üzemi ápoló * Gyermekápoló * Intenzív betegellátó szakápoló * Mentőápoló * Nefrológiai szakápoló * Onkológiai szakápoló * Újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló * Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2230 Diplomás ápolónő, ápoló3211 Általános ápolónő, ápoló3313 Szociális ápoló, gondozó5320 Egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások (pl.segédápoló, beteghordó, műtőssegéd, dajka)Minimális képzettségi (képesítési) feltételKözépfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Vadgazdálkodási technikus

VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 5 3129 16 63 10   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadgazdálkodási technikus   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – középiskolai végzettség,   – orvosi egészségügyi alkalmasság.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    3129    Egyéb technikusok (Vadgazdálkodás technikus)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    5115    Felvásárló, átvevőhely-kezelő    5119    Egyéb kereskedelmi foglalkozások    5129    Egyéb vendéglátóipari foglalkozások    5353    Kártevőirtó    5364    Természetvédelmi őr    6137    Kisállattenyésztő    6139    Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások    6221    Vadász    6222    Vadtenyésztő, -gondozó    6229  

Mentőápoló

A mentőápoló — a sürgősségi betegellátás területén tevékenykedik, — munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai normáit, — megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, — betegmegfigyelést, szükség esetén betegvizsgálatot végez, — team tagjaként, orvos vagy mentőtiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt a betegek mentésében és ellátásában, — szakszerűen alkalmazza a beteg vizsgálatához, acut ellátásához és mentéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket, — felhatalmazás birtokában önálló indikáció alapján, gyógyszerrel, intravénás folyadékpótlást végez, — beteget szállít, — segítséget nyújt a beteg élettani szükségleteinek kielégítésében, — elősegíti, biztosítja a sürgősségi ellátás optimális feltételeit, — mentésszervezési, irányítási feladatokat lát el.

Mentálhigénés asszisztens

A mentálhigiénés asszisztens emelt szintű szakképzettségű – szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési – alap (humán) szakmájára ráépülő, mentálhigiénés ismeretekkel és szemlélettel rendelkező szakember, aki elsősorban a prevenció (a lelki egészségvédelem, az egészségkultúra, az egészségnevelés, az egészséggondozás) területén fejti ki tevékenységét. Közreműködik a lelki egészséget veszélyeztető egyéni, családi, közösségi, szervezeti problémák feltárásában, megoldásában és az ehhez szükséges források felderítésében.   Részt vesz az egészségkultúrára nevelés egészséglélektani és felvilágosító feladatainak végrehajtásában. Elősegíti az egyéni és közösségi mentálhigiénés módszerek és technikák alkalmazását, az adekvát egészségmegőrző életmódprogramok megvalósítását.   Különböző típusú: egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, oktatási, közművelődési, igazságügyi, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási intézményekben fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél önkormányzati, munkaügyi és társadalombiztosítási hivatalokban munkaszervezetek humánpolitikai és szervezetfejlesztő részlegeiben egyházi és karitatív szervezetek egészségügyi és szociális szolgálatainál fejti ki tevékenységét.   E szakképesítés gyógyító és pszichoterápiás tevékenység végzésére nem jogosít.   A mentálhigiénés asszisztens preventív munkája során végzett jellemző tevékenységek:     1. Részt vesz a lelki egészséget veszélyeztető társadalmi problémák feltárásában, megoldásában.     2. Felvilágosító tevékenységet folytat az egészséges életmód kialakítása érdekében.     3. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és támogató hálózatok szerveződését és részt vesz azok munkájában.     4. Segítséget nyújt kliense mentális egészsége megőrzéséhez.     5. A kliensek lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, balesetet elszenvedettek körében.     6. Közreműködik a kliensek és a különböző szakemberek és intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában.     7. Munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el.    

Vadászpuskaműves

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   09 2 7490 03 90 05   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadászpuskaműves   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – szakmunkás képesítés az alábbi szakmák valamelyikében:   lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló, kovács, mechanikai műszerész, vagy ipari szakközépiskolai végzettség, vagy fémipari technikusi képzettség,   – betöltött 18. életév nappali képzés esetén, vagy   – betöltött 20. életév és kétéves szakmai gyakorlat.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    7490    Egyéb vas- és fémipari foglalkozások  

Ménesgazda

A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciákA ló tenyésztése, felnevelése, gondozása, takarmányozása, istállózása.A ló alapszintű kiképzése, felkészítése különböző munkavégzésre, szakszerű használata a hasznosítás szerint (nyereg alatt, fogatban, versenysportban).A ló tenyésztésével és használatával kapcsolatos járművek, szerszámok, eszközök és épületek szakszerű használata, gondozása.Adminisztratív jellegű elemzési és tervezési feladatok végrehajtása, gazdálkodási, vállalkozási, munkaszervezési és vezetési feladatok ellátása.A munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása és betartatása.Folyamatos önképzés megvalósítása (szakmai, számítástechnikai, valamint idegennyelv területen).

Vadász, vadtenyésztő

A vadászati jog tulajdonosával, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással összefüggő, jellemzően fizikai munka, egyszerű szervezési, irányítói tevékenység. A munkavégzés szabad területen, illetve tenyésztő-telepen történik.  

Menedzserasszisztens

A menedzserasszisztens – mint a menedzser közvetlen munkatársa – megfelelő mélységű számítógépkezelési és szövegszerkesztési, gépírási, idegennyelvi, idegennyelvű szakmai kommunikációs ismeretei, továbbá titkári, vezetési-szervezési, nyelvművelés-beszédtechnikai, gazdasági, jogi és vállalkozási ismeretei birtokában mind gazdasági, mind ügyviteli ügyintézői feladatokat lát el. Nagyobb intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél a menedzsert elsősorban a döntés-előkészítés, de a megvalósítás fázisában is segíti, kisebb gazdasági társaságoknál sokrétű ügyviteli és ügyintézői feladatot végez.    

Vadász, vadtenyésztő

VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI   I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint   1. A szakképesítés azonosító száma:   22 2 6229 06 20 03   2. A szakképesítés megnevezése:   Vadász, vadtenyésztő   3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga.   Tanfolyamos felkészülés esetén:   – alapvizsga,   – egészségügyi alkalmassági vizsga,   – betöltött 18. életév,   – 2 év szakmai gyakorlat, illetve vadgazdasági alkalmazás.   II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE   1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)    FEOR száma    Megnevezése    6229    Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások (Vadász, vadtenyésztő)   2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:    A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)  

Mélyvénás elzáródás-Thrombosis

A mélyvénákban kialakuló vérrög okozza a mélyvénás thrombosist. Leggyakrabban a  láb vénáiban alakul ki, de a karon is előfordul. Tünetek: a láb vénáinak elzáródása a mögöttes területen pangást eredményez, ami fájdalmas duzzanatot, a bőr elszíneződését, vizenyős tapintatot ( oedema ) okoz. Szövődmények: a kellemetlen akut tünetek mellett a betegség szövődményei lényegesek. A vérrögből leszakadó darab ( embolus ) a keringéssel eljuthat a tüdőartériákba ( pulmonalis embolia-tüdőembólia ), súlyos légzési és keringési elégtelenséget, legsúlyosabb esetben a beteg halálát okozva. A gyógyulás folyamán az érfalhoz kötőszövetesen rögzülő vérrög a vénás keringést akadályozva krónikus vénás elégtelenség kialakulásához vezet. Ez a késői szövődmény visszerességet ( varicositas ), a láb allandó duzzanatát, fájdalmat, a bőr elvékonyodását és elszíneződését eredményezi. A bőr sérülékennyé válik, a sebek nehezen gyógyulnak, fekélyek ( ulcus ) keletkeznek.  Diagnózis: a klinikai tünetek jellegzetesek, bár egyéb betegségek ( pl.: izomsérülés ) is járhatnak hasonló tünetekkel. A vénák ultrahangos vizsgálata ( Doppler vizsgálat ) nagy biztonsággal támasztja alá a diagnózist,de a kisebb vénák megítélésére nem mindíg alkalmas. A vénás érfestés ( phlebographia ) során kontrasztanyagot fecskendeznek a vénákba, amely röntgenernyő alatt kirajzolja a vénás rendszert. Laboratórium vizsgálati módszerek közül a mindennapi gyakorlat számára elérhető a D-dimer meghatározás módszere. A D-dimer a véralvadás folyamán képződő molekula, mely a vérből kimutatható. Negativitása a thrombosist  nagy valószínűséggel kizárja. Kezelés: válogatott esetekben az otthoni kezelés is elképzelhető. Hazánkban azonban a kórházi kezelés terjedt el. Ágynyugalom, a lábak felpolcolása, alvadásgátló kezelés tartozik a gyógymódok közé. Az alvadásgátlót kezdetben bőr alá adott injekció formájában, később tablettában alkalmazzák. Súlyosabb esetekben a vérrög feloldására, esetleg a rög műtéti úton történő eltávolítására is lehetőség van. Az átmeneti ágynyugalom után fokozatos mobilizáció történik. Speciális, a vénás keringést javító tornagyakorlatokat végeznek a betegek. A tartós- általában 3-6 hónapon át tartó- alvadásgátló kezelés mellett a láb fáslizása, rugalmas pólya, vagy gumiharisnya viselése szükséges. A fiatal korban elszenvedett, az ismétlődő, vagy a családban halmozódó thrombosis esetén genetikai hajlam feltételezhető, melynek szűrővizsgálatára lehetőség van. 

Üzleti szakmenedzser

  Üzletviteli szakmenedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3435 02   2. A szakképesítés megnevezése: Üzletviteli szakmenedzser       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   ———————–   3619 Egyéb gazdasági ügyintézők     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Az üzletviteli szakmenedzser a gazdasági élet különböző területein, közgazdász, üzemgazdász egyetemi, illetve főiskolai végzettséget még nem igénylő üzletvitellel, tervezéssel, szervezéssel, irányítással, ellenőrzéssel összefüggő vezetői feladatokat lát el.   Az üzletviteli szakmenedzser alapvető feladata – a vonatkozó törvényekben meghatározott jogi, szervezeti és működési szabályok figyelembevételével – kis és közepes méretű vállalkozások gazdaságos működtetése, adott esetben válságmenedzselése. Felkészültsége lehetővé teszi a nagyobb méretű vállalkozások, valamint nagyvállalatok funkcionális részlegeinél az alsó és középszintű vezetői feladatok ellátását, a felső szintű vezetők munkájának segítését, különös tekintettel a lehetséges belföldi és külföldi üzleti partnerek és új üzleti lehetőségek felkutatására, az üzleti folyamatok optimalizálására, a kapcsolati tőke gyarapítására, az üzleti tevékenység szervezésére.   Ennek érdekében:   Részt vesz (illetve önállóan intézi)   – a vállalkozások létrehozásában,   – a vállalkozási stratégiák megtervezésében, kivitelezésében, kommunikálásában,   – a marketing információs rendszer szervezésében,   – a döntésekhez szükséges elemzések elkészítésében,   – a humánerőforrás tervezésében, a munkaerő-felvételben,   – az üzleti információs rendszer létrehozásában és karbantartásában,   – a pályázatok, tenderek elkészítésében,   – a lehetséges üzleti partnerek felkutatásában,   – a szerződések elkészítésében, értékelésében,   – a termeléshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó üzleti folyamatok szervezésében,   – a gazdálkodási folyamatok optimalizálásában,   – a vállalati költségek elemzésében,   – az értékesítéshez kapcsolódó üzleti folyamatok megszervezésében, irányításában,   – a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, működtetésében.     Gondoskodik   – a termelési, illetve szolgáltatási folyamatokhoz szükséges feltételek biztosításáról,   – a tulajdonosok, a menedzsment és a dolgozók közötti érdekegyeztetésről,   – a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások adaptálásáról és betartásáról,   – az ügyviteli fegyelem rendszabályainak betartásáról,   – az elemzésekhez szükséges gazdasági mutatók elkészítéséről,   – az üzleti tervben foglaltak teljesítéséről, az esetleges eltérések elemzéséről, a szükséges korrekciók időben történő megtételéről.     Együttműködik   – a vállalat külső partnereivel,   – a marketingakciók kidolgozásában,   – az üzleti folyamatok szabályozottságának fenntartásában,   – a hatékony munkamegosztás kialakításában,   – az értékesítést végző szervezeti egységek munkájának megszervezésében,   – a vállalatgazdasági mutatószámok alapján elkészített operatív tervek végrehajtásában, végrehajtatásában.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ———————–   A szakképesítéssel rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ———————–   54 3404 01 Menedzserasszisztens   54 3404 02 Ügyintéző titkár I.   54 3434 01 Általános menedzser I.   52 3404 01 Általános menedzser II.   52 3435 01 Európai üzleti asszisztens   52 3435 06 Vállalkozásszervező   52 3432 03 Vállalkozási ügyintéző       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények     1. feladatcsoport   Vállalkozói, jogi, gazdasági matematikai, statisztikai ismeretek alkalmazása   – ismeri és érti a makrogazdasági összefüggéseket,   – jellemezni és elemezni tudja a nemzetközi és hazai gazdaság helyzetét, főbb tendenciáit, érti a gazdasági tevékenységek jogi és közgazdasági szabályozását,   – ismeri az európai monetáris rendszer működési mechanizmusait,   – ismeri és érti a gazdaságszervezés problémáit,   – meg tudja határozni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket, ismeri a piacon tevékenykedő szakmai és társadalmi szervezetek felépítését, működését,   – azonosítani tudja a gazdaság szereplőit, jellemezni és elemezni tudja a piaci mechanizmusok működését,   – értelmezni tudja a munkapiac, az árupiac, a pénzpiac egyensúlyi mutatóit, ismeri számításuk módját, a közöttük lévő összefüggéseket értelmezni képes,   – ismeri a makrogazdasági körforgást, a nemzetgazdasági teljesítmény mérését, a prognóziskészítést,   – átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a makro- és mikrokörnyezetet alapvetően meghatározó környezetet,   – érti az államháztartás és költségvetés kapcsolatát, a tervezés mechanizmusait,   – érti és jellemezni tudja az áru- és a pénzpiac egyensúlyának feltételeit,   – formai és tartalmi követelmények ismeretében önéletrajzot, pályázatot, munkaszerződést készít,   – képes a vállalkozások működési területének, vállalkozási formájának megválasztására,   – meg tudja határozni a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és forrásokat,   – ismeri és érti a piac működési mechanizmusait, képes a tanult függvényvizsgálati módszerek alkalmazására,   – az alkalmazás szintjén tud összköltséget, egységköltséget, határköltséget számítani,   – ismeri és képes alkalmazni piaci szituációtól függően a különböző index számítási módokat,   – tud jelenértéket számítani,   – képes a kereslet-kínálat elemzési módszereinek alkalmazására adott piaci szituációban,   – üzleti tervet tud készíteni,   – adott szituációban ki tudja számítani a vállalkozásokat terhelő adókat,   – átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos összefüggéseket,   – képes a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázatok elemzésére.     2. feladatcsoport   A munkafolyamat megtervezése, előkészítése   – ismeri és érti az elvégzendő munkafolyamathoz szükséges szervezési, vezetési módszereket, a kommunikációs meggyőző és motivációs stratégiákat,   – tisztában van a munkáltatók és a munkavállalók jogaival, kötelességeivel,   – elkészíti a hatáskörébe tartozó személyek munkaköri leírásait,   – gondoskodik a dolgozók képzéséről, továbbképzéséről,   – folyamatosan alkalmazza magatartástudományi ismereteit, amikor empátiakészségéről, kitartásáról, akaraterejéről, szorgalmáról, megfigyelő- és lényegfelismerő, elemző és kockázatvállaló képességéről kell tanúbizonyságot tennie a gyakorlati feladatok megoldásakor,   – segíti, adott esetben létrehozza a vállalkozást, elvégzi az adminisztratív teendőket, önállóan eljár,   – ismeri, és alkotó módon közreműködik a vállalkozások működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítésében, a módszertan kidolgozásában, a feladatok operatív végrehajtásában, az alkalmazandó, illetve alkalmazható intézkedések végrehajtásában,   – a vállalkozás menedzsmentjének segítése során részt vesz a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a folyamatok elemzésében, ellenőrzésében,   – ismeri és alkalmazza mindazon matematikai és statisztikai módszereket, amelyek a napi gazdálkodási folyamatok nyomon követéséhez szükségesek,   – javaslatot készít a termék-, ár- és értékesítéspolitikára vonatkozó döntések meghozatalához,   – ismeri és érti a vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit, hatásait,   – részt vesz a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos döntésekben,   – részt vesz a működtetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, a munkaerővel, az anyaggal, az energiával és a munkaeszközökkel való optimális gazdálkodás módszertanának kidolgozásában és a gyakorlati megvalósításban,   – ellenőrzi a gyártás és a szolgáltatás minőségi színvonalát,   – folyamatosan tájékozott a munkavégzés hatékonyságáról és annak költségeiről,   – segíti a gyártásban és a szolgáltatásban előforduló hibák okainak feltárását és megszüntetését,   – felkutatja és alkalmazza a vállalkozás hatókörébe tartozó termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységre vonatkozó legújabb megoldásokat, figyelemmel kíséri azok folyamatait,   – piackutatást irányít,   – ismeri és érti a termelés és költségeinek összefüggéseit, a piaci versenyszabályozás hatásait, a termelési tényezők piacalakító hatásait, a vállalati eredményképződés folyamatát és befolyásolásának eszközeit,   – önállóan szervezi a vállalkozás információs rendszerének működtetésével kapcsolatos teendőket,   – az alkalmazás szintjén tud keresletet elemezni, ajánlatot készíteni, ajánlatot értékelni,   – azonosítani tudja az üzleti folyamatok kulcsfolyamatait,   – képes a teljesítményrések feltárására, meghatározására,   – önállóan tud cselekvési programot összeállítani, annak végrehajtását ellenőrizni,   – ügyfélszolgálatot szervez, működtet,   – megrendelési és leltári adatbázisokat kezel,   – rendelésteljesítést vizsgál.     3. feladatcsoport   Vállalkozási stratégiák tervezése, megvalósítása   – ismeri a vállalati stratégia alkotás folyamatát, alapelveit, az elemzéshez szükséges eljárásokat,   – ismeri és érti a szervezetelmélet fejlődésének legfontosabb állomásait,   –   részt vesz a vállalati célok, misszió, vízió kitűzésében, a hosszú, közép- és rövid távú üzleti tervek elkészítésében, a vállalati politikák kialakításában és működtetésében,   – alkalmazza a stratégiai tervek elkészítésében használható módszertanokat,   – alkalmazza a vállalati stratégia kommunikálásához szükséges módszereket,   – képes a stratégiai terv elkészítésével kapcsolatos teendőket koordinálni,   – részmunkák alapján stratégiai terv javaslatot önállóan is képes összeállítani,   – közreműködik a humánerőforrással és információval való gazdálkodás terén a tervezésben és a megvalósításban,,   – javaslatot készít a szervezeti struktúra kialakításához, illetve átalakításához szükséges döntésekhez,   – tudja és alkalmazza a dolgozók motiválására alkalmas módszereket,   – képes a konfliktusokat felismerni és kezelni,   – értekezleteket tervez, vezet, dokumentál,   – ismeri a kis és a közepes szervezetek kommunikációs problémáit, javaslatot készít azok feloldására,   –   közreműködik a gazdálkodási-pénzügyi kérdések megoldásában, a hatékony termék-, ár-, értékesítés- és kommunikációs politika kialakításában, az eljárási rend, a munkamegosztás kidolgozásában, az üzleti tervek elkészítésében,   –   segíti a vállalkozás menedzselését vagy a válságmenedzselését, a pénzügyi egyensúly megteremtését, illetve helyreállítását,   – részt vesz a marketingstratégia kialakításában,   – szervezi a marketing információs rendszer zavartalan működését,   – arculattervet készít.     4. feladatcsoport   Partnerkapcsolatok építése, megőrzése   – új üzleti partnerek felderítéséhez, kapcsolatok kiépítéséhez, közérdekű és üzleti információk felkutatásához, elemzéséhez, pályázatok és tenderek figyeléséhez, értékeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek alkalmazása,   – belföldi és külföldi üzleti partnerek felkutatása, információs csatornák működetése, marketingfelderítés, illetve marketingakciók kidolgozása és végrehajtása, üzleti tárgyalások önálló vezetése, üzleti ajánlatok megfogalmazása, a szállítókkal, illetve vevőkkel kötendő szerződések előkészítése,   – kapcsolatot épít a cége számára lehetséges szállítókkal,   – tárgyalásai során alkalmazza a protokoll és az üzleti etika szabályait,   – nyilvántartásokat készít, azokat elemzi, üzleti céljainak megfelelően struktúrálja,   – figyeli a pályázati kiírásokat,   – pályázatot állít össze és gondoskodik a benyújtásról,   – marketingakciót tervez, végrehajt,   – nemzetközi és hazai üzletfelekkel szerződik, illetve javaslatot készít a szerződések megkötésére,   – információs csatornákat működtet, kommunikál, beszámol, tájékoztat,   – elvégzi a nyilvánossággal való kapcsolattartás hatásának vizsgálatát.     5. feladatcsoport   Vállalkozások működtetése   – segíti a vállalkozás létesítésével, működtetésével vagy megszüntetésével kapcsolatos döntések előkészítését,   – alkalmazza a vállalati folyamatok irányításához, elemzések elvégzéséhez, az ügyvitel, a könyvvitel, a számvitel részterületeinek irányításához, a válságmenedzselésében való részvételhez, az erkölcsi és üzleti etikai érdekekkel való azonosuláshoz, illetve azok képviseletéhez, a kritika elvszerű alkalmazásához, a konfliktusok szakszerű kezeléséhez megszerzett elméleti ismereteit,   – kapcsolatot tart a vállalkozás környezetével,   – segíti a vállalkozás egyéni arculatának erősítését, távlati és közelebbi céljainak megismertetését,   – aktívan működik közre a tulajdonosok, a menedzsment és a dolgozók közötti hatékony munkamegosztás kialakításában,   – ismeri és érti a preventív, turnaround, krízismenedzsment, csődmenedzsment technikák alkalmazhatósági körét, előnyeit, hátrányait,   – felismeri és érti a jogi, gazdasági környezet változásainak hatását,   – ismeri a kockázatelemzési technikák hatókörét, korlátait,   – összegyűjti egy adott témára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, értelmezi azokat, gondoskodik a változások nyomon követéséről,   – elkészíti a vállalkozás belső szabályzatait,   – ismeri és alkalmazza a munkakör-elemzési, teljesítményelemzési technikákat,   – munkahelyi konfliktusokat kezel,   – könyvviteli, számviteli, pénzügyi ismeretei alapján képes irányítani a gazdálkodási folyamatokat,   – dokumentálja a felismert problémákat és azok megoldásait,   – tervezi, elemzi, ellenőrzi, és jelentést készít a minőségköltségek alakulásáról,   – ellátja a projektek, termékek menedzselésével kapcsolatos feladatokat,   – ismeri és alkalmazza a szerződéskötések hazai és nemzetközi gyakorlatát,  

Melyik a világ legjobb állása?

Nagy-Britanniában egy ötéves kislány munkáját venné át sok gyerek. A kenti Jessica Rosbrook játéktesztelő. Ráadásul bejárnia sem kell, otthon dolgozhat teljesen rugalmas időbeosztásban, a cég házhoz viszi neki a munkát. Jessica azért be-bejár a cég központjába is játszani. Feladata a tesztelési játszadozáson túl a játékok értékelése is. –        Eleinte csupán élvezte, hogy állandóan új játékokat kap, és hogy elsőként próbálhatja ki a gyerekek közül, de mostanra már tudatosult benne, hogy számít a véleménye, és amit csinál, azzal eldöntheti, hogy egy-egy játék a boltokba kerül-e vagy a kukába – idézte a gyerek anyját a brit Metro újság. Sajnos arra nem tért ki a cikk, hogy mennyi Jessica fizetése. A kicsit idősebbek is jó feladatot találhatnak, ha szeretik például a játékprogramokat. A fejlesztő cégek ugyanis jó pénzt fizetnek azért, ha valaki egész nap csak a legújabb programokkal játszik. Ugyanígy a kaszinók sem fukarkodnak, ha valaki beépített emberként a szerencsejátékoknak hódol, persze csak akkor, ha közben figyeli a többi játékost.  Ami nekünk a hétvégi telek, az a sztároknak a magánsziget. De Sting nyilván nem kezdi szombat délelőtt lenyírni a füvet a birtokán. Inkább fogad egy menedzsert, aki rendben tartja a szigetet. Akinek szerencséje van, elnyer egy ilyen állást, és az év nagy részében ő élvezi a sziget szépségét.

Üzleti ügyintéző

  ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 49 3629 09 1 0 08   2. Szakképesítés megnevezése: Üzleti ügyintéző   3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző       II. A tevékenység tartalma     Az üzleti ügyintéző tevékenységi körében bel- és külkereskedelmi ügyletek (üzletek) lebonyolításával foglalkozik. Fő feladata, hogy az üzletkötő (az üzletember) által megkötött ügyletek realizálásában aktívan közreműködjék. Ennek keretében és érdekében:   – gondoskodik az ügylet tárgyát képező áru vagy szolgáltatás behozatalához, kiviteléhez vagy belföldi forgalmazásához szükséges engedélyek, igazolások, bizonyítványok, tanúsítványok és más okmányok beszerzéséről, szabályszerű és pontos elkészítéséről, kitöltéséről,   – ellátja az áru vagy a szolgáltatás ellenértékének szerződés szerinti határidőre és módon történő kiegyenlítésével kapcsolatban a feladatkörébe tartozó ügyintézést,   – intézi az áru szállítmányozásával és fuvarozásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó szállítmánybiztosítási ügyeket,   – folyamatosan figyelemmel kíséri az említett munkafolyamatokat, ellenőrzi, elemzi és értékeli azok gazdaságosságát és hatékonyságát,   – elvégzi a tevékenységével összefüggő adminisztrációt, pontosan és naprakészen vezeti a feladatkörébe utalt nyilvántartásokat,   – folyamatos kapcsolatot tart az egyes hatóságokkal és intézményekkel, valamint az üzleti partnerekkel.       III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei     1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások*     a) Személyiségvonások, tulajdonságok   Kívánatos, hogy az üzleti ügyintéző személyiségét a nagyfokú   – pontosság,   – megbízhatóság,   – felelősségtudat,   – fejlett szociabilitás, nagy önuralom és türelem, figyelmesség, tapintat, udvariasság,   – szorgalom és kitartás,   – dinamizmus, valamint   – az egész tevékenységét, magatartását átható igényesség (általános szakmai, esztétikai) jellemezze.   b) Általános műveltség   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék legalább középiskolai (szakközépiskolai vagy gimnáziumi) érettségi bizonyítvánnyal. A tőle elvárt általános műveltségállomány minimuma a közismereti tárgyakból tett középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.   ____   * A szakmai ismeretek elsajátításához és a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen olyan általános alap- és kiegészítő ismeretek, jártasságok és készségek, valamint személyiségvonások, tulajdonságok, amelyek a szakmai vizsgán – közvetlen módon – nem kerülnek számonkérésre.     2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek**     a) Közgazdasági ismeretek   Az üzleti ügyintéző műveltségállományának része a gazdasági-közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó szakember felismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon, a makro- és a mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, értse az ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell továbbá a piacgazdaság működésének szabályait, főbb szereplőit és a döntéseiket befolyásoló tényezőket, a gazdaságpolitika eszközrendszerét és az egyes eszközök alkalmazásának lehetőségeit.   Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitika lényegi vonásait illetően és legyen véleménye a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiben is.   b) Jogi ismeretek   Rendelkezzék általános tájékozottsággal a mindennapi életben leggyakrabban felmerülhető jogi problémákról és azok célszerű, illetve lehetséges rendezési módjairól. Ismerje az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az állampolgárok között létrejövő legjellemzőbb jogviszonyok tartalmát és azok főbb formai-eljárási vonatkozásait.   Rendelkezzék jártassággal a kereskedelmi szakmai tevékenységre vonatkozó jogi szabályok ismeretében, nagy biztonsággal tudja eldönteni: mely jogi kérdések, problémák tartoznak a kereskedő és melyek a jogi szakember kompetenciájába.   c) Vállalkozási alapismeretek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék olyan vállalkozási, vállalatgazdálkodási, statisztikai, tervezési, számviteli és pszichológiai ismeretekkel, amelyek birtokában a vállalkozásban szakszerűen közreműködhet.   d) Irodai, levelezési ismeretek   Az üzleti ügyintéző legyen képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával).   Ismerje és legyen képes gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs berendezéseket. Függetlenül attól, hogy a vonatkozó tudásanyagot milyen iskolatípusban vagy fokozatban, esetleg iskolarendszeren kívüli szakképzésben sajátítja el.   Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni a Word 5.5., a Works vagy ezek fejlettebb változatai szerint.   e) Kommunikációs készségek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék fejlett kommunikációs készségekkel, azaz   – írásban és szóban egyaránt érthető, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fejezze ki magát,   – az alkalmazásképes tudás szintjén ismerje a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó illem-etikett-protokoll szabályokat,   – tudja célszerűen és kulturáltan használni a telekommunikációs eszközöket, berendezéseket (telefon, telex, telefax),   – külső megjelenését a rendezettség, ápoltság és az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködési kultúra jellemezze.   ____   ** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlen vagy közvetett módon számonkérésre kerülnek.     3. Szakmai ismeretek***     a) Idegennyelv-ismeret   Ismerjen legalább egy idegen nyelvet az alapfokú külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga szintjén.   b) Kereskedelmi szakmai ismeretek   ——————————–   Témakör, * Ismeri, ** Alkalmazza   ——————————–   1. A kereskedelem szerepe a gazdaságban   1.1. Kereskedelem a gazdálkodás körfolyamatában, a kereskedelmi forgalmat befolyásoló tényezők *   1.2. A bel- és külkereskedelem feladata, szervezete és sajátos jellemzőik * 1.3. Áruk és szolgáltatások a kereskedelemben (azok hasznossága, minőségi jellemzői, a minőség tanúsítása és védelme, felelősség a minőségért, szabványok) *   1.4. A kereskedelmi munka termelékenysége és hatékonysága, a személyi tényezők *   1.5. A kereskedelmi hálózat egységei, a technikai tényezők *   1.6. A kereskedéshez szükséges pénzeszközök (tőke, hitel és kamatai) *   1.7. Az áruforgalom folyamata: beszerzés-készletezés-értékesítés *   1.8. Az áruforgalom mint közgazdasági, jogi, pénzügyi, fizikai és adminisztratív folyamat *   1.9. Az áruforgalmi mérlegsor, készlethatékonysági számítások, az értékesítés idő és összetételbeli vizsgálata (viszonyszámok, indexek, megoszlás) **   2. Marketing   2.1. Marketing alapfogalmak *   2.2. Marketingeszközök *   2.3. Marketing információs rendszer *   2.4. Marketingmenedzsment *   3. Áruk adásvétele belföldön **   3.1. Árubeszerzés: beszerzési döntések meghatározói, beszerzési források, üzleti tárgyalások és szerződések, az áru átvétele, a beszerzési munka tervezése és értékelése **   3.2. Készletezés: raktározás-tárolás, készletek összetétele, készletfajták, minőség és választék, készlethatékonyság **   3.3. Értékesítés: értékesítési módok, árubemutatás, értékesítési akciók, reklámeszközök **   4. A külkereskedelmi ügyletek és azok lebonyolítása   4.1. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai **   4.2. A külkereskedelmi ügylet folyamatai **   4.2.1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése: ajánlatadás-kérés, alku, szokások, jogi előírások, a Bécsi Egyezmény szerepe az ügyletelőkészítésben **   4.2.2. A külkereskedelmi ügylet megkötése: szerződések és azok tartalmi, formai kellékei **   4.2.3. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben **   4.2.4. A szerződések teljesítése, a hibás teljesítés következményei **   4.3. A koncentrált piacok fajtái, működése *   5. A biztosítás szerepe a kereskedelemben   5.1. A biztosítás szerepe a belkereskedelemben **   5.2. Nemzetközi biztosítási ismeretek, termékfelelőssége biztosítás, exporthitel-biztosítás, építési és szerelési biztosítás, tőkebefektetési biztosítás **   5.3. A szállítmánybiztosítás formái, szokványai és szabályai. A szállítmánybiztosítási károk rendezése **   6. Az áruk csomagolása (fogyasztói-gyűjtői-szállítói csomagolás, áruvédelem raktározás és szállítás során) **   7. Az áruk fuvarozása   7.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői: fuvarozó, fuvaroztató, szállítmányozó **   7.2. Fuvarozási módok és fuvareszközök: fuvarozási mód és útvonal megválasztása, logisztikai szemlélet **   7.2.1. Vasúti árufuvarozás **   7.2.2. A közúti, a légi és a folyami fuvarozás **   7.2.3. A tengeri árufuvarozás sajátosságai és fajtái **   8. Vámok   8.1. A vámok szerepe a gazdaságban: a vám mint a kereskedelempolitika eszköze *   8.2. Vám alapfogalmak: vámáru, vámút, vámfizetésre kötelezett, vámszabadterület, konszignációs raktár… **   8.3. Nemzetközi egyezmények, szerződések: GATT, EFTA, CEFTA, magyar–finn megállapodás stb. *   8.4. Vámtípusok, vámtarifák **   8.5. Vámeljárások, vámkezelés **   9. Pénzügyi műveletek a kereskedelemben   9.1. Bankok, monetáris és bankrendszer, nemzetközi pénzügyi intézmények, bankügyletek *   9.2. A pénzforgalom és annak eszközei: bankátutalás, csekk, váltó, hitelkártya, elektronikus fizetések **   9.3. Valuták és devizák, árfolyam, árfolyam-politika, devizagazdálkodás, devizapiac, devizapiaci ügyletek **   9.4. Fizetési módok (előrefizetés, okmányos meghitelezés, okmányos beszedvény, nyitvaszállítás, hitelnyújtás) fogalma, résztvevői, folyamatai, kockázatai **   9.5. A hitelek szerepe a kereskedelem finanszírozásában **   10. Gazdálkodási ismeretek   10.1. Az árrés szerepe a kereskedelemben: az árrés tartalma, árréshatékonyság számítása, árindexek **   10.2. Az ár és a hozzá fűződő szolgáltatások kapcsolata, a bel- és külkereskedelmi árképzés sajátosságai **   10.3. Költséggazdálkodás: költségek összetétele, költségelemzés és tervezés, a költségek mutatói **   10.4. A nyereség keletkezése, a kereskedelmi haszon fogalma és értelmezése. Nyereségelemzés és tervezés, az áruk nyereségtartalma, a nyereség mutatói **   ____   *** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlenül számonkérésre kerülnek.         IV. A szakmai vizsga     1. A vizsgára jelentkezhet, aki   – középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,   – igazolni tudja, hogy a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte.     2. A szakmai vizsga részei   – írásbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó komplex vizsgafeladatot old meg a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből, továbbá a választott idegen nyelvből – összesen 180 perc időtartamban,   – gyakorlati vizsga szakmai, irodatechnikai és üzleti levelezési ismeretekből (szakmai feladat számítógépes szöveg és táblázat szerkesztése),   – szóbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó – az általa húzott – komplex szóbeli kérdést fejti ki a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből. Ugyancsak a szóbeli vizsga keretében ad számot a vizsgázó a választott idegen nyelvi felkészültségéről az alábbiak szerint:     = beszélgetés általános témáról,     = a külföldi partnerrel való szóbeli kommunikáció egyszerű szituációban (üdvözlés, fogadás, szállásbiztosítás, pénzváltás, programszervezés, telefonkapcsolat stb.),     = egyszerű idegen nyelvű fordulatok fordítása magyarra.     3. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai   A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.   Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelölt, aki az írásbeli vizsgán elégtelen teljesítményt nyújtott idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.]   A gyakorlati vizsgán való sikertelen részvétel nem akadálya a szóbeli vizsga letételének, azonban bizonyítvány a vizsgázó számára csak akkor állítható ki, ha a gyakorlati javítóvizsgán megfelelt.   A szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből (1) elégtelen érdemjegyet kapott. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.] A sikertelen tantárgyi vizsgarész külön is megismételhető. A szakmai elméleti vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a jelölt az utolsó eredményes vizsgáját letette.       * * *      

Mélyfúró technikus -OKJ leírás

OKJ-szám: 54 582 05Betölthető foglalkozás: Bányászati technikus FEOR 3111 Képzési idő: Legfeljebb 2000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Mélyfúró (középszintű, 8. évfolyam után)A bányamérnök irányítása mellett bányatelepítéssel, -feltárással, ásványi nyersanyag előkészítésével és elsődleges feldolgozással, valamint üzemeltetéssel,karbantartással kapcsolatos műszaki feladatokat lát el.Feladatai:* új bányák megnyitásakor geológiai kutatómunkák, kutatófúrások végzése, részvétel a feltárás megtervezésében * a megadott specifikációk szerint az ásványi nyersanyagok kutatási, feltárási, kitermelési, szállítási terveihez költségbecslések készítése, az erőforrás-felhasználás tervezése * az ásványi nyersanyagot kutató, kitermelő, tároló és elszállító berendezések, az ásványi nyersanyagot előkészítő és elsődlegesen feldolgozó üzemek létesítésének, telepítésének, működtetésének, karbantartásának műszaki ellenőrzése, az előírásoknak megfelelő teljesítmény biztosítása * az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos bányászati munkák közvetlen irányítása, a normák kialakítása, a teljesítményszint meghatározása * ércminták vétele, minőségi és mennyiségi vizsgálatok végzése * részvétel a bányaveszélyek kialakulását megelőző és a kialakult bányaveszélyek elhárítását célzó intézkedések meghozatalában, valamint végrehajtásában Jellemző munkakörök:* Bányaipari aknász technikus * Bányatechnikus * Fluidumkitermelő technikus * Kőolaj- és gázfúró technikus * Mélyfúró technikus Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2111 Bányamérnök3112 Földmérő és térinformatikai technikusMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Üzleti szakügyintéző – OKJ leírás

OKJ-szám: 55 343 01Betölthető foglalkozás: Egyéb gazdasági ügyintézők FEOR 3619Képzési idő: 2 év Csak iskolarendszerben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Banki szakügyintéző* Értékpapírpiaci szakügyintéző* Gazdálkodási menedzserasszisztens* Pénzügyi szakügyintéző* Projektmenedzser-asszisztens* Számviteli szakügyintézőIde tartoznak a 360-361-es alcsoportból a máshová nem sorolható gazdasági ügyintézők.Jellemző munkakörök:* Gazdálkodásszervező * Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője * Üzleti ügyintéző * Vállalkozási ügyintéző * Vállalkozásszervező Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat.Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Mélyfúró technikus

Az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő mélyfúrási, geofizikai jellegű műszaki és adminisztratív tevékenységek szervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátása.   Részt vesz:   – a kőolaj-, földgáz- és víztermelő kutak lemélyítését szolgáló fúróberendezések, gépek, eszközök korszerűsítési munkálataiban,   – a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésében,   – új technológiák bevezetésében,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának biztosításában,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében,   – a hibaelhárításban, havária felszámolásban,   – a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában.   Folyamatosan ellenőrzi:   – a technológiai fegyelem betartását,   – az üzemeltetés, javítás, felújítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, berendezések, műszerek műszaki paramétereit.   Gondoskodik:   – a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,   – a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,   – a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról.   Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:   – próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás,   – részvétel kísérleti munkákban.    

Üzemeltető gépésztechnikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 521 05Betölthető foglalkozás: Gépésztechnikus FEOR 3117Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások** Élelmiszeripari gépésztechnikus* Vegyipari gépésztechnikusRész-szakképesítések- Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó (középszintű, 10. évfolyam után)Gépek, berendezések beszerelését, működtetését és karbantartását végzi, részt vesz ezek megtervezésében.Feladatai:* gépek, mechanikai berendezések és mechanikai alkatrészek gyártásának, felhasználásának, karbantartásának és javításának műszaki ellenőrzése * a gépek felújításának, javításának, karbantartásának szervezése, irányítása * a rendelkezésre álló berendezések elhelyezésének és rendszerbe illesztésének irányítása, az új berendezések üzembe helyezése és a gépek termék- vagy műszakváltást megelőző beállítása * az üzemzavarok, minőségi problémák megszüntetése és kivizsgálása * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása, a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása és a gyártási feltételek folyamatos fenntartása * a mechanikai szerkezetek, kalorikus és áramlástechnikai gépek és berendezések, valamint az ezekkel kapcsolatos technológiai folyamatok tervezésében részfeladatok ellátása, a gyártás és beszerelés költségeinek, anyag- és munkaerő-szükségletének előzetes becslése * az új termékek gyártásának figyelemmel kísérése és a kezdeti problémák (típushibák, technológiai és dokumentációs hiányosságok stb.) jelzése, kiküszöbölésének előmozdítása Jellemző munkakörök:* Acél- és könnyűfém-szerkezeti technikus * Általános gépésztechnikus * Energia-átviteli technikus * Gépgyártás-technológiai technikus * Gépipari automatizálási technikus * Gépkenési technikus * Hőerő-gépészeti technikus * Műszerész gépésztechnikus * Szellőztetési technikus Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2117 GépészmérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Mélyfúró

Az ipar területén technikusi felkészültséget nem igénylő mélyfúrási, geofizikai jellegű műszaki feladatok ellátása.   Részt vesz:   – a kőolaj-, földgáz- és víztermelő kutak lemélyítését szolgáló fúróberendezések, gépek, eszközök üzembe helyezésében és karbantartási munkálataiban,   – a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésében,   – a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának biztosításában,   – a hibaelhárításban, havária felszámolásban,   – a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításához szükséges adatok szolgáltatásában.   Kötelessége:   – a technológiai fegyelem betartása,   – az üzemeltetés, javítás, felújítás és rendszeres karbantartás során használt gépek, berendezések, műszerek állagának megőrzése, a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása,   – a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag, segédanyag biztonságos tárolása és használata.    

Üvegműves – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 211 17Betölthető foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások FEOR 3729Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 3500 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségi Egyéb feltétel: pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság és egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Üvegfestő, ólmozottüveg készítő (középszintű, érettségivel)Ide tartoznak a 372-es alcsoportból a máshová nem sorolható művészeti foglalkozásúak.Jellemző munkakörök:* Bábkészítő * Bábmodellező * Bőrműves * Bronzműves és szoboröntő * Bútorműves és intarziakészítő * Díszítőfestő * Díszítőszobrász * Dublőr, kaszkadőr * Egyházi zenész * Hangmester * Hangosító * Jégtáncos * Segédoperatőr Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Mélyépítő technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 582 04Betölthető foglalkozás: Építésztechnikus FEOR 3123 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: szakmai alkalmasságÉpületek és más építmények (hidak, utak, vízszállító- és szennyvízrendszerek, gátak stb.) tervezésével, építésével, működtetésével, fenntartásával, felújításával és átalakításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el.Feladatai:* a gyakorlati építéskivitelezés során az építészek és építőmérnökök tervezési elképzeléseinek képviselete, az előírások, szabványok betartatása, a kivitelezési munkák összehangolása, ellenőrzése * az építéstervezés területén a megadott specifikációknak és a mérnöki utasításoknak megfelelően, a tervek mérethelyes megszerkesztése, megrajzolása vagy megrajzoltatása, a tervekhez kapcsolódóan számítások és költségvetések készítése, kisebb tervek elkészítése, méretezése * önkormányzati szakhatósági (műszaki, építésügyi) feladatok ellátása, ellenőrzési beszámolók megírása * ingatlankezelési, üzemeltetési, fenntartási és felújítási műszaki feladatok ellátása * talajok és építőanyagok helyszíni és laboratóriumi vizsgálata, épületek és építmények építésének ellenőrzése * műszaki tanácsadás az épületek és építmények építésénél, ellenőrzésénél * településfejlesztési tervek kivitelezési munkáinak összehangolása, ellenőrzése * településüzemeltetési feladatok ellátása, egyeztetés a szolgáltatók képviselőivel (gáz, áram, víz, csatorna, utak stb.) Jellemző munkakörök:* Beruházási előadó * Építésügyi előadó * Építész műszaki előadó * Építész-, épületgépész technológus * Magasépítő technikus * Mélyépítő technikus * Műszaki ellenőr * Műszaki előadó * Műszaki előkészítő kalkulátor * Műszaki szerkesztő * Műszaki ügyintéző * Településfejlesztési technikus * Településüzemeltető * Termelés-előkészítő Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2123 Építészmérnök2124 ÉpítőmérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Üvegműves

  I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 15   2. A szakképesítés megnevezése: üvegműves       II. A szakképesítés munkaterülete   —————————-   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma FEOR megnevezése   —————————-   3729 egyéb művészeti foglalkozások   7524 üveggyártó     2. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.   Üvegtárgyakat tervez és készít. Olyan vizuális, rajzi, plasztikai és szakmai alapképzettséggel rendelkezik, ami alkalmassá teszi az üvegipari gyártmány-előkészítésben és gyártmányfejlesztésben való részvételre.   Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves gyári és autonóm üvegművesség területén és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.   Képes korszerű, funkcionális és dísztárgyakat, prototípusokat és sorozatokat megtervezni és ezeket kiviteleztetni, felület megmunkálásokat elvégezni.   A tárgytervezés mellett autonóm művek létrehozására is képes.   Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.     3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések   ————————-   A szakképesítéssel   rokon szakképesítések   azonosító száma megnevezése   ————————-   31 5292 12 üvegfestő és ólomüvegező       III. A szakképesítés szakmai követelményei     A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:     1. Általános vizuális alapismeretek   1.1. Rajz-festés   A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:   – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,   – a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,   – tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,   – bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.   A jelölt ismerje:   – a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,   – a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,   – az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)   A jelölt legyen képes:   – arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,   – mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,   – drapériák és különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,   – az épített külső és belső környezet ábrázolására,   – a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,   – emlékezet utáni ábrázolásra.   Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.   1.2. Rajz-mintázás   A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:   – geometriai testeket,   – csendéletet,   – enteriőrt,   – külső tereket, utcákat, tájképet,   – természeti formákat,   – emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),   – állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),   – drapériát,   – portrét,   – emberi alakot drapériával,   – aktot,   – emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,   – pillanatszerű mozgásokat (kroki).   Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.   Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.   Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.   Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.   A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:   – érem, plakett,   &n

Újságíró II. (a tevékenység megjelölésésvel)

  1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12            (54 8402 02)           (52 8402 02)   2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)   A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   C) Újságíró (középfokú)   D) Újságíró (felsőfokú)   E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2616 újságíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   ————————   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ————————   2617 rádióműsor-, televízió-műsor-szerkesztő   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési hírszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási hírszervezet vezetője   2614 kulturális szervező   2615 könyv- és lapkiadó szerkesztője   2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások (sajtóreferatúrák médiafigyelői, szemlézői, szóvivők)     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.     A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.   A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.   Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.   Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.   Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.   Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.     B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.   Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.   Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.   Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.   Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).   A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).   Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti objektív tájékoztatás megvalósulását.   Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).   Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.   Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.     C)–D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)   Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.   Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.   Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőr   zéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.   Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.   Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.   Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team”-ek) munkájában.     E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)   A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.   Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:     1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)–E)]   Ezek olyan sza

Mélyépítő technikus

– Az mélyépítő technikus munkaterülete elsősorban a mélyépítőipar, talajmechanika-földművek, közlekedésépítés, közműépítés területén létrehozott műtárgyak tervezésével, az építés műszaki előkészítésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, fenntartásával, a talajmechanikai és a talajminőség vizsgálat laboratóriumi tevékenységével kapcsolatos középfokú képzettséget igénylő műszaki feladatok ellátását foglalja magába.   – A munkaerőpiac igénye esetén átképzéssel a magasépítés, a környezetvédelem és a műemlékvédelem, valamint a tűzvédelem területén is foglalkoztatható. Kiegészítő képzéssel munkaterülete kiterjeszthető az építésigazgatás, településüzemeltetés, építésügyi kutatás, fejlesztés, minőségvédelem, építőanyag-gyártás és -forgalmazás, ingatlanbiztosítás és -forgalmazás, valamint a vízvédelem feladatkörére is.   – A mélyépítő technikus tevékenységét beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető munkaterületen végzi felsőfokú végzettségű szakemberek irányításával vagy önállóan, közvetít a mérnök és a szakmunkás szint között. Gyakorlati tudásával fizikai munkakörök ellátására is alkalmazható.   – Megfelelő gyakorlat birtokában a jogszabályban meghatározott kisebb volumenű mélyépítési létesítmények építési-szerelési munkáinak végzését felelős műszaki vezetőként, illetve építésvezetőként irányíthatja. Megfelelő működési feltételekkel önállóan, építőipari kivitelező vállalkozóként is tevékenykedhet.    

Üvegfúvó

Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása: – ivó- és étkezési edények, – asztali terítés kiegészítő eszközei, – világítási eszközök üvegbúrái, – hutakész háztartási tároló üvegek, – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények, – díszműáruk, – új termékek prototípusának elkészítése, – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.

Mellkas röntgen vizsgálat

Célja: A mellkasi szervek -szív, tüdő, nagyerek- és a rekesz megítélésére alkalmas vizsgálómódszer. A módszer lényege: A röntgensugarakat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el. Azok a röntgensugarak, melyek nem nyelődnek el a röntgenfilmen elszíneződést okoznak. A tüdőszövet például átengedi a sugarakat, így képe sötét lesz, míg a csontszövet elnyeli azokat, így világos árnyékot ad. A vizsgálat menete: A beteg félmeztelenre vetkőzik, és belép a vizsgáló helyiségbe. A vizsgálat alló testhelyzetben történik. Az asszisztens kérésére a beteg mellkasát a röntgen ernyőhőz nyomja, majd mély belégzést végez. A felvétel ekkor készül. A nyakláncokat, testékszereket a vizsgálat előtt le kell venni, mert azok zavaró röntgenárnyékot adnak.  Előkészítés: A vizsgálat nem igényel speciális előkészítést. Figyelmeztetés: A röntgensugárzás magzatkárosító hatású lehet, ezért a terhességről a vizsgálatot elrendelőt tájékoztatni kell!

Üvegfúvó

  ÜVEGFÚVÓ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 13   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegfúvó     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üvegfúvó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Golyófúvó   7524 Üvegműves   7524 Üvegolvasztó   3192 Minőségi ellenőr     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   Kohászati módon előállított színtelen vagy színes üvegolvadékból kéziszerszámokkal, céltudatos erőráhatásokkal meghatározott alakú és méretű használati és dísztárgy formálása:   – ivó- és étkezési edények,   – asztali terítés kiegészítő eszközei,   – világítási eszközök üvegbúrái,   – hutakész háztartási tároló üvegek,   – hutakész orvosi és laboratóriumi üvegedények,   – díszműáruk,   – új termékek prototípusának elkészítése,   – egyedi díszműáruk, különleges üvegtárgyak készítése vázlat szerint.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyen működő szakmai képviseletek, valamint különböző hivatalos szervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele közösségi és egyéni problémák esetén.   – A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.   – A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagmozgatás és tárolás, közlekedési utak biztosítása.   – A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.   – A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (egyéni és kollektív védőeszközök, védőfelszerelések használata).   – A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.   – A baleset kivizsgálásában közreműködés (jegyzőkönyv elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatása).   – A tűzvédelmi osztályok ismerete, a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.   – A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.   – A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete.   – A munkahely tűzriadó tervének ismerete.   – Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések használata.   – A munkahely működését biztosító energiahordozók (gáz, oxigén, sűrített levegő, vákuum, vízhálózat, villanyáram) vezetékeinek megkülönböztetése szabványos jel&oum

Melegüzemi technikus – OKJ leírás

OKJ-szám: 54 521 03Betölthető foglalkozás: Kohászati technikus FEOR 3116 Képzési idő: 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra)Tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben isSzükséges iskolai végzettség: érettségiEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságElágazások** Öntőtechnikus* Színesfémkohászati technikus* Vaskohászati technikusÖnállóan vagy mérnöki irányítással a vas és egyéb fémek érceikből való előállításában, dúsításában, finomításában, fizikai és kémiai jellemzőik kialakításában és a különböző készültségi fokú, első-, másod- és harmadtermékek előállításában vesz részt, elsősorban a minőség-ellenőrzés és a közvetlen termelésirányítás területén.Feladatai:* a minőség biztosítása érdekében a gyártási eljárás paramétereinek (hőmérséklet, hatóanyag-felhasználás, villamosáram-erősség) folyamatos mérése, ellenőrzése és mérnöki utasításra a gyártási jellemzők megváltoztatása * nyersvas vagy acél előállításakor a nagyolvasztóba kerülő anyagok mennyiségének és a hőmérséklet beállításának meghatározása * a technológiai folyamat különböző fázisaiból származó mintákon meghatározott laboratóriumi vizsgálatok (szakítószilárdság, ütőpróba, kifáradási vizsgálat, vegyi összetétel stb.) elvégzése * a zavartalan alapanyag-ellátás biztosítása, a kohászatban használt mérőműszerek (pirométer), berendezések hitelesítése * az öntvény- és a mintarajzok alapján az öntőminták legyártatása, a formázás technológiai folyamatának ellenőrzése és irányítása * a selejtanalitikai vizsgálatok alapján a selejtokok megszüntetése * a felügyelete alá tartozó munkások tevékenységének irányítása Jellemző munkakörök:* Kohótechnikus * Öntőtechnikus Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:2116 KohómérnökMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. Elágazások*A 2006-os OKJ rendelet szerint a képzés adott pontján választhatsz, hogy a felsoroltak közül melyik szakirányban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat. Eddig a pontig azonos tárgyakat tanulsz, bármelyik szakirányba is szeretnél továbbmenni.   Szakközépiskolák, szakiskolák képzései:

Üvegfestő és ólómüvegező

Üveghomályosítás (savmaratás, homokfúvás, illetve bélyegezés) segítségével plasztikus díszítménnyel látja el a síküveget. – Tervrajz, illetve sablon alapján kiszabja, festi majd különböző ragasztóanyag segítségével vastagabb üveglapra mozaikszerűen felragasztja a síküveget. – Tervrajz, illetve sablon nyomán kiszabja és ólomhuzalba foglalja a színtelen, illetve anyagában színezett síküveget. – Tervrajz, kartonrajz és színvázlat alapján kiválasztja, kiszabja, megfesti, beégeti és ólomhuzalba foglalja a síküveget. – Megtervezi és végrehajtja a díszítmények részleges és teljes javítását, a hiányok pótlását.

Méhész – OKJ leírás

OKJ-szám: 31 621 05Betölthető foglalkozás: Kisállattenyésztő FEOR 6137 Képzési idő: Legfeljebb 1000 óraCsak felnőttképzésben tanulhatóSzükséges iskolai végzettség: általános iskolaEgyéb feltétel: egészségügyi alkalmasságRész-szakképesítések- Méhészeti munkás (iskolai végzettség nincs előírva)Szőrmés állatokat (pl. rókát, csincsillát, nyestkutyát, nyulat, nutriát), valamint madarakat, méheket stb. tart, tenyészt és gondoz állat- és szőrmeértékesítés céljából.Feladatai:* a tartandó állatok fajának, fajtájának és mennyiségének meghatározása * az állatok, a takarmány és a szükséges berendezések megvásárlása * állatok tartása, tenyésztése * állatok levágása, megnyúzása * az irhák tisztítása, szárítása, válogatása, raktározása * az állatok vagy a termékek elszállítása és értékesítése * a gazdasági épületek, a gépek és berendezések karbantartása, az istállók, ketrecek tisztán tartása * a bevételek és kiadások nyilvántartása Jellemző munkakörök:* Díszmadártenyésztő * Egér-, patkány(kísérleti kisállat)-tenyésztő * Galambtenyésztő * Kutyatenyésztő * Laboratóriumi állatgondozó * Macskatenyésztő * Madárgondozó * Méhész * Nutriagondozó * Nyércgondozó * Nyúlgondozó Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:6131 Általános állattartó és -tenyésztő6140 Általános mezőgazdasági foglalkozásokMinimális képzettségi (képesítési) feltétel:Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.)Tanfolyam indul: Iskolák, ahol tanulhatod: Tanfolyam

Üvegfestő és ólomüvegező

  ÜVEGFESTŐ ÉS ÓLOMÜVEGEZŐ     I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 12   2. Szakképesítés megnevezése: Üvegfestő és ólomüvegező     II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7524 Üveggyártó     2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   ———————–   7638 Üvegező   7638 Üvegező és képkeretező     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   – Üveghomályosítás (savmaratás, homokfúvás, illetve bélyegezés) segítségével plasztikus díszítménnyel látja el a síküveget.   – Tervrajz, illetve sablon alapján kiszabja, festi majd különböző ragasztóanyag segítségével vastagabb üveglapra mozaikszerűen felragasztja a síküveget.   – Tervrajz, illetve sablon nyomán kiszabja és ólomhuzalba foglalja a színtelen, illetve anyagában színezett síküveget.   – Tervrajz, kartonrajz és színvázlat alapján kiválasztja, kiszabja, megfesti, beégeti és ólomhuzalba foglalja a síküveget.   – Megtervezi és végrehajtja a díszítmények részleges és teljes javítását, a hiányok pótlását.     III. A szakképesítés szakmai követelményei     III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok     1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása   – A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.   – A munkahelyre (ólomöntő-, ólomhúzó-, ólmozó-, rajzoló, festő-, égető-, savmarató-, homokfúvó-, tisztító-, üvegtároló műhelyre) vonatkozó előírások betartása.   – Különböző technológiai folyamatok (ólomöntés, ólomhúzás, égetés, savmaratás, homokfúvás, üvegszállítás, szabás, forrasztás) végzése során a biztonsági előírások alkalmazása, a védőfelszerelés használata.   – A síküveg tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, védőfelszerelés használata.   – A tisztító-, marató-, ragasztóanyagok tulajdonságainak ismerete.     2. Vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok   – Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása.   – Kommunikáció a megrendelőkkel és szállítókkal.     3. Síküvegfestés munkafolyamatainak megtervezése, előkészítése, végrehajtása   – Pauszálás, átdörzsölés.   – Átnyomás.   – Sablonálás.   – Üvegvágás     = vonalzó mellett,     = sablon mellett,     = csúszka (slitni) mellett,     = körvágóval.   – Üveg tisztítása.   – Festék elkészítése     = palettára helyezés, törés,     = összekeverés,     = hígítás,     = feldörzsölés.   – Ecset kiválasztása.   – Kontúrozás.   – Felviaszolás.   – Fedőfesték (überzug) felvitele az üvegre     = áthúzás,     = oszlatás,     = festékkiszedés (stupfolás).   – Leviaszolás.   – Kartonálás.   – Beégetés.     4. Festett és anyagában színezett síküveg darabok ólomhuzalba foglalása   – A részek ólomba foglalása     = ólmozólécek felszögezése,     = szél-ólomhuzal felrakása,     = üvegdarabkák befoglalása, rögzítése,     = ólomhuzalvégek levágása.   – Az ólomhuzal találkozási pontjainak összeforrasztása.   – Tömítés, tisztítás.   – Az ólomhuzal patinizálása.   – A merevítőpálcák felrakása.     5. Anyagában színezett síküveg darabok összeállítása ragasztással   – Az üveg előkészítése.   – Peremkészítés.   – Ragasztóanyag elkészítése, felöntése és egyenletes elsimítása.   – Az üvegdarabkák berakása, a többlet ragasztóanyag leszedése.   – Felületek tisztítása.     6. Ólmozott üvegfestmény javítása   – Pauszálás, átdörzsölés.   – Újraforrasztás.   – Tömítés.   – Részleges és teljes javítás.     7. Üveghomályosítás   – Síküveghomályosítás sav segítségével.   – Mattsav készítése.   – Peremragacs készítése, felragasztása.   – Mattsav felöntése, a mattítás folyamata.   – Savmaradék leöntése, salak, peremragacs leszedése.   – Fürdetési módszerrel történő savhomályosítás.   – Tónusmaratás.   – Plasztikus maratás.   – Monografálás.  

Méhész

A szakképesítés birtokában a méhész a mindenkori jogszabályi keretek között, előírt körülmények biztosításával tarthat, tenyészthet méhcsaládokat, velük vándorolhat, termeltethet, méhanyákat tenyészthet, termékeit eladhatja, bérmegporzást végeztethet.   A méhcsaládok rendszeres és időszerű kezelése, takarmányozása, fejlesztése a főhordásra.   Célirányos vándorlás, méz, virágpor, méhpempő, porpolisz, méhméreg termelése, bérmegporzás.   Anyanevelés, méhcsaládok szaporítása, egészségvédelme.   A növényvédelmi és egyéb károk megelőzése, elhárítása.   Szakszerű betelelés és teleltetés.   Műhelymunkák, karbantartási műveletek elvégzése, raktározás.  

Üvegező

Különböző anyagú nyílászáró szerkezetek üvegezésének elkészítése helyszínen, illetve üzemi körülmények között. A meghibásodott szerkezetek javítása, bontása. Üveg, illetve üvegszerű anyagok beépítése speciális szerkezetekbe. Korszerű üvegtermékek (hőszigetelő, biztonsági üvegek) részbeni gyártása és beépítése.  

Megyei Könyvtárak

Bács-Kiskun Megyei Könyvtár Békés Megyei Könyvtár Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Könyvtár Csongrád Megyei Könyvtár Fejér Megyei Könyvtár Győr-Moson-Sopron Megyei Könyvtár Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár Heves Megyei Könyvtár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtár Komárom-Esztergom Megyei Könyvtár Nógrád Megyei Könyvtár Somogy Megyei Könyvtár Tolna Megyei Könyvtár Vas Megyei Könyvtár Zala Megyei Könyvtár

Üvegező

  ÜVEGEZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1.1. A szakképesítés azonosító száma: 21 5216 02   1.2. Szakképesítés megnevezése: Üvegező       II. A szakképesítés munkaterülete     2.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–   7638 Üvegező     2.2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése   Különböző anyagú nyílászáró szerkezetek üvegezésének elkészítése helyszínen, illetve üzemi körülmények között.   A meghibásodott szerkezetek javítása, bontása.   Üveg, illetve üvegszerű anyagok beépítése speciális szerkezetekbe.   Korszerű üvegtermékek (hőszigetelő, biztonsági üvegek) részbeni gyártása és beépítése.     2.3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   ———————–   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   ———————–     –       III. A szakképesítés vizsgakövetelményei     3.1. A szakmai vizsgán számon kérhető     Ismeretek:   – a szakma története, fejlődése, jövőbeni lehetőségei,   – az épületszerkezetek mint részek,   – a szerkezetekkel szemben támasztott követelmények,   – a kapcsolódó teherhordó szerkezetek jellemzői,   – a gazdaságos termékelőállítás és munkavégzés főbb elvei.     Jártasságok:   – a szerkezetekre ható erők és hatások megítélése,   – a szerkezeti, szerkesztési, fejlesztési elvek felismerése,   – a termékek fejlesztésének korlátai,   – a fogadószerkezetek szakszerűségének megítélése,   – a fogadószerkezetek kisebb hibáinak javítása,   – a speciális termékek készítése.     Készségek:   – a különböző anyagú és szerkezeti felépítésű nyílászárók üvegezésének elkészítése hagyományos és korszerű rögzítésekkel,   – üvegfalak, üvegfelületek kialakítása,   – üvegtetők, bevilágító felületek üveg és üvegszerű szerkezeti elemeinek beépítése, szerelése,   – az elvégzett munkák minősítése,   – szerkezetek javíthatósága, cseréje,   – a kész felületek részleges javítása,   – az elkészült munka átadás-átvétele, elszámolása,   – a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása, megtartása.     3.1.1. Oktatott tantárgyak   Anyag- és gyártásismeret   Szakrajz   Szakmai ismeretek   Szakmai gyakorlat     3.2. A szakmai vizsga részei     3.2.1. Írásbeli vizsga (komplex feladat):   – szakszámítás,   – szakrajz,   – anyag- és gyártásismeret,   – szakmai ismeret.     3.2.2. Szóbeli vizsga     Anyag- és gyártásismeret:   – a üvegszerkezetekre ható erőhatások,   – a síküveg gyártása és termékválasztéka,   – a fa mint fogadószerkezet,   – az üveg méretváltozása, fizikai tulajdonságai, fénnyel szembeni viselkedésmódja,   – a fémanyagú fogadószerkezetek,   – a fémek korrózióvédelme,   – a műanyag mint építőanyag,   – az anyagok összeépíthetősége, meghatározó tényezői,   – a beton, vasbeton, műkőbeton mint fogadószerkezet,   – anyagi jellemzőik,   – az acél mint építőanyag, az üvegezett szerkezetek fogadórészei,   – a különleges üvegek gyártása, termékválasztéka,   – az üvegbeton-szerkezetek készítéséhez felhasználható beton, betonacél,   – a tapaszok, ragacsok, mint segédanyagok,   – a profilüvegek gyártása, jellemzői,   – a pára károsító hatása, a védekezés szerkezeti megoldásai, gátló anyagok,   – a színes üvegek, mázas üvegek, tükörfelületek gyártása,   – a speciális üvegek mint építőanyagok.     Szakmai ismeret:   – az üvegszerkezetek mint alap- és kiegészítő szerkezetek,   – a síküvegezés kiviteli módozatai a fogadószerkezet függvényében,   – a faanyagú szerkezetek tapaszrögzítéses üvegezése,   – a faanyagú szerkezetek szorítóléc rögzítésű üvegezése,   – a fémanyagú szerkezetek üvegezésének tapasz-ragasz rögzítéses kivitelezése,   – a fémszerkezetek üvegezése szorítóléc rögzítéssel,   – a műanyag szerkezetek üvegezési módozatai,   – az alu-fa és más vegyesanyagú szerkezetek üvegezési módozatai,   – a nyílások, nyíláskeretek fix üvegezésű módozatai, a nyíláskeret anyagának függvényében,   – az üvegfalak szerkezeti felépítése az alapszerkezet átvételének szabályai, az üvegezés kivitelezési módozatai,   – a keret nélküli üvegszerkezetek készítésének szabályai, rögzítési módozatai, mint speciális szerkezetek,   – az üvegbeton szerkezetek kivitelezése, a kész szerkezet megvédése,   – az üvegtetők, bevilágító felületek szerkezeti kialakítása, a tartószerkezet anyagától függően az üvegezés menete,   – a profilüvegből készíthető szerkezetek, valamint az üvegelemek szabásának, elhelyezésének és fektetésének módozatai,   – a korszerű üvegtermékek gyártásának (hőszigetelő termékek) és elhelyezésének menete, a gyártás, elhelyezés során figyelmetlenségből eredő hibák,   – az üvegburkolatok szerkezeti módozatai, kapcsolódása az alapszerkezethez (az egyes csoportokon belül a kivitelezés menete),   – az íves, illetve összetett felületű szerkezetek üvegezésének módozatai, sík, illetve speciális felületkialakítású üveganyagok,   – az üvegszerkezetek javításának módozatai, a meghibásodott szerkezetek cseréje, a szerkezetek bontásának menete,   – az üveges munkák elszámolásának, felmérésének szabályai, felszámolható veszteség, szabási hulladék, árajánlat és számlakészítés szabályai.     3.2.3. Gyakorlati vizsga:   – fa nyílászáró szerkezet üvegezése műhelykörülmények között,   – fémszerkezetek üvegezése műhelykörülmények között,   – helyszíni kivitelezési gyakorlat,   – termékek gyártása,   – különleges üvegszerkezetek készítése.       szakképzésben való részvétel, illetve a szakképesítés megszerzésének feltételei     4.1. A szakképzésben való részvétel feltételei:   – betöltött 17 éves életkor,   – egészségi alkalmasság, valamint   – szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.     4.2. A szakképesítés megszerzésének feltételei:   – a szakképesítő oktatásban való részvétel,   – sikeres szakképesítő vizsga.       * * *      

Üveges és képkeretező szakma indul-e szombathelyen?

Kérdés:: üveges és képkeretező szakma indul-e szombathelyen?   A következő képkeretező tanfolyamokról tudok:   OKJ-s tanfolyam itt indul: http://www.gmuvegezok.hu/page.php?3     http://www.sztav.hu/index.php?page=epito&tid=106 http://www.vofa.hu/szaktan.html Hasznos infok még: http://kepkeretezes.lap.hu/  

Megteremti a show hátterét – a televízióműsor-gyártó szakasszisztens

Mint az egykori esőcsinálók  - Négy félévből álló tanfolyamokat szervezünk, ahová érettségi után várjuk a kedves érdeklődőket – mondja Mérei Gusztáv, oktató. – Iskolánk célja jó szakembereket képezni, egy olyan pályán, amelyet még ma is különleges érdeklődés és az újdonságoknak kijáró tisztelet vesz körül. Talán mert a televízóknak, a média mozgóképekkel kapcsolatos ágazatainak, a mozi és a tv feltalálása óta máig ható nimbuszuk van, az ilyen helyeken dolgozó emberek kicsit a régi társadalmak, varázslóihoz, esőcsinálóihoz is hasonlítanak. Aki nálunk végez, megtanul profi szinten műsorokat készíteni, megismerkedik a gyártási folyamatokkal, beleértve a kezdeti tervezésektől a kamerás munkálatokon  át a készülő anyagok összeállításáig. A tanfolyam során kétféle modulképzést kapnak a tanulóink, az első év anyaga megegyezik a médiatechnológus asszisztens képzéssel, amely így tehát  a mi pályánkkal szoros kapcsolatban van, egymás ráépüléseinek is tekinthetők.   A vágástól a pszichológiáig A televízióműsor-gyártó szakasszisztens képzés tantárgyai között különféle izgalmas témaköröket találhatunk,  az Általános munkaszervezés a mozgóképgyártásban, illetve a  Gyártásszervezés és eszközkezelés című modulok az első és részben a második év anyagait is magukban foglalják, amelyek között olyan témák szerepelnek, mint gyártásszervezés, videotechnika, vágás-montírozás, hangtechnika, jogi ismeretek, közgazdaságtan és a műszaki angol nyelv. Mindezekhez hozzájárul a mai tanfolyamokon immár elengedhetetlen projektmenedzsment és minőségmenedzsment képzés, valamint a  pszichológiai ismeretek. A harmadik és negyedik félév a televízióműsor-gyártással kapcsolatos ismereteket bővíti: vizuális nyelv, dramaturgia, hírszerkesztés, művelődési ismeretek és a filmtörténet tantárgyakra, valamint  külön tantárgyak tárgyalják a média oktatási-nevelési vonatkozásait is.  Folytatás esetleg operatőrként – Azért jelentkeztem ide, mert az unokabátyám is hasonló területen dolgozik, és már több közös digitációs munkát, filmet készítettünk, jobban mondva, megengedte hogy segítsek neki bizonyos fázisokban – meséli Nagy Árpád, másodéves hallgató. – Mindig érdeklődtem a képző és animációs művészetek, a videofelvétel-készítés iránt, szerintem egyik  sem hátrány azok számára, akik ilyen helyre jönnek. Nálam a rajzolgatás korszakait egyre inkább felváltotta a mozgóképes érdeklődés. Ez az iskola tehát elsősorban a gyakorlati, technikai megvalósítás magas szintű alkalmazási rendszereit tanítja meg.  Operatőr szeretnék később majd lenni, ahhoz ez a tanfolyam egy remek alapozást jelent, aztán pedig, ha lehetőségeim megengedik, továbbtanulok a szakirányú képzésre. Legalább addigra tisztában leszek a legfontosabb dolgokkal, hiszen itt annyi érdekes tantárgy van, hogy először nem is gondolná az ember.   Közvetítéstől a stúdiómunkáig A televízióműsor-gyártó szakasszisztens egyszerre végez szerkesztési és asszisztálási feladatokat, tevékenyen részt vesz műsorgyártás különféle fázisaiban. Ott van a vágószobában ugyanúgy, mint a helyszíni felvételeken, segédkezik a szerkesztőknek a stúdiókban és a közvetítőkocsikban, legyen az utószerkesztési munkálat, vagy élő felvétel. A kamerákat is tudja kezelni, és profi szinten ismeri a legkorszerűbb videotechnikai eszközöket. Feladataiból adódóan értenie kell a nyomdai és internetes kiadványokat tervezéséhez és szerkesztéseihez is, használni tudja a grafikai programokat, mozgóképeket digitalizál, képszerkesztést végez, web grafikákat készít, animációs, szimulációs feladatokat old meg. Mindezeken kívül pedig tisztában kell lennie olyan vállalkozásfejlesztési, jogi, és filmterjesztéssel kapcsolatos ismeretekkel is, amelyek tevékenységi köreibe beletartoznak. A mindennapok nem egyszerűek – Az elhelyezkedés sajnos nem egyszerű – mondja Hartai Árpád, aki több stúdióban, illetve kábeltelevíziós csatornákon munkálkodott már. – A média minden területén rendkívül fontos az ismeretség, az egymás beajánlása, és eleinte gyakran kell lóti-futi munkákat is végezni. Ha alkalmazott az ember, akkor meg állandó probléma a bizonytalanság, mivel az olyan kis stúdióknál, ahol eddig dolgoztam, mindig felmerül a finanszírozás kérdése, van úgy, hogy fél év, egy év alatt megszűnik a munkahely, mert nincs aki támogasson, vagy nem fér bele a költségvetésbe az ilyen típusú intézmények támogatása. Ettől függetlenül jól érzem magam a televíziós szakmában, többnyire kötöttségektől mentes, mégis nagy felelősséggel járó munkákat végezhetünk. A feladatok elég sokrétűek, és mindig az adott hely körülményeitől függenek. Mindennapi tevékenységem a webszerkesztéstől, a digitalizálásokon át rengeteg gyakorlati dologból tevődik össze, nagy precizitás, műszaki érzék, kreativitás szükséges hozzájuk. Általában kisebb csoportokban dolgozunk és kiosztjuk a rész-feladatokat egymás között. Mindez nem túl sok szabadidőt engedélyez számunkra, de maga a munka sem egy kötött tevékenység, elsősorban határidőkre dolgozunk, azt kell betartani, és ha sikerül, azzal csak mindenki jól jár.   PV