A kollektív szerződés kötésére jogosultak köre Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet . Nem kötelező tehát ilyen formában egyezségre lépni, de a törvény sokhelyütt csak minimumokat állapít meg és a munkavállalók tekintetében az általánoshoz képest kedvezőbb szabályok kikötése érhető el ily módon. Így mindenképpen célszerűnek látszik egzakt módon tisztázni a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert. A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalás Minden munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető , amely hatályba lépése után – szakszervezeti hovatartozástól függetlenül – valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozóra kötelező előírásokat tartalmaz. A kollektív szerződés visszamenőleges hatálya a munkavállaló kárára nem érvényesülhet, azaz a már megkötött munkaszerződés az új – kollektív – megállapodás következtében nem válhat terhesebbé . A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, részvétele esetén viszont – a tárgyalások eredményessége érdekében – köteles együttműködni . A kollektív szerződés megkötésére, illetve módosítására irányuló tárgyalási javaslatot egyik fél sem utasíthatja vissza, illetve a munkáltató csak akkor nem, ha a tárgyalási ajánlatot reprezentatív szakszervezet teszi. Ugyanakkor a munkáltató – a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett – évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szervnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését. A kollektív szerződést kötő szakszervezet Lényeges követelmény a szerződést aláíró szakszervezettel, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervvel szemben, hogy érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féltől független legyen. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai felhatalmazzák a szerződéskötésre . A megmérettetés az üzemi tanácsi választásokon történik, az itt elért eredmény lesz mérvadó a szerződéskötési megbízás odaítélésében. Ha a munkáltatónál csak egy szakszervezet működik, magától értetődik, hogy kollektív szerződést ez a szervezet köthet. A munkavállalói támogatás mértékét azonban itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az imént említett jogosultság ugyanis csak akkor illeti meg az egyedüli érdekképviseleti szervezetet, ha jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezték . Amennyiben ezt az eredményt nem tudták elérni, akkor csak a tárgyalások lefolytatását vállalhatják, az elfogadásról pedig a munkavállalók szavazással döntenek. A voksolás érvényességi feltétele, hogy azon az üzemi tanácsi választásra jogosult munkavállalók – vagyis valamennyi, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló – több mint fele részt vegyen . Abban az esetben, ha a munkáltatónál több szakszervezet is működik és közöttük a kollektív szerződés tartalmát tekintve véleményeltérés nincs, közösen írhatják alá a megállapodást, feltéve, hogy az üzemi tanácsi választáson az általuk állított jelöltek együttesen 50 %-osnál nagyobb támogatást kaptak. Ellenkező esetben szintén a munkavállalók szavazata dönt. A reprezentatív szakszervezet Amikor valamennyi – a munkáltatónál képviselettel rendelkező és aláírásra jogosult – szakszervezet közös álláspontot nem tud kialakítani, akkor közülük a reprezentatív érdekképviseleti szervek fogadhatják el a munkavállalók nevében a megállapodást. Reprezentatívnak ebben a megfogalmazásban azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább a kétharmada tagja amelynek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson – ha több tanácsot választottak, akkor valamennyin együttesen – a leadott szavazatoknak legalább a tíz százalékát megszerezték . Előfordulhat, hogy a reprezentatív szakszervezetek sem tudnak egymással vagy a munkáltatóval egyezségre jutni, ilyenkor a legtöbb munkavállaló által támogatott reprezentatív szakszervezet – amelyiknek az üzemi tanács választáson leadott szavazatoknak legalább a 65 %-a jutott – képviselheti a megállapodás rögzítésekor a dolgozókat . Ha zűrzavar támad a felek között abban a kérdésben, hogy ki jogosult aláírni, akkor bármelyik szervezet, amelyiknek a kollektív szerződés megkötése érdekében áll, keresettel fordulhat a munkaügyi bírsághoz, hogy – nemperes eljárásban – döntsön a vitatott kollektív szerződés kötési jogról. . A kollektív szerződést a szerződő felek a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vétel érdekében kötelesek együttesen bejelenteni a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak . A kollektív szerződés hatálya A kollektív szerződés – ha azt nem terjesztik ki az ágazatra (alágazatra) – a kihirdetéssel lép hatályba . A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék. A kollektív szerződés hatálya – eltérő rendelkezés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra, amelyik a kollektív szerződést kötötte vagy a szerződés megkötése idején a megállapodásra lépő munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja volt. Annak ellenére, hogy a tagok felhatalmazása szükséges ahhoz, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szerv kollektív szerződést kössön , és az érdekképviseleti szervhez tartozás önmagában is azt eredményezi, hogy az érdekképviselet tagjára a megállapodás kötelező előírásokat tartalmaz, a törvény azt is előírja, hogy ebben az esetben a kollektív szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy hatálya a munkáltatók mekkora körére terjed ki. Kevésbé talányos az a szabály, amely kimondja, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szervhez utóbb csatlakozó tagnál is alkalmazandó a belépés előtt kötött és még hatályos kollektív szerződés, ha ahhoz az újdonsült belépőnél képviselettel rendelkező tagok hozzájárulnak. Ágazati hatály Ha a kollektív szerződést olyan munkáltatói érdekképviseleti szerv köti, amelyik taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb (reprezentatív munkáltatói érdekképviseleti szervezet), mégpedig azzal a szakszervezettel, amelyik taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva a szabály alkalmazási területén a legfontosabb (ágazati szintű reprezentatív szakszervezet), akkor közös kérelmükre a miniszter a hivatalos lapban (Szociális és Munkaügyi Közlöny) határozattal az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti a megállapodásukat vagy annak egy részét. A miniszter döntésének megváltoztatását a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármelyik szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató kérheti a székhelye szerint illetékes bíróságtól. A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a megállapodást több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszíti hatályát. A jogutódlás – azaz egy szervezet jogutód melletti megszűnése – a kollektív szerződés hatályára nincs kihatással . Nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére és helyettesére. 1992. évi XXII. törvényForrás: Magyarország.hu
