Azért kell egy kicsit még beszélni a szervi óra mai jelentőségéről, mert egy népszerű téma, és nagyon sok a félreértés belőle. Számos, a természetgyógyászattal foglalkozó magazin időről időre felhozza a témát különböző nézőpontból megvizsgálva, pl. “hogyan étkezzünk a szervi óra szerint”, “milyen a napi életritmusunk”, “miért fáj a fejünk du. 4-kor?”, és még sorolhatnánk a különböző cikkek címeit az elmúlt évekből. Ezek az írások csak egy dolgot hagynak figyelmen kívü, mégpedig azt, hgoy a szervi óra kizárólag az energiaáramlás és a kínai szervek működésének ismeretében értékelhető. Vegyünk egy példát. Ahogy korábban olvashattuk, a máj feladata az energia (qi) egyenletes áramoltatása, vezérli az inakat, izmokat stb. Problémája esetén magas vérnyomás, izomgörcsök, halántéktáji fejfájás stb. alakulhatnak ki. A szervi óra szerinti energia maximuma 1-3 óra között van. Most nézzük meg a nyugati, fiziológiai (élettani) jelenségeket, amelyek ebben az időben játszódnak le a szervezetben.- A bélfalban való zsírfelszívódás maximuma – A kapillárisok maximális beszűkülése – A vitálkapacitás minimuma – Az anyagcsere minimuma – A vérnyomás és a szív frekvenciaminimuma (pulzusszám).A felsorolás még folytatható lenne, de ebből is látszik, hogy a két dolognak (a kínai energiaelméletnek és a nyugati orvosi gondolkodásnak) itt nincs semmi köze egymáshoz. Ezért mindig fenntartással kell fogadni az ilyen irányú cikkeket, és ha ellentmondást vélünk felfedezni a kínai gondolkodásmóddal, akkor valószínűleg az információ amit leírtak, hibás.Az 5 elem tanaPontosabban az öt fázis elmélete (Wu Xing). A kínai orvoslással foglalkozó profik és amatőrök szívesen hivatkoznak erre a rendszerre. Az öt fázis elmélet arra tesz kísérletet, hogy az emberi jellemzőket és a világ különböző jelenségeit szimbólumokkal jelölt öt alapvető folyamatkategóriába sorolja. Az öt fázisnak semmi köze az anyag alkotóelemeihez. Kínaiul a wu azt jelenti öt, axing pedig sétálni. Itt egy mozdulatsorról, folyamatról van szó. A természetgyógyászati módszerek legtöbbje alkalmazza az elemtanta. Ez azt jelenti, hogy a mindet körülvevő világból nyerjük az egészségünk helyreállításához szükséges energiát. Ezek majdnem minden gyógyítható kultúrában jelen vannak. Az indiai és a tibeti gyógyászat elemei az éter, levegő, tűz, víz, föld. A görög elemek a levegő, a tűz, a víz, a föld. A magyar népi orvoslás elemei a levegő, a víz, a nap és a föld. Ezek mindegyike a gyakorlatban megtalálható. Ezzel szemben a kínai “elemek” csak elnevezések, és mint fogjuk látni, kiválóan alkalmazták őket képi leírásra. Minden fázis olyan szimbólumot jelöl, amely jelképesen kifejezi a hozzá tartozó kategóriák jellegét működésük, anyagi minőségük tekintetében. Az öt fázis elméletének rövid történeteAmíg a Yin és Yang elmélete Kína távoli múltjába nyúlik vissza, addig az öt fázis tana csak az i. e. IV. századtól található meg egyes leírásokban. Az elmélet rendszerezői Zou Yen orvos (kb. i. e. 350-270) és követői voltak. Eredetileg a hangsúly nem a tudományon, hanem a politikán volt. Pl. az öröklődéi sorrend, szertartások elvégzésének sorrendjére, és különböző az akkori korszakban fontos dolgok rendszerezésére használták. Az ie. e. III-IV. században a Yin és a Yang elv és az öt fázis elv egymástól függetlenül létezett, a Han dinasztia idejéig nem is keveredett egymással. Ez a korszak a nagy szintézisek korszaka is. Ekkoriban az elmélet lassan beépül a gyógyászatba, és ez a folyamat a Nei Jingben teljesedik ki (Sárga Császár Orvosi Könyve). Miközben a rendszer az orvoslás részévé válik, további átalakuláson megy keresztül, és csak a Song dinasztia idején (i. sz. 96-1279) lesz általános a használata. Az orvosok és a természetgyógyászok számára ez a rendszerezés egyfajta támpontot ad az összefüggések felismerésére, az életben lejátszódó folyamatok értékelésére. A rendszer egyik lényege, hogy a világ jelenségei egy változó folyamatba illeszthetők. A folyamat állomásait jelképek szimbolizálják. – A Fa elem: növekedési fázis aktív folyamataihoz kapcsolható. “Világra jön a gyermek”. Az évszakok szerint tavasz van. A mozgás elkezdődik, egy folyamat beindul. – A Tűz elem: az aktivitás csúcsa. A gyermekből felnőtt lett. A nyár jellemzi a tűz elemet. A mozgás és a lendület a csúcson van.- A Föld elem: A semlegesség, az átmenet eleme. Az ember középkorú. Eljött a nyárutó, a “vénasszonyok nyara”. A lendület aláhagyott, már gyengül a qi. – A Fém elem: A leszálló szakasznak felel meg. Az ember életkora “öregedő”. A természetben késő ősz van. A mozgás lelassult. – A Víz elem: Nyugalmi állapot kiteljesedése. Az ember nagyon öreg. A természetben beáll a tél. Mozgás szint nincs. A folyamat bezárult, de pontosan tudjuk, hogy a látszólagos mozdulatlanság mögött az élet megy tovább. A fagyos hó alatt láthatatlanul az új élet alakul ki. Minden elmúlás célja az újjászületés. Ezért a víz elem után a fa elem következik újra. Természetesen itt még nem ért véget az osztályozás. Az akkori ismeretek alapján párhuzamot vontak a fázisok és a különböző szervek, anatómiai tájékok között. Innen kezdődött a fázisok és a gyógyítás kapcsolata. Ezt a következő részben mutatjuk be.    

Az energia körforgása a fő csatornákbanA hagyományos kínai orvoslásban az energia, a qi mozgásai sajátságos útvonal szerint történik. Ezek a csatornák (ying), és elágazásaik (luo).Ez két nagy út, vagy edénytípus, amelyet a qi használ az egész testben történő keringéshez. Feladata megteremteni az összeköttetést a szervek között, kapcsolatot teremteni a fent, és a lent, a külső és a belső között, eljutni minden sejthez, szövethez. Amint látjuk, a csatorna kifejezést használjuk a nyugati meridián helyett. Ennek az oka, hogy itt tényleges energiaszállításról van szó, amelyet a csatorna kifejezés jobban szimbolizál. Az energia folyik, áramlik, és a kínai fogalmak szerinti vérrel együtt szó szerint közlekedik ezekben a csatornákban. A qi és a vér (xue) olyan szoros kapcsolatban áll egymással, hogy szétválasztásuk élettanilag lehetetlen. A vér csak a qi segítségével képes keringeni. A csatornák ugyanúgy tartalmazzák a qi-t és a vért is, de a döntő szerepet a qi játssza, ezért a vért külön, ritkábban említik a csatornákkal kapcsolatban. A csatornákat három nagy csoportra osztjuk. Fő, vagy rendes csatornák12 fő csatornát ismerünk, ők a test mindkét oldalán megtalálhatóak, és a yin és yang párosítási rendszer szerint kapcsolatban állnak egymással. A fő csatornáknak két útvonala van, egy felszíni, és egy mélyben futó. A felszínen minden csatorna a kéz ujjaitól a könyékig, a láb ujjaitól a térdig halad. Innen, egy mélyebb szakasz következik a lágyékig, ill. a hónaljig. Ezt követi a legmélyebb ág a test belsejében. A mélyben a 6 yin csatorna a 6 zang, (vagyis yin) szervhez kapcsolódik. A 6 yang csatorna fu, vagyis yang szervekhez kapcsolódik.Letérő, (különálló) csatornák12 letérő csatorna van. Szerepük a yin és a yang csatornapárok között a kapcsolat biztosítása, ezenkívül összeköttetést teremtenek a szervek és a test azon részei között, amelyeket a fő csatornák nem érnek el.Szabálytalan csatornákNyolc szabálytalan csatorna van. Raktározóként szerepelnek. Többlet esetén a qi és a vér elraktározását végzik. A kínaiak a fő csatornákat sokszor egy folyóhoz, a szabálytalan csatornákat pedig egy tározóhoz szokták hasonlítani. Amikor hiány van, akkor ezekből a tározóból lehet feltölteni a csatornákat, ha pedig többlet van, akkor ide lehet zsilipelni a felesleget. Ennek a kezeléseknél van szerepe.Említést érdemel még a 12 ín-izomcsatorna (Jing Jin). A főcsatornához (ennek a mentén) tartozó izmokat, inakat ínhüvelyeknek a területét képviselik. Szerepük többek között az izületi mozgások vezérlése.Ahogy említettük, az energia a csatornákban áramlik, méghozzá meghatározott rend szerint. A qi egymás után tölti fel a yin és a yang jellegű szerveket. A csatornákban keringő „vegyes” energia a tüdőben nyeri el végső összetételét, így a ciklikus keringés is innen indul. Az energia egymás után halad a csatornákban, és 2 órás ciklusokban minden szervhez eljut az energia dagály. Fontos leszögezni, hogy egész szervezet tekintetében az energia mennyisége állandó. Ha valamelyik szervnél energiadagály van, akkor a vele ellentétes oldalon lévő szervnél energiaminimum alakul ki. A 12 fő szerv mindegyikét két órás periódusban öntözi az energia. Így a teljes körforgás 24 óra alatt játszódik le. Vagyis a tüdő 3-5 óra között van az energiamaximumon, ekkor a vele szemben lévő szerv, a hólyag lesz energia minimumon, amely energia csúcsa 15-17 óra között lenne.Előbb áttekintettük a fontosabb szervek funkcióit. Az energia minden szervhez elérkezik időben. A kínai orvosnak a vizsgálat és a kezelés szempontjából kell ismernie a szervi órát. Ha valamelyik probléma többször fordul elő ugyanabban az időben, az már figyelmeztető jelzés lehet. Pl. „mindig délután 6 körül fájdul meg a fejem”, vagy „rendszeresen elkezdek köhögni hajnaltájban” stb. Az ilyenkor jelentkező tünetek mutathatják az adott órában aktív szervnek a gyengeségét. A kínaiak sokszor a terápiánál (kezelésnél) is figyelembe veszik a szervi órát.A főcsatornákban keringő energia áramlási sorrendje (a szervek szerint):3-5-óráig Tüdő, 5-7-ig Vastagbél, 7-9-ig Gyomor, 9-11-ig Lép, 11-13-ig Szív, 13-15-ig Vékonybél, 15-17-ig Hólyag, 17-19-ig Vese, 19-21 Szívburok, 21-23-ig Három Melegítő, 23-01 Epehólyag 01- 03-ig Máj. A keringés folyamatosan továbbfolytatódik, mert csak így lehetséges a dinamikus energiaegyensúly fenntartása. A qi a folyamatos keringés biztosítása érdekében polaritást változtat (az energia folyamatosan, vagy yin vagy yang jellegű lesz). Útja során megteremti a kapcsolatot a külső és a belső között összekapcsolva az egész szervezetet.A csatornahálózat ismertetése hatalmas anyag, a téma komoly könyveket tölt meg. Mi megmaradunk az érdekességek szintjén, és legközelebb visszatérünk a szervi óra tényleges hasznára a mai világban.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)www.teafa.hu(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=221&topic=5)

Jing, más néven eszenciaJelentése attól függ, hogy milyen szövegkörnyezetben használjuk. Ha élőlényekkel kapcsolatos a használat, akkor a jing az élet eredeti, esszenciális formája. – Felelős a növekedésért, fejlődésért,– az fenntartásáért, – minden szerves élet alapját alkotja,– az élettani változások forrása.Születés előtti formája (két szülőtől szerzett) az eredeti qi-vel együtt meghatározza az egyén csak rá jellemző növekedési fejlődési jellemzőit. Ha a hímivarsejt, ami az apa eszenciájából származik egyesül az anya eszenciájával (petesejt), új élet születik, amely alapvetően a két szülő esszenciális összefonódása. Ezért a jing gyökere szüleinkben található. Születésünk után az eredeti jing a Vesébe költözik. Minden emberben eltérő mennyiségű és minőségű az eszencia. Ezt többek között a szülők nemzéskor meglévő egészségi állapota befolyásolja. születésünkkor az “eredeti jing” életünk gyökere, és a forrás kezdete. A jing megtartása nagy jelentőséggel bír az élet szempontjából. A nyugati gondolkodás szempontjából leginkább ezt a fogalmat a genetikai kódokhoz lehetne hasonlítani. Pl. ha mindkét szülő erős, egészséges, és még a nagyszülők is sokáig éltek, az utód betegségre és korai természetes halálra való hajlama kevesebb. Ha a szülők betegesek, az utód hajlama is nagyobb lesz a betegségekre. az öröklött eszenciát helytelen életmóddal lehet leggyorsabban elpazarolni. A kínai orvosi gondolkodás szerint az elvesztett eszencia nem pótolható. Shen: a lélek, vagy szellemLakhelye a felső Dan Tianban (energiaközpont a homlokon) van. A szervek közül a yin jellegű Szívhez van köze. – A szellemi vitalitás alapja,– a kínai hagyományok szerint csak emberre jellemző egyedi szubsztancia,– az egészséges embert a Shen teszi képessé, hogy fogalmakban gondolkodjon, és az egéni élniakarás is neki köszönhető,– a Shen maha a szellem, amelyet az elme irányít. Egészséges állapotban az elme (a tudat) helyén tartja a Shent. Ha az eszencia az élet forrása, ha bármely élő és élettelen mozgáshoz qi szükséges, akkor az emberi öntudat léte feltételezi a Shen jelenlétét. A Shen is annyira része testünknek, akár a belek. VérA “kínai” vér feladata a test táplálása, ellátja az összes szervet és szövetet. Korábban olvashattunk arról, hogy a kínai orvoslás szempontjából a szerveknek más funkciói is vannak, mint az ugyanazon nevet viselő nyugati rokonaiknak. A vér képzése erre jó példa. A keleti elmélet szerint a gyomor és a lép emésztő működéséből származó tiszta qi eljut a Tüdőbe és ott vörös vér képződik belőle. Ez a folyamat a következőképpen néz ki: a gyomor befogadja a táplálékot, és összezúzza. A lép rendkívül finom, tiszta eszenciává desztillálja, és a lép-qi ezután elszállítja a tüdőbe. Ott a levegővel keveredve vörös vérré alakul. Ennek a folyamatnak az ismerete a gyakorlati orvoslás szempontjából fontos. A kínai orvos mindig az egész embert nézi. Ez azt jelenti, hogy a nyugati értelemben vett vérszegénység (szinte minden családban előfordul, főleg hölgyeknél) a kínai rendszerben is vérhiánynak felel meg. De ebben az esetben a keleti orvos nemcsak a vas pótlására fogja helyezni a hangsúlyt, hanem a saját módszerei szerint azonnal vizsgálni kezdi, hogy megfelelő-e a táplálkozás? Felszívódik-e a táplálék? Kering-e a vér normálisan? Az információkat azután összegzi és a kezelést így tudja megtervezni. A legfontosabb fogalmak ismertetése véget ért. Összegzésképpen tekintsük át miről volt szó.– Qi, az életenergia (az univerzumban minden belőle származik)– Yin és a Yang a két minőség (a világ minden jelensége felosztható a yin és yang ellentétpár szerint)– Jing (eszencia) az élet öröklött alapja (mennyisége és minősége döntően őseinktől függ)– Vér, a szerveket tápláló (előállításában szerepet játszik a Gyomor, a Lép, és a Tüdő)– Shen a szellemi vitalitás alapjaA következő részben az energiát szállító csatornákról lesz szó.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)www.teafa.hu(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=209&topic=5)

A Qi fogalmaLeegyszerűsítve életenergia, kozmikus energia. Rengeteg könyvben esik szó róla valamilyen formában. Írásban Qi (Pinyin), vagy Chi (klasszikus) írásmód szerint jelöljük. Elmondhatjuk, hogy az univerzumban minden belőle épül fel. Anyag és energia egyben, amely folyamatosan átalakul, változik. Tisztázni kell azonban, hogy a semmiből nem származhat semmi. Minden energia általában az anyagból származik. A régi kínai energetikai elvek nem tesznek különbséget az anyag és az energia között. Így következik, hogy minden élőlény a qi összesűrűsödése és szétáramlása. Valamennyi élőlény alakja, formája a qi átalakulásaiból, mozgásából jön létre. A qi változásai szabják meg az anyag és a test mindenkori állapotát is. A klasszikus kínai orvosi irodalom nem próbálja a qi-t pontosan megfogalmazni, hanem a funkcióját értelmezik. A testen belül a normál qi-nek öt fő funkciója van. 1.  Mozgásba hozás A qi a test mozgásainak forrása, és a végbemenő összes mozgás kísérője. A test növekedéséhez, az élettani folyamatok akadálytalan működéséhez qi-re van szükség. Ha a qi elégtelen, vagy mozgásának útja elzáródott, a következmény pangás, hiány és diszharmónia lesz. 2. VédelmezésA qi megakadályozza, hogy a külső kórokozó tényező behatoljon a testbe. Ha ez mégis bekövetkezik, a qi felveszi a küzdelmet. 3. Az állandóság megőrzéseA qi fönntartja a szervezet egyensúlyát. Helyükön tartja a szerveket, érpályákban a vért. Biztosítja a test anyagainak, szerveinek megmaradását. Meggátolja a testnedvek túlzott kiáramlását (izzadság, nyál stb.).4. MelegítésFönntartja a normális hőmérsékletet (külső hatásoktól függetlenül).5. ÁtalakításA szervezetben lejátszódó átalakító folyamatok lejátszódásáért felelős. A táplálékból vért készít, és különböző folyadékokat. Ezek a változások a chi átalakító tevékenységétől függnek. Az “emberi” qi-nek sok formája ismert, számunkra a legfontosabbak a következők:Eredeti qi, a szülőktől öröklött. Születés előtti qi-nek is nevezik. A szülők egészségi állapota meghatározza az utód alapenergiáját is. Két beteges szülő gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz “gyengébb”, mint két egészséges sportolóé. Táplálék qi, amelyik az ételek eszenciájából alakul át. A helyes táplálkozás minden orvosi rendszerben nagyon fontos. Az egészséges táplálékból a szervezet egészséges, erős qi-t von ki, ami nagyon fontos a testi energia szempontjából.Levegő qi, amelyet a belélegzett levegőből nyerünk. A normális légzéssel magunkhoz vesszük az energia “égi” formáját is. A táplálék és a levegő qi-t nevezzük születés utáni qi-nek is. Értelmezhetjük úgy is, hogy  ha kevesebb energiaalapot örököltünk, de helyesen táplálkozunk és egészségesen élünk, ugyanolyan esélyünk van a betegségek elkerülésére, mint az erős alapot örökölt társainknak. A normál qi az öröklött, a táplálékból és a levegőből felvett qi keveréke, amely azután betölti az egész testet. Ez kering a testet behálózó csatornákban (energiapálya), és a vérerekben is. Eljut minden szervhez, szövethez, táplálva, védve azokat. Az összes betegség a qi hiányának, elakadásának a következménye, így az egyik legfontosabb fogalom, amelyet megismertünk. Összefoglalásként Dr. Yang Jwing-Ming Tai-Qi mester könyvéből idézek: “a Qi általános érvényű meghatározása: a világegyetemből származó energia, beletartozik a hő, a fény, és az elektromágneses energia is. A Qi szűkebb értelemben véve az emberben, vagy az állati testben keringő energia. Napjainkban elég népszerű elképzelés, hogy az emberi testben keringő qi természeténél fogva bioelektromos”A legközelebbi részben további fontos fogalmakat ismerünk meg.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)www.teafa.hu(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=199&topic=5)

Yin-szervekTüdő– A tüdő irányítja a légzést, ha a tüdő beteg, az egész test beteg.– Az égi energiát lefelé, a vese felé továbbítja.– Felelős a víz-anyagcseréért.– Ha a tüdő Qi gyenge, a következő tünetek jelentkezhetnek: kevés vizelés, vizenyők, bőrbetegségek stb. – A tüdő felel a bőr állapotáért, a pórusok nyitásáért.– A tüdő felügyeli a legkülső védelmi réteget, irányítja a Wei Qi-t. – A tüdő a szájra és az orra nyílik. Minden, ami a légutakban történik, a tüdő felügyelete alá tartozik, pl. nátha, nyálkahártya-duzzanat, homlok- és arcüreggyulladás stb.– A tüdő részt vesz a vörös vér képzésében.Lép– A lép átalakítja az élelmet, beépíthető kis alkotórészekre bontja.– A lép a helyén tartja a szerveket, és az erekben keringő vért. Minden rendellenes vérzés, bevérzés, véres vizelet, vérömleny stb. a lép Qi-gyengeségére utal.– Segíti a Qi és a vér termelését.– A lép osztja el az ízeket, minden szervhez a megfelelő táplálékot szállítja. – A lép uralja a szállítást és az átalakítást.Szív– A szív a Shen tartózkodási helye. (A Shen a lélek funkciója, a szellemi élet, gondolkodás képessége.)– A szív a nyelvre nyílik. Ezért például a dadogás, a beszédhibák a szívhez kapcsolhatóak.– A szív állapota a bőr színéből állapítható meg. – A szervek között a szív a legfőbb uralkodó.– Keringésben tartja a vért.Vese– Tárolja az ősi Qi-t és az eszenciát.– Szabályozza a születést, fejlődést, érést.– Kormányozza a csontokat, csontvelőképzést.– Fogadja a tüdőből jövő Qi-t.– A vese a Qi gyökere. Máj– A máj legfőbb feladata a szervezet energiájának egyenletes áramoltatása. – Ellenőrzi és szabályozza az izmok, inak, szalagok állapotát. – Befolyásolja a gyomor és a lép emésztő működését.– A szemre nyílik.Yang szervekVastagbél– Feladata a salakanyagok kiürítése.– A még megmaradt folyadékok visszaszívását végzi (vezérli a nedveket).– Ha működése romlik, székrekedés, hasmenés jelentkezhet. Gyomor– Felelős a szervezet táplálkozási energiájának állapotáért, feladata a táplálék befogadása, érlelése, továbbítása. – Az elfogyasztott ételt tiszta és zavaros részre osztja. – A tisztát küldi a léphez, a zavarost a belekhez.– Normális működés mellett a Qi-t felfelé irányítja. Vékonybél– Feladata a táplálékból az eszencia és a salakanyag szétválasztása. – Vezérli a folyadékokat, visszaszívja a vizet. Hólyag– Aktiválja a vese yang-aspektusát, ellenőrzi a folyadékok tárolását, bevitelét és kiválasztását. Epe– Tárolja és továbbítja az epét.– Az egyetlen yang-szerv, amely nem alakít át tisztátlan anyagot.– Az epecsatorna aktiválja a májműködés yang-aspektusát, és kontrollálja is azt. A következő részben a legfontosabb fogalmakat tekintjük át.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=186&topic=5)

régi vers így ír:”A yang gyökerei a yinben vannakA yin gyökerei a yangban.Yin nélkül yang nem éled,Yang nélkül yin nem születik.”Egymással ellentétes, de egymást kiegészítő fogalmak ezek, egyik sem létezhet a másik nélkül. “A yin és a yang megkülönböztethető, de el nem választható” (Sárga Császár Belgyógyászati könyve). Ez azt jelenti, hogy minden dolognak a világon két arculata van. A nap felosztható nappalra és éjszakára. A fajok nőstényre és hímekre stb. A Yin-Yang felosztás érzékeltetésére számtalan variáció létezik. Az orvoslás az alapok megértéséhez, az ún. 8 princípiumot (alapot, alapmodellt) használja. A yin általános jellemzői belsőhidegtompahiányA yang általános jellemzőikülsőmelegélestöbbletEbből kiindulva a világon bármely minőség felosztható. A jobb megértés kedvéért vegyünk még pár példát. Minden Yin jellegű, ami: passzív, nőies, alacsony, befogadó, a nyugalmas, az éjszaka, az árnyék, a befelé fordulás stb.Minden Yang jellemű ami: aktív, férfias, magas, mozgalmas, az nappal, a fény, kifelé irányuló mozdulat stb. Jellegénél fogva a rendszer továbbosztható. A hidegnél pl. a csapvíz (ami Yin jellegű) van hidegebb, pl. a jég. Ekkor az előző (a csapvíz) az utóbbihoz képest (jég) Yang jellegű. A Yin és a Yang állandó mozgásban, növekedésben és csökkenésben van. A változások mindig bekövetkeznek, de emberi mértékkel különböző időben. Mikor “virágzik a Tisza”, a tiszavirág teljes élete 2-4 óra. Egy fa élete lehet több száz év is, egy szikláé több ezer.Az évszakok változása is jól szemlélteti a Yin és a Yang jelenségét. Téltől nyárig a levegő fokozatosan melegszik. Ekkor a természetben a Yin jelleg csökken, a Yang jelleg növekszik. Nyártól télig a helyzet fordított, a Yang csökken és a Yin növekszik. A természet szerint nézve a tavasz a növekvő Yang ideje. A nyár a Yang csúcsa. Az ősz a csökkenő Yang és növekvő Yin ideje. A tél a Yin csúcsa. Ha az óra szerint nézzük: éjfélkor születik a Yang, folyamatosan növekszik, és déli 12-kor éri el a csúcsát, ekkor születik a Yin és éjfélre éri el a tetőpontját. Yin és Yang a betegség szempontjábólYang jellegű: akut bajok, gyors lefolyású betegség az éles fájdalom, a hirtelen változó állapotok stb. Yin jellegű: krónikus betegség, lappangó kórságok, tompa fájdalom, lassan változó állapotok stb.Az emberi testben végbemenő folyamatok is jellemezhetőek ezzel az elmélettel. Ha ezek a folyamatok normálisan a maguk rendes idejében zajlanak, akkor relatív egyensúly van az emberi szervezetben. Ha ez az egyensúly bármely ok miatt nem tartható fent, akkor alakul ki a betegség. Ahogy a korábban leírtakból láthatjuk a Yin-Yang elv nagyon fontos része az orvoslásnak. Az ember fő szerveit és az őket tápláló csatornákat is felosztották Yin vagy Yang jellegük szerint. Ennek a diagnosztika és a terápia szempontjából volt nagy jelentősége. Nézzünk példákat! Az öt Yin jellegű szerv: a Szív, a Máj, a Lép, a Vese és a Tüdő. A híres régi orvosi könyv erről így ír: “Az Öt Raktárt azért nevezik így, mert az eszenciát tárolják és nem ürítenek”. Az öt Yin szerv feladat a Qi, a vér (Xue) és a szerves folyadékok (Jin-Ye), a veleszületett és a szerzett eszencia (Jing), valamint az alapvető elme (Shen) termelése, átalakítása és raktározása. Vagyis az élet szempontjából igen fontosak. Az öt Yang jellegű szerv: a Vékonybél, a Gyomor, a Vastagbél, a Hólyag és az Epehólyag. Az öt Yang szerepe a tápanygok befogadása, emésztése, átalakítása, valamint a salakanyag kiürítése. Bár a tömör Yin (kínaiul Zang) és az üreges Yang (kínaiul Fu) elmélet szervei, mint például a Szív, a Lép, a Tüdő stb. ugyanazt a nevet viselik Kínában mint Nyugaton, tudni kell, hogy élettani működésük, valamint kórtanuk nem egyforma a két orvoslásban. Egy Zang vagy Fu funkció a nyugati orvoslás szerint több szerv működését foglalhatja magába és fordítva, egy anatómiai szerv tevékenysége több Zang-ra vagy Fu-ra osztható fel. Ennek oka, hogy a kínai felfogás nem is annyira egy pontos alalktanon, mint inkább átfogó élettani és kórtani működésen alapszik. Ygy pl. a kínaiaknál a Szív ugyanazokat a működéseket képviseli mint a “nyugati szív”, de egyidejűleg az idegrendszer egy részét is képviseli.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=170&topic=5)

A nagy vallási irányzatok szinte mindegyike foglalkozik az egészséggel is. Kínában a korai taoizmus, és a később az India felől terjedő buddhizmus volt a meghatározó szellemi irányzat, de jelentős hatást gyakorolt az emberekre tanaival Konfuciusz (Kon Fu Ce) is. A kínai orvoslás hátterében a taoizmus fejti ki a legnagyobb hatást, ez a szellemi irányzat volt, amely gyorsan elterjedt, és a konfuciuszi tanokkal együtt alkotja az egységes világmindenségre utaló Univerzizmus nevet. Ez az egységes világ, az ég és az ember kapcsolatát jelenti. A makrokozmosz hatással van a mikrokozmoszra és fordítva. A szertartások feljegyzései című könyv ezt írja: “Az ember egyesíti magában az ég és a föld szellemi erőit, kiegyenlítődnek benne a fény és az árny princípiumai, találkoznak benne a szellemek és istenek, egymásra találnak benne az öt változó állapot legfinomabb erői, ezért az ember az ég és a föld szíve az öt változó állapot csírája.”A taoizmus megalkotója a legenda szerint Lao-Ce, vagyis öreg mester (öreg gyermek vagy fiú), i.e. 5. század körül élt. A hagyomány Konfuciusz kortársának tartja, de egyes kutatók teljesen mondabeli alaknak tekintik. Műve a Tao Tö King (könyv a világtörvényről), csak az i.e. 3. vagy 2. század óta viseli ezt a nevet. A mű 81 rímes szakaszból áll. Lao-Ce filozófiája különbözött a korabeli vallásoktól. Egy örök természettörvényt helyezett a középpontba. Gondolatmenete szerint a világot nem egy természetfeletti lény alapította, hanem saját szabályai szerint a (tao) hatására alakult ki, és érte el jelenlegi egyensúlyát. A filozófia középpontjban a Tao áll. Jelentése út, ösvény. Jelenti a csillagok útját az égbolton, jelent bölcs utat is, amely a célhoz vezet, néhány filozófus gondolata szerint ez az ősanyag is. A taoisták szerint a Taot saját belső törvényszerűségei szerint működő, ezeknek engedelmeskedő, értelmes de szeméyek feletti természettörvény. A világ alapja, mivel belőle keletkezett minden. A Tao egyben a törvény, amely a világban hat, ez a helyes cselekvés mércéje is, a természeti és erkölcsi világ legfőbb alapelve. Az egyik fő gondolata az, hogy minden mozgás alapja az ellentmondás, a különbözőség. Elmélete szerint a Tao hatására minden előbb, vagy utóbb átcsap egymásba. “Ellentétesség az út mozgása” –vallja a filozófia, “a kemény alámerül, a puha felülkerül”. A természetben a víz idővel legyőzi a sziklát (a gyenge az erőset, a lágy a keményet). A taoizmus nem különül el a napi élettől, tárgya az egész természet, a földi élet, az emberi kapcsolatok, és a gyógyítás is. Kína történelmében a császári Han dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220.) ideje alatt keveredett a taoizmus az Indiából eredő buddhizmussal és fokozatosan vált vallássá. A Han dinasztia előtti taoizmust inkább tudományos irányzatnak tekintjük. Ebből a tudományos irányzatból táplálkozott az orvoslás is.Világ teremtése a taoizmus szerintAz ősanyag poláris kettéválásából jön létre a föld és az ég. Az ősi matéria nyugalmi állapotban volt, és a tao (az út) rendező erejétől indult el az átalakulás. Ezt az ősi nyugalmi állapotot, a jelképek között általában egy üres körrel szimbolizáják. A jelentése “Kezdettelen” (Wu Ki). Ez az állapot nem az abszolút nemlét, hanem a potenciális, láthatóvá még nem vált lét. Ez a szükségszerű nyugalmi pont a világ fennállásának két korszaka között. Az akkori gondolkodás szerint a világ két korszaka közötti idő mindig 129 600 évig tart. Később a Tao hatására a két őserő, amelynek jelzői a “yin” és a “yang”, különválik egymástól. Ezt az állapotot jelenti a körön belül teljesen egymásba fonódó fekete és fehér ábra. A yin és yang fogalma írásban először egy sokat emlegetett műben, a Változások Könyvében (Ji King) olvasható: “Minden lét úgy keletkezik, hogy a két őserő, a yin és a yang törvényszerű változások során átmegy egymásba”.A mű valószínűleg az i.e. 1. évezredben keletkezett, mint jóskönyv. Az i.e. 5–4. században különböző kiegészítések révén filozófiai művé lett, amely nagy hatást gyakorolt sok kínai gondolkodóra. Valószínű, hogy ekkoriban leszt népszerű keleten a yin és yang elv.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=124&topic=5)

A távol-keleti gyógymódok a történelem során folyamatosan alakultak, és fejlődtek. A Hagyományos Kínai Orvoslás (későbbiekben HKO, az angol nyelvterületeken Tradicionális Kínai Medicina, vagyis TCM) a világon a legrégebbi gyógymódok közé tartozik, de aktualitását a mai napig megőrizte. Ezek a módszerek az európai emberek számára sokáig teljesen ismeretlenek voltak. Hisz a nagy távolság miatt sokáig nem érkezett korrekt tájékoztatás, hiteles beszámoló. Másrészt ezek a módszerek részben titkosak voltak, és emberöltőkön keresztül apáról fiúra szállt a gyógyítás művészete. Mára már a világ megismerhette a híres keleti gyógymódokat, és azokat nagyon sok helyen együtt alkalmazzák a nyugati orvoslással. Magyarországon is népszerűek ezek a gyógymódok. Szinte nem találkozhatunk olyan az egészséges életmóddal foglalkozó újsággal, könyvvel, magazinnal mely cikkeiben, leírásaiban ne utalna a keleti orvosi gondolkodásra, és ne mutatna be az élet meghosszabbítására kitalált „biztos” indiai, kínai stb. módszert. Ma itthon is sokan keresik fel azokat az intézményeket, ahol a gyógyító tevékenység valamely keleti orvosi terápia segítségével folyik. A látszólagos ismertség ellenére még mindig rengeteg a tévhit és a legenda. Sokan gondolják úgy, hogy minden indiai vegetáriánus, és az ayurvédikus orvos csak méregtelenítést fog javasolni, és böjtöt, a Thai masszázs csak az örömöket szolgálja, és a kínai kezelés kizárólag akupunktúrából áll. Ezért érezzük fontosnak, hogy megismertessük Önt a hazánkban legjobban elterjedt távol-keleti orvoslási rendszerrel, a HKO-val. Ma már számos természetgyógyász rendelő, és magánintézmény alkalmaz kínai orvost. Munkájuk hasznos, és jól kombinálható egyéb módszerekkel. Szeretnénk bemutatni, hogy mi történik valakivel, aki ilyen terápiát választ. Reméljük, sok új és hasznos információval szolgál tananyagunk Önnek.A Hagyományos Kínai Orvoslás rövid történeteEz a gyógymód több mint 3000 éves. Kialakulásának pontos kezdete nem ismert. A történészek feltételezése szerint papok figyelték meg csatában kisebb sérülést szenvedett katonák esetében, hogy mérséklődtek, vagy elmúlnak régebbi problémáik. Ilyenek lehettek a reumatikus panaszok, vagy a krónikus fejfájás stb. A papok ezen jelenségek okait kezdték el kutatni, és így felfedezték a HKO elméleti alapjait. Ahogy Európában, úgy keleten is a korai gyógyításban a papok játszották a főszerepet, az ő tudásuk alapozta meg a későbbi orvosi szakmát. A korai régészeti leletek is alátámasztották ezeket a feltételezéseket. Találtak i.e. 4-10000 év környékéről olyan hegyes, éles köveket, amelyeket valószínű, hogy már a gyógyítás céljára használtak. A kínai orvoslás (mint majdnem minden tudomány a világon) tapasztalati úton alakult ki és fejlődött tovább. Nagy áttörést jelentett egy fontos mű, amely nyugaton ismert neve: A Sárga Császár Belgyógyászati könyve. Eredeti címén a Huang Di: Nei Ching. A legenda szerint az i.e. 3. évezredben élt Huang Di, a legendás sárga császár. Felvilágosult ember volt. Alattvalói házakat építettek, ismerték a selyemszövést, és a ruhakészítést is. Az ő nevéhez fűződik ez a régi „szakkönyv”. Kína történelme rejtélyes. Császárok, és uralkodó dinasztiák követték egymást. Gyakran előfordult, hogy egy vezető „átírta” a korábbi történelmet, és saját családját helyezte előtérbe. Ezért lehetséges, hogy bizonyos történészek vitatják a császár létezését, és teljesen mondabeli alaknak tartják. Kínában az írást és olvasást sem ismerte mindenki. A dolgot nehezítette, hogy a hatalmas országon belül nem mindenhól beszéltek egységes nyelvet az emberek. Az egységes írás a pinyin nyelv használata 1958-ban került elfogadásra. Ezért lehetséges, hogy ugyanazt a nevet példánknál maradva: Huang Di- másképp is olvashatjuk egy másik műben, pl. Huang Ti. A legenda szerint császár és udvari orvosai párbeszédei alapján íródik ez a korai orvosi szakkönyv. Az alapműhöz az évek folyamán sok kiegészítés társult. A könyv végleges formájában valószínűleg i.e 3-5 sz. készült el. Az évszázadok alatt többször átdolgozták. Ma ismert formáját egy Wang Bing nevű orvos állította össze i. sz. 762-ben. Két részből áll. Első rész címe az Egyszerű Kérdések (Suwen). Az első rész a kínai orvoslás elméletével foglalkozik (élettan, kortan, kórokozok, csatorna útvonalak, diagnózis stb.). A második rész a Szellemi Tengely (Lingshü) címet viseli. A második rész a gyakorlatról szól, akupunktúráról, moxázásról, és egyéb orvosi terápiáról. Leírja a 9 fajta tű alakját, használatát és számos kezelési technikát határoz meg, valamint sok betegség teljes kezelését tárgyalja. Terjedelmére jellemző, mindkét rész 81 fejezetből áll. Ma sincs a világon olyan ismeretterjesztő füzet, vagy komoly tankönyv, amely ne hivatkozna erre az alapkönyvre. A gyógymód évszázadokon át folyamatosan fejlődött. Császári, és orvosi dinasztiák követték egymást. Minden korszaknak megvolt a saját tudósa, aki sokat lendített a tudományon. Az 1800-as évekre már a legjelentősebb gyógyító eljárás a világon, még akkor is, ha Európában nem ismerték. Jelentős hanyatlás az ópiumháború elvesztése után (1839-42) következik be. A nyugati civilizációval megérkezik a nyugati orvoslás is. Üldözik a népi gyógymódokat végzőket. A hagyományos orvoslást tudománytalannak és kuruzslásnak tartják. Szinte teljesen visszaszorul a használata. Később 1950 után „felfedezik” az ősi gyógyító módszereket. Újra nyílnak a főiskolák, egyetemek először Kínában, majd később világszerte. Ma a nyugati orvoslás mellett a legjelentősebb gyógymódok egyike. Az összes földrészen sok klinika, kórház alkalmazza módszereit párhuzamosan az európai gyógyászattal.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=99&topic=5)