A kereskedelem nagyjából azóta létezhet, mióta az első ősember kijelentette, hogy „ez a mamutcsont az enyém, de odaadom neked egy szakócáért cserébe.” Magyarán a kereskedelem szinte egyidős a homo sapienssel. A kereskedést profi szinten a föníciaiak alapozták meg több ezer éve, ma pedig mindennapi életünk része a kereskedelem. Főleg akkor, ha kereskedelmi ügyintézőnek állunk.Egy éves, iskolarendszerű képzésben sajátíthatjuk el ezt a szakmát. Sikeres vizsga után egy középfokú OKJ-s szakképesítés boldog tulajdonosai lehetünk. Ám ha valaki az egy év után úgy érzi, hogy szeretné még gyarapítani a tudását, nagyon sok lehetőséget talál a továbbtanulásra, akár az OKJ képzésen belül is. Ilyenkor a már megszerzett modulokat beszámítják, tehát nem kell kétszer ugyanazt megtanulni. Folytathatjuk tanulmányainkat a külkereskedelmi üzletkötőként (emelt szintű szakképesítés), logisztikai ügyintézőként (emelt szintű szakképesítés) vagy marketing-és reklámügyintézőként (közép szintű szakképesítés). – Továbbá a megszerzett alapismeretek a felsőoktatás kereskedelmi szakirányán előnyt jelentenek – tudtuk meg Takács Istvánnétól, az egyik budapesti szakközépiskola igazgatójától. Tehát jó ugródeszka lehet ez a képzés, ha nem vettek föl egyetemre vagy főiskolára. Nyitottan az újdonságra Mindenki oda és akkor iratkozik be, ahová, és amikor jónak látja, viszont előtte nem árt mérlegelni, hogy valóban érdekel-e minket az adott szakma. – Sajnos tapasztalataink az mutatják, hogy a hallgatók egy része nem a szakma iránti érdeklődés miatt került az iskolába, hanem részükről ez egyfajta “pótcselekvés”, mivel nem tudnak mit kezdeni magukkal. Ez a korosztályra egyébként is jellemző “kórtünet” – mondta el minderről Fenyvesiné Pintér Ágnes oktató. A jó kereskedelmi ügyintéző empatikus, udvarias, gyorsan pörög az agya, jól számol és lojális a környezetéhez (cégéhez). Nyitottnak kell lennie az újdonságokra, és persze a „három L-nek” (life long learning, azaz élethosszig tartó tanulás) is helyet kell szorítani. (Bár gyakorlatilag ez szinte az élet összes területére igaz.) Ugyanakkor a jó kommunikációs képesség, illetve a kapcsolatteremtő/kapcsolat fenntartó készség is jól jön, ha kereskedelmi ügyintézőként képzeljük el a jövőnket. Az egy éves képzés során olyan tantárgyak kerülnek elő, melyek az áruforgalom lebonyolításával kapcsolatos ismerteket gyarapítják. Ilyen például az áruismeret, árubeszerzés (a megrendeléssel kezdve a tároláson át az értékesítési helyre történő kihelyezésig), készletgazdálkodás (nyitó-, záró-, minimális-, maximális-, folyókészlet, leltározás ), ügyviteli és pénzügyi ismeretek, csomagolástechnika, reklámtevékenység, a különböző technikai eszközök ismerete (pénztárgépek, vagyonvédelmi eszközök, tároláshoz és értékesítéshez használt eszközök, számítógép-kezelési és informatikai ismeretek). Nem utolsó sorban pedig legalább egy idegen nyelvet sem árt minél jobban elsajátítani, hiszen a Magyarországon részt vevő külföldi tulajdonú cégek a betanítást többnyire az anyacégnél, külföldön teszik meg. Külső szakmai gyakorlat nincsen ennél a képzésnél, a gyakorlati képzést az iskola tanirodájában valósítják meg. Pedig az elhelyezkedés szempontjából mindenképpen előnyt jelent, ha már rendelkezünk komolyabb szakmai gyakorlattal. Ezt Fenyvesiné Pintér Ágnes is így látja. – A hallgatók legtöbbjének nincs élet- illetve munkatapasztalata, ezért a képzésben mindenképpen be kellene vezetni a szakmai gyakorlati lehetőséget is. Így az elméleti ismereteket megfelelően tudnák feldolgozni és alkalmazni, nem utolsósorban összekapcsolni a gyakorlati munkával. Ez nagyban segítene az oktatás eredményességében és hatékonyságában is – véli a tanárnő. Ugyanakkor ezt a hibát könnyen orvosolhatjuk azzal, hogy magunk keresünk gyakorlati helyet – ha nem is teljes állásban – de az mindenképpen hasznos, ha gyakorlatban is látjuk mindazt, amit elméletben tanultunk. Szerteágazó feladatok, pörgős szakma - Az elhelyezkedési esélyek szerintem jók – mondja Takács Istvánné. – A kereskedelmi cégek azonban magas igényt támasztanak : komoly szakmai idegen nyelv tudás, biztos számítástechnikai ismeret, jó kommunikációs képesség, friss szakmai ismeret, önálló munkavégzés. Somogyi Noémi – aki egy kis cégnél látott el kereskedelmi ügyintézői feladatokat – is hasonlóan látja a helyzetet, azonban ő már korántsem ilyen derülátó az elhelyezkedéssel kapcsolatban. – Huszonhatan végeztünk az osztályban, ketten vagy hárman dolgoztunk a szakmában. Nehéz úgy elhelyezkedni, ha nincs ismeretséged. Viszont ha már bekerültünk egy céghez, akkor meglehetősen szerteágazó feladatokkal találhatjuk magunkat szemben. Ezt Noémi is alátámasztja, aki a főnöke mellé volt közvetlenül beosztva, és többek közt rendezvényszervezéssel, kapcsolattartással foglalkozott, de a könyvelést is segítette. Az iskolában tanult minderről, igaz csak általánosságban. – Az elődöm tanított be, de nyilván ő sem tudta mindenre fölhívni a figyelmemet – mondja – szóval nagy hasznát vettem annak a képességemnek, hogy önállóan tudok dolgozni. A munkaidő is változatos lehet, cége válogatja, hogy mennyit kell dolgozni. Általában viszont a jól megszokott hétfőtől – péntekig ritmus, napi 8-9, adott esetben 10 óra a jellemző. Mindezt körülbelül havi 120-150 ezer forintért kell megtenni. - Ez a munka felelősségteljes, sokrétű, pörgős. Van lehetőség továbbtanulásra, fejlődésre, továbblépésre. Legfontosabb mégis az, hogy az ember tudja, mit akar elérni, legyenek céljai, és ehhez legyen szorgalma, kitartása – összegzi az igazgatónő. Tóbiás Gábor Kereskedelmi ügyintéző képzésen vehetsz részt többek között az EFEB Üzleti Szakközépiskolában.
