2007. február hónap bejegyzései

A tűzhelyteremtés művészete

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Sokan felnőtt fejjel, egészen más pályákról térnek át ide, miután szerelembe estek a házi tűzhely elkészítésének titkaival. Mert ősi titkokról és valódi teremtésről van szó ennek a szakmának az esetében, amelyet valójában szinte lehetetlen tanfolyamokon megtanulni, hanem mint az igazán régi hagyományok követőinél, egy valódi mestertől kell szépen, fokozatosan magadévá tenned ezt a tudást, hogy aztán hosszú idő után te is hivatásod elismert művelőjévé válhass. A házi tűz szimbóluma rendről és tisztaságról árulkodik, ahol ég a tűz és meleget ad, ott nagy baj már nem lehet. Egyszerre véd és közelebb hozza a családtagokat – aki tehát kályhát, kandallókat épít, annak nagy a felelőssége, hiszen itt nem szabad hányaveti munkát végezni, nemzedékeket szolgálhat ki egy-egy mestermű, és patinás dísze lesz a lakásnak akkor is, ha éppen nem használják. Ha pedig pusztán a fűtéssel kapcsolatos költségeket tekintjük, napjaink változékony és egyre emelkedő gáz és villanyszámlái miatt újra kezdenek divatba jönni a régebbi, már bevált, és bizony jóval olcsóbb módszerek. Egyre több ember igényli otthonában a természetes tűz látványát, valamint szeretne kevesebbet fizetni a fűtésért, ami egy átlagos lakás esetében, ha kályhára, kandallóra térünk át, mintegy húsz-harminc százalékos költségcsökkenést jelent. Igaz persze az is, hogy egy új kályha megépítése pénzbe kerül, de idővel még a legdrágább csempekandallók is behozzák az árukat. Nagy különbségek vannak ugyanis kályha és kályha között – nem mindegy miből készülnek az alapanyagok, milyen a tűztérbetét, egyszerű nagyipari csempék vagy Zsolnay porcelán-e a burkolat. Hiszen léteznek aranyozott kerámiákkal díszített kályhák is, csak kiegészítő fűtésre, vagy inkább hangulatvilágításra használatos meseszép kandallók, és ezer más dolog, amelyeket ennek a hivatásnak a mesterei ismernek csak jól.                           -          Minket leginkább az új kihívások érdekelnek, mindig adott helyre tervezünk kályhákat, hogy ezek kivitelezése megfeleljen a megrendelő és a mi igényeinknek – mondja Herczku Zsolt, aki családjával együtt űzi évek, évtizedek óta ezt a foglalkozást. Véleménye szerint sem lehet könnyen megtanulni a mesterséget: – Manapság talán egy szakképzőiskola Budapesten az egyetlen hely, ahol hagyományos oktatás folyik, ezenkívül országszerte beindultak a felnőttképző OKJ-s tanfolyamok, amelyek szintén igen hasznosak lehetnek, de szerintem, abból nem lesz rögtön kályhás, aki egy olyat elvégez. A hat hónap vagy a több év tanulás folyamán legfeljebb az elméleti alapokat lehet elsajátítani, de a gyakorlat egészen más. Ezért a legjobb amit a pályakezdőnek tanácsolhatunk az, hogy bármilyen papír is van a birtokában, menjen el egy kályhásmester mellé dolgozni, először csak szerszámadogató segédmunkásnak, és aztán szépen lassan lesse el ennek a hivatásnak a titkait, hogy aztán akár művészi fokon legyen képes kamatoztatni az ismereteit. Mert ez a pálya egyszerre nehéz fizikai munka, arányérzéket és jó tervezőképességeket igénylő hivatás, és nem utolsósorban művészet is, ahol esztétikus, az otthon meghitt melegét megteremtő, életre szóló műalkotások is jelzik a kályha és kandallóépítő tevékenységét. $kep2$   – Munkáink hatvan-hetven százalékát Budapesten végezzük, ahol új, egyedi darabokat készítünk, valamint nagy számban újítunk fel régi kandallókat is. Vidéken több lehetőség van a kerti kemencék, illetve a régi parasztház korhű fűtésének előállítására. Természeten vállalkozóként dolgozunk, és úgy gondolom, ezen a pályán ez éri meg jobban. Számítani kell arra is, hogy a kályhások esetében a szerencse is közrejátszik abban hogy mekkorák a megrendelői igények, hiszen munka szempontjából olykor hónapok is kimaradhatnak. Igaz viszont, hogy viszonylag sok pénz jöhet össze akár egy egyszerű, néhány napos feladattal is, tehát az anyagiak viszonylag kielégítőek, mindamellett hogy esetenként érdemes felkészülni a szűkösebb időszakokra. Egy pályakezdő esetében is, aki egy mester mellé áll be dolgozni, havi másfél-kétszázezer forinttal  mindenképpen kalkulálhatunk. Aztán ha maga is önállóan kezd el tevékenykedni, a bevétel akár meredeken emelkedhet, persze a munka minőségétől és a hírnévtől függően. Szerencsére manapság ez a hivatás reneszánszát kezdi élni, tehát várható hogy a jövőben a megrendelések száma országszerte növekedni fog, ami viszont sajnos az önjelölt mesterek, a kontárok feltűnésével is együtt jár, akik leronthatják a szakma hitelét. Annak érdekében, hogy ez a ne történjen így, a legjobb hazai szakemberek a kétezres évek közepén létrehozták a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők- és Gyártók Országos Ipartestületét. PG Kályhás szakmát tanulhatsz többek között az Ybl Miklós Szakképzőiskolában.

A turizmus-vendéglátás szak a legnépszerűbb

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat. A mesterképzésekre jelentkezők aránya továbbra is folyamatosan nő, a tavalyi mintegy 17 ezer után idén több mint 28 ezren adták be felvételi kérelmüket valamilyen mesterszakra. A jelentkezők kétharmada jutott be a felsőoktatásba. A ponthatárokat összegző gyorselemzés szerint a nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is a turizmus-vendéglátás szak volt a legnépszerűbb, a második helyre került a gazdálkodási és menedzsment alapszak. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem (453) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (437), de 400 pontnál többre volt szükség a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol az állami finanszírozású képzésre 412, a költségtérítésesre 406 ponttal lehetett bejutni. B.E. www.mot.hu

A természet segítőtársa – az ökogazda

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Ezek a módszerek tehát inkább visszatérést jelentenek a hagyományokhoz, a szemlélet középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Az ebben az ágazatban dolgozó munkafolyamat mellőzi tehát a környezetre és egészségre veszélyes anyagokat, hormonkezelést, génmanipulációkat felhasználó technológiákat, sőt, még a gyomirtó szereket is, így állít elő egészséges, ízletes és káros anyagoktól mentes élelmiszereket.   Az elkötelezettség a fontos – Várunk minden olyan fiatalt, aki hasonló elképzeléseket fogalmazott meg magában a mezőgazdaságról – mondja Valkó Ferenc oktató. – Érettségi után, vagy már a tizedik évfolyam befejeztével csatlakozhatnak hozzánk. A felvétel igen könnyű, sem pályaalkalmassági, sem hosszas egészségügyi procedúra nem szükséges, elegendő a teljes elkötelezettség. Az idejét tekintve, tanfolyamaink hatszáz órásak, ez alatt bőséges elméleti és gyakorlati képzés folyik. Tantárgyaink közé tartoznak a mezőgazdasági környezettudatos gazdálkodás, az állattartás, a környezetgazdálkodás és elemzés – ezek az alapvető tudnivalók, melyeket kiegészítünk termesztéstechnológiai, hulladékgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel. Ahhoz, hogy növendékeink manuális, műszaki ügyekben is képzettek legyenek, gépüzemeltetést és karbantartást is oktatunk, illetve, hogy a mai élet követelményeinek is megfeleljen hallgatóink tudása, természetesen nem maradhatnak ki a  kereskedelmi, vállalkozási ismeretek és az ügyvitel sem.   A természet tisztelete – Számomra nem volt kérdés, hogy milyen irányban helyezkedjek el, mondja Ferenci Zsóka, tanfolyami hallgató. A természet tisztelete, és a természetes dolgok iránt való vonzódásom vezetett ide, illetve az, hogy otthon apuékkal is elkezdtünk ilyenekkel foglalkozni. A biokertészet és növénytermelés végigkísérte az életemet, nem mondhatom tehát, hogy ismeretlenül csengenének számomra ezek a fogalmak, amelyekről itt tanulhatok. Persze azért minden napra jut valami újdonság is, például az agrometeorológiával kapcsolatban, vagy az állattenyésztés, növénytermesztés környezeti vonatkozásairól és úgy általában az ökológiai szemlélet minden rangú tudnivalóiról máshonnan nem szerezhetnék ilyen mélységben, ennyire érdekes információkat. Ennek az OKJ-s tanfolyamnak a célja, a szakemberek képzésén túl az is lehet, hogy az ökológiai szemléletű gazdálkodást mind szélesebb körben sikerüljön elterjeszteni, és az is biztos hogy én mindent meg fogok tenni ennek érdekében, hiszen ezen a területen, ez a típusú hozzáállás az egyetlen lehetséges jövőbeli út.     Nem csak munka, életforma is Az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egészséges, fenntartható gazdálkodási mód. Szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Hazánkban sajnos még nem annyira elterjedt, mint amennyire lehetne, de azért az ország több nagyvárosában is van már Ökopiac, ahol ellenőrzött termelőktől beszerezhetőek a friss biozöldségek, gyümölcsök. – Magam is lelkes termelője, árusítója és propagátora vagyok ennek a gazdálkodási szemléletnek, amelyik, nyugodtan mondhatom, elsősorban egy életforma, és csak ezután következik az ebből való megélhetés kérdése – vallja Kelen Miklós, okleveles ökogazda. – Valójában ennek a szakmának a kialakulása egy természetes reakció volt, úgy is mondhatnám, a természet lépett közbe az ember érdekében. Az utóbbi száz évben ugyanis világszerte megfigyelhető volt a mezőgazdaságban és növénytermesztésben alkalmazott talaj termékenységének gyengülése, az egyre gyakoribb növénybetegségek, járványok, a mezőgazdasági termékek minőségének leromlása, amelyek oka elsősorban a különféle kemikáliák, vegyszerek, génmanipulációs eljárások esztelen, és csak a haszon érdekében alkalmazott voltában rejlett. Emiatt alakultak ki, világszerte, egymástól térben és időben is különböző helyeken, azok a gazdálkodási formák, melyeket közös néven ökológiai gazdálkodásnak nevezünk.   Napi munka, magasztos célokért – Munkám során tehát a legfontosabb dolgok közé tartozik, a környezetbarát módon való termelés. Szerencsére saját vállalkozásunk van, ahol növényekkel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozunk, ami persze elég sok adminisztrációs tevékenységgel is jár, de hát ez legyen a legnagyobb probléma… Ebből a szempontból kicsivel több a papírmunka, hiszen külön be kell fektetnünk pl. tápanyagpótlásra, talajélet fenntartásra, ugyanis mi műtrágya helyett istállótrágyát, komposztot, ásványőrleményeket, a talaj termékenységét fokozó baktérium-készítményeket használunk, és még ezer más dolgot, amitől bonyolultabb az ügyvitel, de sokkal szebb és egészségesebb a végeredmény. Márpedig nekünk ez a célunk, és ez egy magasztos dolog.     PV

A tanulók tapasztalják, mi vár rájuk a munkahelyen

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás
  • A Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ 2008 szeptemberében alakult, a főváros területén működő 10 közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola összekapcsolásával – mondja. – A kereskedelemi marketing, üzleti adminisztráció, közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoport tartozik hozzánk. Tizennyolc szakmát kínálunk, a bolti eladóitól kezdve egészen a felsőfokú számviteli szakügyintéző képzésig. A Dohány utcai oktatóközpontunk teljesen új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő épület, és kiváló szakemberek dolgoznak itt. Eredményeinket bizonyítja, hogy tanulóink az országos szakmai tanulmányi versenyeken első, második helyezéseket értek el az elmúlt három tanévben.   – Mit kell tudni a központról? – 3049 négyzetméter alapterületű, és a tervek úgy készültek, hogy minden, a TISZK által oktatott szakmának külön oktatóhelységei legyenek. Mindegyik kiválóan felszerelt, informatikai háttérrel rendelkezik. Működik postahivatal, tanbank, bolt, tehát tanulóink megtapasztalják, mire számíthatnak majd később a munkahelyen. Az évek alatt sikerült jó együttműködést kialakítani a munkáltatói körrel. Intézményünk folyamatosan egyeztet velük a képzési igényeikről, ők pedig friss munkaerőpiaci információkkal látnak el minket, anyagi támogatást is nyújtanak a képzőközpont fejlesztéséhez.     – A munkáltatókkal való együttműködés azt is jelenti, hogy tanulóik könnyen el tudnak helyezkedni? – A nálunk tanuló fiatalok többsége tanulószerződéssel rendelkezik, tehát miután végeztek, biztosított számukra a munkahely. Két olyan túltelített szakma van jelenleg, a marketing és reklámügyintéző, valamint a külkereskedelmi üzletkötő, amelyeknél a gyakorlóhelyek nem tudják foglalkoztatni a diákokat, de tapasztalatunk szerint néhány hónap alatt ők is találnak munkahelyet. Képzési kínálatunkat a munkaerőpiaci igényekhez igazítjuk, a következő tanévtől például ezeket a képzéseket nem indítjuk. Természetesen lehetséges, hogy néhány év múlva ismét igény lesz ezekre, és akkor ismét felvesszük a palettánkra.   – Az iskolarendszerű képzésükbe milyen végzettséggel lehet jelentkezni? – Vannak olyan szakmák, amelyekre 8 általános, illetve szakiskolai végzettséggel, vagyis 10 osztály elvégzése után lehet jelentkezni.  Képzőközpontunk jelenlegi szakma struktúrája alapján többségében olyan fiataloknak kínálunk képzéseket, akik már érettségivel rendelkeznek. Budapest és agglomerációja a beiskolázási körzetünk. Én azt gondolom, hogy egyre inkább felértékelődik az érettségi utáni szakképzés jelentősége, hiszen elhelyezkedési lehetőséget biztosít a diákoknak.   – Milyen arányban vannak a saját iskolájukból diákok az érettségi utáni szakképzésben és mennyire jellemző, hogy más iskolából érkeznek? – A hozzánk tartozó tíz középiskolán kívül bármely más szakközépiskolából is fogadunk tanulókat. Általában diákjaink 70%-a saját intézményeinkből, 30%-a más iskolákból érkezik hozzánk.   – Mi a tapasztalatuk a jelentkezőkkel kapcsolatban? -          Az elmúlt években jól működő stratégiát alakítottunk ki a továbbtanulni szándékozók tájékoztatására.  Több gimnáziumban, középiskolában is részt veszünk szülői értekezleteken, tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségekről. Év közben ellátogatunk az oktatási intézményekbe, és bemutatjuk a fiataloknak, hogy egy-egy szakma megnevezése mit jelent a gyakorlatban. Nyílt napokat szervezünk, amelyeken az osztályok megtekinthetik a képzési központunkat. Erre azért van szükség, mert a diákoknak nagyon kevés tapasztalatuk van a munkaerőpiacról, otthon is kevés, ilyen jellegű, információt kapnak.  Igyekszünk elmondani nekik azt is, hogy egy-egy érettségi után megszerzett szakma nagyon jó elhelyezkedési lehetőségeket jelenthet. A hozzánk jelentkező tanulók tudása eléggé eltérő, az első évben az a legfontosabb feladatunk, hogy ezt egy szintre hozzuk. Ebben az időszakban lehetőséget biztosítunk arra is, hogy megismerkedjenek az általuk választott szakmával, és ha valaki úgy érzi, hogy mégsem talált rá a neki megfelelő szakmára, akkor választhasson másikat. Erre azért is szükség van, mert a gyerekek ma már nem tudnak bemenni a szüleik munkahelyére, hogy megnézzék, ki mivel foglalkozik, nincsenek gyár- vagy üzemlátogatások.   -          Hogyan tudja eldönteni egy diák, hogy tetszik-e neki egy-egy szakma? -          Nálunk bevált az a gyakorlat, hogy szeptember első két hetében szervezünk olyan napokat, amelyeken bemutatjuk valamennyi nálunk oktatott szakmát. Októbertől már vállalatoknál, vállalkozásoknál gyakorlaton vesznek részt, így már elegendő információ alapján tudnak dönteni arról, hogy milyen szakmát válasszanak.   -          Milyennek ítéli a BETISZK eddigi működését? -          Eredményesnek. Először is létrejött egy olyan képzési központ, amelyben minden feltétel adott a színvonalas képzéshez. Kialakítottunk egy olyan szakmastruktúrát, amelyben hatékonyan tudjuk alkalmazni a modulrendszert, vagyis lehetőség nyílt arra, hogy tanulóink egy-egy szakma megszerzése után az eredetihez közel álló szakmát is szerezzenek rövid idő alatt, hiszen csak a plusz modulokat kell felvenniük. Rendszeresen megkeressük a nálunk végzett tanulókat email-ben, és érdeklődünk arról, el tudtak-e helyezkedni, ha igen, mennyi idő után, milyen céghez. A minőségfejlesztési csoportunk feldolgozza az adatokat, és tantestületi értekezleten ismerteti, hogy a diákok hány százaléka  ment felsőoktatási intézménybe, hányan álltak munkába, hányan keresnek munkahelyet, vagy tanulnak új szakmát. Ebből tudjuk, hogy a nálunk végzett tanulók túlnyomó többsége rövid időn belül el tudott helyezkedni, és úgy gondolom, legjobban ez mutatja egy képző intézmény eredményességét.   A képzésekről bővebben a www.betiszk.hu oldalon olvashatnak.

A tanító jobbkeze – a pedagógiai asszisztens

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Kisiskolások nevelésével foglalkozik, de nem tanár és nem tanító. Része a diákok mindennapjaiknak, de nem tanítja őket. Ehhez a munkához rengeteg türelem, kitartás, és nem utolsó sorban elkötelezettség kell.

Egy éves OKJ képzés során válhat belőlünk pedagógia asszisztens, amelynek díja nagyjából százezer forint körül mozog. A képzés előfeltétele az érettségi bizonyítvány.

- A nálunk tanulók 120 óra elmélet és 80 óra gyakorlat van, apróbb eltérések előfordulhatnak az egyes képzések között – mondja Semsey Klaudia, aki pedagógiai asszisztenseket oktat egy budapesti iskolában.

Az egy év során olyan tárgyakkal találkozhatunk, mint a pedagógiai ismeretek, a pszichológia és szociálpszichológia alapjai, közművelődési, gondozási és egészségügyi ismeretek, gyermek és ifjúságvédelmi ismeretek, továbbá gyógypedagógiai és oktatástechnikai ismeretek. Ami az írásbeli vizsgát illeti: a pedagógiai asszisztenseknek szakdolgozatot kell készíteniük, amelyet majd a képzést végző intézmény bíráltat el. A szóbeli vizsgán pedig egy központilag kidolgozott tételsor alapján kell vizsgázni.

A gyakorlati vizsga alkalmával pedig a leendő munkakörünknek megfelelő feladatokat kell megoldanunk, úgymint a szabadidős foglalkozások iskolai kereten belül, szabadidő jellegű foglalkozás iskolán kívül, közreműködés egyéni korrepetáláson, foglalkozáson. A gyakorlati vizsgát a gyakorlatvezető pedagógus értékeli.

Azoknak érdemes belevágniuk, akik alapvetően pedagógiai pályára készülnek. Ha nem vettek föl a kiszemelt felsőoktatási intézménybe, akkor érdemes beiratkozni erre az egy éves képzésre, ami után – ha nehezen is – elhelyezkedhetünk egy iskolában, és a továbbtanulásról sem kell lemondani. A következő évben újra próbálkozhatunk valamelyik főiskolán vagy egyetemen.

Komoly idegi terhelés

- A napom meglehetősen korán kezdődik, reggel fél hétkor már az iskolában kell lennem, ahol háromnegyed nyolcig felügyelem a beérkező gyerekeket, hogy minden rendben menjen – árulja el Kiss Éva, aki egy Budapesthez közeli általános iskolában dolgozik pedagógiai asszisztensként immár négy éve.

A tanulók beérkezése után Éva – ha szükséges – helyettesítésre indul. Fontos tudni, hogy egy pedagógiai asszisztensnek nem tartozik a feladatai közé a tanítás, ha helyettesítésre kerül sor, akkor „csupán” annyi a dolga, hogy fenntartsa a rendet az osztályban, és gondoskodjon arról, hogy a nebulók a lehetőségekhez mérten értelmesen töltsék el a negyvenöt percet.

- Ha éppen nem kell helyettesítenem, akkor adminisztrációs feladataim vannak, amelyek elősegítik a tanítást. Ilyen például a diákokat nyilvántartó elektronikus rendszer kezelése – mondja Éva. Ezen kívül még bőven akad feladta egy pedagógiai asszisztensnek: segít az ebédeltetésben, ha külső szabadidős programra kerül sor, (uszoda, kirándulás, múzeumlátogatás, stb.) akkor elkíséri az osztályt, hogy segítsen a tanítónak.

Ebből kifolyólag a munkaidő gyakran több mint napi nyolc óra.

Luxusnak számít

Pedagógiai asszisztensek kizárólag általános iskolákban dolgoznak, és főleg a kisiskolások nevelésében nyújtanak segítséget. Ugyanakkor elég kevés olyan iskola van, ahol alkalmazzák őket, pedig hasznosságukhoz nem fér kétség.

- Egy iskola számára luxusnak számít, ha pedagógiai asszisztenst alkalmaznak. Jómagam is egyedüliként dolgozom ilyen státuszban az iskolában – így Éva. Ha valaki ezt a munkát választja, akkor készüljön fel arra, hogy komoly idegi terhelésnek lesz kitéve, tudjuk meg Évától.

- Folyamatos zajban kell dolgoznom, hiszen a gyerekek állandóan hangoskodnak, főleg ha ebédeltetjük őket. Mindemellett erős egyéniségnek kell lenni, hogy tekintélyt tudj kiharcolni, főleg a nagyobb gyerekeknél – mondja Éva.

- Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, ha ez nem így lenne, akkor nem csinálnám – folytatja. Fontos, hogy aki erre a pályára adja a fejét, az értsen a gyermekek nyelvén. Ehhez sok-sok türelemre és empátiáira van szükség. Ezt nem lehet az iskolapadban elsajátítani, úgyhogy aki nem érzi, hogy birtokában van ezeknek a képességnek, illetve nem szeret gyerekek között lenni, az jobb, ha más szakmában kezd el gondolkodni.

Már csak azért is szükség van egy alapvető elhivatottságra, mert a fizetés siralmas. A közalkalmazotti bértábla szerint a pedagógiai asszisztensek az úgynevezett D1 kategóriába tartoznak, azaz havi 79.000 forintot vihetnek haza. Ráadásul az elhelyezkedés sem túl egyszerű, hiszen mint fentebb már említettük, az iskolák krónikus forráshiánya miatt ez egy olyan pozíció, amit szeretnek megspórolni az oktatási intézmények. Ami viszont előnyt jelenthet, hogy a tanítási szünetek a pedagógiai asszisztensre ugyanúgy vonatkoznak, ezért nyáron például nem kell dolgozniuk, és tantestületi üléseken sem kötelező részt venniük.

- Emellett nem elhanyagolható az a szeretet, amit kapok a gyerekektől. Ez mindig feltölt engem és megerősít abban, hogy ezt kell csinálnom – mondja Éva.

T.G.

A született ezermester – a központifűtés- és csőhálózat- szerelő

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Az épületgépészet egyik elágazása Ez a szakma  az épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakmacsoport egyik elágazásának tekinthető. Az esetek többségében mintegy másfél-két esztendeig tartó tanfolyamot kell elvégezni annak, aki ebben a munkában szeretné megtalálni a boldogulását. Alapfeltételként a 8 általános befejezése az egyetlen követelmény, de végezhető érettségi után is vagy kiegészítő szakként, valamilyen, az épületgépészettel kapcsolatos pálya mellé. A képzés során a hallgató különféle technológiai feladatokkal ismerkedik meg, amelyek közé tartoznak az általános csőszerelési, és egyéb gépészeti tudnivalók. Itt meg lehet tanulni a gázkészülék-szerelés fortélyait, a csőhálózatok helyes bekötésének módját, ezek üzembehelyezési és karbantartási ismereteivel együtt. Kiknek ajánlható? Olyan fiataloknak semmiképpen sem akik még a horonyvésőt sem tudják megkülönböztetni  a közönséges felületi vésőtípusoktól, az ilyenek jobb ha bádogosnak mennek, vagy esetleg kertésznek, vagy legjobb, ha valami olyan pályára, ahol semmiféle szerszámot nem kell a kezükbe fogni. Ellenben akik már szinte óvodás koruktól fogva kis ezermesterként bütykölték  a játékaikat és értéktárgyaikat, majd falakat beleztek ki, hogy megtudják mik azok a fura csövek és drótok, amelyek ott tekeregnek a szem számára láthatatlanul – nos azoknak minden további nélkül ajánlani lehet. Karbantartás minden szinten Mint a szakma neve is mutatja, a munka két fő területből áll, ezeket lehet külön is végezni, de általában összetartoznak. A központifűtés- és csőhálózat-szerelő leglényegesebb feladatai közé tartozik a háztartási gázkészülékek karbantartása, javítása. Hogy ezt a munkát precízen el tudja látni, tisztában kell lennie a gázellátáshoz szükséges vezetékek, hálózatok szerepével, és annak érdekében, hogy a szerelés után fél nappal az adott hely lakói  lehetőleg ne kapjanak gázmérgezést, jó ha betartja a meglehetősen szigorú biztonsági előírásokat, valamint képes a nyomáspróbák elvégzésére. Ha már házakhoz, cégekhez jár, nem szerencsés ha  lényében mogorva és szótlan viselkedést mutat, aki csak úgy tessék-lássék módon válaszolgat az izgatott házigazda kérdéseire, hanem ajánlatos legalább némi empatikus maszkot igazítania magára, jobb lesz ez így mindenki számára, és végeredményben még anyagi előnyökhöz is jutatthatja a szerelőt – például a háziasszony megkínálja habos sütivel, annak örömére hogy nem kell tovább dideregniük. Természetesen az ő reszortja a karbantartási munkák minden rendű és rangú feladata, ha kell, hétvégén is egy egész háztömb hívhatja kétségbeesetten. Felelősség, pontosság – Sajnos évről-évre fogy a központifűtés- és csőhálózat- szerelő, sőt, általában az épületgépészeti pályák iránt érdeklődő fiatalok száma – mondja Máté János, szakoktató. – Pedig a munka elég változatos, sohasem kell egy helyben lenni és a túlóra sem annyira jelentős, legalábbis a legtöbb dolgozó megteheti, hogy úgy ossza be a munkaidejét ahogy az számára a legcélszerűbb. Alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt lehet boldogulni, az előbbi esetben azonban egy pályakezdő nem nagyon számíthat többre havi bruttó 130-150 ezer forintnál.” Túl azon, hogy értenie kell a radiátorok legkülönfélébb típusainak beszereléséhez és javításához, ő az az ember, aki megoldja a padlófűtés összes gondját, képes  helyesen csöveket fektetni, szerelvényeket, szabályozó szelepeket helyezni el. Alkalmazza az elektromos padlófűtés módszereit is, valamint a fal és a szegélyfűtéshez kapcsolódó összes tudnivaló is kisujjában van. Ami pedig a csőhálózati területet illeti, feladatai közé tartozik a vezetékek fektetése, szerelése közterületeken, lakóházakban és üzemekben egyaránt. Ezeknél a munkáknál a szerelő a mérnöki tervrajzok alapján tájékozódik, ő választja ki a leginkább megfelelő anyagokat, szabad kezet kap a beépítés menetére, amíg végül elvégzi a központi fűtés csőhálózatba való bekötését, megjavítja a távhővezetéket, tudja mit mivel kapcsoljon össze, mert ha nem, annak egész lakóközösségek és üzemek láthatják kárát. Felelősség, pontosság, szakmai hozzáértés – ezen a pályán nélkülözhetetlen. PV

A szótárban található lehetőségek közül a rossz jelentés kiválasztása

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Ez abból adódhat, hogy miután megtaláltunk egy szót/kifejezést a legelső ott álló jelentést használjuk fel a fordítandó szövegben.- A legtöbb szótárban megkülönböztetik (számmal, vastag betűvel) az egyes szavak jelentésbeli eltéréseit, ezért ne sajnáljuk rá az időt, hogy átfussuk egy szó/kifejezés jelentéseit, mert így lehet a szövegbe illőt kiválasztani.

A szépség teremtője – textilrajzoló és modellező

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Hobbi és hivatástudat Dési Nikolett másodéves hallgató szerint azok a lányok, akik a csoportjába járnak, rendelkeznek ezekkel a képességekkel. – Számomra mindig vonzó volt a divat világa, már középiskolás koromban is több ruhát terveztem, ezt az iskolát elvégezve pedig nyitva áll minden lehetőség előttem, hogy kedvenc hobbimért később még viszonylag jól fizetős megrendeléseket is kapjak.- Igen, ide olyan lányok jönnek, akiknek hivatástudatuk van – erősíti meg Fehér Imréné oktató, Nikolett szavait. – Képzésünk célja, hogy olyan kreatív gondolkodású fiatalokat neveljünk, akik szeretik amit csinálnak, és határidőkre képesek elkészíteni a megrendelők által kért öltözködési és lakástextíliákat. Fontos megjegyeznem, hogy a mi munkánk az alkalmazott iparművészeti eljárások számos területét felöleli, és nagyfokú szabadságot biztosít lányaink számára a kivitelezés terén. Emiatt képzésünk elég sokrétű, két esztendeig tart, és alapos ismereteket nyújt.A divattörténettől a vállalkozási ismeretekig- Általános vizuális és elméleti ismereteket tanítunk, amelybe beletartoznak a művészetelméleti, divattörténeti áttekintések. Izgalmas dolog látni, hogy különböző történelmi korokban hogyan öltözködtek az emberek. Az anyagi és technológiai ismeretek során a lányok megtanulják a textíliák különböző típusait, kezelésük módját, a kreatív szakmai munkavégzés legfontosabb területeit. Ezek mellett a legfontosabbnak azt tekintjük, hogy a gyakorlatban is alkalmazni tudják a tanultakat, így a tanfolyam túlnyomó részében tervezés, modellszerkesztés, szabás, varrás folyik. Annak érdekében pedig, hogy hallgatóink az üzleti életben is képesek legyenek megállni a lábukon, munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismereteket is oktatunk.Ruha számítógéppelA textilrajzoló és modellező, munkája során vagy önállóan dolgozik, vagy egy iparművész irányítása alatt. Fontos a megrendelőkkel való jó kapcsolattartási képesség, amihez türelem, barátságos hozzáállás, esetenként diplomáciai érzék is szükséges. A munkavégzés kezdeti fázisai közé tartozik, hogy vázlatokat, skicceket készít a ruháról, vagy lakástextíliáról. Ezután egyeztet azzal a céggel vagy magánszeméllyel, akitől a megrendelését kapja, hogy milyen anyagból készüljön, milyen formákból álljon a kívánt holmi, vagy milyen jellegű legyen a kívánt színvilág. Ahhoz hogy valóban tetszetős darabot sikerüljön létrehozni, tekintetbe kell vennie minden váratlan körülményt, egyedi ízlésvilágot, személyiségi feltételeket, és csak ezután fog hozzá a tervezéshez és az elkészítéshez.- Ma már számítógépes programokkal is lehet öltözéket tervezni – mondja Féja Judit, aki hosszú évek óta ebben a szakmában dolgozik. Persze nálunk a kézügyesség elengedhetetlenül fontos, hiszen minden további munkához szükségünk van a gyakorlati tudásra. Eszközeink közé tartoznak a rajzfüzetek, ceruzák, mérőszalagok is, akárcsak a mérnököknél. Azért nálunk mégiscsak az esztétika a lényeg, de pontos tervezés nélkül nem lehet elkészíteni még egy asztalterítőt sem, hát még valami bonyolultabb ruhakölteményt.Jók az esélyek, van kereslet- Dolgoztam már tervező és festőműhelyekben, otthoni és üzemi körülmények között, általában vállalkozóként. A legtöbb esetben mindenkinek a munkabírásán, rátermettségén múlik, hogy milyen megrendeléseket kap, de azért ha valaki minőségi darabokat készít, és képes a határidőket is betartani, az előbb-utóbb megtalálhatja a számításait. Többen vannak közülünk olyanok is, akik művészeknek is tekinthetőek, mivel saját kiállításokat is rendeznek a műveikből. A kezdő textilrajzolóknak és modelltervezőknek jó esélyeik vannak a pályán, hiszen munkáink iránt van kereslet, nem csak magánemberek, hanem a legkülönfélébb cégek, divatáruboltok vagy színházak részéről is. Rajtuk kívül kapcsolatokat kell tartanunk azokkal is, akiktől az anyagainkat szoktuk beszerezni – a méteráru kis és nagykereskedőkkel, festékforgalmazókkal. Rajtuk kívül pedig több divat-szakmában dolgozó embert is ismerek, galériatulajdonosokat, művészeti vezetőket, modelleket is, úgyhogy nem panaszkodhatok amiatt, hogy nem zajlik körülöttem az élet. Ettől függetlenül, nem kell sokfelé rohangálnom, hiszen házhoz jönnek hozzám a munkák és a megrendelők. Néha az időnkénti guggolás, hajolgatás, méricskélés fizikailag kicsit fárasztó lehet, ezért fontos hogy az ilyen pályán dolgozó emberek többször tartsanak pihenőt, vagy egy kis napközbeni torna sem árt. Vigyázni kell tehát a hátra, a szemre is, meg arra hogy textilfestés során ne kerüljenek vegyi adalékanyagok a bőrünkre, de talán ennyi az összes probléma, ami az egészséget érinti, ha kész egy új, gyönyörű munkadarab, az kárpótol minden apró nehézség miatt.PV

A székmasszázs

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A székmasszázs során egy speciális széken ülünk felöltözve, a masszőr egy úgynevezett pontnyomásos technikát alkalmaz. Nem arról van szó tehát, hogy például a svédmasszázs fogásait alkalmazza a masszőr, csak éppen mi egy széken ülünk, hanem egy különleges, keringésfokozó kezelést alkalmaz, amely a japán akupresszúra alapjaira épít. A szék olyan kialakítású, hogy meg tudjuk támasztani a karunkat, a lábunkat, így el tudunk lazulni. Szükség esetén egy kárpitozott szék is megteszi, amelyen lovaglóülésben támaszkodunk.  A székmasszázs jótékony hatású a stressz leküzdésében, oldja az izmok merevségét. A testet és a szellemet egyaránt felfrissíti. Nem csoda, hogy sok munkahelyen a munkáltató fizeti a munkatársak számára a székmasszázst, hiszen egy kezelés után hatékonyabb a munka is. Mivel a székmasszázs mindössze negyed óra-húsz perc, így a mindennapi rohanásban is tudunk időt szakítani rá, hogy megszabaduljunk a rossz testtartásból adódó fájdalmaktól, és csökkentsük a stressz hatásait.

A shiatsu masszázs

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A shiatsu masszázs segít megteremteni és fenntartani testünk energiakeringésének harmóniáját, ezáltal testi és lelki betegségeink gyógyításának hatékony eszköze. Magyarországon shiatsu masszázst csak alternatív mozgás- és masszázsterapeuta végezhet. A shiatsu során a masszőr az energiapályák mentén tenyér- vagy ujjnyomással segíti elő az energiaáramlást.A shiatsu az embert testi, lelki, szellemi egységben látja. A kezelés az egész testen végighalad, a páciensen vékony ruha van, nem kell hozzá olaj vagy krém. Általában 1-1,5 óráig tart egy kezelés.A keleti orvostudomány szerint a testünkben áramló életenergia szabad folyása a biztosítéka egészségünknek és jó közérzetünknek. Ez az energia a meridiánokon keresztül meghatározott irányban áramlik. 12 fő és két mellék meridiánt különböztetünk meg, ezek kapcsolatban állnak egy- egy belső szervünkkel. A shiatsu masszázs fő célja, hogy ezeket az energiacsatornákat szabaddátegye. Amikor a beteg szervhez kapcsolódó meridiánban helyreáll az energiaáramlás, elkezdődnek az öngyógyító folyamatok.A shiatsu masszázsnál a masszőr speciális fogásokat alkalmaz, és abból következtet a páciens testi és lelki folyamataira, hogy a test a fogásokra hogyan reagál. A test kezelése mellett az agy tehermentesítésére törekszik ez a masszázstechnika, hatékony betegségek megelőzésében, jó közérzetünk folyamatos fenntartása, javítása érdekében is.A shiatsu masszázs egyensúlyt teremt a szervezetben, oldja a felgyülemlett feszültségeket. Jótékony hatású hátfájás, fejfájás, migrén, álmatlanság, menstruációs problémák, levertség, depresszió, szorongás esetén. Erősíti a szervezet öngyógyító folyamatait, ezért a hagyományos gyógykezeléseknek is nagyon jó kiegészítője lehet.Címkék: masszázs, masszírozás, shiatsu masszázs, masszőr, egyensúly, akupresszúra, alternatív mozgás- és masszázsterápia

A precizitás csúcsa – az orvosdiagnosztikai laboratoriumi technológus

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Társadalomtudományoktól az orvostudományig Ez a típusú technológus képzés valamivel bonyolultabb mint a legtöbb OKJ-tanfolyam, legalábbis ami az időtartamot illeti, de talán a tanulnivalók szempontjából sem mondható hogy egy egyszerű, akadálymentes terep lenne. – Ez így igaz – mondja Szalai Imre, oktató. Nálunk érettségi után öt a félévek száma, tehát jóval több mint két esztendeig tart a tanfolyam, és ezenkívül létezik egy hatodik féléves kötelező szakmai gyakorlat, amelyeket egy elég szigorú vizsga követ. Tantárgyaink fő profiljába orvostudományi, diagnosztikai-analitikai és társadalomtudományi ismeretek tartoznak. Létezik először is egy alapozó természettudományi modul: matematika, fizika, számítástechnika, általános és szervetlen kémia, analitikai kémia, szerves kémia, laboratóriumi biztonságtechnikai illetve munkavédelmi ismeretek.A biológiai modul keretében hallgatóink megismerkedhetnek az anatómia, az élettan, a biokémia, a patológia alapvető fogalmaival, és ezeken belül fontos ismereteket szerezhetneka sejt és molekuláris biológia tudományából. Befejezésül oktatunk még pszichológiát, kommunikációt, szociológiát, közegészségügyi ismereteket, laborgazdasági és jogi ismereteket. A gyakorlat során pedig hallgatóink testközelből találkozhatnak a különféle munkavégzési technikákkal, a tevékenység közben felmerülő adminisztrációs és informatikai feladatokkal – tehát mindezekből is látszik hogy mennyire alapos, szerteágazó képzést tudunk nyújtani. Elhelyezkedés laboratóriumban Az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus, a megszerzett tudás birtokában különféle fehérköpenyes intézményekben képes leginkább elhelyezkedni, tehát a sejt és mikrobiológiai profilú laboratóriumokban, kémiával, biokémiával kapcsolatos laboratóriumi szakasszisztensi munkakörökben. – Nekem elég hamar sikerült szerződést kötnöm azzal az intézménnyel, ahol dolgozni fogok – mondja Erdei János, aki a tanfolyam befejezéseként, jelenleg gyakorlati idejét tölti. A szakdolgozat, a megmérettetés még hátra van, de biztos voltam benne, hogy olyan helyre jövök, ahol a maximumot kell nyújtanom. Szerencsére ifjúkorom óta érdekel a biokémia és itt hasznosan fejleszthettem a tudásomat, és rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, melyek révén már a bonyolultabb mikrobiológiai labormunkák is egyre ismerősebbé válnak számomra, azt hiszem ez volt a legfontosabb dolog ebben a közel három esztendőben. Nem mellesleg, ez az alapképzéslehetővé teszi mindenkinek, hogy más irányú szakképzés vagy felsőfokú képzés felé folytathassa a tanulmányait, hát előfordulhat, hogy én is élek ezzel a lehetőséggel. A labor rendben tartásától a mikroszkópikus vizsgálatokig A technológus, mindennapi munkája során, számos olyan feladatot is elvégez, amelyik nem kapcsolódik kifejezetten a mikrobiológiai elemzésekhez, legfeljebb tisztító és mosogatószerek formájában, és eleinte inkább felhasználói, mint kutatói szinten, ugyanis teljes mértékben az ő reszortjai közé tartozik a labor rendjének és tisztaságának fenntartása, sőt a mosogatás is, ami rengeteg apró üveget, kémcsöveket jelent, tehát igen aprólékos módon kell ahhoz is hozzállnia, hogy a munkakörülmények biztosítva legyenek. Ezen kívül oldatokat állít össze, sejttenyészeteket nevel és az ő felelőssége az is, hogy a laboratóriumi műszereket szakszerű módon karban tartsa. – Munkánk során legfontosabb a figyelmes, precíz magatartás – mondja Fekete György, technológus. – Ide nem való a hebrencs viselkedés, dolgunkat fegyelmezetten végezzük, mindig tudnunk kell, hogy mi a következő lépés, milyen folyamatokban veszünk részt. Amikor eljön az ideje, hogy önállóan végezzünk bizonyos biokémiai és molekuláris biológiai kísérleteket, akkor pontos jegyzőkönyveket vezetünk, és betartjuk az utasításokat. Persze az már egyfajta rang, ha az ember szabad kezet kap a kísérletezéshez, ehhez már rengeteg elméleti tudás és gyakorlat is szükséges. Sok időt töltünk az oldatok készítésével, higításával, rengeteg mikroszkópikus vizsgálatot végzünk, állandóan ellenőriznünk kell a mérési eredményeket. Feladataink közé tartozik az is, hogy mintavételeket készítsünk elő az orvosi diagnosztikai laboratóriumi vizsgálatokra, valamint beprogramozzuk a mérőműszereket. Ezekhez a munkákhoz komoly elhivatottság is kell, és persze alapvető érdeklődés a modern orvosi technológiák fejlődése iránt. PG

A pénz csak egy szám – a bolti pénztárosok

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Bolti pénztárosként a bankkártya használatának szabályaival is tisztában kell lenned

A bolti pénztáros tanfolyam körülbelül három hónapot vesz igénybe, a képzés és a díja általában harmincezer forint körül van. Ehhez még hozzájön a vizsgadíj, ami többnyire harminc és tizenötezer forint között mozog. Ugyanakkor létezik olyan képzés is, ahol a tandíj tartalmazza a vizsgadíjat is, megéri tehát rászánni az időt egy kis keresgélésre.

A tanfolyam időtartama három hónap, helye válogatja, hogy ez hány tanórát jelent a valóságban. Általában 70 és 100 óra között szokott lenni. Elméleti és gyakorlati képzésben egyaránt részesülhetsz, többnyire 50-50 százalékos arányban. Egyes helyeken a szakmai gyakorlatot helyben is lehet végezni.

Aki pénztárosként képzeli el a jövőjét, annak mindenképpen ajánlott egy ilyen tanfolyamot elvégeznie, ugyanis hiába tudjuk esetleg, hogyan és mit kell csinálni, két éve már csak szakirányú végzettség birtokában dolgozhatsz kasszában. Ráadásul igazán nincs sok feltétele annak, hogy belevágj egy ilyen tanfolyamba: nyolc általános és egy egészségügyi kiskönyv kell ahhoz, hogy elkezdjed.

- A képzés során az összes olyan információt igyekszünk átadni a leendő pénztárosoknak, ami elősegíti a jövőbeli boldogulásukat – árulja el Kulcsár Piroska, aki az egyik szakképző helyen tart szakmai gyakorlatot leendő pénztárosoknak. – Így aztán a három hónap folyamán a pénztárosok megtanulhatják az áru- és vagyonvédelemre vonatkozó legfontosabb előírásokat, szakszerűen kezelni az egyes géptípusokat, és egyéb berendezéseket. (Pl.: bankkártyaleolvasó, vonalkód-leolvasó, elektronikus mérleg, stb.)

Ezen kívül baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat kell tudniuk, továbbá a higiéniai és fogyasztóvédelmi előírásokat. Nagyon fontos még a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályok ismerete is – tudjuk meg Piroskától.

A fentiekből is látszik, hogy egy pénztárosnak korántsem csak a pénztárgéphez kell értenie. Mindezt megerősíti Bércesi Józsefné is, aki több mint tíz éve dolgozik ebben a szakmában:

- Ugyan vannak olyan helyek – főleg egyes hipermarketek – ahol egy pénztárosnak valóban csak annyi a dolga, hogy a kasszában üljön és minél több terméket húzzon le egy perc alatt. Erre kitaláltak egy mérőszámot is, amit termék/percben határoznak meg. Az számít jónak, ha egy perc alatt 13-15 termék fordul meg a kasszás kezei között. Viszont egy kisebb boltban más feladatokat is a pénztárosnak kell ellátnia, ilyen lehet például a takarítás vagy a kisebb áruk polcra való felhelyezése.

Természetesen a bolti pénztárosoknak is vizsgát kell tenniük a tanfolyam végén. Elméleti és gyakorlati vizsga is van. Előbbi tételek alapján megy, míg a gyakorlati vizsga alkalmával már vevőket kell zökkenőmentesen kiszolgálni.

Zsebre megy a játék

Egy pénztárosnak sokfelé kell figyelnie a munkája során. Már csak azért is, mert nem csupán készpénzes fizetés létezik a világon.

- Sokféle utalvánnyal is szoktak fizetni, vagy éppen bankkártyával. Észnél kell lenni, ugyanis se a hiány, se a többlet nem jó. A saját zsebedre megy a játék, a hiányt neked kell kifizetni, a többlet pedig nem tarthatod meg – így Bércesi Józsefné, aki annak idején azért lett pénztáros, mert nem akadt más munkalehetőség. – Egy vidéki kisboltban kezdtem, ott tanultam meg az alapokat. Később aztán megszerettem ezt a munkát és már nem éreztem kihívást a vidéki pénztárosságban. Azért jöttem Budapestre dolgozni, mert itt több a vásárló és nagyobb a pörgés – mondja, majd hozzáteszi, hogy mindig szeretett számokkal dolgozni, az eredeti szakmája is hasonló: bérszámfejtőként dolgozott sokáig.

- Nem szabad a pénztől félni, az csak egy szám, amivel dolgozol – tanácsolja a pályakezdőknek Bércesi Józsefné. Úgy gondolja, hogy nem szabad megijedni a kezdeti nehézségektől pár hét alatt belejön az ember. – Megtanulod egyes termékek kódjait, ha valaki ezt akarja csinálni, akkor ez igazán nem jelent akadályt. Közhelynek számít ugyan, de a vásárlónak mindig igaza van. – Aki ezt nem tudja elfogadni, és nem szeret emberekkel foglalkozni, illetve nem elég türelmes, annak csak nyűg lesz ez a pálya. Szinte folyamatosan problémákat kell kezelni, ez az egész egy nagy türelemjáték. Mindemellett fontos, hogy udvarias és segítőkész legyél, de megalázkodni nem kell – véli Bércesi Józsefné.

Változó kereset

Pénztárosként nem rosszak az elhelyezkedési esélyek, bár Bércesi Józsefné úgy gondolja, hogy „normális helyre” csak ismeretség segítségével lehet bekerülni.

- Ha megszűnne a mostani munkahelyem, nem biztos, hogy könnyen találnék másik állást – mondja, és hozzáfűzi, hogy szerinte manapság sehol nem könnyű az elhelyezkedés. A kereset eléggé változó lehet. Attól függően, hogy hol sikerül elhelyezkednünk, körülbelül nettó hetven és százhúszezer forint között vihetünk haza egy hónapban.

- Munkám során nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, ezért is szeretem csinálni. Vannak törzsvásárlóim, akik kizárólag hozzám állnak be a sorba – mondja Bércesi Józsefné és úgy véli, hogy az ilyen pozitív élményekért is megéri ezt csinálni.

T.G.

A pedagógus-továbbképzés oktatáspolitikai célokat szolgáljon

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A kötelező pedagógus-továbbképzés Magyarországon 1997-ben jelent meg. A rendszer kialakításakor az volt a cél, hogy a pedagógusok az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismereteiket frissíthessék, megismerjék az egyes tudományterületek új eredményeit, új ismereteket, készségeket sajátíthassanak el. A pedagógusoknak hétévente kell továbbképzési kötelezettséget teljesíteni, amely megtehető 120 óra akkreditált továbbképzéssel, pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga (például közoktatási vezetői) letételével, illetve graduális és posztgraduális képzésen való részvétellel. A létrehozott továbbképzési struktúrát költségvetési forrásokból finanszírozták, indulásakor a mindenkori közoktatási költségvetés 3 százalékát irányozták elő, de 2000 óta a költségvetési tárgyalásokkor döntik el, mennyi fordítható erre a célra. A továbbképzési normatíva 1999-ben volt a legmagasabb, (személyenként 21 800 forint), majd fokozatosan csökkent az erre szánt összeg.  Voltak ugyan programok – Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program, Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), SzakMA fejlesztési program – amelyek keretében ezeket a továbbképzéseket támogatták, de egyre több pedagógus saját maga fizeti a képzése költségeit. A kötelező pedagógus-továbbképzés rendszeréről, az esetleges változásokról dr. Hoffmann Rózsával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárával beszélgettünk. -         Ön szerint mennyire vált be a rendszer eddig? -         Kiváló elgondolás volt, hasznos és szükséges, hogy szervezett és államilag finanszírozott pedagógus-továbbképzési rendszer működjön – mondja. – Nagyon jól indult, és megfelelő összeg is rendelkezésre állt a célok megvalósításához. Ami a rendszer hibája volt, hogy bár a továbbképzési programokat akkreditálni kellett, de semmiféle ellenőrzést nem rendeltek hozzá, és ezáltal bármilyen képzés támogatására lehetőség nyílt, olyanokra is, amelyek eredménye kétséges. Időközben sok pénzt kivontak a rendszerből, már nem áll rendelkezésre elegendő forrás, lényegében az állam kezdett kivonulni a továbbképzés rendszeréből. Ezen nem segített az sem, hogy lehetővé tették, hogy a továbbképzés 120 pontos kreditértékének nagy részét önképzéssel is lehet teljesíteni, hiszen egy pedagógus esetében az önképzés evidencia. Továbbképzésre szükség van, de az állami pénzen finanszírozott továbbképzést az oktatáspolitikai célok szolgálatába kell állítani elsősorban, és csak másodsorban kell szolgálnia a pedagógusok egyéni elképzeléseinek kielégítését. Ez utóbbira is szükség van, hiszen aki egy ilyen szolgálatot vállal, mint a pedagógus hivatás, az megérdemli, hogy ha őt valami különösen érdekli, és ehhez továbbképzésre tart igényt, ahhoz kapjon támogatást. Azonban alapvetően nem ezt kell szolgálnia a továbbképzésnek, hanem a közoktatás állandó változásait, fejlődéseit kell követnie. Éppen ezért a központi céloknak alárendelt programokra kell nagyrészt fordítani a támogatási összeget. Erre volt példa öt évvel ezelőtt, amikor bevezették az érettségi reformot, és a továbbképzési támogatás nagy részét az érettségi felkészítőre fordította az állam. Most is készülünk sok olyan feladatra, változásra a közoktatásban, amelyek képzéshez kötöttek, ilyen lesz például a külső támogató szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer, amelyhez szakértőket kell képezni. -         Egy pedagógus milyen változásokat fog érzékelni? -         Alapvető változások nem lesznek. Jónak tartom, hogy hétévenként 120 óra képzésen kell részt venni, azt is jónak tartom, hogy ezt nagyrészt az állam finanszírozza. Ha sikerül ezt a rendszert megerősíteni, akkor a pedagógus szempontjából lényeges változás nem lesz. Talán annyi, hogy kevésbé fognak teljesülni az egyéni elképzelések, sokkal inkább az érvényesül, hogy a közoktatásnak mire van szüksége. Kicsit kisebb lesz a szabadság a programok közötti választásban, és jobban fogjuk terelni azokra a feladatokra, amelyeket a közoktatási rendszerben megjelennek. Most, ha arra van kedve egy pedagógusnak, hogy a könyvkötészet történetét tanulmányozza, és erre talál akkreditált továbbképzést, akkor a kreditpontjait felhasználhatja erre is. És bár lehet, hogy kultúrtörténeti szempontból ez fontos téma, de nem feltétlenül szükséges, hogy erre költsünk állami pénzt, miközben a halmozottan hátrányos gyerekek oktatása szempontjából sokkal fontosabb lenne, ha minden pedagógusnak lenne alapvető gyógypedagógiai képzettsége. Jelentős összeget szeretnénk fordítani például a gyógypedagógiai, pszichológiai képzettség fejlesztésére. Támogatni kívánjuk azokat a továbbképzéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kémia, fizika, matematika, biológia tantárgyak oktatását meg lehessen újítani. Ilyen jellegű képzésekre van szüksége a közoktatásnak. Én azt mondanám, hogy legalább 80%-ban a központi szándékot szolgáló továbbképzésre kell költeni a támogatást, és 10-20 %-ot meghagyni az egyéni elképzésekre. Járható út lehetne, hogy a pedagógus a kiváló munkája jutalmaként támogatást kapjon olyan képzésekhez, amely a műveltségét gyarapítja, érdeklődését elégíti ki, de a közoktatásfejlesztési stratégiához közvetlenül nem kapcsolódik. -         A pedagógusok önrésze növekedni fog? -         Húsz százalékos önrész mindig volt, ez meg is marad, mert ezzel érdekeltté lehet tenni a pedagógust is. Ez a befektetés sok esetben azonnal meg is térül, ha például pedagógus szakvizsgás képzésen vesz részt az illető, akkor a szakvizsga után magasabb fizetési kategóriába kerül. Egyre többen vannak, akik saját maguk fizetik a továbbképzésüket, vagy azért, mert teljesíteni akarják az előírt kreditpontokat, vagy azért, mert egy téma annyira érdekli őket, hogy készek áldozni rá. Ezt azonban nem lehet elvárni a pedagógustársadalomtól. A pedagógusfizetések emelésével párhuzamosan elképzelhető lenne, hogy az állam visszavonul a finanszírozásból, de ez jelenleg nem valósítható meg. -         Juthat elegendő pénz erre a célra? -         Megpróbálunk megfelelő összeget biztosítani a pedagógus-továbbképzésre, mi több, Európai Uniós források is rendelkezésre állhatnak. Növekedést nem tartok valószínűnek, de stabilitást, a támogatás szinten tartását igen. B.E. www.mot.hu

A munkaviszony megszűnése, megszüntetése

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Munkaviszony megszűnése A munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, illetve – határozott idejű munkaviszonynál – a határozott idő lejártával szűnik meg. Munkaviszony megszüntetéseA munkaviszony megszüntethető a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével rendes felmondással (határozatlan időre szóló munkaszerződésnél) rendkívüli felmondással a próbaidő alatt azonnali hatállyal. A határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató a határozott idő lejárta előtt akkor is megszüntetheti, ha a munkavállaló hátralévő időre járó – legfeljebb azonban egyévi – átlagkeresetét előre kifizeti. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat mindig írásba kell foglalni. Munkaviszony megszüntetése közös megegyezésselMind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaviszony megszüntethető a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével. Ilyenkor a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek a megegyezésben. Eddig az időpontig a munkavállaló köteles munkát végezni, a munkavégzés alóli felmentését nem kérheti. Forrás:Origo honlapja

A munkaviszony időtartama

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Annak meghatározása, hogy határozott vagy határozatlan idejű a munkaviszony. Ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, úgy a munkaviszonyt határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni  . A határozott idejű munkaviszony időtartamának egyértelmű a megjelölése, ha az naptár szerint történik (pl. 2001. január 1-től 2001. december 31-ig). Ezen túlmenően a megjelölés más megfelelő módon is történhet, pl. úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének napjaként &quot a társaság 2002. évet lezáró taggyűlésének napja&quot szerepel a munkaszerződésben. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg ebbe az 5 évbe az ahhoz kapcsolódó határozott időtartamok beszámítanak.  Forrás:Magyarország.hu

A munkaszerződés összetevői

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Munkaszerződés  A munkaviszony létesítésének legfontosabb eleme a munkaszerződés. A témakör során az alábbi cikkek feldolgozására került sor:  a munkaviszony alanyai formai követelmények kötelező tartalmi elemek lényeges elemek pályáztatás foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a szerződéskötéskor a munkaviszony kezdete és időtartama a munkaszerződés módosításának szabályai a munkaszerződés automatikus módosulásai színlelt munkaszerződés kollektív szerződés kötése kollektív szerződés módosítása. A munkaviszony alanyai című cikkünkben az olvasó megismerkedhet a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonybeli jogállásával, megtudhatjuk, ki lehet munkáltató (pl. nem csak jogi személyek), és ki munkavállaló (pl. csak természetes személy), vagy éppen hány éves kortól lehetséges munkaviszony létesítése és milyen feltételekkel.  A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. Témakörünk vonatkozó cikkeiben a munkaszerződés érvényességi kellékeivel foglalkozunk, kiemelve annak kötelező (például munkavégzés helye) és lényeges (pl. a tanulmányi szerződésre való utalás) tartalmi elemeket. Cikkeinkből tájékozódhat az olvasó, hogy milyen esetben szükséges munkavállalási engedély beszerzése a munkaviszony létesítése során (pl. a 16 éven aluli fiatal munkavállaló alkalmazásához), vagy hogyan szabályozott a külföldi személyek hazai munkavállalása.  A munkaszerződés megkötését előzetesen kiírt pályázati eljárás előzi meg. Témakörünk ötödik cikkében a pályázatkiírás szabályozását elemzzük.  A fentieken túl lehetőség van arra is, hogy munkaviszony ne munkaszerződéssel, hanem alkalmi munkavállalói könyvvel jöjjön létre. Cikkünk tanulmányozása során az olvasó képet kaphat arról, hogyan lehet az alkalmi munkavállalói könyvet beszerezni, illetve melyek annak tartalmi elemei.  A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kapcsán foglakozunk azon tényezőkkel, melyekről az eredményes munkavégzés érdekében a munkavállalónak értesülnie kell, mint például a munkáltatói jogkört gyakorlására jogosult szerv vagy személy megnevezése, melyek az irányadó munkarend, a munkabér elemei.  Témakörünk nyolcadik cikkében a munkaviszony kezdetének és időtartamának kérdését dolgozzuk fel. Cikkünkből kiderül, hogy például a munkaviszony létrejöttének és kezdetének időpontja nem feltétlenül esik egybe, vagy, hogy mit jelent a határozatlan vagy határozott időre létesített munkaviszony fogalma.  A munkavégzés során bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következhet be, melyek a munkaszerződés módosítását vonja maguk után. Vonatkozó cikkünkben megtudhatja az olvasó, milyen esetben nem szükséges a (kisebb jelentőségű kérdések során, pl. ha a munkavállaló neve házasságkötés révén megváltozik) vagy mikor kötelező (pl. a munkavállaló munkakörének megváltozása) a munkaszerződés módosítása.  Témakörünk következő cikkében a munkaszerződés automatikus módosulásairól tájékozódhatunk, így például a kollektív szerződés kedvezőbb rendelkezései munkaszerződés módosítás nélkül – automatikusan- kihatnak a munkavállalóra.  Napjainkban egyre fontosabbá válik annak megítélése, hogy a felek között létrejött szerződés színlelt szerződésnek minősül-e. Cikkünkben ennek tipikus eseteként az úgynevezett kényszervállalkozást említjük, áttekintve emellett a munkaviszonynak alárendelhető szerződés jogi szempontból kiemelendő jellemzőit.  A kollektív szerződés címet viselő cikkünkből megtudhatja az olvasó, mely szervezetek és milyen céllal köthetnek kollektív szerződést. Cikkünkből kiderül az is, hogy hány kollektív szerződés köthető egy munkáltatónál, illetve például mire terjedhet ki a kollektív szerződés hatálya.  Témakörünk utolsó cikke a kollektív szerződés módosításainak kérdését tárgyalja, érintve például a módosítás kezdeményezésére jogosult szervek körét, illetve a kollektív szerződés felmondásának kérdéseit is.  A munkáltató    A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy munkáltató az lehet, aki jogképes  , azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.  Ennek megfelelően munkáltatói pozícióban lehet:  természetes személy (magánszemély, egyéni vállalkozó) jogi személy (állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, jogi személy gazdasági társaság) jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A Munka Törvénykönyve ahhoz, hogy valamely természetes személy munkáltató legyen, nem követeli meg a cselekvőképességet, így ebből következően nem kizárt, hogy kiskorú személy, vagy bírósági döntés alapján korlátozottan cselekvőképes, netán cselekvőképtelen személy munkáltató legyen. Ilyen esetben azonban a törvényes képviselő nyilatkozata, beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása elengedhetetlen feltétel  . Nem tévesztendő össze a munkáltató személye azzal a személlyel, aki adott esetben a munkáltató képviseletében eljár. Pl. a munkáltató a korlátolt felelősségű társaság, a munkáltató képviseletében eljáró személy (a munkáltatói jogkör gyakorlója) pedig a társaság ügyvezetője. Legyen a munkáltató természetes vagy jogi személy, a Munka Törvénykönyve – néhány kivétellel – alapvetően valamennyire azonos szabályozást, azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (Eltérő szabályozás vonatkozik pl. a legfeljebb 10 fő főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltatóra a munkavállalónak okozott kárért való felelősség körében  ).  A munkavállaló    Munkavállaló természetes személy lehet. Arra vonatkozóan, hogy valaki mely életkortól válhat munkavállalóvá, a Munka Törvénykönyve általános szabályként kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte  .  16 év alattiak munkavégzése    A 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében (azaz nappali tagozaton) tanulmányokat folytató tanuló – az iskolai szünet alatt – munkaviszonyt létesíthet  . Az ilyen munkaviszony létesítéséhez – ha a munkavállaló a 16. életévét még nem töltötte be – törvényes képviselőjének (szülő, gyám, gondnok) a hozzájárulása is szükséges  . A hozzájárulást – az igazolhatóság érdekében – célszerű írásban megtenni, amelyet a munkáltató a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt köteles megőrizni. E hozzájáruló nyilatkozat megléte nem csak a fiatalkorú első munkaviszonya létesítésekor, hanem a 15. és 16. életév között újonnan létesítendő bármely munkaviszonyhoz szükséges előfeltétel. Amennyiben a munkavállaló a 16. életévét már betöltötte, de még nincs 18 éves (korlátozottan cselekvőképes), nem kell a törvényes képviselő hozzájárulása  , és a munkával szerzett keresményével is rendelkezhet (annak erejéig kötelezettséget is vállalhat)  .  Fiatalkorú sport-, művészeti,- modell- vagy hirdetési célú foglalkoztatása    A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a 16. életéve betöltését megelőzően, és nem kizárólag az iskolai szünet időtartama alatt is foglalkoztatható  . E külön jogszabályok közül a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról szóló rendeletben  kimondták, hogy tanköteles fiatal munkavállaló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – hivatásos sportolóként – csak azokban a sportágakban foglalkoztatható, amelyekben hivatásos versenyrendszer működik, továbbá az ilyen sportcélú foglalkoztatáshoz a gyámhatóság, valamint – a 16. életévét be nem töltött fiatal esetén – a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges  . A gyámhatóság engedélyének, illetőleg a törvényes képviselő hozzájárulásának hiányában a fiatal munkavállalóval munkaszerződés nem köthető.  Gondnokság alatt állók munkavállalása    A 16. és 18. év közötti életkorú (tehát korlátozottan cselekvőképes) fiatalhoz hasonlóan a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személy (vagyis akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent  ) is jogosult arra, hogy gondnoka külön hozzájárulása nélkül munkaszerződést kössön, munkavállalóvá váljon  , továbbá hogy a munkaviszonyból származó jövedelme 50 %-ával rendelkezzen, annak erejéig kötelezettséget vállaljon. Ugyanakkor annak a személynek a nevében, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (azaz akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik  ), gondnoka járhat el  . A Munka Törvénykönyve fentiekben ismertetett rendelkezései kógensek, azaz azoktól érvényesen nem lehet eltérni.  1959. évi IV. törvény 1992. évi XXII. törvény 7/2001. (X. 4.) ISM rendelet

A munkaszerződés módosításának szabályai

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Munkaszerződés módosítás esetén alkalmazandó általános szabályok    A munkaszerződés megkötése a munkavállaló és a munkáltató egybehangzó nyilatkozata alapján történik, és a módosítására is csak közös megegyezéssel kerülhet sor  .  A módosítás kezdeményezésére a szerződő felek bármelyike – akár a munkáltató, akár a munkavállaló – egyaránt jogosult. Bár a munkaszerződés módosítás kezdeményezéséről a felek alapvetően szabadon dönthetnek, a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) meghatározott esetekben a munkaszerződés módosítás kötelező kezdeményezését írja elő.  A munkaszerződés módosítására a felek viszonyában – a munkaviszonyban – bekövetkezett valamely olyan változás adhat okot, amely a munkaszerződés kötelező vagy nem kötelező, de a felek megegyezésén alapuló, általuk lényegesnek – így a munkaszerződésbe tartozónak ítélt – tartalmi elemeit érinti (például, ha a munkavállaló teherbe esik, ha a munkavállaló személyi alapbérét emelik stb.).  Nincs azonban szükség a munkaszerződés módosítására a kisebb jelentőséggel bíró változások esetén, például  1.) nem minősül a munkaszerződés módosításnak, ha a munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás), vagy más átmeneti, rövid időtartamú változás esetén, pl. kiküldetés, kirendelés alkalmával  vagy 2.)nem kell a munkaszerződést módosítani abban az esetben sem, ha a munkavállalót más szervezeti egységbe osztják be, de az általa elvégzendő munkák jellege ezáltal nem változik meg (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1998/52. számát), így abban az esetben, ha a közvetlenül a társaság ügyvezetőjéhez tartozó munkavállaló a társaság valamely szervezeti egységébe (osztályára) kerül, amely változás nem von maga után munkaszerződés módosítást. Az Mt. kimondja, hogy a munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni  , tehát a feleknek a módosítás kérdésében meg kell állapodniuk, a módosítás eredményeként a munkaszerződésnek (módosított munkaszerződésnek) továbbra is tartalmaznia kell legalább a kötelező elemeket (a felek megnevezését, a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét), és rendelkezni kell a módosítás hatálybalépésének időpontjáról is.  Az írásba foglalás követelménye    A munkaszerződés módosítás során is alkalmazandó az a szabály, hogy az érvényesség feltétele a módosítás írásba foglalása. Így az írásba nem foglalt munkaszerződés módosítás főszabályként érvénytelen, amelyen még a felek közös megegyezése sem változtat. Ha valamely oknál fogva nem történik meg a munkaszerződés módosítás írásba foglalása, ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, ráadásul csak meghatározott időtartamon – a munkába lépést követő 30 napon – belül  . Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül eltelt, úgy a szóban megkötött munkaszerződést is érvényesnek kell tekinteni.  A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése    A munkaszerződés módosítás munkáltató vagy munkavállaló elhatározása alapján történő kezdeményezése mellett vannak esetek, amikor az Mt. a munkaszerződés módosítás kezdeményezését kötelezővé teszi.  A munkaszerződés módosítása kötelező az alábbi esetekben:  A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállalót meghatározott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztassák (például a munkaköre megváltozik). A megállapodás szerinti határozott idő lejártát követően a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, munkabérét pedig az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani szükséges  . Annak a munkavállalónak a személyi alapbérét, aki a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ha a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállaló éppen nincs foglalkoztatva, úgy a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértékét kell irányadónak tekinteni. Ideiglenes áthelyezési kötelezettsége van a munkáltatónak, ha női munkavállalója terhes lesz. A munkavállaló terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez – a más munkakörbe való áthelyezéshez – a munkavállaló hozzájárulása is szükséges (MK 57.)  . Az Mt. a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények megfelelő alkalmazását rendeli a csecsemőt örökbefogadó nőkre is, vagyis a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermekkel – annak gondozásával, eltartásával – kapcsolatos kedvezmények az örökbefogadó nőt is megilletik (MK 57/III.). A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált dolgozóját köteles tovább foglalkoztatni az állapotának megfelelő munkakörben  . E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A továbbfoglalkoztatás (rehabilitációs intézkedés) kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, ahol a dolgozó megváltozott munkaképességűvé vált .. A megváltozott munkaképességű dolgozó definíciója    Megváltozott munkaképességű dolgozónak minősül az a munkaviszonyban (közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban) álló dolgozó, aki:  egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál – jogszabályi tilalom folytán – nem foglalkoztatható a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. Nem tekinthető megváltozott munkaképességű dolgozónak az a személy, aki előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti  , továbbá nem terjed ki a munkáltató rehabilitációs kötelezettsége a további munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozóra, valamint az előző felsorolás da) és dc) pontjaiban megjelölt dolgozóra, ha a munkaképesség-változást, illetőleg megbetegedést a próbaidő tartama alatt állapítják meg .  A munkáltató rehabilitációs intézkedés keretében köteles a megváltozott munkaképességű dolgozót elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni, ha pedig ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben alkalmazni, ahol munkaképességét – egészsége további romlása nélkül – hasznosítani tudja. A dolgozó munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell  .  A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei    Ha a munkaszerződés módosításra nem azért kerül sor, mert az jogszabály rendelkezése folytán kötelező, akkor azt vagy a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi valamely érdekkörében felmerült okból. A munkaszerződés módosítások leggyakoribb esetei azok, amelyek a munkaszerződés legfontosabb (kötelező) tartalmi elemeiben bekövetkező (vagy kívánt) változás miatt valósulnak meg.  A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei a következők.  Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyban olyan tevékenység, feladat elvégzését várja el a munkavállalótól, ami nem tartozik annak munkakörébe, úgy szükségessé válik a munkaszerződés módosítása, amely tehát kiterjedhet az adott munkavállaló munkakörére, a munkavállaló által elvégzendő tevékenység jellegére, a konkrét feladatokra. Például gyakran előfordul, hogy más munkakörbe helyezik a munkavállalót, mert magasabb végzettséget ért el. Annak eldöntése, hogy valamely feladat a munkavállaló munkakörébe tartozónak minősül-e, avagy sem – különösen munkaköri leírás alapulvételével – rendszerint nem okoz problémát. A munkavállaló munkabére (személyi alapbére) a munkaszerződés megkötését követően gyakran változik, rendszerint emelkedik. Tekintettel arra, hogy a személyi alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, így annak módosulása munkaszerződés módosítást von maga után. Ha a munkavállalót állandó munkahelyről változó munkahelyre osztják be, vagy fordítva, esetleg az állandó vagy változó munkahelyen kívül eső más munkahelyen kívánják tartósan foglalkoztatni, úgy az ilyen foglalkoztatáshoz is munkaszerződés módosítás szükséges. Ennek megfelelően, ha például a munkáltató egyoldalúan, a munkaszerződésben foglalttól eltérő munkahelyen történő – nem átmeneti jellegű – munkavégzést rendel el, az jogszabályba ütközik, és az egyoldalúan módosítani kívánt munkaszerződés alapján a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, illetve a kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkavállaló munkaviszonyát (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 2002/243. számát). A gyakorlatban változhat a munkavállaló munkavégzési helye azért is, mert a munkáltató székhelye vagy telephelye költözés miatt módosul. Ez az eset szintén a munkaszerződés módosítását vonja maga után. Közös megegyezés szükséges a munkaszerződés egyéb elemeinek, pl. a munkaidőre vonatkozó rendelkezések módosításához is. Például, ha a teljes munkaidő részmunkaidőre változik, vagy fordítva. Csak az egyértelműség kedvéért: a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti, így a munkaviszony módosítás nélkül változatlan tartalommal fennáll  , és új munkaszerződés megkötése is szükségtelen (MK 154. Bírósági Határozatok 2000/467. szám). 8/1983. (VI. 29.) EüM?PM együttes rendelet 1992. évi XXII. törvényForrás: Magyarország.hu

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?    A munkaszerződésben a felek bármely – általuk fontosnak tartott – kérdésben létrejött megállapodásukat rögzíthetik. A szerződő felek akarata érvényesülésének egyetlen korlátja az, hogy a munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg  . Ellenkező esetben ugyanis az érvénytelen rész helyébe az Mt. vagy a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezései lépnek, és azokat kell alkalmazni.  A munkaszerződést kötő feleknek azonban a munkaszerződésben kötelezően rögzíteniük kell:  a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét.A szerződő felek megjelölése    Értelemszerűen a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a szerződő felek megjelölése, így a munkáltató pontos neve (cégneve), és a munkavállaló neve. Az Mt. nem ad részletes felsorolást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató és a munkavállaló neve mellett mik minősülnek olyan &quot lényegesnek adat&quot -nak, amelyeket fel kell tüntetni a munkaszerződésben, de a munkáltató vonatkozásában ilyen lényeges adat lehet a munkáltató székhelye, gazdasági társaság esetén a cégjegyzéket vezető cégbíróság megnevezése, a társaság cégjegyzékszáma, adószáma, míg munkavállaló esetén a lakóhely, az adószám, vagy a társadalombiztosítási szám.  Személyi alapbér    A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – személyi alapbérének megfelelő mértékű munkabér illeti meg. A munkabér nagyságáról a felek a munkaszerződésben állapodnak meg (az annak kötelező tartalmi eleme)  . Az Mt. kimondja, hogy a személyi alapbért időbérben kell meghatározni  . Időbérnek nevezzük a munkában töltött idő hosszától függően járó bért. Időbér alkalmazásánál a munkabért meghatározott időegységre vonatkoztatva határozzák meg.  A személyi alapbér formája lehet:  órabéres munkavállalónál a megállapított személyi órabér napibéres munkavállalónály a megállapított napibér havibéres munkavállalónál – ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály másként nem rendelkezik – a megállapított havibér. Az Mt. törvényi előírása, hogy személyi alapbérként – ha a munkavállaló teljes (törvényes) napi munkaideje 8 óra – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár ettől érvényesen eltérni nem lehet (kivéve azt az esetet, ha a felek részmunkaidőben állapodnak meg)  . A minimálbérnél kisebb személyi alapbér kikötése érvénytelen, helyette a mindenkori minimálbér jár a munkavállalónak (akkor is, ha a minimálbér összegét a szerződéskötést követően megemelték). Az alapbér egy órára – napra, hétre, hónapra – történő kiszámításánál a munkavállaló munkakörére meghatározott munkaidőt kell alapul venni. Amennyiben a napi munkaidő 8 óránál kevesebb, a munkavállaló legkisebb órabértételét a munkaidővel arányosan csökkenteni, ha hosszabb, arányosan növelni kell.  Munkakör    A munkakör leírása tartalmazza a munkavállaló által az adott munkaszerződés alapján ellátandó munka jellegét, a munkakört betöltő munkavállaló részletes feladatait. A munkakörhöz kapcsolódó fogalom a munkaköri leírás is, amelynek célja az adott munkakörben elvégzendő konkrét feladatok meghatározása, de amely nem sorolható a munkaszerződés kötelező tartalmi elemi közé.  A munkavégzés helye    A munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre  . A munkahely meghatározása általában egy konkrét hely (pl. a munkáltató székhelye vagy telephelye) megjelölésével történik.  Állandó munkavégzési helyről beszélünk, ha a munkavállaló a munkát rendszeresen azonos helyen köteles elvégezni. Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja (ezt a rendelkezést kell alkalmazni távmunkavégzés esetén is)  .  Változó a munkahely, ha a munkavállaló munkavégzése nem egy állandó helyen, hanem mindenkor a munkáltató által kijelölt helyen kell, hogy történjen. Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Ha a munkáltató változó munkavégzési helyet jelölt ki, a munkavállalót az első munkavégzési helyéről tájékoztatni kell  .  Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést – meghatározott további törvényi feltételek fennállása esetén – módosítani kell  .  1992. évi XXII. törvényForrás: Magyarország.hu

A munkaszerződés formai követelményei

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Milyen formában érvényes a munkaszerződés?    A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni, a szóban megkötött munkaszerződés alapvetően érvénytelen. Ha valamely oknál fogva nem történik meg a munkaszerződés írásba foglalása, ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, ráadásul csak meghatározott időtartamon – a munkába lépést követő 30 napon – belül  . Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül eltelt, a szóban megkötött munkaszerződést is érvényesnek kell tekinteni.  Hatósági engedély    A munkaviszony létesítéséhez alapvetően nem szükséges hatósági engedély, de ha mégis, úgy a munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg  . A hatósági engedély hiányában érvénytelen munkaszerződésről beszélünk. Hatósági (gyámhatósági) engedély beszerzése szükséges a 16 éven aluli fiatal munkavállaló alkalmazásához, a külföldi munkavállaló és a szomszédos államokban élő magyar személy honi foglalkoztatásához.  Kinek kell munkavállalási engedélyt kérnie?    A Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya szempontjából – néhány kivételtől eltekintve – közömbös, hogy a munkavállaló magyar vagy külföldi állampolgár, ugyanakkor ha külföldi állampolgár Magyarországon kíván munkát végezni – törvénybe foglalt szabály alapján (néhány kivételtől eltekintve) – a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélye szükséges.  Fontos tudni, hogy az engedély alapján végezhető munka esetében, a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően lehet megkötni  .  Nem kell munkavállalási engedélyt kérnie a magyarországi munkavégzéséhez:  a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek, továbbá az EGT állampolgárának és hozzátartozójának (a legtöbb tagállam állampolgárával szemben még több évig korlátozások érvényesülnek, lásd: 93/2004. (IV. 27.) Korm. rend. 2. § és 1. számú melléklet) . A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának feltételeit a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló jogszabály (8/1999. (XI. 10.) SZCSM rend.) szabályozza. E rendelet meghatározza, hogy  mely esetekben kell kérni a külföldi foglalkoztatásához munkavállalási engedélyt, melyek az engedélyezés általános feltételei, mikor kell elutasítani a kérelmet, milyen szempontokat mérlegelhet a munkaügyi központ az eljárás során, mikor kerülhet sor automatikus engedélyezésre, illetve mely esetekben nincs szükség munkavállalási engedélyre. Nem kell például hatósági engedély a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, illetve a külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez  .  A szomszédos államokban élő magyarok munkavállalása    A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (2001. évi LXII. tv.) hatálya a Horvát Köztársaságban, Szerbia és Montenegróban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki a magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá aki nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel  .  Az ilyen személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárásra – nemzetközi szerződésben rögzített eltérésekkel – a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni  .  1991. évi IV. törvény 1992. évi XXII. törvény 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2001. évi LXII. törvényForrás:Magyarország.hu

A munkaszerződés automatikus módosulásai

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A munkaszerződés az alábbi esetekben a munkáltató és a munkavállaló akaratától függetlenül, a módosítás írásba foglalása nélkül módosul:  A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták, azaz a munkaszerződés a munkavállaló javára határozott időtartamúról határozatlan időtartamúvá módosul. (Ez a szabály nem vonatkozik azonban a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött munkaviszonyokra.)  Szintén a munkavállalók érdekeit szolgáló munkajogi rendelkezés, hogy a kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. Ez a rendelkezés ugyanakkor megengedi azt, hogy a kollektív szerződés munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályai kihassanak a munkavállaló jogviszonyára, tehát a munkaszerződés tartalma kollektív szerződés rendelkezése alapján kedvezően módosulhat.  A megkötött munkaszerződés módosításnak jogszabályba ütköző rendelkezése semmis, ezért ha a munkaszerződés módosításának valamely része érvénytelen, az érvénytelen rész helyébe automatikusan (külön munkaszerződés módosítás nélkül) a vonatkozó érvényes és hatályos jogszabályi rendelkezések lépnek. Kivéve azt az esetet, amikor a felek az érvénytelen rész nélkül nem is állapodtak volna meg, azaz a munkaszerződés módosítására nem is került volna sor. 1992. évi XXII. törvényForrás: Magyarország.hu

A munkaköri leírások kidolgozásának módja

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A munkaköri leírások kidolgozásához szükséges információkat több szinten lehet összegyűjteni:• a szervezet tevékenységét leíró és szabályzó külső és belső dokumentumokból, mint jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, kiemelten az SzMSz vagy ügyrend,• a munkakörelemzésekből, mert az elemzési kérdőívek munkakörönként rendszerezett formában tartalmazzák a legfontosabb információkat. Ez a rendszerezés nagyvonalakban megegyezik a munkaköri leírás tartalmi rendszerével. A munkaköri leírást az állománytáblában szereplő minden egyes munkakörre ki kell dolgozni. A kidolgozást több lépésben ajánlott elvégezni: A munkakörök megnevezésének tisztázása és egységesítéseA szervezetek személyzeti szervei egységesítik a munkakörök megnevezését. A jogszabályokban átfogó munkaköri megnevezésekkel szereplő munkakörök esetében, mint az ügykezelő, ügyintéző, osztályvezető, főosztályvezető stb., ahol a feladatok szakterületenként eltérőek, szakterületenként kell egységes, a teljes szervezetben használható megnevezéseket adni, például zárójelben feltűntetve a szakterületet, pl.: előadó (költségvetési). Csak az ilyen jellegű munkakörök elkülönítése és megnevezésük egységesítése után lehet a munkaköri leírásokat kidolgozni. A munkaköri leírások karbantartásaA szervezet munkakörei a környezeti és szervezeti változásoknak megfelelően változnak, egyes munkakörök megszűnnek, újak jelennek meg, másoknak a tartalma módosul, ezért a munkaköri leírásokat sem lehet statikusan kezelni, hanem folyamatos karbantartásukra van szükség. A munkaköri leírás és a valóság közötti eltérések feltárásának lehetőségei:• A munkakör közvetlen vezetője munkatársával értékelő megbeszélést tart, ahol közösen áttekintik a munkaköri leírásban leírtakat, meghatározzák és értékelik az eltéréseket,• A érintett munkakörök elemzését és munkaköri leírását át kell tekinteni, illetve az új munkakörök elemzését és munkaköri leírását el kell készíteni. Ha a szervezetben nem történik jelentős változás, a munkakörelemzéseket és munkaköri leírásokat egy-két évente át kell tekinteni (a szervezet vagy szervezeti egység dinamikájától függően a periódus vezetői megítélés tárgya), és aktualizálni kell. Új munkakörök esetében a munkaköri leírást az új munkakörre vonatkozó szabályzatok, előírások figyelembe vételével az érintett szervezeti egységek személyzeti szervezetei vagy szakemberei készítik el a munkakörök közvetlen vezetőivel együtt.A változás – a szervezetfejlesztési akció vagy a változás mértékétől és kiterjedtségétől függően – érintheti csak a kiegészítő munkaköri leírást, ha az akció csak egy vagy több szervezeti egység tevékenységében eredményezett változást vagy érintheti a törzs és kiegészítő munkaköri leírást, ha a változások a teljes szervezetre kiterjedtek, és megváltoztatták a munkakör tartalmát, jogköreit stb., és a változások a szervezet működését szabályzó dokumentumokban is megjelennek. A munkaköri leírás karbantartása mind a vezető, mind a munkatársak közös érdeke, de a vezető felelőssége. Mivel a munkaköri leírás a különböző munkakörök közötti koordináció egyik fontos eszköze, és a vezető csak azoknak a feladatoknak az elvégzését várhatja el munkatársaitól, melyeket egyértelműen ismernek, komoly zavarok léphetnek fel a munkaköri leírás hiányában. Forrás: www.mki.gov.hu

A munkaköri leírás tartalma

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A munkaköri leírás, függetlenül attól, hogy törzs vagy kiegészítő leírásról van szó, ugyanazt a négy tartalmi fejezetet foglalja magába:• általános információk,• a munkakör tartalma,• a munkavégzés körülményei,• a munkakör betöltési követelményei.A kiegészítő munkaköri leírás tartalma kiegészíti a törzs munkaköri leírást az egyes fejezetekben, de tartalma nem lehet ellentmondásban a törzs munkaköri leírás tartalmával. A munkaköri leírások a következő elemeket tartalmazhatják : 1. Általános információk 1.1. A munkakör megnevezéseA munkakör megnevezésének, mint azonosítónak, kettős funkciója van:• utal a munkakörben elvégzendő feladatokra,• elkülöníti egymástól a munkaköröket.Minden munkakört külön megnevezéssel kell ellátni, hogy így is biztosítani lehessen a munkakörök elkülönítését. Célszerű az egy szakterületen vagy szervezeti egységen belül egymástól lényegesen nem különböző munkaköröket egy munkakörként leírni, a közös részeket megjelenítve a törzs munkaköri leírásban, a szervezeti egységek sajátosságaiból adódó eltérő elemeket pedig a hozzá tartozó kiegészítő leírásokban. Alapvető követelmény, hogy már az elnevezés egyértelmű legyen, segítse a munkakörök azonosíthatóságát. 1.2. Érvényesség A munkakör létezésének időbeni határait – ha az előre ismert – kell rögzíteni. 1.3. Munkakör célja, funkciójaRöviden össze kell foglalni a munkakör létesítésének indokát, célját és feladat együttesét.   1.4. A munkakör helye a szervezeten belülEz a tartalmi elem általában a kiegészítő munkaköri leírásban jelenik meg.Tartalmazza:• A szervezeti egység megnevezését, ahol a munkakör található• A közvetlen felettesi munkakör megnevezését:A közvetlen felettes alatt azt a vezetői munkakört kell érteni, amelyik a szervezeti hierarchiában a munkakört betöltő felett áll. A felettes vezetői munkaköröket az alábbiak szerint kell megkülönböztetni, mivel az irányítói, valamint munkáltatói jogosítványok különböző vezetői munkakörökhöz tartozhatnak: az utasítási, ellenőrzési, beszámoltatási joggal rendelkező vezetői munkakör (általában ez a vezetői munkakör végzi az adott szervezeti egységnek a koordinációját, irányítását, melyhez az adott munkakör tartozik), a munkáltatói jogokkal rendelkező vezetői munkakör. A közvetlen felettes felelős azért, hogy az adott munkakör munkaköri leírása naprakész legyen.• Az alárendelt munkakörök megnevezése, ha vezetői munkakörről, illetve az irányított munkakörök megnevezése, ha irányítói munkakörről van szó. 2. A munkakör tartalma 2.1. A munkakör feladatainak felsorolásaA munkaköri leírások elkészítésének meghatározó célja a feladatok számbavétele, egyértelmű rögzítése. A feladatokat az alábbiak szerint célszerű rendszerezni.a) A gyakoriság szerinti megkülönböztetés: A munkaköri leírás elsősorban a rendszeresen előforduló, ismétlődő tevékenységeket, tevékenységelemeket írja le és rendszerezi. Ezen túl azonban az időnként előforduló, alkalmanként végzendő feladatokat is fel kell tüntetni. Javasolható az évenként legalább egyszer előforduló tevékenységeket is szerepeltetni a munkaköri leírásban.b)  Tartalom szerinti megkülönböztetés: A feladatokat tartalmuk és hatáskörük szerint különítjük el szakmai, illetve vezetési, irányítási feladatokká. A teljesség igénye nélkül pl. az alábbi feladatcsoportokat különböztetjük meg: – Szakmai feladatok:• tervezési• szervezési• előkészítési• kidolgozási• oktatási, kiképzési• közreműködői• szakmai irányítási• információgyűjtési és feldolgozási• információadási, közvetítési• elemzési• értékelési • ügyeleti• készenléti• ügyfélszolgálati• egyéb (fel nem sorolt) tevékenységek – Vezetési, irányítási, koordinációs feladatok: • tervezési• szervezési• információgyűjtési• koordinálási• irányítási• értékelési, motiválási, ösztönzési• kapcsolattartási• együttműködési• tájékoztatási A törzs munkaköri leírásban, ha nem lehetséges a részletezés, a feladatcsoportokat kell megnevezni. 2.2. JogkörökAzt fejezik ki, hogy a szervezet különféle folyamataira a vezetőknek, illetve a beosztott munkatársaknak milyen jellegű befolyása van. A jogkörök például az alábbiak lehetnek: – Szakmai jogkörök:• hatósági engedélyezési• képviseleti• kezdeményezési, javaslattételi, előterjesztési • véleményezési• ellenőrzési – Irányítói, vezetői jogkörök:• hatósági engedélyezési• belső engedélyezési• képviseleti• kezdeményezési, javaslattételi, előterjesztési• véleményezési, állásfoglalási• ellenőrzési• megbízási, utasítási• parancsadási• aláírási• döntési• munkáltatói     2.3. FelelősségA felelősségi kör például az alábbiakra terjedhet ki:• a szerv imázsa• a munkaeszközök• közvetlen beosztottak• a szervezeten kívüli személyek• a szerv, szervezet vagy szervezeti egység működése• a szervezeten kívüli környezet, vagy személy (például ügyfelek) amelyre a munkafolyamat kiterjed 2.4. A kapcsolattartás kiterjedése és módjaItt a munkakörre jellemző kommunikációs és együttműködési elemekre kell kitérni, ezek a kapcsolattartás környezetére, gyakoriságára és jellegére vonatkozhatnak. 2.5. TeljesítménykövetelményekA teljesítménykövetelmények azt fejezik ki, hogy a szervezet, illetve a vezető milyen eredményeket vár el a munkakör betöltőjétől. Ha lehetséges, törekedni kell a teljesítménykövetelmények konkrét – lehetőleg számszerű – meghatározására. Azon munkakörök esetében, ahol a teljesítmény nem mérhető számszerűen, a kompetenciák munkavégzés közbeni alkalmazása szolgál a teljesítmény megítélésére. 3. A munkakör körülményei 3.1. A munkakörhöz rendelt eszközökMindazokat az eszközöket fel kell sorolni, amelyek jellegzetességük, fontosságuk, értékük, használatuk miatti felelősség következtében különleges jelentőséggel bírnak. 3.2. Speciális munkavégzési feltételekAzokat a feltételeket kell felsorolni, amelyek számottevő fizikai vagy pszichés terhelést eredményeznek a munkavégzés során..3.3. MunkaidőTeljes munkaidős pozíció esetén 8 óra/nap, részmunkaidős pozíció esetén a részaránynak megfelelő óra/nap értéket kell beírni. 4. A munkakör betöltési követelményei Azokat a minimális munkakört betöltővel szemben támasztott követelményeket tartalmazza, amelyeket az alkalmazáskor figyelembe kell venni, vizsgálni kell, és amelyek nélkül a munkakört nem lehet betölteni, illetve kivétel esetén a megfelelés határidőhöz van kötve. 4.1. Iskolai végzettség Iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli állami képzési rendszerben megszerzett általános és szakmai végzettséget kell feltüntetni, amely elengedhetetlen a munkakör betöltéséhez. A következő típusú ismeretekre vonatkozik: • állami iskolai végzettség• szakmai végzettség 4.2. A munkakör betöltésének egyéb feltételeiItt kell feltüntetni mindazon kötelező tanfolyamokat, speciális ismereteket, vizsgákat, különböző vizsgálatokat, ezek elvégzésének legutolsó időpontját, amelyek nélkül a munkakör nem tölthető be. Például:• speciális ismeretek• számítástechnikai ismeretek• idegen nyelvismeret• kötelező időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat periódusa• kötelező munkavédelmi vizsga periódusa stb.• vezetővé képzés• szakvizsga Megjegyzés: Csak azokat a kategóriákat kell szerepeltetni a munkaköri leírásban, amelyek elengedhetetlen feltételei a munkakör betöltésének, illetve amelyek kötelező karrier elemként határozhatók meg. 4.3. Tapasztalatok, kompetenciákAzokat a kompetenciákat, illetve megszerzett tapasztalatot tartalmazza, amelyek nélkül a munkakör nem tölthető be, pl.: • vezetői készségek• szakmai tapasztalat• vezetői tapasztalat, illetve gyakorlati idő 5. Záró információk• a munkaköri leírás kidolgozója, illetve kiadója,• a hatálybalépés időpontja,• érvényességi időtartama. A munkakör betöltőjeA nevet, személyi adatokat kell feltüntetni. Forrás:www.mki.gov.hu

A munkahelyem túlzsúfolt, és képtelenség ilyen zajban dolgozni (egyterű iroda, sok emberrel)

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A legjobb megoldás egy walkman, amiben természeti hangok szólnak (lehet kapni). Választhat erdei hangokat, madárcsicsergést, vagy tengerzúgást. Amellett, hogy nem hallja az iroda hangzavarát, megnyugtató, és elősegíti a kreativitást. Ha szereti a komolyzenét, az ugyanilyen jó hatású- leginkább Mozart. Szoloviné Bucsi Mariann tréner www.soliann.hu  

A mindennapi stressz egyik oka a folytonos időhiány

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A mai kor eszménye a fiatal, dinamikus, karriert építő férfi és nő. Sikereinek egyik mutatója az őt körülvevő tárgyak sokasága. A „légy boldog!” a fogyasztói társadalom értékrendje szerint egyet jelent azzal: légy gazdag! Futunk hát a pénzünk után, egyre több időt töltünk munkahelyünkön, továbbképzéseken, üzleti ebédeken és vacsorákon (a kapcsolati tőke előbb-utóbb aprópénzre váltható). Drága autó, elegáns lakás, kifogástalan öltözék, márkás holmik jellemzik az elégedett embert. Valóban? Ha körülnézek ismerőseim közt, azt látom, hogy kiegyensúlyozottabbak azok, akik nem feltétlenül karrierről és csúcsfizetésről álmodoznak, hanem olyan munkát végeznek, ami mellett marad idejük családjukra, barátaikra és önmagukra.Miközben a fogyasztói társadalom magába szippant a „szerezd meg”, „ez jár neked”, „e nélkül nem élhetsz boldogan” vásárlásra buzdító üzeneteivel, mi a pénzkeresés-pénzköltés mókuskerekében őrlődünk. Már nemcsak a fizetésünket költjük el, felhalmozott hiteleinkkel 10-20 évre “pályára” állítjuk magunkat. Miközben eladasódunk, szeretteinkkel és önmagunkkal szembeni adósságaink is növekednek. Nincs időnk lelki életünkre, kapcsolataink ápolására, gyermekkori álmaink vagy épp gyermekünk álmainak megvalósítására. Nincs időnk… Az időhiány oka leggyakrabban nem a rossz időbeosztás, a rendszertelen életvezetés, hanem a helytelen fontossági sorrend. Ha úgy érezzük, hogy az időhiány a mi életünkben is a stressz egyik legfontosabb oka, itt az idő végiggondolni, hogy mik a valódi szükségleteink! Mindannyian boldogak akarunk lenni, örömforrásokat keresünk. Az anyagi javak felhalmozása azonban elvonja erőforrásainkat és időnket a benső béke és elégedettség elérésétől. Alakítsuk úgy életünket, hogy a lehető legtöbb időt olyan tevékenységekre fordíthassuk, melyek pozitív élményekkel gazdagítanak! A gyermekeinkkel vagy idősödő szüleinkkel együtt töltött gondtalan órák, rég látott barátaink meglátogatása, a sportosabb mindennapok megvalósítása, egy jó könyv ráérős olvasgatása örömünkre szolgálhat anélkül, hogy felesleges anyagi áldozatokat hoznánk.Gondoljuk csak végig! Pótolhatja-e bármely fogyasztási cikk a kellemes, lazító sétát kedvesünkkel, amelyet egy ráérős vacsora és kölcsönös boldogságot nyújtó szerelmi együttlét követ. Mi lehet ennél fontosabb?

A mérnökök hetek alatt találnak állást

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A pályakezdők helyzete Magyarországon a többi uniós tagállammal összehasonlítva kedvezőnek mondható, legalábbis, ha diplomával rendelkeznek. Itthon ugyanis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint a friss diplomások 87 százaléka talál munkát, a diplomás pályakezdők száma évről évre növekszik. Ennél rosszabb az általános vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők helyzete. Összességében a 15–24 év közötti népesség munkanélküliségi rátája az elmúlt két évben jelentősen, 14 százalékról 19 százalék fölé emelkedett.A néhány éves szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök akár hetek alatt is megtalálhatják álmaik állását. A szakemberek szerint a villamos- és gépészmérnökökre a legnagyobb az igény, főleg a nagy multiknál. Sokan közülük már az állásbörzéken elkelnek, és a fizetésükkel is elégedettek lehetnek, a friss diplomások közül az informatikusok mellett ők keresik a legtöbbet. A fejvadászok viszont panaszkodnak, hogy nehéz megtalálni egy adott iparág szakembereit, például olyat, aki távközlésben értékesítési vezetőként dolgozott legalább öt évet.Nagy a hiány informatikai szakemberekből is, főleg a szoftverfejlesztés és az informatikai infrastruktúra területén. Emberhiány miatt áll olykor egy-egy projekt. A legfontosabb, hogy mindig a legfrissebb tudás birtokában legyen az informatikus, ehhez folyamatos tanulás-fejlődés szükséges. Egy-két év alatt elavulhat a megszerzett tudás, ha nem frissülnek az ismeretek. Talán ezen a területen tapasztalható a gyakorlatban a legintenzívebben a sokat emlegetett Long Life Learning. Az informatikusoknál fordul elő nagy számban, hogy nincs diplomájuk, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgájuk hozzá. Tízből jó, ha egy IT-szakember beszél folyékonyan angolul. A papír ugyanis nem minden, sokuknak van nyelvvizsgája, de éles helyzetben nem tudják alkalmazni az idegen nyelvet. Mentségükre szóljon, hogy a szaknyelvet általában kenik-vágják… Kéry TamásForrás: Egyenes út az egyetemre

A média-világé a jövő

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Tananyag:jogi ismeretektársadalmi és művelődési ismeretekkommunikációa mozgóképszakma működésefilmtörténetvizuális nyelv és dramaturgiamozgóképi üzenetek elemzése és hatásmechanizmusai, a filmbefogadás lélektanafilmgyártás és televíziózás, szakmai angol nyelva filmhang dramaturgiájaa hangfelvétel és az utószinkronszinikronasszisztensi ismeretekszöveg és szerepénekbeszédtechnikaszinkronszínészet, hangalámondás, műsorközléstelevíziós műsorkészítés (társadalomtudományok, technológia, – szakmai-környezeti ismeretek)utómunkák (vágás, utószinkron, hangosítás)csoportok animálásaTandíj: egy összegben: 600000.- Ft, szemeszterenként fizetve: 3 x 200000.- Ft, havonta fizetve: 12 x 50000.- Ft.: A tandíj tartalmazza a jegyzeteket, valamint a vizsgadíjat is.  A vállalkozások leírhatják továbbképzés címén.Pótvizsga esetén 40000.- Ft vizsgadíj fizetendő.Oktatási helyszín: MOZIINFO Informatikai és Oktatási Kft, 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 52. II.2.További tájékoztatás: 06-20-943-5193, kemenye@gmail.com

A matematika meglepetés volt

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

  –         Négy éven át riogattak az érettségivel a tanáraink, aztán kiderült, hogy felesleges volt az aggodalom – foglalja össze tapasztalatait. -   Sosem voltam túlságosan szorgalmas tanuló, szerettem tologatni a teendőimet. Persze, a felkészülés elején nekem is voltak nagy terveim, készítettem beosztásokat, hogy napi három tételt tanulok meg, aztán persze ebből nem sok lett, az utolsó napra maradt vagy húsz. Az irodalom volt a kedvencem, arról tudtam, hogy nem lesz vele gondom. A nyelvtan már fogósabb volt, év közben is kínlódtam vele, tudtam, hogy abból nem számíthatok túl jó eredményre. A matematika azonban meglepetés volt. A gimnáziumban mindvégig a bukással küzdöttem ebből a tantárgyból, az érettségim mégis erős négyes lett.  Nem tudom, hogy ez annak köszönhető-e, hogy ijedtemben összekaptam magam, vagy annak, hogy abban az évben könnyebbek voltak a feladatok, de ez ma már mindegy is.  A szóbelin beigazolódott, hogy a tanárok célja nem az, hogy bebizonyítsák, hogy nem tudsz semmit, mert amiben csak tudtak, segítettek. Ott a nyelvtan tételnél nagy szerencsém volt, a magyar nyelv történetét, a más nyelvekből átvett szavak eredetét húztam, és a történelemtudásom kihúzott a csávából. Végül nagyon jó eredménnyel, 4,2-es átlaggal érettségiztem, de a felvételim nem sikerült. Ma már nem bánom, hogy kihagytam egy évet, az alatt voltam bébiszitter, jegyárus, ültető. Legalább volt időm végiggondolni, mit akarok kezdeni az életemmel. Az, hogy önállósodtam, saját keresetem lett, nagyon jó érzés volt. Mire az egyetemre kerültem, teljesen másképp álltam az élethez, mint korábban. És még nem fejeztem be a tanulást, hiszen most is anglisztikát tanulok.